Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám, csütörtök

GAZDASÁG rVrgy/S­A FÖLDRENDEZÉS NEM AKADÁLY PÓTFÖLDJE VAN? TRÁGYÁZZA CSAK MEG! • Átrendez, vagyis valaminek a ré­szeit, plemeit más rendben helyezi el - magyarázza az értelmező szó­tár. Azt, hogy mit jelent ez például a lakás viszonylatában, a teremtés koronái kivétel nélkül tudják, hiszen a feleségek átrendező tervei eseten­ként nem ismernek határokat. Más a helyzet a kataszterek „átrendezé­sével". Ezt nem egyéni sugallatok, hanem az" SZNT 330/1991-es szá­mú törvénye szerint hajtják végre. A nagy munka már Szlovákia-szerte elkezdődött. Bauer Balázs mérnökkel, az Érsekújvári Földhivatal illetékes előadójával a földrendezés lényegé­ről beszélgettem. - A földrendezés, illetve a földtu­lajdon elrendezése során a történel­mi regiszternek megfelelő tulajdon­jogi állapotot újítjuk fel. Aki földtulaj­donnal rendelkezik, az megtudja, hogy a határ melyik részén milyen nagyságú földterülete van. A terület­rendezés és a földek kimérése so­rán a tagosítás elvét fogjuk alkal­mazni, vagyis a több darabból álló birtokot összevonjuk, és egy, eset­leg két darabban mérjük ki. Ha nem tagosítanánk ,és mindenki eredeti helyén kapná vissza a földjét, akkor a határt sok esetben néhány áras parcellákra kellene feldarabolni, s ez lehetetlenné tenné a gépi művelést. • Most alighanem arra gondol a földtulajdonos, vajon a földrende­zéssel nyer-e vagy veszít. Az új helyen lévő összesített földje a da­rabkákhoz viszonyítva jobb vagy rosszabb minőségű lesz? - A földrendezéssel a tulajdonos nyer, nem földterületet, hanem gaz­dasági előnyöket. A parcellákat nagyságuk és a föld minősége sze­rint átszámítjuk korona értékre, és az új helyen ugyanilyen értékű föld­területet mérünk ki. A földrendezés során alkalmazott kimérési gyakorlat tehát más lesz a jelenlegi gyorsított eljárásnál. A pótföld kimérésénél döntő mértékben a területet vesszük alapul. A föld minőségi osztályát A szépreményű vállalkozó elő­ször tervet készit, majd ennek gya­korlati megvalósítása érdekében a legtöbb esetben a pénzintézethez fordul. Ahhoz, hogy hitelt kapjon, a bank biztosítékokat akar - ilyenkor jól jön a családi ház, az autó, a ga­rázs, a hétvégi ház és minden más ingatlan. De mit tehet az, akinek mindez hiányzik? Nem egy remény­teljes terv, vállalkozói program hiú­sult meg éppen emiatt. Aztán jött egy bank, mely átvágta a gordiuszi csomót. 1991 márciusá­ban Pozsonyban megalakult a pári­zsi SOFABIS pénzintézet sokéves tapasztalataiból merítve és annak mintájára a Szlovák Kezességi Bank. Hamar népszerűvé vált a kis­és középvállalkozók körében. A bankhitelek 50, esetenként 70 százalékáig vállal kezességet, s ezért mindössze az összeg 0,2 százalékát kéri egyszeri juttatás for­májában. A kisvállalkozóknak (azok a cégek tartoznak ide, melyek legfel­jebb kilenc alkalmazottat számlál­nak) - három- esetleg hétmillió ko­ronáig terjedő hitelért vállalnak ke­zességet. A középvállalkozások esetében (itt 10-től 200-ig terjedhet az alkalmazottak száma) pedig tíz-, kivételes esetekben húszmillióig ter­jedhet ez az összeg. A kezességi bank egyúttal a vállalkozók érdekeit is védi a különböző hiteleket nyújtó pénzintézetekkel szemben. Mindennek ott látják jelentőségét, ahol a múltból örökölt helyzet követ­keztében a lehetőségek ellenére csak nehezen mozdul meg a fejlő­dés. Nem véletlenül telepítették a kezességi bank első két kirendelt­ségét éppen Čadcára és Rima­szombatba. Gömörbe elsősorban azért, hogy felkarolja a kevésbé fej­nem, vagy ha igen, csak megközelí­tően. • A földrendezés során tehát már nem a földet használó mezőgazda­sági üzem dönti el, hogy itt vagy ott mérik ki a földeket, mint most, a pót­földek esetében? - A földrendezés komplex jellegű munka. A terv a puszta földkiméré­sen túl tartalmazza az ökológiai, út­és vízrendezési feladatokat, gondol az erózió elleni védelemre stb. Attól kezdve érvényes, amikor a földtulaj­donosok minimum kétharmada elfo­gadta. A földrendezés során senki sem válogathat, nem szerezhet elő­nyöket a másik rovására. A jóváha­gyott tervdokumentáció alapján a kataszteri hivatal új tulajdonjogi nyilvántartást fektet föl. • Mivel és hogyan kezdődik a rendezés? - Első lépésként felmérjük, hogy a kataszterben kinek, mekkora és milyen értékű földje van. Ezt köve­tően minden egyes tulajdonost meg­kérdezünk, hogy az elkövetkező 10-15 évben mi a terve földjével. Művelni fogja, magángazdának, il­letve mezőgazdasági üzemnek sze­retné bérbe adni? Ez azért fontos, hogy tudjuk, XY földjét a magángaz­dák dűlőjében kell kimérni, vagy egy nagy parcella részeként tartjuk majd nyilván. • Tehát azt a földterületet, amin tulajdonosa nem akar gazdálkodni, nem mérik ki? - A jelenlegi elképzelések szerint nem. A nem magángazdálkodásra szánt földterületet eszmei hányad­részként kapja meg a tulajdonos. Vagyis tudni fogja, hogy mondjuk egy nyolcmillió koronát érő parcellá­ban hatszázezer korona értékű esz­mei hányadrésze van, de e rész nem lesz konkrétan kikarózva. Ez hasonló ahhoz, amikor két testvér megörököl egy családi házat, és lett délvidék négy járásának (a Ri­maszombati, a Losonci, a Nagykür­tösi és a Rozsnyói járásról van szó) vállalkozóit, ezzel is a térség fejlődé­sét mozdítva elő. Mitagadás, a gö­möri és nógrádi vállalkozók izgatot­tan várták a bank megnyitását, s alig egy hónapos üzemelésének mérle­gét tekintve is elmondható, éltek a lehetőséggel. Štavina László igaz­gató szavai is igazolni látszanak mindezt. - A megnyitón, vagyis az ünne­pélyes átadáson nemcsak a po­zsonyi központ vezetői jelentek meg, itt voltak mind a négy járás pénzintézeteinek képviselői is. Je­lenlétüket kihasz­nálva megegyez­tünk egy olyan, hogy úgy mond­jam közös „takti­kában", mely mindannyiunk számára előnyös együttműködés­hez vezethet. Persze, olyanok is akadtak, akik tu­domást szerezve majdani megala­kulásunkról, már kapunyitásunk előtt intézkedtek a pozsonyi igazga­tóságunkon keresztül. Naponta tíz­húsz érdeklődő akad. Persze, sokan csak informálódnak, az ügyintézés pontos menetét még nem ismerik. Nem nálunk kell ugyanis kezdeni a kilincselést, mert az az érdemi lépések megtétele, a pontos vállal­a padlásban, pincében, konyhában stb. mindekettőjüknek van eszmei hányadrésze. • Mi lesz, ha a földtulajdonos utó­lagosan meggondolja magát? Fel­hagy a magángazdálkodással, illet­ve belevág. - Ezt a problémát már magának a földtulajdonosnak kell idővel meg­oldania. Ha befejeztük egy kataszter rendezését, kimértük az új parcellá­kat, kialakitottuk az új utakat, vízcsa­tornákat, mezővédő erdősávokat, s mindezt rögzítettük az új kataszteri térképen, az adott terület újrarende­zésére a tulajdonos kérésére és költségére kerülhet sor. Ellentétben az első rendezéssel, amelynek költ­ségeit közel száz százalékban az állam fedezi. Azt még el tudom kép­zelni, hogy a nagy parcella eszmei hányadrészét a kérelmező költségé­re konkréttá tesszük, vagyis külön­mérjük és a változást a kataszteri térképen is feltüntetjük, de a magán­gazdák parcellái között művelési ne­hézségek miatt mezőgazdasági üzem aligha vesz bérbe kisebb föld­területet. Esetleg magángazda. • Tegyük fel, hogy a földtulajdo­nos csak akkor jelentkezik, amikor már elkészült a területrendezési terv. - A tulajdonjog örök, földjét akkor kapja meg a tulajdonos, amikor je­lentkezik. Azt a földterületet, amely valóságos személy tulajdona, de nem tudni, hogy hol tartózkodik az illető, a Szlovák Földalap veszi gon­dozásba. Hangsúlyozom, hogy gon­dozásba és nem tulajdonba. A föld­alap addig kezeli majd a földet, amíg nem jelentkezik a tulajdonosa. A földalap gondozásába a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint az állami, a volt egyházi és azok a konfiskált földek kerülnek még át, amelyekre 1992 december végéig nem nyújtják be az igényt. • Lesznek esetek, hogy évtize­dekkel ezelőtt a kataszter területén kozói terv és stratégia kidolgozása után valamelyik kommersz pénzin­tézetben kezdődik. A hitelt ugyanis, amiért mi kezességet vállalunk, ők nyújtják. Mi nem is dolgozunk pénzzel. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a kezességi bank sem egy jótékony­sági intézmény. Ők is különbséget tesznek vállalkozás és vállalkozás között, és az ügyfeleket sem unifor­mizálják, egyénenként foglalkoznak velük. No, nem valamilyen nemi, faji, nemzetiségi vagy vallási megkülön­böztetésről van szó, csupán arról, amit a logika, a józan ész és minde­nekelőtt a bank érdekei diktálnak. Mérlegelik és megvizsgálják, kinek, mihez és miért adják a bank nevét. még nem volt sem mezővédő erdő­sáv, sem lecsapoló csatorna. Most viszont van és földterületet foglal. - A kataszter nagysága adott, ezért az erdősávok, lecsapoló csa­tornák, és a régi, nem a jelenlegi utak mennyiségét meghaladó határi utak területét a kataszter egészéből kell közösen összeadni. Hangsú­lyozni szeretném, hogy mindez az extravilánra, a kültelkekre vonatko­zik. Az intravilánt, a beltelkeket a földrendezés nem érinti. • Sokan már gazdálkodnak visz­szakért és -kapott tulajdonukon, illet­ve az idén, jövőre mérettetik ki föld­jüket. A földrendezésről olvasva bi­zonyára felteszik a kérdést, milyen távra ideiglenes a pótföld? - Azt a földterületet, amit a 330/ 1991-es számú törvény 15-ös pa­ragrafusa szerint a gyorsított eljárás keretében mértünk ki, a tulajdonos addig használja, ameddig nem kerül sor a területrendezésre. • Ezek után helyénvaló a kérdés. A járás melyik kataszterében hány év múltán kerül sor a rendezésre? Vagyis a tulajdonos még meddig használja a már kimért pótföldet? - Hadd ne mondjak évszámot, inkább támpontokat a számoláshoz. Járásunkban, akárcsak Szlovákia legtöbb járásában az idén két ka­taszter rendezését kezdjük el. Ezek egyike az udvardi. Külterülete meg­közelítően hatezer hektár. Ezen be­lül mintegy nyolcezer parcellán ti­zenkétezer tulajdonos osztozik. A kataszter komplex rendezésének terve 1995 októberében készül el, és a terv gyakorlati megvalósítása további minimum egy évet vesz igénybe. Járásonként félszáznál több kataszter van, és a mai elkép­zelések szerint évenként mindig újabb két-három kataszter rendezé­sét kezdjük el, mivel a munka sokba kerül. Az udvardi kataszter tervdoku­mentációjának költségei meghalad­ják a hatmillió koronát, és további milliókba kerül a realizáció. Summa summárum, semmi akadálya tehát,, hogy akinek már kimérték a pótföl­det, alaposan megtrágyázza. EGRI FERENC Nem árt, ha az igazgató szavait mindenkor megszívlelik és szem előtt tartják: - Számunkra is kockázatot jelent a kezességvállalás, a másik szinten fontos szempont pedig, hogy mi is állami pénzügyi hivatal vagyunk és költségvetésből élünk. A benyújtott programokon, tervezeteken mi is alaposan átrágjuk magunkat. S miu­tán megismerjük a vállalkozás célját - természetesen a banki titoktartás keretein belül maradva -, a vállalko­zói alanyt, természetes vagy jogi személyt is meg kell ismernünk, meg kell tudnunk, nincs-e másutt is hitele, törlesztette-e a múltban hite­leit, azok kamatait, nincs-e jelzálog alatt ingatlanja és igy tovább. Ezt mi szaknyelven a kliens bonitásának nevezzük. Persze, ezeket a kérdé­seket diszkréten kezeljük, és min­denkor az őszinte partneri kapcsola­tok kialakítására törekszünk. Eddig csupán egy alkalommal utasítottuk vissza a segítségnyújtást, a losonci Habourt Kft. esetében. Azért, mert a tervezetükben megfogalmazott célok elérésének nem láttuk a reális alapjait. Szükségesnek tartom még el­mondani, hogy a vállalkozások beál­lítottsága, működési mechanizmusa és területe szerint is van egy bizo­nyos rangsorolás. Az említett kevés­bé fejlett járások megsegítésének elképzeléseivel összhangban előny­ben részesítjük többek között az új munkahelyek teremtését, a terület­fejlesztési politika támogatását, a célirányos exporttermelést, az ide­genforgalom fejlesztését, a hazai nyersanyagok és másodlagos nyersanyagok célszerű felhasználá­sát, az üzlet- és szolgáltatói hálózat fejlesztését, a közlekedés fejleszté­sét és végül, de nem utolsósorban az ökológiai követelményhez való igazodást. POLGÁRI LÁSZLÓ 1992. SZEPTEMBER 10. MAGÁRA VESSEN, AKI TÁJÉKOZATLAN SOK MÚLIK A TRANSZFORMÁCIÓS TERVEZETEK FELKÉSZÜLT MEGVITATÁSÁN Nagy gond előtt állnak a mező­gazdasági szövetkezetek. A transz­formációs törvény szerint kell a transzformációs tervet a köz­gyűlés elé bocsátania annak megvi­tatása, illetve elfogadtatása céljából. Sőt, ezt megelőzően 60 nappal a transzformációs tanácsnak kell át­nyújtania, a tanács pedig köteles hozzáférhetővé tenni a jogosult sze­mélyek számára a tervezetet. Ezzel a tön/ény nem a hivatali eljárás bürokratikusságát követi, ha­nem éppen az ellenkezőjét: az érde­keltek ügyét akarja szolgálni azáltal, hogy elég idő legyen a tervezet áttanulmányozására, az előkészü­letre. Noha minden jogosult sze­mélynek joga az előterjesztett terve­zet (tervezetek) elbírálása, mégis az előkészület csoportos formája jelen­tene többet. Földtulajdon, vagyon­résztulajdon, szövetkezeti tagság vagy más érdekeltség alapján cso­portosulhatnának, aszerint, ki ho­gyan tervezi a neki járó vagyonrész­szel való gazdálkodást. Már az elő­zetes összejöveteleken is kialakul­hat egy-egy érdekkör egységes el­képzelése. A törvényből ismert, hogy a transzformációs tervezet (tervezetek) közgyűlésre való előter­jesztéséért a transzformációs ta­nács a felelős, melynek a közgyűlé­sig 60 nap áll rendelkezésére, hogy megismerje az egyes érdekcsopor­tok elképzeléseit a benyújtott terve­zetről vagy tervezetekről. A tanács az így szerzett ismeretével már jó alapot adhat a tervezet közgyűlésen történő megvitatásához és jóváha­gyásához. Az előkészületekről nem rendel­kezik ilyen részletesen a törvény, de elmulasztásuk nagy hiányt okozhat. Hiszen a közgyűlésen minden jogo­sult személy önállóan dönt szavaza­tával vagyona további sorsáról, akárcsak a saját sorsáról. A törvény semmibe vételét jelentené, ha a jo­gosult személyek tájékozatlanul, el­képzelés nélkül mennének el a köz­gyűlésre. így könnyen „kezelhető­vé" válnának, főképpen ott, ahol csak egy, a Szövetkezet által benyúj­tott transzformációs tervezet kerül megtárgyalásra, illetve ahol a jogo­sult személyek többségét szövetke­zeti tagok képezik, ahol a transzfor­mációs tanácsban kisebbségben van a földtulajdonos és a vagyon által érdekeltek csoportja. Az ebből következő hátrányok egyébként is e csoport számára sok kedvezőtlen helyzetet teremthetnek. Ezt megint csak magunknak köszönhetjük azért a felelőtlenségért, hogy tájékozatla­nul mentünk el az első, a transzfor­mációs tanácsot megalakító közgyű­lésre. Bizony sok helyen tapasztal­tam, hogy még a demokratikus sza­vazási módot sem követelték meg... A jogosult személyek elképzelé­séről más módon is jut be információ a szövetkezetbe, illetve a transzfor­mációs tanácshoz. Némely transz­formációs tervezet a jogosult sze­mélyek részére kérdőívek kiosztásá­val számol. A rajtuk feltüntetett kér­désekre megadott válaszok irány­adók lehetnek, sőt, egyénenként gépi feldolgozással nyilvántartásba is ke­rülnek. A válaszokból ki kell tűnnie: mit akarok a vagyonrészemmel, ho­gyan akarok vele gazdálkodni, egyé­nileg vagy bérbe adni, esetleg a szö­vetkezetben hagyom továbbra is, netán társulok az átalakulás további más formájába. Már itt is létrejöhet a jogosult személyek között előzetes megegyezés a jövőbeni gazdálko­dási formáról. Hiszen alakulhat az eddigi szövetkezetekből több szö­vetkezet is, jöhet létre kereskedelmi társulás különböző formában. BARTAKOVICS ISTVÁN, a Szövetségi Gyűlés képviselője (MKDM) VÁLLALKOZNA, ÉS NINCS KEZESE? ÖTVENTŐL HETVEN SZÁZALÉKIG • GÖMÖRBŐL ÉS NÓGRÁDBÓL MÁR NEM KELL A FŐVÁROSBA MENNI • NAPONTA TÍZ-HÚSZ ÉRDEKLŐDŐ

Next

/
Thumbnails
Contents