Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26 / 228. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMÉNYEK HELYZETET BONYOLÍTÓ LÉPÉS KÖZÖS ÁLLAMOT AKARNAK A BOSZNIAI ES A HORVÁTORSZÁGI SZERBEK IÚJSZÓM 1992. SZEPTEMBER 26. A bosnyák főváros, Szarajevó Azici negyedében csütörtökön ismét több ENSZ-katona sérült meg. A harcoló felek egymást vádolják az incidensért; s tájékoztatásaik szö­ges ellentétben állnak egymással. Az első péntek reggeli hírek sze­rint Szarajevóban viszonylag nyu­godt volt az éjszaka. A repülőtér környékét ismét ágyúkkal lőtték a szerbek. Bosnyák források szerint a szerb jpehéztüzérség a nyugat­boszniai Bihac ellen is folytatja a tá­madást. Gránátok hullanak a helyi kórházra, ahol eddig 14 páciens vesztette életét, 20 pedig megsebe­sült. A zágrábi rádió közleménye szerint csütörtök folyamán a szerb repülőgépek háromszor bombázták a Banja Lukától mintegy 60 kilomé­terre fekvő Jajce városát. A boszniai és a horvátországi szerbek közös államot akarnak ala­kítani. Ez derül ki abból a jegyző­könyvből, amelyet az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság (Horvát­ország) és az úgynevezett Szerb Köztársaság (Bosznia-Hercegovina) „kormányai" írtak alá. A dokumen­tumot Banja Lukában látta el kézje­gyével a két „kormányfő": Zdravko Zecsevics és Branko Djerics. A jegyzőkönyv feltételezi a jogi nor­mák, az állami szervek rendszeré­nek, a politikai rendszernek az összehangolását és az azonos fel­ségjeleket. E két úgynevezett köz­társaság között eltörölnék a határo­kat, és megszüntetnék a vámot. A tervek szerint összehangolnák a gazdaságot és az egész pénzügyi politikát is. A Tanjug szerint tervbe vették azt is, hogy 15 napon belül megtartják a két parlament együttes ülését, amelyen döntenének a refe­rendum kiírásáról is. A népszava­zást arról tartanák, hogy e két állító­lagos köztársaság egyetlen állam­alakulatba tömörüljön-e. Ez a lépés kétségkívül tovább bonyolítja a horvátországi vitatott te­rületek kérdését és a boszniai hábo­rús konfliktust is. Franjo Tudjman horvát elnök azt mondta, semmi sem indokolja, hogy országában meghosszabbítsák az ENSZ-erők mandátumát, a szlavóniai szerbek viszont nem hajlandók befogadni a horvát és más nemzetiségű mene­kültek csoportját, ezek az emberek szeretnének visszatérni saját háza­ikba. Az eszéki menekültek szövet­sége azzal fenyegetőzött, ha szep­tember végéig nem teszik lehetővé hozzávetőleg 20 ezer ember haza­térését, akkor Eszéken október 2-án hatalmas tüntetést rendeznek az ENSZ-erők ellen. MEGVALÓSULÓ EURÓPAI ÁLOM (Folytatás az 1. oldalról) a vendégek hajókon Hilpoltsteinbe mentek. Itt van a mesterséges vízi út legmagasabb pontja: 406 méter a tenger szintje felett. Richard von Weizsäcker szövetségi államfő dél­után szimbolikusan ezen a ponton nyitotta meg a Majna-Duna csa­tornát. Az ünnepségen részt vevő politi­kusok előzőleg kétoldalú tárgyaláso­kat is folytattak. Vladimír Mečiar teg­nap a reggeli órákban tárgyalt Georg von Waldenfels bajor pénz­ügyminiszterrel a két köztársaság közti gazdasági együttműködés in­tenzitásának növeléséről. Mint azt a találkozó után Mečiar elmondta, segítséget kért a Szlovák Állami Bank létrehozásához és a pénzkibo­csátás előkészítéséhez. Javasolta egy kereskedelmi bank létrehozá­sát, s ezt a bajor miniszter elfogadta. A szlovák miniszterelnök tegnap August Lang bajor gazdasági és közlekedési miniszterrel is tárgyalt. Szavai szerint az energetika terén való közös vállalkozás fejlesztéséről és szakembercseréről volt szó. Megállapodtak abban, találkoznak . a két ország gazdasági miniszterei * R omániában holnap, a legfel­sőbb politikai berkekben dú­ló hatalmi harcok-taktikázások miatt mintegy öt hónappal később, parla­menti és elnökválasztásokat tar­tanak Megfigyelők egyöntetű vélemé­nye szerint a tét ezúttal jóval na­gyobb, mint ilyen esetekben általá­ban lenni szokott. Az alapkérdés, mely megválaszolásra vár: hatal­mon maradnak-e továbbra is a volt kommunista nómenklatúra által irá­nyított és ellenőrzött baloldali beállí­tottságú csoportosulások, vagy pe­dig a közép- és jobboldali beállított­ságú demokratikus erőknek sikerül végre áttörniük és meghatározó kulcspozíciókat szerezniük az or­szág politikai-gazdasági mechaniz­musában. Más szavakkal arról van szó, hogy rátér-e Románia a követ­kezetes és alapvető politikai-gazda­sági reformok megvalósításának út­jára, vagy pedig továbbra is az óva­tos reformlépések, az állami pater­nalizmus, a nacionalizmus keskeny ösvényén fog-e haladni. A döntés joga a 16,4 millió romániai választó kezében van, aki négyéves időszak­ra fog magának államelnököt és 471 szenátort, valamint képviselőt vá­lasztani a parlament két házába. A rendszerváltást követő első szabad választások 1990. május 20­ári meg az eufória és a gyors pozitív változásokban való hit jegyében zaj­lottak le. Mint ismeretes, az 1989 decemberi forradalmi események­ben alakult és kormányrúdhoz került és elkészítik az együttműködés konkrét programját az elkövetkező évekre. Egyébként Václav Klaus cseh miniszterelnök csütörtökön szintén Nürnbergben tartózkodott, ám az esti órákban visszatért Prágába. Újság­íróknak azt mondta, a bajor kormány képviselőivel megegyezett abban, a két ország között nyugodt és baráti kapcsolatot kell kialakítani. Visszatérve Antall József magyar miniszterelnök beszédére a nürn­bergi ünnepségen: a kormányfő éle­sen bírálta a Csehszlovák Szövetsé­gi Köztársaság és Szlovákia állás­pontját a Bős-Nagymaros vízi erőmű felépítésével kapcsolatban. Mint mondotta, bonyolult a viszony Ma­gyarország és Csehszlovákia, illetve Magyarország és Szlovákia között, bár Budapest jószomszédi kapcso­latokra törekszik. Említést tett Szlo­vákia törekvéséről, hogy elterelje a Dunát, amit a határok és a nem­zetközi szerződések megsértésének nevezett. Csehszlovákia, Szlovákia és Bajorország kormányának képvi­selői a Csehszlovák Sajtóiroda je­lentése szerint bírálták a magyar miniszterelnök felszólalását. A washingtoni arab-izraeli béketárgyalások ellen palesztin zászlóval és gumiabroncsok égetésével tiltakoztak ezek az arab gyerekek az egyik dél-libanoni menekülttáborban. JOBB LÉGKÖRBEN ÉS HANGNEMBEN Befejeződött az arab-izraeli béketárgyalások 6. fordulója Közép-európai idő szerint csütör­tök este fejeződtek be Washington­ban az arab-izraeli béketárgyalá­sok. Hírügynökségi jelentések sze­rint az egy hónapig tartó hatodik forduló sem szüntette meg az elvi véleménykülönbségeket, de a tár­gyalások légköre és hangneme összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint korábban. Az izraeli szóvivő, Itamar Rabinovics