Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-30 / 205. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMENYEK ÚJVIDÉKI LEVEL LONDON ÉS A KISEBBSÉGEK Ha annak idején a jugoszláv térségben a hat tagköztársaság önállósodásának megállíthatatlan folyamatában akad olyan megbízható rendezőelv, amely a nemzetiségek, valamint a korábban nemzetet képező, ám az új országhatárok meghúzásával kisebbségi sorba kerülő népcsoportok helyzetét megnyugtató módon szabályozza, akkor a háborúra nem kerül sor. Ilyen megoldási modellt azonban sem a kommunista rendszer.) sem az abból kinövő populista (totalitárius) államhatalom nem tudott felmutatni - ez indította el végül is a balkáni erőszakhullámot, tette hadban álló felekké az itt élő szláv népeket. Persze, tudni kell azt is, hogy a balkáni nemzetek kialakulása lényegesen eltér attól, ami annak idején Nyugat-Európában játszódott le. A balkáni országok úgynevezett államalkotó etnikumai közül egyetlen egy sem volt képes egyedül kitölteni az államhatárok nyújtotta kereteket. Valamennyi balkáni utódállam többnemzetiségű, ugyanakkor az évszázadok óta itt élő kisebbségi népcsoportok komoly történelmi hagyományokon alapuló nemzeti identitástudattal rendelkeznek. A jugoszláv példa azt igazolja, hogy az egyik napról a másikra kisebbségi sorba került (vagy már abban levő) népcsoportok önrendelkezése csak úgy valósulhat meg, ha egyfelől a kisebbségi kérdést nem belügyként kezelik, másrészt viszont az önrendelkezési jog nem kérdőjelezi meg az állami szuverenitást. . Londonban éppen ez volt a nagy kérdés: hogyan összeegyeztetni az államterületek legitimitásának (s ennek nyomán a határok sérthetetlenségének) eszméjét a népek önrendelkezési jogának elvével. London egy elfogadható kombináció esélyét adta meg, s az elkövetkező hetek döntenek az alkalmazhatóságáról. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége - elfogadva a lord Carrington által kidolgozott tervet - abból az alapelképzelésből indult ki, hogy a balkáni helyzet rendezésének a kulcsa a kisebbségi helyzetbe került népcsoportok politikai szubjektivitásának elismerése. A korlátozott önrendelkezés joga pedig biztosítja a nemzetiség számára a funkcionális autonómiától a személyi önkormányzaton át a speciális státusig az autonómialehetőség széles skálájának bármelyik formáját, azzal a feltétellel, hogy egyik sem sérti és nem kérdőjelezi meg az állam szuverenitását. De mit hozott London a vajdasági magyarság számára? Egyelőre még nagyfokú óvatosság kell ennek megválaszolásához. A VMDK-t, hasonlóképpen, mint a koszovói albánok, a szandzsáki muzulmánok és a boszniai , szerbek képviselőit, meghívták a Jugoszlá• via-értekezletre, de csak az ,,előszobába", tehát megfigyelői és konzultatív szerepkörben. Ennek ellenére maga a tény, hogy egy miniszteri szintű értekezletre a kisebbségek képviselői is meghívót kaptak, egyértelműen jelzi a Nyugat meggyőződését, hogy Jugoszláviában (és nyilván Európában másutt is) a kisebbségek helyzete megoldatlan. Mint ismeretes, a záródokumentumba beépítették mind az ENSZ-, mind a helsinki dokumentumokat, továbbá - ami ez esetben külön lényeges - a lord Carrington által javasolt béketerv azon részét, amely a kisebbségek kollektív jogaira vonatkozik. Egészében nézve, ha a londoni értekezlet eredményességét konkrétumában mérsékeltnek is ítélhetjük meg, a záródokumentum a kisebbségek számára mégis többet hozhat, mint amire az országhatáron belül objektíve számíthattak. Ezek persze egyelőre inkább elméleti lehetőségek és esélyek, de Londonban például a VMDK elnökének módjában állt több illetékes helyen és számos ismert diplomatával ismertetni a szerb menekülteknek az ÉszakBácskába való betelepítési tervét. Mindezek persze még igencsak nyílt kérdések, ám a dokumentum ilyen esetekben