Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 17. IÚJSZÓ* GAZDASÁG PEDIG JÓL KEZDŐDÖTT • Hosszú szárazságnak sok eső a vége - tartja a régi bölcsesség, de az évszázadod tapasztalatot igazoló kiadós csapadék még mindig sehol. Pedig nagyon kellene. Vízre vár a már földben levő repce, és száraz a magágy, amelybe a búza kerül. Barta Bélát, az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet tudományos munkatársát, talajaink vízkészletéről kérdeztem. —Az év egészében véve jóí kezdődött. A talaj átéli időszakban annyira feltöltődött vízzel, hogy az ötödik hónap végéig nem mutatkozott lényegesebb hiány. Júniusban 122 milliméter esőt kaptunk, és ezt még a növények jelentősebb megkárosodása előtt július első dekádjában 30 milliméternyi csapadék egészítette ki. Ennyi esó' és a magas napi átlaghó'mérséklet mellett a növényzet, kü'lönösen a cukorrépa és a kukorica még sokat ígért. • És jött a fordulat. - Július második harmadától kezdve az augusztus első hat napjában szinte cseppenként kapott 1620 milliméternyi esőt nem számítva egészen a nyolcadik hónap végéig abszolút csapadékmentes időszak következett harminc fokot meghaladó napi átlaghőmérsékletekkel. A csapadékhiány és a nagy hőség miatt a talaj vízellátottsága a hervadási pont alá süllyedt. Elvesztette életfenntartó képességét, vagyis 1,5-3 méter mélységig, ameddig a kultúrák gyökerei érnek, kiszáradt. Az „eredmény": szeptember-október helyett augusztusban beérett kuko• rica és egyéb jelentős terméskiesések. • Már ahol... - A nagy adagokkal megöntözött növény az átlagosnál több napenergiát hasznosította, és a meleg meg a víz csodákra képes. Megfigyeléseink egyértelműen bizonyítják, hogy a mi vidékünkön intenzív növénytermesztés öntözés nélkül lehetetlen. Az elmúlt tizenkét év alatt Szlovákia növénytermesztés szempontjából legkedvezőbb vidékein a csapadék 1000-1200 milliméterrel maradt el a szükségesnél, vagyis olyan állapot állt be, mintha kétteljesen eső nélküli évünk lett volna. A csapadékhiány tehát nem rendkívüli, az év valamelyik szakaszában számolni kell vele. • Jelenleg is? - Augusztust követően a hegyvidékeken 90, a mezőgazdaságilag hasznosított területeken 15-40 milliméternyi csapadék hullott. Ez a mennyiség a hervadási pontig kiszáradt talajnak és a földbe kerülő búzának kevés. Ahhoz, hogy a búza gyökere még ó'sszel elérje a kívánt 70-90, de legalább a 40 centiméteres mélységet, okvetlenül szükség van 40-60 milliméteres vetés előtti tároló öntözésre. • Csakhogy vannak, akik ezt nem tehetik meg. - Évtizedes megfigyeléseink alapján október-március hónapokban 170-240 milliméternyi csapadékkal lehet számolni. A Felső-Csallóközben az elmúlt harminc év átlagában a 9-12. hónapban 35-53-56-47 milliméter csapadék hullott. Azok, akik nem tudnak öntözni, erre építhetnek. Olyan termesztéstechnológiai követelmények betartásával, amelyekkel ellensúlyozható a csapadékhiány. • Főleg azok számára, akik kiegészítő tevékenységként kezdtek földet művelni, mit javasol a szakember? - Aki a búza magágyát nem tudja megöntözni, az a magot mindenképpen a vetés optimális elején vesse el. Az októberben és novemberben várható csapadék a talaj felső rétegeinek vízellátottságát megjavítja, és a felvehető vizet tartalmazó réteggel együtt a növény gyökere is egyre mélyebbre kerül. Feltéve, hogy erre van elég ideje, mert korán elvetették. Hasonlóan fontos a megfelelő eló'vetemény, a tápanyagban gazdag és a gondosan megművelt talaj, illetve az optimális növényállomány, amelyre vonatkozóan szintén vannak kutatási eredményeink. -efASZÁLY UTÁN... Igaz, szeptember elején hirtelen - szinte egyik óráról a másikra - vége szakadt a hosszú hetekig tarló hőségnek, és Európának ezen a táján is legalább némi esőt kapott a határ. Bár a legtöbb növénynek már mitsem segített a későn érkezett csapadék, a jövő évi termés szempontjából azonban minden csepp esőre szükség van, hiszen a talaj nedvességtartalma azokban a rétegekben, amelyekből a növények még képesek felvenni a nedvességet, úgyszólván a nullával egyenlő. Van tehát pótolnivalójuk az égieknek... Hogy mennyi, arról alábbi összeállításunk egyik cikkében szól a szakember. Arról viszont még képtelenek voltunk pontos adatokat szerezni, hogy országos, illetve szlovákiai viszonylatban mekkora az aszály következtében keletkezett terméskiesés, a mezőgazdasági minisztériumokban ugyanis csak a napokban készül el az erre vonatkozó előzetes becslés. A,, terepen " szerzett adatokból azonban arra következtethetünk, hogy legalább 30 százalékos kieséssel számolhatunk majd országos viszonylatban is. Es hogy fogyasztóként megérezzük-e ennek a kiesésnek a következményeit? Bizonyára igen, éspedig leghamarabb az emelkedő élelmiszerárakban... A MAGÁNGAZDA BÁNATA „TÖBBET ÖNTÖZTEM VOLNA, HA..." Böjtje lesz az aszálynak, különösen, ha nem használják ki az öntözőberendezéseket - hallottuk szinte naponta a rádióban és a televízióban, olvastuk az újságokban, de a szakemberek figyelmeztetése az idén kevésbé hatott. A mezőgazdasági üzemek többsége pénzhiányra hivatkozva nem öntözött, és a magángazdák földjei sem kaptak annyi esőpótló vizet, amennyire a drágán megvásárolt berendezéseik képesek lettek volna. A tétlenkedő' mezőgazdasági nagyüzem és a magángazda aszálymérlege, kára azonos, a mulasztás háttere, oka azonban esetenként merőben más. Amíg az előbbi helyen (a vezetők) csak önmagukat okolhatják, mert nem éltek a lehetőséggel, addig a magángazdák többsége önhibáján kívül mulasztott. - Azért, mert nálunk az öntözőberendezéseket is úgy építették, hogy azokat csak mezőgazdasági nagyüzemek fogják használni - védte meg önmaga és társai tekintélyétM/'kóczi Alojz, nagyfődémesi magángazda. A szabadföldi paprikára már júniusban tartálykocsival hordta a vizet, az egy hektár magra szánt káposztája pedig a szó legszorosabb értelmében tönkrement. Hiába volt a földjén beépített berendezés, ha a mezőgazdasági szövetkezet nem öntözött, ő is tétlenül kényszerült végignézni a pusztulást. Egészen addig, amíg három falu magángazdái összefogtak, s megértő partnert találtak a vízkeleti szivattyúállomáson. Itt kisebb teljesítményű pumpákat szereltek fel s átkapcsolták a vezetékeket, így júliustól földjeinek egy részét már a szövetkezettől függetlenül is öntözhette. A két dobos öntözó'berendezés szórófeje ezt követően éjjel-nappal működött. Éltető vízhez jutott a paprika, a burgonya, a lucerna, a takarmányozási célra és vetőmagra termesztett kukorica. A legkisebb kijuttatott vízadag 40 milliméter volt, a legnagyobb ennek négyszerese. - Megérte? - kérdezem, de a válasz szerint ez úgy éri a gazdát, mintha a koromfeketéről kérdezném, hogy fekete-e. - Ahol öntöztem a kukoricát, ott az egyedek többségén két nagy kalász fejlődött ki. Az öntözetlen területen egy kicsi, vagy egy se. A víznek köszönhetően hektáronként huszonhat mázsa többletet takarítok be, úgy két mázsa árával azonos költség ellenében. Tehát megérte? Földjeim nagyobb részét bérlem, a tulajdonosoknak hektáronként 1500 koronát fizetek. Számomra az öntözés létkérdés. Már a búza vetésterülete is megkapta a 40 milliméteres adagot és a vetést követően újabbat kap. - Önnél, aki így mérlegei, az idei mezőgazdasági év pénzügyi szempontból mennyivel lesz rosszabb a tavalyinál? - Úgy számolom, hogy az öntözés igényelte 7-8 százalékos többletköltség mellett megközelítően 35 százalékkal lesz kisebb a bevételem. Ebben, persze, benne van az is, hogy a tavalyi jövedelem szempontjából jó év volt, akárcsak az, hogy földjeimnek csak egy részét öntözhettem, és azt sem úgy, ahogy abban a bizonyos nagykönyvben már régen megírták. - Például? - Nyáron Görögországban jártam. Negyven fokos hőségben szebbnél szebb kukoricatáblákat csodálhattam még. Persze, azt is észrevettem, hogy a görög földműves nem délután kezd öntözni, amikor legnagyobb a forróság, hanem este, és éjszaka működteti a berendezéseket. A vízkeletiek már ebben is léptek, délután egytől másnap reggel kilencig adták a vizet. Sajnos, olyan szivattyúállomás körzetében is van földem, ahol csak délután egytől este hétig öntözhettem, mivel az én két szórófejem a nagy víznyomásra kevés. Mikóczi Alojz nagy tervekkel és komoly elhatározással kezdte a magángazdálkodást. Szavaival élve a földművelés nehéz, de ésszerű munka mellett jövedelmező szakma. Tavaly 43 hektáron gazdálkodott, az idei évre gazdasága területét megduplázta, jövőre pedig 140 hektárra növeli. A magángazda esetleges vesztesége zsebbevágó tétel, az eredményeket, hozamokat nem bízhatja a véletlenre, így az esőre sem. Ha kevés a csapadék, öntözni kell és szeretne, de ennek az is feltétele, hogy a szivattyúállomások a magángazdákhoz is méretezni tudják a vlznyomást, és ha van rá igény, éjszaka is legyen víz. EGRI FERENC NAGY SZARAZSÁG - SZUK ESZTENDŐ GÖMÖRBEN ÁTLAG HÚSZ SZÁZALÉKOS TERMÉKKIESÉSSEL SZÁMOLNAK A Rima é,s Sajó menti szövetkezeteket az idén nyolchetes szárazság sújtotta. A hó'méró' higanyszála gyakran kúszott harminc fok fölé, ennek ellenére a beépített szivattyúállomásoknak csak a fele működött. Egyesek arra hivatkoztak, hogy nincsenek szakembereik az öntözőberendezések működtetéséhez, mások azzal érveltek, hogy késó'n (augusztus elején) ébredt a minisztérium és jött azzal a nagylelkű bejelentéssel, hogy a vízért nem kell fizetni és a villamosenergia-fogyasztás költségeinek is csak a felét fizetik a mezőgazdasági üzemek. Tény viszont, hogy a mezőgazdasági kultúrák most is a természet törvényeihez igazodtak - itt is megsínylették a nagy csapadékhiányt. Konkrét helyzetelemzést két mezó'gazdasági üzem háza tájén kértünk és kaptunk. FEJES ZOLTÁN, a Bátkai Állami Gazdaság agronómusa: - A gabona még úgy ahogy átvészelte a májusi, júniusi hónapokat, mert április végén nálunk 30 milliméter csapadék hullott a földekre. Sokkal rosszabb a helyzet a kukoricával, napraforgóval és a cukorrépával. A termékkiesés 20-30 százalék körül mozog. A takarmánykeverékeknél jelenleg 20 százalékos deficittel kell szembenéznünk. Noha 2100 hektáron öntöztünk, éjjel-nappal működtek a szórófejek, ez is kevés volt. A silókukorica lábon száradt el, és bizony az idén nagyon rá leszünk utalva a malom, a sörgyár és a cukorgyártakarmányozásra használt melléktermékeire. Szénát is vásárolnunk kell, hiszen már a második kaszálás sem hozta az elvárásokat. A szeptember ugyan meghozta a csapadékot, de ez most már csak arra jó, hogy a talajelőkészítést és az ősziek vetését megkönnyítse. KISFALUDY SÁNDOR, a Serkei Földműves Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője: - Mindenbó'l többet vártunk és terveztünk, mint ami megtermett. Búzából 5 tonna helyett csak 4 tonnát, árpából pedig 4,8 tonna helyett csak 4,2 tonnát takarítottunk be egy hektárról. Kukoricából a tavalyi hozamokból kiindulva 6,2 tonnát terveztünk és körülbelül 4 tonnára számítunk. A csövek fejletlensége miatt pedig 30 hektárról lesilóztuk a tengerit. Silókukoricából végül is 25-30 százalékkal lett kevesebb a tervezettnél. A cukorrépatáblékon ugyan megvannak az egyedek, de fejletlenek. A cukortartalmon múlik majd, mennyit fizetünk rá. Igaz az, hogy a szegény embert még az ág is húzza: augusztus 8-án éjjel 230 tonna szárított lóherével és lucernával teli pajtánk porig égett, így 400 000 korona kárunk keletkezett. Takarmányszükségletünknek csak a 90 százaléka van meg, így a répabetakarításnál nyert zöldtakarmányon kívül más takarmányt is kell majd vásárolnunk. Nekünk 350 hektáron kiépített az öntözó'hálózatunk, s ebből 120 hektáron nem öntöztünk. Azért nem, mert „osztódással" keletkezett fiatal szövetkezet vagyunk, és nem voltak embereink - persze, pénzünk sem nagyon - az öntözőrendszerek teljes kihasználásához. POLGÁRI LÁSZLÓ KISZÁRADT Pechem van. Elhatározom, hogy leutazom a Bodrogk bálok képet szerezni arról, mennyire sújtja az ottani me; aszály, s erre mit ad az ég, elered az eső. Rövidebb-hos kel aztán két napig öntözi, élesztgeti a szomjúságtól ide változott tájat. Még szemerkél, amikor Zéténybe érek, dt hamarosan újból kisüt a nap. - Legalább négy-öt héttel korábban kellett volna jönnit nia az esőt! - fogad évelődve a helyi mezőgazdasági sző a portás, miután elmondom neki úticélomat. Milliós aszálykárok Zétényben Furcsa, de sajnos igaz, hogy a múltban rendszerint vízbó'séggel küszködött régiót már egy ideje a szárazság emészti, gyötri. S az idei nyár e másik végletet, szélsó'séget tovább mélyítette. Az 1100 hektáron gazdálkodó zétényi szövetkezet agronómusa, Géczi Miklós a csapadéknaplók fellapozásával kezdi a helyzetjelentést. - Májusban 39 milliméternyi eső hullott itt, júniusban 57, júliusban 40, augusztusban mindössze 10... Az év elejétó'l szeptemberig összesen 251 milliméter. Tavaly 335, korábban általában 450-500. Tetőzte a szárazságot a hosszú ideig tartó trópusi meleg, igy mindezek következtében a növénytermesztésben a tavalyihoz képest mintegy harminc százalékkal gyengébbnek mutatkozik a gazdasági mérlegünk. Szemes kukoricából az utóbbi években hektáronként 6 tonna körüli terméshozamokat értünk el, ám az idén 4 tonna várható... Cukorrépából 40 tonnát szerettünk volna betakarítani egy-egy hektárról, de az már csak terv marad... • A cukortartalom? gyünk, de attól tartunk, hogy a most lehullott csapadék hatására a répa még nó'ni fog, s a jelenlegi cukortartalom a nagyobb tömegben eloszlik, csökkenni fog. A határt jól ismerő szakember lehangolódva folytatja, hogy a szárazság igen megviselte a takarmányféléket, s még annál is jobban a paprikát, valamint a káposztát. Szaxon Ferenc üzemgazdász szerint az idei aszály eló'reláthatóan 2,5-3 millió koronát vesz el a szövetkezettől. - Ha kukoricából, cukorrépából, paprikából, paradicsomból és káposztából a tavalyival azonos termésünk lett volna, illetve lenne, akkor körülbelül 2 millió koronával nagyobb bevételre számíthatnánk. Ugyanakkor a növénytermesztésben bekövetkezett terméskiesés az állattenyésztésünket is sújtja. Kevesebb a tömegtakarmány, s a rétek is kiszáradtak. Az utóbbi következtében már augusztusban betereltük a legeló'ró'l a szarvasmarhát. Míg máskor a napi tejtermelésünk csak szeptemberben kezdett 200 ezer liter alá csökkenni, most július végén kezdődött az apadás... • S ha öntözték t gényebb vagy a c gük szempontjáb növényeket? Úgy végül is vállalta, energiaszükséglet megtéríti az üzeme - Nálunk ez tár nincs vízforrásunk, nénk. A határunkat nák egyelőre ess hogy elvezessék a talajból a Latorc nem tölti fel azokat pedig olyankor ars szaszerzett víz. Üresek a esator szomorúbb, még It kiszáradtak a Ticce • Az említett várh a nyereségüket fo Kopasz Viktor szei korica betakarítás, vagy a veszteségül deklődöm tovább, mindegy, melyik „r zik azt. . A közgazdász vá akkor sem zárnánl évet, ha nincs ez t 5,5 millió koroni volt... • Hogyan engec nak ma egy mezőg kezet, hogy „zsini ges legyen? - A jelenleg érv szabályok szerint Ĺ ni, hogy a vagyi évente levonódik t szem azt az össze millió korona értéki lió a veszteségünk, Bohács János zétényi nyugdíjas azt mondja, valamikor H mas víz volt, s innen locsolták a zöldségeskerteket. A Tic c nyoma sincs a víznek. (A s: