Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám, szerda

. ÚJ szó. KALEIDOSZKÓP NAGYPOLITIKA A RÉGIÓK SZEMSZÖGÉBŐL AHOGYAN EGY LENGYEL ÜZLETEMBER LÁTJA A visegrádi hármak csúcstalálkozójára tavaly október 6-án Krakkó­ban került sor. Az ott aláírt deklaráció a gazdasági együttműködés fel­lendítése, a kereskedelem eró'sítése érdekében is számos elvégzésre váró feladatot jelölt meg. Tadeusz Ziobrotól, a rzeszowi Teddy Exparl részvénytársaság igazgatójától, a rzeszowi InterRes nemzetközi nagy­vásár fó'szervezó'jétó'l, a neves gazdasági szakembertől azt kérdeztük, mennyire érezhető' már hatása a kereskedelemben? 1992. SZEPTEMBER 30. KÉNYELMESEN SÉTÁLNI KÉTEZREN ÍRTÁK ALÁ A PE­TÍCIÓT • SÉTÁLÓUTCA LO­SONCON • SOKAN AKAR­TÁK — MOST PEDIG EL­LENZIK Tavaly júniusban, a Környe­zetvédelmi Világnapon Lo­sonc lakossága kinyilvánította igényét, hogy a főutcát sétáló­utcává nyilvánítsák. A Zöldek Pártjának kezdeményezésére pár nap alatt kétezer személy írta alá azt a petíciót, melyet a városi képviselő-testülethez intéztek. — Nem lepett meg bennünket a lakosok kérése, jogosnak tar­tottuk azt, sőt előzőleg már mi is gondoltunk erre a lépésre — mondta Pavol Rapco, a városi hivatal vezetője. — Az egykori Marx, a jelenlegi Masaryk utca .forgalma egyre elviselhetetle­nebbé vált. A privatizációnak és a vállalkozások elszaporodásá­nak köszönhetően a levegő­szennyezés és a zajszint a tűrő­képesség határát súrolta. A re­formátus templom előtti keresz­teződés pedig egyre több bal­. eset színhelye volt, a széles út­test gyalogos átkelői kezdtek életveszélyesekké válni. A jövő­re is gondolnunk kellett, a nö­vekvő idegenforgalomra, de a helyi lakosság nyugalmára is. A döntés persze nem volt könnyű, márcsak azért sem, mert úgy a városi tömegközleke­dés, mint az üzletek áruellátása ezen az utcán keresztül bonyo­lódott. Ennek ellenére szeptem­ber elsején az iskolák kapuival együtt megnyílt a sétálóutca is. Ezzel persze sem a képviselő­testület, sem a város vezetőinek gondjai nem oldódtak meg, sőt... — Most azon törjük a fejünket, merre és hogyan tereljük el a for­galmat. Ez a közlekedési táblák egyszerű áthelyezésével nem oldható meg. Sürgősen hozzá kellene fogni egy déli terelőút ki­építéséhez. Ez elsősorban pénz­kérdés, de az elkövetkező évre így is tervbe vettük építését. Azt tervezzük, hogy a sétálóutcát to­vább bővítjük. Mielőtt a sétálóutcát létrehoz­ták volna, jó előre írásban is fi­gyelmeztették a lakókat és a vál­lalkozókat. Erinek ellenére kez­detben szinte tudomást sem akartak róla venni az emberek. Mikűr a városi rendőrség és a közlekedésrendészet emberei is erélyesebben léptek fel, tiltako­zások, levelek áradata zúdult a városi hivatal illetékeseinek asz­talára. Mintha egyszeriben min­denki a sétálóutca ellen lett volna. —A figyelmetlen gépkocsive­zetőket hamar kiszűrték a közle­kedés őrei, viszont a kocsiká­záshoz szokott maszekokkal ala­posan meggyűlt a bajunk. Az üz­letek áruellátására kijelölt időt kevesellték. Mindenesetre na­gyobb megértést és segítséget vártunk és várunk a lakosoktól, az itt működő állami hivatalok és intézmények képviselőitől, vala­mint a vállalkozók népes táborá­tól is, hisz közérdekről, a tiszta, hangulatos belvárosi utcakép megteremtéséről van szó. Kényelmesen