Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. SZEPTEMBER 28. MEČIAR AGRESSZÍV NACIONALIZMUSSAL VÁDOLJA A MAGYAR KORMÁNYFŐT ÚJABB SZLOVÁK-MAGYAR FESZÜLTSÉG ANTALL CSAK AZ ISMERT BUDAPESTI ÁLLÁSPONTOT FEJTETTE KI Úiabb politikai vihart kavart, feszültséget keltett a magyar-szlovák viszonyban a Rajna-Majna-Duna csatorna pénteki ünnepi megnyitója Nürnbergben. Ezen-a vízi út által összekötött 15 ország más vezetői mellett - Vladimír Mečiar szlovák és Antall József magyar miniszterelnök is részt vett. Antall József beszédében ismét kitért a bősi problémára, amit a szlováknál nagyon zokon vett. Milan Kňažko.a nemzetközi kapcsolatok minisztere még pénteken azt nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, hogy a magyar kormányfő beszéde hozzá nem értő volt, s „nem is volt joga ilyen beszédet tartani, hiszen a Duna menti országok azért őt bízták meg e fórum üdvözlésének feladatával, mert a Dunabizottság székhelye Budapesten van." A tisztánlátás végett az alábbiakban szó szerint idézzük az Antall beszéd azon részeit, amelyek Bőssel foglalkoznak, majd ismertetjük azokat a vádakat is, amelyek Vladimír Mečiar szombati rádiónyilatkozatában hangzottak el a magyar kormányfő címére. De még ezt megelőzően utalni kell arra, hogy László Balázs kormányszóvivő szerint az Antali-beszéd semmi újat nem tartalmazott, a magyar kormányfő mindazt többször is elmondta az utóbbi időben, egyebek között a budapesti magyar-szlovák csúcstalálkozón és az azt követő sajtóértekezleten is. Antall József az alábbiakat mondotta: „Biztos vagyok benne, hogy közös akaratként fogalmazom meg szándékunkat: a nemzetközi egyezményekben rögzített, ökológiai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő, optimális hajóutat biztosítani kívánjuk. Ehhez "reálisan fel kell mérni erőinket és mindezt úgy és olyan ütemben megvalósítani, hogy közben kényszermegoldásokkal ne sértsük természeti értékeinket, lehetőség szerint biztosítsuk a teljes Duna-hosszon a szakaszonként összehangolt hajózási feltételeket. Nem lenne korrekt, ha eltitkolnánk, hogy Magyarország és Csehszlovákia, illetve a szuverénné váló Szlovákia között súlyos feszültség van a közös Duna-szakasszal összefüggésben. Noha egyértelműen a jószomszédi viszonyra törekszünk, mégis szólnom kell azokról a nemzetközi jogi, ökológiai-hajózási problémákról, amelyek a dunai vízi erőmű építésével kapcsolatosak. Csak sajnálni tudjuk, hogy Csehszlovákia szövetségi kormánya és a szlovák kormány ezekben a napokban sem találta még meg a közös álláspont felé vezető utat. Magyarország megszűntnek nyilvánította az e tárgykörben 1977-ben kötött államszerződést, ennek ellenére az építkezést Szlovákia tovább folytatta és folytatja. A dunai erőmű üzembé helyezéséhez olyan műszaki megoldást választottak, amely a Duna hajózható medrét - az államszerződésen kívüli megoldással - megváltoztatja és az 1921., illetve az 1947. évi békeszerződésekben határfolyóként megjelölt Dunát egyoldalűan Szlovákia területére vezetik. Mi a magunk részéről ezt határsértésnek, a nemzetközi egyezmények megszegésének és olyan új konfliktusforrásnak tekintjük, amely minden bizonnyal súlyosbítja feszültségektől terhes térségünk gondjait. Az 1977-es szerződés megszűnte és a határ megváltoztatása miatt előkészítő tárgyalásokat kezdeményeztünk a csehszlovák szövetségi kormánnyal, illetve a szlovák kormánnyal a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös fellépés érdekében. A dunai erőművet érintő másik kérdés a természeti környezet erőszakos megváltoztatása. Felkértük a csehszlovák kormányt, hogy kezdjünk feltáró megbeszéléseket a vitatott kérdésekről, illetve az Európai Közösségek szakértőinek bevonásáról. Harmadikként szólni kell arról is, hogy az új helyzet új feltételeket teremt a hajózásban. Ennek vizsgálata és a jogilag, műszakilag, gazdaságilag legmegfelelőbb megoldás megtalálása közös érdek. Mindezekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság álláspontját az Országgyűlés határozata összegezte. A KÉRDÉS TOVÁBBRA IS: HOGYAN HOLNAP? (Folytatás az 1. oldalról) alig vagy egyáltalán nem élnek még ezzel a lehetőséggel. - Az előttünk álló időszak döntő a Csemadok életében '- mondotta -, a mai napon megkezdődött az országos közgyűlés előkészítése. Egy olyan szövetségé, melynek a szerepe - a különböző támadások ellenére - egy pillanatig sem vált kétségessé. - Hangsúlyozta, sok múlik az alapszervezeteken; rossz út lenne, ha újra fentről kellene megmondani, hogy mit csináljanak lent. Úgy kell cselekedni, hogy az éppen fordítva történjék. Bár újabban használjuk a keleti, illetve a nyugati régió kifejezést, véleménye szerint nem lenne helyes, ha ez a gyakorlatban elkülönülést is jelentene. A két beszámolót nem követte különösebb vita, annál többen szóltak hozzá a következő napirendi ponthoz, a bevezetőben már említett alapszervezeti évzáró taggyűlések, a területi konferenciák és az országos közgyűlés összehívásának előterjesztett alapelveihez. Bevezető beszédében Bauer Győző, az OV elnöke hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek esetében nem lesz lényeges változás a tanácskozás lebonyolítását tekintve, viszont - elsősorban anyagi okok miatt - kevesebb küldött vesz majd részt a területi konferenciákon és az országos közgyűlésen, melynek nem az alapszabály-módosítás alkotná a fő programját, hanem a munka, a hogyan tovább. Volt, aki a vitában azt javasolta, hogy a várható belpolitikai fejlemények miatt halasszák el a közgyűlés időpontját, előzze azt meg alapszabály-módosító és programadó küldöttközgyűlés, mert - egy másik felszólaló szerint - Csemadok-kérdésekben akkor tudunk majd határozott, a holnapi feladatokat is körülhatároló döntéseket hozni, ha többé-kevésbé ismerni fogjuk a választ az ország sorsát érintő, ma még megválaszolatlan kérdésekre. Ézzei kapcsoiatban hangzott el egy, végül a határozatba is bekerült javaslat: létre kell hozni egy olyan csehszlovákiai magyar értelmiségi (kulturális) fórumot, amely megfogalmazná identitásunk megőrzésének (nyelvhasználat, kultúra, oktatásügy, információ) alapvető feladatait. Melyek azok a területek, ahol a Csemadok tehet valamit? Ezt is meg kellene határozni - mondotta a következő felszólaló. Például az érdekvédelmi szférában. A területi konferenciák hivatottak arra, hogy kifejezzék, mit akar a tagság a Csemadokban. Nem a Csemadoktól. A Csemadokban. Voltak, akik közvetve vagy egyenesen kimondták: elbizonytalanodás tapasztalható a Csemadok berkeiben. Kérdés, meg tudjuk-e akadályozni ezt. Több igenlő válasz hangzott el, a krónikásnak az egész szombati tanácskozásról mégis az volt a benyomása, hogy noha a Csemadokban rengeteg erő és lehetőség van, a szövetség - ennek ellenére, vagy éppen ebből következően - jelen pillanatban is a hogyan továbbra keresi a választ. Ebből a szemszögből nézve valóban döntő időszák előtt áll. Jegyezhetem ezt le azért, mert végül úgy döntött az Országos Választmány, hogy az eredeti elképzelések szerint nemcsak a taggyűléseket és területi konferenciákat kell megtartani ez év utolsó, illetve az új esztendő elsó hónapjaiban, hanem 1993 áprilisában, Dunaszerdahelyen, az országos közgyűlést is. (bodnár) Hangsúlyozni kívánom, hogy nem általában szóltunk a vízi erőművek ellen, de itt az ökológiai szempontból veszélyes, a garanciális elemeket, a járulékos létesítményeket mellőző, gazdasági szempontból nem rentábilis és a politikai határokat megsértő tervvel állunk szemben, melyet a kommunista kormányoktól örököltünk, és amelyet szuverenitásunk hiányában kényszerítettek ránk." „A Rajna-Majna-Duna csatorna pénteki megnyitásakor nagyon szerencsétlenül fogalmazott Antall József magyar kormányfő. Az összes Duna menti ország nevében köszöntőt kellett volna mondania... Antall úr azonban nem az összes ország nevében, hanem a saját és Magyarország nevében beszélt. Támadta Szlovákiát és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében képviselt álláspontja miatt. Megmásította a tényeket, és az volt a benyomásom, hogy a szerződést talán sohasem olvasta" - nyilatkozta a Rádiožurnál extra műsorának Vladimír Mečiar szlovák kormányfő. Mečiar szerint Antall József ebben a kérdésben a kapcsolatok romlásának veszélyét hangsúlyozta, s nemzetközi együttműködésre szólított fel. „Tekintettel a tárgyalások helyére és tárgyára a probléma felvetése nem volt időszerű, inkább a szlovák-magyar kapcsolatok feszültségére utalt, egyúttal az agresszív nacionalizmus politikájának bizonyos jegyeit is magán viselte, amelyet mi elutasítottunk, és el is fogunk utasítani" - jelentette ki V. Mečiar. Megállapította, hogy a szlovák kormánynak érdeke a jó kapcsolatok kialakítása szomszédaival. Kifejezte csalódottságát, mert a magyar kormányfő egész másról biztosította öt a legutóbbi találkozón, s az első nyilvános alkalommal megszegte az ígéreteket. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar fél nem megbízható partner, nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, s nem tartja be adott szavát. „Az adott szó számukra Csak annyi, mint a kilélegzett levegő" - mondta V. Mečiar. Hagyományos Mihály-napi vásár Rimaszécsen 1992. október 3-án (szombaton) Délután sportrendezvények. Jöjjön el Ön is! Ú P-1698 SAMARANCH, A SPORTPEDAGÓGUS (Folytatás az 1. oldalról) várban Vladimír Mečiar vendéglátása közepette az ország politikai helyzetéről, valamint a kettéválás folytán várható olimpiai vonatkozású változásokról tájékozódott. A vendég a kétórás beszélgetés végén hangsúlyozta, hogy a 2002-es téli olimpia megrendezésére pályázó Szlovákia csak akkor reménykedhet a rendezési jog megszavazásában, ha „a játékok mögött stabil és virágzó gazdasági hátteret biztosít a politikai vezetés". A hivatalos tárgyalások feszültségét a Komenský Egyetem aulájában vezethette le Juan Antonio Samaranch, ahol az Universitas hagyományainak megfelelő ceremónián eskették fel az egyetem díszdoktorává. Nem mindennapi élményben lehetett része a NOB-elnök társaságában a másik ünnepeltnek. A nagyszombati születésű, de immár 24 éve Svájcban élő Daniel Belluš igen sikeres kutatómunkájának köszönhetően lett a kémiai tudományok díszdoktora. Miközben Samaranch életútját méltatták, a NOB-elnök arcára is kiültek a megilletődöttség jelei. Ünnepi beszédében azonban már a tőle megszokott magabiztossággal, az alkalomhoz illő, mély érzelmi és erkölcsi tartalmú beszédet tartott. Felszólalásában az egyetem névadója, Jan Amos Komenský és a nemzetközi olimpiai mozgalom megalapítója, Pierre de Coubertin báró eszmeiségének párhuzamát. A ceremónia után újra kellemes kötelesség várt a sport legfelsőbb attaséjára: a NOB kitüntetését nyújtotta át Ľudovít Komadelnek, a csehszlovák olimpiai mozgalom „nemzetközi prédikátorának". A rövid sajtótájékoztató után az újdonsült Doctor Honoris Causa , búcsút intett Pozsonynak. Ave verum olympiae doctus et membrae Pax humánum! D. TOK ERNŐ jMarceihása köz$ég önkormányzata pályázatot hi retet a Községi Hivatal molett működő helyi gazdálkodás termeit és kereskedői részlegének a kereskedelmi és vállalkozói törvény szellemében történő átaiakítasára oly mődon, hogy a község, mint jogi személy fizika* személyekkel (vállalkozókkal) kerüljön gazdasági tár$ü lásba. Olyan pályázók jelentkezéséi várjuk, akik a tervezet kidolgozása mellett a gyakorlatban mint tulajdonosok & részt ((Ivánnak venni a vállalkozásban. Beküldési hatandó 1992. oktober 16. A borítékok felbontása 1992. október 23-án 10.00 orakor lesz. Információk: Édes Dezső mérnök, Soóky László Községi Hivatal ^ 32 Marcelbaza Tel.: 0819/90 422, 98 512 Uf*-1«fl» MAGYAR-LENGYEL SZABADKERESKEDELMI ZÓNA Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szombaton, budapesti sajtóértekezletén bejelentette: a magyar-lengyel szerződést a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról november 30-ig aláírják, s 1993. január 1-jétől lép érvénybe. A miniszter szerint mind a magyar, mind a lengyel kormány üdvözölné, ha a megállapodáshoz Csehország és Szlovákia is csatlakozna, s a négy ország a jövő év elejétől közösen startolhatna. 1988 óta, amikor a magyar-lengyel árucsere 1,1 milliárd rubel értékű volt, ez a forgalom csökkent, 1991-ben 430 millió dollár értékű volt, az idén pedig mintegy 300 millió dollárt tesz ki. „A két ország érdeke, hogy az évszázad végéig az új Európában létrejöjjön egy dinamikusan fejlődő gazdasági övezet" - fűzte hozzá Kádár Béla. A megállapodás értelmében a kétoldalú kereskedelemben négy-hat éven belül eltörlik a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat. TÜNTETÉSEK A TOLERANCIÁÉRT Szombaton Németország több városában fajgyűlölet elleni tüntetéseket tartottak. Potsdamban több százan élőláncot alkottak a Babelsberg negyedben levő külföldiek szálláshelye körül és nagyobb toleranciára szólították fel a nyilvánosságot a Németországban menedékjogot kérők iránt. A brandenburgi parlamentben képviselt politikai pártok vezetői az összejövetelen hangsúlyozták szolidaritásukat az idegenekkel. Ezzel a megmozdulással kezdődött Brandenburgban a külföldi pol-' gádársak heténeknevezett össznémet akció. ,,Nem akarjuk, hogy az utcakövekkel és benzines palackokkal támadó radikálisok nyomására az alkotmányból töröljék a menedékjogot" - hangsúlyozta Almut Berger, a tartományi kormány tagja, aki a bevándorlókkal foglalkozik. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az előző éjszaka a szélsőjobboldali radikálisok Meklenburg-Elő-Pomerániában három ilyen ideiglenes szálláshelyet támadtak meg ismét gyújtópalackokkal. A neonáci suhancok Frankfurt mellett pedig egy lengyel turistákat szállító autóbuszt támadtak meg. Helmut Kohl kancellár ismét elítélte a külföldiek elleni támadásokat, mondván, hogy ezeket a jogállam elleni támadásnak kell tekinteni. Hangsúlyozta, hogyazNSZKajövőben is menedéket fog nyújtani azoknak a külföldieknek, akik politikai üldöztetésnek vannak kitéve. Ugyanakkor leszögezte, megérti azoknak a németeknek az aggodalmát, akiket nyugtalanít a menekültstátusért folyamodók egyre nagyobb áradata, azoké, akik hazájukban nincsenek politikai megkülönböztetésnek kitéve. KARABAH: ÚJABB TŰZSZÜNET -MEGINT MEGSÉRTVE Pénteken éjfélkor kellett életbe lépnie az örmény-azerbajdzsáni határon és Hegyi Karabahban a legújabb tűzszünetnek. Ezt szombatra virradó éjszaka nagyrészt be is tartották, de a nap folyamán David Sahnazarjan, az örmény államfő egyik tanácsadója máris a fegyvernyugvás megsértésével vádolta meg az azeri felet. A szakértő úgy vélte, hiábavaló minden törekvés a kérdés rendezésére mindaddig, amíg Azerbajdzsán el nem ismeri Hegyi Karabahot önálló katonai-politikai tényezőként. Örményország számára megfelel minden olyan megállapodás, amelyet az azeri vezetés a karabahi képviselőkkel közvetlen tárgyalások útján köt, hiszen Örményországot akarata ellenére rángatták bele a konfliktusba, hangsúlyozta Sahnazarjan. Viszont a karabahi vezetés eddig Azerbajdzsán ellenállása miatt egyetlen béketárgyaláson sem vett részt, Azerbajdzsán ugyanis belügynek tekinti a konfliktust és ellenzi, hogy Karabah külön képviseltesse magát anemzetközí tárgyalásokon. Az örmény védelmi minisztérium szombaton azt jelentette, az azeri hadsereg folytatja a Goriski és a Vardeni járásban a határ menti örmény falvak ágyúzását. Karabahi illetékesek pedig arról számoltak be, hogy a harci cselekmények a Mardakerti és az Askerani járásban sem szüneteltek.