Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám, hétfő

1992. SZEPTEMBER 21 HAZAI KÖRKÉP 4 RIMASZOMBATI JÁRÁS KISPRIVATIZÁCIÓS MÉRLEGVONÁS A kisprivatizáció általi vagyon­nevesítés fejezete a Rimaszomba­ti járásban is lezárult. Pavol Köré­rték, a járási privatizációs bizott­ság- elnöke szerint jó munkát, eredményes másfél évet tudhat­nak maguk mögött. Teljesítmé­nyükkel járásuk szlovákiai vi­szonylatban a mezőny első felébe került. Az első árverésre 1991 márciusá­ban került sor, és az azóta eltelt másfél év alatt 240 termelői, szolgál­tatói és egyéb egység illetve ingat­lan talált új gazdára, nem kevesebb, mint 320 millió korona értékben. A sokak által türelmetlenül várt és rendszeresen látogatott, mások által lépten-nyomon elmarasztalt privati­zációs „menetelés" kezdetén 300 tétel 360 millió korona kikiáltási árral várta a vállalkozó kedvű személye­ket. Az ingatlan-vásárlási maratón Gömörben múlt év júniusában és decemberében ért a csúcsra. Ekkor egy-egy árverésen negyven egység is kalapács alá került. Persze, szép számmal akadtak olyan esetek is, amikor a restitúciós törvény értelmé­ben az ingatlanok eredeti tulajdono­sai kérvényezték azok visszaigény­lését, illetve olyanok, amikor egyes minisztériumok - főleg a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi - szóltak közbe és „menekítették ki" egy-egy üzemüket, vállalatukat a privatizálás kötelezettségei alól. E téren főleg a ZDROJ vállalat „jeleskedett", hi­_szen addig bonyolították egyes üz­letházaik sorsának megoldását, mígnem azok átcsúsztak a szitán és kimaradtak a privatizálásból. Három nagy üzletház először a holland AHOLD, majd az osztrák MEHLE cég állítólagos érdeklődése miatt került le a listáról. A legkapósabbak mindvégig a vendéglátóipari egysé­gek voltak, mig a legnehezebben a volt járási ipari vállalat üzemrész­legei keltek el. Az eredetileg privatizálásra szánt egységekből végül is hatvanat kel­lett kihúzniuk, s augusztus végén - a járási privatizációs bizottság munkájának végeztekor - mindösz­sze egy húsbolt maradt függőben, éspedig a restitúciós igénylések mi­att. Ami az anyagi mérleget illeti, ezt a holland módszer alkalmazása mi­atti aránytalanságok deformálták kis­sé. Sokáig beszédtéma lesz még például a patinás rimaszombati kon­zervgyár esete, melyet potom 66 millióért a RISO Kft. kaparintott meg. A „bolygó hollandi" egyébként 70 árverést látogatott meg, ami jelentős pénzbeli kiesést jelentett az állam­kasszának. A vásárlási kedvre egyébként nem lehetett különösebb panasz, hiszen 850-en kapcsolód­tak be a licitálásba. A privatizációs bizottság szep­tember elsejével fejezte be tevé­kenységét, és mindennemű hatás­körét a losonci járási privatizációs bizottságra ruházta át. Ez sajátján kívül még a Nagykürtösi járás befe­jezetlen ügyeinek intézését is átvál­lalta. Mivel több., augusztusban el­adott ingatlan ügyintézése még je­lenleg is folyamatban van, ezért a privatizációs bizottság titkársága november végéig még hivatalában marad, a losonci összevont bizott­ságban pedig két személy képviseli majd a Gömöri járást. POLGÁRI LÁSZLÓ KÖZLEMÉNYEK Az MKDM Pozsonyi Választmá­nyának elnöke tisztelettel értesíti a tagokat és minden kedves érdek­lődőt, hogy ma, 1992. szeptember 21-én, 18 órától Pozsonyban a Csemadok OV nagytermében (Május 1. tér 12.) Bugár