Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19 / 222. szám, szombat

1992. SZEPTEMBER. 17. .ÚJ SZÓM HAZAI KÖRKÉP DIÓHÉJ POZSONY ÉS BÉCS TELEVÍZIÓS FRIGYE: SZÁZ SZTÁR SZENVEDÉLYE A VAGYONELOSZTÁS ZÖKKENŐI A SZÉTVÁLÁS GYAKORLATILAG EGY ÉVEN BELÜL MEGVALÓSÍTHATÓ GUMIBOTOK PÁRBESZÉDE? Rendszerváltás ide, demokrácia oda, keli a cirkusz. Választások előtt is, de főképp utána, hogy bizonyít­son a győztes garnitúra: ura a hely­zetnek. Ha pedig nincs helyzet, csi­nálni kell, hadd lássa a polgár, hatá­rozott rendőrsége van az új hata­lomnak, amely megvédi őt. A cirkusz előszele már napokkal a Slovan-Fradi meccs előtt benne volt a pozsonyi levegőben, s épeszű ember meggondolta, kimenjen-e a stadionba a sportban gyönyörköd­ni. Inkább a tévé képernyője előtt bólogatott: ez igen, szép szál legé­nyek ezek a szlovák rendőrök, értik a dolgukat. Annyi elpackázott lehe­tőség, kihagyott helyzet után, végre bebizonyíthatták, visszatér a ,, ke­mény ököl, oda üt, ahova köti" ideje. Mintha minden türelmetlenségüket, tétlenségüket beleadták volna a ma­gyar szurkolók verésébe. Nem cso­da. Ha már nem védhették meg az ország elnökét a szlovák főváros főterén, sem á honatyákat a kapu­döngetők elől, most beleadtak apait­anyait. Elvégre, a rendőr nem vész el, csak átalakul. Vagy visszavedlik. A pozsonyi Večerník csütörtöki lelkes cikke szerint ,, csillagos egyesre vizsgázott" verőlegények, persze, lehet, hogy csak a dolgukat végezték, s parancsot hajtottak vég­re. A fradi-szurkoíók sem mai gyere­kek, várható volt, csak eldobnak egy-egy sörös dobozt, kiöltenek egy-két nyelvet. Valahol nem is ez a dolog lényege. Hanem fölöttébb érdekelné az embert, vajon milyen parancsot kaptak kommandós urai­mék, meddig mehettek el a rendcsi­nálásban, s mekkora inzultusok kel­lettek ahhoz,, hogy dühödten és vá­logatatlanul csépeljenek mindent, ami mozog, s ami másnyelvű. A fő­rendőrök és főrendezők szerint a nagyobb bajt előzték meg, mert ha nem kezdenek eszeveszett vereke­désbe, az a maroknyi magyar szur­koló tragédiát okozott volna. Nyilván ezzel magyarázható a meccs utáni rendcsinálás is, amikor a lelkes szurkolók megrendszabályozták a magyar gépkocsikat és autóbu­szokat. Nehogy már verekedést pro­vokáljon az a néhány zsiguli, škoda, miegyéb. Igaz, hajlamosak vagyunk a dol­gokat eltúlozni. Pedig emlékezhe­tünk még a pár évvel ezelőtti futball­tragédiákra, olasz és angol halottak­ra. Ezekhez képest a Slovan-stadi­onban nem folyt vér, legalábbis nem annyi. Mégis, az ember rossz érzés­sel gondol rá, hogy két hét múlva visszavágó lesz Budapesten, s az eset megismétlődhet. Sanda gyanú­mat sem tudom eltitkolni: talán arra számítanak egyesek, hogy aki visz­szaüt, az általában dühösebb? Az ordenáré szurkoló és az orde­náré rendőr között azért van némi különbség. Utóbbi a rend őre, míg az előbbi szabad polgár. A polgárve­rés pedig, akárhogyan is ideologi­zálják és magyarázzák, meglehető­sen visszatetsző, s gyanús képzet­társításokra ragadtathatja az em­bert. Pláne, ha külföldi polgárokat vernek. A magyar televízió apró csúszta­tásával szemben, igen is, volt szlo­vák sajtóvisszhang, sőt, volt elítélő visszhang is. A csütörtöki Smena például szégyenről ir, s arról, hogy ,,a nép képviselői hosszú idő (?) után, ismét kinyilvánították az egyenruha iránti szeretetüket". ,,To je onol", skandálták a tribünön, visz­szaadva a mundér és az erőszak becsületét, amit nyolcvankilenc no­vembere óta szeretnénk elfelejteni. Korai volt az örömünk, a gumibotok feltámadtak halottaikból. (kövi) Nagy fába vágta a fejszéjét a Szlovák Televízió szórakoztató osztálya: ez év utolsó napjától kezd­ve nívós, európai színvonalú progra­mokkal kíván nézői kedvébe járni. Olyan műsorokkal, amilyeneket ed­dig inkább csak az Osztrák Televízi­óban láthattunk, de ott sem hetente, hiszen a sztárokért fizetni kell, még­hozzá nem is keveset. Ha van pénz, van komédia, gon­dolhatja most az olvasó, de hogy a bécsi Terra Mediával közösen lét­rehozott ötvenöt perces műsor ára 14-16 millió korona közt mozog, azt elsőre aligha találná el. De nem kell izgulnunk. Ha a bécsieknek megéri, akkor nekünk, tévénézőknek sem lehet kárunk a game show-nak ne­vezett zenés programból. Klaus Un­terrieder, a Terra Media képviselője á tegnapelőtti sajtótájékoztatón azt is bejelentette: a pénz már elő van teremtve, és tehetős nyugati szpon­zorok nyúltak a zsebükbe. Szenvedélyek. Ez lesz a cime a műsornak, és csak az első adás, a szilveszteri megy majd felvételről, a többit, minden hónapban egyszer, élőben közvetíti a televízió. Persze, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az egész programot, úgy, ahogy felveszik, szép kis összegért a fél világnak felkínálják majd. Ezért kel­lenek a húzónevek, a sztárok, akiket a műsor utazó stábja otthonukban is felkeres. Száz név szerepel már azon a listán, amely a párosával meghívott vendégekről árulkodik, írók, színészek, politikusok, opera­énekesek, fotomodeliek, könnyűze­nei előadók, filmrendezők, sporto­lók, sőt még hercegek és hercegnők (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Színház művészklubjában évadnyitó sajtóértekezleten Dušan Jamrich igazgató és munkatársai beszéltek az idei szezon előkészüle­teiről. Az operatársulat Csajkovszkij Anyeginével kezd, majd Monteverdi Poppea megkoronázása ós Richard Wagner A Rajna kincse című operá­ját mutatja be. A balett Csajkovszkij Diótörőjét, egy kamerabalett-estet és Minkus Don Quijote című tánc­kompozícióját tűzi játékrendjére. A prózai társulat H. M. Enzens­berger-, Pirandello-, Gardner-, Mňačko-, J. Cíger-Hronský-, Ahl­fors- és Wedekind-drámát mutat be. A tizenöt premier eggyel keve­sebb, mint a múlt évadban bemuta­tott darabok száma, ugyanakkor az opera 17, a balett 5, a prózai társulat pedig 16 darabot tart rendszeresen repertoáron. Vendégszereplésekkel és ideérkező társulatok fogadásával is számol a színház vezetése. ígére­tük van arra, hogy a jövő nyár elején Budapesten vendégszereplő milánói is visszajelezték már: jó pénzért szí­vesen mondanak igent a meghívás­ra, és eljönnek még a világ túlsó feléről is. Hogy kik? Káprázatos a névsor. Ma még talán el sem hisszük, hogy a közeli hónapokban, években itt, Pozsonyban lép majd kamera elé Julia Roberts, Meryl Streep, Barbra Streisand, Nastassja Kinski, Sophia Loren, Gina Loilobrigida, Sophie Marceau, Catherine Deneuve, Kim Basinger, Cher, Madonna, Sinead O'Connor, Vanessa Parádis, Whit­ney Houston, Tina Turner, Elton John, Jason Donovan, Prince, Julio Iglesias, Luciano Pavarotti, Jósé Carreras, Placido Domingo, Charles Aznaovur, Brian Adams, George Mi­chel. De nem sokáig várat magára Michael Douglas, Kevin Costner, Bud Spencer, Terence Hill, Jean­Claude van Damm, Robert De Niro, Gérard Depardieu, Mickey Rourke, Milos Formán, Ingmar Bermann, Ni­ki Lauda, Diego Maradona, Ayaton Senna, Szeles Mónika, Steffi Graf, Katharina Witt, Björn Borg és Marti­na Navrátilová. S hogy a politikusok közül is megemlítsünk néhányat, a műsor vendége lesz Mihail és Raisza Gorbacsov, Ronald és Nancy Reagan, valamint Eduard Sevardnadze. A monacói házat Stephanie és Albert képviselik. A műsor. házigazdájának szere­pét nagyon sokan szerették volna betölteni, de négy nyelven (spanyo­lul, angolul, németül és franciául) egyetlen pályázó tud csak folyéko­nyan beszélni: a prágai Josef Lau­fer. így aztán a mikrofon az ő kezé­ben lesz. -szó­Piccolo Teatrót is vendégül láthat­ják. A társulatok egyikében sem kö­vetkeztek be számottevő személyi változások. Érdekességként említ­hető meg, hogy az újságírók részé­ről elhangzottak kérdések: vissza­térhet-e a színházhoz Magda Vášá­ryová, hazánk volt bécsi nagyköve­te. A válasz erre így szólt: „Igen, ugyanis most is színházunk alkal­mazottja." Felmerült a Pribina utcában épülő új színház állapota is. Dušan Jam­rich elmondta, hogy eredetileg a be­ruházás felemelt értéke 1 milliárd korona volt, az azóta bekövetkezett árliberalizáció hatására ez az összeg jelenleg 1,8 milliárd korona. Sajnos a többször módosított átadá­si határidő sem tartható, mivel 1994. decemberéig közei 800 millió koro­nát kellene kapniuk az állami költ­ségvetésből. Márpedig a Szlovák Köztársaság gazdasági helyzetét is­merve ez elképzelhetetlen. így az átadás optimistán kijelölt határideje 1995 karácsonya lenne. (d-n) (Munkatársunktól) - Belpolitikai megfigyelők a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság szétválásának folyamatában a föderáció vagyoná­nak elosztását keményebb diónak tekintik, mint a szétválás politikai és törvényhozási előkészítését. A szö­vetségi kormány megakadt a vagyon­elosztás módozatairól és a jog­utódlásról szóló törvénytervezet ki­dolgozásában. A legtöbb vita az elosztás kritériumai körül alakult ki. A területi elv (a vagyon azé az államé, amelynek területén találha­tó) körül nincs vita, a lakosság lélek­számát figyelembe vevő arányossá­gi elv kérdésében azonban már el­térnek a vélemények. Antonín Bau­dyš szövetségi miniszterhelyettes szerint azt kell tekintetbe venni, hogy az osztás tárgyát képező erő­források hol keletkeztek, nem pedig a népesedési adatokat. Cseh részről felvetették az ún. történelmi szempontot is. Ez olyan értékekre, vagyonra vonatkozna, amely már 1918 előtt is létezett. Számos csehszlovák nagykövetség épületében például híres cseh fes­tők alkotásai s egyéb értékes műtár­gyak találhatók. Ezek ha az elosztás gépiesen történne, megszűnnének cseh tulajdon lenni. A hadügyi és a belügyi tárca vo­(Folytatás az 1. oldalról) tel módjáról. A komoly érdeklődő kérdőivet kap, amelyet ki kell tölte­nie. Ebben a személyes adatain és a vállalkozás általános jelemzőin kí­vül megjelöli ezt is, milyen területen óhajt együttműködni. Mi a kitöltött kérdőívet Brüsszelbe, az EK köz­pontjába küldjük, ahol az adatokat betáplálják egy kifejezetten erre a célra létrehozott számítógépes adatbankba. A rendszerben nyilván­tartott vállalkozók közül ezután a számítógép több partnert is ajánl, a közvetlen kapcsolatfelvétel pedig már az üzleti tárgyalásokon dől el. • Milyen feltételek teljesítésével vehetik igénybe a hazai kis- és kö­zépvállalkozók az adatbank szolgál­tatásait? -A szolgáltatás alapjában véve teljesen ingyenes. A feltétele csupán az, hogy az iránta érdeklöclő vállal­kozó kitöltse a kérdőívet, és megfe­leljen a kis- és középvállalkozói kate­gória követelményeinek. Tehát leg­feljebb 150 alkalmazottat foglalkoz­tathat, illetve a vállalkozását a válla­lati regiszterben is nyilván kell hogy tartsák. • Milyen együttműködési lehető­ségekre van mód, illetve melyik iránt mutatkozik leginkább igény az ér­deklődők részéről? - A partnert kereső vállalkozó már a kérdőíven megjelöli, hogy milyen natkozásába nem alkalmazható a két köztársaság lakosságának lé­lekszámát tükröző 1:2 arány. Ezek­ben a tárcákban a működőképesség és a területi elhelyezés sajátos szempontjait kell figyelembe venni. A Csehszlovák Államvasutak va­gyonának elosztásában a területi elv a mérvadó. Hiszen az állomás­épületek és a vasúti pályák valame­lyik utódállam területén vannak, a mozdony- és személykocsi- park is konkrét mozdonytelepekhez kötő­dik a két köztársaság területén. A ki­terjedt tehervagonpark elosztása te­rén azonban feltételezhető, hogy sa­játos elosztási kulcsot alkalmaznak majd. Előfordulhat, hogy a Szövetségi Gyűlés soron levő ülésén nem alkot­nak törvényt a vagyonelosztás mód­járól. Ha ez így lesz, akkor elképzel­hető, hogy a kezdeményezést átve­szi a CSNT és az SZNT, s a föderá­ció felosztására e két testület közti megegyezés alapján kerül sor. Szakemberek szerint a szétválás gyakorlatilag egy éven belül megva­lósítható, Sokkal több időt vesz azonban igénybe a nemzetközi szerződéseknek, illetve az utódálla­mok különféle nemzetközi szerveze­tekben való tagságának felújítása. SOMOGYI MÁTYÁS irányú együttműködéshez kíván kapcsolatot létesíteni. Három fő té­makörben választhat. Kereskedelmi, üzleti partner, illetve pénzügyi vagy pedig műszaki együttműködéshez kereshet társat. Ágazati szempont­ból semmyilyen kikötés nincs, Ezi­dáig elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok iránt nyilvánul meg az érdeklődés. Naponta mintegy 10-12 érdeklődőnek nyújtunk tájékoztatást és kérdőívet. • A honi vállalkozások zöme egyértelműen pénzügyi akadályok­kal küszködik. Az EK által finanszí­rozott támogatási programok nyújta­nak-e segítséget ezen a téren? - Ebben a kérdésben külön kell választani az általunk közvetített kápcsolatfelvételi lehetőségeket a központilag finanszirozott támoga­tási programoktól. A támogatási programokra szánt összeget az adott ország kormánya kapja meg és használja fel a különböző gazda­sági, szerkezetváltási célok megva­lósítására. Mi a vállalkozók közötti kapcsolatok létrehozásának útját egyengetjük. Végezetül elmonda­nám, hogy aki nem jut el hozzánk a brünni vásár idején, a kapcsolat­felvétel iránti igényét a EK tagorszá­gok prágai képviseletén is jelezheti, ott is szívesen adnak tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ AHOGY ÉN LÁTOM TÁJKÉP A TÉGLAMEZEI CSATA UTÁN A Slovan - Fradi meccs óta legalább tizenöten felszólítottak: valljak színt, kinek adok igazat. A randalírozó (mások szerint civilizáltan szurkoló) magyarországi futballrajongóknak, vagy a gumi­botozó (mások szerint áldozatkészen a köteles­ségüket teljesítő) rendőröknek. Úgy hallom, két hét múlva Fradi - Slovan labdarúgó mérkőzés lesz Budapesten, és attól tartok, hogy majd ezt követően is színvallásra szólítanak fel magyar és szlovák