Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-11 / 188. szám, kedd

TŰJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK SZEREPLÉSI LEHETŐSÉGEK A TÉVÉBEN NE VÁLJON EGY PÁRT SZÓSZÓLÓJÁVÁ! - Jelenleg központi kérdés, hogy a Szlovák Televízió ne váljon egy párt szószólójává. Az SZNT Tanácsának célja, hogy megtartsa a televízió közjogi intézmény jellegét - hangsúlyozta Vladimir Miskovsky, a tanács újonnan megválasztott elnöke a testület tegnapi ülését kővetően. Az elfogadott határozat értelmében kidolgozzák a Szlovák Televízió, elsősorban a híradások új koncepcióját, amelyben konkrét javaslatot terjesztenek elő a közjogi méltóságot televíziós szereplési lehetőségeiről. Amíg ezt a tanács nem bírálja el, addig „nem folytatható sem káder- sem személyi politika". Az új összetételű tanács elnöke szerint a közeljövőben a Szlovák Televízió vezetésében nem várhatók változások. A műsorban megközelítően harminc állami vezető kap szereplési lehetőséget. A tanácsnak az elnökön kívül tizenöt tagja van, többek között Lapos József (MKDM) és Ozogány Ernő (Együttélés), aki az ülésről nyilatkozott lapunknak. - A tanács 1991 őszétől dolgozik, s azóta vagyunk a tagjai. Több ülésen hatékony munkát végeztünk, ami a Szlovák Televízió igazgatójának megválasztásával csúcsosodott ki. Mi, magyar képviselők az elmúlt időszakban többek között a nemzetiségi adással kapcsolatos javaslatunkat is benyújtottuk. Sajnos ez a mai napig nem talált meghallgatásra. Elsősorban a műsor szerkezetén szeretnénk változtatni, az adásidő kibővítésével együtt. Jó lenne ha a nemzetiségi műsorok nemcsak híranyagból állnának, hanem kulturális, művészeti stb. jellegű adások is szólnának anyanyelvén a magyar és a többi nemzetiséghez is. A tegnapi ülés központi témáját a tanács egyes tagjai vetették fel. Javaslatuk lényege, hogy a végrehajtó hatalom tagjai rendszeresen szerepelhessenek a Szlovák Televízióban. Bár ezt a tanács több tagja úgy értékelte, mint a televízió függetlenségének megsértését, a javaslat megkapta a szavazatok többségét. Az ellenvéleményen lévők egyszemélyes, közvetlen szereplések helyett inkább beszélgetéseket, eszmecseréket javasoltak, amelyek keretében a meghívottak egymásnak - és esetenként a nézők is - kérdéseket tehetnek fel. A többség ezt sajnos leszavazta. így a Szlovák Televízióban valószínűleg a közeljövőben felújítják a korábbról ismert miniszterelnöki-miniszteri „műSOr

t"' (egri) ULTIMÁTUM A KORMÁNYPÁRTOKNAK TILTAKOZÁSI KAMPÁNNYAL KEZDŐDIK... BUSH —

RABIN TALÁLKOZÓ PALESZTIN ÁLLAM CSAK A JÖVŐ ÉVEZRED ELEJÉN ALAKULHAT Jicchak Rabin izraeli kormányfő tegnáp Kennebunkportba érkezett, hogy George Bush amerikai elnökkel tárgyaljon a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti béke esélyei megszilárdításának lehetőségeiről. A tárgyalások előtt mindkét politikus reményét fejezte ki, hogy sikerül előmozdítaniuk a kölcsönös kapcsolatok megszilárdítását. Nem szóltak azonban a jelenlegi viszony legégetőbb kérdéséről, annak a tízmilliárd dollárnyi hitelnek a kormánygaranciáiról, amelyet Izrael magánbankoktól akar felvenni. Rabinnak ez az első amerikai útja, mint kormányfőnek. A hét végén New Yorkban tárgyalt az ENSZ-főtitkárral, tegnap pedig Richard Nixon volt amerikai elnökkel és Henry Kissinger egykori külügyminiszterrel. A találkozó után Rabin azt mondta, Európa jobban tenné, ha előbb a volt Jugoszláviában kialakult konfliktussal foglalkozna, és csak azután a