Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám, csütörtök

GAZDASÁG . ÚJSZÓM 1992. SZEPTEMBER 17. A f ICCE IS hektáros közös mezőgazdasági szö­vetkezetének elnöke, Kopasz Viktor. Náluk 2,3 millió koronára rúg az izbe, s megpró­őgazdaságoi az !zabb szünetek­be előtt ősziesre látszik az égről, hozzánk, s hoz­'etkezet telepén otna a legvizsze­azdasági mérle­)/ legfontosabb udom, az állam iogy a locsolás nek költségeit <nek... jytalan, ugyanis amiből őntözhet­behálózó csator­k arra vannak, ölö.sleges vizet a­iba... Aszálykor a folyókat senki, nyat érne a visz­íák, s ami még sújtÓDb: teljesen -ágak is. utó terméskiesés íja csökkenteni, M Kevés rá a remény, hogy ebből a káposztából még lesz valami az itteni vagyon már nem a miénk, hanem a nekünk hiteleket nyújtó banké. E szavak hallatára az agronómus közbeszól, - Meg kell oldani a víz­gazdálkodást, az vitathatatlan, ám mindenekelőtt egy igazságosabb, az agrártermelést rangja szerint mél­tányoló árpolitikára lenne itt szük­int kezdődhet a kényszerérés jegyeit magán viselő ku­et növelni? - ér­mert ugye nem jbrikában" jegy­laszr,',; - Sajnos, nyereséggel az z aszály. Tavaly i veszteségünk heti meg magá azdasági szövet­írban" vesztesé­snyes előírások, gy tudunk létez­inunk értékéből tartozás. Ha te­s vagyonunk 30 í, s évente 5 mil­akkor hat év után í fürdésre alkal­:e medrében ma lerző felvételei) ség. Igazságosabb szerintem akkor lenne, ha mondjuk a tej annyiba ke­rülne a piacon, mint a benzin. Nem­de?! így látja a kistermelő Szolnocskában az ügyes kister­melő hírében álló nyugdíjas Jutka Istvánt nem a takaros konyhakert­ben találom, hanem a Ticcéhez kö­zeli kukoricaföldön. Töri a tengerit. Az idén korábban, mint máskor, mert... - Szörnyű nyár volt az idei - jel­lemzi az utóbbi heteket, hónapokat a növénytermesztő szemszögéből. Azt mondja, a kútjában a víz, s nem­csak az övében, öntözés közben ne­megyszer fenékig apadt. - Szó se róla, nagy gondot oko­zott a szárazság, de még nagyobb gondot jelentett az uborka, a paradi­csom és a többi zöldségféle értéke­sítése. Potom áron vásárolták fel itta kereskedők, mert azt hallottam, a behozatalnak „köszönhetően" túl nagy volt a piacon a kínálat minden­ből. Hogy mihez kezd jövőre, belevág­e ismét a fóliázásba, vagy sem, még nem döntötte el. Egyelőre mérle­gel... Pólyámban sem rózsás a helyzet - Nem elég, hogy termékeinket, elsősorban is a hízóállatokat alig tudjuk eladni, most pedig még az időjárás is üt egyet rajtunk - fogal­maz Szolnocska és Pólyán 1460 aszálykár, s az év végéig lesz mit csinálniuk, hogy ezt a kiesést leg­alább részben behozzák, illetve hogy kiegyenlített gazdasági mér­leggel tudják zárni az évet. Kifogásolja, hogy az aszálykárt senki sem hajlandó megtéríteni, az állami biztosító sem. - A közelmúltban hallottam a rá­dióból, hogy Magyarországon az aszálykárokat szenvedő termelők megsegítésére külön pénzalapot hoznak létre. Nos, nem ismerem részletesen ezt a tervet, de magát az elgondolást jónak tartom, s úgy vé­lem, a csehszlovák, vagy a szlovák parlament is léphetne, kigondolhat­na valamit - jegyzi meg az elnök. Szövetkezetüknek 25 hektár öntö­zésére képes berendezése van. Né­hány éve vették, de eddig csak egy­szer üzemeltették. - Nincs vizünk az öntözéshez ­panaszolja. - Amíg a Ticce úgy­ahogy élt, egy zsebkendó'nyi zöld­ségeskert öntözésére futotta a vizé­ből, de az utóbbi években már az is csak haldoklott, míg végül az idén teljesen kiapadt. Ma traktorral is nyu­godtan átkelhetünk rajta. Felélesztik a holt holtágat? Apropó, Ticce. A Tisza egykoron a Bodrogot tápláló, de később holtág­gá változott, változtatott széles ágá­nak a múltban is jelentős szerepe le­hetett, volt a környék gazdasági éle­tében. Vízi paradicsoma volt halnak, kacsának, lúdnak; vízzel éltette a kö­zeli szántókat, legelőket, konyhaker­teket; ellátta tüzelővel a helyi telepü­léseket. Igaz, a Tisza, a Latorca és a Bodrog áradásakor ő is rakoncátlan­kodott, ki-kilépett a medréből. Mind­ez a múlté. Az említett folyók szabá­lyozása-és védőgátjainak kiépítése óta már egyik korábbi szerepére sem képes. Egy ideig még több sza­kaszra „tépve" igyekezett szolgálni a partjain épült településeket, de egyre kisebb erővel, egyre keve­sebb vízzel. Az idén már csak az üres medre tekereg a szomjazó sí­kon. -Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a Bodrogkőz igen sokat veszíthet a Ticce eltűné­sével. Éppen ezért az érintett telepü­lések polgármestereinek a Ticce fel­ébresztésére, feltöltésére tett javas­latát komolyan vesszük, s azon fára­dozunk, hogy mielőbb visszakerül­jön bele a víz - mondja Czéhmester Sándor, a Királyhelmeci Körzeti Hi­vatal területfejlesztési osztályának vezetője. Dokumentumokkal, hiva­talos levelekkel igazolja, hogy az ügy nem alszik, s hogy műszakilag megoldható a Latorca vize egy bi­zonyos mennyiségének vissza­emelése. Reménykedhet tehát a megrepe­dezett talaj, s a termelők is. GAZDAG JÓZSEF NEGAWATT - A MEGTAKARÍTOTT ENERGIA Energetikai szakembereink már fi­gyelmeztettek rá, ha ilyen ütemben fejlődik a világ energiafelhasználá­sa, az ezredforduló után pár évtized­del már gondok jelentkezhetnek a források feltárásában és kihasználá­sában. Nem véletlenül lett tehát vi­lágszerte sláger az energiatakaré­kosságra felszólító szlogen: Az a le­golcsóbb energia, amelyet nem kell kitermelni és a hálózatba juttatni. Törvényszerű, hogy a nyugati or­szágokban immár évtizedek óta mű­ködő energetikai tanácsadók mintá­jára a Szlovák Energetikai Vállalat il­letékes szakemberei is egy ilyen ta­nácsadói hálózat létrehozása mellett döntöttek. Pozsonyban a vállalat Konventná utcai épületében nemré­giben nyitották meg energetikai ta­nácsadó irodájukat, amely a haté­kony és egyben takarékos energia­felhasználást, illetve előállítást illető­en sokrétű és gazdag ismeretanyag­gal áll a kis- és nagyfogyasztók ren­delkezésére. Az energiafelhaszná­lás csökkentésére, illetve hatéko­nyabbá tételére szerte a világban bevált módszerek ismeretesek. Eze­ket próbálja meg feltérképezni, összegyűjteni és közkinccsé tenni ez a munkacsoport, amelynek veze­tőjével, Ján Dohhanskýval és mun­katársával, Ladislav Rantóval ké­szült rövid interjúban nem szakmai tanácsokat kívánunk közreadni, ha­nem a tanácsadó szolgálat által nyújtott közérdekű információkra hívjuk fel a figyelmet. • Milyen elképzelés, illetve igény nyomán jött létre ez a tanácsadói iro­da? - Nem kellett teljesen új dolgot ki­találnunk, hiszen kapcsolataink ré­vén a nyugat-európai országokban számtalanszor találkoztunk energe­tikai tanácsadó irodák által kínált szolgáltatásokkal. Nálunk is egyre sürgetőbben merült fel egy olyan szolgáltatásmnegszervezése, amely lyel a kis- és nagyfogyasztók számá­ra lehetővé tesszük az energia gyár­tásában és felhasználásában a vi­lágban ismert haladó módszerek megismerését és kihasználását, mégpedig azért, hogy ebből a mai vállalatunk is profitáljon. Termé­szetesen nem a tanácsadásból szár­mazó bevételeket értjük ezen, hi­szen szolgáltatásaink ingyenesek, hanem abban bízunk, hogy a mo­dern és hatékony felhasználási ta­pasztalatok közismertté tételével és elterjesztésével, az eddig megszo­kott felhasználói szokások megvál­toztatásával kedvező' irányba tudjuk befolyásolni az energetikai ágazat fejlődési irányát - állította Ján Doh­ňansý. _ • Milyen témakörökben kérhetnek tanácsot az érdeklődők? - Tanácsadói tevékenységünk va­lójában az energetika összes válfa­ját magába foglalja. A lehetséges energiaforrások hatékony kihaszná­lásától kezdve a nálunk még nem túlságosan elterjedt hulladékból nyert energia, ageotermális, nap-és hőenergia kihasználásáig, a legkü­lönfélébb fűtési és hőszigetelési el­járások iránt érdeklődő ügyfeleink­nek folyamatosan kiépítendő adattá­runkból mindig tudunk megfelelő megoldást ajánlani - egészítette ki Ladislav Ranto. - Az iroda tevékeny­sége azonban nem merül ki a ta­nácsadásban, hiszen ezen kívül szakmai kiadványok, röplapok és könyvek kiadásával is foglalkozunk. Az energetikai berendezéseket és fogyasztókat gyártó vállalatokkal együttműködve szakmai konferenci­ák, iskolázások, továbbképzések szervezését is vállaljuk. • Irodájuk az egyedüli, vagypedig több tanácsadó is működik ország­szerte? - Tudomásunk szerint csaknem ötven ilyen energetikai tanácsadó működik már Szlovákia-szerte. Az érdeklődőknek róluk is részletes in­formációt szolgáltatunk. A 07/315 457-es telefonszámon szívesen adunk tájékoztatást, hogy ez ügy­ben senkinek ne kelljen feles­legesen Pozsonyba utaznia. A dél­szlovákiai tanácsadók közül ki sze­retném emelni a dunaszerdahelyi energetikai üzem által működtetett tanácsadó irodát, ahol egyébként az ajánlott energiatakarékos berende­zések helyben is megvásárolhatók. Hozzá kell azonban tenni, hogy ajánlatunkban nem szerepel konkrét tervek elkészítése, csak a probléma­körök megoldásához adunk ötlete­ket s egyben közvetítjük azon szer­vezetek címét, amelyek azt el tudják végezni - hangsúlyozza Ladislav Ranto. • Szűkebb hazánkban melyek azok a lehetőségek, amelyeket ed­dig nem használtunk ki a kellő mér­tékben? - Dél-Szlovákia esetében egyér­telműen a napenergia hatékony ki­használásában mutatkoznak lema­radások. Ezenkívül a hulladékhő és a geotermális energiaforrások fel­használása is sántít. Mindehhez ter­mészetesen megfelelő jogi és tör­vényes feltételek is szükségesek, amelyek nálunk például Csehor­szághoz viszonyítva még csak gye­rekcipőben járnak. Nálunk is létezik ugyan állami támogatás a penalla­kások utólagos hőszigetelésére, a jelenlegi árak mellett azonban ez az ősszeg elenyésző. Az energiagaz­dálkodásban tehát elsősorban a jogi feltételek megteremtésével kell elő­rébb lépni. Ha ez sikerül, a gyakor­lati megvalósítás már valószínűleg jóval könnyebben megy majd - vé­lekedett Ladislav Ranto. -tszl­BŐSI NEGATRAFÓ A bó'si vízi eró'mű gépházában a közelmúltban fejeződött be annak a turbinának a főpróbája, amely rész­leges kihasználhatósággal ugyan, de üzemképes állapotban várja a vízlépcső feltöltését. Az eseményt övező meglehetősen nagy hírverés ellenére azonban mégsem ez volt az első berendezés, amely a hatalmas gát gyomrában megkezdte rend­szeres munkáját. A gépház és a hajózsilipek közt ugyanis 50 méter hosszú és 11 mé­ter széles teremben augusztus eleje óta egy transzformátorállomás mű­ködik, amelynek feladata a hazánk és Magyarország közti villanyáram­forgalom egy részének lebonyolítá­sa. A két ország között ež 400 kv-os feszültségű távvezetéken történik és határelosztóként ezidáig a Pozsony­püspökin, a komáromi út bevezető szakasza mellett található trafóállo­más szolgált. Bősön azonban szó sincs ilyen hatalmas berendezések­ről, méteres kapcsolókarokról és az ezek között átütő látványos ívkisülé­sekró'l. Az itt felszerelt és a német AEG vállalat által gyártott berende­zések csúcstechnológiát képvisel­nek, és ennek megfelelően több hektár helyett mindössze 500 négy­zetméternyi helyet foglalnak el a bő­si gát egyik termében. Az első hó­naptapasztalatai alapján egyébként az áramszállítás meglehetősen egyoldalú, tulajdonképpen kizáró­lag Magyarország felé történik. Az áram általában Németországból származik, hazánk csak tranzitútvo­nalként szolgál, és ennek fejében a szállított mennyiség néhány száza­lékát felhasználjuk. Magyarország felé egyébként van egy másik 400 kv-os határelosztó is. Ez Léva mellett található, és az an­nak idején a létfontosságú szovjet segítség szimbólumaként feltünte­tett Vinica-Albertirsa távvezetékkel kapcsolatos. A helyzet itt is megvál­tozott, a szovjet áram azóta elapadt, só't a szállítás iránya is megfordult és Magyarországon kívül gyakran bi­zony a szovjet utódállamok is nyu­gatról veszik az áramot. A Püspökitől Bősig megépített 400 kv-os távvezeték másik előnyét az energetikusok szerint a dunaszerda­helyi járás élvezi. Ez a környék így közvetlenebbül kapcsolódik rá a távvezeték-hálózatra, ami pedig ki­egyensúlyozottabb áramellátást tesz lehetővé. A járást korábban szintúgy Püspökiről látták el, a bősi állomás üzembe helyezése óta vi­szont ez a kulcspont a gát mellé, a hajózsilipek közelében található kül­ső transzformátor-állomásra tevő­dött át. -tl­BONN ES WASHINGTON IS BANJA... KOMÁMASSZONY, HOL A DOLLÁR Szeptember első napjaiban New York áruházaiban olcsóbban lehe­tettfrancia parfümöt kapni, mint Pá­rizsban. Ilyesmi állítólag először for­dult elő a második világháború óta, de ezeket az előnyöket kizárólag az Amerikában tartózkodó nyugat-eu­rópai turisták élvezhették. És az ilyesféle kis örömök nem ellensú­lyozhatják a sokkal általánosabb, az egész nyugati üzleti életre kiterjedő kiábrándulást, amit a dollár közel év­tizede tartó, 6oha véget nem éró'nek tűnő árfolyamromlása okoz a pénz­piacokon. Két héttel ezelőtt négy nap alatt a dollár négy százalékot vesztett az ér­tékéből a nyugatnémet márkával szemben. Legyen szó a Wall Street­ről vagy a pesti Váci utcáról, a mai pi­aci szereplők, vásárlók és turisták közül bizonyára kevesen emlékez­nek arra, hogy a hatvanas években egy dollárért még 4 nyugatnémet márkát lehetett Vásárolni. Még 1984­ben is kerek három márkát lehetett kapni egy zöldhasú amerikai bankó­ért. Es akit ez nem hat meg, mert ré­gen volt, az hasonlítsa össze a jelen­legi helyzetet az egy éwel ezelőtti­vel: egy éve egy dollár 1,7 márkát ért, két hete már csak 1,4 márkát. Bár az amerikai kamatlábak igen alacso­nyak, a befektetők az óceán mindkét partján kíváncsian várják - és főként tétlenül - az újabb fejleményeket. Amerikában az európaiak számára ezekben a hetekben-hónapokban minden meglepően olcsónak tűnik. És noha egy amerikai turista manap­ság alaposan megvágva érezheti magát egy párizsi szállodában, de talán még egy kávéházban is, mivel dollárja sokkal kevesebbet ér, mint egy esztendővel ezelőtt, makrogaz­dasági szinten ez sem ilyen egysze­rű. Az amerikai autógyárak egész tűrhetően viselik a dollár gyengélke­dését. Csakhogy ezek mind másod­lagos jelenségek a lényeghez ké­pest: a dollár betegsége elijeszti a befektetőket az amerikai gazdaság­tól. És ez már nem csak piaci prob­léma. Bush elnök újraválasztási kampá­nyát a dollár súlyos válsága minden bizonnyal befolyásolni fogja. A legú­jabb dollár-árfolyamvesztés mind­össze két nappal követte a republi­kánus párt konvencióján elhangzott párbeszédet. És noha a közvéle­ménykutatások szerint Bush vissza­nyerte szavazóinak egy részét, a dollár-márka viszony megváltozá­sából a szakértők kíméletlenül arra következtettek, hogy a pénzvilág Bush ellen szavaz. A stabilitás hiánya, melyet a dollár bolondériája okozott a nemzetközi pénzpiacokon, Európában is vál­ságjeleket, recessziós jelenségeket okozott. Ennél isfontosabb, hogy új rivalitás van kialakulóban az Egye­sült Államok és Németország kőzött, anélkül, hogy ezt bevallanak. Washington a kamatlábak mester­séges leszorításával igyekszik moz­gásba lendíteni a gazdaságot ­egyelőre nem sok sikerrel. Emiatt az amerikai és a német kamatlábak kö­zött 6,5 százalék a különbség a né­metek és a hozzájuk igazodni kény­telen többi európai ország javára. Ennek logikus következményeként a tőke az amerikai bankokból a né­met bankokba vándorol át: ott több kamatot fizetnek érte. Akárcsak a FED Amerikában, a né­met Bundesbank sincs alárendelve a kormánynak, s így hiába állapodik meg időről időre Bush elnök és Kohl kancellár, hogy szorgalmazni fogják a márka kamatláb-csökkentését, az utolsó szót a Bundesbank mondja ki. A politikai következtetésektől tar­tózkodó tőzsdei szakértők csupán annak megállapítására szorítkoz­nak, hogy amíg az amerikai és né­met gazdaságpolitikát nem lehetösz­szehangolni, addig ellenőrizhetet­len marad. Tegyük hozzá: ha a már­ka eközben ellenó'rizhetőnek mutat­kozik, akkor fokozatosan átveheti a tőkés világ tartalékvalutájának sze­repét. És lehet, hogy ezzel új kor­szak is kezdődik a legújabbkori tör­ténelemben. Jókai Géza

Next

/
Thumbnails
Contents