Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-12 / 189. szám, szerda

1992. AUGUSZTUS 12. iÚJS&ÔS HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3500 KILOMÉTERES VÍZIÚTVONAL Csak 11,40 méter széles és 185 méter hosszú hajóvonták használhatják a most elkészülő Rajna-Majna-Duna csatorna zsilipkamráit. Ezeknek 'a hajóknak a merülési mélysége nem haladhatja meg a 2,70 métert. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat hajóinak legtöbbje megfelel ezeknek a műszaki előírásoknak. A 3500 kilométer hosszú víziútvonal, amely hivatalosan 1992. szeptember 24-től" köti össze a Feketetengert az Északi tengerrel, ún. dunai és rajnai részét alakítani kell egymáshoz, mivel ezek egymástól függetlenül fejlődtek. Amíg a Dunán 90 százalékban tolóhajók közlekednek, addig a Rajnán a motoros uszályok dominálnak. Ezen a szakaszon a hajózás egyik formája az ún. szakaszos hajózás érvényesül, mivel szűk hajózóutak és kis sugarú folyókanyarulatok váltogatják egymást. Ezért ä Csehszlovák Dunahajózási Vállalat a Dunán végezné a szállítást, míg más hajózási vállalatok a Rajnán. A konkrét szerződésekről most folynak a tárgyalások. Az első becslések szerint a Dunán zajló teherforgalom három, illetve tízszeresére is növekedhet. Ez elsősorban a volt Szovjetunió utódállamai és Nyugat-Európa közötti kereskedelem reneszánszának a függvénye. NYOLCVANEGYTOL TITKOLTÁK RADON AZ ISKOLÁKBAN, CSALÁDI HÁZAKBAN Kelet-Csehország 54 oktatási célokat szolgáló épületében nagyobb mennyiségű radont észleltek annál, amit a csehszlovák szabvány megenged. Az elbomló radon részecskéi tüdőrákot okozhatnak. A radioaktív gáz vagy a talajból, vagy épületelemekből származik. A vizsgálat minden bölcsődére, óvodára, valamint alap- és középiskolára kiterjedt, öt épületben a megengedett érték két és félszeresét észlelték. Korábban 13 ezer családi ház légterét is megvizsgálták, s bár a kiértékelés még egy évig eltart, eddig 300-at minősítettek közülük az egészségre ártalmasnak. A családi házak esetében a radon jelenlétét 1981-ben fedezték fel - gázbeton elemekből épített házakról van szó -, de a felfedezést eddig titokban tartották. X 5 MILLIÓ KORONA KÁR (EGYELŐRE) Luhačovice közelében Horný Lhota határában augusztus 10-én délelőtt tűz ütött ki a Komonec dombon lévő erdőben. A hivatásos és önkéntes tűzoltók a Zlíni járás egész területéről a tűz lokalizálásán dolgoztak. Az akcióban részt vevő tűzoltóknak és a környező falvak lakóinak, valamint a holešovi rendőriskola hallgatóinak segítségével sikerült a tűzfészkeket eloltani. Az első becslések szerint a kár mintegy 5 millió koronát tesz ki. Az erőfeszítések ellenére fennáll a veszély, hogy a szél további helyeken lobbanthatja lángra az erdőt. A több mint 60 hektáros égő erdőt elsősorban a tűz továbbterjedésével igyekeznek megvédeni, mivel a tartálykocsik az erdei utakon nem közlekedhetnek, és repülők sem szállíthatják a tűzoltáshoz szükséges vizet. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. augusztus 12-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,38 54,16 Francia frank 5,59 5,66 Német márka 18,90 19,17 Olasz líra (1000) 24,96 25,31 Osztrák schilling 2,68 2,71 Svájci frarik 21,00 21,32 USA-dollár 27,60 28,03 A KOZVÉLEMÉNYKUTATÁS TÜKRÉBEN HOGYAN ÉLÜNK? A CSEH KÖZTÁRSASÁG POLGÁRAI BIZAKODÓBBAK Cseh-Szlovákia polgárainak 11 százaléka úgy véli, hogy életszínvonala a múltbelivel összehasonlítva javult. Negyvenöt százalék szerint ugyanazon a szinten maradt és 44 százalék állítja, hogy csökkent az életszínvonala. A Közvéleménykutató Intézet július közepén végzett kutatást. 