Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám, kedd

HIREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SZÓ. PESSZIMIZMUS AZ ARAB-IZRAELI TÁRGYALÁSOKON .A hétvégi háromnapos szünet után Washingtonban tegnap folytatódott az arab-izraeli béketárgyalások hatodik fordulója, klem teljes azonban*a forduló, az izraeliek csak a palesztinokkal és a szíriaiakkal tárgyalnak, mivel a libanoniak - Izrael hajthatatlan álláspontjára hivatkozva - elutasították a részvételt. Megfigyelők szerint az első napok optimizmusát most inkább a nehézségek, s nem a konkrét eredmények fogják követni. Mind Szíria, mind a palesztinok kevésnek tartják azt, amit Izrael felajánlott. vlicchak Rabin izraeli miniszterelnök a kormány szokásos vasárnapi ülése után szintén szkeptikusan nyilatkozott, bírálta Szíria álláspontját és kétségbe vonta, hogy Damaszkusz valóban békét akar Izraellel, nyitott határokkal és nagykövetcserével. A Rabin-kormány ugyanis részleges kivonulást ajánlott fel a Golan-fennsíkról, Damaszkusz viszont a Biztonsági Tanács 242. számú határozatára hivatkozva a békekötésért cserébe az egész területet követeli vissza. Benjamin ben Eliezer lakásépítési miniszter pedig a palesztin küldöttséget bírálta, amiért elutasította a palesztin autonómiára tett izraeli javaslatot és nem tartja kielégítőnek a megszállt területeken a zsidó települések építésének korlátozását sem. A palesztin küldöttség három tagja egyébként a hét végén tuniszban tárgyalt Jasszer Arafattal és a palesztin vezetés más tagjaival az izraeli javaslatokról, ami a miniszter szerint arról tanúskodik, hogy palesztin delegáció Washingtonban képtelen az önálló döntésre. A legújabb hírek szerint Arafat azt javasolta a palesztin delegációnak, hogy továbbra is ragaszkodjon valamenynyi követelése maradéktalan teljesítéséhez. A kétoldalú arab-izraeli tárgyalások mellett folytatódnak a közel-keleti békefolyamat keretében a sokoldalú megbeszélések is egyes konkrét regionális problémákról. A kairói rádió tegnap közölte, hogy az egyiptomi küldötség meghívást kapott szeptember 15-re Washingtonba a vízforrások kihasználásával foglalkozó bizottság ülésére, s ugyanerre az időpontra Moszkvába is, ahol a regionális biztonsági intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó bizottság fog találkozni. BULGARIA ZSELEV: A KORMÁNYPÁRT FELELŐS A VÁLSÁGHANGULATÉRT SZADDAM INGÉRÜLT, DE TÜRELEMRE INT Vasárnap sugározta a bagdadi televízió és rádió Szaddam Husszein elnök üzenetét a néphez. Szóvivője által az államfő ígéretet tett arra, hogy meghiúsítja a szövetségesek összeesküvését, melynek célja Irak kettészakítása. Türelemre szólította fel a lakosságot, és mindenkit arra ösztönzött, hogy a nép javára vatkozva a The Washington Post című napilap azt a hírt, mely szerint júniusban magas rangú katonatisztek csoportja merényletet kísérelt meg az iraki elnök ellen. A Szaddam környezetéhez tartozó tisztek szándékát a titkosszolgálat hiúsította meg. A Szaddamot szállító gépkocsikonvojra Bagdadtól délre nyitottak tüzet. TűzA Perzsa-öböl vizein tartózkodik az Independence amerikai repülőgépanyahajó, mejynek fedélzetéről indulnak a Dél-Irak feletti ellenőrző repülésekre a vadászgépek, a bombázók és a felderítő repülőgépek. A felvételen egy F-14-es vadászbombázó startja. Zselju Zselev bolgár elnök nagyon élesen bírálta a kabinet és a kormányzó