Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. SZEPTEMBER 28. MEČIAR AGRESSZÍV NACIONALIZMUSSAL VÁDOLJA A MAGYAR KORMÁNYFŐT ÚJABB SZLOVÁK-MAGYAR FESZÜLTSÉG ANTALL CSAK AZ ISMERT BUDAPESTI ÁLLÁSPONTOT FEJTETTE KI Úiabb politikai vihart kavart, feszültséget keltett a magyar-szlovák viszonyban a Rajna-Majna-Duna csatorna pénteki ünnepi megnyitója Nürnbergben. Ezen-a vízi út által összekötött 15 ország más vezetői mellett - Vladimír Mečiar szlovák és Antall József magyar miniszterelnök is részt vett. Antall József beszédében ismét kitért a bősi problémára, amit a szlováknál nagyon zokon vett. Milan Kňažko.a nem­zetközi kapcsolatok minisztere még pénteken azt nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, hogy a magyar kormányfő beszéde hozzá nem értő volt, s „nem is volt joga ilyen beszédet tartani, hiszen a Duna menti országok azért őt bízták meg e fórum üdvözlésének feladatával, mert a Duna­bizottság székhelye Budapesten van." A tisztánlátás végett az alábbiakban szó szerint idézzük az Antall beszéd azon részeit, amelyek Bőssel foglalkoznak, majd ismertetjük azokat a vádakat is, amelyek Vladi­mír Mečiar szombati rádiónyilatkozatában hangzot­tak el a magyar kormányfő címére. De még ezt megelőzően utalni kell arra, hogy László Balázs kormányszóvivő szerint az Antali-beszéd semmi újat nem tartalmazott, a magyar kormányfő mindazt többször is elmondta az utóbbi időben, egyebek között a budapesti magyar-szlovák csúcstalálkozón és az azt követő sajtóértekezleten is. Antall József az alábbiakat mon­dotta: „Biztos vagyok benne, hogy közös akaratként fogalmazom meg szándékunkat: a nemzetközi egyez­ményekben rögzített, ökológiai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő, optimális hajóutat biztosítani kívánjuk. Ehhez "reálisan fel kell mérni erőinket és mindezt úgy és olyan ütemben megvalósíta­ni, hogy közben kényszermegoldá­sokkal ne sértsük természeti értéke­inket, lehetőség szerint biztosítsuk a teljes Duna-hosszon a szakaszon­ként összehangolt hajózási feltéte­leket. Nem lenne korrekt, ha eltitkol­nánk, hogy Magyarország és Cseh­szlovákia, illetve a szuverénné váló Szlovákia között súlyos feszültség van a közös Duna-szakasszal összefüggésben. Noha egyértelmű­en a jószomszédi viszonyra törek­szünk, mégis szólnom kell azokról a nemzetközi jogi, ökológiai-hajózá­si problémákról, amelyek a dunai vízi erőmű építésével kapcsolato­sak. Csak sajnálni tudjuk, hogy Csehszlovákia szövetségi kormánya és a szlovák kormány ezekben a na­pokban sem találta még meg a kö­zös álláspont felé vezető utat. Ma­gyarország megszűntnek nyilvání­totta az e tárgykörben 1977-ben kö­tött államszerződést, ennek ellenére az építkezést Szlovákia tovább foly­tatta és folytatja. A dunai erőmű üzembé helyezéséhez olyan mű­szaki megoldást választottak, amely a Duna hajózható medrét - az ál­lamszerződésen kívüli megoldással - megváltoztatja és az 1921., illetve az 1947. évi békeszerződésekben határfolyóként megjelölt Dunát egyoldalűan Szlovákia területére ve­zetik. Mi a magunk részéről ezt ha­társértésnek, a nemzetközi egyez­mények megszegésének és olyan új konfliktusforrásnak tekintjük, amely minden bizonnyal súlyosbítja fe­szültségektől terhes térségünk gondjait. Az 1977-es szerződés megszűnte és a határ megváltozta­tása miatt előkészítő tárgyalásokat kezdeményeztünk a csehszlovák szövetségi kormánnyal, illetve a szlovák kormánnyal a Hágai Nem­zetközi Bíróság előtti közös fellépés érdekében. A dunai erőművet érintő másik kérdés a természeti környezet erő­szakos megváltoztatása. Felkértük a csehszlovák kormányt, hogy kezd­jünk feltáró megbeszéléseket a vita­tott kérdésekről, illetve az Európai Közösségek szakértőinek bevoná­sáról. Harmadikként szólni kell arról is, hogy az új helyzet új feltételeket teremt a hajózásban. Ennek vizsgá­lata és a jogilag, műszakilag, gazda­ságilag legmegfelelőbb megoldás megtalálása közös érdek. Mind­ezekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság álláspontját az Or­szággyűlés határozata összegezte. A KÉRDÉS TOVÁBBRA IS: HOGYAN HOLNAP? (Folytatás az 1. oldalról) alig vagy egyáltalán nem élnek még ezzel a lehetőséggel. - Az előttünk álló időszak döntő a Csemadok éle­tében '- mondotta -, a mai napon megkezdődött az országos közgyű­lés előkészítése. Egy olyan szövet­ségé, melynek a szerepe - a külön­böző támadások ellenére - egy pil­lanatig sem vált kétségessé. - Hangsúlyozta, sok múlik az alap­szervezeteken; rossz út lenne, ha újra fentről kellene megmondani, hogy mit csináljanak lent. Úgy kell cselekedni, hogy az éppen fordítva történjék. Bár újabban használjuk a keleti, illetve a nyugati régió kifeje­zést, véleménye szerint nem lenne helyes, ha ez a gyakorlatban elkülö­nülést is jelentene. A két beszámolót nem követte különösebb vita, annál többen szól­tak hozzá a következő napirendi ponthoz, a bevezetőben már említett alapszervezeti évzáró taggyűlések, a területi konferenciák és az orszá­gos közgyűlés összehívásának elő­terjesztett alapelveihez. Bevezető beszédében Bauer Győző, az OV elnöke hangsúlyozta, hogy az alap­szervezetek esetében nem lesz lé­nyeges változás a tanácskozás le­bonyolítását tekintve, viszont - első­sorban anyagi okok miatt - keve­sebb küldött vesz majd részt a terü­leti konferenciákon és az országos közgyűlésen, melynek nem az alap­szabály-módosítás alkotná a fő programját, hanem a munka, a ho­gyan tovább. Volt, aki a vitában azt javasolta, hogy a várható belpolitikai fejlemények miatt halasszák el a közgyűlés időpontját, előzze azt meg alapszabály-módosító és prog­ramadó küldöttközgyűlés, mert - egy másik felszólaló szerint - Cse­madok-kérdésekben akkor tudunk majd határozott, a holnapi feladato­kat is körülhatároló döntéseket hoz­ni, ha többé-kevésbé ismerni fogjuk a választ az ország sorsát érintő, ma még megválaszolatlan kérdésekre. Ézzei kapcsoiatban hangzott el egy, végül a határozatba is bekerült ja­vaslat: létre kell hozni egy olyan csehszlovákiai magyar értelmiségi (kulturális) fórumot, amely megfo­galmazná identitásunk megőrzésé­nek (nyelvhasználat, kultúra, okta­tásügy, információ) alapvető felada­tait. Melyek azok a területek, ahol a Csemadok tehet valamit? Ezt is meg kellene határozni - mondotta a következő felszólaló. Például az érdekvédelmi szférában. A területi konferenciák hivatottak arra, hogy kifejezzék, mit akar a tagság a Cse­madokban. Nem a Csemadoktól. A Csemadokban. Voltak, akik köz­vetve vagy egyenesen kimondták: elbizonytalanodás tapasztalható a Csemadok berkeiben. Kérdés, meg tudjuk-e akadályozni ezt. Több igenlő válasz hangzott el, a króni­kásnak az egész szombati tanács­kozásról mégis az volt a benyomá­sa, hogy noha a Csemadokban ren­geteg erő és lehetőség van, a szö­vetség - ennek ellenére, vagy ép­pen ebből következően - jelen pilla­natban is a hogyan továbbra keresi a választ. Ebből a szemszögből néz­ve valóban döntő időszák előtt áll. Jegyezhetem ezt le azért, mert vé­gül úgy döntött az Országos Vá­lasztmány, hogy az eredeti elképze­lések szerint nemcsak a taggyűlése­ket és területi konferenciákat kell megtartani ez év utolsó, illetve az új esztendő elsó hónapjaiban, hanem 1993 áprilisában, Dunaszerdahe­lyen, az országos közgyűlést is. (bodnár) Hangsúlyozni kívánom, hogy nem általában szóltunk a vízi erőművek ellen, de itt az ökológiai szempont­ból veszélyes, a garanciális eleme­ket, a járulékos létesítményeket mellőző, gazdasági szempontból nem rentábilis és a politikai határo­kat megsértő tervvel állunk szem­ben, melyet a kommunista kormá­nyoktól örököltünk, és amelyet szu­verenitásunk hiányában kényszerí­tettek ránk." „A Rajna-Majna-Duna csatorna pénteki megnyitásakor nagyon sze­rencsétlenül fogalmazott Antall Jó­zsef magyar kormányfő. Az összes Duna menti ország nevében kö­szöntőt kellett volna mondania... Antall úr azonban nem az összes ország nevében, hanem a saját és Magyarország nevében beszélt. Tá­madta Szlovákiát és a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaságot a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer ügyében képviselt álláspontja miatt. Megmásította a tényeket, és az volt a benyomásom, hogy a szer­ződést talán sohasem olvasta" - nyilatkozta a Rádiožurnál extra műsorának Vladimír Mečiar szlo­vák kormányfő. Mečiar szerint Antall József eb­ben a kérdésben a kapcsolatok rom­lásának veszélyét hangsúlyozta, s nemzetközi együttműködésre szó­lított fel. „Tekintettel a tárgyalások helyére és tárgyára a probléma fel­vetése nem volt időszerű, inkább a szlovák-magyar kapcsolatok fe­szültségére utalt, egyúttal az ag­resszív nacionalizmus politikájának bizonyos jegyeit is magán viselte, amelyet mi elutasítottunk, és el is fogunk utasítani" - jelentette ki V. Mečiar. Megállapította, hogy a szlovák kormánynak érdeke a jó kapcsolatok kialakítása szomszédaival. Kifejezte csalódottságát, mert a magyar kor­mányfő egész másról biztosította öt a legutóbbi találkozón, s az első nyilvános alkalommal megszegte az ígéreteket. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar fél nem megbízható part­ner, nem teljesíti szerződéses köte­lezettségeit, s nem tartja be adott szavát. „Az adott szó számukra Csak annyi, mint a kilélegzett levegő" - mondta V. Mečiar. Hagyományos Mihály-napi vásár Rimaszécsen 1992. október 3-án (szombaton) Délután sportrendezvények. Jöjjön el Ön is! Ú P-1698 SAMARANCH, A SPORTPEDAGÓGUS (Folytatás az 1. oldalról) várban Vladimír Mečiar vendéglá­tása közepette az ország politikai helyzetéről, valamint a kettéválás folytán várható olimpiai vonatkozású változásokról tájékozódott. A ven­dég a kétórás beszélgetés végén hangsúlyozta, hogy a 2002-es téli olimpia megrendezésére pályázó Szlovákia csak akkor reménykedhet a rendezési jog megszavazásában, ha „a játékok mögött stabil és virág­zó gazdasági hátteret biztosít a poli­tikai vezetés". A hivatalos tárgyalások feszültsé­gét a Komenský Egyetem aulájában vezethette le Juan Antonio Sama­ranch, ahol az Universitas hagyo­mányainak megfelelő ceremónián eskették fel az egyetem díszdokto­rává. Nem mindennapi élményben lehetett része a NOB-elnök társasá­gában a másik ünnepeltnek. A nagy­szombati születésű, de immár 24 éve Svájcban élő Daniel Belluš igen sikeres kutatómunkájának kö­szönhetően lett a kémiai tudomá­nyok díszdoktora. Miközben Samaranch életútját méltatták, a NOB-elnök arcára is kiültek a megilletődöttség jelei. Ünnepi be­szédében azonban már a tőle meg­szokott magabiztossággal, az alka­lomhoz illő, mély érzelmi és erkölcsi tartalmú beszédet tartott. Felszóla­lásában az egyetem névadója, Jan Amos Komenský és a nemzetközi olimpiai mozgalom megalapítója, Pi­erre de Coubertin báró eszmeisé­gének párhuzamát. A ceremónia után újra kellemes kötelesség várt a sport legfelsőbb attaséjára: a NOB kitüntetését nyúj­totta át Ľudovít Komadelnek, a csehszlovák olimpiai mozgalom „nemzetközi prédikátorának". A rö­vid sajtótájékoztató után az újdon­sült Doctor Honoris Causa , búcsút intett Pozsonynak. Ave verum olympiae doctus et membrae Pax humánum! D. TOK ERNŐ jMarceihása köz$ég önkormányzata pályázatot hi retet a Községi Hivatal molett működő helyi gazdálkodás termeit és kereskedői részlegének a kereskedelmi és vállalkozói törvény szellemében történő átaiakítasára oly mődon, hogy a község, mint jogi személy fizika* szemé­lyekkel (vállalkozókkal) kerüljön gazdasági tár$ü lásba. Olyan pályázók jelentkezéséi várjuk, akik a tervezet kidol­gozása mellett a gyakorlatban mint tulajdonosok & részt ((Ivánnak venni a vállalkozásban. Beküldési hatandó 1992. oktober 16. A borítékok felbontása 1992. október 23-án 10.00 orakor lesz. Információk: Édes Dezső mérnök, Soóky László Községi Hivatal ^ 32 Marcelbaza Tel.: 0819/90 422, 98 512 Uf*-1«fl» MAGYAR-LENGYEL SZABADKERESKEDELMI ZÓNA Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szombaton, buda­pesti sajtóértekezletén bejelentette: a ma­gyar-lengyel szerződést a szabadkeres­kedelmi övezet létrehozásáról november 30-ig aláírják, s 1993. január 1-jétől lép érvénybe. A miniszter szerint mind a ma­gyar, mind a lengyel kormány üdvözölné, ha a megállapodáshoz Csehország és Szlovákia is csatlakozna, s a négy ország a jövő év elejétől közösen startolhatna. 1988 óta, amikor a magyar-lengyel árucsere 1,1 milliárd rubel értékű volt, ez a forgalom csökkent, 1991-ben 430 millió dollár értékű volt, az idén pedig mintegy 300 millió dollárt tesz ki. „A két ország érdeke, hogy az évszázad végéig az új Európában létrejöjjön egy dinamikusan fejlődő gazdasági övezet" - fűzte hozzá Kádár Béla. A megállapodás értelmében a kétoldalú kereskedelemben négy-hat éven belül eltörlik a vámokat és a mennyi­ségi korlátozásokat. TÜNTETÉSEK A TOLERANCIÁÉRT Szombaton Németország több városá­ban fajgyűlölet elleni tüntetéseket tartot­tak. Potsdamban több százan élőláncot alkottak a Babelsberg negyedben levő külföldiek szálláshelye körül és nagyobb toleranciára szólították fel a nyilvánossá­got a Németországban menedékjogot ké­rők iránt. A brandenburgi parlamentben képviselt politikai pártok vezetői az össze­jövetelen hangsúlyozták szolidaritásukat az idegenekkel. Ezzel a megmozdulással kezdődött Brandenburgban a külföldi pol-' gádársak heténeknevezett össznémet ak­ció. ,,Nem akarjuk, hogy az utcakövekkel és benzines palackokkal támadó radikáli­sok nyomására az alkotmányból töröljék a menedékjogot" - hangsúlyozta Almut Berger, a tartományi kormány tagja, aki a bevándorlókkal foglalkozik. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az előző éjszaka a szélsőjobboldali radikáli­sok Meklenburg-Elő-Pomerániában há­rom ilyen ideiglenes szálláshelyet támad­tak meg ismét gyújtópalackokkal. A neo­náci suhancok Frankfurt mellett pedig egy lengyel turistákat szállító autóbuszt tá­madtak meg. Helmut Kohl kancellár is­mét elítélte a külföldiek elleni támadáso­kat, mondván, hogy ezeket a jogállam elleni támadásnak kell tekinteni. Hangsú­lyozta, hogyazNSZKajövőben is menedé­ket fog nyújtani azoknak a külföldieknek, akik politikai üldöztetésnek vannak kitéve. Ugyanakkor leszögezte, megérti azoknak a németeknek az aggodalmát, akiket nyugtalanít a menekültstátusért folyamo­dók egyre nagyobb áradata, azoké, akik hazájukban nincsenek politikai megkülön­böztetésnek kitéve. KARABAH: ÚJABB TŰZSZÜNET -MEGINT MEGSÉRTVE Pénteken éjfélkor kellett életbe lépnie az örmény-azerbajdzsáni határon és He­gyi Karabahban a legújabb tűzszünet­nek. Ezt szombatra virradó éjszaka nagyrészt be is tartották, de a nap folya­mán David Sahnazarjan, az örmény ál­lamfő egyik tanácsadója máris a fegyver­nyugvás megsértésével vádolta meg az azeri felet. A szakértő úgy vélte, hiábavaló minden törekvés a kérdés rendezésére mindad­dig, amíg Azerbajdzsán el nem ismeri Hegyi Karabahot önálló katonai-politikai tényezőként. Örményország számára megfelel minden olyan megállapodás, amelyet az azeri vezetés a karabahi kép­viselőkkel közvetlen tárgyalások útján köt, hiszen Örményországot akarata ellenére rángatták bele a konfliktusba, hangsú­lyozta Sahnazarjan. Viszont a karabahi vezetés eddig Azer­bajdzsán ellenállása miatt egyetlen béke­tárgyaláson sem vett részt, Azerbajdzsán ugyanis belügynek tekinti a konfliktust és ellenzi, hogy Karabah külön képviseltesse magát anemzetközí tárgyalásokon. Az örmény védelmi minisztérium szombaton azt jelentette, az azeri hadse­reg folytatja a Goriski és a Vardeni járás­ban a határ menti örmény falvak ágyúzá­sát. Karabahi illetékesek pedig arról szá­moltak be, hogy a harci cselekmények a Mardakerti és az Askerani járásban sem szüneteltek.

Next

/
Thumbnails
Contents