Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 24. «ÚJSZÓM HÍREK-VÉLEMÉNYEK DUBČEK ALLAPOTA JAVUL A neurológiai és légzési komplikációkban - melyek az utóbbi napokban súlyosbították Alexander Dubček egészségi állapotát - a rendszeres műszeres kezelés és a gondos orvosi ellátás következtében javulás következett be, mely főleg a beteg tudatában és együttműködési készségében nyilvánul meg. Ezt az az információ tartalmazza, melyet tegnap Jan Wünsch, a Szövetségi Gyűlés szóvivője kapott Kari Horáktól, a prágai homolkai kórház osztályvezető főorvosának helyettesétől. ISMÉT ELNÖKVÁLASZTÁS Ma, szeptember 24-én ismét kísérletet tesz a Szövetségi Gyűlés Csehszlovákia elnökének megválasztására. Jiŕí V. Kotas, a Konzervatív Párt elnöke az egyetlen jelölt. Jelölését Aleš Mucha képviselő a Liberális-Szociális Unió megbízásából terjesztette a parlament elé. KONFERENCIA ROZSNYÓN A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSRŐL Rozsnyón tegnap megkezdte tanácskozását a regionális fejlesztéssel foglalkozó kétnapos konferencia, amelynek külföldi résztvevői is vannak. Szervezője a pozsonyi Állami Város- és Területtervezési Intézet, amely az EK Ouverture programja keretében hívta meg a szakembereket, akik elsősorban Rozsnyó, Nagyszombat és Privigye fejlesztésének lehetőségeire fordítják figyelmüket. DBP-KÉPVISELOK A CSNT-BEN A Cseh Nemzeti Tanácsban működő ellenzéki képviselők nem mindennapi érdeklődést mutatnak a csehszlovák állam kettéválásának kulturált lebonyolítása és a két köztársaság jövőbeni együttműködése iránt. Az e kérdéskörről folytatott tárgyalásokba az SZNT-ben működő DBP-képviselők is bekapcsolódtak, ahogy erről Milan Ftáčnik, a párt képviselője az újságírókat tájékoztatta. Rámutatott, hogy a júniusi választásokon a lakosság az unitáris államra mondott ,,nem"-et. Ugyanakkor Szlovákia lakossága az önálló állam gondolatát is elvetette. Ezért az SZNT-ben működő képviselők számára alapvető kötelesség a csehek és a szlovákok jövőbeni együttélése feltételeinek biztosítása. A JOGUTÓD REMÉNYE Tegnapi számunkban közöltük a Löffler-múzeum lesz Kassán című hírügynökségi anyagot, amely téves értelmezésre adhat okot. Löffler Béla szobrászművész hagyatékának: műveinek, gyűjteményének, ingó és ingatlan vagyonának az értéke 8,5 millió korona, melyet végrendeletileg Kassa városára hagyott, tehát az özvegye újabb felajánlást nem tett a város javára. Mint jogutód egyedül abban reménykedik, hogy a múzeum megnyitására - sokéves huzavona után - végre sor kerül. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. szeptember 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,29 48,13 Francia frank 5,42 5,50 Német márka 18,55 18,83 Olasz líra (1000) 22,06 22,44 Osztrák schilling 2,65 2,68 Svájci frank 21,35 21,67 USA-dollár 28,06 28,48 MARAD A C-VÁLTOZAT (Folytatás az 1. oldalról) zés valós következményeit. A levél megerősíti a szövetségi kormány álláspontját, miszerint a bősi építkezés következtében nem változik a határvonal. A miniszterelnök közölte: a kormány a külügyminisztérium javaslatára 6 millió koronával támogatja a csehszlovák álláspont külföldi népszerűsítését. Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a bősi építkezés finanszírozása 1992-ben már nem a szövetségi költségvetésből történt. A kormány hosszú ideig tartó vita után jóváhagyta az államszövetség vagyonának elosztására vonatkozó törvénytervezetet. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közt a föderáció vagyonának elosztása területi elv (a vagyon azé az államé, amelynek a területén fekszik), valamint a természetbeni megosztás elve szerint történik. Teljes mértékben érvényesül a 2:1 arányú elosztás. Az elosztásra kerülő vagyonról az év végéig döntenek. A hadsereg és a belügyi tárca vagyonának elosztása során nem alkalmaznak sajátos szempontokat. Rudolf Filkus miniszterelnök-helyettes nagy jelentőségűnek tartja, hogy a kormányban egyetértés született a vagyonelosztási törvénytervezet kérdésében. Szerinte a törvényjavaslaton, amelyet