Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám, kedd

1992. OKTÓBER 13. . ÚJ szól KALEIDOSZKÓP 8 APRÓHIRDETÉS • 1992. október 12-én ünnepelte 60. szü­letésnapját drága jó édesanyánk, 'BÍRÓ Irénke Hegyétén. Szívből köszöntjük, kívánunk továbbijó erőt, egészséget, hogy még sokáig sze­resse családját. Szerető gyermekei, veje, menyei és unokái. V-54 • 1992. Október 13­án ünnepli 30. szüle­tésnapját férjem és gondos édesapánk, F A R K A Š Pál (Kéménd). E szép ünnep alkal­, ,'J" mából kívánunk I W»*í#"ff ' 'I erőt, egészséget és hosszú boldog életet. Felesége: Anni és kisfiái: Palika és Partik Ú-2708 MEQEMÉKEÄ • Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága S halottunkra, V NÉVERI Ferencre jmmmmmms-iam (Gúta), akit a kegyetlen ha­lál 1982. október 13­án ragadott ki sze­rettei köréböl. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú 10. év­fordulón. Emlékét szivünkben örökké őrizzük. A gyászoló család Ú-2674 ADÁSVÉTEL H Eladó régi családi ház 14 áras telekkel, Lakszakállason (Sokolce, Komáromi já­rás). Ár megegyezés szerint. Tájékoz­tatás: Sokolce, 22-es házszám vagy a 0709/242 92-es telefonszámon. V-8 VEGYES • Ügyintézőket keresünk az Edit cégek katalógusaiba történő reklámszerzésre. Előnyös jutalék: 17—31 %. Beiskoláztat­juk. Tel.: 07/849 944 — nonstop. Ú-2123 • Nemdohányzó fiatal hölgyet madár­gondozásra, takarításra, reklámkihor­dásra felveszek. Tel.: 00431 9552542, Ú-2792 KIS PÉKSÉG ­82 Önök sikere AKOtfOB/Ffiü P»cva«t;. es aiadásra kínálja iskSKzo? T-iKódésy autóKenw col $ pifcíóg tollíie mt'Ätéôswár.Äíi, aifeilíiáiára Hjôiozt;. t á.? \M.kM0nhw, KOVOBzarwca.*,, 696 Sf Bkhmc, tfií 0831.-95231VK-10 Az IPELPLASTIK Kft. felvásárol: nagy mennyiségű polietilén-hulladékot és őrleményt. Tájékoztatás: KOVOMONT a.s. 936 01 Šahy ul. SNP 53. Tel.: 0812/22 71, 135-ös mellék, Posztobányi István igazgató Fax: 0812/29 49 ÚP-1658 ÚJDONSÁGOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN A szövetségi állam kettéválása, il­letve a szövetségi pénz-, valamint munka- és szociális ügyi minisztériu­mok megszűnte a foglakoztatáspoli­tikára is befolyással van. Többek között érinti a foglakoztatáspolitikát támogató, ezidáig szövetségi szinten szervezett különböző segélyalapok működését is, melyek a szövetségi állam kettéválásával szintén átmen­nek az egyes köztársaságok, ponto­sabban kormányok hatáskörébe. Érvényes ez az Európai Közösségek támogatásával létrehozott ún. PHA­RE programra is. E program azzal a céllal jött létre, hogy segítse a volt szocialista országok munkaerőpia­cának átszervezését a piacgazda­ságra való áttérés követelményei szerint. A program megvalósulásá­hoz szükséges anyagi fedezetet a PALMIF alap hivatott biztosítani. Eb­ből az alapból kaphatnak támoga­tást azok a vállalkozások, melyek tevékenységükkel segítik a foglal­koztatottság növekedését, a munka­nélküliság csökkenését. Minderről a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériu­mában tájékoztatták az illetékesek a járási munkaügyi hivatalok vezetőit. A konkrétumokról dr. JánSihelský, a Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatal igazgatója számolt be lapunknak. — Az ez év szeptember 21-én megtartott értekezleten Chudéj mér­nök, a PHARE program prágai kiren­deltségének képviselője arról tájé­koztatott, hogy a közös munkaerőpi­ac megtartása érdekében a prog­ram és a hozzá kapcsolódó PALMIF alap is szétosztódik a két köztár­saság között. A program maga két évig fog tartani. Lényege: mindazon vállalkozók, állami és magáncégek, fizikai és jogi személyek, akik bármi­lyen, de a foglalkoztatottságot jó irányban befolyásoló tevékenységet kívánnak folytatni, ezen alap jóvol­tából mintegy 300 000 koronáig ter­jedő anyagi segítséget kaphatnak. Az első szakasz most indul, az utol­só 1994 közepén zárul le. Szlovákiá­ból szakaszonként 15—20 pályázó­nak van esélye, hogy ezt a támoga­tást elnyerje. A pályázat feltételeiről az érdeklődők a körzeti, illetve a já­rási munkaügyi hivatalban kaphat­nak részletes felvilágosítást, és ott kaphatják meg azt a kitöltendő ívet is, amelyen kérvényüket beadhatják a járási munkaügyi hivatalokba, ahol azokat egy munkacsoport vélemé­nyezi és továbbítja a program szlo­vákiai központjába. Az egyes pályá­zati szakaszok végeztével itt ösz­szegzik és bírálják el a Szlovákiából beérkezett összes kérvényt, s a leg­kedvezőbbeket innen küldik a prog­ram genfi központjába, amely kiutal­ja a nyertes pályázóknak a megítélt támogatást. A program első szaka­sza október 30-án ér véget, az addig benyújtott kérvények még ebben az évben elnyerhetik az alap támogatá­sát. Elsősorban azoknak a pályá­zóknak van esélyük, akik most in­dulnak, s valami progresszív, új tervvel állnak elő új munkalehetősé­gek teremtésére. (A legnagyobb esélyük az átképzések szervezésé­vel, tanácsadással, valamint a ter­melés és az ekológia terén induló vállakózásoknak van.) Egy apró megjegyzés: a pályázóknak nem kell attól tartaniuk, hogyha elnyerik ezt a támogatást, a munkaügyi hivatal megvonja tőlük azt, ami egyébként az új munkalehetőségek kialakításá­ért megilleti őket. Ez nem így van. Mindkettőt igényelhetik és akár meg is kaphatják. A PALMIF alap által nyújtott lehe­tőség mellett egy másik újdonságról is beszámolt dr. Sihelský. Ez a kö­zép- és főiskolát végzett fiatalok (munkanélküliek) alkalmazásához kapcsolódik ós szintén érdemes a munkaadók figyelmét felhívni rá. Szeptember 1-től ugyanis a munkaü­gyi hivatalok támogatást nyújtanak azoknak a költségvetési és dotációs szervezeteknek, melyek munkanél­küli abszolvenseket alkalmaznak. — Szeptember elsejétől a szerve­zetek az alkalmazott abszolvensek után egy éven keresztül támogatást kaphatnak, mégpedig a főiskolát végzettek esetében 3500 koronáig terjedően, a középiskolát végzettek esetében 2650 koronáig terjedően. Ez a támogatás vonatkozik azokra az abszolvensekre, akik tanul­mányaikat az 1989/90,1990/91 vagy az 1991/92-es tanévben fejezték be, s először lépnek munkaviszonyba, illetőleg azt megelőzően nem dol­goztak tovább hat hónapnál, s mun­kanélküliként vannak nyilvántartva. A támogatás feltétele a munkaadó és a munkaügyi hivatal között meg­kötött egy konkrét abszolvens sze­mélyére vonatkozó szerződés. A tá­mogatás nem illeti meg a munkaa­dót, ha az illető abszolvenst köz­hasznú munkára veszi fel. Dr. Sihelský még hozzátette: az el­képzelés nem újkeletű. A vonatkozó rendeletet a szlovák kormány még 1991. július 9-én jóváhagyta. Már a múlt év folyamán a rendelet értelmé­ben sok munkanélküli abszolvens problémáját oldották meg a járás­ban. A lehetőségekkel azonban a munkaadók csak akkor élhettek, ha a munkanélküli abszolvenst újonnan kialakított munkahelyre vették fel. Mivel ez év folyamán a rendeletet módosították, a munkadó minden felvett munkanélküli abszolvensre kérheti a munkahivatal anyagi támo­gatását. Az érdeklődők részletes in­formációt a munkaügyi hivatalokban kaphatnak. S. FORGON SZILVIA EZ VOLT AM A FOGÁS! — Óriási halat fogtam, ezt látnod kell! — mondja régi ismerősöm, Gyevát Ferenc a telefonba. — Itt van a fürdőkádamban, gyere, nézd meg. De fényképezőgépet is hozz, olyan szép a szentem, .megérdemli, hogy betegyék az újságba! Feri bácsi régi vágya teljesült, amikor augusztus 16-án egy 12,90 kilogram­mos, 90 centiméteres amurt fogott ki a Dunából. A hal törzsének átmérője 65 centiméter volt. — Az amur nö­vényevő