Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. AUGUSZTUS 27. IZRAEL RÉSZBEN ELFOGADJA A TERÜLETET A BÉKÉÉRT ELVET Washingtonban tegnap is folytatódtak az arab-izraeli tárgyalások a külügyminisztérium épületében. Az izraeli delegáció arról igyekezett meggyőzni, arab partnereit, hogy a Rabin-kormány részben kész elfogadni a területet a békéért rendezési elvet. Kész eleget tenni a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának, amely ezt az elvet tartalmazza. Simon Per^pz külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy ez a határozat csak a Golan-fennsíkra vonatkozik, Ciszjordániára és Gázára nem. Érthető módon az arab küldöttségek nagyon óvatosan fogadták az izraeliek indítványait. Nem megalapozatlanul, hiszen Jicchak Rabin izraeli kormányfő a Jerusalem Post című napilapban tegnap megjelent interjújában úgy vélekedett, bár nem akarják megtartani a stratégiai jelentőségű Golan-fennsík egészét, végérvényesen sosem vonulnak ki erről a területről. Az izraeli sajtó tegnap azt írta, hogy a palesztin-izraeli megbeszélésekre az izraeli fél újabb engedményekkel készül. A megszállt területeken a palesztinok nemzetközi felügyelet mellett választásokat akarnak rendezni, s most már a zsidó állam sem zárja ki egy 60 tagú palesztin képvisleti szerv megválasztásának lehetőségét. A palesztin küldöttségvezető tegnapra virradó éjszaka közölte, hogy a keddi megbeszélések érintették a zsidó települések építésének leállítását is a megszállt területeken. A palesztinok mindenekelőtt azt akarják tudni, hogy Rabin döntése végleges-e. Egyébként a palesztinok úgy vélekednek, hogy a mostani tárgyalási forduló sikeresebb, mint az előző öt együttvéve. Rabín kormányfő egy ciszjordániai katonai bázison kedden kijelentette, a béketárgyalások folytatódni fognak, tekintet nélkül a megszállt területek palesztinjainak erőszakos akcióira. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke ugyanis hétfőn közölte, hogy bár az arabok és az izraeliek ismét tárgyalnak, az 1987 decemberében kezdődött népi felkelés folytatódik. Arafat tegnap is élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért Izraelt pártolja. A PFSZ vezetője Genfben, a palesztin kérdésről rendezett ENSZ-konferencián szólalt fel. Kifogásolta, hogy Izrael megkapja az USA-tól a 10 milliárd dolláros hitelhez szükséges kormánygaranciákat, mondván: Izrael Hyen leplezetlen támogatása összeegyeztethetetlen Washingtonnak, mint a béketárgyalások pártatlan védnökének a státusával. Szerinte ez az amerikai magatartás veszélybe sodorhatja az arab-izraeli megbeszéléseket. A VÁLASZTÁSOK MIATT SÚLYOS POLITIKAI VÁLSÁG LIBANONBAN A libanoni keresztény politikai erők eredeti követelésükkel ellentétben tegnap már nem a választások elhalasztására, hanem a voksolás teljes felfüggesztésére szólították fel a kormányt. Vasárnap kellene megtartani az újabb választási fordulót, erre az időpontra a keresztény erők általános sztrájkot, állami gyásznapot hirdettek. Faruk Lama, a keresztény ellenzék szóvivője közölte, a kormány hajlandóságot mutatott a halasztásra, de ők úgy határoztak, hogy a jelenlegi helyzetben ez semmit sem old meg, megfelelő feltételeket kell teremteni egy ilyen fontos eseményhez. A keresztények egyébként bojkottálták a vasárnapi elsó szavazási fordulót is, tiltakozásul a szíriai egységek jelenléte ellen Bejrútban és környékén. Franciaország, a libanoni keresztények hagyományos védelmezője külügyminisztériumi nyilatkozatban reagált a vasárnapi választásokra Libanon északi és keleti részén. A dokumentum szerint Párizs úgy véli, hogy az egész szavazást meg kell ismételni, mivel visszaélések történtek. Husszein Husszeini, a parlament síita elnöke máris lemondott, s lemondással fenyegetőzik Fariz Buaiz külügyminiszter is, ha nem nyilvánítja a kormány semmisnek a vasárnapi választási eredményeket. INCIDENS A CSEHSZLOVÁK-UKRÁN HATÁRON KAMIONOSOK KONTRA STRICIK Szombaton incidens történt a csehszlovák-ukrán határon: csehszlovák kamionok zárták