Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-05 / 183. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓI 1992. AUGUSZTUS 5. NYUGATI SEGÍTSEGGEL IRÁNNAK ATOMFEGYVEREI LESZNEK? A bécsi Zsidó Dokumentációs Központ, amely a náci tömegpusztító módszerek kutatásával és az emberi jogok problémájával foglalkozik, jelentést tett közzé, amely szerint Irán, Szíria és Libia több száz nyugati társaságtól kapott technológiákat és berendezéseket használ fel atom- és vegyi fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztésére. Kenneth Timmerman, a központ képviselője, egyben az említett jelentés fő szerzője Los Angelesben hétfőn megtartott sajtóértekezletén többek között felhívta a figyelmet Irán atomfegyver-programjára. Mint mondotta, nem kizárt, hogy Iránnak öt éven belül nukleáris fegyverei lesznek. A bécsi központ szerint Sziria és Irán nagyon gyorsan halad a ballisztikus rakéták gyártásának beindításában, sőt Irán már az év végén képes lesz olyan rakétákat előállítani, amelyek elérik Izrael és Szaúd-Arábia területét. Timmerman 300 társaságról beszélt, köztük 100 német cégről, ám ezekről a központ nem állítja, hogy megsértik a nyugati kiviteli korlátozásokat. Inkább úgy vélekedik, hogy ezek a cégek erkölcsi szempontból járnak el helytelenül és stratégiai hibát követnek el. A VILÁGSAJTÓBÓL Ha igaz az, hogy egy ország egészséges demokratikus fejlődésének legbiztosabb jele a szabad és semmi által sem korlátozott sajtó, akkor a lassan kettészakadó Csehszlovákia keleti részének, Szlovákiának talán már ma problémái vannak - így indítja Leslie Chang, a prágai The Prague Post című napilap munkatársa cikkét, amely Mečiar fojtogatja a szlovák sajtót címen a The Christian Science Monitor című amerikai napilapban jelent meg hétfőn. A szerző azt állítja, hogy Vladimír Mečiar kormányfő igyekszik ellenőrzése alá vonni a szlovák sajtót, a repressziók nyomban azután kezdődtek, hogy Mečiar pártja nagy arányú győzelmet aratott a parlamenti választásokon. Idézi Oliver Brunovskýt, a Trend cimü hetilap főszerkesztőjét, aki úgy vélekedik, hogy a jövőben a megkülönböztetések nem lesznek ilyen leplezetlenek, kevésbé feltűnő formában fognak megjelenni, például egyes újságok későbbi lapzártához jutnak, egyes napilapokban magasabb lesz a hirdetések ára. A továbbiakban a szerző részletesen leírja a televízióban kialakult helyzetet, taglalja a szlovák és a szövetségi televízió viszonyát. Megjegyzi, hogy alig csordogálnak már az információk Csehország és Szlovákia között. Szlovákiában egyes újságírók fenyegető leveleket kapnak, mások már össze is csomagoltak és Prágába készülnek. A szerző szerint az a legrosszabb, hogy a cseh ós a szlovák sajtóban, amelyet ez a dolog a legjobban érint, nyoma sincs az emiatti felháborodásnak. Például csak a külföldi újságírók követeltek a közelmúltban magyarázatot, amikor a szlovák kormányfő nem érkezett meg a sajtóértekezletre. A honi újságírók hallgattak. MIL TERVEZETT A PENTAGON Érdekes információt közölt tegnap a The Washington Post című napilap. A Pentagon belső használatra szánt dokumentumaira hivatkozva közölte, röviddel a Kuvait elleni iraki invázió előtt a Pentagon és a vezérkari főnökök testülete arra törekedett, hogy elérje, irakiak kapjanak katonai kiképzést az Egyesült Államokban. A kiképzés aknák hatástalanítására, légi felderítésre és szárazföldi hadmüveletekre vonatkozott volna. Célul azt tűzték ki, hogy az USA közelebb kerüljön az iraki hadsereghez, s ilyen módon növekedjen az amerikai befolyás az iraki fegyveres erőkre. Katonai programok cseréjét is tervezték Irakkal. KURIL-SZIGETE K JELCIN ISMERTETI A KONKRÉT ELKÉPZELÉSEKET Mihail Poltoranyin, az orosz kormány alelnöke tegnap Tokióban tárgyalt, s ebből az alkalomból Vatanabe Micsio külügyminiszter azt mondta neki: a japánkormány nem kívánja, hogy Oroszország azonnal adja vissza a négy Kuril-szigetet. Viszont a kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén nem lesz nagyobb előrelépés, ha az orosz fél nem adja elvi beleegyezésé! a szigetek visszaadásába. Poltoranyin Tokióban Borisz Jelcin szeptemberre tervezett útját készíti elö. Kijelentette: az orosz kormány feladatának tartja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének útjában álló akadályok felszámolását, éspedig a logika meg a józan ész alapján. Hangsúlyozta, hogy a területi vita megközelítése során nem lehet fegyvert adni azok kezébe, akik nem is akarják a megoldást, és igy veszélyeztetik az orosz demokratikus fejlődést. Végezetül hozzátette, hogy a szigetekről folyó vita megoldásáról a konkrét elképzeléseket Jelcin elnök fogja majd ismertetni vendéglátóival. DEL-AFRIKA NÉGYMILLIÓ NEGER CSATLAKOZOTT A SZTRÁJKHOZ MEGHÁROMSZOROZÓDTAK AZ ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK Tegnap a Dél-áfrikai Köztársaságban a feketék által meghirdetett általános sztrájk második napján hihetetlenül kiéleződött a feszültség. A helyzet hétfőn is rendkívül súlyos volt, de úgy látszik, még ezt is lehetett fokozni. E sztrájk célja nyilvánvalóan a fehér kormány megdöntése, s valószínűleg Frederik de Klerk államfőt is lemondásra akarják kényszeríteni. Több város, így például Pretoria, Fokfáros és Johannesburg utcáin az éjszaka folyamán újabb barikádok emelkedtek. Az áldozatok számát illetően csupán a hétfői mérlegről futottak be a jelentések. Sowetóban tűzharc robbant ki a rendőrök és fegyveres támadók között, s kilencen haltak meg. A rendőrség nem feltételezi, hogy ez az incidens az általános sztrájkkal volna összefüggésben. Cyril Ramaphosa, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkára arról tájékoztatott, hogy a sztrájk első napján hozzávetőleg 4 millió fekete csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A dél-afrikai rendőrség ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nagyon sokan azért maradtak otthon, mert féltették az életüket, vagy pedig a tömegközlekedés megbénulása miatt. A rendőrség szóvivője szerint „az elmúlt 24 órában 300 százalékkal nőtt az erőszakos cselekmények száma". A rendőröknek tudomásuk van arról is, hogy szaporodnak az olyan esetek, amikor megfélemlítik a lakosságot. A szóvivő úgy vélte, az ANC radikális szárnyának fenyegetőzései miatt mind többen félnek munkába menni. Tegnap délutáni információk szerint a dél-afrikai kormány megvitatta Ciskei bantusztán önkormányzata elnökének azon kérését, hogy Pretoria nyújtson nekik katonai segítséget. Ciskei államtanácsának