Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-30 / 205. szám, hétfő

1992. AUGUSZTUS 31. iÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP LAPSZÉLEN VADKELET A trab.antos meg a felesége otthonról hozott lángost ebédelt a topádon. A lángos reggelire Való, délre kiszikkad, megszljasodik, alig lehet szétmarcangolni. A trabantosék mégis azt ették. Talán med annyira szeretik a szikkadt lángost; de lehet, hogy azéd, med ez a legolcsóbb. Különösen igy, még otthon sütve... A szabadstrand és a kemping együttesének kerítése leért a tó partjáig. A sebtében ültetett fiatal fák között szinte egymásba értek a nyaralók színes sátrai, száradó törülközői; a német és francia turisták elegáns lakókocsijai. Tény és való: az utóbbiak pénztárcájához mértek a tó körül szinte mindent. A sült kolbász árát, az olcsónak aligha mondható hamburgert, a vendéglő étlapját és még a csónakkölcsönzés díját is. A csónakkölcsönző egyébként még a letűnő állami világ maradványa. Az ormótlan, ütött-kopott ladikok alján áll a víz, az evezőkből is kihasítottak már egy-egy darabkát, és b'eszállnl, kikötni sem segít senki. Aki felelős lenne mindezért, annyit tesz csupán, hogy kelletlenül szedi a pénzt. Persze, az árak azért megújultak, így a csónakázás sem olcsó mulatság. A rozoga csónakokat azonban nem a németek meg a franciák használják, hanem a trabantos gyerekei. A német és a francia gyerekek vízre tolják tarka gumicsónakjaikat és karcsú, könnyű evezőikkel rutinosan mozognak a tavon. Ők ingyen csónakáznak. A trabantos meg a felesége vasvillatekintettel nézik őket. Látszik, minő feszítő indulatokat vált bennük az a kihívó magabiztosság, amely ezekből a német és francia gyerekekből árad... Mit tagadjam: jómagam is eltűnődtem már párszor, hogy „nekik" mitől van ez a megalázóan természetes fölényük? A pénztől? A lelkük mélyén az emberek értékét is a valutájuk árfolyama szerint szorozzák be? Vajon kik lehetnek a gumicsónakos gyerekek szülei odahaza ? És ki lehet idehaza a trabantos? Ennyivel többet dolgoznak a gumicsónakosék? Ennyivel jobban - ha egyáltalában dolgoznak, és nem munkanélküliekként nyaralnak „csak" Csehszlovákiában?. .. Vagy az igazság bonyolultabb? Vajon a trabantos személyes bűne, hogy még akkor sem ér a nyomába a nyugatinak, ha az történetesen munkanélküli? És mennyiben felelős az egyén a sorsára telepedett történelemért? Es ha nem felelős, vagy csupán részben az, akkor miért kell a következményeket teljes egészében neki vállalnia? Lehet-e emelt fővel örökösen lángost ebédelni? Talán igen, ha az embernek csak gyomra volna, lelke nem. A német és a francia nyaralók magabiztossága sem csak a pénzükből származik, hanem abból, hogy minden helyzetben azonosak lehetnek önmagukkal. Senki nem hány a szemükre semmit. A történelem sem kényszerítette őket arra, hogy válasszanak az ötvenkoronás bécsi szelet és a lángos, a luxusnak bizonyuló kemping és a fürdőkádban való nyaralgatás között... Vajon mit gondolhat minderről a trabantos ? És igazából érdekel-e valakit is, hogy miről mit gondol a trabantos ? A belpolitika hírei közül vajon melyik nyújt cseppnyi reményt a trabantosnak, hogy a saját hazájában egyenrangú embernek érezze magát a nyugati munkanélkülivel? A német gyerekek közben körülveszik a trabantos gyerekeit, és nagyteljesítményű vízipuskáikkal fröcskölik rájuk a vizet. A trabantos felesége ingerülten rákiált a „támadókra"; a gyerekek vihognak és még jobban fröcskölnek. Sőt! A gyerkőcök most már egymást igyekeznek a vízbe rántani. „Na, megálljatok!" - sikítja erre a trabantos felesége, majd előkap egy kisbicskát és belegázol a vízbe. Mindenkiben meghűl a vér, a német gyerekek pedig moccani sem mernek a rémülettől. Az asszony keze egy pillanatra megáll a levegőben, azután a kést beledöfi a gumicsónak oldalába. Kioldódik a feszültség: a német gyerekek kievickélnek a partra, hogy panaszt tegyenek magabiztos papájuknak. A trabantos felesége is kijön a vízből. Elégedetten, hiszen megmutatta: fontos ügyekben űgyis csak magára számithat az ember, Az ő gyerekei teljes erejükkel csapkodják evezőikkel a vizet. Nem haladnak semerre, egy helyben körbe forog velük az ormótlan ladik. MIKLÓSI PÉTER Augusztusi csendélet vizeskannával (Prikler László felvétele) KISEBBSÉGI KÉRDÉSEKBEN NINCS TÁMOGATÓJUK A PARLAMENTBEN A MAGYAR PÁRTOKNAK (Folytatás az 1. oldalról) - Egy meglehetősen felemás megfogalmazást tartalmaz az előterjesztés, amelyet sajnos az alkotmányjogi bizottság is támogat. Eszerint az alkotmány hatályba lépése után a képviselők új fogalmat tesznek az alkotmány megfelelő cikkelye értelmében. A fogadalom elutasítása, illetve a fenntartásokkal való fogadalomtétel a mandátum elvesztésével jár. • Tehát előfordulhat, hogy a parlamentben nem lesznek ellenzéki pártok? - Ez még korai kérdés. Az alkotmány az elképzelések szerint január elsején lépne hatályba, a fogadalom pedig a hatályba lépés után esedékes. Addig még négy hónap van. Nem is biztos, hogy ez bekerül az alkotmányba, hiszen politikai és nemzetközi összefüggései lennének. Úgy tudom, hogy a DSZM-en kívül csak a nemzeti párt azonosul ezzel a gondolattal. • Ha módosító javaslataikat nem fogadják el, milyen magatartás várható az MKDM-képviselőktól? - Az elmúlt héten tárgyaltunk a DBP, a KDM és a DSZM képviselőivel. Egyik párttól sem kaptunk ígéretet, hogy támogatni fogják javaslatainkat azokban a kérdésekben, amelyek előrelépésünk szempontjából számukra nagyon fontosak - vagyis az önigazgatás, önkormányzat elvének bekerülését az alkotmányba. Már most teljesen egyértelmű: az alkotmány nagyon problematikus lesz és ezért nem fogjuk tudni támogatni. • Pénteken a Mečiar-párt képviselőivel tárgyaltak. Befolyásolta ez valamiképpen is álláspontjukat? - Nem. A több mint kétórás tárgyalásunk eléggé konfliktus felé hajló hangnemben ért véget. • Rózsa úr, az alkotmány nagy horderejű kérdés, megköveteli a magyar képviselők egységes állásfoglalását. Egyeztették eljárásukat a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal? - Igen, egységesen fogunk szavazni. A kormány által beterjesztett tervezet és a mi elképzeléseink között olyan mély az ellentét, hogy az már áthidalhatatlan. Ezért nem fogadhatjuk el ezt az alkotmányt. Hogy ezt milyen formában fejezzük majd ki, erről még döntünk. • Vladimír Mečiar a múlt héten váratlanul kijelentette, hogy amenynyiben nem sikerül megnyerniük a politikai erők megfelelő támogatását, esetleg elhalasztják az alkotmány megtárgyalását. Fennáll ez a lehetőség? - A kormánypárt eddigi gyakorlata alapján úgy gondolom, minden megtörténhet. A DSZM számára nyilván nem lenne elfogadható, ha csak csekély többséggel fogadná el a parlament az alkotmányt. Ez nem lenne jó bizonyítvány a világ előtt. Ezért számolni kell az elnapolással is. • A tanácskozás előtt még összeül az elnökség. - Egy órával a tanácskozás előtt ülésezünk. Ha azonban az utolsó pillanatban nem alakul ki nagy nézeteltérés Mečiar, Prokeš és Weiss pártja között, a parlament tárgyalni fog az alkotmányról. Eredetileg azzal számoltak, hogy az alkotmányt már kedden ünnepélyesen aláírják, de ebből aligha lesz valami. Egyszerűen képtelenség néhány óra alatt megtárgyalni egy ilyen anyagot. Csak a feldolgozott módosító javaslatokat százoldalas dokumentumként kapták meg a képviselők. • Hosszadalmas, bonyolult vita várható az ülésen? - Valószínűleg, bár sok függ attól, hogy a közös előadó hogyan terjeszti majd elő a módosításokat. • Személyes megítélése szerint hogyan szavaznak majd az egyes pártok? - A kormánypárt természetesen megszavazza és Prokeš pártja is támogatni fogja. A kereszténydemokraták minden valószínűséggel tartózkodni fognak, mi ellene leszünk. A Demokratikus Baloldal Pártjának nem egységes a nézete. Az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget játszva megkapja a javaslat, ehhez a DSZM és az SZNP szavazatai elegendőek. Csak az a kérdés, hogy megelégszenek-e ennyivel, nem akarnak-e demonstratívabb igenlést. CSIZMÁR ESZTER KET MALOMBAN... A Szlovák Nemzeti Tanács ma kezdődő 5. plenáris ülése tarthat akár csak öt percig is - jósolta az alkotmányjogi bizottság pénteki ülésén Vladimír Mečiar kormányfő. Higgadtnak korántsem nevezhető, váratlan fellépésében ugyanis kifogásolta, hogy az alkotmánytervezet utolsó símításai milyen lassan készülnek, hiszen egy hete még úgy nézett ki, gond nélkül meglesz a minősített többséghez szükséges 90 szavazat. Az alkotmányjogi bizottság néhány képviselője semmi mást nem csinált, csupán végre komolyan vette önmagát - s ezzel persze a választóját. Nemrég ugyanezen a helyen bírálni mertem a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselőit, hogy lavírozgató politizálásukkal veszélybe kerülhet választóiknak tett ígéretük teljesítése. Most viszont örömmel nyugtázhatom: hozzászólásaikkal s javaslataikkal konkrét álláspontot képviselve igyekeznek megakadályozni, hogy az országban - akár néhány percre is - a törvénytelenség lépjen életbe. Vladimír Mečiar - a tőle megszokott hangon - azzal érvelt, hogy az alkotmány tervezete nem a DSZM tervezete, hanem Szlovákiáé, és ezzel újra megpróbálta elhitetni választóival (s az ország többi lakójával is), hogy aki a kormány alkotmánytervezete ellen van, Szlovákia ellensége. Fogaš képviselő úr nem hagyta magát kiprovokálni; és Peter Weiss, az SZNT alelnöke is higgadtan kommentálta az eseményeket. Mindkét politikus sajtóirodáknak adott nyilatkozatából kiderül, úgy érzik: a kormányfő egyetlen érvet sem hozott föl azzal kapcsolatban, hogy a DBP képviselői nem konstruktívan tárgyaltak volna az alkotmányról. Apropo: öt perc. A jóslat nem látszik valószínűnek, hiszen ahhoz a kormány alkotmánytervezetét vissza kellene vonni. A DSZM megígérte viszont a választóinak, hogy a szlovák alkotmányt augusztus végéig elfogadja a pozsonyi parlament! Csakhogy az alkotmány nem olyan törvény, amit néhány nap alatt el lehet készíteni, s el lehetne fogadni. Főleg akkor nem, ha az egyes parlamenti pártok különbözőképp tekintenek az alkotmányra. Az érveléseknél pedig majdnem egyértelműen kiderült, hogy alapvető jogi kérdésekben nem szakmai, s nem is politikai, hanem hitvita folyik. így a DSZM és a DBP érvelésére pontosan ráillik a magyar mondás: két malomban őrölnek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy éppen az alkotmányjogi bizottság e komoly, pénteki ülésének idején találkoztak a DSZM és a magyar koalíció képviselői. Bár mindkét fél megerősítette, hogy csak informatív jellegű találkozóról volt szó, könnyű kitalálni: miért most és miért a parlamentben. A DSZM nyilván örülne annak, ha a magyar koalíció parlamenti képviselői az alkotmánytervezet mellett szavaznának. (Túl szép lenne: kommentálta ezt az egyik jelen levő szlovák kolléga). Persze emlékeztetőül azt sem árt elmondani, hogy a magyar koalíció számára az alkotmánytervezet néhány pontja elfogadhatatlan; és e tekintetben jó lenne „jobb belátásra bírni" a legerősebb parlamenti párt vezeiő embereit. A vita így elsősorban olyan részletekről szólt, amelyekben eddig nem született konszenzus az MKDM-Együttélés, illetve a DSZM között. Természetesen, a magyaroknak nem mindegy, hogy az alkotmány hivatalos vagy államnyelvet rögzít-e. A magyaroknak az sem mindegy: milyen jogokkal rendelkeznek majd a községek, a városok és a régiók. És az sem mindegy, hogy az alkotmány kit nevez potenciális dezintegráló erőnek Szlovákiában. A pénteki vita (bár kimondottan informatív jellegű volt!) egyértelművé tette a már ismert ellentéteket. Mint azt a szombati tudósításban is közöltük: a teremből kiszűrődő beszélgetésből kiderült, hogy a szlovák alkotmány egy nemzetállam tervezete - s ez a magyar koalíció számára elfogadhatatlan. Az MKDM és az Együttélés mást ígért választóinak. A magyar koalíció önigazgatási igénye viszont a DSZM számára nem fogadható el; e téren ő ugyancsak mást ígért a választóinak. Az informatív jellegű találkozó sok tekintetben tényleg hitvitára hasonlított. S közben is „készült" az alkotmány; s közben is lassan, de biztosan változott az államjogi elrendezés; a két malomban őrölés... Meddig? LOVÁSZ ATTILA ROMAN KOVÁČ: BÍRÓSÁG HELYETT TÁRGYALÁS Pénteken lapzárta után kaptuk a hírt: a Szlovák Sajtóirodának adott interjújában Roman Kováč, a szlovák kormány alelnöke a bősi erőmű ügyében a további tárgyalások híve. Mint mondotta, a nemzetközi bíróság igénybevétele előtt ki kell meríteni az összes politikai lehetőséget, ezért nagyon fontosnak tartja Vladimír Mečiar készülő magyarországi látogatását. Roman Kováč így reagált Antall József magyar kormányfő levelére, amely szerint a bősi erőmű ügyében mindkét országnak egyidóben kellene a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnia. Vladimír Mečiar magyarországi útja azért is fontos lehet, mert a szövetségi kormány őt bízta meg a csehszlovák delegáció bősi tárgyalásainak vezetésével. A két kormányfő közti találkozó még abban az esetben is megoldást hozhatna, ha Magyarország meg van győződve arról, hogy a bősi erőmű sérti az ország integritását. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 3090/91 Ješko Ján, 1923. XII. 15., Feketenyék, (Szambor) 3140/91 Jóba András, 1921. I. 27., meghalt, Martos, (Krasznomeszisz) 3141/91 Juhász János, 1917. XII. 13., Felsőtőkés (Dombasz) 3210/91 Jurovský Elemér, 1927. II. 10., Kisráska (Szambor) 3246/91 Jáger Peter, 1913. I. 14., meghalt, Budince (Sztalinovo) 3247/91 Jahodník Jozef, 1906. X. 23., meghalt, Igló (Dombasz) 3248/91 Jakab Jozef, 1896. VIII. 6., meghalt, Budince, (Szambor) 3249/91 Jakubecz Gejza, 1921. III. 9., Tajti (Tula) 3251/91 Jankó Gyula, 1928. XII. 24., Komárom (Szevasztopol) 2352/91 Jankovics László, 1925. VII. 18., Tallós, (Kujbisev) 3254/91 Jánošík Štefan, 1919. VIII. 7., Palást, (Jassi) 3255/91 Jaroš Peter, 1913. IV. 29., Hubó (Dombasz) 3256/91 Jasenes László, 1921. VIII. 22., Galánta (Tura) 3260/91 Jáney Ondrej, 1921. XII. 19., meghalt, Jene (Jalta) 3262/91 Jobbágy János, 1922. IV. 24., Lekenye (Ogyessza) 5334/91 Jankóšik Ondrej, 1910, VIII. 4., meghalt, Hlucín (Szovjetunió) 131/91 Chovald Pavel, 1908. 3. 20., Hubó, meghalt (Janakijev) 605/91 Chlebák Andrej, 1928. 3. 1., Chmelica (Szverdlov) 1594/91 Choleva Vojtech, 1916. 6. 23., meghalt, Kassa (Dombasz) 2573/91 Chajec Štefan, 1911. 1. 4., meghalt, Lőcse (Dombasz) 3449/91 Chovan Jozef, 1922. 1. 20., Komárom (Szaratov) 5359/91 Choma František, 1908. 4. 2., Brezno (Szvalava) 5573/91 Chrupka Jozef, 1917. 9. 30., Szelőce (Harkov) 5625/91 Chalúpka Emil, 1922. 10. 12., Pozsony (Novij Dombasz) 112/91 Kiss Mihály, 1909. 9. 27., meghalt, Vágkirályfa (Leningrád) 284/91 Kizárk Mihály, 1903. 11.4., meghalt, Eperjes (Szovjetunió) 516/91 Kozma János, 1924. 5. 5., Szepsi, (Kamcsatka) 611/91 Kulak Vendel, 1922. 3. 18., meghalt, Karaj (Zubrajca) 616/91 Koleszár János, 1921. 10. 15., meghalt, Kassa (Dombasz) 1042/91 Kováč Andrej, 1901. 8. 25., meghalt, Cirókahosszúmező (Altaj) 1533/91 Kontra Andrej, 1917. 12. 18., Sirník (Dombasz) 1616/91 Krampašský Rudolf, 1899. 5. 13., meghalt, Smolnická Huta (Kaukázus) 2007/91 Kálna Jozef, 1904. 9. 7., meghalt, Podolinec, (Kaukázus) 2425/91 Kroszner Jakab, 1909. 11. 16., Mníšek nad Hnilcom, meghalt, (Szovjetunió) 2426/91 Kroszner Gustáv, 1925. 8. 23., Mníšek nad Hnilcom, meghalt (NDK) 2625/91 Kaško František, 1901. 10. 8., meghalt, Szomotor (Gorlovka) 2626/91 Kiss András, 1925. 9. 13., Boly (Sztalinov) (folytatjuk)