Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám, hétfő

HÍREK-VÉLEMÉNYE

K 2 BONN NEM ÖRÜL MEČIAR JAVASLATÁNAK KŇAŽKO OPTIMISTÁBB A NÉMET LAPOKNÁL 1992. SZEPTEMBER 28. IÚJSZÓM MACEK A VÁLÁSRÓL VALÓSZÍNŰLEG EGYEZMÉNNYEL Miroslav Macek, a szövetségi kormáný alelnökének véleménye szerint a szövetségi államforma felbomlása legnagyobb valószínűséggel a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közti egyezménnyel valósítható meg. Ha azonban a Szövetségi Gyűlésben az ellenzéki erőknek sikerül meggátolniuk a felbolVilást és a vagyonelosztási szabályozó törvények elfogadását, az állam felbomlása nem áll meg. Csak elhúzódik a halogatás minden negatív következményével. Miroslav Macek megállapította, hogy ebben az esetben a károk nagyobbak volnának, mint a megegyezett időpontban való elválás esetén. Ml LETT A 3,3 MILLIARD KORONAVAL? EGY KÉPVISELŐI JAVASLAT SORSÁRÓL ÉS HÁTTERÉRŐL Mint ahogy már közöltük - a Szövetségi Gyűlés 4. ülésszakának pénteki napirendje során az állami költségvetés első félévi teljesítésének értékelésére is sor került. A vitában felszólaló Bartakovics István képviselő által indítványozott javaslat elfogadásáról lapzártáig csak annyit tudtunk meg, hogy a szövetségi pénzügyminiszter-helyettes a szlovák kormányt tartja illetékesnek a nemzeti kisebbségek és a regionális fejlesztés céljára előirányzott 3,3 milliárd koronáról való elszámolásról. • Mi következett ezután? - kérdeztük a felszólaló képviselőtől. - Ezt követően került sor a képviselők által beterjesztett javaslatok megszavazására. Némi, tartalmilag jelentéktelen változtatással - mellyel egyet is értettünk - a magyar koalíció javaslatát elfogadta a plénum. Érdemes hozzátenni, hogy a Szövetségi Gyűlésben a magyar képviselő elődeink már a költségvetési tervezet tárgyalása során többször kérték, hogy szövetségi felügyelet alatt legyenek ezek a pénzforrások, de a plénum egy esetben sem szavazta meg a javaslatot. • Vajon meiyik pártok és mozgalmak támogatták a javaslatukat? - Elkerülve a szavazatok számok szerinti felsorolását hihetetlennek tűnt, hogy szinte minden szlovák pártból a jelenlévők többségétől igent kaptunk, de annál megdöbbentőbb volt a cseh pártok hozzáállása, s teljes csalódás számunkra, hogy a PDP (ODS) szinte egyöntetűen ellene szavazott. • Várható, hogy ezért a „gesztusukért" a szlovák képviselők kérni fognak valamit a magyar koalíciótól? - Igy van. A 10-12 magyar képviselő helyezkedése még döntőerejű is lehet, főképpen a módosító javaslatok elfogadtatásánál. Azonban e „mellénk állás" kiselölegalekötelezésre, hiszen csupán a jogos eljárásnak adtak utat, anélkül, hogy valamit a sajátjukból feladtak volna. Vagy valóban nyitás? Bárcsak remélhetnénk! • Végül a gyakorlatban mit is jelenthet számunkra a javaslat elfogadása? - Erre először is az elfogadott javaslat szövegével tudok válaszolni. „Az MKDM-Együttélés koalíció kéri a szövetségi kormányt, hogy a szövetségi költségvetésből a szlovák költségvetésbe a "nemzeti kisebbségek és regionális fejlesztésre'' címmel átutalt 3,3 milliárd korona eddigi felhasználásáról adjon tételes jelentést a Szövetségi Gyűlésnek. "Ebből pedig az következik, hogy megtudhatjuk, vajon törvényesen -célszerűen -és gazdaságosan használja-e fel a szlovák kormány ezt a pénzes nem folyik-e el máshová. így nyomon követhetjük a pontosan meghatározott célra létrehozott pénzalap felhasználását. Ennek ellenőrzése pedig a képviselők feladata mindkét parlamentben. , B. I. KLAK PÉNZÜGYMINISZTER AZ IMF-TAGSÁGI RÉSZESEDÉSÜNKRŐL MEGÖRÖKÖLNÉK AZ UTÓDÁLLAMOK Csehszlovákia tagsági részesedése a Nemzetközi Valuta Alapban (IMF) kettő az egy arányban felosztható, vélekedett Ján Klak szövetségi pénzügyminiszter közvetlenül Washingtonból való hazaérkezése után, ahol a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank évzáró tanácskozásán vett részt. Hozzátette azonban, hogy a felosztás elveiről annak a bizottságnak a jelentése dönt, amely a közeljövőben hazánkba érkezik. Ján Klak elképzelhetőnek tartja, hogy a két új állam létrejövetele napján automatikusan a két utódállamra vinnék át a tagrészesedést és az ebből származó kötelezettségeket is. INCIDENSEK NÉLKÜL CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA ENSZ-TAGSÁGÁRÓL ELŐSZÖR A MEGFIGYELŐI STÁTUSÉRT KELL FOLYAMODNI... A KONCZ(ERT) A szövetségi kormány alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a szövetségi állam jelenleg nagyon rosszul működik, s ebből kifolyólag nagyok a politikai, gazdasági és szociális veszteségek. (Méry Gábor felvétele) Az elmúlt hétvégén három szlovákiai városban sok ezer rajongója előtt készült fel Koncz Zsuzsa a budapesti Sportcsarnokban tartandó koncertjére. Valahol egy lány elindult egyszer világot látni, hogy velünk is láttassa a világot. Úgy, ahogyan ő dalain keresztül a szivével látja. Mert jól csak a szívével lát az ember, tudjuk a Kisherceg óta. Azóta azt is tudjuk, hogy életünk nem(csak) lányregény. De a kertész által lelkünkben elültetett apró fácskák, ha odafigyeltünk rájuk, szeretetté lombosodtak, s ezen a koncerten kivirultak, mert személyesen lehettünk részesei egy csodának, amikor mi is a szívünkön keresztül érezhettük a világot. Röpke pár óra alatt újra átéreztük mindazt, ami öntudatra eszmélésünk kezdetétől fogva kimondva-kimondatlanul a lelkünkben mocorgott, amit helyettünk dalolt világgá. A jelképekben, félszavakban is értjük egymást igézete emelt fel hozzá, amikor a dalokban a lelkünk összeért. S láttuk, a tinik számára is ugyanazt jelenti a sárga rózsa és a szívünkre feszített zászló, amelyet nem lobogtat semmiféle politikai fuvallat, mint nekünk. Jó volt átélni, hogy nemcsak mi vagyunk szentimentálisak, hogy a dalok fényében gyermekeink is átláthatókká váltak egy pillanatra. Aki nem volt ott a koncerten sajnálhatja, mert Koncz Zsuzsa, a Kárpát(ié/o)k lánya befizetett nekünk egy háromórás megtisztulásra. Nem éreztük, hogy rohan az idő, mert megbizonyosodtunk róla, hogy mi már sohasem leszünk a királyé, bárhogy is fordul a Föld. Mert hozzánk tartozik, s mi hozzá tartozunk... Utóirat: Több mint valószínű, hogy a pesti monstre koncerten közülünk már kevesen lesznek jelen. De innét, a közeli távolból is igaz hittel üzenjük, árulók nem leszünk mi sem. (t. szilvássy) (Folytatás az 1. oldalról) Az esti órákig a hozzáférhető információk szerint a voksolás országszerte nyugodt légkörben, aránylag magas részvétel mellett és komolyabb incidensek nélkül zajlott le. Nem jeleztek súlyosabb problémákat és hiányosságokat a magyarlakta vidékekről sem. A nemzetközi és hazai megfigyelők értesülései szerint azonban több helyen - bár teljes kampánycsend volt - még tegnap is röpcédulákat terjesztettek, melyek Ion Iliescu elnök és a neokommunista Demokrata Nemzeti Megmentési Front támogatására szólították fel a lakosságot. Esetenként ismét hiányosak voltak a választók listái, elvesztek a pecsétek stb. Ezek azonban inkább szervezési hiányosságok. A választóhelyiségeket elég gyakran, például Marosvásárhelyen, géppisztolyokkal felfegyverzett rendőrök és katonák őrizték. Tekintettel a rendszerváltást követő három év gyakori incidenseire, társadalmi zavargásaira, ez már csak a külföldieknek tűnt fel, volt szokatlan. A megfigyelők általános véleménye tegnap este az volt, hogy ezek a választások korrektebb és nyugodtabb légkörben zajlottak le, mint 1990 májusában. A szavazóhelyiségek a törvény szerint reggel 6-tól este 9-ig voltak nyitva, de ahol a helyzet úgy kívánta, s ez egyáltalán nem volt ritkaság, ott egészen éjfélig lehetett szavazni. Az esti órákig a polgárok 50-60 százaléka járult az urnákhoz. Megfigyelők véleménye szerint a részvétel végül is mintegy 70-80 százalékos lesz. A román kormány még szombaton felhívta a lakosságot, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a választásokon, mert ettől függ az ország jövője. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a demokrácia szabályai szerint a választások eredményét mindenkinek el kell majd fogadnia. A csehszlovák választási törvénytől eltérően a román rendelkezések lehetővé teszik, hogy a külföldön tartózkodók is szavazzanak. Bukarest ezért Magyarországra, ahol átmenetileg sok román állampolgár, főként erdélyi magyar él, mintégy 13 ezer szavazócédulát küldött. A magyar hatóságok mindent megtettek azért, hogy a román állampolgárok nyugodt légkörben szavazhassanak, s ezért a bukaresti külügyminisztérium tegnap nyilvánosan is elismerését fejezte ki Budapestnek. Akárcsak a korábbi választások alkalmával, most is a főként magyarlakta Hargita, Kovászna és Maros megyékben volt a legmagasabb a részvételi arány. A saját listákkal és jelöltekkel induló RMDSZ-nek ez a legfontosabb választói bázisa. A szövetség most is a szavazatok mintegy 7 százalékával számol. A magyarlakta megyék voltak egyébként a külföldi megfigyelők legfontosabb úticéljai is. A politikai élet ismert személyiségei már a délelőtti órákban az urnákhoz járultak. Theodor Stolojan kormányfő újságíróknak kijelentette, minél gyorsabban koalíciós kormányt kell alakítani, mert az ország súlyos gondjait csak egy legitim parlament és az általa jóváhagyott kabinet tudja sikeresen megoldani. Az ellenzéki Demokratikus Konvent elnökjelöltje, Emil Constantinescu elmondta, ha ő győz, akkor Romániában a kapitalista utat fogja támogatni, mindenféle jelzők nélkül. Célja a korszerű jogállam kiépítése, a régi nómenklatúra eltávolítása az állami tisztségekből, valamint a közelmúlt le nem zárt ügyeinek a tisztázása. Leszögezte, a sokat vitatott monarchikus vagy köztársasági berendezkedés ügyében általános népszavazást fog szorgalmazni. Domokos Géza kijelentette, van remény arra, hogy Romániában is győznek a demokratikus erők, amelyek közé az RMDSZ is tartozik. Bízik abban, hogy megtörténik a valódi hatalomátvétel. Az első nem hivatalos részeredményt valószínűleg csak ma teszik közzé. Egyes felmérések valószínűnek tartják, hogy a legtöbb szavazatot az ellenzéki Demokratikus Konvent szerzi meg. Az elnökválasztás legnagyobb esélyesei Ion Iliescu és Emil Constantinescu. Általános az a vélemény, hogy közöttük csak a második forduló fog dönteni. KOKES JÁNOS „Mečiar új szerződést javasol Bonnak", ,,Szlovákia tárgyalni szedetne Bonnal" - ilyen és ehhez hasonló címekkel, bő terjedelemben foglalkozott a német sajtó Vladimír Mečiar legújabb javaslatával. A szlovák kormányfő csütörtökön Nürnbergben tárgyalt Max Streibl bajor kormányfővel, s ekkor vetette fel a szlovák-német szerződés kidolgozásának a lehetőségét. A bonni General-Anzeiger szerint a nehezen megszületett csehszlovák-német szerződésre újabb megrázkódtatások várnak. A szerző rámutat arra, a szlovák politikusok már korábban is jelezték kétségeiket a dokumentummal kapcsolatban. Pozsony a szudétanémetek kitelepítésével kapcsolatban sem akar közösséget vállalni, hogy ne kelljen részt vállalnia az esetleges kártérítésből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, a szlovák vezetéssel ellentétben Václav Klaus cseh kormányfő ellenzi a Bonnban kötött szerződés módosítását, Prága nem látja indokoltnak egy új szerződés megkötését. A Welt am Sonntag szerint a német kormány nem akar Csehországgal és Szlovákiával különszerződéJozef Moravčík, a szövetségi kormány külügyminisztere, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, szombaton indult haza New Yorkból. A világszervezet központjában több kétoldalú találkozón vett részt, egyebek között Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárral is tárgyalt. Vele megállapodott abban, hogy koordinálni kell az EBEÉ és az ENSZ munkáját. Moravčík, aki valószínűleg az utolsó csehszlovák beszédet tartotta pénteken a világszervezetben, kijelentette, hogy a különtalálkozókon mindenki maximális megértést tanúsított a csehszlovák helyzet iránt. Voltak, akik sajnálkozásukat fejezték ki Csehszlovákia kettészakadása miatt, de értékelték azt, hogy a két. utódállam a jövőben is szoros seket kötni. A lap Hans Schumacherre, a bonni külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozott, aki azt mondotta, hogy nem lesznek új tárgyalások. „ Éppen ezért törekedtünk arra, hogy a szerződés még a csehszlovák válás előtt életbe lépjen" - hangsúlyozta a szóvivő, utalva a ratifikációs levelek kölcsönös cseréjére, amellyel a dokumentum két héttel ezelőtt életbe lépett. E lapvéleményekkel ellentétes nyilatkozatot adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Milan Kňažko, a nemzetközi kapcsolatok szlovák minisztere. A miniszter szerint az a szerződés, amelyet 1993 januárja után az önálló Szlovák Köztársaság kíván kötni Németországgal, kétségkívül más lesz, mint a csehszlovák-német szerződés. Kňažko tegnap a ratifikációs okmányok cseréjét „fiktívnek" nevezte, mert Csehszlovákia már hamarosan nem létező szubjektummá válik. Szerinte formálisan kizárható az is, hogy ezt a szerződést az eredeti formájában átvegye a Cseh Köztársaság, s az új szerződés megkötése az önálló Csehország és Németország között csak további tárgyalások kérdése a cseh és a német diplomácia között. kapcsolatokat kíván fenntartani. Ami az ENSZ-szel való kapcsolatokat illeti: a feltételezések szerint Csehszlovákia megszűnése után Csehországnak és Szlovákiának is kérnie kell a megfigyelői státust a világszervezetben, arra az időszakra, amíg rendes tagként fel nem veszik őket. A felvételi kérelemnek egyebek között tartalmaznia kell az államfő aláírását is, ami azt jelenti, hogy mindkét köztársaságban több belpolitikai lépésnek kell megelőznie a kérelem beadását. Egy egész sor technikai jellegű kérdést is meg kell oldani, így például: mi lesz azzal az összeggel, amellyel jelenleg Csehszlovákia tartozik az ENSZ-nek a békemüveletek alapjába, nem tudni milyen lesz az új tagsági illeték stb. FEL KELL ÚJÍTANI A LÉGIHIDAT BARANYA: A SZERBEK NEM ENGEDIK HAZA A HORVÁT MENEKÜLTEKET A viszonylagos éjszakai nyugalmat tegnap reggel Szarajevóban automata fegyverek ropogása szakította meg. A boszniai szerbek bejelentették, hogy a főváros déli részén stratégiailag rendkívül fontos pontot sikerült elfoglalniuk. A szerb csapatok bevették Tjentiste falut, amely Boszniát a horvátországi Dubrovnikkai összekötő főút mentén fekszik. A szerb közlemény megfogalmazása szerint „a rendkívül fontos stratégiai pontot a muzulmán hadsereg elleni súlyos harcokban szabadították fel". A nap folyamán a szerb nehéztüzérség ismét lőtte Szarajevó északnyugati elővárosát, Dobrinját. A szerb légierő pedig az északboszniai Bosanski Brodot támadta, és bombázták Jajce városát is. Az ENSZ békeeröi (UNPROFOR) Szarajevóban maradnak, s a világszervezet fontolóra veszi, hogy mely más bosnyák városokba küldjék a további 6000 kéksisakost. Ezt Philippe Morillo, az UNPROFOR parancsnoka mondta, és egyidejűleg tagadta azokat a híreket, amelyek szerint ki akarják vonni a bosnyák fővárosból a mintegy 1500 föt kitevő ENSZ-kontingenst, mert napirenden támadásoknak vannak kitéve a békekatonák. Az UNPROFOR zágrábi szóvivője pedig hozzátette, hogy a kéksisakosok kivonásáról a közeljövőben szó sem lehet. Cyrus Vance, a Jugoszlávia-konferencia társelnöke, aki szombaton utazott Zágrábból Genfbe, kijelentette, hogy azonnal fel kell újítani a légihidat Szarajevóval és megkezdeni a humanitárius segélyek szállítását a bosnyák főváros lakossága számára. Arra figyelmeztetett, hogy minden egyes nap, amikor a légifolyosó nem működik, 200 tonna élelmiszertől fosztja meg az embereket, a tél pedig gyorsan közeledik. Mint ismeretes, a humanitárius repüléseket 23 nappal ezelőtt függesztették fel, amikor lelőttek egy olasz szállítógépet. Ismét rendkívül kiéleződhet a horvát -szerb konfliktus Baranyában, Horvátországnak ebben a szerbek által megszállt északkeleti részében. Az ottani szerbek ugyanis kijelentették, akár erővel is megakadályozzák a horvát menekültek hazatérését. Franjo Tudjman horvát elnök szeptember 30-ra tervezte a menekültek óriási csoportjának a hazatérését. Ezt a tervet mindeddig nem mondták le, annak ellenére, hogy az UNPROFOR figyelmeztetett: a menekültek hazatéréséhez nincsenek meg a biztonsági feltételek. Az úgynevezett baranyai szerb kormány vezetője, Bora Zsivanovics azt mondotta, a szerbek válasza „gyors, rövid és hatékony lesz, ha a zágrábi szervek Baranyába küldik a horvát menekültekel az emiitett napon". Szerinte ugyanis a menekültek tervezett hazatelepítése egyet jelentene a szerbek által elfoglalt területek viszszafoglalásával. A nemzetközi megfigyelők véleménye is az, hogy az ügy újabb véres konfliktusba torkollhat. A horvát parlament pénteken jóváhagyta a kormány amnesztiatörvényét, amelynek értelmében kegyelemben részesítik azokat a személyeket, akik a konfliktusok idején bűntetteket követtek el. A háborús bűnökre azonban az amnesztia nem vonatkozik. Tudjman elnök kijelentette, hogy a törvény célja a bizalom légkörének megteremtése Horvátország lakosai között.