hal — ma­gyarázza — csodál­koztunk is mind, akik ott voltunk akkor a Dunánál, hogy miként kerülhetett a folyóba. Úgy látszik, valame­lyik tóból, talán még Ausztriában vagy Morvaországban. — Meddig tartott, amíg kifogta? — Harmincöt per­cig. Már fájt a karom, a vállam, derekam. De nem hagytam hogy segítsenek, mert ha netán el­megy, akkor csak magamat okolhatom. £t! Ha meg más is segí­tett volna, akkor arra lennék mérges, ha a hal meglóg. — Hogyan tudta hazavinni azt az „óriást"? — Nem volt könnyű. Amíg a villa­moshoz értem vele, elszakadt a tás­kám. De valahogy csak elboldogul­tam. — A villamosban mit szóltak az emberek? — Semmit. — Nem is kérdezték, hogy ez meg miféle potyautas? — Nem. Csak nézegették. De nem szóltak. — Mióta horgászik? — Gyermekkorom óta. A Vág mellett nőttem föl, amióta pedig Po­zsonyban lakom, többnyire a Duná­ra járok. Feri bácsi szenvedélyes horgász. Aki ismeri, jól tudja, hogy horgász­idényben hiába keresné otthon, nem találná. Az idényen kívül pedig a he­gyekben kószál szívesen. Minden gondolata a természet, a víz, a ha­lak... Nemrég amiatt panaszkodott, hogy nagy a pocakja, s ez bizony problémát okoz neki. Megijedtem, hogy talán az egészségével van baj. De kiderült, hogy őt nem ez aggasz­totta. (A szerző felvétele) — Az a gond, hogy a pocakom nem engedi, hogy kedvemre hajol­gassak, amikor ki akarom emelni a vízből a halat. Most éppen arról faggatom, mi lenne, ha egyszer egy olyan halacs­kát fogna ki, amelyiknek arány koro­na lenne a fején, és megszólalna: „Jó ember, dobj vissza kérlek, a vízbe. Ha megteszed, teljesítem három kí­vánságodat." Nos, mit kívánna, Feri bácsi? Ugyan mit mást is válaszolhatott volna huncut mosolygással: — Először is: hogy jöjjenek a ha­lak, másodszor: hogy jöjjenek a ha­lak, harmadszor pedig: hogy jöjjenek a halak! FIALA ILONA A legnagyobb játék-nagykereskedés kínálata JÁTÉKOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL csörgők, kamionok, labdák, 25 fajta blzsucuml és állatkák, autók, babák és 1000 féle játék és apróság. Bajkalská 22., 821 09 Bratislava, tel./fax: 07/605 96 Nyitva: hétfő-péntek 8.00 - 18.00 szombat 8.00 - 14.00 I 5000 koronán felüli vásárlás esetén e hirdetés felmutatója | 5 SZÁZALÉKOS kedvezményt kap. • Ó R I Á S I M E G L E P E T É S T ! UP-1542/1 1 CSÖRGEDEZŐ DOLLÁROK - SZÁRNYASZEGETT REMÉNYEK? A külkereskedelem minden or­szág gazdasága szempontjából lét­fontosságú. Nemcsak azért, mert így elhelyezkedők a belföldön fölös termékek, illetve beszerezhetők a hazai kínálatból hiányzó áruk, ha­nem azért is, mert a nemzetközi kon­kurencia szorítása a fejlődés sem­mivel sem pótolható mozgatórugója. Ily módon a volt szocialista orszá­gok gazdaságai, kikerülve a KGST mesterséges védelme alól, hamaro­san kénytelenek voltak szembenéz­ni ezzel a rideg valósággal. Különö­sen érvényes ez a csehszlovák gaz­daságra, amely történelmi és straté­giai okok miatt a hazai szükségletnél jóval nagyobb, becslések szerint 60 milliós piac ellátására méretezett. Ennek következtében nálunk hatvá­nyozottan nyilvánult meg a keleti pi­ac tragikussá váló szétesése, mely után nem maradt más lehetőség, mint a sokkal igényesebb és a sza­bad versenyek korában már többé­kevésbé kitett fejlett és fejlődő or­szágok becserkészése. A külkereskedelmi minisztérium által közzétett adatok alapján el­mondhatjuk, hogy ezt a feladatot alapvetően sikerült teljesíteni. Ennek fontos feltételévé vált a korona alu­lértékelt dollárárfolyama, aminek következtében a gyártók számára a kivitel előnyössé, a behozatal viszont drágává vált. A külkereskedelmi forgalom alakulását tekintve el­mondhatjuk, hogy míg az elmúlt két óv alatt az ország ipari termelése