Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-12 / 189. szám, szerda
199Z AUGUS ZTUS 12 . || [ AMM M „„ > y HAZAI KÖR KÉP 4 FÖLDÜGYBEN SEGÍTENI SZABAD, SŐT... Vaskos borítékot hozott a posta. Kurucz András küldte Izsáról annak dokumentálására, hogy a helyi önkormányzat miként segíti a földtulajdonosokat ügyeik intézésében. Mint a képviselői testület tagját a községi hivatal megbízta, kollégáival és a polgármesterrel együtt működve készítsďel a szükséges formanyomtatványokat, hogy az érdekelt személyek ne kényszerüljenek felesleges pénzkiadásokra. Azt már személyes találkozásunk alkalmával mondta el, mennyire feldühítette, amikor arról értesült, hogy valaki nyolcszáz koronát fizetett annak a pár soros beadványnak megírásáért, amellyel a szövetkezeti transzformációs törvény értelmében jogosult személyként jelentkezett a mezőgazdasági szövetkezetben. Kurucz András munkához látott és a szükséges formanyomtatványok elkészültek. Először a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjában jogosult személyek számára, majd ezt követően a többi is. Igy az, aki ma elmegy az izsai községi • hivatalba és segítséget kér konfiskált földjének rendezéséhez, a vélt tulajdonosként való eljáráshoz, a földbérleti viszony felmondásához vagy ennek megkötéséhez, illetve restitúciós igényének rendezésé" hez, a konkrét útmutatás mellett formanyomtatványt is kap a kezébe, amit csak ki kell töltenie. Sőt, esetenként még ezt se, mert a képviselői testület tagjai hetente tartanak fogadóórákat, és amennyiben az ügyfél kéri, a formanyomtatványt természetesen kitöltik. Mi lett mindennek az eredménye? Az, hogy tulajdonjogainak rendezésében megmozdult a község lakossága. Ennek is köszönhetően a falu kataszterének nagy része nem marad tulajdonos nélkül, hanem visszakerül a községben lakók birtokába. Jelenleg a tulajdonjogi kérdések rendezésében amolyan nyári uborkaszezon van, de Kurucz András szerint is szeptembertől újra napirendre kerül a téma. Annál inkább, mivel a földtörvényben vannak december végével záródó határidők, s ahogy április végének közeledtével, úgy minden bizonnyal december 31 -hez közeledve is lesznek kapkodok, akiknek az „átaludt" heteket, hónapokat majd pótolniuk kell. A helyi problémákat részleteiben ismerő képviselő véleményét sem rejtette véka alá. Személyes tapasztalata is, hogy a gép- és traktorállomásokban jogosult személyek restitúciós igényei, kérelmei nehezen találnak meghallgatásra. Bár lapunk már e témával is foglalkozott, szerinte még többet kellene, hogy az érdekelt személyek ilyen jellegű ügyeik rendezéséhez háttérinformációkat, segítséget kapjanak. Elmondta, többször tapasztalta, hogy az emberek a törvények sokszor meglehetősen nehézkes megfogalmazását nem értik meg, így a paragrafusokban lefektetett jogaikkal nincsenek egyértelműen tisztában. Egyszerű, mindenki által érthető magyarázat is kell ahhoz, hogy a jogosult személy elinduljon és megszerezze azt, amire a törvény lehetőséged ad. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ügyfél egyelőre a hivatalokban sem talál minden esetben segíteni kész személyekre, és az sem biztos, hogy minden községben van egy olyan polgármester és képviselői testület, aki s amely „izsaiasan" viseli azok gondját, akik szavazataikat adták rájuk. Az izsaiakat felesleges dicsérni sajátjaik előtt, ők a tények leírása nélkül is tudják, mi az, amit választott elöljáróiktól megkapnak földügyeik intézésében. Példájuk nyo-mán azonban más községek polgárai összevethetik, mi az, amit esetleg saját polgármesterük és önkor-, mányzatuk tétlensége miatt nem kaptak meg földügyeik és tulajdonjoguk rendezésében. EGRI FERENC JÁTÉK A SZAVAKKAL AZ MKDM ÉS AZ EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐI AZ ALKOTMÁNY TERVEZETÉRŐL Mint tegnapi számunkban már közöltük, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-beli képviselői hétfőn egyeztették a szlovák alkotmánytervezettel kapcsolatos nézeteiket, s közösen megfogalmazták módosító javaslataikat. A tanácskozás befejezése után Duka Zólyomi Árpádot (EPM) kérdeztük, miként vélekednek a két mozgalom parlamenti képviselői a szlovák alkotmány tervezetéről. - Az alkotmánytervezettel kapcsolatos nézeteinket két részre osztanánk. Az első csoportba az alkotmánytervezet általános, demokratikus szempontú megítélésével kapcsolatos vélemények tartoznak, a másikba, a minket közelebbről érintő részbe pedig, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét illető nézetek, rendelkezések véleményezése. Ha általános demokratikus szemszögből értékeljük az alkotmányt, akkor az állampolgárból, a demokratikus jogállam megteremtésének igényéből kell kiindulnunk. Az alkotmánynak az emberi jogokra és szabadságokra építve kell meghatároznia az állam és a polgár kölcsönös viszonyát. Mi az állampolgárt