Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-29 / 230. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. SZEPTEMBER 29. Az elmúlt hét végén Couiza franciaországi kisvárosban is nagy károkat okozott az árvíz AZ OLVADÁS JELEI A KÍNAI ÁLLAMFŐ ÉS A DÉL-KOREAI ELNÖK TÖRTÉNELMI TALÁLKOZÓJA A Koreai félszigeten rendezett hadgyakorlatok és a nemzetközi kö­zösség által a KNDK-ra gyakorolt nyílt nyomás nem kívánatos - jelen­tette ki tegnap Jang Sang-khun kínai államfő a Ro Te Vu dél-koreai elnökkel megtartott „történelmi" ta­lálkozón. Ro Te Vu vásárnap óta tartózkodik négynapos hivatalos lá­togatáson Pekingben. , ,A béke, a stabilitás és a feszült­ség enyhítése a Koreai félszigeten a térség összes államának az érde­ke" - mondotta továbbá Jang Sang­khun. Megállapította, Észak-Korea gazdasági szempontból nehéz sza­kaszt vészei át, ki akar kerülni az elszigeteltségből. Ami Phenjan nukleáris programját illeti, a kínai államfő megismételte: Peking azt kívánja, hogy a Koreai­félsziget atomfegyvermentes öve­zetté változzon. Szerinte mindkét Koreának meg kellene állapodnia a nukleáris objektumok kölcsönös ellenőrzésében és megállapodást kellene kötniük területeik denuklea­rizálásáról. Ro Te Vu kijelentette, a KNDK gyanús aktivitása és az a veszély, hogy Phenjan atomfegyvert fejleszt, a legnagyobb akadály az előrehala­dásban. Reményét fejezte ki, hogy a nukleáris ellenőrzések problémá­jával kapcsolatban Kína pozitív sze­repet fog játszani. A találkozó során mindkét fél saj­nálkozását fejezte ki, amiatt, hogy a múltban ,,szerencsétlenül" alakult a helyzet, Pekingnek és Szöulnak meg kellett szakítaniuk a kölcsönös kapcsolatokat. Mint ismeretes, a két ország csak idén augusztusban újí­totta fel a diplomáciai kapcsolatokat. A kínai elnök a hajdani hűvös vi­szony okát a korábbi világrendben és a hidegháború korszakában látja. Hozzáfűzte: a közelmúltban történt világpolitikai változások és a Koreai­félszigeten bekövetkezett enyhülés lehetővé teszi, hogy Peking és Szöul normalizálja kölcsönös kapcsolatait. HAJLANDÓSÁG FELTÉTELEKKEL RABIN DAMASZKUSZT AGITÁLJA A zsidó újév alkalmából mondott beszédében Jicchak Rabin izraeli kormányfő közölte: Hafez Asszad szíriai elnök eddig még semmilyen módon sem bizonyította Izraelnek, hogy valóban kész vele békét kötni. Úgy vélekedett, a különbéke nélkül Szíriával nem érhető el haladás a közel-keleti békefolyamatban. Amíg Szíria nem hajlandó a békekö­tésre Izraellel, a diplomáciai kapcso­latok felvételére és a határ megnyi­tására, amíg Damaszkusz nem mond le követeléséről, hogy a szíri­ai—izraeli problémakört össze kell kapcsolni Izrael és a többi érintett arab állam közti problémák megol­dásával, addig Izrael nem hajlandó semmilyen területi engedményt sem tenni - szögezte le Rabin. Ezúttal a magas politikába bekap­csolódott Rabin felesége is. Utalva a kormányfő korábbi bejelentésére, hogy minden arab államférfit látoga­tásra hív meg Izraelbe, a Jediot Ahronot napilapnak adott interjújá­ban a miniszterelnök neje kijelentet­te: kész vagyok a konyhába menni, hogy személyesen főzzek Hafez Asszadnak, ha valóban Jeruzsálem­be látogat. SZLOVÁKIÁVAL NEM KÖTNEK SZERZŐDÉST Dieter Vogel, a szövetségi kabinet szóvivője tegnap Bonnban közölte, hogy a német kormány nem hajlandó szerződést kötni Szlovákiával. Ezzel egyidejűleg Rainer Müller, a szövetségi külügyminisztérium képvi­selője úgy fogalmazott, hogy ha Szlovákia nem vállalja a jelenlegi német-csehszlovák szerződést, akkor Németországgal nem lesz szer­ződéses kapcsolatban. TELJES ÉRDEKTELENSÉG A FRANCIA SZENÁTUS „HARMADOS" VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYEI Ahogy az várható volt, minden meglepetés nélkül zárultak a vasár­napi „harmados" választások a francia szenátusban. Ezúttal az összesen 321 mandátum közül 103­nak a sorsa dőlt el. A parlament felsőházában ugyan megjelenik né­hány új arc, de maradnak az eddigi erőviszonyok: az ellenzék jelentős fölénye az elnöki többség hívei felett. A szenátusi választások közvet­len következménye csak néhány ki­sebb kormányváltozás lesz: szená­torrá választották Jean-Marie Stra­usst, aki eddig miniszteri rangú megbízott volt a gazdasági miniszté­riumban, valamint Michel Chares­se-t, a költségvetési minisztert. Mindketten kijelentették, a szenátusi helyet részesítik előnyben. Eddigi tisztségüket nem tarthatják meg, mi­vel Franciaországban az alkotmány tiltja a kormánytagságot és az egy­idejű parlamenti tisztséget. Egyébként a szenátusi választá­sokat a teljes érdektelenség kísérte. Egyrészt azért, mivel a felsőház tag­jait nem közvetlenül a lakosság, ha­nem a választói. kollégiumok vá­lasztják meg, másrészt azért, mivel a szenátus szerepe a nemzetgyű­léssel összehasonlítva bár jelentős, de mégiscsak másodrendű. TÉL ELŐTTI GONDOK A KIS JUGOSZLÁVIÁBAN BOSZNIA-HERCEGOVINA A VILÁG MUZULMÁNJAITÓL VÁRJA A SEGÍTSÉGET Milan Panics kormányfő mindenáron el szeretné érni az Egyesült Államoknál az új Jugoszlávia elleni nemzetközi embargó enyhítését. A belgrádi Politika című napilap szerint Panics egy héten belül már a második levelet küldte a Biztonsági Tanács elnökének, kérve, hogy engedélyezzék Belgrád számára az olajimportot, különben nem tudják majd biztosítani a fűtést négyezer egészségügyi intézmény és nyolc­ezer iskola és óvoda számára. Panics kérését azzal indokolta, hogy a tél beálltával rosszabbodnak Jugoszláviában az életkörülmények. Egyéb­ként a belgrádi sajtó napirenden foglalkozik azzal, hogy nehéz lesz a tél, s a lakosság rendkívüli mértékben aggódik. Már most is nagy a benzin­hiány, s a vásárlóerő az elmúlt év decemberéhez képest 210-szer lett alacsonyabb. Szakértők megítélése szerint ha az idei év végéig nem törlik el a szankciókat, akkor az infláció mértéke szeptember végéig eléri a 80 százalékot, a gazdaság teljesítőképessége pedig nem fogja meghaladni a 30 százalékot. A szarajevói rádió viszont úgy vélte, hogy Bosznia-Hercegovinán nem segít a Jugoszláviára kirótt em­bargó. Ellenkezőleg, csak ösztönzi a hegemonisztikus erőket Szerbiá­ban, amit az is bizonyít, hogy a szer­bek fokozni kívánják offenzívájukat. Ez utóbbit támasztja alá a horvá­tokból és muzulmánokból álló bos­nyák hadsereg parancsnokságának közleménye, amely arra figyelmez­teti Szarajevó lakosságát, hogy a szerbek újabb offenzívát készíte­nek elő, nagyobb csapatösszevoná­sokat hajtottak végre Lukavica, Vo­gosca, llidzs térségében. Egyes for­rások szerint a szerbek ketté akarják vágni a bosnyák fővárost. Szarajevóban a tegnapra virradó éjszaka súlyosabb összecsapások nem voltak. A bosnyák egészség­ügyi szervek közölték, az elmúlt 24 órában bosznia-Hercegovina külön­böző vidékein 34-en vesztették éle­-•':ket 194-en pedig megsebesültek. Intenzív összecsapások folynak vi­szont a köztársaság északi részén, Bisanskí Brodnál és Derventánál. Alja Izetbegovic bosnyák elnök vasárnapi pakisztáni látogatása so­rán felszólította a világ muzulmánja­it, hogy nyújtsanak segítséget a kö­rülzárt Szarajevónak. A bosnyáko­kat meg kell védeni a teljes meg­semmisítés elől, nem szabad vesz­tegetni az időt - tette hozzá. Izetbe­govic egy hónapon belül már har­madszor járt hivatalos látogatáson Pakisztánban, s mint mondotta, a konzervatív iszíamabadi kormány­tól anyagi és pénzügyi támogatást remét, nem fegyvereket. Viszont Si­ladzic, a bosnyák elnök különmeg­bízottja szombaton ugyancsak Pa­kisztánban újságírók előtt kijelentet­te, hogy a bosnyákoknak fegyverek­re van szükségük ahhoz, hogy vé­dekezni tudjanak. Hangsúlyozta, kormánya számára a fegyverek kulcsfontosságú problémát jelente­nek. Elmondta, a fegyverekkel nem nagy hadsereget akarnak létrehozni, csupán azért van rá szükségük, hogy az emberek megvédhessék magukat a szerbek kegyetlenkedé­seivel szemben. Pakisztáni diplomáciai források pedig közölték, hogy az erősen val­lási jellegű pakisztáni párt, a Dzsa­miate Iszlami már elküldte önkéntes fegyvereseit Boszniába. Az AFP hír­ügynökség is arról számolt be, hogy az iszlám országokból mudzsahidek igyekeznek Horvátországon, Mace­dónián és Németországon keresztül boszniai muzulmán testvéreik meg-, segítésére. A boszniai háború eddig hozzá­vetőleg 10 ezer emberéletet köve­telt, az áldozatok többsége muzul­mán és horvát. A New York Times szombaton például arról számolt be, az USA-nak bizonyos információi vannak több mint háromezer muzul­mán haláláról, akiket májusban és júniusban vertek agyon a szerb in­ternáló táborokban, Brcko város mellett. A lap magas amerikai kor­mánytényezőkre hivatkozva azt írta, hogy e város elfoglalása után a szerbek ötvenes csoportokat ala­kítottak a muzulmán férfiakból, nők­ből, gyerekekből és úgy gyilkolták meg őket. Colin Powell amerikai vezérkari főnök ellenzi azt, hogy akár korláto­zott mértékben is katonai erőt alkal­mazzanak a boszniai válság megol­dása érdekében. Ezzel elvetette Margaret Thatcher volt brit kor­mányfő és több más nyugati politi­kus azon javaslatát, amely szerint a Nyugatnak korlátozott légi hadmű­veletet kellene indítania a szerb egy­ségek ellen, s így lehetetlenné tenni támadásaikat a muzulmánokkal szemben. Powell szerint katonai erőt csak akkor kell alkalmazni, ami­kor már lesznek világos politikai szándékok. Powell álláspontja egyáltalán nem számít újdonság­nak, a Pentagonban ugyanis elter­jedt az a nézet, amely szerint az amerikai fegyveres erőket csak olyan esetben volna szabad bevetni, amikor már biztosított a fölényük, vagyis az egyértelmű és gyors győ­zelmük. Amerikai katonai szakértők úgy vélik, Boszniában a tartós béke biztosításához legalább 400 ezer katonára volna szükség. Cyrus Vance és lord Owen, a Ju­goszlávia-konferencia társelnökei tegnap Belgrádba érkeztek. A ju­goszláv és a szerb vezetéssel a bé­kés rendezésről folytatnak tárgyalá­sokat. A genfi konferencia társelnökei­hez közelálló körök szerint Vance és Owen belgrádi partnereikkel meg akarják tárgyalni az elmúlt hét végén általuk felkeresett BanjsLuka feszült helyzetét, valamint a muzulmánok és a horvátok ellen irányuló ,, etnikai tisztogatás" kérdését. Szó esik to­vábbá a szarajevói humanitárius lé­gihíd „üzembe helyezéséről" is. Ketrecbe zárt oroszlán? Nem, Abimael Guzman, a perui Fényes ös­vény maoista parti­zánszervezet nem­rég foglyul ejtett vezére, ennek a szélső baloldali mozgalomnak fő ideológusa és pro­fesszori rangú filo­zófusa, aki ember­életek ezreiért tar­tozik felelősséggel s aki ellen e napok­ban Limában per indult. NÉHÁNY SORBAN Q_lovákiában még idén megtartják OZ a „ratifikációs referendumot", amelynek meg kellene erősítenie a Csehszlovákia megosztásával kapcso­latos szlovák kormánypolitikát. Ezt Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke mon­dotta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte: ő ma­ga a polgárok nagy támogatásával szá­mol a népszavazáson. Elmondta továbbá, a szlovákoknak előre kell tudniuk, hogy milyenek lesztiek a jövendőbeni kapcso­latok Csehországgal. Amennyiben a köz­társasági parlamentek legalább a vám­unió szintjén jóváhagyják a szerződése­ket, akkor a népszavazáson határozott igenre lehet számítani, hangsúlyozta Ko­váč. Elmondta továbbá, hogy Vladimír Mečiar miniszterelnök még a héten talál­kozik a cseh ellenzéki pártok képviselői­vel, akikkel erről a problémáról folytat majd tárgyalásokat. Egyben cáfolta azo­kat az információkat, amelyek szerint a DSZM-ben valamiféle frakciók alakultak volna ki. Ami a programok megvalósítását illeti, egységesek vagyunk, mondotta Kováč. B rüsszelben tegnap találkoztak az Eu­rópai Közösségek pénzügyminiszte­rei, hogy az európai valutarendszerben kialakult válságról folytasanak tárgyaláso­kat. A tanácskozáson előkészítik a Bir­minghambe tervezett EK-csúcsot, s arról is tárgyalnak, hogy a nyugat-európai ti­zenkettek milyen ütemben haladjanak a valutaunióhoz vezető úton. Helmut Kohl német kancellár cáfolata ellenére az EK­tagok állítólag azt fontolgatják, hogy létre­hoznak egy „mini Európát", saját valutau­nióval. A napokban erről gyakran tettek említést a német lapok, s a hírt The Waigel pénzügyminiszter sem cáfolta. Ál­lítólag kijelentette: az EK-tagországai gazdaságainak . kiegyensúlyozatlansága könnyen elvezethet a megosztáshoz. G eorge Bush, a Fehér Ház főnöke és Bili Clinton, demkrata pártbeli ellen­jelöltje tegnap Dallasba küldték tanács­adóikat, hogy a helyszínen derítsék ki, vajon Ross Perot texasi milliárdos való­ban felújította-e kampányát és indulni kí­ván a novemberi elnökválasztásokon. Er­ről a UPI hírügynökség tájékoztatott. Az említett forrás arról is tájékoztatott, hogy a két tanácsadót Perot hívta meg. A dalla­si mágnás ugyanis közölte, hogy tájékoz­tatni fog politikai terveiről. A bimael Guzmánt, a terrorista Fényes Ösvény vezetőjét tegnap Limában katonai bíróság elé állították, hogy fele­lősségre vonják hazaárulásért. Megfigye­lők szerint várhatóan életfoytiglani börtön­büntetésre ítélik. M a kezdődnek Angolában az első szabad többpárti választások. A sza­vazópolgárok négyéves időszakra vá­lasztják meg a 224 képviselőt és öt évre az ország új államfőjét. Az elnöki tisztség­re pályázik Jósé Eduardo dos Santos jelenlegi államfő, a Népi Mozgalom Ango­la Felszabadításáért nevű szervezet leg­felsőbb képviselője, továbbá Jonas Sa­vimbi, az UNITA vezetője és Alvaro Hol­dén Roberto, akí a Nemzeti Front Angola Felszabadításáért szervezet színeiben in­dul a választásokon. R ómai jelentések szerint az Egyesült Államokban, Olaszországban, Ka­nadában, Spanyolországban és Nagy­Britanniában mintegy 180 személyt tar­tóztattak le a drogcsempészek elleni nemzetközi rendőri akció során. L agos repülőterén vasárnap röviddel a start után lezuhant egy C 130 Herkules típusú nigériai katonai sze­mélyszállító repülőgép. A hivatalos közle­mény szerint a gép fedélzetén tartózkodó összes személy (163 ember) életét vesz­tette. T izenkét tengerész szénné égett tes­tét találták meg az Ocean Blessing tartályhajón, amely szeptember 20-án a Malaka-szorosban nekiütközött a Naga­saki Spirit nevű japán hajónak. Tekintettel a tűzre, amely az ütközés után ütött ki, a mentőosztagok tagjainak csak szomba­ton este sikerült átjutniuk a hajóra. Tudatjuk, hogy SZALAY Árpádné Páczer Katalin életének 66. évében elhunyt. Temetése 1992. szeptember 29-én, 16 órakor lesz a Csallóközcsütörtöki temetőben. Gyászoló család Ú-2773

Next

/
Thumbnails
Contents