Béla, az MKDM országos elnöke, parla­menti képviselő időszerű politikai kérdésekről (alkotmánytörvény, au­tonómia stb.) tájékoztató előadást tart, majd a feltett kérdésekre vála­szol. Tekintettel arra, hogy a mostani időpontban több Mária-zarándoklat folyik, a sasvári magyar búcsújá­rás - ösi hagyományokhoz híven - májusban folytatódik. -zi­WANAMI JÓ! ZENEI ÜNNEPSÉGEK POZSONYBAN Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok- gondolhatták a Pozsonyi Zenei Ünnepségek idei rendezői, s még mielőtt Európa más, többet és „keményebb" pénznemben fizető koncertirodái, ügynökségei a maguk hangversenytermeibe terelték volna a kivételes tehetségű fiatal zenésze­ket, a nevesebbek közül nem eggyel szerződést kötöttek. így jut el hoz­zánk szeptember 29-e és október 8-a között a japán Takojosi Wanami, aki hegedűjátékával már a fél világot elkápráztatta, Hae Jung Kim, a zon­gora koreai virtuóza és Michael Let­hiec, a nagy reményű francia klari­nétos. Operasztárok, világhírű előadók nem jönnek az idén. Nem mintha sorra, egymás után utasították volna vissza a meghívásokat, szóba sem jöttek a rendezők irodáiban. Nincs pénz, nincs miből százezreket egyetlenegy valakinek fizetni. Csí­pős, zord szelek fújnak mostanában a koncertirodák környékén. Az álla­mi támogatás minimálisra csökkent, a komolyzene-kedvelők többsége pedig inkább lemezt tesz fel, vagy a tévében lesi a koncerteket. Más persze az élő zene és más az is, amit közvetítés útján kapunk. Az élő, eleven kapcsot a hangversenypódi­umon felcsendülő muzsika jelenti, s aki erre vágyik, az a következő napokban is örömét leli majd egy­egy koncertben. A Zenei Ünnepségek nyitóhang­versenyét a pozsonyi vár Alkotmány Termében rendezik, ahol a Moyzes kvartett Sibelius és llja Zeljenka mű­veit szólaltatja meg. Ugyanezen a napon a Szlovák Filharmónia kon­certtermében Stravinszky és Saint­Säens művei csendülnek fel. Szeptember 28-án az angliai Hal­lé Orchestra Mozart, Strauss és Bar­tók alkotásaival mutatkozik be, 29­én a Capela Istropolitana és a Musi­ca aeterna ad műsort, október 2-án Jozef Zsapka, a külföldön is jól is­mert pozsonyi gitárművész és fele­sége lép közönség elé, 4-én pedig a linzi Bruckner zenekar vendégsze­repel a városban. Lesz egy várva várt vendége is az idei rendezvénynek: Jan Valach, a Belgiumban élő szlovák orgona­művész, aki több éves szünet után látogat most ismét haza. Igazi csemege vár a balett- és a dzsesszkedvelő közönségre is: szeptember 29-én a németországi Laokoon táncegyüttes, október else­jén pedig az egyesült államokbeli Art Farmer Quintett műsorát láthatjuk, illetve hallhatjuk. A kínálat gazdag, van miből vá­lasztani. (szó) BECSES VENDEGET FOGADTAK A Nemzetközi Tűzoltó Szervezet, a CTIF dán elnöke Gunar Haurum úr szlovákiai útja első állomásaként Nagymagyarra látogatott. A tűzvé­delem országos vezetői is itt fogad­ták hivatalosan a szlovák földre ér­kezett becses vendéget, aki a prog­ram szerint többek között megismer­kedett a 116 éves múlttal rendelkező nagymagyari tűzoltószervezet életé­vel és mai napig aktív tevékenysé­gével. A neves személyiség és hazai kíséretének tagjai, többek között Ján Olšánsky mérnök, a csehszlo­vák tűzvédelem országos elnöke, élénk érdeklődéssel szemlélte a nagymagyari szervezet technikai felszerelését, valamint azon fényké­pes tablókat a klubhelyiségben, amelyeken az egyes versenyek,ren­dezvények epizódjai elevenednek fel, személyekkel, kitüntetésekkel együtt. A látottakrók és a hallottakról a CTIF elnöke elismerően szólt, megköszönte a bensőséges fogad­tatást, és kiemelte a tűzoltók nagy családjának összetartozását. Hisz a bajba jutottak mentése, a tűzvéde­lem a népek, nemzetek feletti közös cél és nem ismer határokat. Méri István IVAN LALUHA: A RENDŐRI BEAVATKOZÁS A FEGYELMEZETLEN SZURKOLÓK ELLEN IRÁNYULT A Csehszlovák Sajtóiroda pénte­ken számolt be arról, hogy Horn Gyula, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke egyetértett két ellenzéki képviselő azon javaslatá­val, hogy külön ülésen foglalkozza­nak a múlt heti pozsonyi futball­incidenssel. Állítólag már fel is vette a kapcsolatot pozsonyi kollégájával egy, a történteket kivizsgáló közös bizottság létrehozása céljából. A hírrel kapcsolatban Ivan Lalu­ha, a szlovák parlament külügyi bi­zottságának elnöke elmondta, hogy egyelőre nem léphetett kapcsolatba Horn Gyulával, mert ez idáig a fővá­roson kívül tartózkodott. Egy hónap­pal ezelőtt viszont megegyeztek, hogy a szlovák-magyar kapcsola­tokban jelentkező összes problémát tárgyszerűen és tárgyalások útján igyekeznek rendezni, [gy szeretnénk eljárni most is - mondta és hozzátet­te, hogy egyelőre a hozzáférhető információk kiértékelésére kell össz­pontosítani, a megfelelő szervek csak ezután foglalhatnak állást. Le­szögezte, hogy a rendőri beavatko­zás a fegyelmezetlen szurkolók el­len irányult, és ezért nem szabad nemzetiségi kérdésként kezelni, ha­nem azt kell megvizsgálni, hogy eré­lyessége megfelelt-e a kialakult helyzetnek. (Folytatás az 1., oldalról) kodnak és cselekednek. A pályán kívüli „mérkőzés'' saj­nos, tovább folytatódik. Rúgják az újabb öngólokat azok a szlovák tisztségviselők, akik nem tárgyilagos vizsgálatot sürgetnek, hanem jogsze­rűnek, tehát indokoltnak minősítik a rendőri attakot. Ugyanilyen inga­tag talajra lépett néhány magyaror­szági közéleti személyiség, köztük a sportminiszter is, aki a sajtó hasáb­jain úgy nyilatkozott, hogy a vissza­vágóra jegyet küld a kétszáz kom­mandósnak, ha Budapesten leveszik az álarcukat és a magyarok szemébe néznek... A legfőbb ideje lenne véget vetni ezeknek a veszélyesen elharapódzó politikai és nacionalista csatározá­soknak. Jó lenne végre higgadtan szembenézni a tényekkel, nem pedig mentegetni a kommandósok brutali­tását, vagy egyes fradisták minősít­hetetlen viselkedését. Jó lenne, ha néhány politikus nem süllyedne le a durcás kamasz szintjére, s ne érvel­ne úgy, hogy azért tört ki a balhé, mert a másik visszaütött. Mert az soha nem vezet semmi jóra, ha azt mondják, nyilatkozzak: mi vagyunk a szentek, ők pedig a gonoszok. Jövő szerdán focivisszavágó lesz Budapesten. Egyáltalán nem lénye­ges, melyik csapat jut tovább. Ennél ugyanis összehasonlíthatatlanul na­gyobb a tét. Mi itt Közép-Európában is mindannyian szeretnénk tovább, előbbre jutni. Am addig egy tapodtat sem haladhatunk, ameddig szüntele­nül nemzeti visszavágókra készü­lünk, ameddig nem viselkedünk egy­mással európaiként, jó szómszédhoz méltóan. A múlt szerdai friss és fel­szakadt sebek nagyon fájnak, indula­tokat kavarnak, s így látszólag nincs sok esély a megbékélésre. Pedig egy­szerűen más út nem létezik. Ha