Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-12 / 189. szám, szerda

1992. AUGUSZTUS 12. DOKUMENTU

M 8 •BnHBHBaBBBaHnaHHMHIM HOGYAN TÖRVÉNYESÍTSÜK VISSZANYERT FÖLDJEINKET AZ SZNT 293/1992. TT. SZÁMÚ TÖRVÉNYE AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ EGYES TULAJDONJOGI VISZONYOK SZABÁLYOZÁSÁRÓL FÖLDÜGYBEN M. B., DUNASZERDAHELY • Szüléinktől 4 hektár földet örököltünk. Két hektár jutott nekem, kettő a bátyámnak. Hogyan juthatnék a saját részemhez? — Arinennyiben a földingatlan közös társtulajdonban van, az egyes vagyonrészek megkülönböztetésére csak szerződéses formában vagy bírósági eljárás során van lehetőség. Amennyiben a földingatlant, amit a szövetkezet használ, nem lehetséges ténylegesen kiadni, s csak pótfötdterület jöhet a jelenlegi állapotban számításba, akkor a társtulajdonosoknak a szövetkezettel való megegyezés után lehetősége van a tulajdonrészének megfelelő pótföld használati jogának kialar kítására. B. L., VEĽKÉ KAPUŠANY — élő és holt leltárra vonatkozó igényét a szövetkezettel szemben érvényesítheti mint jogosult személy a 229/91 Tt. sz. törvény 4. paragrafusa értelmében, függetlenül attól, hogy a hagyatéki tárgyalásra sor került-e vagy sem. Az állami gazdaság bérletéből kivett földterület nagyságában igényelheti az élő és holt leltár kiadását, a többi az állami gazdaságban mint vagyoni betét szerepel, amit a gazdaság privatizációja során kell majd rendezni. A Csehországban élő örökösök is örökölhetnek földingatlant, ilyen irányú tiltás nem létezik. A használt földterületért igényelhet bérleti díjat, visszamenőleg 1991. második félévére is. A tartós növényzetért is jár kárpótlás, érvényesíteni kell azzal szemben, aki a földterületet használta. G.T. • 1990. április 1-jén, 19 évi tagság után léptem ki a szövetkezetből. Földtulajdonosként a meghatározott időn belül jelentkeztem a transzformációba. Ilyen esetben jár vagyonrészesedés a ledolgozott évek után is? —. A ledolgozott évek jogán csak azok a személyek számítanak jogosult személynek a szövetkezet transzformációjában, akik 1991. november 30-án a szövetkezet tagjai voltak. T.Z., RIMASZOMBAT • 1959-ig magángazdák voltunk, majd bekényszerítettek bennünket a szövetkezetbe, mely 1966-ban állami gazdasággá alakult. Kérhetjük az élő és holt leltár utáni kárpótlást? — Az élő és holt leltár iránti igényét az állami gazdasággal szemben is érvényesítheti. Amenynyiben létezik már 1991 előtt megkötött használati szerződés, akkor visszamenőleg három évig érvényesítheti a szerződésből keletkező bérleti igényét. Dr. VILÁGI OSZKÁR ügyvéd A SZÁMOK TÜKRÉBEN CSÖKKENŐ HOZAM A rendszerváltás óta permanens válságban levő szlovákiai mezőgazdaságra az idei év első felében továbbra is a szigorú gazdasági reform következménye nyomja rá a bélyegét. Az ágazat eredményei ugyanis arra mutatnak, hogy a gazdasági mélyrepülés még mindig nem érte el a gödör alját. A terméseredmények előzetes felmérése úgyszintén nem ad okot a túlzott derűlátásra. Gabonafélékből például a vártnál mintegy 400 ezer tonnával (13 százalék) kevesebb kerül a magtárakba, az őszi búza hozamai több mint 20 százalékkal mutatnak kevesebbet a tervezettnél. Jóval nagyobb kiesés mutatkozik a repce hozamában. A több mint 40 ezer tonnás kiesés, ami a tervezett hozamoknak csaknem a felét teszi ki, egy esetléges étolajhiány előjelei is felidézi. Az állattenyésztésben tovább csökken a szarvasmarha-és baromfiállomámny. Több mint 15 százalékkal kevesebb tejet adtak el a termelők az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Persze lehet, hogy a Szlovák Statisztikai Hivatal által közzétett adatok csak az ágazati szerkezetváltás programjának első megnyilvánulásai. (tszl) (Folytatás a 7. oldalról) szonyaira egyébként a szövetkezetekre vonatkozó külön előírások rendelkezései ,5

) az irányadóak. (5) Az ismeretlen társtulajdonosokat a vagyon jellege szerint a külön előírások 16

1 alapján létrehozott Szlovák Földalap vagy Szlovák Erdőalap képviseli. A jelen törvény szerinti bizonylatban feltüntetett személyt nem tekintik ismeretlen tulajdonosnak. 12. § Építmények tulajdonjogának nyilvántartásba vétele A háború által megsemmisített vagy károsított községekben vagy városokban 17

) átépített vagy újraépített építmény tulajdonosának vagy jogutódjának a jelen törvény szerint jegyzik be az építményhez és a telekhez való tulajdonjogát, ha igazolja, hogy az építmény az ő javára készült. Az állami közjegyzőség erről az ingatlannyilvántartásba közjegyzői jegyzőkönyv formájában küld bizonylatot, mégpedig a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül. NEGYEDIK RÉSZ Az örökrészek kiegyelítése 13. § (1) Ha a hagyaték korábbi előírások szerinti megosztása során sor került arra, hogy az örökhagyó mezőgazdasági földjeit vagy erdejeit csak az egyik vagy egyes örökösök szerezték tulajdonukba csak azért, mert a szocialista szervezetek által külön előírások '

8

| alapján használt földekről volt szó, s ha ezzel a többi örökös örökrésze az ilyen földek megszerzőjével történő összehasonlításban csökkent vagy az örökösök figyelmen kívül hagyására került sor, a jogosult személynek 1993. június 30-ig terjedő határidőben áll jogában a kötelezett személyektől követelni örökrészének kiegyenlítését; ez a joga különben megszűnik. 14. § (1) A jogosult személy az, akit a hagyatéki eljárásban figyelmen kívül hagytak, vagy akinek örökrészét rövidítették; halála esetében az örököse a jogosult személy. (2) A kötelezett személy az, akinek örökrésze megnövekedett; halála esetében az örököse a kötelezett személy. 15. § (1) Az örökrészek kiegyenlítése a jogosult személy és a kötelezett személy megállapodásával történik. (2) Az örökrészek kiegyenlítése vagy pénzben vagy a jogosult személy javára történő tulajdonjog-elismeréssel történik az örökrészek nagysága szerint. (3) Az örökrészek kiegyenlítéséről a jogosult személy javára történő tulajdonjog-elismeréssel kötött megállapodás a 2. § (1) bekezdése szerinti bizonylat kiadásának alapját képezi. (4) Az örökrészek pénzben történő kiegyenlítése (második bekezdés) a hagyatéki határozat meghozatalának idejében érvényes árak szerint történik. 16. § (1) Ha a jogosult személy és a kötelezett személy között nem kerül sor a 15. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére, az örökrészek kiegyenlítéséről a jogosult személy indítványára a bíróság határoz. Az örökrészek kiegyenlítésénél a bíróság tekintetbe veszi azokat a költségeket is, amelyeket a kötelezett személy az értékük növelésére fordított. (2) A kötelezett személy a bíróság előtti eljárásban a jogosult személlyel szemben valamennyi olyan kifogást érvényesítheti, amelyet a hagyatéki eljárásban érvényesíthetett volna. (3) Az örökrészek kiegyenlítése bírósági határozattal vagy pénzbeli térítés formájában vagy a jogosult személy tulajdonjogának igazolásával történik. (4) Az eljárásra az a bíróság az illetékes, amelynek területén a hagyatékot megtárgyalták. 17. § (1) A korábbi előírás 19) szerint az állami közjegyzőségre az örökrészek kiegyenlítésére előterjesztett indítványokat a jelen törvény szerint időben előterjeszett indítványoknak tekintik. (2) Az állami közjegyzőségen 1992. február 19-ike után előterjesztett olyan indítványokat, amelyek a csökkentett örökrészek kiegyenlítésére irányultak, a jelen törvény szerint előterjesztett indítványoknak tekintik. (3) Azokat az ügyeket, amelyekben az állami közjegyzőségeknek a csökkentett örökrész kiegyenlítéséről szóló határozata a jelen törvény hatályba lépésig már jogerőre emelkedett, a 16. § szerint eldöntött ügyeknek kell tekinteni. ÖTÖDIK RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. § Időbeli hatály (1) Az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog megszerzésének feltételeit az ilyen jogok keletkezése idején érvényes jogi szabályozás szerint kell elbírálni; a későbbi jogi szabályozás akkor vehető figyelembe, ha az a megszerző számára kedvezőbb. (2) Az örökösök igényeit az örökhagyó halála idején érvényes jogi szabályozás alapján bírálják el. (3) Az elbirtoklási határidők folyása nem szakadt meg a szocialista szervezeteknek az ingatlanhoz fűződő használati jogának létrejöttével. (4) A jelen törvény szerinti eljárás szempontjából az ingatlanhoz a jelen törvény hatálybalépésének napján fűződő tulajdonjogi viszony a meghatározó. (5) A 13—17. paragrafusok szerinti eljárást csak azon igények ügyében lehet megkezdeni, amelyek 1948. február 25. után keletkeztek. 19- § A telkek közötti határ A telkek közötti tulajdonosi határnak a tényleges használat szerinti határok tekintendőek, ha azokat a tulajdonosok elismerik és közöttük nem vitatottak. 20. § Harmadik személyek jogai A jogosult és a kötelezett személyek közötti kölcsönös viszonyok szabályozása nem érinti a harmadik személyeknek az ingatlanokhoz jóhiszeműen megszerzett jogait. 21. § Az ingatlan használatának átszállása Ha a jelen törvény szerint az ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlanokat nem lehet a tulajdonosuknak használatba kiadni, tekintettel arra, hogy korábbi előírások szerint azokat jogi személyek használatába társították, vagy ha a tulajdonosok használati jogának felújítását egyéb leküzdhetetlen akadályok gátolják, tulajdonjoguk gyakorlása teljes mértékben a külön előírások 20

1 szerint újul meg. 22. § A bizonylat kiadásának illetéke A jelen törvény szerinti bizonylat kiadásáért 500 korona illetéket kell fizetni, kivéve a 15. § (3) bekezdésében említett eseteket. Az illeték a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevétele. II. cikk A földrendezésekről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény a következőképpen módosul: 1. A 16. § a (7) bekezdéssel egészül ki, amely a következőképpen szól: „(7) Az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogokról szóló perekre a bíróság illetékes." 2. Érvényét veszti a 40. §. III. cikk Ez a törvény a kihirdetésével lép hatályba. Jegyzetek: 1) A Polgári Törvénykönyv 879. §-ának (1) bekezdése 2) Az ingatlannyilvántartásról szóló 150/ " 1983, Tt. számú SZNT törvénnyel módosított 22/1964. Tt. számú törvény 3) A 93/1992. Tt. számú törvénnyel módosított 229/1991. Tt. számú földtörvény 7. §-ának (1) bekezdése 4) A közjegyzői rendtartás 100. §-a 5) A földrendezésekről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény 2. §-ának a) pontja és 28. §-a 6) A Polgári Törvénykönyv 134. §-a 7) A Polgári Törvénykönyv 129. és következő paragrafusai 8) A 93/1992. Tt. számú törvénnyel módosított 229/1991. Tt. számú földtörvény 22. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjai 9) A 224/1925. Tt. számú törvény 10) A 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény 39. §-a 11) A Polgári Törvénykönyv 139. §-ának (2) bekezdése 12) A 89/1949 Tt. számú SZNT-törvény A 2/1958. Tt. számú SZNT-törvény 13) A 229/1991 Tt. számú földtörvény 6. §-a (1) bekezdésének d)—e) pontjai A 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény 37. §-a 14) Az 510/1991. Tt. számú SZNT-törvénnyel módosított 100/1977. Tt. számú SZNT-törvény az erdőgazdálkodásról és az erdőgazdálkodás állami igazgatásáról 15) Kereskedelmi Törvénykönyv 16) A 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény Az 510/1991. Tt. számú törvénnyel módosított 100/1977. Tt. számú SZNT-törvény 17) A Megbízottak Testületének 128/ 1945. Tt. számú rendelete a szlo- „ vákiai városok és községek újjáépítéséről 18) A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 122/1975. Tt. számú törvény A termelés biztosítását szolgáló földhasználatról és egyéb mezőgazdasági vagyon használatáról szóló 123/1975. Tt. számú*törvény Az erdőkről szóló 61/1977. Tt. számú törvény 19) A 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény 40. §-a 20) A 330/1991. Tt. számú SZNT-törvény Kisalföldi gémeskút (Kovács Gábor felvétele)