szerint a tavalyi októberi madridi nyitány óta ez volt az első eset, hogy a két fél már valóban tárgyalt. Döntés született arról is, hogy az öt fél - Izrael, Jordánia, Szíria, Libanon és a pa­lesztinok - részvételével az újabb tárgyalási forduló október 21-én kezdődik meg ismét Washing­tonban. A konstruktív hangvétel ellenére egyetlen lényeges kérdésben sem született haladás, továbbra is meg­oldatlan a békeszerződések, a terü­leti követelések ügye, rendezetlenek a biztonsági problémák és a nemzeti jogok garantálása. Moafaka Alafa, a szíriai küldöttség vezetője szerint azonban nagyon fontos, hogy ez a tárgyalási forduló bizonyította: le­hetséges a békekötés Izrael és az arabok között. CÁFOLAT VODKA-ÜGYBEN A napokban mi is hírt adtunk róla, hogy betiltották nálunk az orosz Sztolicsnaja vodka értékesítését, mivel a piacra került mennyiség egy részében egészségre ártalmas anyagot találtak. Erre reagált most Anatolij Szjacsenov, annak a társaságnak igazgatóhelyettese a Csehszlovák Sajtó­iroda moszkvai tudósítójának, amely az említett vodka egyetlen exportőrje. Elmondotta, hogy az idén egyetlen üveget sem exportáltak Csehszlovákiába. Véleménye szerint a csehszlovák kereskedők valószínűleg takarékoskodni akartak s ezért olcsóbban közvetlenül olyan gyárakban vásárolták ezt a vodkát, amelyeknek nincs megfelelő technológiájuk és ellenőrzésük. „Tavalyi brünni és pozsonyi látogatásom során az üzletekben különböző Sztolicsnaja vodkákat láttam, amelyeket valahol Lvovban vagy Vlagyikau­kazban gyártottak" - hangsúlyozta Szjacsenov. Még annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a kérdéses vodkát Csehszlovákiában vagy Magyarországon állították elő és itt látták el címkékkel. AMERIKAI ATOMKÍSÉRLETI STOP (Folytatás az 1. oldalról) A Kongresszus másik háza, a szenátus a múlt héten szavazott ez ügyben. De bizonyos kiegészíté­sek elfogadása után - ezeket a két kamara közös bizottsága hagyta jó­vá - a szenátus ismét szavazni fog a határozatról. Ha igent mondanak rá, az azt jelenti, hogy az USA is csatlakozik Franciaország és Orosz­ország moratóriumához, amelyek már bejelentették, hogy minimum ez év végéig nem hajtanak végre atom­kísérletet. Richard Cheney védelmi minisz­ter állítólag fel akarja szólítani George Bush elnököt, vétózza meg ezt a határozatot, mert szerinte szük­ség van a robbantásokra az amerikai fegyverek megbízhatóságának ga­rantálása érdekében. -PARLAMENTI ÉS ELNÖKVÁLASZTÁSOK ROMÁNIÁBAN • Nemzeti Megmentési Front, vala­mint annak vezetője, Ion Iliescu ut­cahosszal nyerték meg az akkori parlamenti és elnökválasztásokat. Azóta azonban sokat változott a po­litikai és gazdasági helyzet. A bein­dult reformok egyelőre nem hozták lényeges változásokat. Az ígéretek elszáltak, maradt a szürke valóság, amely bizony nem ígéretes, inkább felemás. Az ország mély gazdasági­társadalmi válságban van, a terme­tak, kire adják voksukat. E négy „maradék" jelölt egyike Gheorghe Funar, Kolozsvár hírhedt magyarfa­ló polgármestere. Nagyjából hasonló a helyzet a parlamenti választásokkal is. A 471 helyre 83 párt 10 620 jelöltje pályázik. Komolyabb sikerre csak 10-15 párt és koalíció jelöltjei szá­míthatnak. A különböző felmérések szerint a választók 30-40 százaléka a Demokratikus Konventre, mintegy VALT0ZAS0KRA VARVA lés mintegy. 50 százalékkal esett vissza. Nehéz a megélhetés, s a belpolitikai helyzet is gyakran túlságosan is viharos. Iliescu és Pet­re Roman, a forradalom elválasztha­tatlan szimbolikus kettőse, ma szinte kibékíthetetlen ellenfél. A demokrati­kus erők előretörését már a februári helyhatósági választások is jelezték. Hatan pályáznak az államfői posztra, de csak a baloldal által támogatott Iliescunak (62), valamint a Demokratikus Konvent elnevezé­sű koalícióba tömörült legerősebb ellenzéki pártok jelöltjének, a buka­resti egyetem rektorának, Emil Constantinescunak (52) van komoly esélye a sikerre. Mindketten a vá­lasztók 30-35 százalékának támo­gatásával számolhatnak, s azzal, hógy végleges döntést csak a máso­dik forduló hoz majd. Ott pedig sok függ attól, hogy azok, akik az első fordulóban saját jelöltjükre szavaz­20 százaléka Iliescu Demokratikus Nemzeti Megmentési Frontjára, mintegy 15 százaléka a szélsőséges Román Nemzeti Egységpártra, míg 12-13 százalékuk a Petre Roman által vezetett Nemzeti Megmentési Frontra kíván szavazni. Általános az a vélemény, hogy az új parlament sokszínű lesz, a választások után koalíciós kormány fog alakulni, mert senkinek sem sikerül nagyarányú győzelmet aratnia. A kormányfői posztra a Demokratikus Konvent emberét várják. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség taktikai megfontolások­ból, nehogy bonyolítsa a Demokrati­kus Konvent helyzetét, melynek egyébként aktív tagja, saját jelöltek­kel, önálló listákkal indul. Románia összes megyéjében 300 RMDSZ je­lölt próbál majd bejutni a parlament­be,; Ismét mintegy 70 százaléknyi szavazatra számít a szövetség ve­zetősége. Ez az előző választások után 41 helyet biztosított a parla­mentben. Többen az ismert románi­ai magyar politikusok közül - Tőkés László, Domokos Géza, Szöcs Gé­za - már nem indulnak. Domokos el akarja hagyni a politikai porondot. Tőkés meg szeretné őrizni az erköl­csi bíró szerepét, míg Szőcs nyilvá­nosan nem indokolta meg döntését. Ami viszont az elnökválasztást illeti, ott az RMDSZ egyértelműen a De­mokratikus Konvent jelöltjét, Emil Constantinescut támogatja. Ellenzé­ki választási siker esetén a szövet­ség reméli, hogy javulhat a romániai magyarság helyzete is. Ez irányban a Demokratikus Konvent lépést tett, nemrégiben Kolozsvárott nyilatko­zatot adott ki, melyben elítélte a szélsőséges sovinizmust, a vatrá­sok, nagyromániások és Funarék politikáját, s a demokratikus polgári állameszme mellett tette le voksát. összegezve az előbbieket el­mondható, hogy Emil Constantines­cu és a Demokratikus Konvent „mérsékelt esélyesek", nem kizárt azonbar^_aJJIiescur^<onvent- „győ­zelmi" párosítás sem, ami nyilván­valóan a hatalmi harc folytatását jelentené. Az Iliescu-baloldal teljes győzelme-viszont a legkevésbé va­lószínű. Már hétfőn este számítha­tunk az előzetes eredményekre, a végleges eredményeket a jövő hét végén hozzák nyilvánosságra. KOKES JÁNOS NÉHÁNY SORBAN F ranciaországban az elmúlt na­pokban pusztító áradások követ­keztében eddig 34 személy vesztet­te életét, és mintegy 50 embernek nyoma veszett - tájékoztatott csütör­tökön az AFP hírügynökség megbíz­ható forrásokra hivatkozva. A legna­gobb mértékben az ország délkeleti részét sújtotta a természeti kataszt­rófa. A Vaucluse megye északi ré­szén levő Vaison-la-Romaine falu­ban 23-an haltak meg. Bemard Kouchner egészségügyi miniszter a faluban tapasztaltak alapján két­ségbe vonta, hogy még valaki élet­ben van az eltűnt személyek közül. M itterrand francia államfő orvo­sainak tanácsára nem vesz részt az október elején Gabonban megrendezendő francia-afrikai csúcstalálkozón - tájékoztatott csü­törtökön az elnöki szóvivő. A francia küldöttséget majd Pierre Bérégovoy kormányfő vezeti, s útjára elkíséri őt Roland Dumas külügyminiszter is. A csúcsot egyébként október 5-e és 7-e között Libreville-ban tartják meg. Francois Mitterrand, aki a jövő hó­napban ünnepli 76. születésnapját, szeptember 11-én prosztataműtóten esett át. A beavatkozás során rákos szövetet találtak testében. B udapesten csütörtökön embe­rek ezrei gyűltek össze a Petőfi szobornál, hogy aggodalmuknak ad­janak hangot a jobboldal előretörése miatt. A nagygyűlést mintegy 50 kü­lönböző szervezet rendezte, az író­kat, művészeket, politikusokat, filo­zófusokat és a demokrácia sorsa miatt aggódó polgárokat tömörítő Demokratikus Charta segítségével. A szobornál, majd a parlament épü­leténél a felszólalók annak az óha­juknak adtak hangot, hogy olyan társadálomban akarnak élni, amely­ben senkinek sem kell félnie szár­mazása és meggyőződése miatt, amelyben érinthetetlen a jog és az igazságosság. A bimael Guzmán, a perui Fényes Ösvény terrorista szervezett le­tartóztatott vezetője csütörtökön a li­mai városi börtönben sajtóértekezle­tet tartott. Mintegy 300 újságíró előtt hangsúlyozta: „Vannak olyan embe­rek, akik nagy győzelemnek nevezik letartóztatásomat. Csak álmodoz­nak, de hagyjuk álmodozni őket" - mondotta. Guzmán a hetvenes években vonult illegalitásba, s teg­nap először szerepelt a nyilvános­ság előtt, igaz rabruhában. W ladyslaw Ciastont és Zenon Plateket, a lengyel kommunis­ta rendőrség két tábornokát, akiket Jerzy Popieluszko ellenzéki lelkész meggyilkolása értelmi szerzőiként vádoltak, csaknem két évig tartó vizsgálati fogság után szabadon en­gedték, ám a per tovább folytatódik. A varsói bíróság csütörtöki döntése meglepte az ügyészeket. Közülük az egyik, Edward Wende szenátor a Radio Zetnek adott nyilatkozatá­ban csodálkozását fejezte ki afelett, hogy a tábornokok szabadlábon vé­dekezhetnek majd. „Komoly bizo­nyítékok vannak arra, hogy Ciaston és Platek a felelősek az 1984-ben meggyilkolt Popieluszko haláláért." D él-Libanonban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet csü­törtökön halálra ítélte az Al-Fatah­forradalmi tanács három radikális palesztin harcosát - tájékoztattak libanoni biztonsági források. A bíró­sági tárgyalást a Szidontól keletre levő Ainhilva menekülttáborban tar­tották meg. Az egyik palesztint távol­létében ítélték el. Két társával együtt azzal vádolták, hogy az említett tá­borban meggyilkolt több palesztin polgári személyt. KI. .olc év múlva, 2000. szep­IX V tember 26-án, a Tutatis nevű kb. n kilométer átmérőjű aszteroid valószínűleg nekiütközik a Földnek és katasztrófát okoz - jósolta a Science et Avenir című francia lap. A Tutatist 1989. januárjában fedez­ték fel a francia csillagászok. A kis­bolygó a Nap körül mozog a Föld pályájához hasonló vonalon, s a francia tudósok kiszámították, hogy épp nyolc év múltva keresztezi egymást a két pálya.

Next

/
Thumbnails
Contents