1001 tizenöt évesnél idősebb személyt kérdezett meg, s közülük a Szlovákiában élők 56 százaléka és a Csehországban élők 38 százaléka állította, hogy jelentősen csökkent az életszínvonala. A jelenlegi életszínvonalát az ország polgárainak 2 százaléka nagyon jónak tartja. Inkább jónak érzi 47 százalék, s inkább rossznak 43 százalék. Nagyon rossz életszínvonalon él 8 százalék. Szembetűnő adat, hogy amígaCseh Köztársaságban 51 százalék inkább jónak érzi életszínvonalát, addig a Szlovák Köztársaságban ezt csak a megkérdezettek 38 százaléka állítja. A nagyon rossz életszínvonalon élők aránya a Szlovák Köztársaságban 15 százalék, ami háromszorosa a Cseh Köztársaságban ilyen nívón élő 5 százaléknak. A válaszadók 25 százaléka érezte úgy, hogy az év elejétől romlott anyagi helyzete, s ez kedvezőtlenül befolyásolta üdülési, takarékossági és tartós fogyasztási cikk vásárlási lehetőségeit. Az így keletkezett helyzetet megoldhatatlannak inkább a Szlovákiában élő állampolgárok látják. Az említett közvéleménykutatás során azt is vizsgálták, hogy egyes családi költségvetési tételek esetében milyen mértékű volt a romlás, illetve a javulás. Felfigyeltető, hogy a CSSZSZK-ban az élelmiszervásárlást csak 6 százalék tartja megoldhatatlannak. Ezzel szemben cipőt és ruhát már 16 százalék nem tud vásárolni, mosógépet, hűtőszekrényt pedig 32 százalék. Kultúrára 15 százalék nem tud költeni, s elgondolkodtató adat, hogy a megkérdezettek 7 százaléka lakást sem tud fizetni. Üdülésre 25 százaléknak, takarékosságra 32 százaléknak nem jut. Az azonban mégiscsak vigasztaló, hogy ezeket a tételeket figyelembe véve a családok 8 százalékának javult, 28 százalékának ugyanolyan, 48 százalékának pedig tartható az életszínvonala. ISK0LAÜGYI MINISZTER A LÁTHATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) újbóli kettéosztásáról Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemre és Pedagógiai Főiskolára, de a javaslatot egyelőre levették a napirendről és megvárják az érintett akadémiai tanácsok állásfoglalását. Az iskolaüggyel kapcsolatban az ülés után tartott sajtóértekezleten Roman Kováč miniszterelnök-helyettes egyébként elmondta, hogy jelenleg még több jelölt is van a régóta üresen álló iskolaügyi miniszteri posztra, de a tanév kezdetéig mindenképpen szeretnék, ha tisztázódna nemcsak az új miniszter, de helyettesének személye is. Az iskolaügy leadásával remélhetőleg több ideje marad saját ágazatára Dušan Slobodník kulturális miniszternek is, aki például tegnap felvetette a kormányülés programjára a Smena című napilap privatizációjáról szóló tájékoztatását, amelyben komoly kétségeit fejezi ki ezzel kapcsolatban (az érdeklődő ugyanaz a francia vállalat, mint lapunk esetében). A kormányülés kezdetén viszont javaslatát váratlanul visszavonta. Az ülés után tartott sajtóértekezleten Boh'uš Géci kormányszóvivő nem volt hajlandó kommentálni sem az első, sem a második döntést. -tlSZAKADÁS CSAK NÉPSZAVAZÁSSAL LEHETSÉGES A PDP ÉS A DSZM AZ ÁLLAM GYORS SZÉTVERÉSÉT AKARJA - ÁLLÍTJA A LIBERÁLSZOCIÁLIS UNIÓ Az állampolgárok akaratára való tekintet nélkül a PDP és a DSZM a csehszlovák állam gyors szétverését akarják elérni - állítja a Liberálszociális Unió Elnöksége. Ez a párt a folyamattal alapvetően nem ért egyet, és az utolsó pillanatig követelni fogja az államjogi elrendezés alkotmányos megoldását. Az állam kettéosztására csak népszavazás eredménye alapján kerülhet sor. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban až LSZU Elnöksége kijelentette, hogy a PDP és a DSZM támogatása nélkül mindig eredménytelen lesz. Éppen ezért a köztársasági elnök választását ilyen körülmények között méltatlannak tartja, ezért hivatalosan semmilyen jelöltet nem állít erre a közjogi posztra. Ha valaki az LSZU tagjai közül jelöltet javasolna, akkor ettől az elnökség elhatárolja magát. Közölték azt is, hogy felfüggesztették az elnökségi tagságát Aleš Muchának, mivel a Zöldek Pártjából senkivel sem konzultálja politikai megnyilvánulásait, és a köztársasági elnöki posztra jelölt személy a pártban nagy felháborodást váltott ki. JIRÍ V. KOT AS AZ ÚJ ELNÖKJELÖLT A Konzervatív Párt Szabad Blokk szövetségi tanácsának elnöke Jiŕi V. Kotas lett az egyik hivatalos jelöltje a köztársasági elnökválasztás szeptember 24-én sorrakerülő ötödik fordulójának. A jelölését Aleš Mucha, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselője terjesztette elő, aki annak idején július 25-én a Liberálszociális Unió képviselői klubjának tagjával, Jan Kostruhunnal terjesztette elő a köztársasági elnöki posztra Marie Kristkovát. SEGÍTŐ KÉZ AZ EGÉSZSÉGÜGYNEK (Munkatársunktól) - A nagyrőcei székhelyű WP Satum PW gazdasági és kereskedelmi társulás, mely hónapokkal ezelőtt vetette meg lábát a Rimaszombati járásban, és több volt állami vállalatnak lett - a privatizáció útján - új tulajdonosa, már több ízben is letette névjegyét mint e térség „jótevője". Ennek tanújelét adta hétfőn délután is, amikor az évek óta súlyos gondokkal küzdő, a gyakori igazgató, valamint egyéb személycserék miatt nem eléggé átgondoltan fejlesztett és működö rimaszombati kórház és rendelőintézet vezetőit látta vendégül. Az összejövetel célja a helyi egészségügy megoldatlan problémáinak felmérése s a hathatós segítségnyújtás formáinak megbeszélése volt. Először az augusztus 1-jén hivatalába lépett új igazgató, dr. Cifrusz István és a kórház fejlesztési igazgatóhelyettese, Pásztor István mondta el, hol szorít a ci-' pő, és elsősorban mely területeken jönne jól a segítség. Főleg a kórház rossz állapotban lévő (50, sót 100 éves) objektumaira hívták fel a figyelmet, aláhúzva, hogy az épületek karbantartására nincs pénz. Keserű szájízzel szóltak a műszerellátottságról is, mely olyan méreteket öltött, hogy alapkivizsgálásokat sem tudnak elvégezni, nem is beszélve a kezelésről. A Saturn elnöke, Vladimír Poliak és közvetlen munkatársai, meghallgatva az egészségügyisek panaszait, a város polgármesterének és a járási hivatal vezetőjének kiegészítő információit, konkrét lépéseket javasoltak. A tanácskozásról' készült jegyzőkönyvbe végül is az került, hogy a helyszíni szemle után közösen mérik fel a szükséges épületjavítási és a karbantartási munkákat. A Saturn segít a műveseállomás tervének realizálásában, és a műszerállomány korszerűsítéséhez is hozzájárul majd. Az egészségügy privatizálása terén szorgalmazta egy - a kórház és a Saturn által közösen fenntartandó - gyógyszertár létrehozását, és kérte az egészségügyiseket a kórház egészének magánkézbe juttatását elősegítő privatizációs tervezet kidolgozásához, illetve hogy e megoldás lehetőségeinek felkutatásához nyújtsanak segítséget. A feladatok teljesítését augusztus végén ellenőrzik majd egy újabb közös összejövetelen. (polgári) A BT MA DÖNT A KATONAI ERŐ KORLÁTOZOTT ALKALMAZÁSÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) gyerekek és anyák evakuálásáról szóló megállapodást. A dokumentum szerint az evakuálást két irányban hajtják végre: llidzsán keresztül Horvátországba és Lukavicán át Szerbiába. Az összes konvojt az UNPROFOR tagjai kísérik majd. A Szarajevóból várhatóan már ma útnak induló első kocsioszlop Ausztria felé tart majd. Már azok is támogatják a szerbek elleni intervenciót Boszniában, akik az öböl-háború idején pacifistákként léptek fel - állapította meg a La Stampa című olasz napilap. Ám tekintettel a boszniai terepviszonyokra, nem lenne egyszerű végrehajtani egy ilyen intervenciót, hiszen fennáll az a veszély, hogy ártatlan polgári személyek vesztik majd életüket, s tovább bővül az áldozatok immár így is hosszú listája. Óvatosságra szólít fel az II Tempo napilap kommentárja is, amely szerint a boszniahercegovinai konfliktus könnyen kiterjedhet Macedóniára és Koszovóra is. Az orosz fél kész mindent megtenni a békés rendezés érdekében - jelentette ki tegnap Moszkvában Douglas Hogg brit külügyi államminiszter. A továbbiakban elmondta, hogy Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettessel az augusztus 26-án kezdődő londoni konferenciáról tárgyalt. A brit miniszter reményét fejezte ki, hogy a Jugoszláviával foglalkozó újabb konferencián az orosz küldöttséget Andrej Kozirev külügyminiszter vezeti majd. Hogg szerint a fórumnak az lesz a célja, hogy internacionalizálja a jugoszláv problémát. A résztvevőknek nyomást kellene gyakorolniuk a jugoszláv képviselőkre, hogy megértsék, jelenlegi politikájuk helytelen: el kell ismerniük a nemzeti kisebbségek jogait és tiszteletben kell tartaniuk a meglévő határokat. Douglas Hogg kijelentette, Moszkvában nem volt szó a közvetlen katonai intervencióról, de felmerült a humanitárius konvojok kíséretének kérdése. Csurkin tájékoztatta a brit képviselőt, hogy ez a probléma egyelőre nincs részletesen kidolgozva és az egyes javaslatokat jóvá kell hagynia az orosz parlamentnek. ,,A tárgyalások nem voltak könynyűek. Mindkét fél kiállt saját álláspontja mellett" - így jellemezte Alaksander Meksi albán kormányfő a Milan Panics jugoszláv miniszterelnökkel megtartott hétfői találkozóját. Ezen a várakozásoknak megfelelően kizárólag Koszovo problémájáról volt szó. Az albán fél nem volt hajlandó másról tárgyalni. Meksi ismételten követelte a rendkívüli állapot érvénytelenítését Koszovóban és a jugoszláv hadsereg kivonását a térségből. Panics elmondta: a rendkívüli állapotot már a hét folyamán megszüntethetnék, ám viszszautasította a hadsereg azonnali kivonására tett követelést. Hivatalos román források tegnap jelentették: a Dunán a volt szovjet zászló alatt közlekedő hajók napirenden Szerbia felé tartanak, ezzel nyilvánvalóan megsértik a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-embargót. Traian Basesca román közlekedésügyi miniszter azt állította, hogy hetente több tucat szállítóhajó tart az egykori Szovjetunióból Szerbia felé, s ezek vagy Ukrajnából, vagy Oroszországból érkeznek. Románia nem léphet fel azon hajók ellen, amelyek nem román kikötőkben horgonyoznak, mert a Duna nemzetközi hajózási útvonal. Ismét hangsúlyozta, hogy Románia tiszteletben tartja az embargót, s kikötőiben több olyan teherhajó további útját akadályozta meg, amelyek a kis Jugoszláviába vittek volna árut. Német cégek is megsértik a Szerbia és Crna Gora elleni embargót - közölte tegnap a kölni vámhatóság képviselője, hozzátéve: bűnügyi osztályuk öt olyan esetet vizsgál ki, amikor textiláruval folytattak törvénytelen kereskedelmet. Az eddigi ismeretek szerint német cégek méterárut szállítottak Szerbiába, ahonnan viszont készruhákat importáltak. Nem zárható ki az sem, hogy a volt keletnémet és szovjet hadsereg fegyvereit Románián és Bulgárián keresztül juttatják el Szerbiába. A vámtisztek munkáját nagyban nehezíti, hogy a szerbek BoszniaHercegovina hivatalos pecsétjét használják, a Németországba irányuló árut pedig hamis papírokkal látják el. A német hatóságok ezért arra szólítottak fel, hogy főleg az osztrák és a csehszlovák határokon szigorítsák az ellenőrzést. TRAGIKUS SORS VÁR K0SZ0V0RA Bécsben tartott sajtóértekezletet Bujar Bukosi, az ún. Koszovói Köztársaság kormányfője. Azt mondotta, nem zárható ki, hogy Albánia beavatkozna Koszovóban abban az esetben, ha a szerb katonák és rendőrök mészárlást végeznének az ottani albánok között. A politikus úgy vélte, tragikus sors vár Koszovóra, mert Szerbia a legkisebb hajlandóságot sem mutatja e tartomány helyzetének tárgyalásos rendezésére. Épp ellenkezőleg, ürügyet keres egy közvetlen konfliktus kiprovokálásához. Mint ismeretes, Koszovo tavaly kiáltotta ki függetlenségét, de Belgrád ezt, valamint a koszovói albánok szerveit, vezetőit nem ismeri el, illegálisnak nevezve őket. Bukosi emlékeztetett arra, a volt Jugoszláviában az albánok alkották a harmadik legnagyobb nemzetiségi csoportot, s ennek kapcsán hangsúlyozta az albánok jogát az önrendelkezésre. Az újságírók előtt azt fejtegette, hogy Koszovóban a helyzet pattanásig feszült. A tartomány lakosságának 90 százalékát albánok alkotják, akik félnek attól, hogy bármikor kitörhet a vérengzés. Koszovóban jelenleg nem működik semmilyen demokratikus intézmény, a szerbek nem ismerik el a koszovói albánok közelmúltban megtartott parlamenti választásának eredményeit sem, a hadsereg megakadályozta a koszovói parlament alakuló ülésének megtartását is. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának arra a kérdésre, hogy akkor miként dolgozhat a koszovói kormány, Bukosi ezt felelte: a kabinet tagjainak egy része külföldre távozott, a többiek illegalitásban tevékenykednek. Mint ismeretes, Milan Panics, az új Jugoszlávia kormányfője hétfőn ígéretet tett arra, hogy eltörlik a Koszovóban érvényes rendkívüli állapotot. Ezt az albán nemzetiségű politikus csak üres frázisnak minősítette, mondván: Panics politikája csupán a Milosevics-féle vezetés eszköze az időnyeréshez, s ahhoz, hogy a külföld előtt jobb fényben tüntesse fel Szerbiát. Koszovóból eddig több mint százezer albán fiatal menekült el, féltek a katonai behívótól, attól, hogy Horvátországba vagy Boszniába küldik őket harcolni. Az „illegális" kormányfő szerint Koszovóban jelenleg olyan mértékű a szerb katonai jelenlét, hogy az elégséges volna az albánok egy részének fizikai megsemmisítéséhez és a többiek elüldözéséhez. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, Belgrád meg akarja változtatni Koszovo etnikai összetételét, amit Panics közelmúltbani kijelentése is bizonyít. A jugoszláv kormányfő ugyanis azt mondta, hogy Koszovóban kívánják letelepíteni a szerb menekülteket. TOKIÓ JELCINT HIVATALOSAN IS MEGHÍVTÁK Borisz Jelcin orosz elnök tegnap hivatalos látogatásra szóló meghívót kapott a japán kormánytól. Előzetes információk szerint a háromnapos út szeptember 13-án kezdődne. Az orosz elnök Mijazava Kiicsi kormányfővel valószínűleg a Kurill szigetek sorsáról tárgyalna. Mint ismeretes, a négy sziget a második világháború után került a Szovjetunióhoz, s Japán pedig visszaköveteli őket. Tokió ugyanis ehhez a feltételhez köti mind a békeszerződés megkötését Oroszországgal, mind pedig a nagyobb gazdasági segítségnyújtást. Tokiói források szerint Jelcin Akihito császárral is találkozni fog.