Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-06 / 184. szám, csütörtök

HIREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓA 1992. AUGUSZTUS 6. HŰSÉG A KÜLDETÉSHEZ FRANTIŠEK TOMÁŐEK BÍBOROS HALÁLÁRA • Ha a próféta küldetését a bibliai értékrend alapján értelmezzük, akkor ő nem az a személy, aki előre látja és meghirdeti a jövendőt. Ő.elsősorban olyan személyiség, aki a jelen számára, kora emberé­vel közli Isten megmásíthatatlan akaratát. A katolicizmus ilyen profétájává magasodott Mindszenty József bíboros, Karol Wojtyla krakkói érsek, a Szentatyánk, és František Tomášek bíboros, aki tegnapelőtt hunyt el. Mindhárman rettegés nél­kül, határozottan hirdették Is­ten akaratát, tántoríthatatla­nul álljak helyt azokban a sö­tét időkben, amikor a totális diktatúra az emberi személyt szabadságától megfosztva arra próbálta kényszeríteni, hogy néma embercsordaként szolgálja a párt érdekeit. Tudvalévő, hogy az évtizede­ken át uralkodó totalitariz­must nem csupán az embe­rek megvetése és a zsarnok­ság jellemezte, hanem főként a hazugság. Méghozzá az embert romboló erők közül a leggonoszabb hazugság, amely önmagát az igazság színeiben iparkodott föltün­tetni. Ezek a főpapok az em­bernek az Istentől kapott elidegeníthetetlen szabadságjogai érdeké­ben emelték föl szavukat és minden erejükkel gátat vetettek a zsar­nokságnak és az emberi méltóságot sárba tipró törekvésnek. Bátor kiállásuk, erkölcsi erejük arra ösztönözött mind több hívőt és másokat is, hogy ne egyezzenek bele a csalásba, hiszen az igazság szeretete az a mérhetetlen forrás, amelyből az ember mindig meríthet, hogy teljesítse küldetését, földi feladatait. František Tomášek bíboros életútjáról bőven írtak a tegnapi nekrológok. Hét évtizedes papi küldetése során bátran szembeszállt a hatalmukat fitogtató és féltő percemberkék minden fondorlatával, "szellemi és fizikai elnyomásával. Nem törte meg sem a börtön, sem más súlyos próbatétel. Másokban is erősítette, élesztgette a reményt, hogy egyszer véget ér a szellemi, lelki és másféle terror. Közvetlenül a rendszerváltás után kérdezték tőle az újságírók, hogy szerinte miképpen járulhat hozzá az egyház a nemzetek közötti megértéshez és megbékéléshez. Igy válaszolt: „Nekünk, akik ugyan­azt az Istent hisszük, lehetetlen egymás ellenségeivé lennünk. Ez a tény kihívást jelent minden keresztény ember és közösség számára. Ezért nemcsak a politikai és a hivatalos egyházi életben szükséges deklarálni azt, hogy ellenzünk mindenfajta nacionalizmust, hanem minden kereszténynek a saját életében valóra kell váltania elveinket, konkrétan kell harcolnia a naciona­lizmus mindenféle megnyilvánulása ellen." Meggyőződésem: František Tomášek bíboros kijelentése, hogy nem lehetünk egymás ellenségei, időszerűbb, mint bármikor. Élő és intő üzenet mindannyiunk számára, hogy érzésvilágunkban, cseleke­deteinkben a keresztény lelkület, és ne a nacionalizmus sötét ereje munkálkodjék. Megszívlelendő és követendő az a felismerése és intelme is, hogy a pártállam megszűnésével szinte újra föl kell fedezni, s ezzel együtt rehabilitálni a lelkiismeretet és a felelősséget. A bíboros élete számunkra is példakép. Cselekvő és következetes magatartása bennünket, kisebbségi sorsban élőket is arra ösztönöz, hogy megérthessük: milyen belső erő ad hitet, bátorságot az igazság kimondásához és vállalásához. Most, amikor életét, érdemeit méltatjuk, nem csupán az elhunyt magasztalására gondolunk. Elsősorban erőt szeretnénk meríteni példaértékű életútjából, cselekedeteiből. Volt ereje, hite, hogy mind­végig hűséges legyen küldetéséhez. Volt bátorsága ehhez a hűség­hez. Kérjük Istent, ajándékozza meg saját magával hűséges szolgáját, nekünk pedig adjon erőt, hitet mindennapi szabadságharcaink megví­vásához, félelmeink leküzdéséhez. Csak így tudunk mi is hűek maradni küldetésünkhöz, s ahhoz az igazsághoz, amit a megboldo­gult František Tomášek bíboros képviselt. FÓTHY JÁNOS SZLOVÁKIAIAK KÁRPÓTLÁSA MAGYARORSZÁGON Augusztus elsejéig 30 228 külföldi kárigényét iktatta a nem magyar ál­lampolgárok ügyeiben eljáró Főváro­si Kárrendezési Hivatal. A 30 228 kérelmező összesen 117 509 külön­böző nagyságú földterületre, 39 755 ingatlanra, 28 369 vállalkozásra: például üzletre, műhelyre jelentette be kárigényét. Szlovákiából - és kisebb részben Csehországból - 1433 kérelem ér­kezett, amelyek 4768 termőföldre, 440 ingatlanra, és 81 vállalkozásra vonatkoznak. Más országokhoz ha­sonlóan a kérelmek 90 százaléká­ban hiánypótlást végez a hivatal. - Sok esetben még az igénylő szlovákiai címét sem tudjuk, mert csak magyarországi megbízottjai­nak adatai szerepelnek a borítékon - mondta érdeklődésünkre Domon­kos Erika hivatalvezető-helyettes. - Arra törekszünk, hogy hivatalból kinyomozzuk a hiányzó adatokat. Még ebben a hónapban levelet kül­dünk a külföldi igénybejelentőknek, s felhívjuk a figyelmüket, amennyi­ben a kárpótlási jegyükkel majdan földárverésen kívánnak Magyaror­szágon termőföldhöz jutni, akkor e szándékukat a megszerezni kívánt föld fekvése szerinti polgármesteri hivatalokban, a postán vagy a ma­gyar külképviseleti szerveknél, pél­dául a pozsonyi főkonzulátuson kap­ható formanyomtatványon jelenthe­tik be. • Mi jellemzi a szlovákiai igény­löket? - Általában leszármazottként kér­nek kárpótlást. Szüleik magyar ál­lampolgárként vesztették el javaikat. A törvény nem tesz különbséget, hogy a jogsértést elszenvedett mi­lyen nemzetiségű volt. A kárpótlási jegy ugyanolyan jogokat ad a szlo­vákiainak, mint a magyarországinak. A külföldiekre is érvényes: ha neta­lán kevesebbet kérnének, mint amennyi járna nekik, úgy teszünk, mintha nem tévedtek volna, és a ja­vukra döntünk. m Ez azt jelenti, a kárpótlási jegy­gyei egy szlovákiai szlovák, illetve magyar nemzetiségű is elmehet egy budapesti brókercéghez és megbíz­hatja, hogy a jegyét adja el a tőzsdén? - Igen, ennek semmi akadálya. • Az első kárpótlási törvény ha­tárideje lejárt. Mi a helyzet a koráb­ban sérelmet szenvedettekkel, pél­dául a zsidókkal? -Az 1939. május 1. és 1949. június 8-a közötti időszakban eloro­zott javakért október 6-áig lehet kár­pótlást kérni. Adatlap és részletes kitöltési útmutató a pozsonyi főkon­zulátuson kapható. Szlovákiából ezidáig egyetlen egy - erre az idő­szakra vonatkozó - kárigényt kap­tunk. • Pedig bizonyára többen is le­hetnek, hadifoglyok, internáltak, „malenkij robot "-ra hurcoltak, hi­szen a törvény rájuk is vonatkozik. A személyi kárpótlási ügyeket nem mi, hanem az Országos Kár­pótlási és Kárrendezési Hivatal inté­zi. Tudomásom szerint Szlovákiából eddig százan kértek ilyen címen kár­pótlást. Az igény benyújtásának ha­tárideje a személyükben sérelmet szenvedetteknél 1992. október 30-a. Adatlapot szintén a konzulátu­son kapnak a károsultak, illetve a le­származottaik. Hadifoglyok eseté­ben minden fogságban töltött meg­kezdett hónap után 11 ezer forint jár - kárpótlási jegyben. Ha a fogság­ban töltött időről hivatalos okirat nem áll rendelkezésre, úgy a hivatal két hitelesített tanúnyilatkozatot is elfo­gad. A személyi kárpótlásban része­sülő külföldiek, szlovákiaiakis ugyan­azt tehetik a kárpótlási jegyükkel, mint a tulajdonukat vesztettek. V. PAIZS GÁBOR KNAZK0: A VÁLÁSIG MINDENKEPPEN EGYSÉGES MARAD A KÜLPOLITIKA (Folytatás az 1. oldalról) Visszatérve a regionális együttműkö­déshez: Milan Kňažko nagyon fontosnak nevezte a visegrádi hármak együttműkö­désének megőrzését. Egyes cseh politi­kusok nem tulajdonítanak nagy jelentősé­get ennek a szervezetnek, nem kizárt, hogy a válás után kilépnek. Akkor viszont megint csak „hármak" lesznek. Ha vi­szont Csehország marad, akkor Szlová­kia önálló államként a negyedik tagország akar lenni. -A miniszterelnök úr a múlt héten meghívást kapott Budapestre. Mikor vár­ható a látogatás, hiszen igazán van miről tárgyalni? - hangzott az Uj Szó kérdése. - Egyetértek, van miről tárgyalni, ép­pen ezért arra törekszünk, hogy mielőbb megvalósuljon, már szeptemberben. Az augusztus holtszezon a diplomáciában. De szeptemberben több találkozó is lesz, nemcsak a kormányfőké. Számtalan probléma vár megoldásra, és ki kell alakí­tania közvetlen kommunikációt Budapest és Pozsony képviselői között. Csak így küszöbölhetők ki a félreértések, melyeket egyik fél sem kíván. Egy másik kérdésre válaszolva a mi­niszter úr úgy vélte, Bős-Nagymaros ügyében csak a depolitizálás hozhat megoldást, az, ha az ügyet műszaki prob­lémaként fogják kezelni. Azokkal a szlo­vák-magyar nézeteltérésekkel összefüg­gésben, melyek a közelmúltban merültek fel a magyar fegyveres erők állítólagos túl nagy aktivitása miatt, Kňažko azt mondta: abszurd dolog agressziót feltételezni bár­mely fél részéről. Ehhez a tudósító csak annyit tesz hozzá: remélhetőleg meggyőzte erről Vladimír Mečiart is... (gzs) BUDAPESTI SZAKÉRTŐ VÉLEMÉNYE BŐSRŐL A C-VARSÁNS SÉRTI A MAGYAR SZUVERENITÁST A Népszabadság megkérdezte Hajósi Adri­ennt, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tudo­mányos tanácsadóját, mi a véleménye arról, hogy a szlovák vizügyi szakemberek szerint az első bősi turbinák vizes póbája novemberben kezdődhetne, a Duna elterelése pedig az év végéig elvben és technikai szempontból megold­ható lehet. Hajósi Adrienn szakértőként közölte: 1992. április 23-án érkezett az utolsó hivatalos cseh­szlovák állásfoglalás a dunai vízlépcső ügyében, Marian Čalfa akkori szövetségi miniszterelnök levele Antall Józsefhez. Ebben a levélben a csehszlovák miniszterelnök bejelentette, hogy nem tudnak eltekinteni az egyoldalú megoldástól, üzembe helyezik a bősi vízlépcsőt, és október 31 -ig elterelik a Dunát. Azóta a magyar kormány lépéseit az ez ellen való cselekvés határozza meg. Ezek közül az első az volt, amikor az Országgyűlés határozata értelmében a magyar kormány egyoldalúan felmondta az 1977. évi szerződést. A szerződést megszüntető nyilatko­zat, amelyet május 19-én adtak át a csehszlovák nagykövetnek, a jövőre vonatkozó magyar aján­latot is tartalmazta. Ez, a térség rehabilitációjának a közös terve­zésére és végrehajtására, továbbá új államkőzi szerződés kötésére irányult. Erre az ajánlatra várja a magyar kormány az új csehszlovák kor­mány válaszát. Amennyiben ez a válasz belátha­tó időn beiül nem érkezik meg, az elutasításként értékelhető, és akkor további magyar lépések következnek majd az úgynevezett C-variáns megépítése ellen. A C-variánson semmi ökoló­giai, műszaki megfotolandó nincsen Hajósi Adri­enn szerint, ,,az a magyar szuverenitás, integri­tás megsértését jelentené és olyan súlyos cse­lekmény volna, amellyel szemben már nem nem­zetközi jogi-diplomáciai eszközökkel kell küzde­ni". Ezek közé tartozhat a hágai Nemzetközi Biróság megkeresése. Ez a bíróság azonban csak közösen kereshető meg a csehszlovák féllel. Ezért fel kell kérni öt, hogy velünk együtt forduljon a nemzetközi bírósághoz a C-variáns építésének ügyében. Ha pedig a csehszlovák fél ezt nem teszi meg, akkor a nemzetközi közvéle­mény előtt is nyilvánvalóvá válik, hogy nem biztos saját igazában. Ezenkívül lehet kérni a Duna­bizottság összehívását is, a helsinki folyamat keretében létrehozott válságkezelő mechanizmu­sok beindítását: meg lehet keresni a párizsi békeszerződés többi államát és kérni az ö politi­kai-diplomáciai támogatásukat. Végső esetben pedig szankciókat lehet alkalmazni a jogsértő féllel szemben. Ilyen szankció lehet, ha a nem­zetközi egyezményeknek a Csehszlovákiára vo­natkozó részeit felfüggesztjük, például az 1948­as belgrádi egyezményt, amely a dunai hajózásra vonatkozik. Ilyenre már volt példa, az előző kormány - amikor egy konzulátus megnyitását utólag megtagadta Románia - nem engedte át a román kamionokat. Néhány napig tartott csu­pán, de volt eredménye a szankciónak. - A legfontosabb kérdés azonban - hangoz­tatta Hajósi Adrienn -, hogy van-e idő ezeknek a diplomáciai lépéseknek a megtételére, mert az épitkezés nagy erőkkel folyik. A válasz: van idő, hiszen a csehszlovák fél újabb és újabb nyilatko­zataival halogatja a Duna elterelését, még április­ban december 31-ét jelölték meg utolsó időpont­nak, a mostani sajtónyilatkozatok viszont már 1993-at említenek. NÉHÁNY SORBAN K arlsruheban a német alkotmány­bíróság felfüggesztette az új, a korábbi nyugatnémetnél liberáli­sabb abortusztörvény életbe lépteté­sét. A törvénynek egyébként tegnap reggel kellett volna életbe lépnie. A bíróság ezzel eleget tett a CDU/ CSU frakció 247 képviselője, vala­mint a bajor kormány által elő­terjesztett kérésnek, amelynek a lé­nyege az volt, hogy meg kell várni az alkotmánybíróság végleges dönté­sét a törvény hatályba léptetésével kapcsolatban. Az alkotmánybíróság döntése pedig csak az őszi hóna­pokban várható. A közelmúltban el­fogadott új interrupciós törvény sze­rint a terhesség megszakítása az első három hónapban „nem ütközik' törvénybe". Tehát a bírósági dönté­sig a 218-as paragrafus eredeti szö­vege marad érvényben. Ugyancsak változás nélkül érvényben marad az öt új tartományban érvényes abor­tusztörvény, amely jóval liberálisabb volt a nyugatnémetnél. I rán élesen bírálja a tervezett kuvai­ti-amerikai hadgyakorlatot, mond­ván, hogy ezzel a környező államo­kat akarják nyugtalanítani olyan időszakban, amikor a régiónak bé­kés feltételekre van szüksége az Irakkal vívott két háború okozta ká­rok helyreállításához. Összesen há­rom közös hadgyakorlatot tervez­nek az emírségben s ezeken 5 ezer amerikai katona vesz majd részt. Teherán szerint a kuvaiti kormány­nak az a döntése, hogy sorozatban három hadgyakorlatot tartanak az USA-val, egyáltalán nem nevezhető baráti aktusnak. Azt a tényt, hogy Irak úgy beszél Kuvaitról, mint a sa­ját, 19. tartományáról, a Teheran Times iráni napilap csak olyan pro­pagandának minősítette, amelynek célja, hogy eltereljék az iraki lakos­ság figyelmét a belső gondokról. r U jabb támadást intézett az izraeli légierő a Szúr dél-libanoni kikö­tőváros közelében lévő Rasidija pa­lesztin menekülttábor ellen. Az iz­raeli szóvivő pontosítása szerint a Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért nevű szervezet állásait tá­madták. A gépek teljesítették felada­tukat és biztonságosan visszatértek támaszpontjukra. Az utóbbi két hé­ten ez volt a hetedik légi akció az állítólagos síita és palesztin szerve­zetek bázisai ellen. A ntoine Lahad tábornok, az Iz­rael-barát Dél-libanoni Hadse­reg parancsnoka kijelentette: Izrael­nek nincs joga és nem is áll szándé­kában beavatkozni az augusztusra és szeptemberre tervezett libanoni választások menetébe. A tábornok követelte, hogy a választásokba vonják be az ország déli részén lévő úgynevezett biztonsági övezetet is, ezt határainak biztonsága érdeké­ben Izrael hozta létre és az említett tábornok fegyvereseivel ellenőrzi. O roszországban a központi bank e héten úgy döntött, hogy hite­leket nyújt azon állami vállalatoknak, amelyek adósságai egészében véve már meghaladják a 2,3 billió rubelt és csőd fenyegeti őket. Ez a döntés a parlamenti képviselők egy csoport­jának és néhány kormánytagnak a tiltakozását is kiváltotta. Andrej Nyecsajev orosz gazdasági minisz­ter azt mondotta, Viktor Geras­csenkonak, a bank új elnökének fö­lül kell vizsgálnia az általa hozott határozat néhány pontját. A tegnapi moszkvai lapok többsége viszont ar­ról számolt be, hogy a kormányta­gok nagy része egyetértett a bankel­nök döntésével. A Reform nevű kép­viselőcsoport ezt a hatalmas hitel­nyújtást olyan lépésnek nevezte, amely hiperinflációhoz és a pénz­ügyi rendszer összeomlásához ve­zet. T itkos tárgyalásokat folytattak az egyiptomi fundamentalisták al­gériai társaikkal, az Iszlám Megmen­tési Front képviselőivel a pénzügyi együttműködésről, beleértve a terro­rista akciók finanszírozását is. A teg­napi egyiptomi sajtó szerint ezeket a megbeszéléseket július végén tar­tották New Yorkban, ott él ugyanis a szélsőséges egyiptomi szervezet vezetője. Hozzá kell tenni: az algé­riai fundamentalisták más szélsősé­ges iszlám szervezetekkel is kap­csolatot tartanak, így például a tuné­ziai Nahdával.

Next

/
Thumbnails
Contents