elnöke azért fordult Pretoriához, mert az ANC hívei menetgyakorlatot akartak tartani Ciskei központjában. Fokvárosban is elszabadult a pokol Telefóto: ČSTK/EPA MOSZKVA HAMAROSAN ELISMERI MACEDÓNIÁT Borisz Jelcin orosz elnök tegnap egynapos hivatalos látogatást tett Bulgáriában. Szófiai sajtóértekezletén felszólította a nemzetközi közösséget: mielőbb ismerje el Macedónia függetlenségét, mert szerinte ez olyan lépés lenne, amely megakadályozná a tiáború elterjedését a Balkánon. Bejelentette, hogy kormánya halaszthatatlanul megteszi ezt a lépést. Mint ismeretes, a vendéglátó Bulgária ez év januárjában ismerte el Macedóniát, s most Oroszország Bulgáriával közösen akar ez ügyben az EK-hoz fordulni. Jelcin hozzátette, csak Macedónia népének van joga dönteni arról, hogy miként hívják az országot. Mint ismeretes, az EK júniusban bejelentette: kizárólag abban az esetben ismerik el Macedónia függetlenségét, ha megváltoztatja a nevét. A júniusi EK-tanácskozáson Görögország élt vétójogával, s elutasította Macedónia elismerését. Athén ugyanis a Macedónia nevet, amelyet az egyik északi görög tartomány is visel, a saját nemzeti örökségének tekinti. Attól is tart, hogy Macedónia területi követeléseket támasztana vele szemben. A tegnapi látogatás során Jelcin és a házigazda, Zseija Zselev elnök barátsági és együttműködési szerződést írt alá. TUDJMAN UTAN TUDJMAN Nem lehet látványos módosulásokra számítani a horvátországi politikában, változásokra azonban igen. Vasárnap egyszerre tartottak parlamenti és elnökválasztásokat, s a győztes az eddig is kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) lett. Igaz, nem lesz meg a kétharmados többsége a parlamentben (Sabor), mint eddig, de többségben lesz. Népszerűségének csökkenése viszont jelzi, hogy főleg a belpolitikában szükséges lesz a változtatásokra, nagyobb mértékben figyelembe kell majd venni a hazai ellenzék bírálatait és a külföldről jelzett kifogásokat is. Nyolc jelölt indult az elnökválasztási küzdelemben, s az eddigi államfő, Franjo Tudjman magabiztosan (57 százalék) lett az első. Ez sem számított meglepetésnek, mert a HDZ és személyesen az elnök legfontosabb ígéretét - Horvátország függetlensége és elismertetése a világgal - lényegében teljesítette. A választások igen fontos eredményének tekinthető, hogy a szélsőjobboldali, fasiszta nézeteket valló, usztasának nevezett párt, a Jogpárt leszerepelt, pár százalékot kapott, csakúgy, mint e párt vezére, Dobroslav Paraga, aki szintén indult az elnökválasztáson. Paraga ugyanabba a kategóriába tartozik, mint Szerbiában Seselj csetnik vajda. Paraga fekete egyenruhás fegyveresei éppoly kegyetlen mészárlásokat követtek el a szerb polgári lakossággal szemben, mint a másik oldalon Seselj csetnikjei a horvát civilek ellen. A jogpártiak garázdálkodása miatt épp elég bírálatot kellett már Tudjmanéknak lenyelniük a Nyugat részéről. Tegyem hozzá: a bírálatok nem voltak alaptalanok. Egy háború sújtotta országban azon sem lehetett volna csodálkozni, ha a szélsőségesek több szavazatot szereznek - lehetett is ettől tartani de szerencsére az a mérsékeltebb tábor erősödött, amely a demokráciát kéri számon Tudjmantól. A lényeg, hogy Paragáék kudarca miatt Horvátország máris kapott egy jó pontot a Nyugattól. Ugyanakkor Zágrábnak tovább kell gyűjtögetnie ezeket a jó pontokat, hogy feledtesse korábbi „bűneit". Horvátországot még ez év elején is többször bírálták, főleg az emberi jogok és a kisebbségi jogok megsértése miatt. Egyebek mellett azért is húzódott Horvátország elismerése, mert a rendszerváltás utáni horvát alkotmány nem biztosított olyan jogokat a kisebbségeknek, főleg az ottani szerbeknek, amelyek megfeleltek volna az EK által is támasztott kritériumoknak. Ezt a csorbát később ki kellett köszörülni. Tudjmanékat odahaza több oldalról és sokmindenért bírálták, a leggyakrabban az államfő diktatórikus hajlamait rótták fel. Tény, hogy a HDZ nem engedett túlzottan nagy teret az ellenzéknek, a központi hatalom erősítésére törekedett, ezért is tűzhette Tudjman legnagyobb vetélytársa, a szociálliberálisok vezére, Drazen Budisa választási zászlajára azt a jelszót, hogy az eddigi demokratúra helyett igazi demokráciára van szükség. Ő ezért nagyobb helyi és regionális önkormányzaton ígért, ezzel szemben a szociáldemokraták a gazdasági problémákat vették célba. Heves viták dúltak a kormányzat külpolitikája miatt is, olyannyira, hogy az idén, február utolsó napjaiban Tudjman kénytelen volt feláldozni addigi külügyminiszterét, Separovicot, és Mate Granicot állította a helyére. Az ellenzékiek - és esetenként a HDZ-n belül is - a horvát külpolitika sikertelenségének tartották, hogy a kormány és az államfő az ismert formában fogadta el az ENSZ azon békeműveleti tervét, amelynek értelmében a 14 ezer kéksisakost Horvátország válsággócaiba telepítették. Szerintük az ENSZ-terv megvalósításának módja alkotmányellenes, mert nem nyújt megfelelő garanciákat arra, hogy a szerb félkatonai alakulatok és a jugoszláv hadsereg által jogtalanul elfoglalt területek a jövőben is Horvátországhoz fognak tartozni. És nagyon sokan Vukovár elestét is a kormány és az államfő tehetetlenségének tulajdonították. Kívülről nem lehet igazságot tenni és eldönteni, hogy mások jobb módszereket és eszközöket tudtak-e volna alkalmazni egy háborús orgszágban, ahol semmi sem működik normálisan. Azt az emberek is megértették, hogy a háborúban minden területen áldozatokat kelj hozni. Ezt azért a választási eredmények mindenképpen bizonyítják. Nehéz felelni arra az alapvető kérdésre is, hogy a horvát választási eredmények milyen hatással lesznek az egész volt Jugoszlávia válságának rendezésére. A háború kitörésekor naponta elmondták és leírták, hogy kulcskérdés a szerbek és horvátok viszonyának rendezése. Ennek a szerepe a mostani boszniai háborúban sem elhanyagolható, bár eseténként úgy tűnik, mintha a boszniai horvátok kicsúsznának Zágráb ellenőrzése alól, csakúgy, mint az ottani szerbek Belgrád ellenőrzése alól. Ugyanakkor, ha Tudjmanék a jövőben is számítani akarnak a demokratikus világ támogatására, egy kissé tisztább külpolitikát kell folytatniuk. Nem használtak Tudjman hírnevének például azok az állítások, amelyek szerint hajlandó lenne a muzulmánok háta mögött megállapodni Szerbiával Bosznia-Hercegovina feldarabolásáról. Az ilyesmit sem az EK, sem az USA nem nézi jószemmel. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN O

