Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám, szerda

HAZAI KÖRKÉP MÁSOK ÍRTÁK HALAK, MADARAK ÉS A BŐSI VÍZI ERŐMŰ HÍRNEVÜNK A NAGYVILÁGBAN Az alig száz napja hivatalban levő szlovák kormány tevékenységét figyelő újságíróknak gyakran támadt az a - bizonyíthatatlan, de egyben cáfolhatatlan - benyomásuk, hogy a jelenlegi kormányzat bármire hajlandó annak érdekében, hogy a külföldnek minél hangsúlyosabb képet adjon Szlovákiáról. Ez önmagába véve még nem is lenne baj. Kifejezetten káros viszont az amit a külföld előtt a kormányzat hangsúlyoz. Említhetnénk itt a szuverenitási nyilatkozatot, az elfogadásáról szóló nyilvános, név szerinti szavazást. Említhetnénk Vladimír Mečiar magyar témájú avagy a sajtót illető nyilatkozatait, a szlovák kormány által megkezdett, s a törvényességet semmibe vevő leváltási kampányt és más kínos ügyet. Látni kell, nemcsak Szlovákia törekszik arra, hogy külföldön megismerjék, a külföld is törekszik Szlovákia megismerésére. Éppen ennek alapján fogalmazták meg külföldön Szlovákia európai integrálódásának feltételeit: a nemzeti kisebbségek jogainak elismerése, a demokrácia szavatolása és a szétválás alkotmányos útja. Az említett három feltétel teljesítését a külföld ugyancsak kritikusan szemléli. A szlovákiai politikusoknak külföldi látogatásaik során egyre-másra értésükre adják, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét magasabb színvonalon kellene Szlovákiának rendeznie, a nemrégiben elfogadott szlovák alkotmányt e tekintetben nem tartják kielégítőnek. Ugyanakkor a szövetségi állam felosztását is kész ténynek tekintik, ám megkérdőjelezik az eddigi lépések alkotmányosságát. A demokrácia szavatolása pedig elsősorban a kormány sajtóellenességével, illetve a Fradi-Slovan meccsen bevetett csuklyás kommandósokkal kapcsolatban merült fel. Az elmondottak mellett feltételként külföld ugyan nem említette, de nyilván az elismerés és az integrálódás egyik alapvető feltétele lesz az is, hogy az új, független Szlovák Köztársaság milyen viszonyokat alakít ki más országokkal. Mečiar és csapata éberen ügyel arra, hogy Szlovákia neve megjelenjen a világsajtóban, ismertté váljon a világban. Nyilván erre kötelezi őket a választások előtti propagandakampányuk, amelyben külön hangsúlyt kapott az a kettős cél, hogy Szlovákia önálló nemzetközi jogalannyá váljon, s ezzel együtt, „láthatóvá tegyék"!. A „láthatóvá tételre" irányuló törekvés kétségkívül sikeres kormányzati politika. Németország már tudomást vett a független Szlovákia létezéséről. Vladimír Mečiar ugyanis a múlt heti nürnbergi látogatását kihasználva adott hangot annak az elképzelésének, hogy Németországnak és Szlovákiának különszerződést kellene kötniük egymással. Annak a Németországnak, amelyet Vladimír Mečiar nemrég meglehetősen pejoratív értelemben a második világháború egyetlen győztesének nevezett, s annak a Szlovákiának, amely a klerikalizmusra épülő nemzetiszocialista rendszer bukása után meglepő módon a győztes nagyhatalmak között találta magát, holott háborúban állt a Szovjetunióval és az USA-val is. A szlovák kormány számára úgy tűnik föl, nem érdekes, hogy Csehszlovákia alig néhány hónapja írta alá a szerződést Németországgal. Nem érdekes, mert ebben a szerződésben nem sikerült