Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-10 / 187. szám, hétfő

1992. AUGUSZTUS 10. iÚJSZÓi HAZAI KÖRKÉP DUBČEK: CSAK A LAKOSOK DÖNTHETNEK (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnökségének ülése után Alexander Dubček pártelnök tájékoztatta az újságírókat a tanácskozás legfontosabb témáiról. Úgy döntöttek, a kongresszust október 17-én tartják. Boris Zala, az eddigi első alelnök lemondását tudomásul vették* ezzel kapcsolatban nem fogadtak el semmiféle határozatot. Az érintett is jelen volt a sajtóértekezleten. Megjegyezte: - A lemondás az én személyes elhatározásom, és nem fogom bővebben magyarázni. Továbbra is a párt, valamint az elnökség tagja maradok, és a jelenlegi politikai helyzetről ma elfogadott állásfoglalás azonos a nézeteimmel. Az említett ötpontos állásfoglalás hangsúlyozta: a párt kitart a politikai és a választási programja mellett. Támogatja a szlovákiai emancipációs törekvéseket, de ezt nem tartja ellentétesnek Csehszlovákia fennmaradásával, az egyenjogúság alapján való együttéléssel. Leszögezi azt is: a két ország államjogi elrendezéséről csupán a lakosok dönthetnek - a két köztársaságban tartandó népszavazással. Alexander Dubček szólt a kormánypártok közt folyó tanácskozásokról is. Szerinte nem csupán

1 a Polgári Demokrata Pártnak és

; a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak kellene az ország jövőjével foglalkoznia. A többi politikai pártnak és mozgalomnak is tevékenyebben kellene bekapcsolódnia

1 ebbe a folyamatba. - Úgy gondolom, ahelyett, hogy csupán a csehszlovák állam megszűnéséről tárgyalnak, inkább a cseh-szlovák kölcsönös, integráló tényezők jövőbeli kihasználásáról beszélhetnének, mert ezekről teljesen megfeledkeznek - mondotta Alexander Dubček. D. T. NÉGY ORSZÁG HAT CÉGE ÉRDEKELT (Munkatársunktól) - Mivel a losonci központú Novop Rt. (a volt Nógrádi Autójavító Vállalat jogutódja) szolgáltatásai iránt a hazai piacon csak gyér érdeklődés mutatkozott, és többéves magyarországi együttműködési kapcsolatai sem tudták biztosítani a szükséges nyereséget - s főleg nem a gyár kapacitásának kihasználását -, új külföldi piacok után kellett nézni. Az elmúlt év elejétől kilincseltek, tárgyaltak, egyezkedtek külföldön és belföldön egyaránt, míg végül megszületett egy harmincmillió koronás barterüzletről szóló szerződés. Ennek értelmében az ukrajnai Nyikolajevba, innen a szibériai Irkutszkba, aztán vissza Szlovákiába „és Magyarországra vándorol majd az áru, amelyet végül az utóbbi fizet ki készpénzben a vállalkozó autójavítóknak. Négy ország hat cége vett részt az üzlet lebonyolításában, mely végül is 30 milliós bevételt ígér a losonciaknak. A bonyolult üzletkötés alapját a Novop társaság és a nyikolajevi városi közlekedést vállalat közti megállapodás képezte. Az első Karosa típusú felújított autóbuszok, nyerges vontatók és egyéb szállítójárművek augusztus második felében kelnek útra Ukrajnába, s értük cserébe bauxitot szállítanak majd. A losonci részvénytársaság illetékes!, élükön Süle László elnökkel természetesen ezután sem ülnek ölbe tett kézzel, hanem további intenzív tárgyalásokat folytatnak a termékeik és szolgáltatásaik iránt érdeklődést mutató orosz és román vállalatokkal. P. L. ORSZÁGHATÁR NÉLKÜL A XVIII. HONISMERETI KERÉKPÁRTÚRA A honismereti kerékpártúra 18 éves története sorén az idén fordult elö első ízben, hogy annak útvonala az országhatár két oldalát váltogatva, javarészt az Ipoly mentén haladt A szervezők a túrát a négy évvel ezelőtt, az AbroncsOsi Művelődési Táborban tragikusan elhunyt Horváth Mihály emlékének szentelték. A kiindulási ós zárópontot így az óbudai temetőben és az abroncsosi táborban felállított kopjafák jelentették. A túra legfőbb támogatója ismét a Rákóczi Szövetség, megbízott vezetője pedig Himler György volt. Horváth Mihályt, Misit nem lehet elfelejteni. Négy évvel ezelőtt döbbenetes volt tudatosítanunk, hogy az abroncsosi sorompó örökre lezárta az életét. Életét, melyet teljességében a „sorompók" leküzdésé-' nek szentelt. írásban, szavakban, tettekben. Odahaza, Budapesten elsősorban a Rakpart klubban, itt nálunk táborainkban, klubjainkban, a kerékpártúráinkon, baráti találkozókon. Ha kellett előadott, ha kellett politizált, ha kellett könyveket, újságokat, híreket csempészett át a határokon. Segített ott, ahol kellett, annak, aki kérte. Állandó jókedve, jellegzetes humora a legkilátástalanabb pillanatokban is lelket tudott önteni mindannyiunkba. Nem élhette meg kitűzött céljának, a „szabadságot gátló sorompóknak" a ledöntését. öröme bizonyára határtalan lett volna. Mondják, hogy az ember addig él, amíg el nem felejtik. Misi sem felejthető! A Ludányhalászi (Magyarország) táborban meglátogatta a túrát a Rákóczi Szövetség küldöttsége. Göndöcs László főtitkár, az esti tábortűz mellett üdvözölte a résztvevőket, majd Mécs László sorait elemezgetve azokra a táborokra emlékezett, melyeket ő és főiskolás társai szerveztek a 30-as években. Érdemes idézni néhány gondolatát: ,,Az a gondolat, hogy számtalan fiatal munkásfiú él közöttünk, és velük senki sem törődik szülte az első munkás-ifjúsági tábort, amit Losoncon kezdtünk meg szervezni 1934ben. ... Nem volt alapítvány, de voltak olyan öntudatos magyarok, polgárok, iparosok, mérnökök, orvosok, kereskedők s gyárosok is, akik e célra adakoztak. Ismertettük velük célunkat, azt, hogy munkásfiúkat akarunk két héten át ingyenes nyaralásban részesíteni, ... műveltségüket bővíteni, lelkükkel törődni és számukra egy meleg közösséget teremteni. Az első tábort a Rozsnyó melletti Uhornai tó alatt vertük fel ...s ez így ismétlődött évről évre. Jelentősége abban volt, hogy meg tudtuk mozgatni egy városnak, egy környéknek, egy területnek a magyarságát... egész Szlovákiából, sok helyről jöttek fiatalok a táborba. így bővült a helyileg szervezett tábor országossá. ... egyetemi hallgatóink, a fiatal magyar értelmiség, akik megfordultak ezekben a táborokban, érezték azt a felelősséget, mellyel a munkásfiataloknak tartoztak." Visszatérve a túrához, azon mintegy 150-en, s mint az az utolsó esti tábortűznél kiderült, javarészt értelmiségiek, főiskolások, vettek részt. A túra különleges élménye volt a Helemba- - Ipolydarriásdi lezárt hídon való határátkelés. A hidat csak egy órára, a túra részére nyitották meg. Az átkelés Után a két falu polgármesterei üdvözölték a résztvevőket. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy a híd - amely egyébként a Bős-Nagymarosi erőmű részeként épült - a jövőben nemcsak órákra fog megnyílni. A túra szervezői hasonló átkelést, ideiglenes határnyitást szerettek volna előkészíteni Ipolytarnóc és Kalonda között. Sajnos, az illetékesek ott erre nem adtak lehetőséget. A magyarországi helységek többségében a polgármesterek fogadták a túra részvevőit. A rövidebb-hoszszabb beszélgetésekből tényként maradt meg bennem: a helyzet ott sem jobb, mint minálunk. A szövetkezetek gondokkal küzdenek, problémát okoz a munkanélküliség, nem egy helyen a cigány lakosság helyzete, a növekvő bűnözés. S még valami a falvak egykor jól „működő" borospincéit, házait elhagyják lakosai, s azokat jobbik esetben távoli városok lakosai vagy külföldiek vásárolják meg - olcsón s alakítják át hétvégi háznak, üdülőnek. S bizony a többségük nemigen törődik azzal, hogy a helyi hagyományok, az emlékek a feledés homályába merülnek. A túra utolsó táborhelyén, Ragyolcon szó esett a jövőről is. Egy év múlva a honismereti kerékpártúra Kelet-Szlovákiában folytatja útvonalát. De lesz túra Magyarországon, Erdélyben, s ha a körülmények engedik,'a volt Jugoszlávia magyarlakta területein is. PUNTIGÁN JÓZSEF VÁSÁROLNAK, DE NEM FIZETNEK (Munkatársunktól) - Bár a Nagykürtösi járásban is elcsitult már az aratógépek zaja, nem mondható el, hogy a mezőgazdasági . üzemek háza táján gondtalanul kötik az aratási koszorút. Mint sok helyen, itt is gondok vannak a gabona értékesítésével. A Klaus részvénytársaság (az egykori Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat utódja) ugyanezekben a napokban is vásárolja a gabonát, de a fizetéssel néha két hetet is késik. A 30 millió korona állami dotáció folyósítása ugynis késik. Az Állami Takarékpénztár szintén késik a pénzeszközök átutalásával, így a társaság rendelkezésére álló tőke nem elég a zökkenőmentes felvásárláshoz; így ez lényegesen lassúbb ütemű, mint az elmúlt években. A szövetkezetek és állami gazdaságok igyekeznek a gabona szárítására és elraktározására helyezni a hangsúlyt. Ez viszont hosszú távon nem jelenthet megoldást, hisz a megtermelt gabonáért befolyó pénzeszközökért már vetőmagot, műtrágyát és egyéb vegyszereket is vásárolniuk kellene, nem is beszélve a megingott fizetési mérlegek helyreállításáról. (polgári) KÖLTSEGVETESI FORRASKERESES LESZ-E BENZINÁREMELÉS? Miközben a köztársasági költségvetések az első félévben a Cseh Köztársaságban pozitív, a Szlovák Köztársaságban pedig kiegyensúlyozott mérleget mutatnak, a szövetségi költségvetés évközi hiánya komoly gondok elé állítja a pénzügyi tárca vezetését. Annál is inkább, mivel a költségvetés egyik legjelentősebb bevételi forrását képező forgalmi adóból az év első felében csak mintegy 57 milliárd korona folyt be az államkasszába, s ez az összeg a tervezett éves bevételnek (145 mid) csupán alig 40 százalékát teszi ki. Történik mindez annak ellenére, hogy a statisztikai kimutatások a belföldi áruforgalom növekedéséről tanúskodnak. Valószínűnek látszik tehát a szakembereknek az az érvelése, hogy a lakosság vásárlási „kedve" vélhetően az alapvető élelmiszerekre korlátozódik, amelyeket nem terhel forgalmi adó. Köztudott ugyanis, hogy nálunk a forgalmi adó alapján négy csoportba sorolták a termékeket: forgalmi adó nélküli, Valamint 11, 20 és 29 százalékos adósávba. Az így befolyt összeg aztán 35:41,5:23,5 százalékos arányban oszlik el a szövetségi és a köztársasági költségvetések között. Törvényszerűnek tűnik tehát, hogy a restriktív gazdaságpolitika visszaütő következményeinek mérséklésére a pénzügyi szakemberek újra az egyik legkönnyebben megvalósítható javaslathoz nyúlnak. Jól értesült pénzügyi körök már régebben rebesgették, s a kiszivárgott hírek szerint a Szövetségi Pénzügyi Tanács is foglalkozott azzal a javaslattal, amely szerint a benzin, a dohány és egyes tartós élelmiszeripari cikkek forgalmi adójának növelésével próbálnák meg enyhíteni a költségvetési hiányt. Döntés ugyan még nem született, de az elképzelés valószínűleg abból a megfontolásból indul ki, hogy az inflációellenes gazdaságpolitika eddigi kedvező alakulása vélhetően elbírna egy esetleges adóemeléssel járó áremelést is, hiszen a tervezett 10-12 százalékos inflációs ráta kereteibe ez még beleférne. A másik érv pedig arra apellál, hogy az 1993. január 1 -jétől bevezetendő új adórendszerben a hozzáadott értékadó révén ugyanis megemelkedik a termékek ára, s így a mostani emelés mintegy szoktatóként felkészítené a lakosságot az új adórendszer várható következményeire, s egyben azok hatásait is mérsékelné. Az előzetes feltételezések szerint a benzin ára 1,50-1,80 koronával, a dohányáruké átlagosan mintegy 3 koronával emelkedne. Természetesen, ahogy már meg' szokhattuk, ebben a kérdésben sem egyezik a három érdekelt fél véleménye. A Szlovák pénzügyminisztérium ezt az utat elfogadhatatlannak tartja, és helyette állítólag az ún. milliomos adó bevezetését javasolja, bár erről hivatalos formában még nem adtak ki nyilatkozatot. A szövetségi és cseh partner ellenben nem tagadta, hogy mérlegelték egyes termékek forgalmi adójának emelését. Hozzá kell tenni, hogy a forgalmi adó mértékénék meghatározása jelenleg a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. Ján Klak, szövetségi pénzügyminiszter cáfolta a forgalmi adó emeléséről szóló híreszteléseket, s azt nyilatkozta, hogy jelenleg még nem kívánják megváltoztatni az üzemanyagok forgalmi adójának mértékét. Hangsúlyozta azt is, hogy erre a lépésre elsősorban nem az államkassza hiányának mérséklése miatt gondoltak, hanem az új adórendszer kedvezőtlen hatásait akarják mérsékelni vele. A költségvetési hiány csökkentésére tett intézkedések közül hathatósabbnak mutatkozik a Központi Vámigazgatósággal közösen hozott rendelkezés, amellyel a külföldre szánt, ám hazai piacon értékesített áruk forgalmi adójának „fülöncsípésére" tesznek kísérletet. A forgalmi adó ügyében valószínűleg a közeli napokban születik döntés. Bár az illetékesek cáfolták, a benzin forgalmi adójának emelése mellett szól az a tény, hogy a kőolaj jelenlegi világpiaci ára miatt a benzin fogyasztói árában jelentós nyereség halmozódik fel, ami egy ideig fedezhetné az esetleges forgalmi adóemelés árfelhajtó hatását. Az élelmiszerek és a dohányáruk forgalmi adójának növelése azonban egyértelműen a fogyasztói árak emelkedésében nyilvánulna meg. -tszlA SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 7517/91 Főrdős Kálmán, 1922. 7. 27., Čičev (Nova Gorlovka) 7879/91 Fabian Boldizsár, 1927. 9. 5., meghalt, Szőgyén (Benderi) 5404/91 Gogola Štefan, 1926. 12. 21., Ógyalla, (Szaratov) 7885/91 Győri Mihály, 1920. 8. 28., Pelsóc (Bokszida) 8134/91 Gyöpös Lajos, 1910. 6. 24., meghalt, Negyed (Kirov) 8583/91 Gašpár Jozef, 1909. 3. 10., Krasznahorkaváralja (Cseliabinszk) 8773/91 Gyurkovics László, 1921. 5. 18, meghalt, Lekér (Minszk) 8891/91 Garab Ľudovít, meghalt, Hont (Szovjetunió) (Folytatjuk) A rekkenő augusztusi hőség ellenére Prár \ ga legforgalmasabb pontjain, a Vencel téren, a Príkopy és a Národní tŕídán, az Óváros ódon utcáiban, a Várnegyedben, vagy a Károly hídon szinte szüntelen az emberáradat, a zsibongás. A főváros lakói az elmúlt két évben már megszokták, hogy ezeken a helyeken a cseh a legritkábban hallható nyelv. A világnak szinte minden részéből érkező turisták valóságos bábeli nyelvzavart hoztak a Moldva parti fővárosba. Az élelmes utcai kereskedők, alkalmi árusok pultjain és gyékényein angol, német, esetleg francia vagy olasz feliratok is láthatók, ám orosz nyelvű vevőcsalogató szöveggel nemigen találkozhatunk, amint nem látható kínai és japán felirat sem, jóllehet Távol Kelet nemzeteinek fiaival gyakran találkozunk Prágaban. A holešovicei vásártelepet is ellepték a farmernadrágárusok, áz elektronikai termékeket kínáló vállalkozók. A legkitartóbbak a vietnamiak. Csodálatra méltó türelemmel, néhány tucat cseh szó birtokában kínálgatják áruikat:: karórát, 'kazettákat, blúzokat, tornacipőt és rágógumit. Amíg néhány évvel ezelőtt júliusbanaugusztusban itt szép számmal találkoztam a Dunaszerdahelyi, Galántai, sőt az Érsekújvári járásból érkező piacozókkal, barack- és zöldségárusokkal, most egyet sem találhatunk. Hiába, nagy a távolság, megdrágult a benzin... Egy séta a Károly hídon bizonyára sok turistában maradandó emléket hagy. Nemcsak a hídról látható vár impozáns építészeti PILLANATKÉPEK A FORRÓ PRÁGÁBÓL együttese, hanem a hídon tanyát verő művészek-arcképfestők, zenészek, grafikusok-produkciói is sokáig emlékezetesek maradnak. A Károly hídon sok az elégedett ember: elégedett az emléktárgyárus, aki rásózta a turistára a Várat ábrázoló festményét, de elégedett az a külföldi is, akinek arcképét egy grafikus húsz perc alatt elkészítette. Elégedettek azok a turisták is, akik, elismeréssel nyilatkoznak egy dixiíand-zenekar teljesítményéről, s talán elégedettek a Károly híd fölött őrködő barokk szobrok is... A külső szemlélő tapasztalhatja, hogy az elmúlt két évben változik a belváros hangulata, élete. Eltűntek a politikai utcai kiállítások, ha csak a volt szovjet hadsereg egyenruháit és jelvényeit árusítók kitartó jelenlétét nem tekintjük annak. A sétálóutcákon a járdákon elszaporodtak a bekerített utcai vendéglők, ahol a szomjas és éhes külföldi méregdrágán színvonalas és gyors kiszolgálásban részesül. A legkitartóbbak a latin-amerikai zenészek, akik néhány hétre el-eltűnnek Prágából (a minap olvastam, hogy vidéki turnéra mentek, s jártak Dunaszerdahelyen is) de hamar visszatérnek Prágába, ahol mégis gyakrabban hull a korona vagy a márka a gitárokba. Ebből a szempontból kevésbé jövedelmező a Csehszlovák Állami Bank bejárata mellett kalapozó, felemás cipőjű harmonikás művészete. S

amíg a turista ámul-bámul, élvezi Prága szépségeit, nem pihen a Moldva parti ősi város alvilága sem. Naponta sok külföldi autóját rabolják ki, a bulvárlapok színes riportokban számolnak be arról, hogy egy-egy külföldi mennyire meggondolatlanul hiszékeny, amikor enged a Vencel téri örömlányok csábításának: sokszor az éjjeli kaland más izgalmakkal is jár. Például azzal, hogy nemcsak pénztárcájától, hanem ruházatától is megfosztják a lépre ment idegent. Ez is hozzátartozik Prága mindennapjaihoz. SOMOGYI MÁTYÁS