Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 17. IÚJSZÓ* GAZDASÁG PEDIG JÓL KEZDŐDÖTT • Hosszú szárazságnak sok eső a vége - tartja a régi bölcsesség, de az évszázadod tapasztalatot igazoló ki­adós csapadék még mindig sehol. Pedig nagyon kellene. Vízre vár a már földben levő repce, és száraz a magágy, amelybe a búza kerül. Barta Bélát, az Öntözőgazdálko­dási Kutatóintézet tudományos munkatársát, talajaink vízkészletéről kérdeztem. —Az év egészében véve jóí kezdő­dött. A talaj átéli időszakban annyira feltöltődött vízzel, hogy az ötödik hó­nap végéig nem mutatkozott lénye­gesebb hiány. Júniusban 122 milli­méter esőt kaptunk, és ezt még a nö­vények jelentősebb megkárosodá­sa előtt július első dekádjában 30 milliméternyi csapadék egészítette ki. Ennyi esó' és a magas napi átlag­hó'mérséklet mellett a növényzet, kü­'lönösen a cukorrépa és a kukorica még sokat ígért. • És jött a fordulat. - Július második harmadától kezdve az augusztus első hat napjá­ban szinte cseppenként kapott 16­20 milliméternyi esőt nem számítva egészen a nyolcadik hónap végéig abszolút csapadékmentes időszak következett harminc fokot meghala­dó napi átlaghőmérsékletekkel. A csapadékhiány és a nagy hőség mi­att a talaj vízellátottsága a hervadási pont alá süllyedt. Elvesztette élet­fenntartó képességét, vagyis 1,5-3 méter mélységig, ameddig a kultú­rák gyökerei érnek, kiszáradt. Az „eredmény": szeptember-október helyett augusztusban beérett kuko­• rica és egyéb jelentős terméskiesé­sek. • Már ahol... - A nagy adagokkal megöntözött növény az átlagosnál több napener­giát hasznosította, és a meleg meg a víz csodákra képes. Megfigyelése­ink egyértelműen bizonyítják, hogy a mi vidékünkön intenzív növényter­mesztés öntözés nélkül lehetetlen. Az elmúlt tizenkét év alatt Szlovákia növénytermesztés szempontjából legkedvezőbb vidékein a csapadék 1000-1200 milliméterrel maradt el a szükségesnél, vagyis olyan állapot állt be, mintha kétteljesen eső nélkü­li évünk lett volna. A csapadékhiány tehát nem rendkívüli, az év valame­lyik szakaszában számolni kell vele. • Jelenleg is? - Augusztust követően a hegyvi­dékeken 90, a mezőgazdaságilag hasznosított területeken 15-40 milli­méternyi csapadék hullott. Ez a mennyiség a hervadási pontig ki­száradt talajnak és a földbe kerülő búzának kevés. Ahhoz, hogy a búza gyökere még ó'sszel elérje a kívánt 70-90, de legalább a 40 centiméte­res mélységet, okvetlenül szükség van 40-60 milliméteres vetés előtti tároló öntözésre. • Csakhogy vannak, akik ezt nem tehetik meg. - Évtizedes megfigyeléseink alap­ján október-március hónapokban 170-240 milliméternyi csapadékkal lehet számolni. A Felső-Csallóköz­ben az elmúlt harminc év átlagában a 9-12. hónapban 35-53-56-47 mil­liméter csapadék hullott. Azok, akik nem tudnak öntözni, erre építhet­nek. Olyan termesztéstechnológiai követelmények betartásával, ame­lyekkel ellensúlyozható a csapa­dékhiány. • Főleg azok számára, akik kiegé­szítő tevékenységként kezdtek földet művelni, mit javasol a szakember? - Aki a búza magágyát nem tudja megöntözni, az a magot minden­képpen a vetés optimális elején ves­se el. Az októberben és november­ben várható csapadék a talaj felső rétegeinek vízellátottságát megjavít­ja, és a felvehető vizet tartalmazó ré­teggel együtt a növény gyökere is egyre mélyebbre kerül. Feltéve, hogy erre van elég ideje, mert korán elvetették. Hasonlóan fontos a meg­felelő eló'vetemény, a tápanyagban gazdag és a gondosan megművelt talaj, illetve az optimális növényállo­mány, amelyre vonatkozóan szintén vannak kutatási eredményeink. -ef­ASZÁLY UTÁN... Igaz, szeptember elején hirtelen - szinte egyik óráról a másikra - vé­ge szakadt a hosszú hetekig tarló hőségnek, és Európának ezen a táján is legalább némi esőt kapott a határ. Bár a legtöbb növénynek már mitsem segített a későn érkezett csapadék, a jövő évi termés szempont­jából azonban minden csepp esőre szükség van, hiszen a talaj nedves­ségtartalma azokban a rétegekben, amelyekből a növények még képe­sek felvenni a nedvességet, úgyszólván a nullával egyenlő. Van tehát pótolnivalójuk az égieknek... Hogy mennyi, arról alábbi összeállítá­sunk egyik cikkében szól a szakember. Arról viszont még képtelenek voltunk pontos adatokat szerezni, hogy országos, illetve szlovákiai vi­szonylatban mekkora az aszály következtében keletkezett terméskie­sés, a mezőgazdasági minisztériumokban ugyanis csak a napokban készül el az erre vonatkozó előzetes becslés. A,, terepen " szerzett ada­tokból azonban arra következtethetünk, hogy legalább 30 százalékos kieséssel számolhatunk majd országos viszonylatban is. Es hogy fo­gyasztóként megérezzük-e ennek a kiesésnek a következményeit? Bi­zonyára igen, éspedig leghamarabb az emelkedő élelmiszerárakban... A MAGÁNGAZDA BÁNATA „TÖBBET ÖNTÖZTEM VOLNA, HA..." Böjtje lesz az aszálynak, különö­sen, ha nem használják ki az öntöző­berendezéseket - hallottuk szinte naponta a rádióban és a televízió­ban, olvastuk az újságokban, de a szakemberek figyelmeztetése az idén kevésbé hatott. A mezőgazda­sági üzemek többsége pénzhiányra hivatkozva nem öntözött, és a ma­gángazdák földjei sem kaptak annyi esőpótló vizet, amennyire a drágán megvásárolt berendezéseik képe­sek lettek volna. A tétlenkedő' mezőgazdasági nagyüzem és a magángazda aszálymérlege, kára azonos, a mu­lasztás háttere, oka azonban eseten­ként merőben más. Amíg az előbbi helyen (a vezetők) csak önmagukat okolhatják, mert nem éltek a lehető­séggel, addig a magángazdák több­sége önhibáján kívül mulasztott. - Azért, mert nálunk az öntözőbe­rendezéseket is úgy építették, hogy azokat csak mezőgazdasági nagy­üzemek fogják használni - védte meg önmaga és társai tekintélyétM/'­kóczi Alojz, nagyfődémesi magán­gazda. A szabadföldi paprikára már júni­usban tartálykocsival hordta a vizet, az egy hektár magra szánt káposztá­ja pedig a szó legszorosabb értel­mében tönkrement. Hiába volt a földjén beépített berendezés, ha a mezőgazdasági szövetkezet nem öntözött, ő is tétlenül kényszerült vé­gignézni a pusztulást. Egészen ad­dig, amíg három falu magángazdái összefogtak, s megértő partnert ta­láltak a vízkeleti szivattyúállomáson. Itt kisebb teljesítményű pumpákat szereltek fel s átkapcsolták a vezeté­keket, így júliustól földjeinek egy ré­szét már a szövetkezettől függetle­nül is öntözhette. A két dobos öntözó'berendezés szórófeje ezt követően éjjel-nappal működött. Éltető vízhez jutott a pap­rika, a burgonya, a lucerna, a takar­mányozási célra és vetőmagra ter­mesztett kukorica. A legkisebb kijut­tatott vízadag 40 milliméter volt, a legnagyobb ennek négyszerese. - Megérte? - kérdezem, de a vá­lasz szerint ez úgy éri a gazdát, mint­ha a koromfeketéről kérdezném, hogy fekete-e. - Ahol öntöztem a kukoricát, ott az egyedek többségén két nagy kalász fejlődött ki. Az öntözetlen területen egy kicsi, vagy egy se. A víznek kö­szönhetően hektáronként huszon­hat mázsa többletet takarítok be, úgy két mázsa árával azonos költ­ség ellenében. Tehát megérte? Földjeim nagyobb részét bérlem, a tulajdonosoknak hektáronként 1500 koronát fizetek. Számomra az öntö­zés létkérdés. Már a búza vetésterü­lete is megkapta a 40 milliméteres adagot és a vetést követően újabbat kap. - Önnél, aki így mérlegei, az idei mezőgazdasági év pénzügyi szem­pontból mennyivel lesz rosszabb a tavalyinál? - Úgy számolom, hogy az öntözés igényelte 7-8 százalékos többlet­költség mellett megközelítően 35 százalékkal lesz kisebb a bevéte­lem. Ebben, persze, benne van az is, hogy a tavalyi jövedelem szempont­jából jó év volt, akárcsak az, hogy földjeimnek csak egy részét öntöz­hettem, és azt sem úgy, ahogy ab­ban a bizonyos nagykönyvben már régen megírták. - Például? - Nyáron Görögországban jártam. Negyven fokos hőségben szebbnél szebb kukoricatáblákat csodálhat­tam még. Persze, azt is észrevettem, hogy a görög földműves nem dél­után kezd öntözni, amikor legna­gyobb a forróság, hanem este, és éj­szaka működteti a berendezéseket. A vízkeletiek már ebben is léptek, dél­után egytől másnap reggel kilencig adták a vizet. Sajnos, olyan szivattyú­állomás körzetében is van földem, ahol csak délután egytől este hétig öntözhettem, mivel az én két szórófe­jem a nagy víznyomásra kevés. Mikóczi Alojz nagy tervekkel és komoly elhatározással kezdte a ma­gángazdálkodást. Szavaival élve a földművelés nehéz, de ésszerű munka mellett jövedelmező szakma. Tavaly 43 hektáron gazdálkodott, az idei évre gazdasága területét meg­duplázta, jövőre pedig 140 hektárra növeli. A magángazda esetleges vesztesége zsebbevágó tétel, az eredményeket, hozamokat nem bíz­hatja a véletlenre, így az esőre sem. Ha kevés a csapadék, öntözni kell és szeretne, de ennek az is feltétele, hogy a szivattyúállomások a magán­gazdákhoz is méretezni tudják a vlz­nyomást, és ha van rá igény, éjszaka is legyen víz. EGRI FERENC NAGY SZARAZSÁG - SZUK ESZTENDŐ GÖMÖRBEN ÁTLAG HÚSZ SZÁZALÉKOS TERMÉKKIESÉSSEL SZÁMOLNAK A Rima é,s Sajó menti szövetkeze­teket az idén nyolchetes szárazság sújtotta. A hó'méró' higanyszála gyakran kúszott harminc fok fölé, ennek ellenére a beépített szivattyú­állomásoknak csak a fele működött. Egyesek arra hivatkoztak, hogy nin­csenek szakembereik az öntözőbe­rendezések működtetéséhez, má­sok azzal érveltek, hogy késó'n (au­gusztus elején) ébredt a minisztéri­um és jött azzal a nagylelkű bejelen­téssel, hogy a vízért nem kell fizetni és a villamosenergia-fogyasztás költségeinek is csak a felét fizetik a mezőgazdasági üzemek. Tény vi­szont, hogy a mezőgazdasági kultú­rák most is a természet törvényeihez igazodtak - itt is megsínylették a nagy csapadékhiányt. Konkrét hely­zetelemzést két mezó'gazdasági üzem háza tájén kértünk és kaptunk. FEJES ZOLTÁN, a Bátkai Állami Gazdaság agronómusa: - A gabona még úgy ahogy átvé­szelte a májusi, júniusi hónapokat, mert április végén nálunk 30 millimé­ter csapadék hullott a földekre. Sok­kal rosszabb a helyzet a kukoricával, napraforgóval és a cukorrépával. A termékkiesés 20-30 százalék körül mozog. A takarmánykeverékeknél jelenleg 20 százalékos deficittel kell szembenéznünk. Noha 2100 hektá­ron öntöztünk, éjjel-nappal működ­tek a szórófejek, ez is kevés volt. A silókukorica lábon száradt el, és bi­zony az idén nagyon rá leszünk utal­va a malom, a sörgyár és a cukor­gyártakarmányozásra használt mel­léktermékeire. Szénát is vásárol­nunk kell, hiszen már a második ka­szálás sem hozta az elvárásokat. A szeptember ugyan meghozta a csa­padékot, de ez most már csak arra jó, hogy a talajelőkészítést és az ősziek vetését megkönnyítse. KISFALUDY SÁNDOR, a Serkei Földműves Szövetkezet növény­termesztési ágazatvezetője: - Mindenbó'l többet vártunk és ter­veztünk, mint ami megtermett. Búzá­ból 5 tonna helyett csak 4 tonnát, ár­pából pedig 4,8 tonna helyett csak 4,2 tonnát takarítottunk be egy hek­tárról. Kukoricából a tavalyi hoza­mokból kiindulva 6,2 tonnát tervez­tünk és körülbelül 4 tonnára számí­tunk. A csövek fejletlensége miatt pedig 30 hektárról lesilóztuk a ten­gerit. Silókukoricából végül is 25-30 százalékkal lett kevesebb a terve­zettnél. A cukorrépatáblékon ugyan megvannak az egyedek, de fejletle­nek. A cukortartalmon múlik majd, mennyit fizetünk rá. Igaz az, hogy a szegény embert még az ág is húzza: augusztus 8-án éjjel 230 tonna szárított lóherével és lucernával teli pajtánk porig égett, így 400 000 korona kárunk keletke­zett. Takarmányszükségletünknek csak a 90 százaléka van meg, így a répabetakarításnál nyert zöldtakar­mányon kívül más takarmányt is kell majd vásárolnunk. Nekünk 350 hek­táron kiépített az öntözó'hálózatunk, s ebből 120 hektáron nem öntöz­tünk. Azért nem, mert „osztódással" keletkezett fiatal szövetkezet vagyunk, és nem voltak embereink - persze, pénzünk sem nagyon - az öntözőrend­szerek teljes kihasználásához. POLGÁRI LÁSZLÓ KISZÁRADT Pechem van. Elhatározom, hogy leutazom a Bodrogk bálok képet szerezni arról, mennyire sújtja az ottani me; aszály, s erre mit ad az ég, elered az eső. Rövidebb-hos kel aztán két napig öntözi, élesztgeti a szomjúságtól ide változott tájat. Még szemerkél, amikor Zéténybe érek, dt hamarosan újból kisüt a nap. - Legalább négy-öt héttel korábban kellett volna jönnit nia az esőt! - fogad évelődve a helyi mezőgazdasági sző a portás, miután elmondom neki úticélomat. Milliós aszálykárok Zétényben Furcsa, de sajnos igaz, hogy a múltban rendszerint vízbó'séggel küszködött régiót már egy ideje a szárazság emészti, gyötri. S az idei nyár e másik végletet, szélsó'séget tovább mélyítette. Az 1100 hektáron gazdálkodó zé­tényi szövetkezet agronómusa, Géczi Miklós a csapadéknaplók fellapozásával kezdi a helyzetje­lentést. - Májusban 39 milliméternyi eső hullott itt, júniusban 57, júliusban 40, augusztusban mindössze 10... Az év elejétó'l szeptemberig összesen 251 milliméter. Tavaly 335, korábban ál­talában 450-500. Tetőzte a száraz­ságot a hosszú ideig tartó trópusi meleg, igy mindezek következtében a növénytermesztésben a tavalyihoz képest mintegy harminc százalékkal gyengébbnek mutatkozik a gazda­sági mérlegünk. Szemes kukoricá­ból az utóbbi években hektáronként 6 tonna körüli terméshozamokat ér­tünk el, ám az idén 4 tonna várható... Cukorrépából 40 tonnát szerettünk volna betakarítani egy-egy hektár­ról, de az már csak terv marad... • A cukortartalom? gyünk, de attól tartunk, hogy a most lehullott csapadék hatására a répa még nó'ni fog, s a jelenlegi cukortar­talom a nagyobb tömegben eloszlik, csökkenni fog. A határt jól ismerő szakember le­hangolódva folytatja, hogy a száraz­ság igen megviselte a takar­mányféléket, s még annál is jobban a paprikát, valamint a káposztát. Szaxon Ferenc üzemgazdász sze­rint az idei aszály eló'reláthatóan 2,5-3 millió koronát vesz el a szövet­kezettől. - Ha kukoricából, cukorrépából, paprikából, paradicsomból és ká­posztából a tavalyival azonos termé­sünk lett volna, illetve lenne, akkor körülbelül 2 millió koronával na­gyobb bevételre számíthatnánk. Ugyanakkor a növénytermesztés­ben bekövetkezett terméskiesés az állattenyésztésünket is sújtja. Keve­sebb a tömegtakarmány, s a rétek is kiszáradtak. Az utóbbi következté­ben már augusztusban betereltük a legeló'ró'l a szarvasmarhát. Míg más­kor a napi tejtermelésünk csak szep­temberben kezdett 200 ezer liter alá csökkenni, most július végén kezdő­dött az apadás... • S ha öntözték t gényebb vagy a c gük szempontjáb növényeket? Úgy végül is vállalta, energiaszükséglet megtéríti az üzeme - Nálunk ez tár nincs vízforrásunk, nénk. A határunkat nák egyelőre ess hogy elvezessék a talajból a Latorc nem tölti fel azokat pedig olyankor ars szaszerzett víz. Üresek a esator szomorúbb, még It kiszáradtak a Ticce • Az említett várh a nyereségüket fo Kopasz Viktor szei korica betakarítás, vagy a veszteségül deklődöm tovább, mindegy, melyik „r zik azt. . A közgazdász vá akkor sem zárnánl évet, ha nincs ez t 5,5 millió koroni volt... • Hogyan engec nak ma egy mezőg kezet, hogy „zsini ges legyen? - A jelenleg érv szabályok szerint Ĺ ni, hogy a vagyi évente levonódik t szem azt az össze millió korona értéki lió a veszteségünk, Bohács János zétényi nyugdíjas azt mondja, valamikor H mas víz volt, s innen locsolták a zöldségeskerteket. A Tic c nyoma sincs a víznek. (A s:

Next

/
Thumbnails
Contents