Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-10 / 187. szám, hétfő

3 m HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. AUGUSZTUS 10. SZELLEMI ERŐ, PÉNZ, TECHNIKA BESZÉLGETÉS AZ HERSANT CSOPORT ÜZLETI FILOZÓFIÁJÁRÓL, CÉLJAIRÓL Az elmúlt hónapokban gyakran látogatott szerkesztőségünkbe Henri Morny, a párizsi Hersant csoport Külföldi Érdekeltségek Főosztályának igazgatója, aki néhány hete a Vox Nova Részvénytársaság alelnöke is. A neves szakemberrel a nyomtatott sajtó 8 mai szerepéről és a franciák terveiről beszélgettünk. • Igazgató úr, először arra kérem, hogy röviden mutassa be az Hersant csoportot olvasóinknak. -Sajtókonszernünket évtizedekkel ezelőtt Robert Hersant alapította, aki szülővárosában, Rouenben már tizenhét éves korában helyi lapot adott ki. Első jelentős üzleti sikerét tíz évvel később, 1950-ben érte el, amikor Európában kisebbfajta szenzációnak számító, nívós szaklapot jelentetett meg. Ez volt az Auto-Journal, amely hetek alatt 400 ezer példányban kelt el. A nyereségből a laptulajdonos fokozatosan újabb újságokkal jelentkezett, s mivel ezek többnyire nyereséges vállalkozások voltak, az időközben megalakult Hersant csoport dinamikusan gyarapodott. Mára leányvállalatunk, a SOCPRESSE, Európa egyik legnagyobb sajtókonszernje. Miénk a francia sajtópiac több mint huszonöt százaléka. Franciaországban három országos és 30 regionális napilapot adunk ki mintegy kétmillió egyszeri példányban. A tengeren túli francia területeken további öt napilapot jegyzünk. A pozitív európai változásokkal párhuzamosan külföldre is kiterjesztettük tevékenységi körünket. Belgiumban, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban vannak fontos lapjaink és érdekeltségeink. Jelenleg az Hersant csoport naponta csaknem ötmillió példányban ad ki lapokat Európában. • A SOCPRESSE erőteljesen terjeszkedik Kelet felé. Külföldi szakemberek már fölfigyeltek arra, hogy Lengyelország és Csehszlovákia gazdasági életében meghatározó a német tőkerészesedés, a médiákban elsősorban a nyomtatott sajtóban viszont egyre számottevőbb a franciák jelenléte. Mi az oka ennek a jelenségnek? , - Lengyelországban üzleti partnere vagyunk az egyik legnagyobb országos napilapnak, a Rzeczpospolitának, s ezen kívül még öt vajdasági napilapot adunk ki. Prágában a jelenlegi legnépszerűbb napilap, a Mladá fronta Dnes tartozik jelentős üzleti partnereink közé, Budapesten pedig a Magyar Nemzet. Tárgyalunk Ostravában, Brünnben, Pozsonyban, Kijevben és Moszkvában is. Szlovákiában elsőként az Új Szó szerkesztőségével fejeztük be sikeresen a tárgyalásokat, s nem titok, hogy néhány szlovák napilappal

(is szeretnénk mielőbb üzletet kötni. Ezeket az országokat Európa szerves részének tekintjük, céljaink itt is ugyanazok, mint bárhol külföldön. Szeretnénk színvonalas, népszerű újságokat megjelentetni, szeretnénk megerősíteni a sajtószabadságot és a demokráciát. Franciaországban kiemelkedő szerepe van a sajtónak, a szólásszabadság mindig is szent dolog volt. Kérdésére válaszolva nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a jelentős magyar személyiségek vigyázó szemüket évszázadokon át Párizsra vetették, s hogy Adynak, Kassáknak és másoknak meghatározó élményt jelentett a francia főváros szellemi élete. Ugyanígy a cseh, a lengyel, az orosz és más nemzetiségű értelmiségiek is ezer szállal kötődnek a francia kultúrához. Mi most tehát sajátos eszközeinkkel ezeket a hagyományos kapcsolatokat élesztgetjük és erősítjük. Remélem példánkat a francia üzletemberek is követik. • Azok, akik naponta ilyen hatalmas példányszámban adnak ki sok nyelven sokféle lapot, nyilván tudják azt is, hogy milyen legyen a színvonalas, korszerű napilap. Ivan Dubovský felvétele -Valamiféle egységes, csodareceptünk nincs, határozott véleményünk viszont van. Nyugat-Európában az elektronikus médiák hatalmas konkurenciát jelentenek a nyomtatott sajtónak, s ez Közép-Európában sincs vagy nem lesz másképp. A hírszolgáltatás gyorsaságában például a tévé és a rádió verhetetlen. Nincs semmi akadálya annak, hogy egy fontos hírt azonnal közöljenek, akár a műsort is megszakítva. A nyomtatott sajtó a hírszolgáltatás gyorsaságával nem tud versenyezni. Mással viszont igen. A jó napilapot manapság azért is veszik, mert nemcsak megismétli, hanem rendszerezi, rangsorolja is a híreket, sőt azonnal háttérinformációkat is szolgál. Fontos szempont továbbá, hogy a napilap minél sokrétűbb szolgáltatást nyújtson, például naprakész gazdasági és más jellegű információkat. Nagy jelentősége van a tetszetős és áttekinthető grafikai elrendezésnek, hogy az olvasó azonnal megtalálja azt, amit keres a lapban, amiért megveszi az újságot. A mai embernek nincs annyi ideje az olvasásra, mint valamikor. Következésképpen tömör, frappáns hírszerkesztést és publicisztikát igényel. A médiákban óriási a konkurencia, csak az maradhat talpon, aki képes kielégíteni az olvasó mind nagyobb és egyre sokrétűbb igényeit. • Az Hersant csoportról sokan azt állítják, hogy nagyon sok lapot vesz, viszont aránylag könnyen is túlad rajtuk, ha azok veszteségesek. Budapesten azt rebesgetik, hogy a Magyar Nemzetet is ez a sors fenyegeti. Igaz ez? - Nekünk is vannak rosszakaróink, akik különféle képtelenségeket terjesztenek. Tény viszont, hogy a sajtó jórészt üzleti vállalkozás. Mi megértők, türelmesek vagyunk egy bizonyos ideig, de ha egy lap sokáig veszteséges, nincs kellő olvasótábora, akkor ebből minden kiadó idővel levonja a következtetéseket, ha már a szerkesztőség ezt nem tette meg. Mi is meggondoljuk, hogy mire költünk és mennyit. Ami pedig a Magyar Nemzetet illeti: tudjuk, hogy patinás lap, becsüljük értékeit, hagyományait a magyar sajtótörténetben. Nem szeretném részletezni ezt a szövevényes kérdést, csak a lényeget említem. Itt is a szerkesztőségi kollektívának kell megtalálnia a lap mai arculatát és olvasóközönségét, itt is, mint a világon mindenhol, az újságírók döntenek a lap sorsáról. • A válaszból adódik a legfontosabb kérdés: a SOCPRESSE miképpen szavatolja a lapok szakmai függetlenségét, s önnek mi a véleménye erről? - A pártlapoknak és a kormánylapoknak szerintem semmi esélyük a megmaradásra, mert az olvasó nem szereti, sőt kiérzi, ha a lap és az újságíró véleményét mások diktálják. A SOCPRESSE teljes mértékben szavatolja a lap szakmai függetlenségét. A mi lapjaink szerte Európában a liberális értékrendet és a sajtószabadságot hirdetik és testesítik meg. Mi nem adtunk és nem adunk ki kommunista lapokat, s olyanokat sem, amelyek fajgyűlöletet, fasiszta ideológiát hirdetnek. Ezen kívül szabad a véleménynyilvánítás, hiszen minden lap alapvető éltető eleme a függetlenség és a szólásszabadság. Mi elsősorban pénzt, technikát adunk, a szellemi erőt csak az újságírók jelenthetik, rajtuk múlik, miként élnek a lehetőségekkel, találnak-e az olvasók között kellő érdeklődést szellemi és üzleti termékük iránt. • Végezetül hadd tegyem föl azt a kérdést, amit hazai magyar körökben gyakran ismételgetnek. A világhírű SOCPRESSE számára miben érdekes, miért lehet üzleti partner az Új Szó? - Az Új Szóról pontos referenciáink vannak. Amióta megkezdtük az üzleti tárgyalásokat, átnézzük és elemezzük a lapszámokat. Az Új Szó a szlovákiai magyarság legjelentősebb sajtóorgánuma, s az is rangot jelent, hogy a világon jelenleg már a negyedik legnagyobb példányszámú magyar napilap. Egész Európában erősödik a nemzeti kisebbségek azonosságtudata, hangja és szerepe. Fontosnak tartjuk, hogy a szlovákiai magyarság is kifejezhesse önmagát, véleményét sorskérdéseiről és a világ dolgairól. Szeretnénk, ha továbbra is az Új Szó lenne az egyik ilyen fontos, Szlovákiában és külföldön egyaránt számon tartott, szakmailag is elismert fórum. Mi ezúttal is pénzt, technikát, több évtizedes európai tapasztalatot, nemzetközi infrastruktúrát kínálunk. Erre az Új Szónak - ismerve a jelenlegi munkakörülményeket és a lap előállítási módját - égető szüksége van. Úgy szeretnénk bekapcsolni az európai vérkeringésbe ezt a lapot, hogy megmaradjon, sőt erősödjék függetlensége, szellemi ereje, minden olyan értéke, amely éltette az elmúlt két és fél esztendőben. SZILVÁSSY JÓZSEF Számomra mindig eseménynek számított, amikor a szüleim elvittek sétahajózni. A Duna partra érve testvéreimmel a felszállóhelyre rohantunk, hogy biztosan feljussunk a hajóra. Felérve pedig a korlát mellett toporogtunk, hogy minél jobban lássuk az alattunk hömpölygő vizet. Mert akkoriban még valódi folyó volt a Duna. Igaz, a vize már nem volt kék (volt valaha is?), de a folyam legalább bövízü volt, A minap a Duna partján járva, sétahajózni támadt kedvem. Egy csoport fiatal, meg néhány kisgyermekes anya társaságában várakoztunk a hajóra. Már felbőgött a hajókürt, amikor az utolsó pillanatban megérkezett egy csoport turista. - Biztosan jó hajóra szálltunk? - kérdezte az idegenvezetőtől egy korosabb angol hölgy. - Ó, persze, nyugodjon meg asszonyom - nyugtatta kedvesen, majd megkérdezte, tulajdonképpen mi is a gondja. - Csak azért kérdezem, mert úgy gondoltam, hogy ez a hajó ebben a kis vízben nem is indulhat el. Biztosan BEKEBELI VAROS? •:: :•/:::• :..' . • • . • :• , :

: • v" ! A '* '' ' t í (Méry Gábor felvétele) nincs ebben a városban egy másik folyó? Aztán elindultunk. Egy órán át szelte hajónk a Duna vizét, valamennyien a fedélzeten a hűs szellőt élveztük, s az elénk táruló látványt. A gyerekek a ligeti hintáknak, a korláton pihenő sirálynak örültek, s mi felnőttek a dóm koronás tornyát és a várat csodáltuk. - Miért építették azt a förtelmes épületet pont a vár elé? - kérdezte az aggodalmaskodó angol hölgy, miközben a parlament új épületére mutatott. Mosolyognom kellett, de sajnos nem hallottam meg, milyen választ adott a kérdezőnek a sarokba szorított idegenvezető. Élveztem a hajó ringatózását, lehunytam a szemem, s magam elé akartam idézni gyermekkorom városát. A Duna parti alacsony házakat, s zsinagógát. Az emlékezésből az angol hölgy hangja zökkentett ki: - Szép ez a város, olyan békebeli hangulatot áraszt... Igazán?! (péterfi) NÉHÁNY SORBAN H

elmut Kohl német kancellár a ZDF német tévétársaságnak szombaton adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Erich Honeckert, a volt NDK vezetőjét a jogállam szellemében fogják felelősségre vonni, s nem ért egyet azzal, hogy a vádlottat előzetesen kihallgassa a parlament vizsgálóbizottsága. Kohl mindenképpen kizárta egy politikai per lehetőségét. Mint ismeretes, a 79 éves Honecker július 29-én tért vissza Németországba és most börtönben van annak a vádnak az alapján, hogy felelős 49 német meggyilkolásáért a volt keletnémet határ átlépése során, továbbá sikkasztással is vádolják. I

rakban tegnap megkezdte munkáját az ENSZ ellenőrző bizottsága, a 22 tagú csoport vezetője az orosz Nyikota Szmidovics. Nem közölték, mely konkrét helyeken kezdték meg a szakértők a kutatást az iraki fegyverkezési programokkal kapcsolatos dokumentumok és berendezések után. Ilyen módon akarták megakadályozni, hogy az irakiak elszállítsák az esetleges kompromittáló anyagokat. — ernobíi megrongált atomerővb művéből továbbra is szivárognak a radioaktív anyagok, a balesetet szenvedett reaktor köré emelt betonszarkofág kezdettől fogva nem szigetelt rendesen — közölte Vlagyimir Scserbina, az atomerőmű biztonsági berendezéseinek építéséért felelős igazgató. Jelenleg az atomerőmű mind a négy blokkja leállt, de az igazgató adatai szerint az első és a harmadik reaktort rövidesen újra be akarják indítani. KI. .olcnapos űrutazás után I « V szombaton délután a floridai Cap Canaveralon sikeresen földet ért az Atlantis amerikai űrrepülőgép. A rossz idő miatt másfél órával el kellett halasztani a leszállási manővert. Az űrrepülőgépnek hétfőnyi személyzete volt, köztük egy nő, valamint egy olasz és az első svájci űrhajós. A NASA sikeresnek nevezte az űrrepülést annak ellenére, hogy a legénység nem minden feladatot tudott teljesíteni. A

lekszandr Ruckoj orosz alelnök vezetésével szombaton tanácskozást tartott az idei betakarítást irányító operatív stáb. Kénytelen volt megállapítani, hogy eddig csak a szükséges gabona mennyiség négy százalékát sikerült felvásárolni. Ruckoj javasolta a jelenlegi, tonnánként 10 ezer rubeles felvásárlási ár emelését, mivel az, véleménye szerint, ösztönözné az eladást, és az állam számára még mindig előnyösebb lenne, mint ha később ennél jóval drágábban, valutáért lenne kénytelen külföldön gabonát vásárolni. Oroszországban a múlt héten már tiltakozó akciók is voltak, a termelők szerint a jelenlegi felvásárlási ár nem fedezi a legszükségesebb termelési költségeket sem, s minimálisan 12 ezer rubeles felvásárlási árat követeltek. K

abulban tegnap is folytatódtak az ellenséges muzulmán frakciók közti harcok, amelyek szombaton robbantak ki. A tegnapi harcok áldozatainak számáról egyelőre nem érkeztek jelentések, de azt már tudni, hogy szombaton 24 ember vesztette életét. G

eorge Bush amerikai elnök az U.S. and New World Report című amerikai napilapnak szombaton adott nyilatkozatában úgy vélekedett, ha a demokraták jelöltjét, Bili Clintont választják meg az ország új elnökévé, akkor ismét beköszönt a hetvenes évekre jellemző stagnálás és infláció, megismétlődne az, ami Jimmy Carter idején volt. K

ongóban közzétették az elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulójának eredményeit. Ezek szerint a jelenlegi államfő, Denis Sassou Nguesso mindössze 16,87 százaléknyi szavazattal a harmadik helyen végzett, s ezzel végérvényesen kiesett áz elnöki tisztségért folyó küzdelemből. Ő immár a hatodik afrikai államfő, akinek nem sikerült megőriznie pozícióját az újonnan legalizált ellenzékkel szemben. Az elnökválasztás második fordulóját augusztus 16-án tartják.