Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-11 / 188. szám, kedd

AMPUTALT VILÁG UGYAN... Ez a város már nem ugyanaz a város... de azért ennek is története van, amely a hatvanas években kezdődött. Akkor, amikor a kiskaposi városrész... már szintén nem volt azonos a húszas, harmincas évek képével. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1992. augusztus 11. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 188. szám KILENC ÉVSZÁZAD MÚLT - KÉT ÉV JELEN Mint mindig és mindenhol, a jelen Köbölkúton is a legfrissebb múlttal kezdődik. Egészen pontosan akkor, amikor a legutóbbi helyhatósági választások során új polgármester, nevezetesen Kovács Ferenc mérnök került a község élére. (7. oldal) ILYEN HŐSÉG TÍZÉVENKÉNT EGYSZER FORDUL ELO ENYHÜL A KÁNIKULA, MARAD A MELEG? A FÖLDMŰVESEK FOHÁSZA: ADD MÁR,URAM,AZ ESŐT... Hol a boldogság mostanában? Lefüggönyözött hűvös szobában, de még inkább a vízpartokon - módosíthatnánk Petőfi ismert sorait. Aki a tavak, folyók hűsítő hullámai közelében tölti szabadságát, aligha panaszkodik az aszfaltolvasztó kánikulára. Az viszont, aki dolgozni kényszerül - márpedig azok vannak többségben -, alig várják a lehű­lést. Az idei hosszú, forró nyárról, illetve az elkövetkező napok időjárá­sáról dr. Albin Otrubával, a Pozsonyi Meteorológiai intézet osztályveze­tőjével beszélgettünk. - A meteorológusok szerint „normális" ez az agyforraló hőség? - Le kell szögezni, az idei nyár a szakemberek szerint is különle­ges. Hasonló hosszan tartó hőség tízévenként egyszer fordul elő. Leg­utóbb 1983-ban volt ilyen többhetes kánikula. - Gondolom, az idei nyár meg­döntött néhány rekordot. - Igen, bár hozzá kell tennem, hogy extrém hőmérsékleteket sehol sem mértünk. Érdekességként emlí­tem, hogy a legforróbb napokat nem Dél-Szlovákia valamelyik városkájá­ban mértük, hanem Pozsonyban, ahol vasárnap például 37,4 fokos csúcshőmérsékletet mutatott a hő­mérő. A szlovák fővárosban augusz­tusban még sosem volt ilyen meleg. 1957 júliusában viszont 38 fokra szökött a hőmérő higanyszála. A cseh országrészekben a rekordot - ugyancsak vasárnap mérték - Bechyné tartja 37,7 fokkal. - Hány úgynevezett trópusi na­pot, illetve éjszakát kellett az idén végigszenvednünk? - Eddig 23 trópusi napot jegyez­tünk fel, és ebből 12-t egymás után, ami ugyancsak új rekord. Az előző csúcs 11 nap volt. A trópusi éjsza­kákból kevesebb volt, itt a rekordot Malacka tartja, ahol tegnap hajnal­ban 24,7 fokot mértek. - Az előrejelzések mától kezd­ve lehűlést ígérnek. Mit jelent ez gyakorlatilag? - Mindössze annyit, hogy 33-37 fok helyett 27-31 fokot mutat majd a hőmérő. Sajnos, kiadósabb eső a következő napokban sem lesz. - Sokan szeptemberben ké­szülnek szabadságra. Ők milyen időre számíthatnak? így könnyebben elviselhető a kánikula Jólesik a hideg zuhany (Méry Gábor felvételei) - Erre érdemben csak augusztus végén adhatunk választ. - A „jól értesültek" szerint ke­mény tél, mínusz 20 fokos hide­gek várhatók... -A „népi" meteorológusok elő­rejelzései gyakran az állatok visel­kedéséből indulnak ki. Például azt állítják, ha nyáron sok a darázs, télen sok hó várható. Idén rengeteg a darázs, viszont ha sok hó hull majd, aligha várható az emiitett far­kasordító hideg. De a téli időjárásról beszéljünk majd decemberben. (ordódy) (Folytatás a 2. oldalon) SZÜLETÉSÉNEK 95. ÉVFORDULÓJÁN FÁBRY ZOLTÁNRA EMLÉKEZTEK (Munkatársunktól) - Fábry Zoltán