átültetni a sajátos szlovák érdekeket. Az első ilyen érdek pedig az, amit még a Milan Čič által vezetett kormány tűzött ki 1990 tavaszán; Szlovákiának, a szlovákoknak kárpótlást kell kapniuk Németországtól a második világháború éveiben történt sérelmekért. A csehszlovák-német szerződés megfogalmazásakor ez természetesen nem merülhetett fel, hiszen a németek is követelhettek volna kárpótlást - majd hárommillió csehországi németet deportáltak, űztek ki szülőföldjükről. Kárpótlás nélkül. A szlovák kormányzat azonban megfeledkezik arról, hogy Szlovákiából is kiűzték a német nemzetiségű lakosságot, főként a kárpáti németeket. Megfeledkeznek arról, hogy a partizánok a szlovákiai németeket tömegesen öldösték, avagy, mai jugoszláviai szóhasználattal élve „etnikai tisztogatásokat" végeztek. A szlovák kormányzat megfeledkezett a nemrégiben elfogadott szlovák alkotmány záró rendelkezéseiről is, amelyek szerint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által kötött szerződések az utódállam Szlovákiát is kötelezik. Szlovákia ismét láthatóvá vált. Német politikusok nyilatkoznak a Mečiar által megálmodott szerződés ellen, a németországi lapok címoldalon hozzák a szlovák-német vitát. A külföld pedig sokadszor is elkönyvelheti; Szlovákia jelenleg megbízhatatlan partner, nem tartja magát sem a nemzetközi szerződésekhez, sem pedig saját alkotmányához. Ez kell nekünk? FEKETE MARIAN AZ ASZFALTHOZ RAGADT MADARAK VIVÁT, SZAKEMBEREK 1992. SZEPTEMBER 30. JOZEF KOŠNÁR (DBP): NEHÉZ ÉV ELÉBE NÉZÜNK (Munkatársunktól) - A lakosság dönt.ő többsége napi szociális problémákkal küzd, amiről az államjogi elrendezés kérdésének lázas vitájában a politikusok hajlamosak megfeledkezni - mondta a Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Jozef Košnár közgazdász professzor, az SZNT képviselője. Kifejtette, hogy a kormány gazdasági politikájának épp ezeket a kérdéseke* kellene elsősorban megoldania. Reményét fejezte ki, högy a gazdasági tanács által hétfőn megtárgyalt ökonómiai elemzés hozzásegíti a kormányt a válság megállításához és a gazdasági fellendülés elindításához. A hivatalos adatok alapján nem a legkedvezőbb a kiindulási helyzet ennek elérésére. A-kormány a termelés 3-4 százalékos csökkenésével számol, az infláció emelkedését 13-18 százalékra becsüli. A készülő állami költségvetés nem szeretne deficittel számolni, ennek elérése viszont a társadalom további szociális tűrőképességét feltételezi. Košnár professzor szerint az elkövetkező év gazdasági és szociális szempontból nagyon nehéz lesz, s a kormánynak el kell érni, hogy a szűkebb tárcaérdekek legyűrésével olyan komplex intézkedéseket foganatosítson, amelyek fejlesztési impulzusokat jelentenének Szlovákia gazdasága számára. Peter Weiss pártelnök, az SZNT első alelnöke az utóbbi hetekben kiélezett szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy a nemrégi tárgyilagos és sokat ígérő Antall-Mečiar találkozó eredményei kétessé válnak. Egyetértett azzal a magyar véleménnyel, hogy a szlovák-magyar viszony stratégiai kérdéseit kell mihamarabb konkrét tárgyalások napirendjére tűzni. Egy új szlovák-német szerződés lehetőségével kapcsolatban Weiss hangsúlyozta, hogy alapvető kérdésről van szó, amelyet hiba volt a parlament véleményének ismerete nélkül nemzetközi fórumon felvetni. A csehszlovák-német szerződés tagadása precedens lenne arra, hogy Szlovákia nem vállalja a föderációból eredő nemzetközi kötelezettségeit. -zsár EGY FESTŐ JUBILEUMI MEGLEPETÉSE (Munkatársunktól) - A magyarországi születésű Csákó Károly 1968-tól 1973-ig a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult, és sajátos formavilágot teremtő festészetét Kassán letelepedve bontakoztatta ki. Eddigi alkotásainak témájául leginkább a civilizáció féltése, az ember elidegenedése szolgált. Az ötvenéves művész műveiből a kassai Jakoby Képtár Erzsébet utcai Rembrandt Termében most megnyitott kiállítás - a meglepetés erejével hat a közönségre. Csákó Károly felismeréseit ezúttal háromdimenziós alkotásokban tárta a nézők elé. A festett, faragott és más technikával készült képek kétségtelenül katartikus élményt váltanak ki a látogatókban. A képzőművészet új lehetőségeit felmutató, október 25éig nyitva tartó kiállítást feltétlenül érdemes megtekinteni. (-szák) KÖZLEMÉNYEK Ma este 19 órakor a Balassi Klub szervezésében a Párkányi Művelődési Házban Köteles László parlamenti képviselő tart előadást a volt hadifoglyok és munkaszolgálatosok hazai és magyarországi kárpótlásáról. A komáromi PTP klub értesíti a bajtársakat, hogy október 2-án, pénteken 10 órától tartja összejövételét a volt Zväzarm tanácstermében (Komárom, Villanytelep út"3.). Hamburgi újságíró érkezett hozzánk, a bősi vízi erőműről készült írni a Hamburger Abendblatt számára. Gondoskodtam számára német nyelvű információs anyagról, és felajánlottam neki, hogy elkísérem a vízlépcsőhöz. Bősön a 34 fokos kánikula ellenére komoly munka folyt. Az újságírót meglepte a hatalmas építkezés. Én is meglepődtem. Nem a méretek miatt, hiszen részt vettem a mű tervezésében és persze, többször is ellátogattam a helyszínre. Ezenkívül engem bíztak meg, hogy a tervezők részéről véleményezzem a vízlépcsőt elítélő álláspontokat, azokat, amelyek a művet ökológiai katasztrófának nevezik. Ezek szerint a felvízcsatornában nem lesznek halak, a madarak is elkerülik stb. Az építkezésre érkezve a részlegesen feltöltött csatorna vizén korA felvízcsatorna alján tavaly és idén több ritka madárfaj fészkelt. A csatorna feltöltésekor azután több tucat fészek megsemmisült annak ellenére, hogy intézetünk munkatársai felhívták erre a veszélyre a Hydrostav figyelmét. A felvízcsatornában napjainkban megfigyelhető madarak nagy része (kormoránok, hattyú, sirály stb.) ezen a részen nem rakott fészket, hanem csak táplálékszerzés és pihenés céljából repült oda. Számukra táplálékul a felvízcsatorna feltöltésekor a vízbe került halak és más élőlények szolgálnak. A csatornában ezek a madarak a jövőben sem fognak fészkelni, mivel itt ehhez teljes mértékben hiányoznak a feltételek. Ezzel szemben a csatorna néhány faj számára csapdává vált. Az oldalfalakat ugyanis jelenleg aszfaltA tudományos szakterületék száma folyamatosan bővül, egyre behatóbban foglalkoznak egy-egy tárgykörrel. Hazánkat leszámítva így van ez az egész világon. Elegendő elolvasni Martinický ós Binder urak cikkeit, és azonnal rájöhetünk erre. Noha építészmérnökök, beavatottként mondanak véleményt a halakról madarakról, oxigéntartalomról és a Duna menti természetről. Úgy tűnik, hogy a természettudományos, ökológiai, biológiai tanszékek és intézmények teljesen feleslegesek. Miért kínozzuk magunkat a terepi kutatással ós az irodalom tanulmányozásával, ha elegendő elmenni a csatorna partjára és egyetlen szempillantás alatt megállapítani, A minap elkeseredett hangú levél érkezett a szerkesztőségbe. R. M. negyedi olvasónk panaszolta el benne nehéz helyzetét, melybe önhibáján kívül került. A lényeg a következő: a négygyermekes családanyának márciusban letelt a legkisebb gyermeke után járó gyermekgondozási szabadsága. Ezzel egyidejűleg természetesen megszűnt a gyermekgondozási segély folyósítása is. Ez eddig rendben is lenne. Csakhogy olvasónk márciusban hiába jelentkezett munkaadójánál, a Farkasdi Mezőgazdasági Szövetkezetnél, ahol korábban a kertészetben dolgozott, munkát ott nem tudtak számára biztosítani. Azzal a halvány ígérettel küldték el, hogy januártól - esetleg - akad számára valami. Addig fizetetlen szabadságra küldték. És itt kezdődik a bonyodalom. R. M-től ugyanis ez év júliusában a múlt év őszétől folyósított 800 Kčs szociális segélyt is megvonták arra hivatkozva, hogy az csak abban az esetben járna neki, ha munkanélküli lenne, de ő egyelőre még a szövetÚJ SZÓL moránokat láttam. A vízben sok volt a hal, a hattyúk pedig a szivárgóčsa-' tornát is birtokba vették. Kacsákat és más fekete madarakat is láttam, amelyek nevét nem ismerem. A hajózsilipek alsó nyílásánál éppen a záró- és földgátat számolták fel. Ezt a munkát kénytelenek voltak megszakítani, mivel partifecskékre bukkantak. Állítólag tizenkétezer fészket számoltak össze. Egy dolog világossá vált számomra: a halak, kormoránok, hatytyúk, partifecskék nem olvasták a vízmű katasztrofikus környezeti hatásairól szóló írásokat. Ebben a helyzetben meg kell találni a bűnöst. Talán a tervezők és a beruházó az, amely nem ismertette meg idejében a madarakkal és a halakkal a vízlépcső ellenzőinek érveit. PAVOL MARTINICKÝ, (Národná obroda, 1992augusztusa) tal kenik be, amihez a madarak hozzáragadnak, illetve beszennyeződik tőle a tollazatúk. A probléma kapcsán már megkezdődtek a tárgyalások a Pozsonyi Városi Környezetvédelmi Felügyelőség és a Hydrostav között. Napjainkban a csatornában lényegében áll a víz, így itt a halak zavartalanul élhetnek. A vízi erőmű üzembe helyezése után viszont a vízzel együtt a turbinákra fognak sodródni, amelyek megsebzik, illetve elpusztítják őket. Martinický úr túlságosan leegyszerűsítette azoknak a szakembereknek a véleményét, akik a vízlépcső negatív hatásaira figyelmeztettek. DR ALŽBETA DAROLOVÁ CSc., az SZTA Zoológiai és Okosozológiai Intézete hogy a halak úszkálnak, a madarak repülnek, tehát minden a legnagyobb rendben van. Talán a legjobb lenne az élő természet kutatásával foglalkozó összes egyetem és kutatóintézet felszámolása. Elegendőek lennének a műszaki tanszékek és esetleg olyan vállalatok, mint a Hydroconsult, Hydrostav stb., amelyek légköre automatikusan és főleg ingyenesen polihisztorokat nevel. RNDr. JURAJ HOLČÍK, CSc., az SZTA Zoológiai és Okosozológiai Intézetének igazgatója. (Národná obroda, 1992. szeptember 29.) kezet tagja. R. M. most tanácstalan. Férje keresete korántsem elég arra, hogy abból egy szövetkezeti lakásban élő hattagú család megéljen, viszont attól tart, ha kilép a szövetkezetből, megszűnik tagsági viszonya és elesik attól az 55 000 koronától, ami az évei után járna neki. A Vágsellyei Körzeti Hivatal szociális osztályát hiába ostromolta, ott csak azt a tanácsot kapta, hogy intézze el a szövetkezettel, hogy megszüntessék a munkaviszonyát, különben nem kaphat segélyt. Ezek után elkeseredésében hozzánk fordult segítségért. Mi felkerestük ügyében a körzeti hivatal szociális osztályának vezetőjét, Bácsai Juditot, hogy megtudjuk, valóban olyan reménytelen-e olvasónk helyzete? - Mi, mint szociális osztály, csak azokat a polgárokat támogathatjuk, akiket a munkaügyi hivatal munkanélküliként tart nyilván. R. M. azonban még munkaviszonyban van. Amíg gyermekgondozási szabadságon volt, kiutalhattunk számára szociális segélyt, mert ez a feltétel akkor rá nem vonatkozott. De a gyermekgondozási szabadsága letelt, s ő nem jelentkezett a munkaügyi hivatalban, mint munkanélküli. Igy most mi sem tudunk neki segíteni. - „Matka deti je vyradená z evidencií na ObÚPr - pre nespoluprácu" - olvasható abban a levélben, amelyet olvasónk Önöktől kapott. Ez mit jelent, ha, mint mondja, a hölgyet nem tartották nyilván munkanélküliként? - Ez azt jelenti, hogy ő egyáltalán nem jelentkezett a munkaügyi hivatalban, mert nem is jelentkezhetett, amíg tart a munkaviszonya. Mi javasoltuk neki, hogy amennyiben a szövetkezet nem tud számára munkát biztosítani, egyezzen meg a munkaadójával, hogy szüntessék meg a munkaviszonyát. Akkor ugyanis járna neki némi kárpótlás is, és munkanélküliként kapna segélyt is, s ha esetleg az kevés lenne, már mi is folyósíthatnánk neki szociális segélyt. Ő azonban végig abban reménykedett, hogy kap munkát. Mi hiába figyelmeztettük, hogyha a szövetkezet nyáron, a kertészetben, ahol korábban dolgozott, s ahol éppen ilyenkor szokott lenni a legtöbb munka, nem tud neki munkát adni, akkor hiába bízik abban, hogy januártól jobb lesz a helyzet. Sőt, inkább ellenkezőleg. Ô ezt nem akarta megérteni, (gy tulajdonképpen saját hibájából került a jelenlegi nehéz helyzetbe. Sajnos, el kell mondanom, nem ô az egyedüli ügyfelünk, aki így jár. Az emberek nem tudják megérteni, hogy nem támaszkodhatnak mindenben az államra. Saját maguknak kell rendezniük a dolgaikat. Mi tanácsot tudunk adni, ahogy ennek a hölgynek is elmagyaráztuk, mit, hogyan tegyen, de helyettük nem intézkedhetünk. R. M.nek is saját magának kell döntenie: vagy lemond a szövetkezeti tagságról, vagy megpróbál ott munkát kérni, hátha megesik rajta valakinek a szíve. Mindenképpen rendeznie kell a helyzetét. Amíg ezt nem teszi meg, mi sem tudunk rajta segíteni. R. M. esete egyedi eset, mégis tanulsággal szolgálhat mindazok számára, akik nehéz helyzetükben az államtól várják a segítséget, s közben nem tudatosítják: segítséget csak akkor kaphatnak, ha bizonyos feltételeknek ők is eleget tesznek. Ez még akkor is így van, ha nehéz helyzetükbe önhibájukon kívül, sokszor talán éppen az állam jóvoltából kerültek. Meglehet, a rendelkezések sem mind tökéletesek, de egyelőre ezek érvényesek, s a hivatalok dolgozói is ezek szellemében járnak el, mert nem tehetnek mást. Még legnagyobb jóakaratuk ellenére sem. S. FORGON SZILVIA EGY LEVÉL NYOMÁBA

N A TÖRVÉNYT BE KELL TARTANI