poli­tikusok, szakvezetők és szurkolók nem tanúsítanak önmérsékletet, ak­kor újra nagyot veszítünk. Szlová­kok és magyarok egyaránt. Újabb szánalmas öngóljainkkal kizárjuk önmagunkat és egymást abból az európai civilizált közösségből, ahova igyekszünk s ahova egymás ellené­ben sohasem juthatunk el. SZIL VÁSSY JÓZSEF AZ AUTONÓMIA - SZÉLSŐSÉGES KÖVETELÉS! EZT MONDANÁ A FEHÉR HÁZ IS? (Munkatársunktól) - Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatásukról hazatérve Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke és Roman Zelenay, a szövetségi parlament Népi Kamarájának elnöke szombaton a pozsonyi repülőtéren sajtótájékoztatón számoltak be tár­gyalásaik eredményeiről. Kanadá­ban a fennállásának 200. évforduló­ját ünneplő quebecki parlament által szervezett, a demokrácia időszerű kérdéseinek szentelt nemzetközi ér­tekezleten vettek részt; az USA-ban a Morgan Stanley beruházási társa­ság meghívására New Yorkban és Washingtonban folytattak megbe­széléseket. - Sikerült az államjogi elrende­zés vitája miatt kialakult nyugtalan­ságot és bizalmatlanságot eloszlatni - mondta Michal Kováč a találkozók­ban, tárgyalásokban és eszmecse­rékben gazdag útjuk eredményessé­gét értékelve. Kifejtette, hogy Kana­dában és az USA-ban is megértés­sel fogadták magyarázatukat Cseh­szlovákia belpolitikai helyzetéről, a várható politikai fejlődésről, a szö­vetségi ós a szlovák kormány prog­ramjáról. Szerinte nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy Kanada és az Egyesült Államok igazabb képet kapjon Szlovákia belpolitikai helyze­téről, az új szlovák alkotmányról, Vladimír Mečiar kormányfő szemé­lyéről, akit az amerikai lapok eléggé elmarasztaltak. Washingtonban a Fehér Házban a szlovák vendégeket Bet Saner asszony, az európai kérdésekkel foglalkozó hivatal igazgatója fogad­ta. Ezen az eszmecserén a vendég­látók az iránt is érdeklődtek, hogyan biztosítja a szlovák kormány a ma­gyar kisebbség- jogait, s hogyan vé­lekedik az autonómiával kapcsola­tos igényükről. Michal Kováč szerint az új alkotmányra hivatkozva bizo­nyították, milyen jogokat élveznek Szlovákiában a kisebbségek. Öröm­mel vették tudomásul, hogy Bet Sa­ner asszony elfogadta magyarázatu­kat, sőt, kijelentette, hogy a magya­roknak az autonómiára irányuló kö­vetelése valóban szélsőségesnek minősíthető. A szövetségi parlament képviselői találkoztak a Nemzetközi Valuta Alap vezetőivel is, ahol ígéretet kap­tak, hogy az önálló Szlovák Köztár­saságot is támogatni hajlandók, ha a kormány nem tér le a demokrácia útjáról és garantálja az emberi és a kisebbségi jogokat. Kováč a valu­taalap segítségét kérte, hasson a cseh félre is, hogy a közös pénz­nemet a kettéválás után - legalább néhány évre - fenntarthassák. Látogatásuk konkrét eredményé­nek könyvelték el, hogy Pozsonyban az év novemberétől közös szlovák -amerikai biztosító társaság műkö­dik majd 150 millió dollár alaptőkével. (50 millióval járul hozzá a szlovák fél), s célja a külföldi beruházók védelme lesz az esetleges belpoliti­kai megrázkódtatásokkal szemben. A szlovák küldöttség tárgyalt még több amerikai bank képviselőjével, megbeszélést folytatott Zbygniew Brzezinski ismert politológussal, aki szlovákiai látogatásra szóló meghívást fogadott el, melynek ke­retében több előadást tart. A szlovák politikusok találkoztak amerikai szlo­vákokkal és csehekkel, valamint eszmecserét folytattak a Zsidók Vi­lágkongresszusa vezetőivel is, akik­kel egyetértettek abban, hogy hiba lenne a nemzetek és nemzetiségek közti kapcsolatokban a kollektív bű­nösség elvét érvényesíteni. -zsár ĽUBOMÍR MARTÁK: MAGYARORSZÁG A LEGSZIMPATIKUSABB PARTNERÜNK A Csehszlovákia és Magyaror­szág közti külkereskedelem a KGST létezésének utolsó időszakában gyakorlatilag minden évben jelentős magyar aktívummal zárult, ami sok fejtörést okozott mindkét oldal sta­tisztikusainak és tervkészítőinek. 1990 óta a forgalom dollárelszámo­lásban bonyolódik. A kivitelt tekintve hazánk teljes kereskedelmének 4 százalékát realizálja ily módon. Más tendenciát mutat viszont ma­gyarországi behozatalunk, amely 1990-ben a teljes import 3,4 száza­lékát tette ki, 1991-re 2 százalékra csökkent, az idei év első hét hónap­jában pedig 1,4 százalékra zuhant. A jelenség okairól Ľubomír Marták külkereskedelmi miniszterhelyettes­től érdeklődtünk: - A csökkenés oka a forint dollár árfolyamában rejlik. Úgy is mond­hatjuk, hogy ők ezt reálisabban álla­pították meg, mint mi, ennek követ­keztében viszont a hozzánk irányuló kivitelük jelentősen megdrágult. Emellett Magyarország nagy meny­nyiségben szállít mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, ezek­kel szemben azonban nálunk bizo­nyos fokú védőintézkedéseket foga­natosítottunk. így például, ha valaki olcsón hoz be búzát, ki kell egyenlí­tenie a hazai termelői árhoz képest jelentkező különbözetet. Mindennek ellenére hangsúlyozni szeretném, hogy Magyarország a legközelebbi és legszimpatikusabb partnerünk, amellyel makroökonó­miai szempontból a legjobban meg­értjük egymást. Kollégám, Berényi államtitkár úr nagyon jó szakember és vele mindig sikerül rugalmasan megoldani a kölcsönös kereskede­lemben jelentkező problémákat. Példaként hozhatom fel az Adria­kőolajvezetéket, amellyel kapcsolat­ban annak idején 20 millió rubeles költségkülönbségek jelentkeztek. Az ügyet fél éven belül úgy rendeztük, hogy ma mindkét fél elégedett és egyik sem tartozik a másiknak. Ta­valy májusig sikerült lezárni az összes korábbi ügyünket is, ily mó­don a jelenlegi kapcsolatainkat sem­miféle múltbeli teher nem nehezíti, és ezt óriási előnynek tekintem. -tl­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 12492/91 Kiss Ľudovít, 1919. 9. 16., meghalt, Kap. Kľačany (Szambork) 12500/91 Kuczman Jozef, 1919. 12. 30, meghalt, Komárom (Kijev) 12516/91 Kulacs Árpád, 1925. 6. 29., Vásárút (Harkov) 12537/91 Koncz Rudolf, 1913. 2. 17., meghalt, Kőhídgyarmat (Kijev) 12582/91 Kašinský Ján, 1921. 3. 8., Nagymihály (Donyeck) 12592/91 Kukuč Michal, 1915. 4. 18., meghalt, Záhor (Rosztov) 2625/91 Kaško František, 1901. 10. 18., meghalt, Szomotor (Gorlovka) 112/91 Kiss Mihály, 1909. 9. 27., meghalt, Vágkirályfa (Leningrád) 516/91 Kozma János, 1924. 5. 5., meghalt, Szepsi (Kamcsatka) 1501/91 Kelsner Filip, 1909. 10. 4., Késmárk (Dombasz) 7388/91 Kamenický Július, 1908. 3. 8., meghalt, Nyárad, (Kijev) 5442/91 Kiss Martin, 1906. 8. 16., Keszegfalu (Csurgó) 4959/91 Kovács Gyula, 1909. 10. 15., Nyárasd (Szovjetunió) 7000/91 Kecskeméti József, 1914. 9. 18., Muzsla (Szovjetunió) 5926/91 Lantódy Imre, 1923. 3. 24., Csilizradvány (Franciaország) (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents