Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám, szerda

1992. SZEPTEMBER 30. HÍREK-VÉLEMÉNYEK ADAZVITA A HADSEREG VAGYONÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) kritizálta, aki szerinte használhatatlan anyagot dolgozott ki a tárgyalásra. A haditechnika sikeres elosztásával kapcsolatban a kormányfőnek äz ä véleménye, hogy így a megfelelő mértékben biztosítható Szlovákia védelme. Az állítólagos szlovák felderítéssel összefüggő budapesti és prágai aggodalmakra reagálva pedig leszögezte, hogy Szlovákiának egyelőre egyetlen felderítőtisztje sincs. Az ilyen jellegű intézmények közül még a honvédelmi minisztérium szervezését is csak a jövő héten kezdik meg. A kormány egyébként tegnap jóváhagyta a szociális segélyről szóló törvény alapelveit. A szociális segélyt azért utalják ki, hogy a polgároknak segítsen leküzdeni átmeneti nehézségeiket és lehetővé tegye helyzetük újbóli normalizálását. Lényegében a létminimum alá süllyedők lesznek erre jogosultak, de sajtóértekezletén a kormányfő figyelmeztetett arra is, hogy elképzeléseik szerint a támogatásról egyéni megítélés alapján fognak dönteni, s azt csak a legszükségesebb mértékben ítélik meg. Vladimír Mečiarnak az ülést követó sajtóértekezletén ezenkívül egyéb . dolgokról is esett szó. A kormányfő például szó szerint piszkosnak, és alattomosnak nevezte Duray Miklóst és követői nemzetiségi politikáját és az általuk támasztott követeléseket az ország szétverésére irányulónak minősítette. Szerinte ezek miatt a magyarok által lakott régiókban a félelem és bizalmatlanság légköre alakul ki. Az itteni foglalkoztatottsági nehézségek megoldását az is nehezíti, hogy emiatt a beruhá• zók is elkerülik ezeket a körzeteket. -tlMIÉNK LEHET A MÚLT (Folytatás az 1. oldalról) csallóközi tanítónő vallomásai - 1931-1947) lenyűgöző jegyzetanyag kíséretében, majd tanulmányok, dokumentumok különböző kiadványokban és a sajtóban, most pedig a Diósförgepatony, mely a falu „ezredéves múltját írásos nyomokban őrző emlékekből" készült válogatás első fele. A második rész a jövő esztendő tavaszán lát napvilágot. Viszont a Kalligram kiadónál heteken belül napvilágot látnak a Csallóközi Kiskönyvtár néven indított sorozat első kötetei, régi, köztük elfelejtett könyvek, dokumentumok Koncsol László szerkesztésében, gondozásában, és ugyanúgy az ő alapos, a helyszínen, valamint közeli és távoli könyvtárakban és levéltárakban végzett kutatómunkájának eredményei. Koncsol László szintén felidézte a kezdeteket: „Amikor idekerültem, akkor azt mondta Lelkes Vince, megvédenek minden bajtól, csak egyet kérnek cserébe: keressem a falu múltját. Magam sem tudtam még akkor, mire vállalkoztam, csak éreztem, hogy rettentő nagy feladat lesz. Távolról sem vagyok még kutatásaim végén, és már régóta nemcsak Patonyról van szó, hanem az egész régió múltját figyelem. Patony köré gyűjtöm a Csallóköz egészéről szóló dokumentumokat". A - mondanom sem kell - párját ritkító sajtótájékoztatón, illetve könyvbemutatón jelen voltak az említett győri főiskola magyarságkutató munkacsoportjának képviselői is, tanárok, akiket nemcsak többéves baráti és kulturális kapcsolatok fűznek Dióspatonyhoz, hanem ugyancsak végeztek kutatásokat a községben, , (bodnár) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. SZEPTEMBER 30-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,757 48,83 Francia frank 5,636 5,74 Német márka 19,022 19;39 Olasz líra (1000) 22,571 23,06 Osztrák schilling 2,693 2,74 Svájci frank 21,783 22,21 USA-dollár 27,142 27,71 AUGUSZTUS 29-E- ÚJ ÁLLAMÜNNEP (Folytatás az 1. oldalról) korainak tartják augusztus 29-ének államünneppé nyilvánítását, mivel a szakemberek még nem véglegesítették álláspontjukat az esemény értékelésével kapcsolatban. A levél aláírói szerint a felkelés a szlovák államiság ellen irányult, és a kommunista totalitarizmus kezdetét jelentette. A történészekhez hasonlóan, a Matica slovenská is, Brňák tolmácsolása szerint, azt javasolta, hogy vagy az SZNT - múlt századbeli - megalakulásának napja, vagy pedig szeptember 2-a, a szlovák alkotmány aláírásának napja legyen ezentúl államünnep. Anton Neuwirth (KDM) annak a véleményének adott hangot, hogy tekintettel a felkelés ellentétes értékelésére, augusztus 29-e legyen a nemzeti megbékélés emléknapja. Egyúttal indítványozta, hogy létesítsenek egy jelképes temetőt, amelyben a megbékélés jegyében temessenek egymás mellé gárdistát és felkelőt, zsidót és németet. A DBP képviselői viszont kitartóan védték javaslatukat, mindazokkal szemben, akik bejelentették, hogy nem tudnak a javaslat mellett szavazni, mert a felkelők saját államuk ellen emeltek fegyvert. A magyar képviselők nevében Duka Zólyomi Árpád bejelentette, hogy klubjuk támogatni fogja az eredeti beterjesztést. A képviselők végül 89 szavazattal 12 ellenében elfogadták a képviselői indítványt, így augusztus 29-e ezentúl államünnep lesz. Rudolf Goč (DSZM) képviselő kezdeményezte: ne az adott körzet polgármesterei válasszák a körzeti hivatalok vezetőit, hanem a járási hivatal vezetője nevezze ki őket. Köteles László, az MKDMEgyüttélés klub nevében bírálta, hogy a módosítás értelmében a demokratikus választásokat a nem demokratikus kinevezés váltja fel. A lakosokat megfosztják attól a lehetőségtói, hogy a polgármesterek révén beleszóljanak abba, hogy kik kerüljenek a helyi államigazgatási szervek élére, miközben a hatalmon lévő politikai pártnak alkalma nyílik arra, hogy megszabaduljon a számára kényelmetlen hivatalnokoktól. Ladislav Pittner (KDM) és Zselenák József (DBP) módosító javaslatai is arra irányultak, hogy a polgármesterek befolyásolhassák a hivatalvezetők kinevezését: Az ilyen jellegű javaslatokat mind elvetették. A képviselők végül a szokásos szavazattöbbséggel elfogadták Rudolf Goč javaslatát. Egyedülálló módon, vita és ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a képviselők azt a törvénymódosítást, amelyet Oľga Keltošová nyújtott be. Eszerint a munkaügyi hivatalok támogatásban részesítik átmeneti időre azokat a munkáltatókat, akik új vállalkozói programra térnek át, s ez lehetővé teszi az elbocsátások korlátozását. A tévétanács kinevezésének módjára vonatkozó törvénymódosítás vitájában felmerültek azok a kérdések, amelyek az utóbbi időben nagyon gyakran szerepelnek a sajtóban. Az ellenzéki pártok képviselői hangsúlyozták: a javasolt lépés nem oldja meg a tévé gondjait és elősegíti hogy ez a fontos tömegtájékoztató eszköz teljesen a hatalmon lévő párt befolyása alá kerüljön. A vitában felvetett sok kifogás és a bizottságok több észrevétele ellenére a képviselők szavazattöbbséggel (81 igen, 26 nem, 19 tartózkodás) jóváhagyták a kormány által előterjesztett törvénymódosítást. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) A FÖDERÁCIÓ MEGSZŰNÉSÉRŐL SZEMÉLYESKEDVE ÉS NEVETGÉLVE (Folytatás az 1. oldalról) vását javasolta képviselőtársainak. Milan Čič (DSZM), a törvényjavaslat megindoklója eközben elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot. Ugyanígy tettek az egyes kamarák előadói is, akik az SZNT, a CSNT és a Szövetségi Gyűlés bizottságainak a - nagyrészt stilisztikai jellegű - módosító javaslataival is megismertették a jelenlévőket. Ami magát a törvényjavaslatot illeti, az első paragrafusában foglaltak értelmében a föderáció vagy a Szövetségi Gyűlés képviselői által elfogadott alkotmánytörvényben jóváhagyott deklaráció révén, vagy a CSNT és az SZNT közötti egyezmény által, vagy a Szövetségi Gyűlés, a CSNT vagy az SZNT által elfogadott alkotmánytörvény alapján tartandó népszavazással, vagy pedig valamelyik tagköztársaság föderációból való, az adott nemzeti tanács által alkotmányosan jóváhagyott kilépésével fog megszűnni. Az egyes parlamenti klubok képviselői katonás tartással és jelentós érzelmi töltetű felszólalásokban adják elő, hogy klubjuk miért támogatja (például a PDP, a DSZM, a KDU-CSNP), illetve nem támogatja majd (például a BB, a DBP, a CSSZSZD stb.) eredeti formájában a föderáció megszűnésének módjáról szóló alkotmánytörvény-javaslatot. Az ellenzéki pártok képviselői egyébként szinte kivétel nélkül arra hivatkozva bírálták az alkotmánytörvény-javaslatot, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a polgári elvet, és eleve lehetetlenné teszi, hogy a lakosság maga döntsön az ország jövőjéről. Ivan Fišera kijelentette, hogy a csehszlovák szociáldemokrácia parlamenti képviselői csupán abban az esetben fogják támogatni a törvényjavaslatot, ha népszavazás kiírásától lesz függővé téve valamennyi, az eredeti szövegbe foglalt megszűnési mód alkalmazása. Többen párhuzamot próbáltak vonni - lévén hogy tegnap éppen évfordulója volt - a müncheni egyezmény aláírása és az alkotmánytörvény-javaslat megvitatása között, a javaslatot azonban, hogy a müncheni egyezmény aláírása elleni tiltakozásul tíz percre szakítsák félbe az ülést, nem szavazta meg a parlament. Milan Zeman (CSSZSZD) jókora adag iróniával cáfolta azt a kuloárokban terjedő hírt, hogy a föderáció megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-javaslat jóváhagyása mellett szavazó ellenzéki képviselők félmillió koronányi összeget kapnának majd jutalmul. A tegnapi ülésnap folyamán egyébként 75 és 160 között ingadozott az ülésteremben jelenlévő képviselők száma. Ezért is javasolta Dalibor Malír, hogy az alkotmánytörvény-javaslat rendkívüli jelentőségére való tekintettel szakítsák félbe az ülést. A javaslattal csupán 14 képviselőtársa értett egyet. (kluka) ANTALL JÓZSEF FOGADTA A DURAY MIKLÓS VEZETTE KÜLDÖTTSÉGET Antall József magyar miniszterelnök tegnap fogadta a csehszlovák Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselt magyar pártok küldöttségét, Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőjével az élen. A delegáció az MDF országgyűlési csoportjának meghívására tesz látogatást Budapesten. A megbeszélésen - amelyről László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta az MTI-t - áttekintették a Csehszlovákiában zajló politikai folyamatokat, Magyarország és északi szomszédai kapcsolatának kérdéseit. Hangsúlyozták, közös érdeknek tekintik, hogy a függetlenné váló Szlovákia és Magyarország, a szlovák és a magyar nép között jó kapcsolatok alakuljanak ki. Ennek érdekében szükségesnek tartják, hogy mindkét fél számára elfogadható módon, háruljanak el a kapcsolatok fejlődését akadályozó elemek: a bősi vízi erőmű és a szlovák alkotmánynak a kisebbségekre vonatkozó részei ügyében fennálló nézeteltérések. Egyetértettek abban is, elő kell mozdítani, hogy a leendő független Szlovákia ne kerüljön elszigetelődő helyzetbe, hanem az európai integrációs szervezetekben elvárt normák szerint váljon az európai együttműködés részévé. Az eszmecsere a jövö héten folytatódik, amikor a szlovákiai magyar politikai pártok képviselői a magyar kormány meghívására újabb látogatást tesznek Budapesten. MTI * * * Antall József sajnálatát fejezte ki a Jan Stráský csehszlovák kormányfőhöz intézett levelében, amiért a csehszlovák fél nem hajlandó közös beadványt terjeszteni a Hágai Nemzetközi Bíróság elé a vízlépcső vitás kérdéseiről. A magyar fél ugyanakkor továbbra is szorgalmazza egy háromoldalú szakértői bizottság felállítását az EK szakértőinek bevonásával. Herman János szóvivő hozzátette: a magyar delegáció készen áll arra, hogy már a napokban elkezdje az erre vonatkozó szakértői egyeztetést és a dokumentumok elkészítését. (Teletext) MA: HORVÁT-JUGOSZLÁV CSÚCS A BOSNYÁKOK TÉLI TŰZSZÜNETET JAVASOLNAK Európai Közösségekhez, melyben Franciaország követeli annak a jelentésnek a kivizsgálását, mely szerint a szerb internálótáborokban tavaly tavasszal megöltek kb. 3 ezer muzulmánt. Ha ez a hír megerősítést nyer, akkor bebizonyosodik a népirtás ténye. Dumas szerint az ENSZ-nek és az EK-nak vannak eszközei az említett állítás valódiságának megállapítására. Mint ismeretes, szemtanúkra hivatkozva az Egyesült Államok közölte, hogy Brcko bosnyák város közelében tavaly májusban és júniusban kiirtottak kb. 3 ezer muzulmánt. Egyébként a belgrádi Politika című lap tegnap azt írta, hogy a Banja Lukából elszállított dokumentumok bizonyítják, Bosznia-Hercegovinában a muzulmánok oldalán különböző' arab országokból érkezett mudzsahidek harcolnak. PARLAMENTI VITA A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY TERVEZETÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) ben körülírt módon e tervezet szerint joguk lesz országgyűlési képviseletre is. A törvénytervezet egyébként úgynevezett egyéni kisebbségi jogként ismeri el az etnikai csoporthoz való tartozás vállalását, a kisebbséghez tartozást; mindennek kapcsán a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális esélyegyenlőséget és a részvételt az anyanyelvi oktatásban. Az Országgyűlés emberjogi bizottsága által létrehozott hatpárti munkacsoport vezetője, Lukács Tamás (KDNP) azt mondotta, hogy az új törvény gazdagítani fogja az európai jogrendszert. Salamon László, az alkotmányjogi bizottság elnöke pedig bejelentette, egyhangúlag támogatni fogják a javaslat általános vitára bocsátását. A Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka nyitotta meg a csaknem két és fél órás vitában a pártok szónokainak sorát. Zétényi Zsolt kiemelte: a javaslat történelmi hagyományainkhoz szervesen kapcsolódva egyszersmind harmonikusan illeszkedik a nemzetközi jogrendszerbe is. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest A COEXISTENTIA KÉPVISELŐI KLUBJÁNAK NYILATKOZATA SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT SZAVAZÁSAINK A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés parlamenti képviselőinek szavazási magatartása fölött az elmúlt két évben szinte rendszeresen pálcát tört néhány kitartó bírálónk. Választóinkkal együtt tapasztalhattuk: kritikusaink a képviselői munkát kizárólag a szavazásra szűkítik le, figyelmen kívül hagyva azt az alapvető tényt, hogy egy-egy szavazás számukra nem pillanatnyi hangulat kérdése, hogy a javaslatokat és indítványokat a szavazás előtt minden lehetséges szempontból megvitatják. Elmarasztaló bírálatban részesültek képviselőink 1990 őszén, amikor az SZNT-ben a nyelvtörvény esetében különbözőképpen szavaztak, vagy amikor a Szövetségi Gyűlésben az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevélről való szavazáskor kivonultak az ülésteremből, mivel jogos követeléseiket nem vették figyelembe. Igy volt ez nemrég is, amikor a szlovák alkotmány jóváhagyása előtt - miután nyíltan és egyértelműen közölték indokaikat - ugyancsak elhagyták az ülés színhelyét. A tárgyilagosságra képtelen, elfogult cikkírók vajmi keveset törődtek a tartózkodás, illetve a kivonulás mélyebb okainak elemzésével, a hangsúlyt a szavazás mikéntjének a számonkérésére helyezték. Legutóbb az Új Szó egyik főmunkatársa fejtette ki véleményét arról, hogyan szavaztak képviselőink a Népi Kamara ülésén a Miroslav Sládek mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítvány kapcsán. Hangsúlyozni szeretnénk: a Republikánus Párt elnökének szélsőséges szemlélete közismert, az általa képviselt politikai irányzat számunkra idegen és elfogadhatatlan. Annak, hogy képviselőink a szóban forgó mentelmi ügyben a szavazáskor tartózkodtak, megvan az oka. Több parlamenti klubhoz hasonlóan a „COEXISTENTIA" klub tagjai is úgy látták: veszélyes precedens lenne, ha a parlamentben politikai színezetű vádak miatt fosztanának meg valakit mentelmi jogától. Képviselőink döntését nem befolyásolta az sem, hogy a Népi Kamara ülése előtt maga az érintett Sládek hangoztatta a parlament folyosóin, hogy mentelmi jogának felfüggesztése erősíteni fogja pártja népszerűségét. A törvényhozó testületben ma is az a többségi vélemény, ha nézeteiért, politikai harcmodoráért, netán szóhasználatáért fosztanák meg a képviselőt mentelmi jogától, ez, a politikai széljárástól függően, szabállyá is válhatna. Leszögezhetjük, hogy eddigi parlamenti politizálása során az MKDM-nek és az Együttélésnek nem kellett módosítania alapállását. Képviselőink a szavazások során egyértelműen mozgalmaik programját és választóik érdekeit tartják szem előtt. S nem elhamarkodott hangulati hatásoknak engedve teszik ezt, hanem pragmatikus és következetes politikai elemzés alapján. Sajnálatos tény, hogy az itt élő magyarság és más kisebbségek kilátásaival kapcsolatos aggodalmaik indokoltnak bizonyultak. Képviselőink a Szövetségi Gyűlésben elutasítanak minden olyan megnyilatkozást, amely tartalmával a szlovákiai magyarság létérdekei ellen uszító szélsőséges megnyilvánulásokhoz társul. Szerencsére fogadatlan prókátorok romboló beszédei, írásai és harsogó sugalmazásai sem tudták megbontani mozgalmaink politizálásának egységét. Képviselőink ugyanis tudatosítják: nem a pillanat politikai, „sikere", hanem létünk további mikéntje a téti A COEXISTENTIA képviselői klub sajtószolgálata Prága, 1992. szeptember 29. Cyrus Vance, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke hétfőn este Belgrádban bejelentette, hogy Dobrica Csoszics jugoszláv államfő és Franjo Tudjman horvát elnök elfogadta a meghívást Genfbe, ahol ma találkoznak. Megbeszéléseik célja a délszláv válság megoldása, valamint a szövetségi köztársaság és Horvátország közti vitás kérdések megoldása. Egyébként Vance és lord Owen, a genfi konferencia másik társelnöke Belgrádban hétfőn tárgyalt Szlobodan Milosevics szerb elnökkel, Zsivot Panics tábornokkal, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnökével, valamint Dragoljub Micsunoviccsal, az ellenzéki Demokrata Párt elnökével is. Micsunovics ugyancsak meghívást kapott Genfbe a tárgyalások folytatására. Tegnap tették közzé Párizsban Roland Dumas francia külügyminiszter levelét az ENSZ-hez és az