Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-11 / 188. szám, kedd

HÍREK - VELEMENYEK .ÚJSZÓM KOHL KANCELLÁR SZERINT IS NÉMETORSZÁGOT MEGILLETI A BT-TAGSÁG PÁRIZS ÉS LONDON MÁRIS VÉTÓT EMLEGET •• / ORMENYORSZAG SEGITSEGET KER A PARTNEREK SEMMIT SEM SIETNEK EL Helmut Kohl kancellár vasárnapi televíziós interjújában először csat­lakozott azokhoz a német politiku­sokhoz, akik követelik Németország képviseletét az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában. Kohl nyilatkozata szerint Németország megfelelő ENSZ-kép­viselete más államok vezető politiku­sainak is érdeke. A kancellár a továbbiakban hang­súlyozta: a szövetségi kormány szá­mára jelenleg ez nem ok arra, hogy „szélesebb körű kampányt" indít­son az említett cél elérése érdeké­ben. Amennyiben azonban az ENSZ tervezett átszervezése keretében felajánlanák Németországnak ezt a helyet, nem utasítaná vissza. Ez­zel összefüggésben Helmut Kohl is­A titkos iraki fegyverprogramok után kutató ENSZ-szakértők tegnap tartották Bagdadban második ellen­őrző napjukat. Mint ismeretes, a vi­lágszervezet munkatársai a múlt szombaton tértek vissza Bagdadba. Munkájukat azonban nehezíti, hogy egyetlen minisztérium épületébe sem akarják őket beengedni. Nyiki­ta Szmidovics, a 22 tagú csoport orosz vezetője tegnap nem volt haj­landó elárulni az újságíróknak, hogy az ellenőröket „kísérő" irakiak ma­gukra hagyják-e őket a vizsgálandó objektumba való megérkezés után. Arról sem volt hajlandó beszámolni, hogy a szakértőknek szándékukban áll-e felkeresni valamelyik bagdadi minisztériumot. Egyébként az ellen­őrök első munkanapja nyugodt volt, nem történt semmilyen összetűzés az iraki féllel. A csoport tagjai azon­ban nem nyilatkoztak arról, hogy hol Az észak-algériai Eszanurban va­sárnap legkevesebb öt álarcos férfi a levegőbe repítette a városházát - tájékoztatott az algériai rádió. A tá­madók először megszakították a tejefonösszeköttetést és megron­gálták a villanyvezetéket, hogy meg­akadályozzák a rendörök kihívását. A robbanás következtében tűz ütött ki, s a jelentések szerint az épület teljesen leégett. Eredetileg a város­házát az Iszlám Megmentési Front Megérkeztek az első vonatok a boszniai menekültekkel a német fővárosba. 325-en már Drezdában, a szász fővárosban kiszálltak, 175-en pedig Eisenhüttenstadtban, az egykori NDK volt Stalinstadtjában, Sztálinvárosában. Berlinben 138-an szálltak ki a 6. sz. menekültszerel­vényből, 28-cal többen, mint eredeti­leg tervezték. Túlnyomó többségük Bosznan­szki Novi-i muzulmán. Nem kerülnek teljesen idegen környezetbe, hiszen az iszlám - az evangélikusok és a római katolikusok után - a harma­dik legnagyobb felekezet Németor­szágban: több mint 150 000 hívet számlál. Ők, természetesen, főleg törökök. A berlini jugoszláv, illetve volt ju­goszláv kolónia lélekszámát 50 000­re becsülik, de nemzetiségi összeté­teléről még megközelítő adatok sin­csenek. Csak azt lehet tudni, hogy mintegy 32 000 az „őslakos", aki vendégmunkásként vagy családtag­ként hosszú-hosszú évek óta lakik itt. A háborús menekültek száma Berlinben eddig mintegy ötezer. Kö­zülük háromezren rokonoknál, vagy ismerősöknél találtak hajlékra, két­ezren pedig szállókban élnek. Ez az ötezer ember nem egészen négy mét felszólította az ellenzéki szociál­demokatákat (SPD), egyezzenek be­le az alkotmány módosításába és tegyék lehetővé a német egységek részvételét az ENSZ katonai ak­cióiban. Herta Daubler-Gmelin, az SPD alelnöke is szorgalmazta Németor­szág képviseletét a BT-ben. El­mondta, a német szociáldemokraták támogatni fogják Butrosz Ghali fő­titkár reformterveit. A BT reformja ugyan sürgős, ám politikailag nagyon érzékeny ügy, ezért több évig is elhúzódhatnak az átszervezésről szóló tárgyalások. Franciaország és Nagy-Britannia, a BT állandó tagjai már közölték: megvétózzák ezt a reformot. jártak. Arra a kérdésre, hogyan tud­nak együttműködni a bagdadi re­zsimmel, Szmidovics azt felelte, hogy normálisan. xxx Több fegyveres támadást intézett a FÁK bagdadi kereskedelmi kiren­deltsége ellen. Erről az Al-Ahram egyiptomi ellenzéki napilap számolt be. Á támadók lelőtték a másodtitkár feleségét és a kereskedelmi taná­csos lányát. Állítólag még a támadás előtt elloptak 2000 amerikai dollárt és ékszereket is. A lap arról nem ír, az incidens pontosan mikor történt, csupán megjegyzi: azt követően, hogy az orosz rendőrség Moszkvá­ban letartóztatta Dzsaszim Takriti iraki nagykövetet, aki ittas állapot­ban vezette gépkocsiját. A gépkocsi­ban két másik iraki diplomata is volt, s egyikük gázpisztolyból rálőtt a rendőrökre. képviselői ellenőrizték, őket azon­ban a kormány által kinevezett hiva­talnokok váltották fel. Vasárnapra virradó éjszaka egy másik algériai városban is incidens­re került sor, ismeretlen tettesek megöltek egy rendőrt. Az algíri kormány pedig a hét végén leállította a francia nyelven megjelenő Le Matin és a La Nation, valamint az arab Al-Dzsazair al­Jaum című napilapokat. százaléka a csak ebben az évben Németországba bebocsátást nyert mintegy 120 000 jugoszláviai hábo­rús menekültnek. A város vezetése a boszniai menekülteket szállókban akarta elhelyezni. A zöld alternati­vok azonban saját szakállukra, azaz anélkül, hogy előzetesen érintkezés­be léptek volna a menekültekkel fog­lalkozó hivatalokkal és szervezetek­kel, felhívást intéztek a berlini lakos­sághoz, nyújtsanak hajlékot a több mint száz menekültnek. Több mint ötszázan jelentkeztek, hogy mene­külteket fogadnának be. Volt közöt­tük olyan-ís, aki rögtön megérdek­lődte, hogy mennyit fizet ezért a vá­ros fejenként és havonta? Illetékes helyen örvendetesnek mondták, hogy Berlinben - éppen úgy, mint Bajorországban vagy Bré­mában - ilyen nagy a túljelentkezés. Utaltak azonban arra is, hogy nem lenne szabad elsietni a dolgot: a me­nekülteknek elsősorban nyugalomra van szükségük, hogy megszokják új helyzetüket és elintézhessék a szük­séges formalitásokat. A szállókban nem csupán saját szoba és fürdési lehetőség vár rájuk, hanem az első időkben ingyenes ellátás, valamint helyben orvosi segítség és tolmács­szolgálat is. A berlini bosnyák Mer­Levon Ter-Petroszjan örmény el­nök az azeri fegyveres erők szom­bati, Örményország elleni támadá­sát egy hadüzenet nélküli háború kezdetének nevezte, s felszólította a hat szovjet utódállam közötti kol­lektív biztonsági szerződés aláíróit, teljesítsék Örményországgal szem­beni kötelezettségeiket. A távirat­ban, amelyet Ter-Petroszjan Orosz­ország, Kazahsztán és három kö­zép-ázsiai köztársaság vezetőinek küldött az áll, hogy politikai, katonai és egyéb intézkedéseket kell tenni a háború megakadályozására. Az említett szerződést, mint ismeretes, május közepén Taskentben írta alá a hat utódállam. A dokumentum ki­mondja, a szerződő felek közül bárki ellen kövessenek el agressziót, a többiek azt úgy fogják értékelni, Erich Honecker, a volt NDK párt­ós állami vezetője állítólag azzal fog védekezni a bíróság előtt, hogy a belnémet határsértőket Moszkva utasítására lőtték le. Ezt vasárnap közölte a Welt am Sonntag című lap, Honecker egykori politikai munkatár­saira hivatkozva. A lap szerint Ho­necker kérni fogja a bíróságot, is­merje el, hogy ő, mint a volt szovjet befolyási szféra legérzékenyebb tűzfészkének a „főnöke", mindig a moszkvai Kreml utasításai szerint Nem járt sikerrel az afgán kor­mány, amikor tűszünetre szerette volna rábírni a Kabulban egymás ellen harcoló felkelő csoportokat. A súlyos összecsapások miatt pedig ismét a lakosok ezrei menekülnek a fővárosból. Szemtanúk beszámo­lói szerint a vasárnapi rakétatáma­dás után sűrű füstfelhő lebegett Ka­bul felett. Egy nappal korábban, szombaton az állami televízió is megszakította adását, amikor négy rakéta találta el az adótornyot. Szak­értők szerint az adó legalább 10 hónapig üzemképtelen lesz. A kabuli védelmi minisztérium szóvivője sze­rint a vasárnapi rakétatámadásnak 11 halottja és legkevesebb 30 sebe­sültje volt. hamet nevű egyesület vezetője, Hadzo Omerovic úgy vélte, hogy rövid időre talán valóban előnyö­sebb lenne, ha a menekülteket csa­ládoknál helyeznék el. De senki sem tudja megmondani, mennyi idő az a rövid idő. És azt sem lehet tudni, nem hagy-e alább idővel a kezdeti nagy emberbaráti felbuzdulás. így hát inkább a szállókat pártolná. A hatóságok megbízásából a ber­lini Vöröskereszt tart telefonszolgá­latot az érdeklődők számára. Abban is segítenek, hogy az esetleges ven­déglátók és vendégek a döntés előtt megismerkedhessenek egymással. hogy a szerződő felek mindegyike ellen követték el. Azerbajdzsán hivatalosan is beje­lentette, hogy hadserege az elmúlt 48 órában sikeres katonai akciót hajtott végre a határ menti geda­beszki járásban, és kiszorították az örmény erőket az azeri területekről. Hivatalos jereváni források erről úgy számoltak be, hogy az azeri erők az említett térségben örmény területre léptek és elfoglaltak 46 négyzetkilo­méternyi területet. Baku ezt határo­zottan cáfolta. Az orosz televízió szerint Moszk­vában vasárnap háromoldalú tár­gyalások kezdődtek a karabahi ren­dezésről. A nemhivatalos tanácsko­záson orosz, örmény és azerbaj­dzsáni politikusok vesznek részt. cselekedett. Honecker egyben elő kívánja terjeszteni a jelentéseket né­hány nyugati partnerével folytatott tárgyalásokról. Ezek állítólag bizo­nyítják a szocialista Németország „jó" pozícióját a nemzetközi közös­ség keretében. Erich Honeckert azzal vádolják, hogy felelős annak a 49 személynek a haláláért, akiket a belnémet hatá­rokon lőttek le. A volt NDK vezetője július 29-e óta van börtönben, ott vár a bírósági tárgyalásra. Tegnap délután kaptuk a hírt, amely szerint a szélsőséges Hezbe Iszlami fegyveresei hétfőn délelőtt újabb, április óta a leghevesebb ra­kétatüzet zúdították Kabulra. Az ezt követő támadást a kormányerők visszaverték. Katonai források sze­rint a bombázás első 90 percében vagy 650 rakéta hullott a fővárosra. Sok a halott és még több a sebesült, az áldozatok között nagyon sok a gyermek is, mivel eltalálták a kór­házat, meg a Nemzetközi Vöröske­reszt épületeit is. A védelmi minisz­térium beszámolója szerint e szélső­séges fundamentalista szervezet vezetője, Gulbuddin Hekmatjar be szeretne törni a fővárosba, egyelőre sikertelenül. Ajánlatosnak tekintik azt is, hogy a berlini családok látogatásra hívja­nak meg menekülteket, vagy pedig védnökséget vállaljanak felettük, tar­tósan érdeklődjenek irántuk. Berlíben most a Horvátországból érkezettekhez hasonlóan kezelik a boszniai menekülteket is: nem kell nekik menedékjogot kérniük, hanem a háborúskodás végeztéig bürokrá­ciamentesen kapnak havi 450 már­ka szociális segélyt, plusz energia­pótlékot. A költségeket fele-fele részben Berlin és a bonni kormány fedezi. TRUGLY ÖDÖN, Berlin 1992. AUGUSZTUS 11. NÉHÁNY SORBAN A lekszandr Viktorenko és Alek­szandr Kaleri orosz, valamint Michel Tognini francia űrhajóssal a fedélzetén tegnap reggel a kazah sztyeppén ejtőernyők segítségével biztonságosan szállt le a Szojuz TM-14-es űrhajó modulja - közölte a moszkvai rádió. Mindhárom űrha­jós jól érzi magát. Az Anatolij Szo­lovjov, Szergej Avgyejev és Michel Tognini alkotta orosz-francia le­génység a Szojuz TM-15-ös űrhajó fedélzetén július 27-én startolt Baj­konurról, két nappal később az űrha­jó csatlakozott a Mir űrállomáshoz, ahol március óta dolgozott Viktoren­ko és Kaleri. Ez utóbbiakat váltotta fel Szolovjov és Avgyejev, akik való­színűleg a jövő év elején térnek vissza a Földre. A Mir űrállomás legénysége több tudományos és technológiai kísérletet hajtott végre. K ufa iraki városban szombaton este 92 éves korában hunyt el Abdal Kaszim Khuji ajatollah, a több mint 200 millió síita muzulmán vallá­si vezetője. Az ajatollahot az iraki hatóságok nyomására már vasár­nap eltemették - közölte Khuji uno­kája. Meg riem erősített források szerint Nadzsafu síita szent város környékén kijárási tilalmat rendeltek el azzal a céllal, hogy elejét vegyék az esetleges zavargásoknak c síi­ták, a Husszein-rezsim hagyomá­nyos ellenzőinek táborában. Iraki források szerint Khuji súlyos beteg­ség következtében halt meg, megfi­gyelők azonban az eset politikai hát­terére mutatnak rá. Tény azonban, hogy Khuji júliusban egy bagdadi kórházban súlyos szívműtéten esett át. Annak ellenére, hogy az ajatollah nyíltan nem szállt szembe Szaddam Husszeinnel, 1991-ben a Dél-Irak­ban kirobbant síita felkelés során letartóztatták. L egkevesebb hét személy vesz­tette életét a dél-afrikai városok néger negyedeiben kirobbant hétvé­gi zavargások során. A rendőrség szóvivője szerint a Johannesburg közelében levő Alexandra negyed­ben egy ember egy szemetes kuká­ban égett el, ugyanebben a negyed­ben egy másik férfit lapáttal vertek agyon. Richard Goldstone bíró, akit Frederik de Klerk elnök a közelmúlt­ban bízott meg az erőszakhullám okainak kivizsgálásával, a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszust és Buthelezi Inkatha mozgalmát nevezte meg a zavargá­sok fő forrásának. Egyben élesen bírálta a rendőrséget és a hadsere­get is. R ubcovszk dél-szibériai város egyik szeméttelepén radioaktív céziumot sugárzó forrásokat találtak - tájékoztatott az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A jelen­tések szerint a sugárzás több helyen elérte a 800 mikroröntgent óránként. Az említett telepre a traktor-pótalkatrészeket gyártó helyi üzem szállítja a hulladékot, de a hírügynökség szerint az egész járás­ból és a szomszédos Kazahsztánból is ezt a telepet használják. Különbizottság vizsgálja a radioaktív cézium eredetét. L uxuslakótelepet épít fel három éven belül Varsóban a Min Hoong nevű hongkongi cég. A 88 villát, három lakó­tömböt, s több adminisztratív épületet magába foglaló lakótelep alapkövét e hét végén rakják le. A varsói sajtó 70 millió dollárra becsüli a beruházás értékét. T egnap reggel az indiai Pandzsáb államban militáns szikhek megtá­madtak három falut, ahol 21 személyt mészároltak le. Többségük azoknak a ka­tonáknak a hozzátartozója volt, akik va­sárnap meggyilkolták Szuhdev Szingh Babbart, a Babbar Halsz International szervezet vezetőjét. Megfigyelők arra em­lékeztetnek, a szikhek tegnapi támadá­sukkal kívánták jelezni, befolyásos veze­tőjük meggyilkolása ellenére folytatják harcukat a szikhek államának felszabadí­tásáért. A pandzsábi rendőrfőnök ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Bab­bar halála óriási győzelmet jelent a szikh terrorizmus elleni harcban. M oamer Kadhafi líbiai vezető nem hajlandó a többi államfővel együtt szállodában lakni, s arra kérte az indonéz kormányt, az el nem kötelezettek küszö­bönálló csúcstalálkozójának szervezőjét, hogy jelölje meg azt a helyet, ahol felállít­hatja beduin sátrát. Emlékezetes, hogy Kafhafi az el nem kötelezettek legutóbbi találkozójára Belgrádba női testőrein kívül egy tevepárt hozott magával. ENSZ-SZAKÉRTŐK IRAKBAN A MINISZTÉRIUMOK NEM NYÍLNAK MEG BAGDADBAN LELŐTTEK KÉT OROSZ NŐT HONECKER VEDEKEZESI STRATEGIAJA MINDENÉRT MOSZKVA A FELELŐS ALGÉRIA POLITIKAI HARC - ERŐSZAKKAL TARKÍTVA Bosnyák menekültvonat, még a bosnyák-horvát határon (Archív) HEVES RAKÉTATÁMADÁS ÉRTE KABULT Hekmatjar mindenáron be akar jutni a városba NÉMETORSZÁG: MEGJÖTTEK A BOSNYÁKOK NEM KELL MENEDÉKJOGOT KÉRNIÜK • ELHELYEZÉS CSALÁDOKNÁL?

Next

/
Thumbnails
Contents