Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám, csütörtök
GAZDASÁG rVrgy/SA FÖLDRENDEZÉS NEM AKADÁLY PÓTFÖLDJE VAN? TRÁGYÁZZA CSAK MEG! • Átrendez, vagyis valaminek a részeit, plemeit más rendben helyezi el - magyarázza az értelmező szótár. Azt, hogy mit jelent ez például a lakás viszonylatában, a teremtés koronái kivétel nélkül tudják, hiszen a feleségek átrendező tervei esetenként nem ismernek határokat. Más a helyzet a kataszterek „átrendezésével". Ezt nem egyéni sugallatok, hanem az" SZNT 330/1991-es számú törvénye szerint hajtják végre. A nagy munka már Szlovákia-szerte elkezdődött. Bauer Balázs mérnökkel, az Érsekújvári Földhivatal illetékes előadójával a földrendezés lényegéről beszélgettem. - A földrendezés, illetve a földtulajdon elrendezése során a történelmi regiszternek megfelelő tulajdonjogi állapotot újítjuk fel. Aki földtulajdonnal rendelkezik, az megtudja, hogy a határ melyik részén milyen nagyságú földterülete van. A területrendezés és a földek kimérése során a tagosítás elvét fogjuk alkalmazni, vagyis a több darabból álló birtokot összevonjuk, és egy, esetleg két darabban mérjük ki. Ha nem tagosítanánk ,és mindenki eredeti helyén kapná vissza a földjét, akkor a határt sok esetben néhány áras parcellákra kellene feldarabolni, s ez lehetetlenné tenné a gépi művelést. • Most alighanem arra gondol a földtulajdonos, vajon a földrendezéssel nyer-e vagy veszít. Az új helyen lévő összesített földje a darabkákhoz viszonyítva jobb vagy rosszabb minőségű lesz? - A földrendezéssel a tulajdonos nyer, nem földterületet, hanem gazdasági előnyöket. A parcellákat nagyságuk és a föld minősége szerint átszámítjuk korona értékre, és az új helyen ugyanilyen értékű földterületet mérünk ki. A földrendezés során alkalmazott kimérési gyakorlat tehát más lesz a jelenlegi gyorsított eljárásnál. A pótföld kimérésénél döntő mértékben a területet vesszük alapul. A föld minőségi osztályát A szépreményű vállalkozó először tervet készit, majd ennek gyakorlati megvalósítása érdekében a legtöbb esetben a pénzintézethez fordul. Ahhoz, hogy hitelt kapjon, a bank biztosítékokat akar - ilyenkor jól jön a családi ház, az autó, a garázs, a hétvégi ház és minden más ingatlan. De mit tehet az, akinek mindez hiányzik? Nem egy reményteljes terv, vállalkozói program hiúsult meg éppen emiatt. Aztán jött egy bank, mely átvágta a gordiuszi csomót. 1991 márciusában Pozsonyban megalakult a párizsi SOFABIS pénzintézet sokéves tapasztalataiból merítve és annak mintájára a Szlovák Kezességi Bank. Hamar népszerűvé vált a kisés középvállalkozók körében. A bankhitelek 50, esetenként 70 százalékáig vállal kezességet, s ezért mindössze az összeg 0,2 százalékát kéri egyszeri juttatás formájában. A kisvállalkozóknak (azok a cégek tartoznak ide, melyek legfeljebb kilenc alkalmazottat számlálnak) - három- esetleg hétmillió koronáig terjedő hitelért vállalnak kezességet. A középvállalkozások esetében (itt 10-től 200-ig terjedhet az alkalmazottak száma) pedig tíz-, kivételes esetekben húszmillióig terjedhet ez az összeg. A kezességi bank egyúttal a vállalkozók érdekeit is védi a különböző hiteleket nyújtó pénzintézetekkel szemben. Mindennek ott látják jelentőségét, ahol a múltból örökölt helyzet következtében a lehetőségek ellenére csak nehezen mozdul meg a fejlődés. Nem véletlenül telepítették a kezességi bank első két kirendeltségét éppen Čadcára és Rimaszombatba. Gömörbe elsősorban azért, hogy felkarolja a kevésbé fejnem, vagy ha igen, csak megközelítően. • A földrendezés során tehát már nem a földet használó mezőgazdasági üzem dönti el, hogy itt vagy ott mérik ki a földeket, mint most, a pótföldek esetében? - A földrendezés komplex jellegű munka. A terv a puszta földkimérésen túl tartalmazza az ökológiai, útés vízrendezési feladatokat, gondol az erózió elleni védelemre stb. Attól kezdve érvényes, amikor a földtulajdonosok minimum kétharmada elfogadta. A földrendezés során senki sem válogathat, nem szerezhet előnyöket a másik rovására. A jóváhagyott tervdokumentáció alapján a kataszteri hivatal új tulajdonjogi nyilvántartást fektet föl. • Mivel és hogyan kezdődik a rendezés? - Első lépésként felmérjük, hogy a kataszterben kinek, mekkora és milyen értékű földje van. Ezt követően minden egyes tulajdonost megkérdezünk, hogy az elkövetkező 10-15 évben mi a terve földjével. Művelni fogja, magángazdának, illetve mezőgazdasági üzemnek szeretné bérbe adni? Ez azért fontos, hogy tudjuk, XY földjét a magángazdák dűlőjében kell kimérni, vagy egy nagy parcella részeként tartjuk majd nyilván. • Tehát azt a földterületet, amin tulajdonosa nem akar gazdálkodni, nem mérik ki? - A jelenlegi elképzelések szerint nem. A nem magángazdálkodásra szánt földterületet eszmei hányadrészként kapja meg a tulajdonos. Vagyis tudni fogja, hogy mondjuk egy nyolcmillió koronát érő parcellában hatszázezer korona értékű eszmei hányadrésze van, de e rész nem lesz konkrétan kikarózva. Ez hasonló ahhoz, amikor két testvér megörököl egy családi házat, és lett délvidék négy járásának (a Rimaszombati, a Losonci, a Nagykürtösi és a Rozsnyói járásról van szó) vállalkozóit, ezzel is a térség fejlődését mozdítva elő. Mitagadás, a gömöri és nógrádi vállalkozók izgatottan várták a bank megnyitását, s alig egy hónapos üzemelésének mérlegét tekintve is elmondható, éltek a lehetőséggel. Štavina László igazgató szavai is igazolni látszanak mindezt. - A megnyitón, vagyis az ünnepélyes átadáson nemcsak a pozsonyi központ vezetői jelentek meg, itt voltak mind a négy járás pénzintézeteinek képviselői is. Jelenlétüket kihasználva megegyeztünk egy olyan, hogy úgy mondjam közös „taktikában", mely mindannyiunk számára előnyös együttműködéshez vezethet. Persze, olyanok is akadtak, akik tudomást szerezve majdani megalakulásunkról, már kapunyitásunk előtt intézkedtek a pozsonyi igazgatóságunkon keresztül. Naponta tízhúsz érdeklődő akad. Persze, sokan csak informálódnak, az ügyintézés pontos menetét még nem ismerik. Nem nálunk kell ugyanis kezdeni a kilincselést, mert az az érdemi lépések megtétele, a pontos vállala padlásban, pincében, konyhában stb. mindekettőjüknek van eszmei hányadrésze. • Mi lesz, ha a földtulajdonos utólagosan meggondolja magát? Felhagy a magángazdálkodással, illetve belevág. - Ezt a problémát már magának a földtulajdonosnak kell idővel megoldania. Ha befejeztük egy kataszter rendezését, kimértük az új parcellákat, kialakitottuk az új utakat, vízcsatornákat, mezővédő erdősávokat, s mindezt rögzítettük az új kataszteri térképen, az adott terület újrarendezésére a tulajdonos kérésére és költségére kerülhet sor. Ellentétben az első rendezéssel, amelynek költségeit közel száz százalékban az állam fedezi. Azt még el tudom képzelni, hogy a nagy parcella eszmei hányadrészét a kérelmező költségére konkréttá tesszük, vagyis különmérjük és a változást a kataszteri térképen is feltüntetjük, de a magángazdák parcellái között művelési nehézségek miatt mezőgazdasági üzem aligha vesz bérbe kisebb földterületet. Esetleg magángazda. • Tegyük fel, hogy a földtulajdonos csak akkor jelentkezik, amikor már elkészült a területrendezési terv. - A tulajdonjog örök, földjét akkor kapja meg a tulajdonos, amikor jelentkezik. Azt a földterületet, amely valóságos személy tulajdona, de nem tudni, hogy hol tartózkodik az illető, a Szlovák Földalap veszi gondozásba. Hangsúlyozom, hogy gondozásba és nem tulajdonba. A földalap addig kezeli majd a földet, amíg nem jelentkezik a tulajdonosa. A földalap gondozásába a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint az állami, a volt egyházi és azok a konfiskált földek kerülnek még át, amelyekre 1992 december végéig nem nyújtják be az igényt. • Lesznek esetek, hogy évtizedekkel ezelőtt a kataszter területén kozói terv és stratégia kidolgozása után valamelyik kommersz pénzintézetben kezdődik. A hitelt ugyanis, amiért mi kezességet vállalunk, ők nyújtják. Mi nem is dolgozunk pénzzel. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a kezességi bank sem egy jótékonysági intézmény. Ők is különbséget tesznek vállalkozás és vállalkozás között, és az ügyfeleket sem uniformizálják, egyénenként foglalkoznak velük. No, nem valamilyen nemi, faji, nemzetiségi vagy vallási megkülönböztetésről van szó, csupán arról, amit a logika, a józan ész és mindenekelőtt a bank érdekei diktálnak. Mérlegelik és megvizsgálják, kinek, mihez és miért adják a bank nevét. még nem volt sem mezővédő erdősáv, sem lecsapoló csatorna. Most viszont van és földterületet foglal. - A kataszter nagysága adott, ezért az erdősávok, lecsapoló csatornák, és a régi, nem a jelenlegi utak mennyiségét meghaladó határi utak területét a kataszter egészéből kell közösen összeadni. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindez az extravilánra, a kültelkekre vonatkozik. Az intravilánt, a beltelkeket a földrendezés nem érinti. • Sokan már gazdálkodnak viszszakért és -kapott tulajdonukon, illetve az idén, jövőre mérettetik ki földjüket. A földrendezésről olvasva bizonyára felteszik a kérdést, milyen távra ideiglenes a pótföld? - Azt a földterületet, amit a 330/ 1991-es számú törvény 15-ös paragrafusa szerint a gyorsított eljárás keretében mértünk ki, a tulajdonos addig használja, ameddig nem kerül sor a területrendezésre. • Ezek után helyénvaló a kérdés. A járás melyik kataszterében hány év múltán kerül sor a rendezésre? Vagyis a tulajdonos még meddig használja a már kimért pótföldet? - Hadd ne mondjak évszámot, inkább támpontokat a számoláshoz. Járásunkban, akárcsak Szlovákia legtöbb járásában az idén két kataszter rendezését kezdjük el. Ezek egyike az udvardi. Külterülete megközelítően hatezer hektár. Ezen belül mintegy nyolcezer parcellán tizenkétezer tulajdonos osztozik. A kataszter komplex rendezésének terve 1995 októberében készül el, és a terv gyakorlati megvalósítása további minimum egy évet vesz igénybe. Járásonként félszáznál több kataszter van, és a mai elképzelések szerint évenként mindig újabb két-három kataszter rendezését kezdjük el, mivel a munka sokba kerül. Az udvardi kataszter tervdokumentációjának költségei meghaladják a hatmillió koronát, és további milliókba kerül a realizáció. Summa summárum, semmi akadálya tehát,, hogy akinek már kimérték a pótföldet, alaposan megtrágyázza. EGRI FERENC Nem árt, ha az igazgató szavait mindenkor megszívlelik és szem előtt tartják: - Számunkra is kockázatot jelent a kezességvállalás, a másik szinten fontos szempont pedig, hogy mi is állami pénzügyi hivatal vagyunk és költségvetésből élünk. A benyújtott programokon, tervezeteken mi is alaposan átrágjuk magunkat. S miután megismerjük a vállalkozás célját - természetesen a banki titoktartás keretein belül maradva -, a vállalkozói alanyt, természetes vagy jogi személyt is meg kell ismernünk, meg kell tudnunk, nincs-e másutt is hitele, törlesztette-e a múltban hiteleit, azok kamatait, nincs-e jelzálog alatt ingatlanja és igy tovább. Ezt mi szaknyelven a kliens bonitásának nevezzük. Persze, ezeket a kérdéseket diszkréten kezeljük, és mindenkor az őszinte partneri kapcsolatok kialakítására törekszünk. Eddig csupán egy alkalommal utasítottuk vissza a segítségnyújtást, a losonci Habourt Kft. esetében. Azért, mert a tervezetükben megfogalmazott célok elérésének nem láttuk a reális alapjait. Szükségesnek tartom még elmondani, hogy a vállalkozások beállítottsága, működési mechanizmusa és területe szerint is van egy bizonyos rangsorolás. Az említett kevésbé fejlett járások megsegítésének elképzeléseivel összhangban előnyben részesítjük többek között az új munkahelyek teremtését, a területfejlesztési politika támogatását, a célirányos exporttermelést, az idegenforgalom fejlesztését, a hazai nyersanyagok és másodlagos nyersanyagok célszerű felhasználását, az üzlet- és szolgáltatói hálózat fejlesztését, a közlekedés fejlesztését és végül, de nem utolsósorban az ökológiai követelményhez való igazodást. POLGÁRI LÁSZLÓ 1992. SZEPTEMBER 10. MAGÁRA VESSEN, AKI TÁJÉKOZATLAN SOK MÚLIK A TRANSZFORMÁCIÓS TERVEZETEK FELKÉSZÜLT MEGVITATÁSÁN Nagy gond előtt állnak a mezőgazdasági szövetkezetek. A transzformációs törvény szerint kell a transzformációs tervet a közgyűlés elé bocsátania annak megvitatása, illetve elfogadtatása céljából. Sőt, ezt megelőzően 60 nappal a transzformációs tanácsnak kell átnyújtania, a tanács pedig köteles hozzáférhetővé tenni a jogosult személyek számára a tervezetet. Ezzel a tön/ény nem a hivatali eljárás bürokratikusságát követi, hanem éppen az ellenkezőjét: az érdekeltek ügyét akarja szolgálni azáltal, hogy elég idő legyen a tervezet áttanulmányozására, az előkészületre. Noha minden jogosult személynek joga az előterjesztett tervezet (tervezetek) elbírálása, mégis az előkészület csoportos formája jelentene többet. Földtulajdon, vagyonrésztulajdon, szövetkezeti tagság vagy más érdekeltség alapján csoportosulhatnának, aszerint, ki hogyan tervezi a neki járó vagyonrészszel való gazdálkodást. Már az előzetes összejöveteleken is kialakulhat egy-egy érdekkör egységes elképzelése. A törvényből ismert, hogy a transzformációs tervezet (tervezetek) közgyűlésre való előterjesztéséért a transzformációs tanács a felelős, melynek a közgyűlésig 60 nap áll rendelkezésére, hogy megismerje az egyes érdekcsoportok elképzeléseit a benyújtott tervezetről vagy tervezetekről. A tanács az így szerzett ismeretével már jó alapot adhat a tervezet közgyűlésen történő megvitatásához és jóváhagyásához. Az előkészületekről nem rendelkezik ilyen részletesen a törvény, de elmulasztásuk nagy hiányt okozhat. Hiszen a közgyűlésen minden jogosult személy önállóan dönt szavazatával vagyona további sorsáról, akárcsak a saját sorsáról. A törvény semmibe vételét jelentené, ha a jogosult személyek tájékozatlanul, elképzelés nélkül mennének el a közgyűlésre. így könnyen „kezelhetővé" válnának, főképpen ott, ahol csak egy, a Szövetkezet által benyújtott transzformációs tervezet kerül megtárgyalásra, illetve ahol a jogosult személyek többségét szövetkezeti tagok képezik, ahol a transzformációs tanácsban kisebbségben van a földtulajdonos és a vagyon által érdekeltek csoportja. Az ebből következő hátrányok egyébként is e csoport számára sok kedvezőtlen helyzetet teremthetnek. Ezt megint csak magunknak köszönhetjük azért a felelőtlenségért, hogy tájékozatlanul mentünk el az első, a transzformációs tanácsot megalakító közgyűlésre. Bizony sok helyen tapasztaltam, hogy még a demokratikus szavazási módot sem követelték meg... A jogosult személyek elképzeléséről más módon is jut be információ a szövetkezetbe, illetve a transzformációs tanácshoz. Némely transzformációs tervezet a jogosult személyek részére kérdőívek kiosztásával számol. A rajtuk feltüntetett kérdésekre megadott válaszok irányadók lehetnek, sőt, egyénenként gépi feldolgozással nyilvántartásba is kerülnek. A válaszokból ki kell tűnnie: mit akarok a vagyonrészemmel, hogyan akarok vele gazdálkodni, egyénileg vagy bérbe adni, esetleg a szövetkezetben hagyom továbbra is, netán társulok az átalakulás további más formájába. Már itt is létrejöhet a jogosult személyek között előzetes megegyezés a jövőbeni gazdálkodási formáról. Hiszen alakulhat az eddigi szövetkezetekből több szövetkezet is, jöhet létre kereskedelmi társulás különböző formában. BARTAKOVICS ISTVÁN, a Szövetségi Gyűlés képviselője (MKDM) VÁLLALKOZNA, ÉS NINCS KEZESE? ÖTVENTŐL HETVEN SZÁZALÉKIG • GÖMÖRBŐL ÉS NÓGRÁDBÓL MÁR NEM KELL A FŐVÁROSBA MENNI • NAPONTA TÍZ-HÚSZ ÉRDEKLŐDŐ