honfitársaim. Ugyancsak randalírozás (civilizált szurkolás), il­letve gumibotozás (hősi kötelességteljesítés) ügyében. Nem voltam kinn a meccsen. Nem értek a lab­darúgáshoz, csak annyit tudok erről az állítólag test- és léleknemesítő játékról, hogy huszonket­ten játsszák. Utoljára úgy 1946 körül voltam mérkőzésen. Nagykeszin. A libalegelón tartották. Szülőfalumban ekkortájt még az volt a szokás, hogy ha tizenegyest rendelt el a bíró, a falu legszebb lánya lépte ki a tizenegyet. Letette a labdát, majd a bíró sípjelére a csatár vagy gólt lőtt, vagy nem. Körülbelül 1948-ban azután meg­tudtam, hogy a kesziek a szomszédos Ekelen vendégszerepeltek barátságos mérkőzésen, a falumbeli bekk barátságtalanul szerelte a cen­terhalfot, valaki beordított, hogy „Ne hagyd ma­gad, Jani", biciklipumpák is előkerültek, néhá­nyan a partvonalon túlról is berohantak a pályára. Nem szaporítom a szót: a keszi csapat gyalog ment aznap haza, kukoricatáblákon és szikkadt tarlókon keresztül. Azóta se járok meccsre. így a téglamezei futballincidens ügyében nem tudok kvalifikáltan állást foglalni. Csak annyit mondhatok, hogy Pozsonyban találkoztam aznap a Fradi szurkolói­nak néhány csoportjával. A Mamutnak becézett sörözőben is. Többségük békésen nyakalta a „cseh sört", kedvesek, közvetlenek voltak. A szomszéd asztalnál ülőkkel ha találkozott a te­kintetük, egészségükre emelték a korsót. De találkoztam olyanokkal is, akiknek az arcképét nyugodt lelkiismerettel be lehetne sorolni Lomb­roso professzor gyűjteményébe. Szavahihető kollégák mesélik (kint voltak az­nap a Téglamezőn), hogy semmivel sem volt a mérkőzés, alatt forróbb a hangulat a hasonló meccseken szokásosnál. Állítólag 8 ezer jegyet adtak el a magyarországiaknak. A drukkerek zöme úgy bíztatta csapatát, ahogy azt általában az ilyen találkozókon a világon mindenütt teszik. Nem repült több konzervdoboz, sörösüveg és más tárgy a pálya felé, mint általában az ilyen mérkőzéseken repülni szokott. Ilyenkor úgy old­ják meg a problémát, hogy a rendőrök a fókolom­posokat kiemelik a tömegből, majd felelősségre vonják őket. Videofelvételek segítségével nem nehéz bizonyítékokat is szolgáltatni. Több tucat autentikus fénykép megjelent a „téglamezei csatáról". Ahogy rájuk pillantot­tam, nem tehetek róla, de ez jutott róluk az eszembe: Uramisten, hiszen ezek a rendőrök élvezkedve használják a gumibotot! Te jó ég, ez a televíziós felvétel kísértetiesen emlékeztet arra a jelenetre, amit 1989 novemberében Prágában, a Národní tŕídán vettek fell Vajon hányan voltak közülük rendőrök már a fordulat előtt is? Vajon ki, milyen múltú oktató tanítja óket a rendőriskolán? Vajon kitől tanulták, hogy a fotoriporter által megörökitett pillanatot egy posztszocialista rendőrnek ajánlatos meg­semmisíteni? Dermesztő érzés arra gondolni, hogy nem egészen két hét múlva Budapesten is megismét­lődhet, ami a Téglamezön és környékén történt. Feltételezhető, hogy Szlovákiában éppen úgy vannak kisebbrendűségi érzésben szenvedő em­berek, akik csapatuk fényében sütkérezve úgy gondolják, többek, nagyobbak lesznek, ha na­gyobbat ordítanak. És - ugye - az is tény, hogy a magyar rendőrség állományának zöme sem a Scotland Yardnál tanulta ki a mesterséget. TÓTH MIHÁLY TIZENÖT BEMUTATÓ A SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZBAN EK-PAVILON BRÜNNBEN

Next

/
Thumbnails
Contents