Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-12 / 189. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. AUGUSZTUS 12. NÉHÁNY SORBAN Oroszország tegnap újabb tárgyaláso­kat kezdett Lettországgal és Litvániával a volt szovjet hadsereg csapatainak kivo­násáról. Kozirev orosz külügyminiszter a múlt héten azt javasolta e balti orszá­goknak, hogy 1994-ig kivonják a jelenleg Oroszország irányítása alá tartozó alaku­latokat. Kozirev ezzel engedményt tett, hiszen Moszkva eredetileg 1997-et jelölte meg a végleges időpontként. Ugyanakkor néhány feltételt is szabott: a balti köztár­saságok módosítsák törvénykezésüket, mert Moszkva szerint hátrányosan meg­különböztetik az e köztársaságokban élő orosz lakosságot. Továbbá azt szeretné, ha a balti államok orosz területen részt vennének az új lakások építésében a tisz­ÉLEZŐDŐ FESZÜLTSÉG VÁLASZTÁSOK ELŐTT Libanonban a választások keresztény ellenzői a tegnapra virradó éjszaka úgy döntöttek, figyelmen kívül hagyják Eliasz Hravi elnök figyelmeztetését és ismétel­ten hangsúlyozták, hogy bojkottálni fogják a libanoni választásokat. Hravi elnök hét­főn a nemzeti megbékélési folyamat elleni támadásnak nevezte a keresztény veze­tők tervét, amely keresztezi a 15 évig tartott polgárháború okozta válság leküz­désére tett törekvéseket. Az elnök nyilat­kozatában ígéretet tett arra, hogy több intézkedést foganatosít, ám ezeket nem konkretizálta. A libanoni kormány a mér­sékelt keresztény erők kérésére összehí­vott hétfői rendkívüli ülésén a hadsereget és a rendőrséget bízta meg a küszöbön­álló választások feletti felügyelettel. A szavazás első regionális fordulóját augusztus 23-án tartják. Az ellenzék azt szeretné elérni, hogy a választásokat csak a szíriai egységek szeptemberre tervezett kivonulása után tartsák meg. ti családok számára, és anyagi kárpótlást kért a fegyveres erők hátrahagyott objek­tumaiért. Sőt, azt szeretné, ha Litvánia, Lettország és Észtország területén meg­tarthatna néhány stratégiai fontosságú bázist. A három balti külügyminiszter a múlt héten értésre adta: az új orosz javaslato­kat nem tartják kielégítőnek ahhoz, hogy kompromisszum születhessen. Észtor­szág és Lettország beleegyezne abba, hogy az orosz katonák 1993-ig maradja­nak ott, Litvánia viszont követeli, már ez év végéig fejeződjön be a csapatkivonás. Egyik balti ország sem hajlandó tárgyalni a területén élő orosz ajkú lakosságról, mert ezt a belügyüknek tekintik. Eduard Sevardnadze, a grúz ál­lamtanács 1 elnöke megerősítette, hogy jelöltként indul a következő köztársasági parlamenti választáso­kon. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség szerint erről azután döntött, hogy az augusztus 4-i tbiliszi nagy­gyűlésen a nép támogatásáról bizto­sította nemzeti megbékélési politiká­ját. Sevardnadze törvényszerűnek és elkerülhetetlennek nevezte a Szovjetunió szétesését, a 15 füg­getlen állam megalakulását pedig ,,az egész évezred fő eseményé­nek" minősítette. Sok függ majd attól, hogy ezek az államok a fejlődés demokratikus út­ján mennek-e tovább - hangsúlyoz­ta Sevardnadze. Az Egyesült Álla­mok és Európa számára pedig rend­kívül fontos, hogy ne szalasszák el ezt az esélyt. Ellenkező esetben globális konfliktusra lehet számítani. Sevardnadze a továbbiakban ki­jelentette: Grúzia nem lép be a Füg­George Bush amerikai elnök és Jicchak Rabin izraeli kormányfő hétfőn öt órán át tárgyalt Bush ken­nebunkporti nyári rezidenciájában. Egy meg nem nevezett magas ran­gú amerikai képviselő újságíróknak nyilatkozva elmondta: a tárgyalások jók, tárgyszerüek és produktívak voltak. Úgy tűnik, sikerült előrehala­dást elérni a kulcsfontosságú kér­désben is, vagyis az izraelnek nyúj­tandó 10 milliárd dolláros hitelre vo­natkozó amerikai kormánygaranci­ákról. Ezzel a témával foglalkozott a The Washington Post tegnapi száma. A megbeszélések állítólag való­ban sikeresek voltak. Az amerikai garanciák lényegében azt jelentik, hogy az eladósodott Izrael a tőke­erős nemzetközi piacon nagy köl­csönt vehet fel és lényegesen ki­sebb kamatot kell fizetnie, mint ab­ban az esetben, ha nem rendelkez­ne az amerikai garanciákkal. Izrael­nek szüksége van ezekre a kölcsö­nökre, mert nincs elég pénzeszköze a volt Szovjetunióból érkezett, mint­egy 400 ezer zsidó bevándorló lete­lepítéséhez. Az Egyesült Államok az izraeli telepítési politika miatt sokáig fontolgatta a kormánygaranciák megadását. Kennebunkportban azonban állítólag magállapodás született: Izrael befejezi a 10 ezer lakás és ház építését a megszállt területeken, de tovább nem folytatja az építkezést. Csupán a stratégiai fontosságú települések képeznek majd kivételt. A zsidó állam Rabin szerint leállítja a további tervezett 6800 lakásegység építését, s nem ad kormányhiteleket és adókedvez­ményeket a telepesek számára a megszállt területeken. A Washing­A VILÁGSAJTÓBÓL A szlovák vezető ellenfelei attól tarta­nak, hogy Mečiar szembeszáll a demok­ráciával. A The New York Times című napilap hétfői számában ezzel a címmel közölt cikket Stephen Engelbert, aki Po­zsonyból tudósított. A szerző a választások után kialakult szlovákiai helyzetről és a szlovákiai ellen­zék aggodalmairól ír. „A disszidensek között, akik 1989-ben a kommunizmust segítették megbuktatni, érezhető a féle­lem az új rezsimtől" - hangsúlyozza. getlen Államok Közösségébe, amennyiben ez megköveteli a rész­vételt a közös katonai térségben. Egyben elmondta, az orosz katonák grúziai jelenlétének kérdését civili­zált módon, a tárgyalóasztalnál fog­ják rendezni. Ezzel összefüggésben közölte, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésén új javaslatokat kíván előter­jeszteni a veszélyes regionális konf­liktusok felszámolására. xxx „Senkinek sem engedem meg, hogy két ellenséges részre ossza országomat. Ezért írtam alá a béke­manifesztumot, amely nem megbo­csátás politikai ellenségeimnek, ha­nem felhívás a megbékélésre" - mondotta Sevardnadze a La Re­pubblica cimű olasz napilapnak adott interjújában. A grúz államtanács elnöke úgy véli, eddigi legnagyobb sikere a tár­sadalom konszolidálása, amely nél­kül nem lehetne kiírni a szabad vá­ton Post szerint Bush elnök is elé­gedett volt az izraeli javaslattal, amelyet a Kongresszus elé terjeszt jóváhagyásra. Az amerikai elnök a tárgyalások után kiadott közleményben meg­erősítette, augusztus 24-én Wa­shingtonban kezdődnek meg az Iz­rael és az arab államok megbeszé­lései a közel-keleti békéről. Ebbe állítólag az összes érdekelt fél bele­egyezett. Egy meg nem nevezett amerikai képviselő a tárgyalások után el­mondta, az Egyesült Államok nem hajlandó felújítani a párbeszédet a Palesztinai Felszabadítási Szerve­zettel. Annak ellenére sem, hogy Izrael hajlandóságot mutatott arra, legalizálja kapcsolatait a PFSZ-szel. Mint ismeretes, az USA 1989-ben kezdett párbeszédet a PFSZ-szel, amelyet egy évvel később megsza­kított, mivel Jasszer Arafat nem volt hajlandó elítélni a PFSZ egyik radi­kális frakciójának a támadását az izraeli Tel Aviv közelében levő ten­gerpart ellen. Jordánia és a palesztinok lénye­gében megegyeztek a megszállt arab területeken létesítendő ideigle­nes önigazgatásról szóló előzetes megállapodásban. Az izraeli veze­tés kijelentése szerint a palesztinok kilenc hónapon belül létrehozhatnák az önigazgatást. Az említett megállapodás tartal­mazza a szabad választások kérdé­sét, a palesztin irányító tanács meg­alakítását, amely helyettesítené az eddigi izraeli adminisztratívát. A szerződést az augusztus 24-i arab-izraeli tárgyalásokon kellene kompenzálni. A továbbiakban azt állítja, a Mečiar által deklarált társadalmi egységtől való féle­lem elvezetett ahhoz, hogy a szlovákok eladják vagyonukat és Csehországba köl­töznek. A szlovák jövő kérdése azonban sok­kal bonyolultabb - magyarázta az exkor­mányfő. „Mečiar meg tudja ragadni az egyszerű embereket. Az ő nyelvükön be­szél, az ő gondolatmenetüket követi. Ez az utóbbi negyven év gondolkodásmódja. Ami nem jelenti ugyan a kommunizmus rehabilitálását, de mégis visszatérés a ré­gi nyelvhez és a régi gondolkodás­módhoz." lasztások dátumát és nem lehetne tárgyalni az oszétiai békéről. Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter figyelmeztetésével kapcso­latban, mely szerint fennáll az újabb pucskísérlet veszélye, Sevardnadze elmondta: Grúziának, csakúgy mint az összes többi volt szovjet köztár­saságnak érdeke, hogy Oroszor­szágban a demokraták maradjank hatalmon. Ha valami más történne, akkor az nemcsak Oroszország szá­mára lenne tragédia, hanem Európa és az egész világ számára is. Ezért most az a legfontosabb, hogy támo­gassuk a demokratikus erőket és az orosz elnököt. Főként most, amikor az orosz parlamentben létrejött egy erős frakció, amelynek meggyőző­dése, semmi sem változott és a kap­csolatokat a többi köztársasággal a korábbi, a volt Szovjetunióban használt módszerekkel akarja irá­nyítani. B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár Husszein Ali AbdJI Razik egyiptomi táborno­kot nevezte ki a Szarajevóban állomáso­zó ENSZ-erők (UNPR0F0R) parancsno­kává. Az egyiptomi főtiszt Lewis MacKen­zie kanadai tábornokot váltja fel ebben a tisztségben, aki augusztus 20-án adja át hivatalát. A közelmúltban az UNPROFOR kanadai alakulatait egy egyiptomi, egy francia és egy ukrán zászlóaljjal váltották fel, ezek mindegyike 400 főt számlál. E pillanatban a szarajevói repülőteret 1519 ENSZ katona őrzi. W ashington hétfőn felszólította az egymással szembenálló afgán fel­kelő csoportokat, hogy kössenek tűzszü­netet. Mint ismeretes, az utóbbi napok­ban Kabulban ismét súlyos harcok dúl­nak. Az amerikai külügyi szóvivő azt mon­.dotta, hogy az USA-t egyre jobban nyug­talanítják a harcok. A Fehér Ház úgy véli, hogy az egykori Nadzsibullah elnök távo­zásával és az ideiglenes kormány meg­alakításával az afgán nép elnyerte sza­badságát. Tragikus lenne, ha ezt a győ­zelmet elfecsérelnék. H asszán marokkói király hétfőn felszó­lította a kormány azon tagjait, akik valamely kormánykoalíciós párthoz tar­toznak, hogy mondjanak le tisztségükről. A párttag miniszterek lemondatásának célja a rabati közlemény szerint: lehetővé tenni a számukra, hogy teljes mértékben a közelgő parlamenti választásoknak szentelhessék idejüket. Hamarosan meg­alakítják az új kormányt, amelynek kizáró­lag független miniszterei lesznek. Megfi­gyelők szerint a legfontosabb tárcák élén (külügy, belügy, pénzügy) nem lesznek személyi változások, mert ezeket a mi­nisztériumokat már most is független sizakértők vezetik. V alerij Manilov vezérőrnagy, a FÁK közös hadserege főparancsnokának szóvivője nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy katonai segítséget nyújtanak Örményországnak. Az Izvesztyijának adott interjújában ugyanakkor azt hang­súlyozta, hogy előnyben kell részesíteni a politikai, a gazdasági és a diplomáciai eszközöket. Levon Ter-Petroszjan ör­mény elnök hétfőn kért ugyanis segítsé­get a hat szovjet utódállam közötti kollek­tív biztonsági szerződés aláíró országai­tól, azt követően, hogy a múlt hét végén az azeri fegyveres erők újabb offenzívát indítottak örmény területek ellen. Jereván ezt a hadüzenet nélküli háború kezdeté­nek nevezte. T egnap iktatták be hivatalába Sixto Duran-Beilen ecuadori elnököt. A konzervatívként ismert politikus kapta a júliusi választásokon a legtöbb szavaza­tot. Az elnöki eskütétel után nem sokkal az új kormány is letette a hivatali esküt. A kabinet tagjainak túlnyomó többsége a magánszektorhoz kötődik, s legfonto­sabb feladatuknak azt tartják, hogy végre­hajtsák a szabadpiaci reformokat. Megfi­gyelők szerint Garzosi álelnök kezében összpontosulnak majd a gazdaságpolitika szálai. Az új külügyminiszter Diego Pare­des Delgado. L ibanonban megölték az Abu Nidal vezette El-Fattah palesztin szervezet egyik kiemelkedő képviselőjét, Szalem Mohammed Mukkalt. A merényletet hét­főn követték el a szíriai csapatok által ellenőrzött Kelet-Libanonban. Az egyik libanoni napilap tegnapi beszámolója sze­rint a palesztin politikust útban Baalbek városa felé, a Bekaa-völgyben ismeretlen támadók tették el láb alól. A merénylet oka az lehet, hogy a Nidal-csoportban jelentő­sek a széthúzások, az egyik frakció Szí­riához, a másik Iránhoz, a harmadik pedig Jasszer Arafathoz húz. É hségsztrájkot kezdett az Olaszor­szágban élő szomáliaiak egy cso­portja. igy akarják rákényszeríteni a római kormányt, tegyen meg mindent azért, hogy az ENSZ kéksisakosokat küldjön Szomáliába, ahol a Barre-diktatúra fel­számolása nem a békét eredményezte, hanem törzsi-etnikai és hatalmi harcok robbantak ki. Bár a lapok keveset írnak róla, hangsúlyozni kell, hogy Szomáliá­ban dúl napjaink egyik legvéresebb pol­gárháborúja. K azahsztánban olyannyira elszapo­rodtak az engedély nélküli radioak­tív-hulladéktárolók, hogy mára időzített ökológiai bombává változtak. Erről az Iz­vesztyija című napilap számolt be kazah tudósoktól szerzett értesülésekre hivat­kozva. E rendkívül veszélyes helyzet oka az, hogy Oroszország már nem hajlandó befogadni a radioaktív hulladékot, ame­lyet a szovjet rendszer idején a kazah kísérleti telepekről Cseljabinszkba, Krasz­nojárszkba és Zagorszkba szállítottak. MKDM: KIFOGÁSOK ÉS MÓDOSÍTÓJAVASUTOK (Munkatársainktól) - A Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Bugár Béla elnök kijelentette: ha a két magyar parla­menti képviselői klub alkotmánytervezet­tel kapcsolatos, közösen kidolgozott ja­vaslatainak döntő részét figyelmen kívül hagyja a parlament, s a tervezel nem fogja tartalmazni a kisebbségek nemzet­közi egyezmények garantálta jogait, ak­kor az MKDM honatyái az alkotmányja­vaslat ellen szavaznak. A mozgalom el­nöke nem zárta ki, hogy ha többi javasla­tukat a szlovák parlament figyelembe venné, eltekintenének a „nemzeti kisebb­ség" fogalom védelmezésétől. Kifejtette, hogy az MKDM pozitívan értékeli az al­kotmánytervezet bevezetőjében megfo­galmazott polgári alapelvet, amely nem a szlovák nép, hanem Szlovákia polgárai­nak alkotmányáról beszél. Azt, hogy az alkotmányjavaslatban már nem szerepel a ködös és meghatározatlan „állami nyelv" fogalom, éles bírálatuknak tudta be. Elmondta: kezdeményezni fogják, hogy az új alkotmány tartalmazza a nem­zeti kisebbségek anyanyelve használatá­nak lehetőségét a hivatali kapcsolatok­ban. Az új alaptörvénynek azt is tartal­maznia kellene, hogy az államigazgatási és önkormányzati szervek a nemzetiségi­leg vegyes területeken a nemzetiségek nyelvén is nyújtsanak tájékoztatást tevé­kenységükről. Áz önkormányzatok hatás­körének bővítésére vonatkozó javaslattal el szeretnék érni, hogy az új alkotmány­tervezet az iskolákban a hitoktatás lehe­tőségét is tartalmazza, amelynek részle­teit külön törvény határozná meg. Elfo­gadhatatlannak mondta az alkotmányter­vezet azon kitételét, hogy a népszavazás eredményét a parlament három év eltelté­vel megváltoztathatja. Az is megenged­hetetlen, hogy az új alkotmány a minden­kori kormányfőt olyan jogkörrel ruházza fel, hogy lehetősége legyen a parlament által jóváhagyott törvényt a törvényhozási szervnek visszautalni. Bugár Béla szerint az MKDM számára Jozef Markuš jelölése a Szlovák Köztár­saság elnökének posztjára mindenekelőtt azért elfogadhatatlan, mert a Matica slo­venská elnöke kijelentéseivel sokat ártott a szlovák-magyar együttélésnek. A sajtótájékoztatón bemutatták az új­ságíróknak Bárdos Gyulát, a mozgalom új sajtótitkárát, akivel a jövőben szóvivő­ként számol az MKDM. (-zsár) DBP: A TERVEZET NEM TÖKÉLETES Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke szabadságáról vissza­térve áttanulmányozta, hogy távolléte alatt hogyan reagáltak a politikusok a DBP politikájára. Először ezt összegez­te a tegnap megtartott sajtóértekezleten. Szerinte a fokozott érdeklődés annak tud­ható be, hogy reális politizálása miatt egyre növekszik a párt politikai befolyása. Elutasította azt a vádat, hogy a DBP lavírozik. - Hosszú távon kiszámíthatóan politi­zálunk, kerüljük a jelmondatokat és a reá­lis erőviszonyokat vesszük alapul. Úgy látszik, egyeseket ingerli tárgyilagossá­gunk és realitásunk - jelentette kí a párt­elnök. Milan Ftáčnik, a párt SZNT képviselői klubjának elnöke az alkotmánytervezettel kapcsolatos állásfoglalásukat ismertette. A DBP a választási programjával össz­hangban támogatja a szlovák nemzet ön­rendelkezési jogának érvényesítését, a szlovák államiságot, de egyúttal az egyenlő jog alapján működő közös állam híve. Ennek elrendezéséről a köztársasá­goknak kell dönteniük. A tervezettel kapcsolatban kifogásol­ják: nincs egyensúlyban a törvényalkotó, a végrehajtó és a bírósági hatalom, nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Szlová­kia az alkotmány elfogadása után is a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság része lesz, az alkotmány hatályba lépésének időpontja túl korai. Hiányolják a felterjesztési jelentést és az indoklást, elégtelennek tartják a módositó javasla­tok megtételére meghatározott időt is. Emiatt előfordulhat, hogy a fontos doku­mentum nem lesz megfelelő színvonalú. Milan Ftáčnik megjegyezte: a végrehajtó bizottság azt javasolja a képviselőknek, hogy szavazásukat ezen koncepciós vál­toztatások végrehajtásától tegyék füg­gővé. Szóba került Jozef Markuš jelölése a Szlovák Köztársaság elnökének poszt­jára. Weiss szerint Alexander Dubček megfelelőbb személyiség. D. T. BUSH-RABIN TALÁLKOZÓ IZRAEL MEGKAPJA A10 MILLIÁRDOS AMERIKAI HITELT AZ USA TOVÁBBRA SEM TÁRGYAL A PFSZ-SZEL IRAK MEGSÉRTI AZ EMBERI JOGOKAT Tegnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megtárgyalja az emberi jogok terén kialakult iraki helyzetet. Erről a tanács zárt ajtók mögött megtartott hétfői megbeszélésein döntöttek. A kérdés megvitatását az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium kérte. Ezek az országok ugyanis aggodalmukat fejezték ki az iraki polgári személyekkel szembeni repressziók miatt, amelyek, véleményük szerint, ve­szélyeztetik a térség békéjét. Egyben el­ítélték az iraki kormányt, mert nem hajlan­dó teljesíteni a kisebbségek jogainak tisz­teletben tartásáról szóló 688-as számú BT-határozatot. A tanács a tegnapi ülésen meghallgat­ta Max van der Stoel jelentését. A volt holland külügyminiszter az ENSZ emberi jogi bizottságának ellenőreként az elmúlt hónapban járt Irakban, s azzal vádolta Bagdadot, hogy síita falvakat bombáz az ország déli részén. GRÚZIA EGYELŐRE NEM LÉP BE A FÄK-BA SEVARDHADZE JAVASLATOKRA KÉSZÜL AZ ENSZ-BEN CSAPATKIVONÁS A BALTIKUMBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents