Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám, kedd

HÍREK - VELEMÉNYEK , ÚJ szól A MAGYAROK III. VILÁGKONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA arról a több millió magyarról, akiket háromnegyed százada államhatárokkal választottak le a magyar nemzet zöméről, más országokhoz csatolva szülőföldjüket, de akik egy évezrede élnek ott folyamatosan, s csak háromnegyed százada kisebbségi sorsban. Szülőföldjükön az etnikai tisztogatások ellenére sok helyen, országnyi területeken többséget alkotnak és minden hatalmi akadályoztatással dacolva folyamatosan az egyetemes magyar kultúrát vallják magukénak. Háromnegyed századdal ezelőtt az első világháborút lezáró békében érvényesített önrendelkezési jog nevében történt mindez, de Európában egyedülálló módon úgy, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroktól megtagadták ezt a jogot. Azóta e sok tekintetben elhamarkodott és erőszakos döntéssel kialakított Közép- és Kelet-Európában erőtlenné vált a demokrácia, a térség szabad prédája lett az emberek millióit elpusztító, embertelen ideológiákon alapuló önkénynek és helyi nemzeti diktatúráknak. Kelet- és Közép-Európa ma átalakulóban van és nemcsak politikailag. A háromnegyed századdal ezelőtt létrehozott államok közül az akkori kényszer életképtelenné vált szüleményei felbomlóban vannak. Ennek következménye a most dúló balkáni háború, emiatt szűnt meg Jugoszlávia, ezért van szétesőben Csehszlovákia, ez okozta a Szovjetunió szétbomlását is. Mindeme világformáló körülmények között az első világháborút követő szervetlen beavatkozás szellemének továbbélő hatására, a Magyarországot körülvevő országok zömében ma sem biztosítják a kisebbségi magyarság jogát szülőföldjéhez, identitása védelméhez, az önkormányzathoz. Ezekben az országokban magyarként nem lehet az emberi méltóság tisztességében európai módon élni. Miközben Közép- és Kelet-Európában reneszánszát éli a nemzetek önrendelkezésének eszméje és az önrendelkezési jog érvényesítésének igénye, ebből a kisebbségi helyzetben élő magyarokat ismét ki akarják rekeszteni. Hiszen még azokat a minimális jogokat is kétségbe vonják számukra, amelyeket az európai államok kormányainak képviselői a helsinki folyamatban elfogadtak. A Magyarországgal szomszédos országokban az akadályoztatás ellenére is a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből harcolták ki saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Ez annak az erőnek a kifejeződése, amellyel hetvenöt éven keresztül ellent tudtak állni az elnyomás különböző formáinak. Törvényes képviseletük útján - elutasítva a létüket degradáló viszonyokat - mindenütt egyértelműen kifejezték azt az óhajukat, hogy megtarthassák és ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, egyértelműen elutasítva a másodrangú állampolgári létet. Tették és teszik ezt továbbra is annak ellenére, hogy a kormányzatok - a többségi nacionalista erők nyomására - javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Elégedetlenségük nemzetileg, gazdaságilag, társadalmilag és politikailag hátrányos helyzetükkel nem a türelmetlenség jele, és ebben nem vezérli őket a mások iránti gyűlölet sem. Háromnegyed százada élnek elnyomott helyzetben, és ezen változtatni kívánnak. Éppen ezért megkövetelik: - legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére és e védelemnek legyenek törvényes keretei is; - legyen biztosítva joguk a szülőföldre és ott etnikai érdekeik védelmére; - töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; - legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; - mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt. Ez a véleményünk a magyar nemzet kisebbségben élő részének helyzetéről. Javaslataink, amelyek e helyzet megváltoztatására irányulnak, egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes országok kormányaihoz és parlamentjeihez, minden olyan állam kormányához és-parlamentjéhez, ahol a magyarság kisebbségi helyzetben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép- és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőinek részvételével - ők döntsenek sorsukról és jövőjükről. Ez alkalom a kölcsönös baráti kéznyújtásra. Budapest, 1992. augusztus 21. A Magyarok III. Világkongresszusa IRAK UJABB VÉDETT ÖVEZET? MENEKÜLNEK A FLORIDAIAK RADIKÁLISOK RANDALÍROZTAK LONDONRA MÉGIS ERDEMES FIGYELNI SZERBIA UTOLSÓ ESÉLYE A jugoszláv közvélemény fásultan, csekély remények•kePVárja :

:;ií|ffijap kezdő a< • loneiöni konferenciát, mégis hatványozott odafigyeléssel. Fásultan azért, mert a háboj teljes erővei tombol tovább. Bosznia felosztása már szinte véglegesnek tűnik, másrészt az embargó nyomán az életszínvonal zuhanásszerűen hullik alá, am az emberek elkeseree-. , még mindig nem fordult a hatalom ellen. Az ellenzék tesz ugyan némi lépeseket, ezek oesen kevésnek bizonyulnak. Marad így a szövetségi kormány manőverezési területe, s a mindig optimista Panics kormányfő, egy-két hangzatos ki|elentése. Ez minden London előtt. A Nyugat azonban annál inkább komolyan veszi a helyzetet, s bejelentette, ha Szerbia nem .állja útját a boszniai vérengzésnek, tartósan ki lesz zárva a nemzetközi közösségből. A katonai közbelépés még várat magára, az angol diplomácia előbb a tárgyalások és a nyomásgyakorlás eszközével próbál eredményt elérni. Ezt jelentette ki legalábbis Douglas Hurd brit külügyminiszter, s hasonlóképp nyilatkozott lord Carrington is, mondván, hogy az egykori Jugoszlávia területén békés úton is véget lehet vetni a háborúnak. A jugoszláv vezetők az időzavarban nagy kapkodással igyekeznek valamit felmutatni vagy tájékozódni, Milan Panics például egy hónap alatt 16 államba látogatott el, és mintegy 50 kiemelkedő világpolitikussal tárgyalt, Dobrica Csoszics köztársasági elnök viszont itthon ültetne le mindenkit az asztalához: mindezek valahogy megkésett és nem egészen meggyőző próbálkozások, hiszen az igyekezetnek semmi látszata, s a Nyugat egyébként sem hisz már Belgrád ígérgetéseinek és fogadalmainak. Lássuk azonban mégis az ún. kis Jugoszlávia milyen platformot visz magával a tárgyalásokra. Panicsék Szlovéniát már elismerték, s készek elismerni az egykori Jugoszláviát alMarlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy George Bush elnök valószínűleg ma hivatalosan is bejelenti az amerikai kormány és szövetségesei döntését a védett övezet létrehozásáról Irakban, a 32. szélességi foktól délre. Az intézkedés célja az iraki síiták védelme a bagdadi rezsim támadásaival szemben. Az Al-Kadiszija című bagdadi katonai napilap és más hivatalos iraki sajtószervek még vasárnap óva intették az Egyesült Államokat és szövetségeseit ennek a védett övezetnek a létrehozásától, amelyből ki A VILÁGSAJTÓBÓL Vladimír Mečiar szlovák kormányfő pozíciója nem olyan szilárd, mint ahogy első pillantásra tűnik - írta tegnapi kommentárjában a Die Welt című német napilap. Bár az általa vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom majdhogynem abszolút többséget szerzett, s a Szlovák Nemzeti Párt támogatásával könnyen megvalósíthatja nacionalista programját, szembenállnak vele a kereszténydemokrata ellenzék mellett a baloldali pártok, szinte valamennyi cseh politikai párt, s ráadásul a tömegtájékoztató eszközök nagy része is. A Die Welt úgy látja, hogy Mečiarnak csak a konzervatív cseh kormányfő, Václav Klaus iránti viszonya stabil és szinte konfliktusmentes. Nagyon gyorsan megA Bahama-szigeteken vasárnap söpört végig az András hurrikán, s tegnap már elérte Florida partjait. Meg nem erősített hírek szerint a Bahamákon legkevesebb 4 emberéletet követelt, de az anyagi károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. A természeti katasztrófától tartva Florida állam kb. egymillió lakosa elhagyta otthonát. A miami hatóságok attól tartanak, hogy Csak tegnap reggelre nyugodott meg a helyzet az észak-németországi Rostockban, ahol túlnyomórészt jobboldali radikálisok célpontjául szolgált két napon át a menekültjogért folyamodók fogadóközpontja. A rendőrség letartóztatott 150 támadót, akik néhány gépkocsit is felgyújtottak és megsebesítettek 35 rendőrt. kotó többi tagköztársaságot is, így Horvátországot azzal, hogy a jelenleg nemzetközileg ellenőrzött területekről együttesen kell megállapodást elfogadni. Ez végül is a titói határok elismerését jelenti. Jugoszláviának - a parlamentben elfogadott dokumetnum szerint - nincs már egy katonája sem Bosznia-Hercegovinában, s érdeke, hogy ott mihamarabb béke legyen. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szorgalmazza a nemzeti kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a teljes tiszteletben tartását, viszont Koszovo, Szandzsák és a Vajdaság kérdését Jugoszlávia belügyének tekinti. Nos, a gondok éppen itt kezdődnek vagy folytatódnak), a koszovói albánok ugyanis már csak önálló köztársaságként tudják elképzelni jövőjüket, a szandzsáki muzulmánok pedig vérig sértődtek, hogy az új Jugoszlávia alkotmányának megalkotásában nem vehettek részt, s az őket nem államalkotó népként említi. A Vajdaságban egyelőre még nyugalom van. Az olyan apróságokat már szinte felesleges is említeni, lenne tiltva az iraki légierő. Az említett katonai lap nem takarékoskodott a sértegetésekkel: az amerikai elnököt ravasz bűnözőnek, a brit kormányfőt egy nullának, a francia államfőt pedig öreg csavargónak nevezte. Emellett azzal fenyegetőzött, hogy az agresszorokat széttépi és a mocsár lesz a sírhelyük. Közben közel-keleti diplomáciai források arról tájékoztattak, hogy az övezet létrehozásáról szóló terv jóváhagyása biztosan elhúzódik. Az arab államok ugyanis aggódnak amiatt, hogy a szövetségesek akciója elvezethet Irak megosztásához. mutatkozott, hogy Mečiar nem akarja egyoldalú lépésekkel megsérteni az érvényes szövetségi alkotmányt, s nem akar lemondani a piacgazdálkodásra való orientációról a DSZM bal szárnya által propagált, valamiféle szociális gazdasági kísérletek javára. Klaus és Mečiar nézetei éppen gazdaságpolitikai téren bizonyultak sokkal közelibbeknek, mint az a választási harc idején tűnt. A hadsereg kivár, a tisztek attól tartanak, hogy a föderáció feloszlatása után valamiféle biztonságpolitikai vákuum jön létre. Az emberek pedig panaszkodnak, hogy nem látni semmilyen változásokat. Mečiar és a nemzeti pártok választási győzelmétől gazdasági impulzusokat vártak, de a bürokrácia, a különböző lobbyk és a régi struktúrák már csírájában elfojtják a vállalkozó kedvet - írta a Die Welt. a hurrikán több milliárd dolláros kárt okozhat. Florida déli részén elrendelték a szükségállapotot. A kubai hatóságok úgyszintén attól tartanak, hogy a sziget északi részét érinteni fogja ez a forgószél, amely a szakértők szerint az évszázad legerősebb hurrikánja, pusztítóbb, mint a Hugo, amely 1989-ben okozott milliárdos károkat az Egyesült Államokban. összesen 400 rendőrt vezényeltek ki a kb. 500 jobboldali radikális és anarchista ellen. Megakadályozták a rendbontókat abban, hogy behatoljanak 220 menekült szálláshelyére. A támadók benzines palackokkal és kavicsokkal dobálták meg a rendőröket, s közben élvezték kb. ezer helyi lakos lelkes támogatását. hogy a dél-szerémségi (vajdasági) Herkóca nevű faluból a beözönlő szerb menekültek elzavarták a magyarokat és a horvátokat, még a falu nevét is meg akarták változtatni, s amikor - nagy késlekedve - parancs érkezett két vezetőjük letartóztatására, azzal fenyegetőznek, hogy az általuk szabott ultimátum határidejének lejárta után elbarikádozzák a falut. Az is csak egy kellemes esti séta emléke, amint Újvidéken néhány nappal ezelőtt, valamivel nyolc után, amikor igen sokan sétálnak a Duna-parton, egy nagyobb henger alakú fémtest úszott a hídláb irányába, amit a tüzérség légelhárító ágyúval vett célba, s hatalmas robbanás jelezte a telitalálatot. A rendőrség azóta sem adott ki az esetről közleményt. Egyszóval a Vajdaságban még csönd van, mély csönd fedi a korábbi autonómia visszaállításának próbálkozásait is, így a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége - amelynek képviselőjét szintén meghívták Londonba - az északbácskai magyar autonómiának és 1992. AUGUSZTUS 25. NÉHÁNY SORBAN L