születésének 95. évfordulója alkalmá­ból a Csemadok Központi Választmánya, valamint Kassai, Kassa-vidéki és Rozsnyói Területi Választmánya tegnap koszorúzási ünnepséget tartott Stószon. Az író felújított szülőháza előtt Máté László, a Csemadok Központi Választmányának titkára emlékbe­szédében mindenekelőtt Fábry Zol­tán humanizmusáról szólott, arra is utalva, hogy bennünket most újra olyan félelmek izgatnak, amilyenek az íróvá erősödő ifjú Fábry Zoltánt is motiválták, aki a millenniumi ünnep­ségek mámorából kijózanodva az első világháború lövészárkaiban ér­tette meg, hogy milyen sötét érde­kek mozgatják a történelemcsináló­kat; látta hogy, milyen ádáz veszé­lyek leselkednek az emberekre, és leírta, kimondta, hogy a fasizmus 1945-ben nem győzetett le. A stószi temetőben az író sírjánál Mihályi Molnár László parlamenti képviselő, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke szintén Fábry Zoltán humanizmusát méltatta s azt az örtállói szerepet, amelyet felvál­lalt, és makulátlanul teljesített. (-szák) Megkezdődött a komlószüret. Az idén e növény termesztői is ki­sebb hozammal számolhatnak a tavalyinál. A zateci Komló­termesztők Szö­vetsége például ötödével keve­sebb termést vár. Ennek elle­nére a hazai és a külföldi vásár­lók igényeit is maradéktalanul kielégítik. Több helyen ugyanis növelték a ter­melési területet. Felvételünk azonban a Seni­ca na Hané-i szövetkezetben készült. FEGYVER ES LÉGI TÁMOGATÁS EZT KÉRNEK A BOSZNIAI MUZULMÁNOK A boszniai muzulmánok fegyvert kérnek ahhoz, hogy megvédhessék magukat. E köztársaság ENSZ­nagykövete tegnap felszólította a nemzetközi közösséget, lássa el fegyverekkel a muzulmánokat és garantálja, hogy légicsapásokat mérnek a szerbek állásai ellen és szigorítják a Szerbia elleni szankció­kat. A The Independent brit napilap­nak adott interjújában Mohamed Sacirbey így fogalmazott: „Adjatok nekünk fegyvert, hogy megvédhes­sük magunkat és légi támogatást, hogy kiiktathassuk a szerbek ellátó útvonalait és ágyúit." A diplomata azzal vádolta a nyugati országokat, a humanitárius segélyekre való összpontosítással próbálják meg­nyugtatni a lelkiismeretüket, de kép­telenek eljutni a balkáni konfliktus alapvető okainak a feltárásához. „Ez az emberiesség ellen elkövetett bűntett, nem pedig diplomáciai vagy politikai probléma, amelyet lord Car­(Folytatás a 2. oldalon) ALKOTMÁNYJOGI NÉZETEGYEZTETÉS (Munkatársunktól) - Az Együtt­élés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-beli képviselői tegnap a Szlo­vák Köztársaság alkotmányterveze­tével kapcsolatos nézeteiket egyez­tették, és közösen megfogalmazták a parlamenti bizottságokban előter­jesztendő módosító javaslataikat. A javasolt módosítások java termé­szetesen az alkotmánytervezetben szükkeblüen megfogalmazott ki­sebbségi jogok bővítésére irányult, ám az általánosan elfogadott de­mokratikus alkotmányjogi elvek ér­vényesítését célzó javaslatok is szü­lettek. Minderről bővebben holnapi számunkban tájékoztatunk, (m-n.) JÖVŐ HÉTEN: KLAUS BUDAPESTRE LATOGAT Magyar kormánykörökhöz közel álló forrásokból úgy értesültünk, hogy Václav Klaus, a cseh kormány elnöke a jövő hét elején látogat el Budapestre. Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnök látogatásának valószínű időpontja: szeptember eleje. (g) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Hogyan törvényesítsük visszanyert földjeinket? - Az SZNT 293/1992. Tt. számú törvénye az ingatlanokhoz fűződő egyes tulajdonjogi viszonyok szabályozásáról • Fagyos ftyár kánikulában - Szabó G. László prágai beszélgetése Bemard Giraudeau francia színész-rendezővel • Az első kazetta - Szvorák Katalin új műsoráról Brogyányi Judit ír KISVÁROSI ÉS FALUSI ÉBREDÉSEK Nyáron por, télen sár - hány és hány dél-szlovákiai kisváros jellem­zője lett az 1960-ban végrehajtott államigazgatási erőszaktétel nyo­mán? A történelem során a gazdál­kodást, a földrajzi és természeti adottságok befolyásolta település­szerkezetet, s az ennek nyomán kialakult regionális munkamegosz­tást csorbították. Évről évre nagyobb mértékű volt a leépülés, melyben mindenekelőtt a tervszámokhoz kö­tött „fejlődés" volt a meghatározó. Miközben egyre inkább egymásra kezdtek hasonlítani a kisvárosok, el­veszítve minden jellegzetességüket, az ott élő emberek közösségeiket vesztették el. Sokkal több volt már ez, mint amit az építészeti elszürkü­lés és államigazgatás fiktatórikus­sága jelentett. Az 1980-as években - különösen a nemzetiségi arányszámot mester­ségesen megváltoztató átszervezé­sek, központosítások, hagyomány nélküli ipari betelepülések, önállósá­guktól megfosztott és erőszakkal a kisvárosokhoz csatolt közeli falvak negativ befolyásolása is tetőzött. A helyi államigazgatásba a járási kommunista pártnomenklatúrából olyan embereket ültettek, akik köny­nyedén mondtak le az önálló ma­gyar iskolákról, s elvárt „példamuta­tásukkal" ráadásul mintegy nyomást is gyakoroltak az emberekre. Azok­ban a kisvárosokban, ahol nem élt abszolút többségben a magyarság, a vezetőréteg törvényszerűen az iparral együtt odatelepült, vagy az 1947-48-as lakosságcsere révén otthonra talált szlovákokból alakult ki. Nem véletlen, hogy az első sza­bad helyhatósági választások után - de már az azt megelőző képviselő­testületi kooptálások során is - ma­gyarok kerültek a helyükre. A több­ség döntött, s ebben a döntésben természetes módon benne volt mindaz, ami a negyvenöt évig tartó állampolgári másodrendűségből kö­vetkezett. A szabad és demokratikus hely­hatósági választásokon csak az győzhetett, akit á választók elfogad­tak. Nem volt elsőbbségi diktátum, totalitárius politikai erőszak. Győztek azok, akiket az ott élők többsége választott. Kétségtelen, hogy az így háttérbe szorult szlovák nemzetisé­gűek, azóta is elégedetlenkednek. S ha megnézzük a dél-szlovákiai szlovák-magyar ellentéteket szító „nemzetébresztőket", szinte min­den esetben a helyi kommunista vezetői múlt, az elveszített kisebb vagy nagyobb hatalom okozta sértő­döttség mozgatja tetteiket, amikor ezek az emberek, vagy egykori sze­kértolóikból, illetve családtagjaikból uszítókká lett egyének a magyarok­ra hamis vádakat szórnak. Nem véletlen, hogy amikor a Ma­tica slovenská aktivistái a szlovákok dél-szlovákiai elmagyarosításáról beszélnek, nem ejtenek szót az ott élő szlovákok érdeklődéséről egy­egy szlovák nyelvű színházi előadás vagy más kulturális rendezvény iránt. Az sem bántja őket, hogy sok egy-két évtizede még többségi ma­gyar faluban már nincs magyar isko­la. Kényelmesebb az elveszett helyi hatalom utáni vágyakozást alaptalan vádakkal palástolva arról beszélni, hogy egy-egy magyarlakta faluba tévedt szlovák család gyerekei a magyar többségű szomszédfalu egyetlen iskolájába kénytelen járni, ami szlovák tanítási nyelvű. Nem tudom meddig tart majd (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents