Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-30 / 205. szám, hétfő

,ÚJ SZÓM HIREK - VELEMÉNYEK TIZENÖT ÉV UTÁN HIDAT AVATTAK A CÉTÉNYKE FÖLÖTT NYITÁS EGYMÁS FELÉ (Munkatársunktól) - Tizenöt évig a Cétónyke (és nem a Nyitra, mint amire az előző rendszerben átkeresztelték) választotta el egymástól a Zoboralján fekvő Nagycétényt a szomszédos Be­rencstől és Nagykértől, így csak ke­rülő utakon látogathatták rokonaikat és ismerőseiket a három község többnyire magyar ajkú polgárai. Tegnap ez a természetes akadály újra megszűnt, mert Nagycétény ha­tárában felavatták a mindössze né­hány hónap alatt épült hidat. Délután körmenet vezetett a friss aszfaltütakon a folyócska fölött át­ívelő vasszerkezethez, rezesbanda kíséretével népviseletbe öltözött lá­nyok, asszonyok tartottak az ese­mény színhelyére, de talpon volt az egész falu, a másik két községből is sokan érkeztek. Maga az ünnepség Kósa János nagycétényi polgármester üdvözlő szavaival kezdődött, majd a nagyké­ri és berencsi polgármester szólt az egybegyűltekhez. A három falu es­pereseinek üdvözlő szavai után Molnár Imre, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának főtanácsosa adta át a magyar kormány üdvözletét. A bu­dapesti vendégek társaságában megjelent Taba Lajos, Magyaror­szág pozsonyi konzulja is. Utána György Ferenc helyi kato­likus lelkész szentelte fel a három zoboraljai település összefonódásá­nak legújabb jelképét, mely szavai szerint nyitást jelent egymás felé, s azt kívánta, aki e hídon keresztül­megy, szeretetet vigyen magával. Ezt követően a. helyi futballpályán tarka kultúrműsort láttunk. A nagycétényiek mellett Zoboralja néhány településének gazdag múltú hagyományőrzői is felléptek, köztük a nyitracsehiek, zséreiek, beren­csiek és nagykériek. (j. mészáros) AZ ÚJ VEZETÉSBEN A REMÉNY A DEMOKRATA PÁRT A KÖZÖS ÁLLAM MELLETT VOKSOL MA IS „Mi, a Demokrata Párt V. kongresszu­sának küldöttei tudomásul vettük a parla­menti választások eredményei szerinti politikai valóságot. Elfogadjuk a cseh -szlovák kölcsönösséget, valamint az említett nemzetek által kialakított szellemi és anyagi örökséget. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a Demokrata Pártnak a közös államért, a gazdasági transzfor­máció gyors lebonyolításáért és a társa­dalomnak a totalitárius időszakra jellemző maradványoktól, rossz gyakorlattól való megtisztításáért kifejtett igyekezete idő-' szerű és helyes továbbra is. Felhívjuk a Demokrata Párt tagságát s a hozzánk hasonló meggyőződésű pártok és moz­galmak híveit, valamint a többi lakost az előzetes feltételek nélküli politikai egye­sülés megkezdésére. Létre kell hozni egy jobboldali aktív politikai szubjektumot, amely képes az állami politikát olyan mértékben befolyásolni, hogy ne kerüljön sor az állam és a gazdaság irányításában totalitárius módszerekre. A Demokrata Párt az ilyen egyesülés irányában nyitott, s új vezetősége a kongresszustól felhatal­mazást kapott rá" - áll a pártnak az elmúlt hét végén Kassán tartott kongresszusán elfogadott politikai nyilatkozatában. Amint azt a tegnapi sajtóértekezleten Peter Ma­tuá elnök (Ján Holčíkot váltotta fel ebben a tisztségben; a volt elnök továbbra is tagja a vezetőségnek) és a négy alelnök, valamint Martin Kvetko tiszteletbeli elnök elmondták, a politikai nyilatkozat tulajdon­képpen összefoglalja a tanácskozás lé­nyegét, jellemzi fő mondanivalóját. Vagyis a kongresszus a pártnak a parlamenti választásokon való szereplésével nem volt megelégedve, ezért új vezetőséget választott. Ugyanakkor a küldöttek tuda­tosították, hogy az