el az ungvári határátkelőhelyet, bár itt általában nem kell hosszan várakozni. Á Csehszlovák Sajtóiroda kijevi tudósítójának az ungvári vámhivatal parancsnokától szerzett értesülései szerint az incidenst a csehszlovák kamionsofőrök okozták, állítólag konfliktusba kerültek a határon „dolgozó" prostituáltak stricijeivel. A kamionok a határátkelőhelyet állítólag bosszúból zárták el azután, hogy a helyi stricik megverték az egyik sofőrt, amiért nem fizetett. A sofőrök ráadásul a rendőrökkel is konfliktusba kerültek. Mihail Hricak, az uzsgorodi vámhivatal parancsnoka szerint aznap egyébként is rekordot döntöttek: 467 kamion kelt át a határon, de ennek ellenére csak néhány órás várakozás volt. Elmondta: az ukrán oldalon igazán nem lassítják a forgalmat, ellenkezőleg, a csehszlovák gépkocsivezetők fegyelmezetlensége okoz nekik gondokat. ELSZABADULT A POKOL ABHÁZIÁBAN Grúz tankok őrzik a Szuhumiból kivezető utakat (Folytatás az 1. oldalról) a forrófejű Karkarasvili ezredest. A Moszkovszkije Novosztyi hetilap szerint Sevardnadze magánbeszélgetések során beismerte, hogy a grúz csapatok az ő tudta nélkül, Kitovani parancsára vonultak be augusztus 14-én Szuhumiba. Sevardnadze azonban nyilvános fellépései során ezt több ízben is cáfolta. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap felszólította Grúzia és Abházia vezetőit, haladéktalanul szüntessék be a katonai akciókat és kezdjenek párbeszédet. Ugyanakkor megerősítette, hogy Oroszország véleménye szerint meg kell őrizni Grúzia területi egységét. ígéretet tett arra is, hogy az Orosz Föderáció észak-kaukázusi köztársaságaiból megakadályozzák a fegyveres önkéntesek beszivárgását Ábháziába. Különböző források szerint már ezer-ötezer_ kaukázusi önkéntes tartózkodik Abháziéban. Tegnapra virradó éjszaka ők hajtottak végre támadást Gavra ellen. Helyi források szerint négy grúz és néhány önkéntes vesztette életét, egy másik grúz forrás szerint közel 80 csecsen és adigej esett el. Borisz Jelcin figyelmeztette az észak-kaukázusi népeket, ne küldjenek önkénteseket Abháziéba, ne hagyják magukat belevonni egy ilyen veszélyes kalandba. Az orosz igazságügy-miniszter pedig kedden ajánlotta a főügyészségnek, kezdjen büntető eljárást a Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációjának képviselői ellen, akik az önkéntesek kiküldéséről döntöttek. A békés rendezés érdekében Jelcin szeptember 3-án Moszkvában találkozik Eduard Sevardnadze grúz államfővel, Abházia és az Oroszországi Föderációhoz tartozó északkaukázusi köztársaságok vezetőivel. Állítólag Vlagyiszlav Ardzinba, az abház parlament elnöke is hajlandó elmenni Moszkvába, bár idáig elutasított mindennemű tárgyalást a grúz vezetéssel, mondván, annak előfeltétele a grúz fegyveres alakulatok, ezen belül a rendőrség kivonása Abházíából. Abháziéban százezer örmény él, közösségük kedden arra hívta fel Levon Ter-Petroszjan örmény elnök és a jereváni parlament figyelmét, hogy az örményeket Abháziéban a fizikai megsemmisítés vagy egy újabb emigrációs hullám fenyegeti. A grúz katonák állítólag erőszakosan lépnek fel az örmény lakossággal szemben. Örményország számára azonban sokkal nagyobb probléma a karabahi háború. A rendezés érdekében - moszkvai források szerint - ma Alma Atában találkozik Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztere, egy újabb tűzszünet elérésére törekedve. A találkozóról hétfőn született megállapodás a három köztársaság elnökének telefonbeszélgetése során. Mint ismeretes, a kazah és az orosz elnök már tavaly ősszel megpróbált közvetíteni az örmény-azeri viszályban. Hegyi Karabah és az örményazeri határon közben folytatódnak a súlyos harcok, a legújabb hírek szerint az örmény alakulatok újra előrenyomulnak, bár Bakuból az azeri fegyveres erők sikereiről érkeznek jelentések. Szuhumiban, az abház parlament épülete előtt áll(t) Grúzia utolsó Lenin-szobra. De a mostani harcokban már ennek is ellőtték a fejét. A torzó az általános helyzetet is jelképezhetné: fejetlenség... H

