Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. SZEPTEMBER 28. CSÖKKEN CLINTON ELŐNYE A KAMPÁNY ÉS A PÉNZPIAC Az ABC televíziós társaság és a The Vashington Post címú napilap közvélemény-kutatása szerint Bili Clinton demokratapárti elnökjelölt az utóbbi napokban vesztett Bush jelenlegi államfővel szembeni elő­nyéből. Az eredmények szerint Clin­ton már csak 9 százalékkal vezet Bush előtt, míg a múlt héten 21 százalékos volt a fölénye. ,,A tőzsde előnyben részesítené Busht, igaz ftem túlságosan" - Lin­coln Anderson, a Fidelity Invest­ments New York-i cég közgazdásza így jellemezte a novemberi elnökvá­lasztások előtt az amerikai pénzügyi körökben kialakult helyzetet. A pénzpiacok már Clinton győzel­mére készülnek - állítja viszont a The Washington Times. A Wall Street szakértői ezzel összefüggés­ben azonban figyelmeztettek rá, hogy ez csupán a választási kam­pány realitásának elismerése, nem pedig valamiféle óhaj. Eddig egyik elnökjelölt gazdasági programja sem váltott ki lelkesedést a gazdasági körökben. A beruházá­sok számára a bizonytalanság idő­szaka következik. A közgazdászok úgy vélik, hogy Clinton terve, vagyis a kormánykiadások növelése infláci­óhoz vezethet. A legnagyobb mér­tékben azonban az amerikai gazda­ság hosszú távú kilátásai miatt ag­gódnak. Sem Bushnak, sem Clin­tonnak ugyanis nincs csodaszere az amerikai költségvetés állandóan nö­vekvő hiányának megfékezésére. A Wall Street szívesebben látna a Fehér Házban republikánust, bár az ó kormányzásuk alatt semmivel sem volt jobb a helyzet a tőzsdén, mint a demokraták alatt - emlékez­tet a Shearson Lehman Brothers pénzügyi cég, amely nagyon jól is­meri a Wall Street-i helyzetet. KÍNA ÜGYÉBEN BUSH ÚJABB CSATÁJA A KONGRESSZUSSAL George Bush amerikai elnök hét­főn ólt vétójogával és visszautasítot­ta azt a törvényt, amely megakadá­lyozhatná a legnagyobb kereskedel­mi kedvezmények megadását Kí­nának. Bush nyilatkozatban állapította meg: egyetért ugyan a Kongresz­szussal, amely az előrehaladást szorgalmazza az emberi jogok terén és síkraszáll a Kínával folytatandó igazságos kereskedelemért, vala­mint a fegyverexport korlátozásáért, mégis úgy véli, hogy az intézkedé­sek „nem vezetnének el a célok gyors eléréséhez". Bush idén már visszautasított egy hasonló törvénytervezetet, s a Kongresszus tagjai akkor nem tudták összeszedni az elnöki vétó leszavazásához szükséges kéthar­mados többséget. A demokrata párti politikusok ezzel összefüggésben elmondták, a hét végéig ismét meg­próbálják leszavazni az elnöki vétót. A korábbi törvényjavaslattal ellen­tétben a mostani tervezet szerint csak az állami cégek és a közös vállalatok számíthatnak a legna­gyobb kereskedelmi kedvezmé­nyekre. UKRAJNA ÉS AZ OROSZ ÁREMELÉS Leonyid Minyin, az ukrán gazda­sági miniszter első helyettese tegna­pi sajtónyilatkozatában úgy véleke­dett, az energiaforrások árának oroszországi emelése nem lesz ha­tással Ukrajna gazdaságára. Ezt az­zal indokolta, hogy bár Oroszország szeptember 18-ától a duplájára emelte a kőolaj, a kőolajszármazé­kok és a földgáz árát, ez nem fogja éreztetni hatását, mivel ezek az árak Oroszországban eddig négyszer ki­sebbek voltak, mint amennyiért Uk­rajnába szállították ezeket a termé­keket. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának nyilatkozva Minyin rámuta­tott arra, milyen aránytalanságok uralkodnak az államközösségen be­lüli piacon. Az ukrán exporttermé­kek, például a cukor, a gabona, a szesz, a vaj ára megközelíti a vi­lágpiaci szintet, az Oroszországból importált olaj ára csak 0,45 százalé­ka a világpiaci árnak. A földgáz ese­tében a szint 0,15 százalék. Bár a dollár jelenlegi árfolyama mellett (1 dollár értéke 248 rubel) ezek óriási összegek, e nyersanyagok eladása a FÁK tagországaiba na­gyon előnytelen. De ha a Moszkva és Kijev közötti kereskedelemben áttérnének a világpiaci árakra, az Ukrajna számára katasztrofális kö­vetkezményekkel járna. KÖZEL-KELETI HÍREK IZRAELI-SZÍRIAI HUZAVONA Az ENSZ-közgyűlés általános vi­tájában Algéria és Szíria képviselője bírálta Izrael álláspontját az arab országokkal folytatott béketárgyalá­sokon. Faruk Sara szíriai külügymi­niszter kijelentette, a béketárgyalá­sok első tíz hónapja teljesen ered­ménytelen volt az akkori izraeli mi­niszterelnök hajthatatlansága miatt, az utolsó fordulón pedig azért szüle­tett haladás, mert az arab résztve­vők tettek ilyen irányú erőfeszítése­ket. Szíria véleménye szerint té­nyekkel bizonyítható: nem állja meg helyét a jelenlegi izraeli kormány állítása, hogy változtatott politikáján. Rámutatott arra is, Izrael változatla­nul nem vállal kötelezettséget a megszállt területek kiürítésére, vi­szont az arab államok jelezték kész­ségüket: megtesznek mindent, amit a vonatkozó ENSZ-határozatok megkövetelnek tólük. Lahder Brahimi algériai külügy­miniszter hangsúlyozta, a paleszti­nok sorsa az a tengely, amely körül a közel-keleti rendezésnek meg kell valósulnia. Véleménye szerint a bé­ketárgyalások sikere attól függ, ele­get tész-e a zsidó állam valamennyi ENSZ-határozatnak, kivonul-e a megszállt területekről. Kairóban folytak tárgyalások Egyiptom és a PFSZ képviselői kö­zött. Uszam Baz, az egyiptomi ál­lamfő politikai tanácsadója azt mondta, a PFSZ már nem tart attól, hogy a palesztinok sorsát kedvezőt­lenül fogja befolyásolni az esetleges szíriai-izraeli különbéke. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Hoszní Mu­barak egyiptomi államfővel folytatott tárgyalásokon még úgy nyilatkozott, hogy Rabin izraeli kormányfő a pa­lesztinok rovására akarja normali­zálni kapcsolatait az arab államok­kal, mindenekelőtt Szíriával. Szíriával kapcsolatosak azok a spekulációk is, amely szerint Rifat Asszad, a szíriai államfő emigráció­ban élő fivére hazakészül. Rifat Asszadról tudni kell, hogy a belsó zavargások elnyomására létrehozott, nagy jogkörrel rendelke­ző félig titkos egységek, az úgyne­vezett védelmi brigádok parancsno­ka volt. Akkor kényszerült emigráci­óba, amikor felmerült vele szemben a gyanú, hogy ezeknek az egysé­geknek a segítségével igyekezett magához ragadni a hatalmat. Az elmúlt kilenc évet főleg Franciaor­szágban, Svájcban és Spanyolor­szágban töltötte. S bár ismertek ille­gális kereskedelmi machinációi, Ab­del Halim Khaddam alelnök mellett őt tartják Asszad lehetséges utód­jának. VITA AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉSEN KUBA AGRESSZIÓVAL VÁDOLJA AZ USA-T Kuba tegnap az ENSZ közgyűlé­sén azzal vádolta az Egyesült Álla­mokat, hogy hadüzenet nélküli há­borút folytat ellene, és az egész világra rá akarja erőszakolni politikai és gazdasági rendszerét. A kubai küldött a szigetország elleni ameri­kai blokáddal indokolta Kuba jelenle­gi gazdasági nehézségeit. „Soha azelőtt semmilyen nemzetet nem tá­madtak ilyen keményen és kitar­tóan" - mondotta, s a Havanna elleni amerikai akciókat agresszió­nak nevezte. Ezek során, hangsú­lyozta a kubai képviselő, az Egyesült Államok felhasznál minden eszközt, így a gazdasági intézkedéseket, a katonai támaszpont „törvényelle­nes megszállását" és a „heti több mint 1500 órás agresszív rádióadást is". Vytautas Landsbergis litván el­nök az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében figyelmeztetett rá, Oroszországban még mindig van­nak befolyásos erők, amelyek nem mondtak le a hatalom megszerzésé­ről. Landsbergis ezzel összefüggés­ben felszólította a világot, hogy a le­hető legnagyobb mértékben támo­gassa az oroszországi demokratikus erőket, beleértve Borisz Jelcin el­nököt is. A litván államfő a továb­biakban kijelentette, a konzervatív elemek az orosz parlamentben és a külügyminisztériumban nyugtala­nítják a nagy ország kis szomszédait. Bár Landsbergis beszédének nagy részét Oroszországnak szentelte és csak keveset foglalkozott az ENSZ-t érintő reformokkal, alapvető javasla­tot terjesztett elő. Szerinte három új vétójoggal rendelkező állandó tag­gal kellene kibővíteni a Biztonsági Tanácsot, konkrétan Németorszá­got, Japánt és Indiát említette. Ezen­kívül a litván javaslat szerint egyet­len állandó tag sem rendelkezhet egymaga vétójoggal. -ROMÁN IA­V itathatatlan, hogy a vasárnapi romániai elnök- és parlamenti választások ered­ményei kissé másként mutatnak, mint ahogyan az a legkülönbözőbb előrejelzések és felmérések alapján várható volt. Nagyobb megle­petéstől azonban nem beszélhetünk. Az államfői posztért folyó küzdelem csak a második forduló­ban fog eldőlni, bár igaz, hogy a volt kommunista ideológus, Ion Iliescu most jóval több szavazatot kapott, mint a romániai magyarság által is támo­gatott ellenzéki Demokratikus Konvent elnökje­löltje, Emil Constantinescu. Tekintettel arra, hogy a nacionalista pártok hívei jelöltük, Gheorghe Funar „halvány sikere" után a második forduló­ban Iliescura kívánnak voksolni, nem nagyon kétséges, hogy a bukaresti Controceni palota lakója a további négy évben is Ion Iliescu lesz. Constantinescu esélyei aránylag szerények, és az első forduló eredményei alapján október 11-én a szavazatok mintegy 40 százalékával számol­hat. Ez pedig kevés a győzelemhez. Az eddig közzétett adatok szerint a parlament­ben mérsékelt fölényük lesz a neokommunista baloldali és a velük szövetséges szélsőséges nacionalista pártoknak. A korábbi időszaktól elté­rően azonban most már senkinek sem lesz monopolhelyzete. A 471 parlamenti hely közül a legerősebb Iliescu-féle Demokratikus Nemzeti Megmentési Front is mindössze 153-156 bár­sonyszék elfoglalásával számolhat, ami nem több 30-33 százaléknál, tehát egymaga nem tudna semmiről sem dönteni. Számolhat azon­ban a Ceausescu sógora, Ilié Verdet által veze­tett szélsőbaloldali Román Szocialista Munkapárt és a két szélsőségesen nacionalista erő, a Ro­mán Nemzeti Egységpárt és a Nagyrománia Párt aktív támogatásával, valamint az egykori vidéki nomenklaturisták irányítása alatt álló Román Ag­rárpárttal is. A baloldalnak és a nacionalistáknak tehát együttvéve mérsékelt többségük lesz az új parlamentben, persze csak abban az esetben, ha valóban mindnyájan szorosan együtt fognak majd működni. Több megfigyelő rámutatott arra, hogy az új parlamentben gyakran lehet patthely­zetek kialakulásával számolni. A polgári demokratikus ellenzék pozíciói a ko­rábbiakhoz képest lényegesen megerősödtek FOLYTATÓDIK A HATALMI HARC a parlamentben. A Demokratikus Konvent, a Ro­man-féle Nemzeti Megmentési Front és a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség közösen mint­egy 210-220 szavazattal fog majd rendelkezni és szavára feltétlenül oda kellene majd figyelniük lliescuéknak. A jelek szerint az RMDSZ teljes mértékben megőrizte korábbi pozícióit, a parla­mentben valószínűleg ismét 41-42 embere lesz. Helyzete viszont nyilvánvalóan megerősödik, hi­szen most már számolhat az előbb említett polgári demokratikus erők támogatásával is. Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy ezu­tán a romániai magyarság politikai képviselete nem lesz kitéve a romániai törvényhozásban a nemzeti színezetű támadásoknak. A helyzet bizonyára nem fog egyik napról a másikra meg­változni. Ugyanakkor egy megfiatalított RMDSZ­gárda - melynek konkrét összetétele még nem ismeretes - lesz majd a parlamentben, mert a régi ismert politikusok közül többen visszavo­nultak. Még az ősszel esedékes a szövetség rendkí­vüli kongresszusa, amely a romániai magyar politika további stratégiáját és taktikáját is meg fogja határozni. A helyszínről és a dátumról egyelőre még nincs végleges döntés, s ráadásul a szövetségen belül is több elképzelés, irányzat van a lényeges kérdéseket illetően. Nemzetközi diplomáciai körök jelezték, hogy megfigyelőik nem tapasztaltak súlyosabb rendel­lenességeket a romániai választások alkalmával, ezért az eredményeket elismerik. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy Iliescu újraválasztá­sa nagyobb örömet váltana ki. Mérvadó diploma­ták és lapvélemények szerint Romániának to­vábbra is számolnia kell azzal, hogy a világban bizonyos fenntartásokkal fogadják államfőjét és annak politikáját. I liescu támogatja a volt nomenklatúra refor­mistább tagjainak túlélését. Nem híve a gyors privatizációnak és bizonyos harma­dik utas megoldásokat keres minden területen. Most azonban tudatában kell lennie annak, hogy korábbi nagy népszerűsége a felére esett vissza. Számolnia kell az egyre erősödő polgári ellen­zékkel, amely a lényeges és a gyorsabb változá­sok híve, s le akar számolni a kommunista múlt hordalékaival. Ebből pedig az következik, hogy Romániában az elkövetkező időszakban a hatal­mi harc folytatásával kell számolni. Ennek első fordulóját kétségtelenül az új koalíciós kormány összeállítása fogja jelenteni. A kabinet személyi összetétele pedig jelezni fogja, hogy merre moz­dul a választások után a román politika. KOKES JÁNOS NÉHÁNY SORBAN Q_udán megvonta a bizalmat OZ^ Hamid Algabittói, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitká­rától - közölte tegnap az Al-Hajat című napilap, amely úgy értékelte ezt a lépést, hogy Szudán ki akar lépni a szervezetből. A szudáni kül­ügyminisztérium nyilatkozatában kö­zölte, azért döntött így, mert Algabit hajlandóságot mutatott arra, hogy meghiúsítsa a szervezet 21. konfe­renciáját, amelyet eredetileg Khar­túrnba terveztek. A minisztérium egyben rámutatott, a főtitkár olyan meg nem nevezett arab országok befolyása alatt áll, amelyek már a szervezet korábbi konferenciáján a khartúmi tanácskozás bojkotjára szólították fel az iszlám országokat, s amelyek Szudán-ellenes politikát folytatnak. O roszország tavaly 1,55 milliárd dollár értékben exportált hadi­technikát, s ez a nyolcvanas évek exportjának átlagához viszonyítva 13-szor kevesebb. Ez derült ki az orosz külkereskedelmi minisztérium által közzétett statisztikai adatokból, amelyeket tegnap hozott nyilvános­ságra a Nyezaviszimaja Gazeta. 1991-ben Oroszország a legtöbb haditechnikát (69 száztalék) a közel­és közép-keleti országokba expor­tálta. A lap információi szerint tavaly Irán volt az orosz fegyverek legna­gyobb importőre. T inpanenál, a nepáli fővárostól miniegy 20 kilométerre délre le­vő falu közelében folytatódtak a mentési munkák. Hétfőn itt zuhant le a PIA pakisztáni légitársaság re­pülőgépe. A nepáli hatóságok sze­rint a mentőosztagok tagjai nem ta­láltak túlélőt. Az A-300-as típusú airbus fedélzetén 167 személy tar­tózkodott. A Kathmanduból érkezett jelentések szerint a pilóta a kapcso­lat megszakadásáig nem jelezte, hogy probléma lenne a géppel vagy gondot okozna az időjárás. A lando­lás előtt a repülőtéren ugyan borult idő volt, de csak gyenge szél fújt. Szakértők nem zárják ki azt a lehe­tőséget, hogy még a repülés során robbanás történt. K airól jelentések szerint a Világ­bank tíztagú küldöttsége, amely vasárnap érkezett Bejrútba, a polgárháborúban elpusztult Liba­non felújítására fordítandó 150 mil­liárd dolláros kölcsön felhasználásá­ról folytat tárgyalásokat. Ezt az ősz­szeget mindenekelőtt a villanyveze­tékek, telefonhálózat, vízvezetékhá­lózat, valamint az épületek és az utak felújítására szánják. Október­ben Libanonba látogat a Világbank újabb küldöttsége, melynek tagjai a Nemzetközi Valuta Alap képvise­lőivel együtt az ország politikai és gazdasági helyzetéről folytatnak majd tárgyalásokat. A libanoni kor­mánynak az ország felújítására tett eddigi kísérletei kudarcot vallottak. A mszterdamban tegnap az auszt­ráliai Paul Gildinget nevezték ki a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédelmi szervezet végrehajtó igazgatójának - derült ki az említett szervezet nyilatkozatából. Gilding 1993 február elsején lép tisztségbe, amelyben Steve Sawyert váltja fel. Az új igazgató biztosított róla, folytatni fogja a közvetlen akciókat azon társaságok és kormányok el­len, amelyek tetteikkel veszélyezte­tik a környezetet. Egyben törekedni fog a szorosabb együttműködésre azokkal a vállalatokkal ós szerveze­tekkel, amelyek tiszteletben tartják az ökológiai szempontokat. T okióban tegnap közzétették a ja­pán egészségügyi minisztérium rendeletét, amely szerint a japán szállodáknak a jövőben nem szabad elutasítaniuk az AIDS-beteg vendé­geket. A közelmúltban ugyanis az egyik tokiói szálloda nem volt hajlan­dó szobát biztosítani Sean Duque amerikai énekesnek, akiről közis­mert, hogy HIV-vírussal fertőzött. 1994-ben Jokohamában tartják meg az AIDS-ről szóló rendszeres évi konferenciát. A mintegy tízezer résztvevő között bizonyára több száz fertőzött személy keres majd szállást a japán városban.

Next

/
Thumbnails
Contents