Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-11 / 188. szám, kedd
AMPUTALT VILÁG UGYAN... Ez a város már nem ugyanaz a város... de azért ennek is története van, amely a hatvanas években kezdődött. Akkor, amikor a kiskaposi városrész... már szintén nem volt azonos a húszas, harmincas évek képével. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1992. augusztus 11. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 188. szám KILENC ÉVSZÁZAD MÚLT - KÉT ÉV JELEN Mint mindig és mindenhol, a jelen Köbölkúton is a legfrissebb múlttal kezdődik. Egészen pontosan akkor, amikor a legutóbbi helyhatósági választások során új polgármester, nevezetesen Kovács Ferenc mérnök került a község élére. (7. oldal) ILYEN HŐSÉG TÍZÉVENKÉNT EGYSZER FORDUL ELO ENYHÜL A KÁNIKULA, MARAD A MELEG? A FÖLDMŰVESEK FOHÁSZA: ADD MÁR,URAM,AZ ESŐT... Hol a boldogság mostanában? Lefüggönyözött hűvös szobában, de még inkább a vízpartokon - módosíthatnánk Petőfi ismert sorait. Aki a tavak, folyók hűsítő hullámai közelében tölti szabadságát, aligha panaszkodik az aszfaltolvasztó kánikulára. Az viszont, aki dolgozni kényszerül - márpedig azok vannak többségben -, alig várják a lehűlést. Az idei hosszú, forró nyárról, illetve az elkövetkező napok időjárásáról dr. Albin Otrubával, a Pozsonyi Meteorológiai intézet osztályvezetőjével beszélgettünk. - A meteorológusok szerint „normális" ez az agyforraló hőség? - Le kell szögezni, az idei nyár a szakemberek szerint is különleges. Hasonló hosszan tartó hőség tízévenként egyszer fordul elő. Legutóbb 1983-ban volt ilyen többhetes kánikula. - Gondolom, az idei nyár megdöntött néhány rekordot. - Igen, bár hozzá kell tennem, hogy extrém hőmérsékleteket sehol sem mértünk. Érdekességként említem, hogy a legforróbb napokat nem Dél-Szlovákia valamelyik városkájában mértük, hanem Pozsonyban, ahol vasárnap például 37,4 fokos csúcshőmérsékletet mutatott a hőmérő. A szlovák fővárosban augusztusban még sosem volt ilyen meleg. 1957 júliusában viszont 38 fokra szökött a hőmérő higanyszála. A cseh országrészekben a rekordot - ugyancsak vasárnap mérték - Bechyné tartja 37,7 fokkal. - Hány úgynevezett trópusi napot, illetve éjszakát kellett az idén végigszenvednünk? - Eddig 23 trópusi napot jegyeztünk fel, és ebből 12-t egymás után, ami ugyancsak új rekord. Az előző csúcs 11 nap volt. A trópusi éjszakákból kevesebb volt, itt a rekordot Malacka tartja, ahol tegnap hajnalban 24,7 fokot mértek. - Az előrejelzések mától kezdve lehűlést ígérnek. Mit jelent ez gyakorlatilag? - Mindössze annyit, hogy 33-37 fok helyett 27-31 fokot mutat majd a hőmérő. Sajnos, kiadósabb eső a következő napokban sem lesz. - Sokan szeptemberben készülnek szabadságra. Ők milyen időre számíthatnak? így könnyebben elviselhető a kánikula Jólesik a hideg zuhany (Méry Gábor felvételei) - Erre érdemben csak augusztus végén adhatunk választ. - A „jól értesültek" szerint kemény tél, mínusz 20 fokos hidegek várhatók... -A „népi" meteorológusok előrejelzései gyakran az állatok viselkedéséből indulnak ki. Például azt állítják, ha nyáron sok a darázs, télen sok hó várható. Idén rengeteg a darázs, viszont ha sok hó hull majd, aligha várható az emiitett farkasordító hideg. De a téli időjárásról beszéljünk majd decemberben. (ordódy) (Folytatás a 2. oldalon) SZÜLETÉSÉNEK 95. ÉVFORDULÓJÁN FÁBRY ZOLTÁNRA EMLÉKEZTEK (Munkatársunktól) - Fábry Zoltán születésének 95. évfordulója alkalmából a Csemadok Központi Választmánya, valamint Kassai, Kassa-vidéki és Rozsnyói Területi Választmánya tegnap koszorúzási ünnepséget tartott Stószon. Az író felújított szülőháza előtt Máté László, a Csemadok Központi Választmányának titkára emlékbeszédében mindenekelőtt Fábry Zoltán humanizmusáról szólott, arra is utalva, hogy bennünket most újra olyan félelmek izgatnak, amilyenek az íróvá erősödő ifjú Fábry Zoltánt is motiválták, aki a millenniumi ünnepségek mámorából kijózanodva az első világháború lövészárkaiban értette meg, hogy milyen sötét érdekek mozgatják a történelemcsinálókat; látta hogy, milyen ádáz veszélyek leselkednek az emberekre, és leírta, kimondta, hogy a fasizmus 1945-ben nem győzetett le. A stószi temetőben az író sírjánál Mihályi Molnár László parlamenti képviselő, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke szintén Fábry Zoltán humanizmusát méltatta s azt az örtállói szerepet, amelyet felvállalt, és makulátlanul teljesített. (-szák) Megkezdődött a komlószüret. Az idén e növény termesztői is kisebb hozammal számolhatnak a tavalyinál. A zateci Komlótermesztők Szövetsége például ötödével kevesebb termést vár. Ennek ellenére a hazai és a külföldi vásárlók igényeit is maradéktalanul kielégítik. Több helyen ugyanis növelték a termelési területet. Felvételünk azonban a Senica na Hané-i szövetkezetben készült. FEGYVER ES LÉGI TÁMOGATÁS EZT KÉRNEK A BOSZNIAI MUZULMÁNOK A boszniai muzulmánok fegyvert kérnek ahhoz, hogy megvédhessék magukat. E köztársaság ENSZnagykövete tegnap felszólította a nemzetközi közösséget, lássa el fegyverekkel a muzulmánokat és garantálja, hogy légicsapásokat mérnek a szerbek állásai ellen és szigorítják a Szerbia elleni szankciókat. A The Independent brit napilapnak adott interjújában Mohamed Sacirbey így fogalmazott: „Adjatok nekünk fegyvert, hogy megvédhessük magunkat és légi támogatást, hogy kiiktathassuk a szerbek ellátó útvonalait és ágyúit." A diplomata azzal vádolta a nyugati országokat, a humanitárius segélyekre való összpontosítással próbálják megnyugtatni a lelkiismeretüket, de képtelenek eljutni a balkáni konfliktus alapvető okainak a feltárásához. „Ez az emberiesség ellen elkövetett bűntett, nem pedig diplomáciai vagy politikai probléma, amelyet lord Car(Folytatás a 2. oldalon) ALKOTMÁNYJOGI NÉZETEGYEZTETÉS (Munkatársunktól) - Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-beli képviselői tegnap a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezetével kapcsolatos nézeteiket egyeztették, és közösen megfogalmazták a parlamenti bizottságokban előterjesztendő módosító javaslataikat. A javasolt módosítások java természetesen az alkotmánytervezetben szükkeblüen megfogalmazott kisebbségi jogok bővítésére irányult, ám az általánosan elfogadott demokratikus alkotmányjogi elvek érvényesítését célzó javaslatok is születtek. Minderről bővebben holnapi számunkban tájékoztatunk, (m-n.) JÖVŐ HÉTEN: KLAUS BUDAPESTRE LATOGAT Magyar kormánykörökhöz közel álló forrásokból úgy értesültünk, hogy Václav Klaus, a cseh kormány elnöke a jövő hét elején látogat el Budapestre. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök látogatásának valószínű időpontja: szeptember eleje. (g) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Hogyan törvényesítsük visszanyert földjeinket? - Az SZNT 293/1992. Tt. számú törvénye az ingatlanokhoz fűződő egyes tulajdonjogi viszonyok szabályozásáról • Fagyos ftyár kánikulában - Szabó G. László prágai beszélgetése Bemard Giraudeau francia színész-rendezővel • Az első kazetta - Szvorák Katalin új műsoráról Brogyányi Judit ír KISVÁROSI ÉS FALUSI ÉBREDÉSEK Nyáron por, télen sár - hány és hány dél-szlovákiai kisváros jellemzője lett az 1960-ban végrehajtott államigazgatási erőszaktétel nyomán? A történelem során a gazdálkodást, a földrajzi és természeti adottságok befolyásolta településszerkezetet, s az ennek nyomán kialakult regionális munkamegosztást csorbították. Évről évre nagyobb mértékű volt a leépülés, melyben mindenekelőtt a tervszámokhoz kötött „fejlődés" volt a meghatározó. Miközben egyre inkább egymásra kezdtek hasonlítani a kisvárosok, elveszítve minden jellegzetességüket, az ott élő emberek közösségeiket vesztették el. Sokkal több volt már ez, mint amit az építészeti elszürkülés és államigazgatás fiktatórikussága jelentett. Az 1980-as években - különösen a nemzetiségi arányszámot mesterségesen megváltoztató átszervezések, központosítások, hagyomány nélküli ipari betelepülések, önállóságuktól megfosztott és erőszakkal a kisvárosokhoz csatolt közeli falvak negativ befolyásolása is tetőzött. A helyi államigazgatásba a járási kommunista pártnomenklatúrából olyan embereket ültettek, akik könynyedén mondtak le az önálló magyar iskolákról, s elvárt „példamutatásukkal" ráadásul mintegy nyomást is gyakoroltak az emberekre. Azokban a kisvárosokban, ahol nem élt abszolút többségben a magyarság, a vezetőréteg törvényszerűen az iparral együtt odatelepült, vagy az 1947-48-as lakosságcsere révén otthonra talált szlovákokból alakult ki. Nem véletlen, hogy az első szabad helyhatósági választások után - de már az azt megelőző képviselőtestületi kooptálások során is - magyarok kerültek a helyükre. A többség döntött, s ebben a döntésben természetes módon benne volt mindaz, ami a negyvenöt évig tartó állampolgári másodrendűségből következett. A szabad és demokratikus helyhatósági választásokon csak az győzhetett, akit á választók elfogadtak. Nem volt elsőbbségi diktátum, totalitárius politikai erőszak. Győztek azok, akiket az ott élők többsége választott. Kétségtelen, hogy az így háttérbe szorult szlovák nemzetiségűek, azóta is elégedetlenkednek. S ha megnézzük a dél-szlovákiai szlovák-magyar ellentéteket szító „nemzetébresztőket", szinte minden esetben a helyi kommunista vezetői múlt, az elveszített kisebb vagy nagyobb hatalom okozta sértődöttség mozgatja tetteiket, amikor ezek az emberek, vagy egykori szekértolóikból, illetve családtagjaikból uszítókká lett egyének a magyarokra hamis vádakat szórnak. Nem véletlen, hogy amikor a Matica slovenská aktivistái a szlovákok dél-szlovákiai elmagyarosításáról beszélnek, nem ejtenek szót az ott élő szlovákok érdeklődéséről egyegy szlovák nyelvű színházi előadás vagy más kulturális rendezvény iránt. Az sem bántja őket, hogy sok egy-két évtizede még többségi magyar faluban már nincs magyar iskola. Kényelmesebb az elveszett helyi hatalom utáni vágyakozást alaptalan vádakkal palástolva arról beszélni, hogy egy-egy magyarlakta faluba tévedt szlovák család gyerekei a magyar többségű szomszédfalu egyetlen iskolájába kénytelen járni, ami szlovák tanítási nyelvű. Nem tudom meddig tart majd (Folytatás a 4. oldalon)