Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. SZEPTEMBER 24. A VALUTA ALAPBAN ES A VILÁGBANKBAN VAN REMÉNY A KETTŐS UTÓDLÁSRA . A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank kedden kezdődött washingtoni közgyűlésén részt vesz Jan Klak, a szövetségi kormány pénzügyminisztere, Ivan Kočärník cseh és Július Tóth szlovák pénzügyminiszter, s jelen van Josef Tošovský, a Csehszlovák Állami Bank kormányzója: is. Mint ismeretes, Csehszlovákia pontosan két évvel ezelőtt újította fel tagságát e két pénzintézetben. Akkor hazánkat tárt karokkal fogadták, de ma, érthetően, más a helyzet. Azóta 15 más országot is felvettek az Alapba és a Világbankba, s így mind a kettő valóban világméretű intézménnyé vált. Ezenkívül Csehszlovákia szétesés előtt áll, ezért a pénzügyminiszterek tanácsadói, valamint az Állami Bank szakértői azt akarják elérni, hogy a tagság mindkét intézmény esetében automatikusan átszálljon mindkét új köztársaságra. Michel Camdessus, a Valuta Alap és Lewis Preston, a Világbank elnöke a múlt szombaton azt ígérte Václav Klaus cseh kormányfőnek, megkísérlik keresztülvinni, hogy Csehszlovákia tagságát ne szakítsák meg, s a két köztársaság örökölhesse azt a teljes önállóság elnyerése után. Josef Tošovský a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy ez az egész verseny lesz az idővel, mert nagyon sok és fontos intézkedést kell még foganatosítani ahhoz, hogy január elsejéig minden rendben legyen. Csehszlovákiának részletes dokumentációt kell előterjesztenie a két köztársaság gazdasági helyzetéről, egészen a hatvanas évekig visszamenően. Ilyen statisztikák pedig a két köztársaságban nincsenek, ezért ugyancsak visszamenően kell rekonstruálni azokat, hiszen a múltban számtalan adatot csupán országos viszonylatban tartottak nyilván, a köztársaságokra lebontva nem. KÖZÉP-KELET-EURÓPÁVAL SZEMBEN A TORYK NEM MÓDOSÍTJÁK POLITIKÁJUKAT A brit Konzervatív Párt az októberre tervezett pártkonferencia után is az eddigi politikát fogja folytatni a közép-kelet-európai országokkal szemben; az EK bővítését és azt fogja szorgalmazni, hogy a volt kommunista országok jobban bejuthassanak a nyugati piacokra. Ezt Norman Fowler, a párt elnöke mondotta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Az Európai Közösségeken belül Nagy-Britannia mind ez ideig azon államok közé tartozott, amelyek a legnagyobb mértékben támogatták a kelet-európai országokkal folytatott együttműködést és felléptek a kereskedelmi protekcionizmus ellen. Amint a pártelnök mondotta, a toryk brightoni kongresszusán a brit gazdaság gondjai mellett elsősorban az európai ügyekkel fognak foglalkozni. Norman Fowler bízik abban, az a támogatás, amelyet John Major kormányfő élvez a Konzervatív Párton belül, megakadályozza azt, hogy nyílt szakadásra kerüljön sor a maastrichti szerződés és az európai politika miatt. A párton belül ugyanis elég erős az „euroszkeptikusoknak" nevezett csoport, amely 'nyíltan ellenzi a maastrichti szerződés ratifikálását. A TAGORSZÁGOK SZÁZMILLIÓKKAL TARTOZNAK AZ ENSZ-NEK Az ENSZ Titkársága kedden nyilvánosságra hozta a jelentést arról, miként fizetik vagy nem fizetik az egyes tagországok a rendes tagdíjakat, valamint a békeműveletekhez való külön hozzájárulásokat. Az ENSZ-szel szemben a legtöbb tartozása az Egyesült Államoknak és Oroszországnak van, s a pótdíjakkal is ők ketten vannak a legjobban lemaradva. A Biztonsági Tanács három másik állandó tagja - Kína, Franciaország és Nagy-Britannia - rendezte idei tagilletékét, a békeműveletek alapjába azonban mindhárman tartoznak. A jelentés az augusztus 31 -i állapotokat ismerteti. Eszerint Csehszlovákia a rendes tagdíjat, 5 416 476 dollárt már befizette, a békemüveletekre is befizetett már több mint 7 millió dollárt, de e célra még mindig 11 313 393 dollárral tartozik. E tartozásból - amint Štefan Füle, a csehszlovák ENSZ-misszió szóvivője elmondta - augusztus 31. után már több mint 150 ezer dollárt befizettünk. Ami a legnagyobb adósokat illeti: az USA 524 418 876 dollárral, Oroszország pedig 138 110 295 dollárral tartozik az ENSZ rendes költségvetésének. A világszervezet diplomatái ezzel kapcsolatban rámutattak: Bush elnök hétfői felszólalásában arról beszélt, hogy erősíteni kell az ENSZ szerepét, és felajánlotta Washington segítségét a békeműveletek előkészítésében, de egy szóval sem említette az amerikai adósságokat. Az orosz külügyminiszter keddi beszédében megígérte, hogy kormánya a jövő év márciusáig 130 millió dollárt törleszt. A békeműveletek kasszájába az USA hozzávetőleg 200 millióval, Oroszország pedig 235 millióval tartozik. MITTERRAND—KOHL TALÁLKOZÓ UNIÓ KELL, NEM BÜROKRÁCIA Helmut Kohl kancellár a ZDF német televíziós állomásnak adott kedd esti nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy meg kell fékezni az Európai Közösségek brüsszeli központjának bürokráciáját. Ezzel összefüggésben rámutatott: az EKtagállamok lakossága aggódik amiatt, hogy a brüsszeli adminisztratíva elnyomja az egyes nemzetek identitását. A kancellár a továbbiakban megállapította: ezt a véleményét Francois Mitterrand francia államfő is osztotta a keddi párizsi tárgyalások során. Kohl szerint az említett problémák a tizenkettek októberi rendkívüli csúcsértekezletén kerülnek napirendre. Nincs tehát szó a maastrichti megállapodások tartalmának, illetve szövegének valamiféle „javításáról". Franciaországnak és Németországnak, az európai unióról szóló szerződés kezdeményezőinek érdeke, hogy folytatódjon a nyugat-európai integrációs folyamat. Egyelőre azonban nem közlik, hogy Mitterrand és Kohl milyen intézkedésekben állapodott meg. PÉNTEKEN ÉJFÉLTŐL ÖRMÉNY-AZERI TÜZSZÜNET Rahim Kazijev azeri és Vazgen Szarkiszjan örmény védelmi miniszter tűzszüneti megállapodást írt alá, amelynek pénteken éjfélkor kellene érvénybe lépnie. Az orosz sajtó tegnapi tájékoztatása szerint ezt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közölte. Az említett megállapodást szombatról vasárnapra virradó éjszaka Szocsiban írták alá az eddig titokban tartott találkozó során. A dokumentum kidolgozásában részt vett Gracsov és Viktor Barannyikov orosz biztonsági miniszter, valamint Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter is. Mindhárman aláírásukkal látták el a megállapodást, amely feltételezi a harcok befejezését Hegyi-Karabahban és az örmény-azeri határ mentén. Az örmény és az azerbajdzsán fél a megállapodásban kötelezi magát: utasítani fogják az összes fegyveres csoportot, hogy pénteken éjfélkor állítsák le a harcokat. A dokumentum ugyancsak meghatározza, hogy Hegyi-Karabahból két hónapon belül kivonják az összes fegyveres erőt. A miniszterek felszólították Oroszország, Belorusszia, Grúzia, Ukrajna és Kazahsztán kormányát, hogy küldjenek megfigyelőket a térségbe. Örményország és Azerbajdzsán a békefenntartó egységek jelenlétébe is beleegyezett, amennyiben ezt a megfigyelők majd szükségesnek tartják. Gracsov elismerte, a karabahi tüzszüneteket sorra megszegték, ám katonai szempontból eddig még soha sem voltak ilyen gondosan kidolgozva a dokumentumok, mint most. PERU: HALÁLBÜNTETÉS FENYEGETI A FÉNYES ÖSVÉNY VEZÉRÉT „Ha igazi diktátor lennék, akkor egyszerűen kivégeztetném Abimael Guzmánt, a Fényes ösvény vezetőjét" - jelentette ki tegnap Limában Alberto Fujimori perui elnök. A külföldi újságírókkal megtartott találkozóján az államfő így reagált arra a tényre, hogy április 5-én a hadsereg támogatásával feloszlatta a parlamentet és leállította a bíróságok tevékenységét, amiért puccsista elnöknek nevezték. Fujimori ezt azzal magyarázta, hogy nem tudta volna megszabadítani az országot a korrupciótól és képtelen lett volna megerősíteni a terroristaellenes törvényeket, ha nem tette volna meg ezt a lépést. Az államfő egyben köszönetet mondott népének és munkatársainak azért a támogatásért, amely lehetővé tette a maoista Fényes ösvény szervezet vezetőjének letartóztatását. Fujimori egyben közölte: a kormány és a jogászok azt tanulmányozzák, milyen eszközökhöz folyamodhatnának, amelyek segítségével halálra ítélhetnék Guzmánt. Maga Fujimori támogatja a halálbüntetést, hiszen Guzmán magára vállalta a felelősséget azokért a terrorista tettekért, melyeket szervezete követett el, s melyek során az elmúlt 12 évben 26 ezer ember vesztette életét. TÜZ A K0ZL0DUJI ATOMERŐMŰBEN Bulgáriában, a kozloduji atomerőműben tegnap rövidzárlat okozott tüzet az egyik reaktorban. Az illetékesek szerint a baleset során radioaktív anyagok nem kerültek a levegőbe. Az erőmű sajtótitkára a Reuter hírügynökségnek azt nyilatkozta, azonnal megkezdték a hiba kijavítását. Azt nem tudta megmondani, hogy a munkát mikorra tudják elvégezni. Az elavult kozloduji atomerőműben szovjet reaktorok üzemelnek. Ez az erőmű fedezi Bulgária villamosenergia-szükségletének 40 százalékát. Ugyanakkor a biztonság rendkívül alacsony színvonalú, nagyon gyakoriak a meghibásodások, s a nyugati szakértők és környezetvédők már évek óta bírálják ezért Szófiát, követelik az erőmű bezárását. A négyből két reaktort - ezeket 18 évvel ezelőtt helyezték üzembe - 1991-ben leállítottak és jelenleg is folyamatban van a felújításuk. Az Európai Közösségek 15 millió dollárt nyújtott Bulgáriának, éppen az atomerőművek biztonságának javítására. L

assan fél évszázados jubileumát fogja ünnepelni az Egyesült Nemzetek Szervezete, de arra még nem volt példa, hogy egy tagországot kizártak volna soraiból. Az utóbbi két-három év nagy változásai, melyek nemcsak a világot, hanem a világszervezetet is alaposan átalakították, éppenhogy szaporították a tagállamok számát. Németország egyesülésével egyszer már csökkent a tagok száma, de az egészen más dolog volt. És megint más az, amiről Jugoszláviával szemben döntöttek az elmúlt éjszaka. A döntés szigorú, de mégsem kizárás. Amióta megalakult az ENSZ, volt már jó néhány háború, de az agresszort még akkor sem büntették ilyen keményen, amikor szinte egyhangúan elítélte őt a nemzetközi közösség. A tagállamok mindig úgy vélekedtek, csak akkor tudják ténylegesen befolyásolni a helyzetet, ha az agresszor marad azENSZ-ben, hiszen egy kívülállóval szemben nem lehet intézkedni. Hogy a legutóbbi példát említsem: soha, egy pillanatra sem vetődött fel, hogy Irakot kirekesszék, inkább a fegyveres büntetés, a kemény szankciók mellett döntöttek a Biztonsági Tanács tagjai. Másik példa: akár ideálisnak is mondható, ahogy a világszervezet megoldotta az állandó BT-tag a Szovjetunió széthullása utáni helyzetet. Oroszország, a legnagyobb tagállam, amely önmagában is afféle kis unió, megkapta az állandó helyet a Biztonsági Tanácsban, s minden vonatkozásban ez a köztársaság lett a jogutód - a többi Utódállam beleegyezésével. A szocialista Jugoszlávia is szövetségi állam volt, de vele szemben mégsem lehetett alkalmazni ezt a jónak bizonyult eljárást. Ez esetben ugyanis szó nem volt békés válásról: már javában dúlt a háború, PÉLDA NÉLKÜL amikor a tagköztársaságok - Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia - a szuverenitást választották. Szerbia csak Crna Gorát tudta benntartani a szövetségben, s bár az új Jugoszlávia minden tekintetben magát tartja az előző szövetségi állam jogutódjának, ilyen irányú igényeit a nemzetközi közösség nem ismeri el. Vagyis az ENSZ-közgyűlés határozata nem tekinthető a Belgráddal szembeni megtorló intézkedésnek, hanem egyszerűen egy jogi kérdés rendezését jelenti. Kis-Jugoszláviának ugyanúgy, mint a többi délszláv utódállam tette, kérnie kell felvételét az ENSZ-be. Érthető, hogy Belgrádnak ez nem tetszik, bár Panics kormányfő erre az eshetőségre is számított. Nem biztos azonban, hogy őszintének ható, de egyelőre nem túl sikeres béketeremtő törekvéseinek jót tett volna, ha az új államszövetséget elismerik a régi jogutódjának. Egy ilyen döntés automatikusan szakadároknak minősítette volna az időközben függetlenné vált délszláv köztársaságokat, és a szerb nacionalisták malmára hajtotta volna a vizet. így azonban Belgrád tiszta lappal indulhat, s csak tőle függ, hogyan fog élni ezzel a lehetőséggel. H

azánk szempontjából sem érdektelen ez a közgyűlési határozat. Ezek után egyáltalán nem kizárt, hogy az új év első napjaiban Prága és Pozsony is kénytelen lesz ENSZtagságért folyamodni. A világszervezet ugyanis aligha vállalja egy olyan döntés ódiumát, hogy a két köztársaság közül az egyiket tekinti csak jogutódnak. Bár elvileg lehetséges, hogy ismét példa nélküli határozat születik, s ez esetben két teljes jogú utódot fog tagjai közé sorolni a szervezet, jó előre megoldva az ezzel járó, nem is olyan jelentéktelen jogi bonyodalmakat. Valószínűbb azonban, hogy a jugoszláv minta lesz a mérvadó. Mert bár komoly reformok zajlanak az ENSZ-ben, azért ez a szervezet majdnem olyan szigorúan ragaszkodik a szokásjoghoz, mint a brit Lordok Háza. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN L

assan növekszik a Németország és a kelet-európai államok közötti kereskedelem - tájékoztatott kedden Bonnban Otto Wolff von Amerongen, a német gazdaság keleti bizottságának elnöke. Mint mondotta, az év első felében 3,4 milliárd márkára növekedett a Csehszlovákiával folytatott kereskedelem volumene, míg 1991-ben csak 5 milliárd márka volt. A Lengyelországgal és Magyarországgal folytatott kereskedelem az év első hat hónapjában elérte 7,4 milliárd, illetve a 2,2 milliárd márkát. P

eter Weiss, az SZNT alelnöke nem hivatalos római látogatása során elsősorban a csehszlovákiai belpolitikai helyzetről tárgyalt olasz partnereivel. A Csehszlovák Sajtóirodának adott keddi nyilatkozatában elmondta, az olaszok reálisan ítélik meg a hazai helyzet alakulását és támogatnak minden olyan lépést, amely garantálja, hogy Közép-Európa nem változik a destabilizáció térségévé. A

ntall József magyar kormányfő meghívására tegnap reggel budapestre érkezett Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök-asszony. Délelőtt hivatalos tárgyalásokat folytatott magyar partnerével, majd a plenáris tárgyalások után találkozott Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Szuchockát ma fogadja Göncz Árpád államfő. T

egnapra virradó éjszaka az oszt.rák parlament hosszú vita és az ellenzék halogató manőverei után jóváhagyta az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásról szóló szerződést. A kormánykoalíció képviselőinek szavazataival ugyanakkor elutasították a Zöldeknek a kabinettel szembeni bizalmatlansági indítványát, valamint azt a követelését, hogy az államfő írjon ki népszavazást az említett megállapodásról. O

któber első felében Genfben tartják meg a Szomáliának nyújtandó nemzetközi támogatás egyeztetéséről szóló konferenciát - tájékoztatott kedden az ENSZ képviselője. Az értekezleten a segítséget felajánló országok, az Arab Liga, az Afrikai Egységszervezet tagországai, valamint a humanitárius szervezetek képviselői, illetve miniszterei vesznek részt. A jelenlevők áttekintik az ENSZ új akciótervét, amely számol a támogatás hatékonyabb koordinálásával, az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok biztonságának garantálásával. R

ománia úgy döntött, hogy meggyorsítja a Moldovának szánt gazdasági támogatást, amelyről a két ország kormányfőjének augusztusi tanácskozásán született döntés. Ebben állapodtak meg a Moldovával folytatott együttműködéssel foglalkozó román miniszteri bizottság tagjai keddi bukaresti ülésükön. A román támogatás széles területet ölel fel, kezdve az áramszolgáltatástól egészen a mezőgazdasági gépek szállításáig. japánban szintén betiltották U a Sztolicsnaja márkájú vodka forgalmazását, mert a közkedvelt szeszesital egészségre ártalmas anyagokat, konkrétan dibutilftalátot tartalmaz. SZTALIN-LANY A MENHELYEN Szvetlana Sztálina, a volt szovjet diktátor 66 éves lánya London nyugati részében, a vagyontalanok számára létesített menhelyen él. Erről kedden este tájékoztatott a The Evening Standard című lap, az említett objektum szóvivőjére hivatkozva. Szvetlana Sztálina - jelenlegi nevén Lana Peters - állítólag a közelmúltban költözött át, mert anyagi gondjai voltak és hajléktalanná vált. Uj otthonában heti 78 fontot (kb. 3700 korona) fizet a szállásértés az ellátásért. Sztálin lánya 1967-ben költözött el a volt Szovjetunióból, ahol két gyermeket hagyott. Előbb az Egyesült Államokban telepedett le, 1987-től Nagy-Britanniában él. Második férje, Wesley Peters amerikai építész - akinek nevét viseli - egy évvel ezelőtt halt rneg.