árom nagy - az örmény, az azerbajdzsán, a grúz - és több tucat kis nép lakja a Kaukázust és az óriáshegységen túli területet. Nemrég még a szovjet népek nagy családjához tartoztak, ma meg már ilyen-olyan független vagy annak tűnő köztársaságokhoz, de még mindig csonkolt identitással, amit híres-hírhedt harciasságukkal próbálnak pótolni. A helyzet itt áttekinthetetlenebb, mint Közép-Európában, pedig az már nem semmi. A néhány tízezer, jobbik esetben néhány százezer lelket számláló, szétszórt kis népek, ha újkeletű politikai divat szerint előállnak szuverenitási követeléseikkel, egyszerre több országban szereznek maguknak ellenségeket. Vannak olyan népek is, melyeknek csak egy része volt szovjet - hogy a helyzet még bonyolultabb legyen. Csecsenek ós cserkeszek, kabardinok ós balkárok, ingusok és oszétok - évtizedeken át ki hallott róluk? A bolsevikok ott folytatták, ahol a cár atyuskával abbahagyatták, de a népek eltüntetésében kétségkívül Sztálin volt a nagymester. Ennek következményeit nyögi most a Kaukázus, s leginkább Grúzia, Sztálin szülőhazája. Mire sikerült úgy-ahogy elfojtani a gyűlölködés tüzét Dél-Oszétiában, felrobbant egy másik nemzetiségi időzített bomba - Abháziéban. Adzsáriában egyelőre nyugalom van - több autonóm' köztársasága pedig szerencsére nincs Grúziának. Viszont élnek a területén szép számban örmények, görögök, akadnak kurdok, no meg persze ukránok és főleg oroszok. Azt hinné az ember, ennek a kis Bábelnek az élére az isten is Eduard Sevardnadzét, a volt sikeres szovjet külügyminisztert teremtette. Több jele van azonban annak, hogy nem nagyon megy neki az államfősködés. Túl súlyos az örökség, még számára is, bár komoly gyakorlata van a viszályok elsimításában. SZEGÉNY ÖRÖKÖSÖK! Megbuktatott elődje, Zviad Gamszahurdia alaposan elmérgesítette az oszét kérdést. Sevardnadze ezzel egész jól megbirkózott - kihasználva viszonylag még mindig jó moszkvai kapcsolatait. Most is valami ilyesmire készül Abháziéban - sajnos, kissé megkésve. A grúz harckocsik augusztus 14-iki bevonulása Szuhumiba sokat rontott a kompromisszum, a tárgyalásos rendezés esélyein. A szépséges tenger hadszíntérré változott, ahonnan orosz ejtőernyősök meg tengerészek menekítik kí a nyaralókat. S már megkezdték a beszivárgást a többi kis kaukázusi nép önkéntesei, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Moszkva igyekszik semleges maradni, de Jelcin találkozni készül Sevardnadzeval, s valóban forró lett a Tbiliszi-Moszkva forródrót. Az orosz határőrök annyit már eddig is megtettek, hogy feltartóztatták ós visszafordították a lefülelt önkénteseket. Abházia ugyanis a Krasznodari területtel határos, s a harcok új tűzfészke, Gagra csak néhány kilométerre fekszik Szocsitól. Megoldást kell találni - de nem fegyvereset. Persze, nem könnyű elképzelni, milyen érvekkel lehet-lecsillapítani a mindenre elszánt abházokat, akik csak a lakosság 17 százalékát aíkotják a volt autonóm köztársaságban. S nehéz komolyan venni vádjaikat, hogy a grúzok agresszorok, hiszen az ő részarányuk 42 százalék. Ennyi érvvel az oroszok (19 %) és az örmények (16 %) is az ENSZ-hez fordulhatnának védelemért. Ezzel igazán nem akarom bagatellizálni az abházok problémáinak súlyát, ellenkezőleg, a probléma komolyságát próbálom érzékeltetni. M

egoldást kell találni! Az ősi Kolkhisz nem pusztulhat el most, a huszadik század végén. S nem hiszem, hogy a mesés aranygyapjú földjét csak egy új Médeia varázslatai menthetik meg, mint egykoron az argonautákat. Ám mindenképpen kellene egy laszón, aki megszabadítaná ezt a vidéket a gyűlölködéstől, az öszszeférhetetlenségtől, amely rettenetesebb, mint a hárpiák praktikái. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN N

em egészen egy héttel a republikánusok elnökjelölő konvenciója után George Bush népszerűsége ismét hanyatlik. A The New York Times szerint a legújabb felmerés azt bizonyítja, hogy a megkérdezettek 51 százaléka Bili Clintont látná szívesen az elnöki székben, ezzel szemben Bush csupán 36 százalékot kapott. Az említett lap és a CBS tévéállomás közös felmérését vasárnap és hétfőn készítették. Az ankét szerint az amerikaiakat sokkal jobban érdekli a hazai gazdasági helyzet és egészségügyi gondoskodás, amire Clinton összpontosítja figyelmét, mint azok a témák, amelyek Bush kampányának középpontjában állnak. M

argót Honecker, a volt keletnémet vezető felesége a tegnapra virradó éjszaka Chilében felszólította a világ tudósait, szabadítsák ki férjét, aki rákbetegségben szenved. Margót Honecker ismét kijelentette, hogy a férje ellen politikai kirakatpert akarnak indítani. A hűséges feleség ezt a nyilatkozatot Erich Honecker 80. születésnapja alkalmából tette, ugyanakkor nem volt hajlandó válaszolni az újságírók egyetlen kérdésére sem. I

smét közeledni látszik egymáshoz a dél-afrikai kormány és a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC). Ez utóbbi szóvivője közölte, hogy Fokvárosban titkos találkozót tartott Cyril Ramaphosa, az ANC főtitkára és Roelf Meyer, védelmi és távközlési miniszter. A téma a kormány és az ANC között múlt hónapban megszakított tárgyalások felújítása volt. Az ANC szóvivője semmilyen információt nem volt hajlandó közölni arról, hogy a felek miben állapodtak meg. Mint ismeretes, a kormány és az ANC közötti párbeszéd a júniusi Boipatongi tömegmészárlás után szakadt meg. K

enya, ahová Szomáliából és Etiópiából már több száz ezer éhező ember menekült, azzal a felhívással fordult a nyugati országokhoz, hogy küldjenek számára élelmiszersegélyeket, amíg nem késő. Daniel Arap Moi elnök irodájának nyilatkozata emlékeztet arra, hogy a nyugati országok segítséget ígértek Kenyának a menekültek támogatása érdekében, de a szállítmányokból Nairobiban eddig nem sokat láttak. Jó lenne, ha a nyugati államok követnék az USA példáját, amely már jelentós mennyiségű élelmiszert szállított Észak-Kenyába, ahol félmillió szomáliai menekült él az ideiglenesen létesített táborokban. Ráadásul a kenyai lakosságot is sújtja az évszázad legnagyobb szárazsága. V

enezuelában és Panamában terjed a kolerajárvány. Venezuelában az idén 1957 ilyen megbetegedés volt, közülük 49 halálos. A caracasi egészségügyi minisztérium közlése szerint a kolerás megbetegedések száma ebben a hónapban növekedett ugrásszerűen, s a járvány terjedésére lehet számítani. Panamában már 53 ember halt meg kolerában, a betegek száma pedig meghaladja a 2300-at. H

etvenkilenc évi szünet után most rendeztek először Moszkvában nemzetközi autószalont, MIMS '92 néven, öt napon keresztül tekinthetik meg a látogatók tizenkilenc ország több tucat autógyárának legújabb típusait. Moszkvában a legutóbbi autószalont 1913-ban nyitották meg. JÓ ÉTVÁGYAT! Malaysiában, Seremban városban egyenlőtlen harcot vívott az ember a kígyóval. Egy helybéli férfi, akit megmart egy kígyó, annyira felbőszült, hogy dühében lenyelte a támadó csúszómászót. A The Star című helyi lap szerint a kígyónyelőt erős gyomorfájdalmakkal kórházba kellett, szállítani. Az orvosok megröntgenezték, s a felvétel egyértelműen bizonyította, hogy a több mint 30 cm-es kígyó megdöglött a férfi gyomrában. Ő azonban egyáltalán nem biztos benne, kijelentette, állandóan úgy érzi, hogy mozog valami a gyomrában. Elmondta, megbánta tettét, hiszen felindultságában rágás nélkül nyelte le a kígyót.