az állam alappillérének tekintjük, mindennemű hatalom az állampolgártól ered, aki elsődleges szuverenitással rendelkezik. Egy demokratikus államban biztosítani kell az állampolgár alapvető jogait. Az említett állampolgári, egyéni szuverenitásból következik, az azonos identitású polgárok csoportjának szuverenitási joga, illetve ennek a csoportnak önrendelkezési és önkormányzati joga. Ezt az európai demokráciáknak tiszteletben kell tartaniuk, hiszen á koppenhágai záródokumentum erre kötelezi őket. Ezért mi úgy véljük, hogy a kisebbségek szempontjából demokráciáról csak akkor lehet beszélni, ha jogaikat, jogbiztonságukat alkotmányos szinten szavatolják. Ennek alapvető összetevője viszont a szabadság, az egyenjogúság, a nemzeti azonosságtudat és az önigazgatás elve. Az alkotmánytervezettel kapcsolatos módosító javaslatainknak a nemzeti kisebbségeket érintő tételeit ebből a szemszögből fogalmaztuk meg. Kiindulópontunk az identitáshoz való jog. El kell mondanom azonban azt is, hogy az alkotmánytervezet nem tartja magát következetesen a demokrácia alapelveihez, és nem hasonlítható össze az európai demokratikus államok alkotmányaival. Sőt, annak ellenére, hogy valamit átvettek az 1991. évi 23-as számú alkotmánylevélből, jelentős eltérések vannak a kettő között. A kisebbségi jogokról szóló cikkelyt például az alkotmánylevélből vették át, de egy utolsó mondat beiktatásával rögvest korlátozták is az ott felsorolt jogokat. Lényegében egy központosított államhatalomra épülő alkotmánytervezettel van dolgunk, amely, talán kissé eltúlozva, nem az állampolgárt védi az államhatalommal szemben, hanem a hatalmat az állampolgárral szemben. Ez nyilvánul meg például a tulajdonjogról szóló rendelkezésekben is, amelyekben az állam és az állami tulajdonjog szerepe erőteljes hangsúlyt kap. • Az alkotmánytervezetben több helyen is szerepel a hivatalos nyelv fogalma. A Matica slovenská azonban az államnyelv fogalmát kívánja az alkotmányba bevinni. Vladimír Mečiar szombaton kijelentette, a kettő között gyakorlatilag nincs különbség, mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. Az Együttélés és az MKDM képviselői a két fogalom között látnak különbséget? - Engem személyesen nagyon megdöbbentett, amikor a kormányfő kijelentését meghallgattam. Ez a fogalmak hamis interpretálása, játék a szavakkal.' Lényeges különbség van ugyanis az államnyelv és a hivatalos nyelv között. Áz államnyelv ismerete mindenki számára kötelező, minden területen. A hivatalos nyelv viszont csak a hivatalos érintkezés nyelvét, azaz főként a hivatalok közötti érintkezés nyelvét jelenti, ami lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti, nyelvi kisebbségek által lakott területeken "a kisebbségi nyelvet is használják. • Mečiar azonban a hivatalos szlovák nyelv ismeretével kapcsolatban jogról és kötelességről beszélt. - Az így értelmezett hivatalos nyelv valójában államnyelv. A szlovák kormányfő tehát igazat mondott, amikor megállapította, hogy ugyanarra gondolnak, cáak máshogy nevezik a dolgokat. Az alkotmánytervezet ezzel kapcsolatban viszont csak azt mondja, hogy mindenkinek jogában áll megtanulni a hivatalos nyelvet. • Mi lesz a hétfői megállapodásuk eredményeként megfogalmazott módosító javaslatok sorsa? - Módosító javaslatainkat még a hétfői nap során átadtuk az SZNT elnökének. Most az egyes parlamenti bizottságokban vitatják majd meg az alkotmánytervezetet és a módosítására irányuló javaslatokat. Ezt augusztus 20-ig kellene befejezni, s augusztus 25-én kerülne a parlament plénuma elé. A programban ugyan az utolsó pontként szerepel, de elvben megtörténhet az is, hogy a parlamenti ülés első napirendi pontjaként vitatják meg. Gašparovič úr egyes kijelentéseiből azonban arra következtethetünk, hogy az alkotmány elfogadására esetleg csak szeptemberben kerül sor. Meghatározó lehet ilyen szempontból az, hogy a kormánynak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak, illetve Mečiarnak menynyire sürgős az alkotmány mielőbbi elfogadása, vagy éppen ellenkezőleg, fontosabbnak tartja-e majd, hogy körülnézzen, megvizsgálja azt, hogy ennek az alkotmánynak elfogadása, amely lényegében már a független szlovák állam alkotmánya lenne, milyen következményekkel járna, és ilyen esetben esetleg lefékezi ezt a folyamatot. FEKETE MARIAN AZ EPM ES AZ MKDM ALKOTMÁNYTERVEZETTEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÓ JAVASLATAI KIVONATOS KÖZLÉS vén határozni az identitásuk megőrzését és fejlesztését illető ügyekben. 57. cikk (1) A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van különleges jogi védelemhez, hogy megőrizhessék saját identitásukat és kiegyensúlyozhassák a kisebbségi helyzetükből eredő hátrányokat. (2) A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van hazájukhoz, szellemi és anyagi örökségük megőrzéséhez, illetve kibontakoztatásához, lakóhelyük nemzetiségi és etnikai szerkezetének védelméhez az adminisztratív és a jogaik érvényesítését korlátozó valamennyi egyéb beavatkozással szemben. 