Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám, péntek

iÚJSZÓi KÖRNYEZETVEDELEM ADÓVAL A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT 1992. SZEPTEMBER 25. BIOLOMBIK A FÖLDÖN Nagyszabású expedíció indult tavaly Arizona kopár hegyvidékén bolygónkról a Földre, pontosabban egy . két futballpályányi nagyságú, üvegb'úrákkal fedett területre, amelyet a földi ökoszisztéma modelljeként kívántak működtetni. A gigantikus méretű üvegházban öt éghajlati öv élővilágát helyezték el, a trópusi őserdők vegetációjától kezdve a mexikói sivats^ok növényvilágáig összesen 3800 növény- és állatfaj képviselőivel rendkívül sokrétű élővilágot rendeztek be. A tervek szerint ezek az élőlények voltak hivatottak a földinek megfelelő ökoszisztéma belső szabályozására, a rendszer viszonylagos egyensúlyban tartására. S ezek' termelték volna a nyolc expedíciós számára — négy férfi és négy nő, aki két évre beköltözött az új Noé bárkájába, amint emlegetni szokták a Bioszféra II. expedíció kísérleti üvegházát — a levegőt, az ivóvizet és az élelmiszereket. A rendszer egyetlen segítséget kaphatott volna kívülről: az éltető napsugárzást, amely energiája a növényi asszimiláción keresztül szerves anyagot és oxigént termelve megalapozza az anyag körforgását a mesterséges természetben. Alapelve ugyanis az volt, hogy mindent fel kell használni és újrahasznosítani a kísérlet során, példát mutatva ezáltal arra is, hogy miként lehetne tökéletesebben létezni valódi bioszféránkon, nem tönkretéve ökológiai egyensúlyunkat. A kísérletektől arra is választ várnak a program szervezői, hogy miként tehetik magukat önellátóvá a hosszú távú űrutazásokra indulók, illetve a majdani űrtelepek lakói. A százmillió dollárral támogatott kísérlettel kapcsolatban az ökológuson kívül a NASA is fenntartásait hangoztatta, ezért nem is „szállt be" a program finanszírozásába. A valós tudományos értékek helyett inkább a látványosság került fókuszba — érveltek, s ez valóban Amerika: szinte teljes idegenforgalmi infrastruktúra épült ki az óriási üvegház körül. A megnövekedett idegenforgalom azonban még nem tenné kétségessé a vállalkozás sikerét. A kezdeti tapasztalatok viszont arra vallanak, hogy nem működik a rendszer, s felborulóban van az ökoszisztéma. A közelmúltban a New Scientist című angol tudományos szaklap arról számolt be, hogy a kísérlet megkezdését követően jelentősen megnőtt az üvegkupola alatti légkör szén-dioxid szintje. Jóllehet a kezdeti koncepció az volt, hogy „bízzunk mindent a természetre", mégsem várhatták ki, hogy kialakul-e valamikor egy önszabályozó mechanizmus a légkör szén-dioxid tartalmának csökkentésére s állandósítására a földi szinten. Végül is kívülről kellett beavatkozni, csökkentendő a szén-dioxid szintet, mielőtt teljesen felborul az ökológiai egyensúly. Kezdeti jelei mutatkoztak ugyanis a belső „óceán" elsavasodásának," ami nagyon kedvezőtlen hatású lenne a betelepített élővilág számára. Vajon kiegyenlítődnek-e a kezdeti egyirányú folyamatok a kísérlet későbbi szakaszában? Életképes marad-e hoszszú távon (legalábbis kétéves időtartamban) a rendszer? Lassacskán félidejéhez érkezik a kísérlet, tehát már nem kell nagyon sokat várni a végleges válaszokra. S ha netán végül a kísérlet tudományos megalapozottságát firtatóknak is lenne igazuk, egy tekintetben bizonyosan mérvadó tapasztálatokkal szolgálhat: a pszichológusok és a társas kapcsolatok vizsgálói tanulmányozhatják, hogy miként bírja ki egymást és önmagát négy nő és négy férfi, két évre összezárva, el< rekesztve a külvilágtól. KÖZTÁRSASÁG, 1992/15 Az intenzív felvilágosító kampánynak köszönhetően a lakosság napjainkban már hazánkban is érdeklődik a környezetvédelmi problémák iránt, ami jó kiindulási alapul szolgálhat a lényeges változásokat hozó folyamatok elindításakor. Sokkal fogósabb feladat viszont a szükséges anyagi eszközök biztosítása. Ennek részleges előteremtéséhez ad lehetőséget a jövő év elejétől bevezetésre kerülő új adórendszer, mégpedig úgy, hogy a környezetbarát termékek esetében csökkentik, a szenynyezők esetében pedig esetleg növelik ennek értékét. Az adótörvények előkészítése során e témában nagy viták folytak a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal és a Szövetségi Pénzügyminisztérium között. Az utóbbi ugyanis egyrészt igyekezett csökkenteni a költségvetési bevételeket apasztó tételek számát, másrészt mindkét hivatal kénytelen volt gondosan mérlegelni az esetleges adónövelés mértékét, hiszen ezzel könnyen azonnal két vállra fektethetik az érintett termelőket. A legnagyobb lehetőségeket a hozzáadott-értékadó nyújtja. Ennek keretében január 1-jétől négy termékcsoport esetében sikerült elérni a 23 százalékos érték csökkentését 5 százalékra (elektromos gépkocsik, hőszivattyúk, vízben oldódó festér kek ós újrahasznosított papír). Nem sikerült elérni viszont olyan termékek átcsoportosítását, mint például a katalizátorok, hőmennyiségszabáiyozó ós mérő műszerek vagy a biológiai úton lebontható tisztítószerek. A pénzügyminisztérium szerint ennek főként adminisztratív oka van, ugyanis az Európai Közösségekben használatos termékkatalógusok alapján egyelőre lehetetlen ilyen részletes bontásban megkülönböztetni az egyes tételeket. A fogyasztási adók közül a benzin esetében az ólommentes fajták adója 15 százalékkal alacsonyabb lesz. Ez a valóságban literenként 40-50 fillérrel olcsóbb árat eredményez, ami lényegében szimbolikus engedményt jelent. A hazai gépkocsipark ismeretében figyelembe kellett ugyanis venni, hogy lényeges árkülönbség esetén a katalizátor nélküli autók jó része is ezt használná. (gy pedig a megspórolt ólom helyett aromás vegyületekkel szenynyeznék környezetünket. A fogyasztási adó elméletben, persze, ellenkező irányban is alkalmazható, a környezetvédelmi hivatal ily módon kívánta sújtani például az ózonréteget károsító anyagokat, a kadmium tartalmú készítményeket vagy a növényvédőszereket. Ez végül is nem sikerült, mivel az érvényes törvény értelmében egyelőre csak a tételesen felsorolt termékekre (alkohol, dohány stb.) vethető ki fogyasztási adó. Harmadik lehetőség a lakossági jövedelemadót illetően kínálkozik. Ennek keretében ötéves időtartamra nem kell adót fizetni az alternatív energiaforrások üzemeltetésével kapcsolatban. Ilyenek például a törpe vízi erőművek (1 MW-os teljesítményig), a szélerőművek, a napenergiát hasznosító vagy biogázt előállító berendezések. Lehetőség van továbbá az ökológiai célokra fordíPOMATIA) a hidegebbre forduló időjárás hatására mozgásuk lelassul, s fokozatosan védett helyre húzódnak. Ilyenkor általában gödröt ásnak a talajba, s abban úgy húzódnak meg, hogy házuk szájadóka a külvilág felé forduljon. E szájadékot aztán egy mirigyváladékból képzett hártyás lemezzel, majd egy mészlemezzel zárnak le. Amikor ez is elkészül, a csiga még beljebb húzódik a házába ós egy újabb hártyás lemezt választ ki. Az így keletkező lemezek közötti légkamrák jó védelmet nyújtanak a téli hideg ellen. A téli pihenő alatt az anyagcseréjük a minimumra csökken. Tavasszal a fokozatos fölmelegedés csalogatja elő őket téli rejtekhelyükről, a mészhártya teljes föloldása után ismét táplálkozni kezdenek. Az éti csiga vegetáriánus életmódját és humusztermelósét tekintve fontos szerepet tölt be a tápláAz alternatív energiaforrások kihasználásáról sokat beszélünk, de ezt ritkán követi tett. Ennek, persze, az is az oka, hogy Nyugat-Európával ellentétben az ilyen beruházásokat nálunk az állam nem támogatja, ehelyett az adóból befolyt milliárdokat újabb hagyományos energiaforrásokba öli. A legelszántabbak, persze, nem adják fel a reményt. Elhatározásukban megerősíthette őket a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár domináns kiállítási tárgya, a Vítkovicei Rt. Frýdek Místek-i üzeme által bemutatott szélerőmű is, amely a közönség érdeklődése alapján láthatóan nagy sikert aratott. Boris Menšík tervező kérésünkre elmondta, tulajdonképpen két típust kínálnak ós Brünnbe csak a kisebbiket hozták el (felvételünkön), amelynek magassága 31, szélkerekének átmérője 18 méter, a teljesítménye pedig optimális feltételek esetén 75 kW. A nagyobbik ennél is tekintélyesebb méretű és teljesítménye is nagyobb, 315 kW. Ezt kb. óránkénti 50 kilométeres szélsebesség esetén nyújtják, de a lapátok már valamivel 10 kilométeres szélsebesség esetén is áramot termelnek. Egy ilyen beruházás, persze, nem olcsó dolog, a kisebbik berendezés 2,5 millió, a nagyobbik 5,5 millió koronába kerül. A Menšík úr szerint a megtérülési idő átlagosan tíz év, és mivel a 6 tott összegek leírására az adóalapból. Az ipari vagy mezőgazdasági termelést folytató vállalkozókra minden bizonnyal ösztönzően hat az is, hogy a környezetvédelmi célokat szolgáló berendezések (víztisztítók stb.) üzemeltetési költségeit a költségrovatban számolhatják el, a hanyagságokért kirótt büntetések viszont a nyereségüket csökkentik. Az új adórendszer legfontosabb tételeit még szövetségi törvényként dolgozták ki és fogadták el, viszont a köztársasági hatáskörbe eső adók is tartalmaznak ilyen elemeket. Igy például a SZNT az útadó esetében 25 százalékos kedvezményt szavazott meg a katalizátoros autók számára. Josef Vavroušek, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal egykori elnöke, a zöld adótervezet kidolgozója szerint ezek elfogadásának legfőbb pozitívuma, hogy (gy megnyílt az út az ilyesfajta differenciálás előtt és a lehetőségek szerint a kör a jövőben tovább bővíthető. Mivel a dolgok jelenlegi állása szerint az adótörvényeket az ország kettéosztása után is változatlan formában fogják alkalmazni, reméljük, ez a folyamat a jövőben Szlovákiában is tovább folytatódik. tuba lókláncban ós az anyagok körforgásában, ezért elválaszthatatlan része a bioszférának. Sajnos, az elmúlt években beindult rohamos egyedszámcsökkenés intő jele annak a negatív folyamatnak, ami teljes kipusztulásukhoz vezethet. Az egyedszám drasztikus csökkenésének egyik fő oka az éti csiga értékesítési célokból való gátlástalan gyűjtésében keresendő. Elrettentő példának talán Franciaországot említhetném, ahol ez a faj már teljesen eltűnt a szabad természetből. Ezt megelőzendő céllal született meg az éti csiga és a sárga csiga (Helix lutescens) védelméről szóló rendelet, ami folyó év márciusi hatállyal tiltja e két csigafaj szabadon élő példányainak befogását ós pusztítását. Remélhetőleg a védelem alá helyezés még nem érkezett túl későn, s így talán sikerül gátat vetni e két csigafaj természetes környezetéből való teljes kipusztításának. SÓLYMOS JÁNOS mérnök berendezés élettartama ennek kétszerese, nem nehéz rájönni, hogy állami támogatás biztosítása a kezdeti időszakra a szélerőművek gyors hazai elterjedését tenné lehetővé. A telepítést, persze, jól meg kell gondolni. A megfelelő helykiválasztás eJősegítése céljából a vállalat biztosítja a helyi szélviszonyok feltérképezését és az adatok ismeretében pontosítja ajánlatát. Hazánkban ezidáig négy helyen működik ilyen berendezés, Boží Daron, Karlovy Varyban, Bilý Krížen és Frýdek Místekben. -tlAZ ÉTI CSIGA (HELIX Legnagyobb hazai szárazföldi csigánk. Ha esősre fordul az idő, gyakran találkozhatunk vele, főleg a fejlettebb példányokkal, mivel a fiatalabb egyedek életük első szakaszában rejtett életmódot folytatnak. A csigák párzása áprilisban, májusban kezdődik ós egész nyáron át folytatódik. " A párzás után két héttel a „várandós csiga" üreget ás a porhanyós talajba, ide helyezi el 30—80 petéjét. Ezután az üreg bejáratát apró rögökkel elzárja, így a peték magukra maradnak. Néhány héttel később a kis csigák már teljesen fölhasználják a pete szikanyagát. Ilyenkor az üreg falához másznak, amihez hozzátapadva a talaj szerves anyagaival táplálkoznak egészen addig, amíg át nem rágják magukat az üreget ós a külvilágot elválasztó földrétegen. A tavasszal és nyáron kelt kis csigák háza őszre két ós fél-három kanyarulatosra nő meg, s ekkorra már csaknem felnőtt termetűek. Az ivarérettsóget azonban csak hároméves korukra érik el. Az ősz végén Ökografikon Az egy lakosra jutó háztartási* villanyáramfogyasztás kWh CSSZSZK EUR 12 Európai Közösségek 12 tagországa •háztartások, mezőgazdaság, szolgáltatások NSZK 1 "7, T" Franciaország Belgium Hollandia rok 1987 (forrás - Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal) SZLOVAKIA LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT KÖRZETEI JOLSVA-ĽUBENÍK A terület legnagyobb szennyezőforrásai a Szlovák Magnézitművek üzemei. Ezek elhanyagolt környezetvédelmi beruházások miatt az elmúlt 22 év során több mint 150 ezer tonna magnezitport juttattak a levegőbe. Napjainkban ez évi 1970 tonnát tesz ki, ami 236 tonnával haladja meg a szabvány által megengedett legmagasabb értéket. A porszenynyezés 1270 hektár mezőgazdasági területet tett tönkre, ezek esetében a talaj magnezittartalma nemegyszer hússzorosa a szabványban megengedett legmagasabb értéknek, ráadásul az itteni településeken hétezer ember él. Bár a Magnezitművek a nyolcvanas években a kömyezetszenynyezés csökkentésére 128 millió koronát fordított, a helyzet továbbra sem megnyugtató. A jolsvai üzemben napjainkban folyik a forgókemencék portalanítása (44 millió korona értékben) és hasonló munkákat végeznek a l'ubeníki (23 millió korona) és a hačavai üzemben (3,5 millió korona), -tSZELENERGIA - KARNYUJTASNYIRA