közel-keleti békével. Rabin kifogásolta, hogy Európa, az Európai Közösségek időnként tanácsokkal látja el Izraelt, hogyan kellene biztosítani a térség békéjét. Jasszer Arafat, a Palesztiniai Felszabadítási Szervezet elnöke üdvözölte az új izraeli kormány vasárnap ismertetett törekvését, hogy hatályon kívül helyezik azt az 1986-os törvényt, amely az izraeli állampolgárok számára megtilt minden kapcsolatot a PFSZ-szel. Arafat azonban hangsúlyozta, hogy ha a tilalom feloldása után nem kezdődnek közvetlen tárgyalások Izrael és a PFSZ között, akkor minden ilyen irányú törekvés csak propaganda marad. Jeruzsálemi kormányforrások szerint valóban módosítani akarják a törvényt, de továbbra is megakadályozzák a PFSZ vezetőinek, elsősorban Arafatnak a közvetlen részvételét a béketárgyalásokon. Rabinék továbbra is csak a megszállt területeken élő palesztinok képviselőivel hajlandók tárgyalni. Ehhez annak ellenére ragaszkodnak, hogy tisztában vannak vele: ezek a politikusok közel állnak a PFSZ-hez, konzultálnak vele, utasításokat is kapnak tőle, de formálisan nem tagjai a szervezetnek. A megszállt területek lakossága vasárnap általános sztrájkkal emlékezett meg arról, hogy a népi felkelés, az intifada 57. hónapjába lépett. Ebből az alkalomból Nabil Sasz, Arafat politikai tanácsadója azt mondta, a független palesztin állam létrehozása csak a következő évezred elején várható. Addig azonban Jordániával szorosan együttműködve fog létezni az a palesztin önkormányzat, amely feltehetően megalakul az izraeli-palesztin megállapodások alapján. MENEKÜLTEK HAZANKBAN CSAK JUGOSZLÁVIÁBÓL HÁROMSZÁZAN A volt Jugoszláviából jelenlég közel 300 menekült tartózkodik hazánk területén. Az elszállásolási lehetőségek bővülése után esetleg további néhány száz személyt lehet befogadni. A menekültek ellátását a Szövetségi Belügyminisztérium e célra szolgáló alapjából fedezik - tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóirodát a minisztérium illetékese. Hivatalaink 22 olyan volt jugoszláv állampolgárt tartanak nyilván, akik politikai menedékjogot kértek. Összesen 3949 személy kért menekültstátust, többségben románok, illetve a Független Államok Közösségének állampolgárai. A kérelmek megközelítőleg ötödét bíráltak el pozitívan. FEGYVER ES LEGI TAMOGATAS 1992. AUGUSZTUS 11. TOMÁSEK TEMETÉSÉRE ÁLLAMFŐK ÉRKEZNEK A Szent Vitus-székesegyház püspöki sírboltjában augusztus 12-én helyezik örök nyugalomra Frantisek Tomásek bíborost, volt prágai érseket, aki augusztus 4-én hunyt el. A szentmisét közösen celebrálja Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár, Miloslav Vlk prágai érsek és cseh prímás, valamint Giovanni Coppa érsek, apostoli nuncius. - A Csehszlovák Sajtóiroda értesülése szerint nem kizárt, hogy a gyászolók sorában hazai politikai életünk képviselői mellett ott lesz Lech Walesa lengyel és Thomas Klestil osztrák államfő, Helmut Kohl német kancellár, Antall József magyar miniszterelnök és Roland Dumas francia külügyminiszter. Az istentiszteletet és a temetési szertartást délelőtt 10 és 12 óra között egyenes adásban közvetíti a Cseh Televízió és a Praha rádióállomás. PDU-vélemény az elnökjelöltekről MIKLÓS SZERINT MIKLOSKO A Polgári Demokrata Unió tegnapi sajtóértekezletén Ivan Miklós alelnök úgy nyilatkozott, hogy Jozef Markuának a szlovák elnöki tisztségre való jelölése kétséget kelt a Matica slovenská apolitikusságát illetően. A kérdésre, hogy a PDU kit javasolna elnöknek, azt válaszolta: pártja politikai szervei konkrét személyről még nem tárgyaltak, de egyetlen erkölcsi tekintélynek, aki részben pótolná Václav Havel személyét, Frantisek Mikloskót tartja. Ivan Miklós kételkedik az ország kettészakadása utáni pénz- és vámunió realitásában. - Ha létrejön is a vámunió, nem lesz hosszan fenntartható. Ugyanis a Szlovák és a Cseh Köztársaság gazdasága feltehetően nem közeledni fog, hanem távolodni egymástól - mondta. MAREŐEK LEVELET ÍRT, MUNKAADÓJA MAGYARÁZ AZ ÉHSÉGSZTRÁJK DILEMMÁI Miloslav Marecek, akit éhségsztrájkja tett ismertté, nem ért egyet munkaadójával a kyjovi Moravia Glass-szal - a vállalatnál munkásként dolgozott, amely felmondott neki - derül ki a tegnap a Csehszlovák Sajtóirodának eljuttatott leveléből. Többek között mentségéül hozza fel, hogy sem július 13-án, sem korábban nem szólították fel a munkába lépésre. Szerinte az álöltözetbe bújt bolsevikok, akik 1989-ig csak de facto rendelkeztek az ipari üzemekkel, azóta az értékeket de jure is bitorolják. Minden nem simulékony személy kényelmetlen számukra, és igyekeznek tőlük megszabadulni. Erre a tiltakozó éhségsztrájk is inogta felelő ok. Szerinte munkából való kimaradásának háttere a napnál is világosabb, ezért nem adott rá semminemű magyarázatot. A részvénytársaság vezérigazgatója a felmondással kapcsolatosan elmondta, hogy a vállalat vezetősége kész volt fizetetlen szabadságot adni, de csak az érintett lábadozásának, megerősödésének idejére. Egyességük további pontja az volt, hogy amennyiben Miloslav Marecek június 30-áig nem lép munkába, további távolmaradását igazolatlan hiányzásnak veszik, s az érvényes jogszabályok szerint bírálják el. Marecek pedig időközben újabb éhségsztrájkba kezdett. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. augusztus 11-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.28 54.06 Francia frank 5.58 5.65 Német márka 18.85 19.12 Olasz líra (1000) 24.90 25.25 Osztrák schilling 2.68 2.71 Svájci frank 21.00 21.32 USA-dollár 27.67 28.10 (Munkatársunktól) - Az ország jövőbeli államjogi elrendezéséről tartandó népszavazás kérését kulcsproblémának tartjuk, ezért úgy döntöttünk, hogy ultimátumot adunk a kormánypártoknak: ha a parlamentekben 14 napon belül nem kezdeményezik a népszavazás kiírását, és nem túzik ki megvalósításának a végleges időpontját, akkor kapcsolatba lépünk a miénkhez hasonió álláspontot képviselő politikai pártokkal, illetve mozgalmakkal, s országos tiltakozási kampányt szervezünk, mely éppúgy, mint '89 novemberében, általános sztrájkra felszólító felhívásban fog tetőzni - jelentette ki a Baloldali Alternatíva és az Anarchoszindikalista Kezdeményezés tegnapi (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági rendszerváltás béklyóiban, s egyúttal a transzformáció útvesztőiben vergődő honi mezőgazdaságot az elmúlt hetek példátlanul meleg időjárása következtében az utóbbi évek egyik legnagyobb mértékű szárazsága is sújtja. A termőtalajok vízhiánya sokhelyütt immár az aszály legjellemzőbb tüneteit mutatja. Augusztus elején nem éppen épületes látvány a hervadtan kókadozó és sárguló kukorica-, napraforgó, illetve cukorrépatáblák sora, főként a termelő szemével nézve. Az amúgy is gondokkal küszködő ágazat számára újabb megpróbáltatásokat jelez. Nem csoda tehát, ha a mezőgazdasági termelök kivétel nélkül esőért fohászkodnak az égiekhez. Szlovákia szerte a helyzet valóban kritikus. Amint azt Miloslav Novotnytól, az öntözögazdálkodási Kutatóintézet munkatársától megtudtuk, a termőtalajok vízkészlete sok helyütt a minimális szint alá csökkent, s ez rendkívül kedvezőtlen hatásokat vált ki a növényzet fejlődésében. Egyedüli megoldás az öntözés, a kutatóintézet tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek az előző évekhez viszonyítva egyharmadával kevesebb menynyiségben juttatnak ki mesterséges esőt a földekre, öntözni kéne tehát, de a gazdaságok pénzügyi gondjai gátat szabnak a megvalósításnak. Annak ellenére, hogy az idén a felhasznált öntözővíz értékét teljes egészében az állam állja, ráadásul •a felhasznált elektromos energia felét is kifizeti a szövetkezetek helyett. A gazdaságok azonban úgy tűnik, sok helyütt még ezeket a kedvező feltételeket sem használják ki teljes egészében. A somorjai szövetkezetben, miprágai sajtótájékoztatóján Vratislav Votava, a Baloldali Alternatíva elnöke és egyben CSNT-beli képviselője. Az önmagát trockistának valló pártelnök a továbbiakban elmondta, hogy a PDP és a DSZM népszavazás nélkül akar dönteni az ország jövőjéről, ami szerintük a '89 novemberében megszületett demokratikus eszmék legnagyobb megcsúfolása. Régi-új oligarcháknak nevezte a kormánypártok képviselőit, majd mintegy az előbbiek summázásaképpen - hangsúlyozva, hogy a Baloldali Alternatíva tagsági bázisa Csehországban van - hozzáfűzte, hogy céljuk a PDP s általában a csehországi jobboldal „szárnyainak megnyirbálása". (kluka) után a homokos talajok miatt itt a legnagyobb veszélye az aszálynak, éjjel-nappal öntöznek. A gazdaságban 2200 hektár termőterületnek csaknem a felét, mintegy 900 hektárt tudnak öntözni. Mayer Zoltán agronómus véleménye szerint a szárazságnak valószínűleg beláthatatlan következményei lesznek. Annak ellenére, hogy a kukoricát és a többi kapásnövényt igyekeznek a lehetőségekhez mérten legalább a minimális vízmennyiséggel ellátni. Az öntözetlen területeken viszont a feltételezések szerint akár 30-40 százalékos terméskiesés is bekövetkezhet. Kiács Imre az öntözési részleg felelőse arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben ők szünet nélkül, a délelőtti 8-12 óra közti szünetet kivéve, öntöznek, „ügyes" vállalkozók rendszeresen lopják az öntözőberendezések rézdrót vezetékeit. Nem kis károkat okozva ezzel a szövetkezetnek. Sókszelőcén mintegy 800 hektár területet lennének képesek öntözni, a napokban azonban csupán 70 hektárnyi silókukorica és lucerna kap rendszeresen vizet. Mészáros József, a szövetkezet alelnökének véleménye szerint a többi terményt jelenleg vagy nem lehet, vagy pedig már nem érdemes öntözni, mivel megítélésük szerint például a kukorica öntözése során az útkivágásokkal nagyobb kárt okoznának, mint amennyit az öntözéssel nyernének. A szárazság hatásait még itt sem tudják pontosan felmérni, de az már biztos, hogy kukoricából hektáronként 5-6 métermázsával kevesebb terem majd. Nagyobb gondot okoz a cukorrépa, amelyet nem tudnak öntözni, s úgy tűnik, ha a közeli napokban nem kap égi áldást, mintegy 15 hektárnyi menthetetlenül kiveszik belőle. -t. szil.(Folytatás az 1. oldalról) ringtonnak kell megoldania a zöld asztal mellett" - tette hozzá. A bosnyák nagykövet azzal vádolta George Busht, John Majort és Francois Mitterrand-t, hogy el akarják altatni saját lelkiismeretüket, a közvéleményt pedig elkábítani azáltal, hogy mindenáron a humanitárius segélyeket erőltetik. Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap úgy vélte, az ENSZ hajlik arra, hogy erőt alkalmazzanak a humanitárius segélyek biztosítása érdekében. Közben tovább gyűrűzik a nemzetközi vita a katonai beavatkozás lehetőségeiről. Andreas von Bülow, a német SPD védelmi szakértője úgy véli, hogy katonailag kellene fellépni a szerb vezénylet alatt álló jugoszláv hadsereg ellen. Az ismert szociáldemokrata politikus azt mondta, a nyugati és keleti országok légierőinek közösen kellene uralniuk a jugoszláv légteret és ki kellene iktatniuk a harcból a szerb nehéztüzérséget. Vele szemben Klaus Kinkel külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában kétségbe vonta, hogy részt vehetnek-e német katonák a segélyszállítmányok védelmében, hiszen a jelenlegi német alkotmány ezt egyelőre nem teszi lehetővé. A külügyminiszter szerint oly módon kellene megváltoztatni az alaptörvényt, hogy lehetővé tenné a Bundeswehr részvételét az ENSZ akcióiban. Ezzel Kohl kancellár is egyetért. A The Washington Postban Lee Hamilton azt írta, a volt Jugoszláviában dúló konfliktus az egész nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. Az ö véleményére odafigyelnek, hiszen jelenleg a képviselőház külügyi albizottságának az elnöki tisztét tölti be, ráadásul sokan úgy vélik, ha a demokrata Bili Clinton fog győzni a novemberi elnökválasztáson, akkor Hamilton lesz a külügyminiszter. A politikus tehát úgy ítéli meg, hogy a szerb csapatok agressziót követtek el egy független állam, Bosznia-Hercegovina ellen, amelyet a nemzetközi közösség ,is elismert. Cikkében azt fejtegette, fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus túlnő az egykori Jugoszlávia határain és kiterjed Albániára Koszovo miatt, Magyarországra a Vaj'daság miatt, Törökországra és Bulgáriára pedig Macedónia miatt. Hamilton szerint Bosznia-Hercegovinában már megértek a feltételek arra, hogy az USA intervenciótindítson, hiszen nemcsak a nemzetközi béke került veszélybe, hanem rendkívüli nyomor, szenvedés és genocídium vár a lakosságra is. Hamilton szerint az intervencióhoz sokoldalú egyetértés kell, s előnyben. részesítené, ha a BT hozna ilyen döntést. Azt javasolta, a Biztonsági Tanácsot ki kellene bővíteni Németországgal, Japánnal és néhány fejlődő országgal, hogy a testület legitim módon hozhasson ilyen döntéseket. A The Washington Postnak ugyanebben a számában egy másik vélemény is helyet kapott. George Will politikai kommentátor feltette a kérdést, ki kívánja az Egyesült Államokban, hogy a saját gyereke a boszniai haláltáborok felszabadítása során veszítse életét. A válasza egyértelmű: senki. Az amerikaiak többsége nem hiszi azt, hogy érdekük lenne a balkáni problémák megoldása. Milan Panics, az új Jugoszlávia kormányfője tegnap délelőtt Athénba érkezett, ahol Konsztantin Mitszotakisz kormányfővel kezdett megbeszéléseket. Bár a tárgyalások tartalmáról hivatalosan nem közöltek részleteket, megfigyelők tudni vélték, a londoni nemzetközi Jugoszlávia-konferencia előkészítéséről, valamint Macedónia problémájáról volt szó. Az athéni kormányt ugyanis felháborította, amikor Milan Panics a múlt héten kijelentette, hogy Belgrád hajlandó elismerni a Macedón Köztársaságot. A görögöket éppen ez az elnevezés háborította fel. A jugoszláv kormányfő útban hazafelé, a délutáni órákban megállt Tiranában is. Az albán vezetéssel elsősorban Koszovóról folytatott megbeszéléseket. ENYHÜL A KÁNIKULA, MARAD A MELEG? A FÖLDMŰVESEK FOHÁSZA: ADD MÁR,URAM,AZ ESŐT...