58. cikk (1) A nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat alkotó állampolgároknak joguk van a mindenoldalú kibontakozáshoz, főként pedig ahhoz, hogy kisebbségük más tagjaival együtt hogy: a) az anyanyelvükön művelődjenek, az óvodától kezdve az oktatás legfelsőbb szintjéig, b) a saját kultúrájukat fejlesszék, c) könyveket és sajtótermékeket adjanak ki és terjesszenek, valamint a tömegtájékoztatási eszközöknek saját anyanyelvükön történő üzemeltetéséhez és használatához, d) saját anyanyelvükben megfogalmazott információkat megszerezzenek, birtokoljanak, reprodukáljanak, terjesszenek és cseréljenek, mégpedig az államhatárokra való tekintet nélkül, e) saját kulturális és tudományos intézeteket alapítsanak és működtessenek. (2) Ezeket a jogokat a Szlovák Köztársaság elismeri és zavartalan gyakorlásukat szavatolja. (3) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak pontosabb meghatározását és gyakorlását, illetve az önkormányzat választott és végrehajtási szerveinek hatáskörét a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól szóló törvénykönyv, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei határozzák meg. Második változat: A 4. szakasz meghagyása mellett a következő módosítás: 34. cikk (3) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak meghatározását és gyakorlását illető részletkérdéseket, valamint az önkormányzat választott és végrehajtási szerveinek hatáskörét a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól szóló törvénykönyv, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei határozzák meg. 72. cikk (3) bekezdés: (3) A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van a Szlovák Nemzeti Tanácsban és annak szerveiben való arányos képviselethez. 91. cikk 91. cikk (1) A 1 Szlovák Nemzeti Tanács önkormányzati szervként hozza létre a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Tanácsát. (2) A Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Tanácsa a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok legitim képviselője a Szlovák Köztársaságban. (3) A Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Tanácsa önállóan határoz főként a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok identitását, oktatásügyét és kultúráját illető ügyekben. (4) A tanács megválasztását, jogállását, hatáskörét és ügyrendjét az SZNT törvénye állapítja meg. 123. cikk (2) bekezdés: (2) Az SZNT törvénye szavatolja a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak arányos képviseletét az államigazgatás központi és helyi szerveiben. Apadó kutak, csekélyke tavak, szűkülő folyómedrek... (Vas Gyula felvétele) 6. cikk (2) bekezdése: (2) A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van az anyanyelvük használatához a hivatalos érintkezésben. A feltételeket törvény állapítja meg. 12. cikk (3) bekezdése: (3) Minden állampolgárnak jogában áll szabadon határozni saját nemzetiségéről, illetve etnikai származását megvallani. E döntésnek befolyásolása megengedhetetlen. Bármely - elnemzetietlenítésre irányuló - befolyásolás, valamint az asszimilálás szervezett módozatai tiltottak és büntetendők. 29. cikk (3) bekezdés: (3) A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak jogukban áll - korlátozás nélkül kapcsolatot teremteni és kapcsolatot tartani saját nemzetük és etnikai csoportjuk tagjaival ügy az állam területén, mint határain kívül is, a saját nemzeti és etnikai identitásuk, valamint anyanyelvük, hagyományaik és kulturális hagyatékuk ápolása érdekében, - részt venni a nemzetközi nem kormányszintű szervezetek tevékenységében, - nemzetközi szervezetekhez fordulni jogaik védelme biztosításának érdekében. 30. cikk (4) bekezdése: (4) A választási törvények a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok számára szavatolják a saját politikai képviselethez való jogot. A kisebbségi jogokról szóló rendelkezések első módosító változata: 3. FEJEZET A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogai 56. cikk (1) Minden állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy egyénileg, illetve saját csoportja többi tagjával közösen megőrizze és kibontakoztassa nemzeti, etnikai,, nyelvi és kulturális identitását és önazonosságát. (2) Ä nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak egyénileg és a csoportjukhoz tartozó más személyekkel közösen, jogukban áll szabadon kinyilvánítani jogosult igényeiket, érvényesíteni jogaikat, részt venni e jogok végrehajtásában, illetve e jogok végrehajtásának ellenőrzésében. A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak jogukban áll önkormányzataik ré-