sétálva, olykor a kirakatok előtt elbámészkodva alig tizenöt perc alatt mentem vé­gig a Masaryk utcán. Csak a szokás hatalma lehet — gondol­tam —, hogy az emberek még mindig a járdán járnak, holott az üres, széles úttesten mindössze két autó araszolt el mellettem. Igaz, az áruszállítások közötti szünet időszakában történt mindez, de szeptember első he­'téhez képest már ez is haladás. Talán a vasparipák gazdái is rá­ébredtek: itt kényelmesen sétál­ni kell, nem pedig négy keréken őrülten száguldani. POLGÁRI LÁSZLÓ —A csúcstalálkozót követően a há­rom ország külügyminiszterei még 1991. november 30-án találkoztak Vasróban. Itt abban állapodtak meg, hogy a háromoldalú szerződés terve­zetét év végéig kidolgozzák és a vég­leges szöveg aláírására 1992. április 30-ig sor kerül. Nos, ma már tudjuk, hogy a terminusokat nem tartották be, a szerződések ratifikálására a legjobb esetben is csak jövőre kerülhet sor. Je­lenleg tehát még mindig ott tartunk, hogy a visegrádi hármak országai kö­zött az árucsere korlátozása sokkal na­gyobb, mint ami ezen országok és a nyugati államok közötti kereskede­lemre jellemző. Ez kétségtelenül elég­gé paradox, ugyanis tőlünk joggal azt várják el, hogy az integrációt megvaló­sítsuk és közösen kapcsolódjunk be a A múlt héten a kassai Víno Ál­lami Borgazdaság királyhelmeci üzemében találkoztak a bodrog­közi község polgármesterei. A rövid megbeszélést követően Sztankovszky János nyilatkozott lapunknak: — Nem óborkostolóra hívtuk össze a helyi önkormányzatok képviselőit, hanem a közelgő szürettel, pontosabban a szőlő­felvásárlással összefüggő teen­dők egyeztetésére, megbeszé­lésére. Tudniillik a széles kör­nyéken mi vagyunk az egyetlen borszőlő-felvásárlók, viszont sok a termelő, így mindkét félnek jó, ha a felvásárlás kidolgozott „menetrend" szerint történik, s nincs tumultus az udvarunkon. • Mennyi szőlőre számíta­nak? — Az előzetes becslések sze­rint kb. 200 vagonnyit fogunk fel­vásárolni, azaz megközelítőleg annyit, mint tavaly. Akkor 190 va­gon volt. • Viszont a szőlősgazdák azt állítják, idén gyengébb a ter­més... — Kétségtelen, hogy a száraz­ság a homoki szőlőknek sem kedvezett, így a termés elmarad a várttól. Mivel azonban a terme­lők többségének pincéjében még sok az óbor, mert az értéke­Köztudott, hőgy a szlovák hadi­ipar két évvel ezelőtt megkezdett visszafejlesztése mekkora gondokat okozott az országrész gazdaságá­nak. A szerkezetváltás szerves ré­szének tartott hadiipari konverzió következményei gyáróriások sorsát tette kétségessé, jelentősen megnö­velte a munkahelypiac feszültségeit, s a beszállító vállalatokat is a terme­lés visszafogására késztette, ami a fizetésképtelenség fokozódásában is megmutatkozott. A feszültségek oldásában maga a hadsereg is érde­kelt. Ennek ellenére mégis újdon­ságnak hatott a Csehszlovák Hadse­reg pavilonja az idei brünni Nemzet­közi Gépipari Vásáron. A tavaszi pozsonyi építőipari szakkiállításon már bemutatkoztak a hadsereg által eddig alkalmazott gé­pek, amelyek építőipari célokra is felhasználhatók. A brünni szakvásá­rok történetében azonban az idén tőrtént meg először, hogy a Cseh­szlovák Hadsereg önálló kiállítási részlegen mutassa be mindazt, amelyet a fejlett hadtudományok és piacgazdaságra épülő európai keres­kedelembe. —Miben látja a legnagyobb vissza­húzó erőt? —Több ok is van, de a legmegha­tározóbbak a hármak belpolitikai rea­litásában keresendők. A gyakori len­gyel kormány változások—nohaapo­litikai irányvonalban alapvető irány­változások nem következtek be — két­ségtelen, hogy visszahúzó erőként hatottak, de ugyanígy bonyolítja és lassítja a fejleményeket Csehszlovákia kettéválása. Amikor a gazdasági és politikai szakértők Varsóban úgy nyi­latkoztak, hogy a három országon be­lül a szabadkereskedelem gyakorlatá­nak bevezetéséhez 5—10 évre van szükség, arra nem is gondoltak, hogy sítés továbbra is döcög, mi arra számítunk, hogy a szőlősgaz­dák idén kevesebb bornakvalót préselnek ki otthon, s inkább el­adják a szőlőt. • Üzemük tartályai mind üre­sek? — Sajnos, nálunk is nagy az óborkészlet, de azért az említett 200 vagonnyi szőlőnek a leve még elfér valahogy. • Az ütemten/ szerint ki mikor hozhatja szőlőjét? — Az üzemektől naponta fog­juk vásárolni, a kistermelőktől pedig általában a hétvégeken. Mivel ebben a körzetben az olaszrizling teszi ki a várható mennyiség 85 százalékát, s en­nek a fajtának a cukortartalma Kövesd környékén már eléri a 16—17 fokot, míg Helmec vidé­kén csak 12 fokos, október 3-án, és 4-én a kövesdi körzetből vá­sároljuk a termést. Királyhelmec és környéke egy héttel később kerül sorra, a szomotoriak és zempléniek pedig október 17— 18-án. • S mennyit fizetnek kilójáért? — Az ár marad a régi, vagyis csakúgy mint tavaly, a 18 fokos rizling ára 5 korona 50 fillér. A fo­konkénti emelkedés, illetve csökkenés 30 fillér. (gazdag) műszaki ismeretek révén létrehoz­tak, s eddig a polgári élettől elzártan alkalmaztak. Amint azt a főbejárattal szemközt levő katonai álcázósátor­ral fedett kiállítási részleg vezetőjé­től, Ladislav Strakoštól, a Brünni Ka­tonai Akadémia rektorhelyettesétől megtudtuk, a kiállításon való részvé­telt a Brünni Katonai Akadémia és a Karlovy Vary-i lövészhadosztály ve­zetése kezdeményezte. Céljuk az volt, hogy a hazai hadsereget és az általa felhasznált gépeket ne hagyo­mányos szempontok szerint mutas­sák be, hanem a kor szellemének és a gazdasági szerkezetváltás köve­telményeinek megfelelően olyan ké­pet formáljanak róla, amely a civil életben való alkalmazás lehetősége­it is felöleli. A hadsereg legfőbb fel­adata ugyan az állam védelmi ké­pességének megőrzése, azonban rendkívül sokrétű tevékenysége folytán a mindennapi életben alkal­mazható számtalan ismeret, techno­lógiai eljárás van a birtokában. Ezek kihasználása a hétköznapi életben a visegrádi hármakat esetleg négyek­ké kell bővíteni... —Jelenthet ez gondot? — Lényegében nem, de jó lenne, ha politikusaink végre a gazdasági kérdések megoldását tekintenék az el­sődleges feladatuknak. — Csak a politikusok, vagy az ál­lampolgárok is tehetnek valamit? — Nézze, hiba lenne, ha mi állam­polgárok — fogyasztók, vállalkozók és kereskedők — csak ölbe tett kézzel ülnénk és nem emelnénk szót elemen­táris érdekeink érvényesítéséért. Mi úgy látjuk, hogy például a regionális együttműködésben is rendkívül sok lehetőség rejlik. Kollégáink előbb ugyan a Kassa—Miskolc—Ungvár háromszögben kezdték konkrét el­képzeléseiketmegvalósítani, de mi azt szeretnénk, ha Rzeszow bevonásával inkább négyszögben gondolkod­nánk. Tavaly városunkban ilyen érte­lemben megszerveztünk egy kiállítást és a nagy érdeklődés bebizonyította, hogy ebben a térségben a magánvál­lalkozóknak már jelentős az árukínála­ta, kereskedelmi partnereket keresnek A Slovak International Tabak külföl­di éredekeltségű részvénytársaság ri­maszombati üzemében szeptember elején kezdődött meg a szárított do­hány felvásárlása. A Szlovákiában működő hét üzem egyik legnagyobbi­kában (ide tartozik a Tőketerebesen működő üzemrészleg is) az idén négy járásból vásárolják fel a dohányt. Saj­nos, a nagy szárazság miatt a terme­lők nem érték el az elmúlt évi hozamo­kat, így Simon Tiborné igazgató tájé­koztatása szerint mintegy 25 százalé­kos hiánnyal kell számolniuk. Ha min­den jól megy, 1300 tonna szárított do­hányt vásárolnak fel, melyből a gyár­ban továbbra is cigarettadohány és jó minőségű pipadohány készül. Az utóbbinak Szlovákiában ők a mono­polgyártói, és mintegy 250—300 ton­nát csomagolnak belőle évente, per­sze, külföldi importból származó keve­rékdohányok hozzáadásával. Mivel a csomagolt dohánynak nem változott a nagykereskedelmi ára, várható, hogy megnő iránta az érdeklődés. — Ezt egyébként nagykereskedelmi raktá­ruk és két kiskereskedelmi elárusító helyük áruforgalmán máris észlelték. A dohánytermesztők száma és ér­deklődése mind Közép-, mind Kelet­Szlovákiában egyre nő. Ez nemcsak az aránylag magas felvásárlási árnak — 75 koronát fizetnek az első osztályú dohány kilójáért, 20—23 százalékos nedvességtartalom mellett —, hanem az általuk nyújtott előnyös szolgáltatá­soknak is köszönhető. A nemesített Virginia és Burley fajta vetőmagját in­gyen bocsájtják a termesztők rendel­kezésére, és egész évben ingyenes ma már nemcsak lehetséges, ha­nem szükségszerű. Nem kétséges, hogy a katonai fel­adatok végrehajtása mellett ezek­nek a gépeknek és berendezések­nek elsősorban a természeti csapá­sok következményeinek felszámolá­sában, tűzvész, árvíz, különböző fer­tőzések elhárításában van fontos szerepük. A kiállításon az érdeklő­dők a helyszínen megtekinthették többek között a speciálisan páncé­lozott tűzoltó tankot, amely a tűzfé­szek közvetlen közelébe kerülve tudja kijuttatni az oltóanyagot, vagy a különböző robotokat, amelyek em­beri irányítással képesek a rendkívül veszélyes vagy káros környezetben is elvégezni a szükséges feladatokat. A hadsereg és a polgári vállalko­zások közötti kereskedelmi kapcso­latokat gazdasági társaságok közre­működésével szervezik. Ezek egyi­ke azX-trade társaság, amely a brün­ni kiállításon is aktívan kivette részét a pavilon képének megformálásá­ból. Az X-trade-t kereskedelmi szer­vezetként a védelmi miniszter pa­a még gyümölcsözőbb együttműkö­déshez és a termékfejlesztéshez. Ok­tóber 12-től 26-ig — három szakasz­ban — ezért az idén is megrendezzük a rzeszowi InterRes nemzetközi kiállí­tást. A közös szabadkereskedelmi övezetek minél előbbi kijelölése s megnyitása érdekében felhívással for­dulunk a magyar, csehszlovák és len­gyel parlamentekhez és kormányok­hoz. — Ezek a legközelebbi terveik, el­árulna valamit a távlati elképzeléseik­ről is? — Novemberben Kassán és utána Miskolcon is rendezünk kiállítást. Létre kívánjuk hozni Rzeszow, Kassa, Mis­kolc és további városok asszociációját továbbá egy nemzetközi pénzalapot — főleg nyugat-európai államok tá­mogatásával —, mely a kis- és közép­nagyságú gazdasági elképzeléseink megvalósításához nyújtana segítsé­get. Már létrehoztuk az InterRes nem­zetközi tájékoztató központját, ez jogi, gazdasági, szervezési tanácsadó szolgáltatásokat, valamint marketin­get és reklámot nyújt a hozzánkfordu­lóknak. Befejezésképpen még elmon­dom, hogy az őszi kiállításra és nagy­vásárra regiónkból egy tetszetős kivi­telezésű, minden fontos adatot tartal­mazó cégkatalógust is megjelente­tünk. Nos, 1992 őszén egyelőre erre vagyunk képesek. SZASZÁK GYÖRGY szakmai tanácsadást is nyújtanak. Pil­lanatnyilag kifizetődőbb lenne a szárí­tott dohány importálása, de ezt nem teszik, mert a hazai termelőket akarják előnyben részesíteni. A fermentált do­hány minőségének javítása érdeké­ben szigorították a felvásárlást, illetve a minőségi besorolás követelményeit. A termelők részéről nagyobb figyel­met várnak el a dohánylevelek osz­tályzásában, ami ugyan munkaigé­nyesfeladat, de az árdifferenciálás vé­gett mindenkinek megéri. Örvendetes fejlemény, hogy a nagytermelők mellett egyre több a kis­termelő is. A gyár felvásárlási körzeté­hez tartozó Rimaszombati, Losonci, Tőketerebesi ós Nagymihályi járás­ban már mintegy 200 magánvállalko­zó is foglalkozik dohánytermesztés­sel. Az egyik legnagyobb termelő az egyházasbásti szövetkezet, mely az idén is 120 hektárról takarítja be a do­hányleveleket, a magántermelők leg­jobbjai — szintén a Rimaszombati já­rásból vannak — pedig 5-7 hektáron termesztik ezt az értékes kapásnö­vényt. Míg az előbbiek szárítóberen­dezésekben, az utóbbiak természetes szárítókban, pajtákban szárítják a do­hányt, az előírt nedvességtartalom el­éréséig. Ez hosszú folyamat, így a fel­vásárlás egészen december végéig tart. A dohányfelvásárlás megkezdésé­nek egyébként a munkaügyi hivatal­ban is örülnek, mivel az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is 15—20 mun­kanélkülit foglalkoztatnak majd idény­munkásként. P.L. rancsára hozták létre, s feladata a hadsereg és a civil szektor közötti kereskedelmi kapcsolatok megte­remtése, ápolása. Többek között ők biztosítják az Alcatell telekommuni­kációs rendszer behozatalát, kör­nyezetkímélő erőművek beruházá­sát. Ez utóbbiak a villanyáram-ter­melésen túl lakótelepek fűtésére is használhatók. Miroslav Dornák, az X-trade ke­reskedelmi igazgatója elismerte, hogy a hadiipari termelés visszafo­gása elsősorban a szlovákiai vállala­tokat érintette. Nem csoda tehát, hogy ezek szorulnak rá méginkább a kiegészítő termelési programokra. Az X-trade nekik is több lehetőséget kínál. A francia SOFMA céggel együttműködve a hadiipari beren­dezések korszerűsítésére dolgoz­nak ki gyártási programokat. A szlo­vákiai vállalatok számára elsősor­ban a T-72-es tank korszerűsítése, különböző modern kiegészítőkkel való felszerelése nyújt lehetőséget, hogy a leépített gyártási programok helyébe újat indítsanak. Komoly tár­gyalások folynak a hadsereg jármű­parkjának felújításáról is. Ha az ér­dekegyeztetések sikeresek lesznek, az AVIA a Mercedesszel együttmű­ködve vesz majd részt ebben a fel­újításban. -tszl­BORBAN A VIGASZ...? A SZŐLŐ FELVÁSÁRLÁSI ÁRA VÁLTOZATLAN VÁSÁRI KONVERZIÓ A HADSEREG PAVILONJA A GÉPIPARI VÁSÁRON DOHÁNYBOL IS KEVESEBB

Next

/
Thumbnails
Contents