ibanon keleti és északi részén vasárnap tartották meg a választások első fordulóját. Husszein Husszeini parlamenti elnök kétségbe vonta a szavazás objektivitását és szorgalmazta, hogy választókörzetében, a muzulmánok lakta Baalbekben csalások miatt érvénytelenítsék az eredményeket. Tiltakozás után benyújtotta lemondását. A választásokat több helyen tűzharcok zavarták meg, ezek során egy kormánykatona éš egy fegyveres polgári személy életét vesztette. M

oszkvában tegnap kezdődött meg a Nemzetközi Gazdasági Társulás kongresszusa, amelyen a résztvevők a kelet-európai államokban kialakult gazdasági helyzettel foglalkoznak. A több mint 1500 szakértő a piaci kapcsolatokkal, a tőkeáramlással és a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákról tanácskozik. K

ina és Dél-Korea több mint 40 év után tegnap felújította a diplomáciai kapcsolatokat. Ezt a Reuter hírügynökség közölte a kínai állami televízióra hivatkozva. A két ország külügyminisztere jegyzőkönyvet írt alá mindkét állam kölcsönös elismeréséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Kijelentették: a kapcsolatteremtés hozzájárulhat a stabilitás és a béke megőrzéséhez a Koreaifélszigeten és Ázsiában. N

ahicsevan a muzulmán világhoz tartozik - jelentette ki vasárnap Teheránban Gajdar Alijev, az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicsevan elnöke azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott Ali Akbar Rafszandzsani iráni államfővel. Alijev, aki háromnapos látogatásra érkezett Iránba, kijelentette: Teherán folytatja független nemzetközi politikáját, s ezért példaként szolgál a volt Szovjetunió muzulmán köztársaságai számára. D

usanbeban tegnap kora reggel meggyilkolták Nurullo Huvajdullajev tádzsik főügyészt. Az ismeretlen tettesek eltorlaszolták az ügyészt szállító autó útját, s közvetlenül közelről többször rálőttek Huvajdullajevra és sofőrjére. Erről tegnap tájékoztatott az orosz rádió. A tádzsik kormány szóvivője az ellenzéki erőket vádolta a merénylettel. Közben a belügyminisztérium munkatársai közölték, hogy az ügyészt már két hónappal ezelőtt megfenyegették: az ellenzék hívei követelték, hogy szüntesse meg Makszud Ikramov, a volt dusanbei polgármester elleni büntetőeljárást. Ikramov volt az, aki engedélyezte a kormányellenes tüntetéseket és eltávolította Dusanbe központi teréről a Lenin-szobrot. Nabijev elnök posztkommunista rendszere ezt követően korrupcióval vádolta meg és bebörtönözte őt. a Szerbiában élő összes magyarság személyi autonómiájának a megteremtésére vonatkozó követelést teszi az asztalra. A VMDK küldöttsége egyébként az értekezleten ugyanolyan státusban vesz részt, mint a Szerbián kívül élő szerbek delegációja. Az észak-bácskai magyar autonómia megteremtésével a 350 ezer lélekszámú magyarság 60 százaléka érvényesíthetné az autonómiára való jogot. Szabadka, Ada, Zenta, Kanizsa, Becse, Tapolya és Kishegyes tartozna bele. A Vajdaság többi részén élő magyarok a personális autonómiából eredő jogokkal irányíthatnák a tájékoztatás, az oktatás és a művelődés kérdéseit. London tehát fogadja a katolikus jugoszláv térség vezetőit. A protokolláris problémákat is sikerült elhárítani, minden delegáció vezetője előtt egy táblácskán csak a küldöttségi vezető nevét tüntetik fel, sem a tisztségét, sem az államot nem, amelyet képvisel. Ily módon elkerülhető a vita, hogyan szólítsák meg Panicsot vagy Csoszicsot, akik az el nem ismert Jugoszlavia képviseletében ülnek majd ott. „Ha lesz jóakarat, lesz béke is" - jelentette ki Milan Panics kormányfő elutazása előtt. A napokban elválik. SINKOVITS PÉTER, Újvidék