Demokratikus Erők Szövetségét, amiért konfrontációs légkört teremt az országban. A szófiai Bojana rezidencián megtartott vasárnapi sajtóértekezletén nemzeti egyetértésre szólította fel a demokratikus erőket. A bolgár elnököt a centrista Demokratikus Erők Szövetségének színeiben januárban választották meg. Most a párt radikális részét bírálja, amely nem hajlandó együttműködni a parlamenten kívüli centrista erőkkel. A bolgár kormány, amelyet a parlamenti választások után, tavaly novemberben alakítottak meg és idén tavasszal részben felújítottak, ellentétbe került a Podkrepa szakszervezeti szövetséggel, amely még a közelmúltban is szövetségese volt a DESZ-nek. Ez utóbbi szeptember közepén tartja országos konferenciáját, amelyen valószínűleg összetűzésekre kerül sor a mérsékelt és a radikális szárny között. Zselev ezzel összefüggésben elmondta, az értekezleten a stratégia alapvető módosítását fogja szorgalmazni. Zselev vasárnapi sajtóértekezletén tájékoztatott arról, hogy elhalasztja szeptemberre tervezett izraeli látogatását. Döntését azzal indokolta, hogy állítólag egyik fél sem készítette elő aláírásra a vonatkozó dokumentumokat, s így a látogatásnak nem lenne értelme. Ezzel cáfolta azt az állítást, mely szerint izraeli útját Zdravko Popov, a múlt héten leváltott külpolitikai tanácsadója körüli botrány miatt halasztotta el. Popov, az elnök tudta nélkül látogatott Libanonba, ahol találkozott a kormányfővel, s néhány napilap szerint fegyvercsempészekkel is. tevékenykedjen. Szaddam meggyőződése szerint további felháborodásukkal, a szövetségesek kicsúfolásával és az összeesküvés elutasításával az irakiak képesek lesznek megakadályozni az ország feldarabolását. A nyilatkozat elhangzásakor már negyedik napja folytatódtak a szövetségesek - az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia - repülőgépeinek őrjáratai a síiták lakta dél-iraki térségek felett. Ugyancsak vasárnap közölte az amerikai kormányhoz közelálló forrásokra hiCottbüsban a tegnap virradó éjszaka mintegy 150 jobboldali radikális próbalta megtámadni a menekültstátusért folyamodó külföldiek szálláshelyét, ahol jelenleg mintegy ezer ember él. A támadók náci jelszavakat kiabáltak, kövekkel és gyújtópalackokkal támadták a rendfenntartó erőket. A szélsőségesek megrongáltak több személyautót, néhányat felgyújtottak, megsebesítették az egyik jelenlevő újságírónőt is, amikor az arca előtt elsütöttek egy rajtpisztolyt. A mintegy három párbaj alakult ki, s a tetteseket letartóztatták. Tábornokok is voltak köztük, az elnök testőrgárdájának soraiból, akik közül többet már kivégeztek. Bahreinből tegnap utazott Bagdadba az ENSZ nukleáris szakértőinek újabb 15 tagú csoportja, hogy ellenőrizze az iraki nukleáris berendezések megsemmisítését. A misszió vezetője, az olasz Maurizzio Zifferero reményét fejezte ki, hogy az irakiak részéről tevékenységük nem fog akadályokba ütközni. óráig tartó zavargások után a rendőröknek sikerült kiszorítaniuk a szélsőségeseket a szálláshely környékéről. Az akció során 28 személyt vettek őrizetbe. Visszatérve a hétvégi rostocki megmozdulásokhoz: a német hatóságok valószínűleg vádat emelnek több külföldi tévéstáb ellen, azért, mert a városban állítólag lefizették a gyerekeket, hogy a szombati tüntetés során náci köszöntéssel pózoljanak a kamerák előtt. Erről a német rendőrség tájékoztatott. 1992. SZEPTEMBER 1. NÉHÁNY SORBAN V

alószínű, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak sokkal nagyobb mértékben kell majd csökkentenie kiadásait, mint ahogy azt George Bush elnök tervezi - írta tegnapi számában a The News York Times a Pentagon titkos dokumentumaira hivatkozva. A napilap ezzel összefüggésben hangsúlyozta: egyelőre még semmi sem dőlt el, s a novemberi elnökválasztásig nem is születik döntés ez ügyben. A Pentagon vezetői elmondták, véleményük szerint a hadikiadásokat korlátozni fogják, tekintet nélkül arra, hogy Georghe Bush vagy Bili Clinton győz. Szerintük az egyedüli különbség a gyorsaságban lesz, mert a jelenlegi arkansasi kormányzó állítólag határozottabb ezen a téren. N

agy-Britannia és az Egyesült Államok azzal gyanúsítja Oroszországot, hogy nem tartja be teljes mértékben fél évvel ezelőtt tett ígéretét, miszerint leállítja a biológiai fegyverek gyártását, amit a volt Szovjetunió kezdett meg. Ezt a The Washington Post című amerikai napilap írta meg nem nevezett kormányképviselőkre hivatkozva. Az amerikai vezetők attól tartanak, hogy az említett nagyon titkos programot Borisz Jelcin orosz elnök nem tartja teljes mértékben ellenőrzése alatt. Az amerikaiak és a britek gyanúja szerint Moszvka a nyolcvanas évek során szisztematikusan csalt a biológiai fegyverek terén. K

ijevben vasárnap az orosz és az ukrán küldöttség tagjai ismét a fekete-tengeri flottáról tárgyaltak, konkrétan arról, hogy 1995-ig Ukrajnában és Oroszországban létre kellene hozni a teljes értékű haditengerészeti erőket. Mindkét fél áttekintette azokat a lépéseket, amelyeket a két ország elnökei által aláírt augusztusi szerződés alapján tehetnének meg ez irányban. F

ernando Collor de Mello brazil elnök vasárnapi televíziós nyilatkozatában visszautasította az ellene felhozott vádakat és hangsúlyozta, nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformprogramját. A brazil parlament vizsgálóbizottsága passzív korrupcióval vádolta meg az elnököt. Az államfő családja, és állítólag maga az elnök is, saját szükségleteire használta fel azokat a pénzeszközöket, amelyeket Paulo César Farias volt választási menedzser szerzett gyanús tranzakciókból. U

j-Zélandban a múlt héten három napon át erős hóvihar pusztított, s ennek következtében több mint egymillió bárány pusztult el és valószínűleg további fél millió nem éli túl a telet. Ezt tegnap közölte az új-zélandi mezőgazdasági minisztérium. Adatai szerint a károk elérik a 24 millió dollárt. NEM CSITUL AZ ÚJFASISZTA ERŐSZAKHULLÁM Szomália már nem ország, inkább egy nagy temető. A La Repubblica című olasz lap riportere írta ezt mogadishui tudósításában. Egyes vélemények szerint az évszázad szárazsága sújtja az Afrika szarván lévő országokat. A legrosszabb helyzetben kétségkívül Szomália van, hiszen itt az éhínség oka nemcsak a természeti katasztrófa, hanem a polgárháború is. Két évvel ezelőtt 7,5 millió lakosa volt, de azt nem lehet tudni, hogy most mennyi, hiszen rengetegen elmenekültek az országból, az éhhalál, a polgárháború pedig megtizedelte az embereket. Egyes becslések szerint 4,5 millió ember van veszélyben, közülük másfél milliónyian állnak a közvetlen éhhalál szélén. A tízévesnél fiatalabb gyerekek egynegyede már éhenhalt. Ami pedig a polgárháborút illeti: helyszíni tudósítók azt írták, hogy naponta több embert ölnek meg Szomáliában, mint amennyit Szarajevóban három hónap alatt összesen. Ezzel magyarázható, hogy Szomália lassan a világlapok címoldalára kerül. A nyugati országok légihidat létesítettek és naponta több száz tonna élelmiszert juttatnak el Mogadishuba, de ez is kevés. A tragédiát csak fokozza, hogy a segély nagyobb része el sem jut a rászorulókhoz, a fegyveres bandák rendszeresen megtámadják és kirabolják a konvojokat, sok esetben már a kikötőben intéznek támadást a kirakodó hajók ellen. Szomáliában lassan már csak az fog enni, akinek fegyvere van. A fosztogató bandák a nemzetközi segélyszervezeteket sem tisztelik. Tegnapi számunkban adtunk hírt arról, hogy az ENSZ-megfigyelők egyik csehszlovák tagját is megsebesítették. Két héttel ezelőtt úgy döntött az ENSZ, hogy az ötven fegyvertelen megfigyelő mellé még ötszáz kéksisakost küldenek a segélyek védelmére és elosztására. A múlt pénteken pedig egyhangúlag megszavazta a Biztonsági Tanács további 3 ezer békekatona útnak indítását ,,a szomáli nép hihetetlen szenvedéseinek enyhítése érdekében". Közép-európai szemmel, a boszniai háború eseményeinek ismeretében is nehéz elképzelni azt, ami ott folyik, a törzsek és klánok hatalmi vetélkedése miatt. Azokat a tábornokokat, akik ma Szomália vezetőinek adják ki magukat, kivétel nélkül bíróság elé lehetne állítani népirtás, az emberiesség elleni bűntettek miatt. Nézzük röviden, hogyan fajulhattak idáig a dolgok. Mohammed Sziad Barre tábornok 1969-ben katonai puccsal került hatalomra. A „szocialista orientáció" útjára lépett, majd 1977-1.978-ban a történelmi NagySzómália megteremtésének lázálmától vezérelve háborút indított Etiópia ellen, Ogaden tartomány megszerzéséért. Moszkva Addis Abebát támogatta, ezért Barre száznyolcvan fokos fordulatot tett, megnyitotta az USA előtt országát, hogy Washington katonai támaszpontokat létesíthessen. A gazdaság lassan, de biztosan haladt az összeomlás felé. Megkezdődött a Barre-rezsim elleni partizánháború. A diktábor az 1987es éhínség hónapjaiban kénytelen volt feladni az eddigi egypártrendszert. A három fő felkelő csoport, a Szomáli Nemzeti Mozgalom (SNM), az Egyesült Szomáli Kongresszus (USC) és a Szomáli Hazafias Mozgalom (MPS) összehangolta katonai akcióit, s együttes erővel tavaly januárban meg is döntötték a Barre-diktatúrát. Az ideiglenes államfő Ali Mahdi Mohammed (USC) tábornok lett. Ezzel az egység meg is szűnt. Még akkor, januárban kitört a háború az USC és az MPS között, az SNM pedig az ország északi részében kikiáltotta az önálló Szomaliland Köztársaságot, amelynek határai lényegében azonosak az egykori BritSzomáliáéval. Közben az USC-n belül szakadás történt, az államfő vezette szárny harcba keveredett Mohammed Farrah Aidid tábornok frakciójával. Ennek következtében csak a fővárosban vagy félszázezer ember vesztette életét, az utcákon temetetlenül fekvő halottak miatt különböző járványok törtek ki. Mogadishu a két tábornok fegyveresei kettéosztották. A frakciók harca lassan mindenki mindenki ellen háborúvá vált. Szomáliában ma nem működik semmi, államigazgatásnak nyoma sincs, senki sem biztosít semmit (víz, villanyáram, iskolaügy vagy egészségügyi ellátás). Az emberek élnek, ahogy tudnak. A segélyszervezetek szerint hihetetlen katasztrófa előtt áll az ország. Gyors segítséggel talán még néhány millió embert meg lehet menteni. (-nák)