roszország szükség esetén egy vagy két-hadihajót küld a Perzsa-öbölbe - közölte hétfőn Borisz Jelcin. Megállapította azonban, hogy az orosz hajók jelenléte a térségben még nem jelentene orosz részvételt valamilyen katonai akcióban. Megjegyezte, Irak az adott pillanatban tiszteletben tartja az ENSZ határozatait, s így reméli, hogy a hadihajók kiküldésére nem lesz szükség. Ö

tven millió ECU-t, vagyis közel kétmilliárd csehszlovák koronának megfelelő összeget folyósít tagállamainak az Európai Közösségek bizottsága, hogy megoldják konverzióval kapcsolatos problémáikat és támogassák a textilipart. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia, Dánia, Görögország és Belgium 31,4 millió ECU-t kap támaszpontjai és fegyvergyárai átépítésére. A fennmaradó 18,6 milliót a görög, a spanyol, a francia, az ír, az olasz, a portugál és a brit textilipar problémáinak megoldására fordítják. ^—avazattöbbséggel döntött 02 hétfőn az amerikai Kongresszus szenátusa a föld alatti atomkísérletek korlátozása, š 1996-ig való teljes leállítása mellett. A szenátorok által jóváhagyott törvényjavaslat feltételezi, hogy kilenchónapos moratóriumot rendelnek el az atomkísérletekre, majd három éven át fokozatos korlátozás, végül pedig a kísérletek teljes beszüntetése következik be. A képviselőház már júniusban jóváhagyta az egyéves moratóriumot azzal a feltétellel, hogy a FÁK is hasonlóképpen jár el. Most a két tervezet összehangolására van szükség, de lehet, hogy ez felesleges munka lesz, mivel a Bush-kormányzat ragaszkodik az atomfegyverek megbízhatóságát ellenőrző kísérletekhez, s így az elnök feltehetően megvétózza a törvényt. B

ili Clinton, a demokraták elnökjelöltje továbbra is jelentősen vezet a népszerűségi listákon George Bushsal szemben. A Gallup intézet legújabb adatai szerint a megkérdezettek 57 százaléka szimpatizál Clintonnal, míg Bush csak 32 százalékot kapott. Július 23-án 53:26 volt az arány ugyancsak Clinton javára. L

övöldözés volt tegnap reggel az izraeli-jordán határon. Izraeli források szerint három „terrorista" próbált az izraeli oldalra jutni, géppisztolyokkal voltak felszerelve és jelentós mennyiségű lőszert is találtak náluk. A határsértőket lelőtték, s az incidens során a határ izraeli oldalán is megsebesült két katona. JT E

szak-lrorszagban hétfő este, illetve keddre virradó éjszaka újabb terrorcselekményekre került sor. Az Ir Köztársasági Hadsereg tagjai Belfastban megtámadtak egy brit járőrt, az egyik katonát megölték. Pomeroy városban, Belfasttól nyugatra egy másik brit katonát megsebesítettek. J

oachim Gauck kormánymegbízott hivatala, amely a volt NDK állambiztonsági minisztériuma (Stasi) levéltárának feldolgozásával foglalkozik, azzal számol, hogy 1997ben befejezi tevékenységét. A hivatal szóvivője bejelentette, félmillió német állampolgár kért betekintést a róla szóló aktákba. r É

sztország kormánya úgy döntött, a jelenlegi 18-ról 12 hónapra csökkenti a kötelező katonai szolgálat időtartamát. Az intézkedésnek, amely augusztus 15-én lép hatályba, mindenekelőtt gazdasági okai vannak. A balti köztársaság hadseregének nincs elég hivatásos katonája sem, s javítani kellene az anyagi bázison is. T

ogo fővárosának, Loménak az utcáin tegnap reggel heves lövöldözés tört ki. Helyi források szerint ennek okai nem világosak. A kora reggeli órákban asszonyok tüntettek az utcákon a kis nyugat-afrikai államban elhatalmasodó politikai erőszak ellen. Nem kizárt, hogy a lövöldözés ezzel a tiltakozó akcióval volt összefüggésben.