állam jövője szem­pontjából rendkívüli szükség van a jobbol­dali pártok és mozgalmak összefogására, esetleg teljes egyesülésére. Arra a kérdésre, mi lesz, ha az ország mégis kettéválik, a következő volt a vá­lasz: a Demokrata Párt akkor is megma­rad, s dolgozni fog... (gazdag) NEMZETIES ÖSSZNÉPI FELKELES VOLT AZ MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYI GYŰLÉSE NEM CSURKÁN VERTÉK EL A PORT A KDNP A KORMÁNYON BELÜLI ELLENZÉK SZEREPÉRE TÖREKSZIK A hétvégén tartotta Cegléden a Magyar Demokrata Fórum orszá­gos választmányi gyűlését, amely­nek központi témája az ún. Csurka­program volt. A testület tagjainak többsége nem annyira Csurka Ist­ván tanulmányát bírálta, inkább Debreczeni Józsefet, aki a Nép­szabadság hasábjain a Csurka-ta­nulmányt náciszemléletűnek minő­sítette. A zártkörű vitában felszóla­lók többsége - mint megtudhattuk - ezt helytelenítette, mivel, mint mondották, a nemzetiszocialista eszmekör hódító, faji, kirekesztő po­litikára épül, ilyen elemek azonban Csurka dolgozatában szerintük nem találhatók. Debreczeni József a bí­rálatok szerint nem gondolta végig a tanulmány tartalmát. Antall Jó­zsef a tanácskozáson kifejtette, nem találja szerencsésnek azt, ha a pár­ton belüli vitát ellenzéki újságok ha­sábjaira viszik ki, ahelyett, hogy az érintettek egymással tisztáznák elté­rő gondolataikat. A Csurka-dolgozat körüli vita, mint hangoztatták, nem vezetett az MDF kettészakadásához, sőt azzal, hogy vitát provokált, hozzájárulhat a legnagyobb kormánypárt hosszú távú stratégiájának kidolgozásához. A kormánykoalíción belüli nézet­különbségek tükröződtek a Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) hétvégi intézőbizottsági ülésén is. Az ülésről nyilatkozva Surján Lász­ló népjóléti miniszter, a párt elnöke kijelentette, hogy a koalíciós kor­mányzás feladata és felelőssége mellett a jövőben el kell látniuk az ellenzék szerepét és feladatkörét is, mert a jelenlegi kormánynak nincs igazi ellenzéke. A koalíció e kisebb pártja ezen az ülésen élesen bírálta a kormányzat gazdaságpolitikájának bizonyos vonatkozásait, például a munkanélküliség passzív kezelé­sét. Sürgették a kormányzati beavat­kozást a munkahelyteremtés érde­kében, és azt, hogy infrastrukturális beruházásokkal adjanak új lendüle­tet az ország gazdasági életének. Surján László mindezt igen fontos­nak tartotta és kijelentette, hogy egy látszólag működő, de veszélyhely­zetben lévő országban élünk, ahol ha a kormányzat nem változtat gaz­daságpolitikáján, akkor nemcsak a választást veszítheti el, hanem az ország el is lehetetlenedhetik. Kilá­tásba helyezte azt, hogy a KDNP képviselői a parlamentben sűrűbbén teszik majd szóvá a visszásságokat és előfordulhat az is, hogy nem a kormánytöbbséggel szavaznak. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest TŰZSZÜNET VAN, BÉKE NINCS Hosszas huzavona után, szombaton, megállapodás született a grúz-abház válság­ban. Tengiz. Kitovani grúz védelmi miniszter és Vladiszlav Ardzsinba, az abház parlament elnöke megállapodott abban, hogy mától tűzszünet lép érvénybe, és leállítják a csapatok mozgását Abházia területén. A felek kicserélik egymás között a sebesülteket és az elesettek holttesteit is. A két politikus a fekete-tengeri Szocsiban tárgyalt, a rendkívüli helyzetek megoldására létrehozott orosz bizottság közvetítésével. Grúziá­ban szombatig több mint 30 ezer tartalékos és önkéntes jelentkezett, akik szükség esetén hajlandók azonnal Abháziéba menni. Ez a toborzás azonban teljesen ellenőriz­hetetlenné vált, hiszen nagyon sok grúz önkéntes a saját szakállára már útnak is indult Abháziéba. Eduard Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke kijelentette, azonnal le kell állítani ezt az ellenőrizhetetlen akciót, mert komoly problémákat okozhat Grúziának. NÁCIZMUST IDÉZŐ SZERB RENDELETEK 1992. AUGUSZTUS 31. IVAN GAŠPAROVIČ TÉVÉBESZÉDE AZ ALKOTMÁNY -BIZTONSÁG Tegnap este a Szlovák Televízióban közvetített beszédében Ivan Gašparo­vič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke szólt az ország polgáraihoz az alkot­mánytervezet mai tárgyalásával kapcso­latban. Hangsúlyozta, hogy a szlovák pol­gárok az államjogi viták és az alkotmány előkészítésének idején bizonyos feszült­ségben éltek. ^Várták, hogy a törvényho­zás garanciákat nyújtson nekik nyugod­tabb, biztosabb jövőjük érdekében. Ez a biztonság megteremthető - függetlenül attól, hogy az alkotmány tervezete káp­csán sok probléma merült fel, és annak értelmezése a különböző politikai erőknél eltérő. -A módosító javaslatok sokasága nem vezetheti önöket borúlátáshoz - mondta a parlament elnöke. A módosító indítványok sokasága talán azt érzékel­tette, hogy az alkotmány szövegét telje­sen meg kell változtatni. Semmi ok viszont az aggodalomra. A bizottságok, de főleg az alkotmányjogi bizottság, min­den javaslatot megtárgyalt, mérlegelte ér­telmüket, jogi és szakmai megalapozott­ságukat. Több javaslatot elfogadott, de tudni kell, hogy nem minden indítvány volt javító szándékú. A parlament elnöke pozitív vonásnak tartja, hogy a pártok, a parlamenti klubok és a képviselők a lehető legjobb alkot­mányt szeretnék elfogadni. Köszönetét féjezte ki minden képviselőnek, aki módo­sító indítványával a jobb alkotmány terve­zetén fáradozott. Végezetül megköszönte a polgárok leveleit, hozzászólásait még akkor is, ha az állampolgári indítványok nagy része nem az alkotmányban, hanem törvényekben vagy rendeletekben alkal­mazható. JAN STRÁSKÝ VÉLEMÉNYE Jaii Stráský, szövetségi kormányfő a szlovák alkotmánytervezet 66. és 67. pontját úgy értelmezi, mint a politikai egyezményektől való elhajlást. A Szlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatban a szlo­vák vámterület és az önálló jegybank kialakításának igényét a jelenlegi alkot­mányos renddel ellentétesnek nevezi és ezért támogat minden olyan javaslatot, amely az alkotmány lassú átalakítását teszi lehetővé aszerint, hogyan alakulnak az államjogi elrendezés kérdései. . A szövetségi kormányfő nem tartja fontosnak, hogy a vámunió alakításához a jelenlegi egységes vámterület szétsza­kadjon. A sajtóiroda munkatársa meg­jegyzi, hogy a 66. és 67. pontot az alkot­mányjogi bizottság a plénum előtti tárgya­lásra nem javasolta. TRAGIKUS BALESET Egy halott, hét sebesült, hat megron­gálódott jármű és egy javításra szoruló családi ház - röviden igy lehetne össze­foglalni annak a balesetnek a szomorú statisztikáját, amely szombaton történt a csehországi Dubí községben. Ragasz­tóanyagokkal telt kamion ütközött hat személyautóval és nekiment a kereszte­ződésnél lévő családi háznak. Az első' ütközés szenvedő alanya, egy Škoda­a balesetet a fékek hibája okozta. Az E-55-ös főúton megállt a forgalom, több napba kerülhet, míg sikerül a ragasztó­anyagot eltávolítani az úttestről. A rendőr­ség szakembere szerint az aszfaltréteget is el kell majd távolítani, s felújítása után indulhat újra a forgalom a cínoveci ha­tárátkelő felé. KÖZLEMÉNYEK A Diákhálózat kelet-szlovákiai irodája angolnyelv-tanfolyamot indít 1992. szeptember l-jétől. Érdeklődni szemé­lyesen vagy írásban iehet az alábbi cí­men: Diákhálózat - Študentská sieť, Krupskej 10. 040 00 Košice, tel.: 366 37, 17-es mellék. xxx A Komáromi Városi Művelődési Köz­pont felújított színháztermének gálamű­sorral egybekötött ünnepélyes átadása szeptember 3-án, csütörtökön, 20 óra­kor lesz. Mindenkit szeretettel várunk. (Folytatás az 1. oldalról) megfogalmazni - mondta felszólalá­sában. Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművénél Roman Ko­váč kormányalelnök a kormány és Peter Weiss, az SZNT első alelnöke a parlament koszorúját helyezte el. Sokkal visszafogottabban, jóval szerényebb keretek között és a múlthoz képest kevesebben ünne­pelték szombat délelőtt Beszterce­bányán, a szlovák nemzeti felkelés bölcsőjében a fasisztaellenes felke­lés 48. évfordulóját. A múzeum bejárata előtti szerény emelvényt mintegy 500-an állták kö­rül. A himnusz elhangzása után a hi­vatalos delegációk megkoszorúzták az örökmécses melletti emlékhelyet. Először Stanislav Mika, a város polgármestere köszöntötte az egy­begyűlteket, majd több közelebbről és távolabbról érkezett veterán par­tizán méltatta a felkelés mának szó­ló üzenetét. Többen is aláhúzták, hogy „nemzeti" volt a felkelés, mely a szlovák nemzet identitástudatának forradalmi fellángolásaként is felfog­ható. A felszólalók között volt Alexan­der Dubček is. Hangsúlyozta a fel­kelés össznépi voltát, s azt, hogy azok emléke előtt, akik életüket ál­dozták a haza szabadságáért, a nemzet emancipációs törekvései­ért, a ma emberének is erkölcsi kötelessége fejet hajtani. Martin Kvetko, a forradalmi tanács egyetlen élő tagja - a felkelés egyik előkészí­tője és szervezője - hangot adott azon meggyőződésének, hogy au­gusztus 29-e oly jelentős dátum a szlovák nép történelmében, mely­nek államünneppé nyilvánítása jo­gos követelmény. Ezzel egyidőben a múzeum park­jában alternatív összejövetelre is sor került. A Human mozgalom képvise­lőinek összejövetelét a városi hivatal előzetesen nem engedélyezte, így alkalmi helyen - a bástya alatti feljá­rón adtak egymásnak találkát a Po­zsonyból, Prágából és az ország számos más városából érkezettek. A közös állam megtartása, az állam­polgár véleményének súlya, a refe­rendum megszervezése és ezt kö­vetően új választások kiírásának szükségessége voltak a központi té­mái a Peter Mariánek szóvivő által vezetett több mint kétórás kötetlen beszélgetésnek, eszmecserének. (polgári) (Folytatás az 1. oldalról) nökség is megkapott, Karadzsics közölte: a muzulmánok meg akarják torpedózni a londoni konferencián született megállapodásokat. ,,A boszniai szerbek világos utasítást kaptak: csak viszonozhatják a tüzet, akkor, ha nincs más megoldás, utána pedig tájékoztatják róla az UNPROFOR megfigyelőit" - szöge­zi le a nyilatkozat. A tegnap érkezett jelentések sze­rint Karadzsics bejelentette: elren­delte, hogy a szerb erők szüntessék meg Gorazsde város blokádját. Hozzátette, hogy ezt is a londoni elvek szellemében teszik. Ejup Ga­nic, bosnyák alelnök nem sokkal ezt követően azt állította, a szerbek nem hogy Gorazsde blokádját nem oldot­ták föl, de súlyos támadást indítottak Tuzla és Jajce ellen is. E két, több­nyire muzulmánok lakta várost is szerb félkatonai alakulatok zárták gyűrűbe. Bosznia-Hercegovinában a szer­bek által elfoglalt területeken a szerb hivatalok rendkívül kemény intézke­déseket léptettek életbe a nemzeti kisebbségek, főleg a muzulmánok és a horvátok ellen. Ron Redmond, az ENSZ menekültügyi főbiztosának szóvivője ezeket az intézkedéseket a nácik zsidóellenes törvényeihez hasonlította. A szerbek megszállta területeken a muzulmánokat például arra kényszerítik, hogy a házukra tűzzék ki a fehér zászlót (etnikai hovatartozásuk jeleként), éppúgy, ahogy Hitíer sárga csillaggal bélye­gezte meg a zsidókat. Az észak­boszniai Celinac városban a muzul­mánok számára napi 14 órás kijárási tilalmat rendeltek el, nem tartózkod­hatnak hosszabb ideig az utcákon, az éttermekben, vagyis a nyilvános helyeken, nem halászhatnak és fü­rödhetnek a folyókban, nem hasz­nálhatják személygépkocsijaikat és saját telefonjaikat. Uniformist pedig csak szerb nemzetiségűek hord­hatnak. Celinacban a szerb hivatalok még júliusban tették közzé a nem szerb nemzetiségű lakosság statútumáról szóló határozatot, s ez például 34 olyan személy nevét is tartalmazza, akik az ún. negatív tevékenység mi­att nem hagyhatják el lakásukat és nem tarthatnak fenn kapcsolatokat a külvilággal. E dokumentum kópiá­ját az AP hírügynökségnek sikerült megszereznie. Ron Redmond el­mondta, hogy hasonló intézkedése­ket több más, szerbek által elfoglalt boszniai városban is hoztak. Ezek a tiltó rendelkezések az ún. etnikai tisztogatásnak csupán az egyik ré­szét képezik. Érdemes még megje­gyezni, az alatt az idő alatt, amíg a szerbek Londonban a békéről tár­gyaltak, Banja Lukából több muzul­mán családot üldöztek el. Ha már a londoni konferenciánál tartunk, a számtalan utólagos érté­kelés közül csupán egyre hívjuk fel a figyelmet: a Fehér Ház üdvözölte az értekezlet eredményeit, ugyanak­kor hangsúlyozta: a volt Jugoszlá­viában zajló konfliktus nagyon bo­nyolult, s nem várható, hogy egyik napról a másikra megoldódik. Vuk Draskovics, a legnagyobb szerb ellenzéki párt, a Szerb Megúj­hodási Mozgalom elnöke kijelentet­te, ha Dobrica Csoszics, az új Ju­goszlávia és Szlobodan Milose­vics, Szerbia elnöke tisztességes politikusnak tartja magát, akkor a Londonból való hazatérés után mindketten azonnal benyújtják le­mondásukat, amiatt, ami a nemzet­közi értekezleten Jugoszláviáról el­hangzott. Draskovics szerint keser­ves volt figyelni azt, hogy a brit fővárosban miként vádolta a világ Jugoszláviát, „mintha mindannyian banditák lennénk" - tette hozzá. Draskovics elmondta, korábban el­lenezte Bosznia-Hercegovina felda­rabolását, de most, amikor már az őrület lett úrrá és folyik a vér, a kon­föderatív és kantonizált Bosznia­Hercegovina lett a szükséges rossz. Szerinte Horvátországnak is két egyenjogú állam konföderációjává kellene alakulnia, az egyik a Horvát Köztársaság lenne a másik a Kraji­nai Szerb Köztársaság. LÁTHATÓVÁ TENNI A MUNKÁT (Folytatás az 1. oldalról) gebbi és sokáig legolvasottabb heti­lapunk újra lábra álljon, hiszen a je­lenlegi kulturális kormányzattól sem­milyen biztosíték nincs a jövő évi állami támogatásra vonatkozóan. A Csemadok OV vezetősége az idén harmadszor tárgyalt a Csemart vállalat gazdasági eredményeiről. Ebből kifolyólag a vezetőség úgy határozott, hogy a következő ülésen megtárgyalja a vállalat felszámolá­sának variációs programját. Az ülés után Bárdos Gábor a Csehszlovák Sajtóirodának nyilat­kozva elmondta: sokat írunk a kultu­rális és iskolaügyi autonómiáról, de minden alkalommal a politikusok nyilatkoznak. Jó lenne, ha ilyen fon­tos kérdésekben a kulturális szak­embereket is megszólaltatná a sajtó. A Csemadok keretében hozzáértő kulturális szakemberek is dol­goznak. A Csemadok, mint az egyik leg­nagyobb hazai társadalmi szerve­zet, és mint a legnagyobb európai kisebbségi szervezet nagyobb publi­citást érdemelne. Ezért a vezetőség megfontolja, hogy a jövőben rend­szeres sajtótájékoztatókon fogja in­formálni Szlovákia lakosságát e kö­zel százezres szervezet tevékeny­ségéről. -lovász-

Next

/
Thumbnails
Contents