is kötelezővé teszi a kisebbségekkel való dialógust. Ezen túlmenően bizonyos garanciát nyújthat a Nyugat hatványozottabb odafigyelése is. Tény, hogy mindez még csak olyan amorf állapotú politikai vegyület, viszont az autonómiára és a dialógusra való jog távlatban mégis szilárd esélyt nyújthat egy-egy kisebbség számára, hogy önrendelkezési alapon alakítsa saját sorsát. SINKOVITS PÉTER VISZONYLAG JÓ HELYEZÉS A „NYOMORLISTÁN" Washingtonban egy specializált demográfiai kutatásokat végző bizottság elkészítette az ún. nyomorszintskálát, amelyen 100 pont alapján négy kategóriába sorolja az államokat. Ezek a kategóriák: a minimális, a mérsékelt, a nagyon magas és az elviselhetetlen nyomorszint. Csehszlovákia Bulgáriával együtt a második kategóriába került. A minimálistól az elviselhetetlenig terjedő listán az első helyen egyetlen rossz ponttal Dánia áll, az utolsó helyre 93 ponttal Mozambik került. Csehszlovákia 25, Bulgária pedig 32 pontot „gyűjtött össze". A felmérést végzők az olyan kritériumokat vették figyelembe, mint az átlagéletkor, a táplálkozás, az ivóvíz hozzáférhetősége, a gyermekek beoltása, az iskolázottság, az egy főre eső jövedelem, az infláció, a telefonok száma, a politikai és az állampolgári szabadságjogok. Az első tíz helyen az említett Dánia mellett Belgium, Hollandia (2-2 pont), Kanada, Svájc (3-3 pont), Ausztrália, Norvégia (4-4 pont), az Egyesült Államok (5 pont), Ausztria és Németország (6-6 pont) áll. Csehszlovákia mellett 25 pontos még Portugália és Tajvan, majd Kuvait és Szingapúr következik 28 ponttal, utánuk a volt Szovjetunió, Bulgária, Magyarország és Katar 32 ponttal, Lengyelország 33, Románia 44 és Albánia 47 ponttal. 36 ÉV BÖRTÖN KEMKEDESERT MÁSOK ÍRTÁK A DIPLOMATA NEM MOND NEMET Egy régi bölcs 3zabály szerint a diplomata, a hölgyektől eltérően, soha sem mond nemet. Ha igent mond. esetlegre gondol. Ha esetieget mond, riemet gondol. Ha azonburi nemet mond, nem diplomata. Ezzel az eszmefuttatással kezdi érdekes írását Miroslav Kusý a Teiegrafban. Az amerikai hadsereg egykori őrmesterét 36 évi börtönbüntetésre ítélték, mert rábizonyították, hogy 1983 és 1986 között katonai titkokat szolgáltatott ki Csehszlovákiának és Magyarországnak - közölte szombaton az AP hírügynökség. A jelenleg 30 esztendős Roderick Ramsey a kémtevékenységért, amellyel a bíróság szerint veszélyeztette a NATO biztonságát, húszezer dollárt kapott. Csupán azért nem ítélték életfogytiglanra, mert beismerő vallomást tett,és hajlandó volt együttműködni az amerikai kormánnyal. Az első szlovák diplomata, Milan Kňažko azonban nagyon gyakran használja a határozott nemet - állapítja meg. A legutóbb a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányjogi bizottságának ülésén, s méghozzá az elméleti szempontból még mindig vitás, megoldatlan, politikai szempontból pedig érzékeny nemzetiségi kérdés kapcsán. - A szkizofrénia válfajáról van szó, ha valaki a polgári elvet szorgalmazza, s közben jogokat kér a nemzetiségi kisebbségeknek - mondotta. Szerinte a polgári társadalom nem teremthet kollektív jogokat a kisebbségi jogok alapján. Miroslav Kusý a miniszterelnök-helyettes és a külföldi kapcsolatok minisztere első diplomáciai ballépésének azt tartja, hogy határozott nemet mondott a nemzetiségi kisebbség követelésére. A civilizált diplomáciában ezt csupán abban az esetben teszik, ha az adott partnerrel felszámolják a békés kapcsolatokat, és kiássák a csatabárdot. A második ballépés: a partnert nem szabad lebecsülni, szidni, és nem szabad kétségbe vonni szellemi alkalmasságát. Az orvosi diagnózis - szkizofrénia - megemlítése az adott esetben ezt a funkciót töltötte be. A harmadik diplomáciai ballépés Kňažko úr érvelési módjával kapcsolatos. Mint állampolgár teljes mértékben ignorálhatja a kollektív és kisebbségi jogokat. A kormány elnökhelyetteseként és minisztereként azonban nem szabadna az ilyen témákkal kapcsolatban improvizálnia, és ha nem ismeri a kérdést, szakemberekre kellene támaszkodnia, hiszen ezért fizeti őket. Kňažko úr azt mondja, hogy a polgári társadalom nem teremthet kollektív jogokat a kisebbségi jogok alapján. Miroslav Kusý ezzel kapcsolatban kifejti: a polgári társadalom nem teremti meg ezeket a jogokat, ezeket az érintett kollektívák fogalmazzák meg és harcolják ki. A polgári társadalom, pontosabban az állam, legföljebb elismeri, vagy nem ismeri el ezeket. Kňažko úr a továbbiakban azt állítja, hogy nem lehet párhuzamosan az államépítés polgári elveit és a nemzetiségek kisebbségi jogait szorgalmazni, tehát szerinte az állam vagy polgárnak tekinti az embert, vagy a nemzeti kisebbség tagjának. Az embereknek pedig választaniuk kell, mivel az egyik kizárja a másikat. Miroslav Kusý megállapítja: félreértésről van szó, mivel a polgári és a kisebbségi jogok nem zárják ki egymást. Sót, éppen ellenkezőleg, a kisebbségi jogok a polgári jogok részét képezik, amint azt számos nemzetközi dokumentum is leszögezi. Ezenkívül a kisebbségi jogokat a nemzeti kisebbségek tagjai nem kapják többletként a polgári jogokon felül. Ráadásul a kisebbségi jogok, bár tartalmaznak bizonyos különleges jogokat, nem jelentenek privilégiumot. Ezek a különleges jogok teszik lehetővé a kisebbségeknek jellegzetességeik és hagyományaik megőrzését,és ebben az értelemben fontosak abból a szempontból, hogy ne diszkriminálják a kisebbségeket. ,,Csak akkor kezdik elérni a kisebbségek azt a státust, amelyet a többség kezdettől élvez, ha használhatják saját nyelvüket, saját iskoláik vannak, prosperálnak az általuk szervezett szolgáltatásokból és részt vesznek az állam politikai és gazdasági életében." (Minority Rights, UNO Centre for Human Rights, Geneva, Fact Sheet No. 18 p. 4) Ezzel az idézettel támasztja alá állítását Miroslav Kusý, majd leszögezi: Nem jelent tehát szkizofréniát, ha valaki a polgári elvet összekapcsolja a nemzetiségi kisebbségek jogainak követelésével. Sőt ellenkezőleg, ez összhangban áll az emberi és polgári jogok mai európai értelmezésével. Befejezésül pedig megállapítja: ha nem lenne szó egy vezető szlovák politikus és diplomata kijelentéséről, naiv kuriózumnak tarthatnánk az egészet. Az adott esetben azonban nem értelmezhető ez másképp, mint durva, nem diplomatikus támadásnak a nemzetiségi kisebbségek természetes, Európában elismert jogai ellen. 1992. AUGUSZTUS 31. SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS TŰZVÉSZ ÉS TÁJFUN A hosszan tartó szárazság miatt Közép-Európa országaiban rendkívül megnövekedett a tűzveszély, az utóbbi hetekben nagyon sok dolguk akadt a tűzoltóknak. Például Lengyelországban, a Katowicéi vajdaságban tegnap már ötödik napja pusztított az erdőtűz. Hozzávetőleg 7 ezer hektáron vette tel a lángokkal a harcot 4 ezer férfi, 22 repülőgép és négy helikopter. A lengyel hadsereg tankokat küldött a térségbe, hogy ezek segítségével mélyítsék a tűz továbbterjedését megakadályozó árkokat. A rendőrség bevetette a vízágyúit is. Stanislav Sovinský, az ostravai tűzoltóság parancsnoka a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta: Észak-Morvaország és Szilézia hivatásos tűzoltói készenlétben állnak, hogy ha segélykérés érkezik Lengyelországból, azonnal útnak indulhassanak a Katowicéi vajdaságba. Ostrava három tűzoltóautót küldene teljes legénységgel, s egy gépkocsi indulna Bruntálból is meg Karvinából is. xxx Egészen másféle gondokkal küszködnek az USA-ban, ahol a közelmúltban az Andrew hurrikán pusztított, a legutóbb pedig az Amerikához tartozó Guam szigetén az Omar tájfun söpört végig. A dél-csendesóceáni szigeten 5 ezer ember maradt fedél nélkül, a sebesültek száma pedig meghaladja a százat. George Bush elnök katasztrófa sújtotta területté nyilvánította a szigetet, s a hadsereg gépei már meg is kezdték a segélyszállítmányok eljuttatását a rászorulóknak. Az Omar pénteken déután pusztított a szigeten, az óránkénti 200-240 kilométer sebességű szélvihar gyufaszálakként törte el a villanyoszlopokat, s háztetőket pedig az óceánba röpítette. ROSTOCK TÜNTETÉS AZ ERŐSZAK ELLEN Hozzávetőleg tízezer ember - többnyire fiatalok - tüntetett szombaton az egykori NDK-hoz tartozó kikötővárosban a fajgyűlölet és az erőszak ellen. A tiltakozó menetben többnyire baloldali csoportok és mozgalmak tagjai vettek részt, több német városból. A tervezett nagygyűlés néhány órás késéssel kezdődött, mert a rendőrség rendkívül szigorú ellenőrző intézkedéseket léptetett életbe a városba vezető utakon. A személygépkocsikat és autóbuszokat átkutatták, rengeteg különböző fegyvert koboztak el, s 65 személyt vettek őrizetbe. A feketébe öltözött anarchisták vörös zászlókkal, Mao Ce-tung és Che Guevara portréival vonultak fel, s követelték a nácizmus felszámolását, a pogromok beszüntetését. Bírálták a kormányt, amiért nem tudja megoldani az olyan égető problémákat, mint amilyen a bevándorlók nem csökkenő hulláma. Követelték a tartományi kormányfő és a belügyminiszter lemondását is. Az egész tüntetés szerencsére nagyobb incidensek nélkül zajlott, sokan tartottak ugyanis attól, hogy a jobboldali szervezetek - amelyek a múlt heti rostocki zavargásokat előidézték - összecsapnak a baloldali tüntetőkkel. Prágában a Csehszlovák Anarchista Szövetség tagjainak egy csoportja szombaton az Óvárosi térről a német nagykövetség épülete elé vonult, hogy átadja tiltakozását a radikális jobboldali erők rostocki erőszakos cselekedetei ellen. Egyúttal támogatásukról biztosították az antifasiszták szombati demonstrációját is. A csehszlovák anarchisták védelmet követeltek a Rostockban élő külföldieknek, sürgették, hogy a német rendőrség határozottan lépjen fel az újfasiszták ellen, továbbá bocsássák szabadon az összes „igazságtalanul őrizetbe vett" antifasisztát. MA RAJTOL AZ UJ SZO NYÁR VÉGI VERSENYE Hosszú, forró nyár et az Wei! Ta'an már túl szép is ahhoz, hogy még igazan örülni tudjunk a verőfényes napsütésnek, a kánikulának Ftilu i • . ezért több én í végi vo senyt indít. Társrendezőink : es. tamogalóink a MALÉV pragai kirendeltsége, a prágai Magyar Kultúra, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ, az IBI-.1 >.., > i > , ,<• OunaKo. Verset .'fordulós. Az Önök feladata az les- ä versenykérdésekre adett feleleteiket a közölt szelvényekkel együtt, fordulónként egy-egy levelezőlapon vagy az utolsó kör kérdéseinek megjelentése után, azaz valamennyi szelvényt és választ egyszerre, egy névvel és pontos címmel jololt levélpapíron iá szobán forgó adatokat tehát nemcsak a borítékon feltüntetve'* az ÚJ SZÓ elmére beküldeni szíveskedjenek! Címünk: ÚJ SZÓ szerkesztősége; PribiA versenyt zaro sorsolás: a pozsonyi Magyar Kulturális Központban, közjegyző es a társrendezők képviselőinek jelenlétében, az utolsó forduló kérdéseinek megjelenése utan számított 15 napon belül tartjuk. NYÁR VÉGI VERSENYÜNK DÍJAI Fódij: egy hétvege Barcelcnaban; 2 személy részeie (a MALÉV os Az IBUSZ dija: négynapos magyarországi kirándulás; 2 személy részére, szabadon választott: •üdülőhelyen A prággi Magyar Kultúra díja: szabadon választott árukollekció orona ét kfen A pozsonyi Magyar Kulturális Központ díja- egy hétvége Budapesten; 2 személy részére, színház- és hangverseny-íátogaAD' * > i ogyhetes c 1 c alacsony Tatra' ar AZ I. FORDULÓ KÉRDÉSEI: : 1) Melyik kelet-magyarországi város ismert a virágkarneválról: 2) Fennállásának hányadik évfordulojat ünnepli ebben az évben Magyar ország legrégibb utazasi irodája, az IBUSZ: 35. vagy 90?