megküldenek a cseh és a szlovák kormánynak, valamint a Szövetségi Gyűlésnek, már nem igen lesz változtatni való. Egyetértés született abban is, hogy a föderáció külföldi vagyonát is a fenti elvek szerint osztják el a két köztársaság között. Az elosztási elvek betartása lehetővé teszi, hogy 1993. január 1-jével megkezdhessék működésüket a CSK és az SZK önálló külképviseleti hivatalai. A területi elv szerinti vagyonelosztás a szövetségi tulajdonban levő ingóságokra is vonatkozik. (somogyi) JÁN ČARNOGURSKÝ BÍRÁLJA A KORMÁNYT A Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke tegnap nyilatkozott az SZK Sajtóirodája tudósítójának. Szó szerint ezt mondotta: ,,Szlovákia kormánya a körülmények hatására nemcsak a DSZM választási programját módosítja, hanem saját programnyilatkozatát is. A jelenlegi gazdasági fejlődés az előző kormány gazdaságpolitikájának helyességét igazolja". A volt miniszterelnök szerint lehetséges, hogy az SZK kormányának gazdasági miniszterei a DSZM jobbszárnyát reprezentálják, politikájuk azonban nem eléggé működőképes. E szempontból nem az az érdekes, hogy jobb- vagy baloldali kormányról van-e szó. Klepáčékkal azért szakítottunk - mondotta Čarnogurský -, mert különbözőképpen vélekedtünk az államjogi elrendezésről. Csak támadni tudnak, ebben merül ki tevékenységük. De a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal sem vagyunk egy véleményen az államjogi elrendezést illetően, viszont számos kérdésben egyformán gondolkodunk. Čarnogurský egy erős szlovák jobboldali párt kialakításának lehetőségeiről szólva azt mondotta, hogy mozgalma egyetlen tömörüléssel sem kíván formálisan egyesülni. Viszont, ha ilyen párt létrejön, a KDM szorosan együttműködik vele. NINCS SZLOVÁK HÍRSZERZÉS ÉS KÉMELHÁRÍTÁS Füzes Tibor, a magyar titkosszolgálatok felügyeletével megbízott tárcanélküli miniszter egy budapesti előadásában kijelentette, hogy Szlovákia intenzíven fejleszti kémhálózatát, és figyelmének középpontjában Magyarország áll. Stanislav Ryban, a szlovák belügyminisztérium szóvivője igy reagált a magyar miniszter nyilatkozatára: Az SZK Belügyminisztériuma keretében egyetlen olyan intézmény sem működik, amely hírszerzési feladatokat teljesít. A hírszerzés és a kémelhárítás a Szövetségi Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Kétségtelen, hogy ha Szlovákiában bárki foglalkozna hírszerzési hálózat kiépítésével, az SZK Belügyminisztériuma tudna erről. A FÖDERÁCIÓ MELLETT TÜNTETTEK Zólyomban gyűlést tartottak a közös állam hívei, akik szerint népszavazással kellene eldönteni a CSSZSZK további sorsát. A közép-szlovákiai városban kb. 400 helyi lakos jelent meg a népgyűlésen, de az eseményt szemlélők száma is jelentős volt. A szónokok elsősorban azt hangsúlyozták, az állampolgárok dolga, hogy eldöntsék, önállósuljon-e Szlovákia. Ján Holčík, a Demokrata Párt korábbi elnöke is jelen volt, és rámutatott, hogy a lakosság még nem tért magához a választások utáni letargiából. Eva Kováčová, a Demokratikus Csehszlovákiáért Egyesülés tisztségviselője kijelentette, hogy még egyetlen ésszerű érvet sem hoztak fel a szeparatisták törekvéseinek indokolására. NEMCSAK A KISEBBSÉGEK ÉRDEKE AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (Folytatás az 1. oldalról) parlamenti párt dolgozta ki anélkül, hogy kikérték volna az ellenzéki pártok véleményét. A jóváhagyott változat lehetővé teszi a hatalomnak a végrehajtó hatalom kezében való összpontosulását, a demokratikusan hozott döntések túlzott mértékű ellenőrzését, s bizonytalanságot teremt a magántulajdon terén is. Legsérelmesebbnek a nemzeti kisebbségek jogkörével összefüggő cikkeket tartja a mozgalom. Igy többek között azt, hogy az alkotmány nem biztosítja tételesen az anyanyelvi iskolák létesítésének jogát, a kisebbségek szülőföldhöz való jogát és meghatározása szerint a nemzeti kisebbségek csak úgynevezett nemzeti szövetségeket hozhatnak létre. Mivel a szlovák nyelvet államnyelvként határozza meg, várható a nyelvtörvény módosítása, ami a kisebbségek nyelvhasználati jogának további korlátozását vonhatja maga után. Sok szó esett arról a bizalmatlanságról, amely az alkotmányból kifolyólag a kisebbségekkel szemben alakulhat ki. Duray Miklós úgy véli, hogy ez negatívan befolyásolhatja a szlovákok és magyarok együttélését. Bár egyelőre még nincsenek kézzelfogható jelei annak, hogy Dél-Szlovákiában bomlóban lenne a békesség, a mozgalom úgy tapasztalja, hogy a kisebbség körében nő a félelem, sőt egyesek az áttelepülés gondolatát fontolgatják. Sajnálatosnak minősítette, hogy az Együttélés törekvéseit, amelyeknek kivétel nélkül a bizalomerősítés a céljuk, egyes politikusok, politikai erők Szlovákia integritása és szuverenitása megsértésének tartják. A Fradi-szurkolók elleni rendőrbeavatkozásról az Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy az nem állt arányban a lelátókon történtekkel. Aggodalmát fejezte ki, hogy a brutális rendőrakció esetleg csak főpróba volt és a kommandósok bárhol megismételhetik fellépésüket a védtelen emberekkel szemben. Bejelentette, hogy a magyar koalíció képviselői interpellációt nyújtottak be a Szövetségi Gyűlésben. Magyarázatot kértek a szövetségi belügyminisztertől, hogy ki adott parancsot a terroristaellenes alakulat bevetésére, és mit tesz a kormány azért, hogy a jövőben ne léphessen fel az alakulat a polgári lakosság, a békés tüntetők ellen. -esiJUGOSZLÁVIA ELVESZTETTE ENSZ-TAGSÁGÁT (Folytatás az 1. oldalról) oka. Arra szólította fel Panicsot, hogy tettekkel is támassza alá a békéről mondott szavait. Több, főleg afrikai ország vonta kétségbe a határozat jogszerűségét. Mások, mint például Mexikó és Brazília úgy vélte, hogy Jugoszlávia kizárása nem járul hozzá a balkáni békéhez. Az éjszakai szavazást megelőzően, a keddi általános vitában is Jugoszlávia volt a fő téma. Az Európai Közösségek 12 tagállamának nevében Douglas Hurd brit külügyminiszter élesen bírálta a belgrádi vezetést. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter arról beszélt, a világszervezet legsürgetőbb feladata az, hogy véget vessen a fegyveres konfliktusoknak. Oroszország is elsősorban erre fog törekedni a volt Szovjetunió területén. Óvatosan bírálta a Jugoszlávia kizárását célzó igyekezeteket. De mint a későbbiek megmutatták, Oroszország nem szállt szembe a határozattal. Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnök tegnap az ENSZ-központban azt állította, hogy Szerbia és Crna Gora szabotálja a Jugoszláviára vonatkozó béketervet. Ugyanakkor mindketten bírálták az ENSZ-t, annak főtitkárát és az egész nemzetközi közösséget, amiért nem elég határozottak a válság megoldása során. Izetbegovic felszólította a világközösséget: vagy nyújtsanak neki katonai segítséget, vagy pedig töröljék el a fegyverszállítási embargót, hogy Bosznia megvédhesse magát. Név szerint bírálta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárt és Cyrus Vance-t, a Jugoszlávia-konferencia társelnökét. Elmondta, az ő rábeszélésükre nem hagyta ott az emlékezetes londoni konferenciát és írta alá az ott elért megállapodást. Éppen ezért az ő kötelességük lenne rábírni Szerbiát is: teljesítse amit vállalt, ahogyan azt mindketten megígérték neki. A londoni konferencia óta már 26 nap telt el és a helyzet nem javult. Folytatódik a vérontás, az etnikai tisztogatás. Izetbegovic szerint a szerbek 11 konkrét kötelezettségvállalást sértettek meg. A továbbiakban elmondta, ha eltörölnék a fegyverembargót, akkor Bosznia sürgősen könnyűfegyvereket, lőszert és tankelhárító eszközöket szerezne be. Kijelentette, elhiszi Milan Panics jugoszláv kormányfőnek, hogy békére törekszik, de nem tartja képesnek arra, hogy azt keresztül is viszi. Franjo Tudjman horvát elnök tegnapi beszédében meglepő módon csak keveset foglalkozott Jugoszláviával. Elsősorban arra szólított fel, nehogy a korábbi kelet-nyugati konfliktust a fejlett Észak és a szegény Dél közötti konfliktus váltsa fel. Cyrus Vance és lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnökei, akik kedden Athénban tárgyaltak a görög kormányfővel, úgy vélték, hogy a volt jugoszláv köztársaságokban a konfliktusok békés megoldása akár évekig is eltarthat. Különösen Boszniában kell számítani hosszabb időre. ZÖLDSISAKOSOK IS LESZNEK Dombas norvégiai városban tegnap konferencia kezdődött a hadsereg befolyásáról a környezetre. Ez az első olyan akció, amelyet a NATO rendezett és Csehszlovákia, az egykori Varsói Szerződés volt tagországa. A tanácskozást Johan Holst norvég és Imrich Andrejčák csehszlovák védelmi miniszter nyitotta meg. Mindketten azt hangoztatták, meg kell találni az együttműködés lehetőségeit a hadseregek által okozott környezeti károk visszaszorítása érdekében. Johan Holst azt mondta, a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében Norvégia elsőként kezdte meg önkéntes ökológiai egységek szervezését, a „zöldsisakosok" az ökológiai károk felszámolására kapnak kiképzést. Felhasználják az ENSZ békefenntartó erőinek tapasztalatait, s felállításuk után bevethetőek lesznek bárhol a világon. Imrich Andrejčák szerint ez a rendezvény bizonyítja egyrészt az Európában lezajlott változásokat, másrészt a volt ellenségek közti együttműködés lehetőségeit. HALÁLOSAN VESZÉLYES LOPÁS RADIOAKTÍV CÉZIUM KERÜLT ILLETÉKTELEN KEZEKBE Míg Nurszultan Nazarbajev kazah elnök ipari és pénzügyi szakemberek népes csoportjának kíséretében megkezdte párizsi tárgyalásait Francois Mitterrand államfővel, Pierre Beregovoy kormányfővel és a francia vállalkozói körök képviselőivel, addig köztársaságában súlyos bűntény történt. Nyugat-Kazahsztánban a gurjevszki petrolkémiai gyár silójából elloptak egy konténert, amelyben radioaktív cézium-137-es, halálosan veszélyes anyag volt. A tolvajok daruval emelték ki a silóból a konténert. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése azonban nem szól arról, mit keresett a petrolkémiai üzemben ez a radioaktív anyag. Súlyos probléma, hogy a tolvajok talán pontosan nem is tudják, mit loptak el. Ha ne adj' isten kinyitják a konténert, a sugárzás jelentős körzetben elpusztít mindent, ami él. Ha viszont tudják, mi került a kezükbe, akkor bizonyára megpróbálják külföldre csempészni. A konténer tartalma ugyanis több tízezer dollárt ér a világpiacon. PERESZ JAVASLATA LEGYEN IZRAELI-SZÍRIAI CSÚCS Simon Peresz izraeli külügyminiszter, aki jelenleg New Yorkban tartózkodik a világszervezet Közgyűlésén, az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában izraeli—szíriai csúcstalálkozó megrendezését javasolta. Hangsúlyozta, nem tudja, van-e erre valamilyen esély, de abban bizonyos, hogy egy ilyen találkozóra szükség van. Véleménye szerint a béketárgyalások jelenlegi szakaszában meg kellene tartani a legfelsőbb szintű találkozót. CSAK TOLMÁCS VOLT AZ IGAZGATÓ? Már beszámoltunk arról, hogy külföldi és csehszlovák vállalatok belekeveredtek egy nagyszabású haditechnika-csempészési botrányba. A lényeg az, hogy öt katonai helikoptert - természetesen polgári gépeknek álcázva - Horvátországba próbáltak kicsempészni. Az afférban a libereci Agroplast részvénytársaság igazgatójának neve is elhangzott. Petr Pernička igazgató kijelentette: vállalatának semmi köze az ügyhöz, az Agroplast a csempészési kísérletben érdekelt cégekkel semmiféle szerződést nem kötött. „Nevem csak úgy kerülhetett kapcsolatba a törvényellenes cselekedettel - mondotta Pernička hogy magánszemélyként, az orosz partner felkérésére, tolmácsként dolgoztam. A Vámőrség mindazonáltal 20 millió korona büntetést szabott ki a frýdlanti Ikona vállalatra, amely hazánk területére importálta az öt helikoptert. A vállalat jogtanácsosa nem volt hajlandó kommentálni ezt a hírt. Azzal érvel, hogy mindeddig nem kézbesítették ki a Vámőrség hivatalos döntését. Petr Dušek, az Ikona jogtanácsosa elmondta, hogy mind az öt légijármúvet a német Rothaichmer cégtől vásárolták további értékesítés céljából. Azt azonban tagadta, hogy az Ikona bárkivel is tárgyalt volna a helikopterek Horvátországba szállításáról. „Tudjuk - mondotta -, hogy Horvátországra vonatkozik az ENSZ fegyverszállítási tilalma".