a negyedével esett vissza, az előbb említett mutatók csökkenése ennél egy nagyságrenddel kisebb maradt. Ezen belül 1990-ben a behozatal és a kivitel közt 1,1 milliárdos hiány mu­tatkozott, 1990-re a kivitel 0,4 milli­árddal haladta meg a behozatalt, sőt az idei év első hét hónapjában már 0,3 milliárd dollárt ért el. Ennek kö­szönhetően az ország devizatartalé­kai a tervezettnél gyorsabban nőt­tek, így az év második felében a ko­rona stabilitásának megőrzése érde­kében nem kellett igénybe vennünk a Nemzetközi Valuta Alap által erre a célra felajánlott hitelt. Szintén nagyon fontosak a külke­reskedelem orientálódásában bekö­vetkezett változások. Míg 1990-ben a kivitelt tekintve a legfontosabb partnereink a Szovjetunió (25 száza­lékos részesedés), Németország (18 százalék) és Lengyelország (6 szá­zalék) volt, mára ez lényegesen megváltozott. A legtöbbet Németor­szágba szállítunk (30 százalék), ez­zel szemben jelentősen visszaszo­rultak a megbízhatatlan fizetőnek bi­zonyuló szovjet utódállamok (10 százalék), Ausztria pedig a harma­dik helyre jött fel (7 százalék). Ha­sonlóképpen alakult kivitelünkben az egyes gazdasági tömörülések részaránya. Az Európai Közösségek jelentősen megerősítette vezető po­zícióját (1990-ben 30, idén pedig 50 százalék, visszaesett a Szovjetuniót is magába foglaló ún. egyéb Európa (33-ról 15 százalékra) és az EFTA­tagállamok, skandináv országok Svájc stb., kiszorították a harmadik legfontosabb partnert, a lengyel­magyar csoportot. Érdekes, hogy Ázsia, Amerika és Afrika részesedé­se változatlan maradt. A behozatal összetételében nem ment végbe ilyen alapvető átrende­ződés. Hagyományosan a volt Szovjetunió vezet (1990-ben 22 szá­zalék, idén 29 százalék), utána Né­metország következik (22, illetve 23 százalékkal). Helycserére mindösz­szé a harmadik helyen került sor, ahonnét Ausztria már tavaly kiszorí­totta Lengyelországot. A sikernek viszont ára van. A minden tekintetben elmaradott gaz­daságuk természetesen nem tudta teljes mértékben felvenni a versenyt a fejlett vetélytársakkal. így azután kivitelünkben jelentősen visszaszo­rultak a magas feldolgozottsági fo­kú, és ebből következően komoly hasznot hozó termékek. A leglátvá­nyosabb visszaesés a gépek és jár­művek kivitelében következett be. Korábban ugyanis ez volt a cseh­szlovák export sikerágazata, napja­inkra viszont Ľubomír Marták külke­reskedelmi miniszterhelyettes szavai szerint a harmadik vonalba kerültek. Ezzel egyidőben megnőtt a nyers­anyagok, félkészáruk és más ala­csony feldolgozottsági fokú termé­kek, illetve a környezetszennyező iparágak produktumainak részará­nya. Önsanyargató gyakorlatunk bi­zony sokszor már a gyarmati viszo­nyok határát súrolja. Ezenkívül ter­melőink gyakran egyetlen ütőkár­tyája termékeik alacsony ára. A gát­lástalan üzletpolitika elleni tiltakozás, persze, nem sokáig várat magára. Még egészen frissek az acélárura kivetett megkötések, de ezeket a kö­zeljövőben könnyen továbbiak kö­vethetik. Egyes elemzők szerint a következő ilyen csehszlovák „siker­termék" a cement lesz. Mindezen, persze, nincs mit cso­dálkoznunk. Hiába volt hazánk a második világháború előtt a világ egyik legfejlettebb országa, a négy évtizedes züllesztés miatti kiesést ilyen rövid idő alatt lehetetlen behoz­ni. Ehelyett inkább arra kell figyel­nünk, vajon beindultak-e már a hosszú távon eredménnyel kecseg­tető változások. Sajnos, napjainkra lassan ez az igyekezetünk is hiába­valóvá válik, hiszen az országban zajló visszafordíthatatlan politikai fo­lyamatok következtében újra felka­varodott a bizonytalanság mocsara, és emiatt hitelét veszti bármilyen gazdasági előrejelzés. —tl—

Next

/
Thumbnails
Contents