Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám, szombat
5 M0ZAI K ÚJ SZÓ. AZ ELVESZETT ALKOTMÁNY Mint ismeretes, a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta az alkotmányt, amely hatályba lépésétől kezdve a jogalkotás alapját képezi majd. Az alkotmány tartalmáról, az előkészítés módjáról, a megtárgyalás drámájáról nyilatkoztak a magyar mozgalmak, politikusok és polgárok egyaránt. Felvetődik a kérdés - hogyan tovább? Megkísérlem tisztázni két alapvejp kérdéskört, ezzel kapcsolatban. MIÉRT NEM JÓ SZÁMUNKRA EZ AZ ALKOTMÁNY? Képviselő társaim és jómagam megindokoltuk módosító javaslatainkat, felsorakoztattuk a nemzetközi egyezségokmányokkal és a jelenkor követelményeivel összhangban lévő érveinket. Sajnos nem találtak megértésre a többségi nemzet képviselői részéről. Megítélésem szerint az elfogadott alkotmány tartamát és szerkezetét'a következők jellemzik: 1. a nemzeti kizárólagosság jeleit hordozza magában, a nemzeti és polgári elemek egybevetési kísérlete sikertelen; 2. a jogok deklaratív meghatározása nem nyújt alkotmányos garanciát; 3. szerkezete erősen emlékeztet a volt szocialista országok alkotmányára, előtérbe helyezi az állam és szervei mindenhatóságát a polgárral szemben; 4. az állam legfelsőbb szervei közti viszony diszharmóniája a végrehajtó hatalmat erősíti; 5. az előkészítés, a tárgyalások valamint az elfogadás módja előrevetíti az állampolitika szintjére emelhető erőszakot. A NEMZETI KISEBBSÉG JOGI HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE SZEMPONTJÁBÓL az alkotmány nem rögzíti a nemzeti kisebbségek alapvető csoportjogait, különösképpen az - identitás védelmét, -a politikai és végrehajtó szervek létrehozását, - szülőföldjük megtartásának jogát, -sokrétű és sokszínű önigazgatási szervek létrehozását, - a külkapcsolatok korlátlan gyakorlását, az anyanyelv teljes mértékű szabad használatát, - a hivatalos nyelv helyett bevezeti az államnyelv fogalmát, -nem tartalmazza a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogi helyzetét részletesen szabályozó nemzetiségi kódex kimunkálását, jövőbeni elfogadását. Mindannak következtében, hogy az alkotmány nem rögzíti egyértelműen a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogait, nem határozza meg a kisebbségi jogok kötelező betartását, elidegeníthetetlenségét, visszavonhatatlanságát, a jogbiztonság helyett jogi bizonytalanságot teremt. Ne tévesszen meg senkit az alkotmány 33-ik és 34-ik cikkelyében az alkotmánylevél mechanikusan átvett szövege a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól, mert ezek csak deklarált jogok, mindennemű garancia nélkül, bármikor módosíthatók tőrvénnyel vagy rendelettel, s így mitsem érnek, mert ki vagyunk szolgáltatva a mindenkori hatalom kénye-kedvének. Az idézett cikkely 3-ik bekezdése nem más, mint rejtett fenyegetés - az ellenségkép kialakítása. Az a tény, hogy lényegében 38 módosító javaslatunkat a többségi kormánypárt képviselői elutasították, azt bizonyítja, hogy a jelenlegi politikai légkörben nincs részükről hajlandóság a tisztességes párbeszédre, méltányosságra vagy kiegyezésre. Ellenkezőleg, tanúi voltunk és vagyunk a hatalmi pozícióból, önkényeskedésből származó, kioktató, néha megalázó hangvételnek, az előre elhatározott és tudott végeredmény jegyében. MIÉRT VONULTUNK KI A SZAVAZÁS ELŐTT A PARLAMENTBŐL? A parlamenti választások során elköteleztük magunkat, hogy - munkálkodni fogunk a demokrácia és a jogállam létrehozásán és az európai értékek meghonosításán, - küzdeni fogunk a nemzeti kisebbségek jogaiért, kollektív politikai képviseletéért, - a saját ügyeikben való döntés jogáért, - az állampolgári egyenlőségért és egyenjogúságért, valamint mindennemű megkülönböztetés ellen, - harcolni fogunk a sovinizmus, a nacionalizmus és az idegengyűlölet ellen, -védelmezni fogjuk a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti kincseit, -gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, - az anyanyelv korlátlan használatát és nem utolsó sorban - a különböző nemzetiségek együttélését. Az alkotmány előkészítése, megtárgyalása során becsülettel tettük, amit lehetett. Megítélésünk szerint igényeinket az alkotmány nem elégíti ki. A több száz módosító javaslat, az ellenünk való indokolatlan kirohanások, a vádaskodás és mind a 38 módosító javaslatunk mechanikus elvetése után úgy láttuk jónak, hogy egyértelmű és félreérthetetlen tiltakozásunk jeleként nem veszünk részt a szavazáson. Nem lehettünk ott egy olyan alaptörvény megszavazásánál, mely érdekeinket semmibe veszi, kizárólagos jellegű, minden kompromisszumkészséget elvet, és így sérti a kisebbségek emberi méltóságát. Ez az alkotmány számunkra nem előre mutató, hanem visszahúzó, nem bővíti eddigi jogainkat, hanem lehetőséget ad későbbi korlátozásukra. Nem kívántuk a demokrácia látszatát erősíteni. Az áltálam előre bejelentett egységes kivonulással tiltakoztunk és megingattuk a szavazó gépezet magabiztosságát, felhívtuk Európa- és a kulturvilág figyelmét sorsunk alalulására. HOGYAN TOVÁBB? Eltökélt szándékunk, hogy vállalt kötelességeinket tovább teljesítjük, az adott körülmények között töretlen hittel fogunk küzdeni mindenütt, egyénként, polgárként, magyarként, a családban, a munkahelyen, mozgalmainkban és a társadalmi élet minden szakaszán. Nyugodtan és magabiztosan, emberi méltósággal fogjuk viselni a nehézségeket, a csüggedőket biztatva, a rettegésben és félelemben élőket bátorítva. Óhajunk az összetartás megszilárdítása, a kicsinyeskedő perpatvar félretétele, mert minden elérhető, amiről önmagunk nem mondunk le. A kisebbségi sors megannyi keserve, a veszélyek, a kisemmizés, a megaláztatás, a jogfosztottság, a mindennapi létért való szüntelen küzdelem, a megpróbáltatások özöne megtanított mindannyiunkat arra, hogy az adott időben és helyen mit kell tenni, hogyan lehet az adott körülmények között élni és élve maradni: úgy hogy hűek maradjunk ön magunkhoz. Otthonunk nem eladó és nyelvünket nem hagyjuk kitépni. „Ember küzdj és bízva bízzál", eljön az idő, amikor az elveszett alkotmány számunkra is megtaláltatik és igazi alaptörvény lesz. RÓZSA ERNŐ, az SZNT elnökségének tagja 1992. SZEPTEMBER 19. APRÓHIRDETÉS • 1992. szeptember 19-én ünnepli 60. születésnapját BITTERA Franciska Jókán. E szép ünnep alkalmából további hoszszú életet kiván: Férje, fia, 3 lánya, veje és 11 unokája. Ú-2524 • Szeptember 20-án ünnepli 40. születésnapját MICHAČ Ágika Besén. Szívből gratulálunk: Lenke és családja. Ú-2351 MEGEMLÉKEZÉS • Mély fájdalommal mondunk köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a muzslaí temetőbe 1992. július 30án, drága jó fiunkat, KOSZTOLÁNSZKÍ Róbertet, akit a halál 20 éve. sen, tragikus körülmények közt ragadott ki szerettei közül. Akik ismerték, szerették és őrzik szívükben emlékét, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Gyászoló szülei és testvére, Brigitta. Ú-2684 • Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára dráfja halottunkat, CSÁDER ERZSÉBETET szeptember 8-án a doborgazi temetőbe. A gyászoló család Ú-2693 • Fájó szívvel, könnyes szemmel állunk meg sírjánál, és soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halottunkra, id. NÉMETH Károlyné FERENCZI Máriára (Ekecs), akit a kegyetlen halál 1991. szeptember 19-én ragadott ki szerettei köréből. Emlékét örökké őrzi gyászoló családja. Ú-2687 ADÁSVÉTEL • Eladó öregebb családi ház kerttel, 20 km-re Pozsonytól. Cím a hirdetőirodában. 0-2647 • Eladó korai piros holland tulipánhagyma, hajtatásra is alkalmas. Ára 1^4 korona darabja, aprók 70 korona/kg. Cím; Bodnárová, Havlíčková 1, 040 01 Košice. Ú-2106 VEGYES • Fiatal, kitanult kozmetikusnö munkát keres. Cím: a hirdetőirodában. Ú-2654 • Felvásárolok zöldséget, gyümölcsöt. Tel.: 0708/37 10. Ú-2657 • Fiatal, nem dohányzó független hölgyet, madárgondozásra, reklámkihordásra, takarításra azonnal felveszek. Tel.: 00431/950944 Ú-2251 ||||:- mrnmM : Jj||| Fájdalommal tudatjuk munkatársainkkal és ismerősökkel, hogy hosszan tartó betegség után elhunyt Gergely D. Erzsébet, a Csemadok OV és a Madách Könyves Lapkiadó egykori munkatársa. Temetése 1992. szeptember 21-én, hétfőn 15 órakor lesz a szenei temetőben. Az elhunytért kiengesztelő szent misét 14.30 órakor tartanak a katolikus templomban. Építészek és építők figyelmébe ajánljuk az üzeműnkben gyártott • könnyű falazóeiemeket (hordozó és válaszfaiakra) • kedvezményes áron előkészítünk B 135-ös, B 170-es. 3 250-es betonkeveréket. Bővebb tájékoztatás a következő elmen: C EPET, építőelem-gyártás 925 03 Horné Saliby (Felsőszeli, Galántai járás, régifsz-udvar). Tel, 0707/934 91. UP-1 553 MOLDOVA ^MSb GYÖRGY félelem k aPV a o Hétvégeken már kora reggel átutazott a Moszkva téri emberpiacra, tülekedett a felhajtókat körülvevő gyűrűben, iskolai bizonyítványát mutogatva kiabált, hogy szakmunkás. Többnyire kiválasztották a tömegből, beállhatott a magánépítkezésen dolgozó kőművesek mellé, tízórai munkával ezer-ezerkétszíz forintot keresett. Borsos nem tört le, csak átmenetinek találta nehéz helyzetét. Bízott benne, hogy a kötetét hamarosan elfogadják, legalább húszezer forint előleget kap a szakszervezettől, és ennyiből rendezni tudja majd az életét. A szokásos összejövetelen érdeklődött Németh Ernőtől, hogy hol tart a könyv ügye. A szerkesztő megnyugtatta: minden rendben megy, az illetékes bizottság már döntött, csak azért nem hozzák nyilvánosságra a határozatukat, mert tagjainak idejét jelenleg lekötik az időszakos szakszervezeti választások. Borsos sokáig várt, de egy idő után gyanúsnak találta az egyforma, semmitmondó ígérgetéseket, megkérte Káplárt, hogy menjen be a szakszervezet elnökségére, és nézzen utána az ügynek. Az öregember vonakodva, de elvállalta. Borsos már a legközelebbi találkozásuknál rákérdezett: - Megtudtál valamit, Józsi bácsi? Káplár idegesen harákolt, és dörzsölgette az arcát: - Jártam benn az elnökségen, de sajnos hiába. A kötetedről senki sem tud. - Hogy lehet az? - Szerintem Ernő nem írta meg a lektori jelentést, és nem vitte be az anyagodat sem. Sajnos, neked volt igazad, mikor kételkedtél benne, de ki gondolta volna?! Rendes magyar embernek hittem. Borsos gyomra összehúzódott az idegességtől: - Ez biztos, Józsi bácsi? Kizárt dolog, hogy tévedtél? - Mindenkit megkérdeztem, akire tartozik. Megnéztem a tervet is, abban sem szerepelsz; idén egy Vas megyei tanácstitkár önéletrajzát fogják kiadni. Te legjobb esetben egy fél év múlva jelenhetsz meg. De nyugodj meg, most majd én veszem kezembe az ügyet. Ha van egy másik példányod a kéziratból, add ide nekem. Mikor felfogta, hogy reményei összeomlottak, Borsos agyát elborította a düh, felemelkedett a helyéről. Káplár megfogta a karját, és megpróbálta visszatartani: - Mit akarsz, Feri? Légy észnél! A fiú lerázta magáról, átment az asztal túlsó végébe, és megállt Németh előtt: - Ráérsz egy pillanatra? A szerkesztő mosolyogva felnézett: - Parancsolj velem. Valami-új zseniális művet hoztál? Ülj le. - Nem fontos, csak egy szóra jöttem ide. Azt szeretném kérdezni, hogy pontosan mikor adtad le a kötetemet az elnökségnek? -> Legalább hat hete, de hiszen mondtam már neked! Most miért jutott az eszedbe? - Káplár Józsi bácsi utána akar nézni. - Felesleges. Szerintem most már napokon belül értesítenek, hogy mikor írjátok alá a szerződést. A sürgetéstől csak megsértődnek... Borsos nem tudta tovább hallgatni, felemelt egy poharat az asztalról, és a benne maradt bort Németh arcába öntötte. A férfi annyira meglepődött a váratlan inzultustól, hogy a szemét sem tudta becsukni, elvakultan dörzsölgette öklével. A fiú néhány pillanatig dermedten állt, keze elzsibbadt, a pohár kicsúszott az ujjai közül, pukkanva széttörött a kövön. Végül erőt vett magán, és elfordult. El akart menni a kisvendéglőből, de úgy gondolta, az azonnali távozás gyávaság lenne, módot kell adnia ellenfelének, hogy elégtételt vegyen. Visszaült a helyére, néhány közömbös mondatot intézett Káplárhoz, az öregember nem válaszolt, csak rémülten pislogott rá. Borsos figyelte szomszédja csuklóján áz órát, öt perc után úgy találta, eleget tett íratlan kötelességének. Intett a pincérnek, hogy fizetni akar. Németh feltehetőleg erre a pillanatra várt, mert odaugrott hozzá és szemen loccsantotta egy pohár borral. Káplárra is hullott belőle, méltatlankodva törölgette magát: - Mint két bohóc a cirkuszban! Borsos még ültő helyéből belerúgott ellenfelébe, majd fellökte magát a székéből, és megfeszített nyitott tenyerével pofon vágta. Až ütés erejétől Németh hanyatt esett volna, ha a vendégek el nem kapják. - Gyere ki, ha akarsz valamit, ott kint lejátszhatjuk. A fiú támadásra számítva a falhoz lépett, és boksz alapállást vett fel. Németh elindult, de hagyta, hogy szomszédjai lefogják, csak a vállát rángatta, mintha ki akarna szabadulni. Teli torokból kiabált: - Te énhozzám nem nyúlhatsz egy ujjal sem, mert te itt idegen vagy, én pedig bennszülött. - Ha bennszülött vagy, hordjál üveggyöngyöt. - Ezt az országot az én apám, az én nagyapám és száz másik ősöm építette, nekünk, és nem jöttment cigányoknak. Neked itt nincs semmi keresnivalód, magunk között akarunk lenni... - szavai rekedt kiáltozásba fulladtak. Borsos még mindig ütésre emelte az öklét, de hogy a támadás már nyilvánvalóan elmaradt, nevetségesnek találta ezt a pózt, leengedte a kezét. Németh elhallgatott, nyomasztó csend támadt. Borsos még egyszer körülnézett, de pillantását senki sem viszonozta, sem ellenségesen, sem egyetértően. Az asztal mellett ülők elfordították a fejüket, poharukat szorongatták vagy az abrosz szélét gyűrögették. Sporttáskáját a vállára kanyarította, ujjai hegyét ügyetlen búcsúként hozzáértette Káplár vállához, majd kilépett az utcára. Szinte futva vágott neki a Városligetnek, kapkodva szedte a levegőt, hagyta, hogy könnyei végigfolyjanak az arcán: - Meg kellett volna ölni, hogy végre békén hagyjanak! (folytatjuk)
