Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-08 / 186. szám, szombat

. ÚJ SZÓM HIREK - VELEMÉNYEK JOZEF MORAVCIK POZSONYI SAJTÓÉRTEKEZLETE SZLOVÁKIA LEMONDHATNA A KONFRONTÁCIÓS HANGNEMRŐL Pozsonyban tartott tegnap sajtó­értekezletet Jozef Moravčík, szö­vetségi külügyminiszter, aki rövid bevezetőjében kifejtette a csehszlo­vák külpolitika elsődleges céljait. Rámutatott az eddigi aktivitás folyta­tásának szükségességére, miköz­ben, mondotta, fel kell készülni arra, hogy a jövőben a külpolitika irányítá­sát valószínűleg két szubjektum ve­szi át. Minden attól függ majd, hogy hogyan folytatódik a hazai dezinteg­rációs folyamat, illetve milyen fokon áll meg ez a folyamat. Ha megáll az Európai Közösségek tagországai közötti kapcsolatok szintjén, akkor jó kiindulópontról rajtolhat ismét mind Csehország, mind Szlovákia az eu­rópai integritás felé. Ellenkező esetben, azaz a teljes szakadás esetén gond lesz a társu­lási szerződéssel, amelyét több mint valószínű, alapjaiban kell majd át­dolgozni. így újabb hosszadalmas folyamat kezdődne, egy úgymond alkalmassági vizsgálat, amely meg­bénítaná vagy legalábbis jócskán lelassítaná a felzárkózást Nyugat­Európához. Ez természetesen nem lehet célja Prágának, s mint az SZNT-ben képviselt politikai pártok vezetőivel tolytatott tegnapi konzul­tációkon kiderült, Pozsonynak sem, hangsúlyozta a külügyminiszter. Tisztáztuk - folytatta továbbá -, az integrálódás Európába a legfőbb ér­dek, amelyet pártállásra való tekintet nélkül közösen képviselnénk. Jozef Moravčík a továbbiakban Szlovákia nem éppen jó imidzsével foglalkozott, bár ezt a témát nem volt hajlandó /.közelebbről specifikálni". Kitérő választ adott arra a kérdés­re is: vajon ki rontja ezt az imidzset — netán a miniszterelnök is, mondjuk a Magyarországgal kapcsolatos ki­jelentéseivel? Am Moravčík úr el­mondta, jó lenne, ha Szlovákiában megváltozna a politikai gondolko­dásmód, ha Szlovákia „lemondana a védelmi pozícióról és a konfrontá­ciós hangnemről". „Meg kellene mutatni a világnak: Szlovákia olyan partner, amellyel ésszerűen lehet együttműködni." A külügyminiszter megerősítette Vladimir Mečiar kormányfő szep­temberre tervezett budapesti látoga­tását, amely, véleménye szerint, po­zitívan befolyásolhatná a szlovák­magyar kapcsolatokat. (ug) RÓLUNK - NE NÉLKÜLÜNK! Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszter tegnap délelőtt Pozsonyban fogadta Bugár Bélát, a Magyar .Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét és Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés Politikai Mozgalom ügyvezető alelnökét. A mintegy félórás találkozón a tárca vezetője ismertette a szövetségi minisztérium legfontosabb feladatait s vázolta a föderáció szétesését követően a külügyi kapcsolatok átalakításának módszereit. A miniszter szerint a kisebbségi mozgalmak fontos szerepet töltenek be a külügyi kapcsolatok ápolása, illetve továbbfejlesztése terén. Bugár Béla és Duka Zólyomi Árpád felhívta a csehszlovák diplomácia vezetőjének figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségek mozgalmai csak akkor teljesíthetik ilyen jellegű küldetésüket, ha az őket érintő, meghatározóan fontos kérdésekben róluk - nem nélkülük döntenek... Az MKDM sajtószolgálata ALUDJ EL SZÉPEN... PARLAMENT ELŐTÉRBEN A KATONAI BEAVATKOZÁS LEHETŐSÉGE BOSZNIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) körökre hivatkozva közölte, a szö­vetség tagországai csütörtökön megállapodtak abban, tervet dol­goznak ki a katonai erő esetleges bevetésére a volt Jugoszláviába irá­nyuló szállítmányok védelmének biztosítása érdekében. Állítólag terv készül egy szárazföldi folyosó meg­nyitására is, melyen keresztül Sza­rajevóban eljuthatnak a humanitári­us konvojok. A NATO azonban csak akkor alkalmaz katonai erőt bármi­lyen formában, ha ezt megelőzi az ENSZ politikai döntése. A Le Figaro című francia napilap tegnapi tájékoztatása szerint a fran­9MMS Lewis MacKénzie tábornok cia védelmi minisztérium - ha erre mandátumot kap az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsától - kész foglalkozni az­zal, milyen módon lehetne hatásta­lanítani a nehézfegyvereket Bosz­nia-Hercegovinában. Legtöbb ne­hézfegyverük a szerbeknek van, de rendelkeznek ilyenekkel a muzulmá­nok és a horvátok is. Hazatérése után Ottawában nyi­latkozott Lewis MacKenzie tábor­nok, a szarajevói ENSZ-erők pa­rancsnoka. Rámutatott arrá, hogy a bosnyák fővárosban gyakran szol­gálnak célpontul az újságírók, s a volt Jugoszláviában az utóbbi hónapokban két újságírót megöltek, 19-et pedig megsebesítettek. Mint mondotta, az egyik tévéstáb 19-szer cserélt gépkocsit, mivel autójukat mindannyiszor találat érte. Radovan Karadzsics, a boszniai' szerbek vezetője elismerte a BBC brit rádióállomásnak adott interjújá­ban, hogy Bosznia-Hercegovina te­rületén a fogolytáborokban nagyon rossz a helyzet. Azt azonban cáfolta, hogy a foglyokat rendszeresen kí­nozzák és lemészárolják. Tagadta azt is, hogy a lágerekben nőket és gyerekeket tartanának fogva. Tegnap délelőtt Budapesten kez­dett tárgyalásokat Milan Panics ju­goszláv és Franjo Greguric horvát kormányfő a Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának védnökségével 1200 hadifogoly kicseréléséről. Pa­nics még a tárgyalások előtt bejelen­tette, partnerével Jugoszlávia és Horvátország kölcsönös - elismeré­séről, a Belgrád-Zágráb autópálya ismételt megnyitásáról is tárgyalni akar. Mindkét miniszterelnököt kü­lön-külön fogadta Antall József ma­gyar kormányfő. Útban a tárgyalások helyszínére Milan Panics nyilatkozott a Cseh­szlovák Sajtóiroda budapesti tudósí­tójának. Kijelentette, a tárgyalások totális fordulatot jelentenek Belgrád és Zágráb viszonyában. Azokkal a hírekkel összefüggésben, hogy Szerbiában is vannak koncentrációs táborok, ahol állítólag kínozzák és gyilkolják az embereket, Panics két­ségeinek adott hangot és azt mond­ta: amint megölnek vagy lelőnek egyetlen embert, ugyanazon a na­pon benyújtja lemondását. A délutáni hírek szerint Budapes­ten a felek megállapodtak abban, hogy augusztus 14-én kölcsönösen szabadon bocsátanak minden hadi­foglyot. A péntekre virradó éjszaka is a harcok jegyében zajlott Szarajevó­ban. Tüzérségi támadás érte az ENSZ-erők székhelyét és négy fran­cia katona megsebesült. Az egyik francia állapota nagyon súlyos. Ko­moly harcok folytak a bosnyák és a szerb alakulatok között a szaraje­vói repülőtéren is, nem egész 24 órával azelőtt, hogy a reptér ismételt megnyitását tervezték. Németországba a hét végén újabb 5 ezer menekült érkezik Bosz­nia-Hercegovinából. Az országban egyébként növekszik a szolidaritás a délszláv háború áldozataival, pél­dául 700 család jelezte, kész befo­gadni elárvult gyerekeket. Weimar­ba érkezett csütörtökön, a német Vöröskereszt konvoja, amely Szla­vóniából, Horvátország keleti részé­ből hozott 15 súlyosan sebesült gye­reket. Ebben a térségben tavaly zaj­lottak a harcok a szerbek és a hor­vátok között. A tegnap esti hírek szerint George Bush amerikai elnök, miután visszatért Washingtonba, sajtóértekezletén ismét foglalkozott a boszniai polgárháborúval. A haláltáborokat illetően megismételte korábbi álláspontját. Ami új volt: a legha­tározottabban leszögezte, nem kívánja hogy amerikai csapatok beavatkozzanak a gerillaháborúba, mert ezt az USA egy­szer már átélte. Washington tehát nem akar szárazföldi csapatokat küldeni Bosz­niába. Az elnök szerint vannak más lehe­tőségek is, ezeket most vizsgálják. A hírügynökségek tegnap kilószámra ismertették a világ vezető politikusainak, diplomatáinak, kommentátorainak véle» menyét a katonai beavatkozás lehetősé­geiről. Például Mark Eyskens volt belga miniszterelnök az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, szük­ség lenne a katonai intervencióra a ju­goszláv konfliktus térségében, de ez most sokkal nehezebben lenne kivitelezhető, mind egy évvel ezelőtt. Úgy vélte, ha a katonai beavatkozás, egy esztendővél ezelőtt megtörténik, akkor jóval kevesebb lett volna a könny, jól irányzott csapások­kal "el lehetett volna pusztítani a szerb légierőt és a hadiflottát. Eyskens szerint létre kell hozni egy megelőző diplomáciai •biztonsági rendszed, ami azt jelentené, hogy a konfliktusos térségben olyan dip­lomáciai forrásoknak kellene maradniuk, amelyek rendszeresen tájékoztatnák az ENSZ főtitkárát. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség érte­sülése szerint Törökország nemzetközi katonai beavatkozást szorgalmaz Boszni­ában. Ezt állítólag Szülejman Demirel török kormányfő mondotta az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során. Vele szemben Franz Vranitzky osztrák kancellár nem ért egyet a katonai beavatkozással, úgy véli, kerülni kell min­den olyan lépést, amely nehezítené az arnúgy is bonyolult helyzetet. Pierre. Be­regovoy francia miniszterelnök vélemé­nye az, a nemzetközi közösségnek maxi­mális politikai és gazdasági nyomást kell kifejtenie annak érdekében, hogy véget vessenek a jugoszláviai konfliktusoknak. Brüsszeli diplomáciai források közöl­ték, ha az ENSZ jóváhagyja, akkor pár héten őe/ű/megérkezhetnek Jugoszláviá­ba azok a nyugati csapatok, amelyek feladata a humanitárius konvojok védel­me lesz. Ez a pár hét azt is jelentheti, hogy még az e hónap végére tervezett londoni nemzetközi konferencia összehí­vása előtt, hiszen a haláltáborokról szóló hírek óriási nemzetközi felháborodást vál­tottak ki. MECIAR NEM BÍZIK AZ ÚJSÁGÍRÓKBAN 1992. AUGUSZTUS 8 MEGKÉRDEZTÜK NYOMTATVÁNYOK A KÁRPÓTLÁSHOZ A napokban beszámoltunk ar­- ról, hogy a magyarországi kárpót­lási törvény bizonyos esetekben a ma Szlovákiában élő egykori politikai elítéltekre, rendőri felü­gyelet alatt állókra, internáltakra, vidékre kitelepítettekre, elűldözöt­tekre és hadifoglyokra, illetve azok hozzátartozóira is vonatkozik. A törvény ismertetésére a közeljö­vőben még visszatérünk. Amint közöltük, az igénybejelentők a po­zsonyi főkonzulátushoz fordul­hatnak. Milyen segítséget nyújt­hat a konzulátus az igénylöknek? - kérdeztük meg Váradi Lajost, a pozsonyi magyar főkonzulátus konzulát. - A kárpótlási igényt a kárpótlási adatlapon kell bejelenteni.; Ezt a 1 nyomtatványt Magyarországon a postai hivatalokban vagy a nyom­tatványboltokban lehet megvásárol­ni. Annak érdekében, hogy egysze­rűsítsük az ügyintézést, a főkonzulá­tus is beszerzett adatlapokat. Eze­ket hétfőn, szerdán, pénteken a kon­zuli fogadóórákon délelőtt 9 és 12 óra között megvehetik az érdeklő­dők. A nyomtatványok ára 60 koro­na. A csatolt útmutató szerint kitöl­tött lapokat a budapesti Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak kell el­küldeni, a lapokkal együtt kapott bo­rítékon feltüntetett címre. (Kárpótlá­si és Kárrendezési Hivatal 1399 Budapest, Pf 715). Annak, aki nem akar a nyomtatványért Pozsonyba utazni, kérése alapján a főkonzulá­tus utánvéttel elküldi a lapokat. Eb­ben az esetben az árhoz kb. 10 koronás postai költséget is felszámo­lunk. Maga a törvény a Magyar Köz­löny 56. számában jelent meg, jú­nius másodikán és megtekinthető a főkonzulátuson. (Magyar Köztár­saság Főkonzulátusa 811 06 Bra­tislava, Palisády 54). -r­NEM AZ ELVÁLÁSRÓL, HANEM AZEGYÜTTMARADÁSRÓL (Folytatás az 1. oldalról) szág szétesésének következmé­nyeit? - Igen. A különböző szakcsopor­tok a belátható gazdasági, szociális, biztonsági, környezeti következmé­nyekről készítenek számadást; de foglalkoznak majd a művelődés, a szellemi fejlődés, valamint az em­beri jogok terén bekövetkező esetle­ges változásokkal is. -Kik vesznek részt a konferen­cián? -A parlamenti és a törvényhozó testületeken kívüli pártok és mozgal­mak képviselőit egyaránt meghívtuk. Rajtuk kívül tudósok, művészek, je­les személyiségek jelenlétével szá­molunk. - Milyen eredményt vár a tanács­kozástól? - A konferencián elhangzó hozzá­szólások alapján írásbeli anyagot készítünk, melyben tárgyilagosan felsorakoztatjuk érveinket. Remélem ezeket kellőképpen mérlegelik majd a döntéshozók. -Ön derűlátó Csehszlovákia jö­vőjét illetően? - Igen; korai volna még belenyu­godni az elválásba. Ez csak akkor jöhet számításba ha már valóban nem lehet semmit sem tenni. DEÁK TERÉZ (Folytatás az 1. oldalról) elnökének javaslatát, hogy egyes szakbizottságok elnökeinek megvá­lasztását halasszák a következő együttes ülésre. A nyilatkozat aláírói szerint a kialakult helyzetet a képvi­selők egy csoportja felelőtlensége megnyilvánulásának kell tekinteni. Mindez a demokratikus normák megszegése, a demokratikus intéz­mények semmibevétele. A nyilat­kozatban ez is olvasható: ,,A Kelet­Európa államaiban folyó nemzeti háborúk és vérengzések bonyolult szövevényének közepette a feszült­A gépipari szakmunkásképző intézet előcsarnokában a Matica tevékenységé­vel foglalkozó értékes kiadványok, vala­mint újságok gazdak kínálata fogadta az érkezőt. A magyarországi Ľudové noviny legutóbbi számaiból is bőven jutott a rög­tönzött pultokra. A hazai napilapok közül viszont egyedül a Koridor állt rendelke­zésre. A szervezők adakozó szellemének jóvoltából a Matica emblémájával díszített műanyag tarsoly hamar megtelt olvasni­valóval. Ezért már érdemes volt kitölteni a gondosan összeállított bejelentőlapon még a születési számnak fenntartott he­lyet is. Zsúfolásig megtöltötte a több mint 200 küldött és vendég az iskola internátusá­nak mozitermét. A Szlovák Köztársaság legfelsőbb vezetését dr. Ivan Gašparo­vič, az SZNT elnöke és dr. Dušan Slo­bodník, az SZK kulturális minisztere kép­viselte. A magyarországi szlovákok köré­ből dr. Alexander Kormos költő volt a meghívottak között. Ivan Gašparovič üdvözlő beszédében ség fokozása a széteséssel fenye­gető csehszlovák föderációban csehszlovákiai Szarajevókhoz ve­zethet. Ezért hívjuk fel a közvéle­mény figyelmét a Szövetségi Gyűlés munkája megbénításának veszé­lyeire." A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt képviselői klubja az újságírók­nak átadott egy nyilatkozatot, amelyben Václav Bendát, a Népi Kamara elnökét arra szólítja fel, hogy mondjon le tisztségéről. Tegnap a kora délutáni órákban ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. SOMOGYI MÁTYÁS a nemzet letéteményesének nevezte a Maticát köszönetet mondva a szuvere­nitási nyilatkozat kidolgozásához nyújtott segítségért. Említést tett arról, hogy a szervezetre a jövőben nemzeti prog­ramját követve fontos szerep hárul a kör­nyező népekkel való szellemi értékcseré­ben. Dr. Jozef Markuš elnök köszönő szavai azt hangsúlyozták, hogy Ivan Gaš­parovič funkcióba lépésétől kezdve más­ként, ä korábbi vezetés mostoha maga­tartásától eltérően viszonyult a Maticá­hoz. Az elmúlt két évben végzett tevé­kenység értékelését és az új, az állami önállósodás jegyében fogant nemzeti­program ismertetését többször szakította meg ütemes taps. Akkor is, amikor az elnök rámutatott, hogy a Matica felvállalta a vegyes lakosságú vidékeken élő szlová­kok érdekvédelmét, s nem tűri el, hogy a szlovákokat saját országukban úgymond elnemzetlenítsék. Ezek előre­bocsátásával adott hangot a nemzetisé­gek iránti jószándéknak. A közgyűlés vitával folytatódik, (k-s) A szlovák kormány nem bízik annyira a tömegtájékoztató eszközökben, hogy betekinthessenek legbizalmasabb tevé­kenységébe. Nincs meg a garancia arra, hogy valósághűen fognak tájékoztatni - jelentette ki tegnapi szokásos rádióbe­szédében Vladimír Mečiar. A lapok - vé­leménye szerint - „üzletelnek" az infor­mációkkal. Megvádolt néhány tömegtájé­koztatási eszközt, hogy félretájékoztat a kormány tevékenységéről. Ha nincs meg a garancia arra, hogy a közvéle­ményt objektívan tájékoztassák mun­kánkról, akkor inkább nem mondunk sem­mit - mondotta a kormányfő. Mečiar megerősítette: a Magas-Tátrá­ban négy kérdéscsoportról cseréltek véle­ményt. A tárgyalások eredményeit au­gusztus 14-éig a nemzeti tanácsok elé terjeszik. A DSZM támogatja a népszava­zás kiírását, amelyben a lakosok az SZNT és a CSNT közötti szerződésről monda­nának véleményt. A NEMZET LETÉTEMÉNYESEKÉNT ÜLÉSEZIK A MATICA SLOVENSKÁ KÖZGYŰLÉSE (Munkatársunktól) - Létrejöttének történelmi színhelyén és mai székhelyén kezdődött tegnap a Matica slovenská közgyűlése. A helyszín - a városnév - volt egyébként az a mozzanat, ahol a múlt a mával megütközve találkozott. Az új alapszabályról folyó vitában ugyanis többen kifogásolták, hogy a javaslatban feltüntetett Martin helyett a régi elnevezés: Turčiansky Svätý Martin szerepeljen (ami a magyar nyelvben ugyebár Turócszentmárton).

Next

/
Thumbnails
Contents