Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-04 / 182. szám, kedd

1992. AUGUSZTUS 4 SPORT 11 Barcelona'92 099 A MAI MŰSOR GYEPLABDA (nők) - 17.00 és 19.30 elődöntők. BIRKÓZÁS (sza­badfogás) - 10.00 48, 74, 130, 52, 68,100 kg, 1. és 2. forduló. TOLLAS­LABDA (f, n) -11.00 döntők. BASE­BALL - 16.00 és 21.00 elődöntők. ÖKÖLVÍVÁS - 13.00 és 20.00 ne­gyeddöntők. VÍVÁS (n) - 20.00 tőr­csapat. SÚLYEMELÉS - 18.30 +110 kg-os súlycsoport. LOVAG­LÁS - 15.00 csapatverseny. KÉZI­LABDA (f) - 10.00 Franciaország - Egyiptom; 11.30 Magyarország - Csehszlovákia; 14.30 Koreai Köz­társaság - Brazília; 16.00 FÁK - Ro­mánia; 19.00 Spanyolország - Né­metország; 20.30 Izland - Svédor­szág. RÖPLABDA (n) - 16.30 a 7. helyért; 19.00 Japán - Brazília; 21.30 USA - Hollandia. ÍJÁSZAT (f) - 13.00 csapatverseny, 90, 70, 50, 30 m. Nők - csapatverseny 70, 60, 50, 30 m. ASZTALITENISZ - 11.00 páros (f); 19.00 elődöntők (f), egyéni; 21.30 női egyéni elődöntők. TENISZ (f, n) - 11.00 negyeddöntők. MÜ- ÉS TORONYUGRÁS (f) - 15.00 torony­ugrás. KOSÁRLABDA (f) - 14.30, 16.30, 20.30 és 22.30 negyeddöntők. VITORLÁZÁS (f, n) - 13.00 Soling. KAJAK-KENU - 9.00 reményfu­tamok. BECKER BERZENKEDIK Boris Becker, a németek háromszoros wimbledoni teniszbajnoka veresége után kijelentette: „Ha a következő nyári olim­pia szen/ezői azt akarják, hogy Atlantába valamennyi éljátékos elmenjen, alaposan meg kell változtatni a szabályokat. Évente öt nagy tornán veszünk részt, ahol három győztes játszmáig játszunk. Ehhez jön most még az olimpia, ráadásul Wimble­don és Flushing Meadow között meglehe­tősen rossz időpontban rendezik. Szerin­tem a Davis Kupa vagy a Federation Kupa mintájára csapatversenyként kelle­ne megtartani." Szöulban jóval gyengébb mezőny gyúlt össze, mivel az U. S. Open után fáradtak voltak a játékosok. Most erősebb a konkurencia, ám a kimerültség jelei is kézzelfoghatóak, különösen az abszolút élvonal teniszezőinél. A PSZICHOLÓGUSNAK KÖSZÖNHETEM... (Budapesti tudósítónk telefaxjelentése) - A magyar sportban az olimpiá­kon a tíz amolyan bűvös számnak számít, hiszen ennyi aranyat nyertek a magyar sportolók Berlinben, Londonban, Tokióban és Mexikóváros­ban is. Most, Barcelonában már megvan a tíz, és aki a tizediket szerezte - egy hagyományos magyar sikersportágban -, a kardvívás képvise­lője, SZABÓ BENCE, az Újpest harmincéves vívója. Négy évvel ezelőtt Szöulban már tagja volt az olimpiai bajnok csapatnak, és most egyéni­ben is felért a csúcsra. A nyolcas döntőben három olaszt vert meg, előbb Megliót, aztán Scalzót, végül pedig az aranyé­remért folyó csa­tában Marint. A két döntő asszó egészen demora­lizáló lehetett az olasz számára, hi­szen Szabó Bence jóformán akkor adott tust, amikor akart, másod­percek alatt 5:1, 5:1-re nyert. Ma­rinnak pillanatnyi esélye sem volt! Pedig nem úgy indult Szabó szá­mára ez a nap, hogy ilyen fényes sikerrel fejezi be. Mint mondta, túl­zottan akart, helyenként görcsössé is vált, ennek tudható be, hogy gyen­gén ment a vívás a selejtezők egyes szakaszában. A nagy akarás vala­melyest bénította is, ennek követ­keztében elfáradt a végére. Szeren­csére ez a döntő asszóban egyálta­lán nem látszott. Vitray Tamás, a Magyar Televízió sokat tapasztalt riportere úgy fogalmazott, hogy hosszú pályafutása során ilyen sima olimpiai döntőt még nem látott! Szabó a győztes csörte után úgy nyilatkozott: tusról tusra vívott, vagyis mindig csak a következő találatra összpontosított, és csak a legutolsó pillanatban hitte el, hogy megnyerte az olimpiát. El­mondta azt is, hogy az utóbbi időben pszichológushoz járt, dr. Budavári Ágotához, az öttüsázók orvosához. Azt mondja, neki köszönheti, hogy megtanult győzni! Az új bajnok mestere, Zarándi Csaba, ha úgy tetszik, ezt a győzel­met ajándékba kapta Szabó Bencé­től, hiszen augusztus nyolcadikán ünnepli a hatvannegyedik születés­napját. Az olimpiai bajnoknak kötelezett­ségei is vannak: először is fogadás­Szabó Bence a fináléban szinte „lemosta" olasz ellen­felét... (Fotó: Képes Sport) ból félcentisre kell vágatnia a ha­ját, hazatérve pedig egy kutyát kell vásárolnia a feleségének. Ugy látszik, a győzelem sem csupa öröm... (lépesfalvi) AZO'BRIEN-UTOD Az amerikai DAN O'BRIEN távol­létében (áz olimpiai válogatón nem harcolta ki a csapatba kerülést) a szakemberek honfitársát DAVE JOHNSont tartják a férfi tízpróba favoritjának. „Kár, hogy Dan nem lehet itt Barcelonában, úgy érzem csúcsformában vagyok, és le tud­nám őt győzni" - nyilatkozta az újdonsült esélyes. Négy éve Szöul­ban a 9. helyen végzett, s tavaly Tokióban, a világbajnokságon sérü­lés miatt fel kellett adnia a versenyt. Pályafutása során eddig nem ért el különösebb sikereket, éppen ezért a nyári játékokon szeretne bizonyí­tani. Múltjáról nem szívesen beszél: „Tizenhét éves koromig több esetben kerültem összetűzésbe a törvénnyel és a sport különö­sebben nem érdekelt. Később Is­ten segítségével jó útra tértem, s remélem, aranyérmet szerzek a katalán fővárosban." Kilenc éve foglalkozik versenyszerűen a tízpró­bával, s ugyanolyan lelkesedéssel, mint ahogy korábban a személygép­kocsik ablakait zúzta be... Johnson egyik legnagyobb ellen­fele a csehszlovák Robert Zmélík. Az atléta becsületesen készül a via­dalra. Barcelonába elkísérte őt az egész családja és bíznak benne, Robert meghálálja a bizalmat. ARROGÁNS ELLENFELEK Sok gondja volt ellenfeleivel a francia Philippe Omnes-nek. No nem a páston, hanem azon kívül. A későbbi olimpiai bajnok a férfi tőrvívás negyeddöntőjében simán verte az osztrák Joachim Wendtet, aki kézfogás nélkül távozott a küzdőtérről. A négy között is balhézott a francia fiú ellenfele: a német Udo Wagner a vesztes csatát követően földhöz vágta sisakját, és belerúgott! Ennél azonban sokkal nagyobb botrány játszódott le az 1924-es párizsi olimpián. A vívók csapatversenyének fináléja után a magyar és az olasz együttes tagjai egymásnak rontottak, s két percen át „vívtak", a közönség nagy ovációja közepette! Kemény, férfias erőpróba a víziszlalom. Képünkön a Simek-Rohan ezüstér­mes csehszlovák páros viaskodik a vad hullámokkal. OLIMPIA-FUTBALL NÉLKÜL? Úgy tűnik, a labdarúgás lekerül a olimpia műsoráról. Ilyen érte­lemben nyilatkozott Joao Have­lange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség brazil elnöke. Ebben az esetben a FIFA megrendezné a 23 éven aluli játékosok világbajnok­ságát, amely helyettesítené az olimpiát. Havelange élesen bírálta az ötkarikás tornát, minden lehető szemszögből elmarasztalta, és megállapította: a rendezők alapjá­ban véve száműzni akarják a fut­ballt a játékokról. - A barcelonai torna 2 millió dollárunkba kerül, s ezért semmi­lyen ellenszolgáltatást nem ka­punk - mondotta az elégedetlen Havelange, aki egyúttal a nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság tagja is. A va­sárnapi ultimátum az utolsó „pár­baj" a NOB és a FIFA között. Mint ismeretes, a FIFA 23 évre korlátozta az olimpiai tornán való részvételt, hogy ezzel ne veszélyeztesse a vi­lágbajnokság presztízsét. „Ha az olimpián idősebb labdarúgók is játszhatnának, devalválódna a világ­bajnokság, amely számunkra a leg­fontosabb verseny" - hangsúlyozta Havelange. Atlantáig (1996) semmilyen válto­zás nem következik be az olimpiai labdarútótornában. „A FIFA nem szándékozik megváltoztatni sportpolitikáját, így hát senki sem számolhat azzal, hogy a négy esz­tendő múlva sorra kerülő olimpi­án a 23 éven felüli profik is pályá­ra lépnek. Ez kizárt dolog" - szö­gezte le egyértelműen a FIFA elnö­ke. Barcelonában eddig kevés né­ző látta mérkőzéseket, és a FIFA a rendezőket vádolja, szerintük nem propagálják kellően a sportá­gat. „A NOB és a sajtó sem szen­tel megfelelő figyelmet a torná­nak, így hát nem csoda, hogy a lelátókon alig lézeng néhány ezer ember" - jegyezte meg Have­lange. összhangban van kijelenté­sével Alan Rothemburg véleménye is. Ö szervezte a nagyon sikeres Los Angeles-i olimpián a futballtornát és most az 1994-es világbajnokság szervező bizottságának az elnöke. „Kellemetlenül érintett, hogy ilyen kevés néző jár Barceloná­ban a labdarúgómérkőzésekre - mondotta Rothemburg. - Úgy tű­nik, nem megfelelően propagálják a sportágat és a rendezők nem angazsálják magukat olyan érte­lemben, mint ahogyan az nyolc évvel ezelőtt volt Los Angeles­ben. Vonatkozik ez a nemzetkőzi Olimpiai Bizottságra is. Csak mel­lékesen jegyzem meg, az 1984-es olimpián csaknem 2 millió nézője volt..." NÉMETH-GERELLYEL NEM! A Nem­zetközi Atlétikai Szövetség erre illeté­kes bizottsága úgy döntött, hogy „száműzi" az olimpiáról az új típusú Németh-gerelyt, amivel az utóbbi idő­ben Jan Železný ért el szenzációs eredményeket. Kérdés, hogy mennyire befolyásolja ez a csehszlovák világ­csúcstartó barcelonai szereplését. TISZTA JÁTÉKOK. A játékok eddigi versenynapjai során 1049 rajtaütésszerű doppingvizsgálatot rendelt el a szervező bizottság doppingellenes kampányfőnö­ke. Michel Verdier asszony kijelentette, hogy eddig minden esetben negatív volt a vizsgálat eredménye, s ez több mint meglepő, hiszen néhány előzetes híresz­telések alapján néhány úszót már rajta kellett volna kapni tiltott szer használatán. MINDENÜTT JÓ... A napokban arról adhattunk hírt, hogy az olimpiai falu­ban is rekordot könyvelhettek el, de a legutóbbi jelentések ezt cáfolják. A légkondicionálást nélkülöző tábor­hely sokaknak nem tetszik, s leginkább a vendéglátók elégedetlenek. Tegnap­előtt még a spanyol teniszezők, élükön Arantxa Sanchezzel a faluban éjsza­káztak, de ök is megunták a körülmé­nyeket, s elköltöztek. Mára már egyet­len senort és seňoritát sem találhatnak a faluban. JELVÉNYMÁNIA. Új szokás kerítette hatalmába a nyári olimpiai vendéglátóit. Spanyolországban a legújabb módi a kü­lönféle jelvények gyűjtése. Egyesek olyannyira hódolnak új hobbijuknak, hogy néhány szuvenírt még a rendőrség alkal­mazottaitól sem atalottak elcsenni... JÓ AZ ÖREG A SZÁZNÁL. Óriási meglepetésre a britek jamaikai szár­mazású szines bőrű vágtázója lett a 100 méteres férfi sikfutás olimpiai bajnoka Linford Christie. Bár 9,97 má­sodperces ideje ugyan szenzációs, de arra kevés volt, hogy olimpiai csúcsot döntsön. Rekordnak számít viszont a bajnok életkora, hiszen a legrövidebb vágta eddigi legidősebb győztese a skót Allan Wels 28 esztendősen nyert annak idején Moszkvában. Az immár 32 esztendős újdonsült olimpiai baj­nok csak ennyit mondott: „Az öreg rum jobb, mint az öreg whisky." No comment. M ásnaponként kézilabda-iz­galmakat is kínál az olimpiai képernyő. Legalább is nekünk, csehszlovákiai magyaroknak, mivel a férfiak mezőnyében ott található mind a csehszlovák, mind a magyar válogatott. Ha már az élvonalból lezuhant nők nem lehettek ott Bar­celonában, mindenki a férfiakban bí­zott. Hiába... Eddig csak csalódást okoz­tak. Olyannyira szertefoszlottak mindkét ország éremszerzési esélyei, hogy mai kölcsönös össze- ——«—— csapásukon csak az dől el, melyikük játszhat a 7-8. helyért. Csehszlová­kiának a döntetlen is elég, Magyar­országnak győznie kellene. Svédország világbajnokhoz mél­tóan menetel a csoportelsőség felé, s mögé váratlanul - a foci Eb-röl ragadós dán példát követve - az izlandiak kerültek, s játszanak majd az elődöntőben. František Šulc legénysége - aránylag kedvező sorsolásának köszönve - éremközeibe akart ke­rülni. De a mutatott játék alapján vajmi kevés esélye volt rá. Nem tudni pontosan, mi lenne jó ennek a társaságnak. Kiszivárgott soraik­ból: mesterük begyakorolt táma­dásépítési elképzelései kordában tartják őket, mert kevésbé élhet­nek egyéni képességeik kihasz­CSALÓDÁS nálásával. Igaz, a taktikai utasítá­sok következetes betartása kö­vetkeztében már majdnem padló­ra küldték a koreaiakat, úgy kézi­labdáztak ellenük, ahogy az ázsia­iak játékstílusa megköveteli. De amint váltottak, s felelőtlen egyéni megoldásokkal kísérleteztek, máris megmozdult alattuk a talaj, s végül a meccs is elúszott. Ennek az ellen­kezőjére is volt példa. A brazilokkal szemben - főleg a második félidő­ben - inkább az improvizáció domi­nált. Magabiztos győzelem született, mert a dél-amerikaiak rengeteg lab­dát veszítettek el, s ebből számos gólszerzési alkalom is kínálkozott. Ekkor mintha nem hiányoztak volna a begyakorolt figurák. Igazából azonban az Izland ellen mutatkoz­tak meg a csapat gyengéi. Elha­markodott helyzetkihasználás, csapnivaló átlövöjáték, egyhangú támadásvezetés. Ez utóbbi még a koreaiak átlátható játékstílusa mellett is nagyon görcsös erőlkö­désnek tűnt, legalábbis a döntő percekben. Még kevésbé megy az olimpián, a magyaroknak, Joósz Attila türel­mes tekintete szinte semmit sem árul el védencei teljesítményéről, ám annyi biztos: a formán kívüli tapasz­talt játékosok és éretlen, nehéz mozgású, erőtől duzzadó fiatalok öt­vözetéből született csapat nem rá­zódott össze igazán. Csak felvilla­násai voltak, s többnyire olyan­kor, amikor a mérkőzés alakulá­sába már nem lehetett beleszólni, Mindössze a kapus Bíró Imre múlja felül a többieket. Ha csak tőle függ­ne, akár éremért is játszhatna a leg­utóbbi vb 6. helyezettje. Ho mivel a kézilabda csa­U" patsportág, s általában a mezőnyben dől el minden, így 1 a kapusbravúrok sorozata is legfel­jebb csak szép emlék marad a szur­kolókban. Semmiképp sem a me­zőnyjátékosok teljesítményéről. 8 (j. mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents