Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-20 / 196. szám, csütörtök

1992. AUGUSZTUS 20. GAZDASÁG 8 CSODARA VARVA „Nagy munkát vállal az magára, ki most" a mezőgazdasági szövetke­zet transzformációjáról akar írni, idő­szerűsíthetné gondolatát a költő', ha mezőgazdasági tematikával is fog­lalkozna. Nyolp-tíz eset közül ha egy helyen fogadja a szövetkezet elnöke e témára a tollforgatót, mondván, még nem kész a transzformációs ter­vezet. Korai arról beszélni, milyen lesz a szövetkezet, hiszen mindenki a transzformációs törvény módosítá­sára vár. Ami a módosítást illeti, valóban napirenden szerepel. A benyújtott javaslat szerint a Szövetségi Gyűlés két paragrafus módosításának jogát átruházná a nemzeti parlamentekre. Az egyik újszerűség lehetővé tenné, hogy azok a személyek is részesei legyenek földtulajdonukkal a transz­formációnak, akik tulajdonosi mivol­tukat csak a jövőben (a javasolt két év alatt) bizonyítanák. Vagyoni beté­tüket a szövetkezet földre írandó va­gyonának letétbe helyezett részéből utólagosan kapnák meg. Ezzela változtatással a földtulaj­donosok nem veszítenének, sőt (fő­leg az elkésettek) nyernének, de ami bejönne a réven, az többszörösen elveszne a vámon. A időbeni módo­sítás ugyanis együtt járna egy má­sikkal. Ha elfogadnák, akkor a szö­vetkezeti transzformációs törvény szerint csak azt a vagyonrészt neve­sítenék (írnák szét a földre, az egyéb vagyonra és a ledolgozott évekre), amit a 162/1990-es mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény sze­rint nem nevesítettek. S mivel akkor a szövetkezetek vagyonának 40-50 százalékát már szétírták a szövetke­zet tagjai között, ezt most már nem osztanák. A szövetkezeti transzformációs törvény módosítása tehát elsősor­ban a vagyon megszerzéséért foly­tatott harc. Azt, hogy ki lesz a győz­tes, még megjósolni sem lehet, ezért inkább próbáljunk feleletet adni egy másik kérdésre. A két módosítás re­ményében érdemes (lenne) halo­gatni a mezőgazdasági szövetkezet transzformációját? A felelet egyértel­mű nem, hiszen ha módosítják is a törvényt, csak annyi lesz az új, hogy a vagyoni betétek értékét újra kell számolni. Minden más marad. így az is, hogy a transzformációs tanács a benyújtott tervezetek megvitatására köteles összehívni a jogosult szemé­lyek közgyűlését, mégpedig „leg­alább hatvan nappal a közgyűlés napja efőtt". Ezt véve alapul a mezőgazdasági szövetkezeti elnökök, elöljáróságok és „bábkormánnyá" vált transzfor­mációs tanácsok valószínűleg nem a kétpontos, hanem egy tizennégy pontos novellára várnak. Nem cé­lunk, nem is lehet, hogy egy névte­len és eddig még sehol sem beter­jesztett dokumentum gondolataival vitázzunk, így csak érdekességként említünk néhány javasolt módosí­tást. Kimaradna például a szövetke­zeti transzformációs törvény 6. pa­ragrafusa /1 / bekezdésének b részé­ből a 2., 3. és 4. pont, továbbá a d, e és f rész, az új 121 bekezdésben pe­dig a tanács elnökének szerepét a mezőgazdasági szövetkezet elnöke venné át. Ugyancsak változna a 8-as paragrafus: az eredeti 7-es szerint transzformálódó vagyonrész 76 szá­zaléka az osztatlan alapba kerülne. A 9-es paragrafus új /4/ bekezdése szerint a transzformációs tervezete­ket a transzformációs tanács a szö­vetkezet taggyűlésének (nem a jo­gosult személyek közgyűlésének) terjesztené elő. Ennek megfelelően az új megfogalmazású 10-es parag­rafus /I/ bekezdése szerint a jogo­sult személyek közgyűlése a köny­velési zárást hagyná jóvá. A vagyon­elosztás 50-20-30 százalékarányos elosztását a szövetkezet taggyűlése módosíthatná, a 21-es paragrafus 121 és 13/ bekezdésében pedig a közgyűlés helyett a szövetkezet tag­gyűlése szerepelne. Ilyen és hasonló csodás változta­tásokra vár tehát, aki vár, mert birto­kában van a fenti vagy hasonló ja­vaslat. Az álmokat elrontani nem szabad, és az sem kizárt, hogy ese­tenként teljesülnek. Kérdés csupán, hogy érdemes-e, és ha igen, med­dig szabad kivárni. A halogatás ugyanis egyre inkább a szövetkezet puszta létét veszélyeztetni. -ef­AMÍG A VEZETŐSÉG TÉTLENKEDIK A JOGOSULT SZEMÉLY IS BENYÚJTHAT TRANSZFORMÁCIÓS TERVEZETET Nyár ide, szabadságok oda, aki nemcsak szemlélője, hanem aktív ré­szese akar lenni a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjának, leg­főbb ideje, hogy pennát ragadjon. A szövetkezeti transzformációs törvény 9. paragrafusának 13/ bekezdése valamennyi jogosult személy számára lehetővé teszi, hogy a soron következő közgyűlésen a szövetkezet veze­tősége által kötelezően elkészített transzformációs alaptervezet mellett a saját tervezetét is előterjessze. Egyelőre titok, hogy valamely me­zőgazoasági szövetkezetben hány jogosult személy nyújt be transzfor­mációs tervezetet, az viszont már most biztos, hogy Marcelházán, a jo­gosult személyek második közgyű­lésén a vezetőség alaptervezete mellett minimum két további transz­formációs tervezet is napirendre ke­rül. Mindkét tervezet benyújtója So­óky László, a szövetkezet traszfor­mációjában jogosult személy lesz, de - amint azt beszélgetésünk során hangsúlyozta - az egyenként 40-50 gépelt oldalnyi beadvány csapat­munka eredménye. • Miért fontos, hogy a jogo­sult személyek is benyújtsanak transzformációs tervezetet? - Szerintem a jogosult személyek kezdeményezése a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége számára kényszerítő helyzetet teremt. Az alaptervezet benyújtását követően a jogosult személyek második köz­gyűlését legkorábban hatvan napon belül lehet összehívni, de a szövet­kezetek túlnyomó többségében még az alaptervezet körvonalai sem készültek el. A régi szellemben gon­dolkodó elnökök bizonyos vissza­rendeződés reményében várják, hogy módosul a szövetkezeti transz­formációs törvény és megmarad a központi irányítás. A transzformáci­ós tanácsok ugyan léphetnének, de többségük sajnos feladta jogait. Csak azt teszi, amivel az elnök vagy az elöljáróság megbízza. Ezért is ar­ra kéram a jogosult személyeket, hogy a lehető legtöbben éljenek tör­vény adta jogaikkal, és nyújtsák be saját transzformációs tervezetüket. • Annak, aki már korábban úgy döntött, hogy ezt megte­szi, illetve ezek után határoz így, mit javasol, mire figyeljen oda? - Nagyon fontos, hogy az új gaz­dasági egység piacközpontú le­gyen. Jelenleg a tónk szélén álló mezőgazdasági szövetkezetek, álla­mi gazdaságok legnagyobb hibája, hogy gazdálkodásukból hiányzik a piaci szemléletmód. Kevés kivételtől eltekintve nem végeznek piackuta­tást, nincs anyagi érdekeltség alap­ján működő kereskedelmi részle­gük, nem építették ki sem a saját pi­acukat, sem boltjaikat. A zöldséget, gyümölcsöt alapáron értékesítik, például magánvállalkozókon ke­resztül, s így minimum a bevétel fe­létől esnek el. Tíz-húsz millió koro­nánál ez már jelentős tétel. • Mi lenne a megoldás? - Egyetlen járható út létezik. Há­rom-négy, vagy több mezőgazdasá­gi szövetkezet kis- és nagyvárosok­ban nagyraktárakat létesít, ahonnan közvetlenül látják el a helyi boltokat és saját üzleteiket. Ezzel az értéke­sítési láncból kizárják az árdrágító és a jövedelmet bezsebelő állomá­sokat. • A Soóky-féle transzformá­ciós tervezetek ilyen szelle­műek? - Szigorúak. Piacközpontúak és a tulajdonjogon alapulnak. A javak el­osztása az elvégzett munka és a va­gyoni betétek arányában történik. • Elárulható valami a részle­tekből? - Egy-egy klasszikus gazdaszö­vetkezet, illetve holland-belga típu­sú, a tulajdonosok szövetkezésén alapuló társulás tervezetét dolgoz­tuk ki. Nem a hasunkra ütve, hanem külföldi tapasztalatok alapján és szakemberek bevonásával. Mindkét tervezet 600-700 hektárföldterülettel számol. Figyelembe vettük a helyi természeti és termesztéstechnoló­giai feltételeket, a folytatást a jelenle­gi termékstruktúrára építjük. Azzal a különbséggel, hogy a holland-bel­gaváltozatban a zöldségtermesztés áll az élen. A tervezet elkészítésekor arra is gondoltunk, hogy a terület­rendezés elhúzódhat és a szántó kezdetben nem lesz összefüggő te­rület. • Tegyük fel, hogy a jogosult személyek következő közgyű­lése a két tervezet közül vala­melyiket elfogadja. - Ez csak elméleti feltételezés le­het, mivel szerintem Szlovákiában egyetlen mezőgazdasági szövetke­zet sem lesz, ahol nem a vezetőség alaptervezetét, hanem valamelyik jogosult személy tervezetét fogad­ják el. • Ha ennyire pesszimista, mi értelme a munkának? - Erre részben már utaltam. Terve­zeteimmel a szövetkezet vezetősé­gét is lépni kényszerítem. Ha én fel­vázolok egy érvényesülni képes gazdasági egységet, akkor a veze­tőség sem tehet mást. A jövőben csak az a mezőgazdasági szövetke­zet létezhet, amely a tulajdonviszo­nyokra és a személyes érdekeltség­re épül, vagyis ahhoz, ami most van, semmi köze. Végül az sem kizárt, hogy tervezeteimből bizonyos alap­elveket átvesznek az alaptervezet­be, illetve a földtulajdonosok június­ban bejegyeztetett társulása fogadja el tervezeteim egyikét. • Ez utóbbi annyira újszerű, hogy részletesebben is szólni kellene róla. - Valóban, hiszen Szlovákiában talán nincs is párja. Kataszterünk 77 földtulajdonosa a társulási törvény ide vonatkozó paragrafusai szerint létrehozta és bejegyeztette alapsza­bályzattal rendelkező társulását, amelynek élére elnököt és ügyintéző bizottságot választott. A társulás tag­jai aláírásukkal kötelezték magukat, hogy földtulajdonukkal, kárpótlási, valamint transzformációs vagyonré­szükkel válnak a közösség részévé. Mivel marcelházai központtal a szlo­vákiai zöldségtermesztők érdekvé­delmi társulását is formáljuk, a fél­reértéseket megelőzve hangsú­lyozni szeretném, hogy a földtulaj­donosok társulása egy teljesen más tömörülés. • Térjünk vissza eredeti té­mánkhoz. Mit tanácsol az el­mondottakon túl azoknak, akik kidolgoztak, illetve kidol­goznak transzformációs ter­vezetet? - A szövetkezeti transzformációs törvény 9-es paragrafusa részletes útmutatást ad. A szövetkezet elöljá­rósága a tervezet elkészítéséhez szükséges adatokat köteles az illető jogosult személy rendelkezésére bocsátani. A tervezeten dolgozó ilyen szándékát jelezze a transzfor­mációs tanács elnökének s vigyáz­zon, hogy a jogosult személyek má­sodik közgyűléséhez viszonyítva ne késsé le a beterjesztés határidejét. A tervezetet az átadás napját is rögzítő igazolás ellenében adja át a transz­formációs tanács elnökének. A transzformációs tanács a közgyűlé­sen minden egyes tervezetet köteles előterjeszteni, és a demokrácia megcsúfolása lenne, ha az elnök­höz, vezetőséghez hasonlóan, a ter­vezetet kidolgozó jogosult személy elképzeléseinek szóbeli kiegészíté­sére nem kapna lehetőséget. EGRI FERENC SIKER ES AGGODALOM NÉGYSZEMKÖZT EGY MAGÁNVÁLLALKOZÓVAL A magánvállalkozás lényegében magánügy. A sikert, de a kudarcot is annak kell viselnie, aki hozzáfogott valamihez. Talán éppen ennek tud­ható be, hogy most, amikor a kapitalizálódás nálunk is zölt utat kapott, a vállalkozók dillemáiról, a karrierek indulásáról alig hajlandó valaki is beszélni. A kassai ORTH TAMÁS, a HRS Kft elnöke a kivételekhez tarto­zik. A minap, amikor a belvárosban ünnepélyesen megnyitották az első osztályú színvonalon berendezett és üzemeltetett, de a régi értelemben vett, harmadosztályú árakat számlázó éttermüket, hajlandó volt minden kérdésre ó'szintén válaszolni. - Az önök Kft-jét ez év februárjában nagy megtiszteltetés érte, múlt évi te­vékenységükért elnyerték a Kelet-szlo­vákiai kerület legjobb vállalkozója cí­met. Mivel érdemelték ezt ki? - A tisztességes munkával. A díj odaítélői többször ellenőriztek minket, de törvényellenességet, visszaélést nem találtak. Mivel mi egyik napról a másikra nem akarunk meggazdagod­ni, azt is méltányolták, hogy áraink igen kedvezőek. - Vállalatuk megnevezése három betűből áll, mit fednek ezek? -A H azt jelenti, hogy hotely-tehát szállodák, az R reštaurácie, éttermek, az S pedig služby - vagyis szolgálta­tások. - Korábban is ebben a szakmában dolgozott? - Egyáltalán nem. A legutóbb Ka­zahsztánban a karacsaganaki gázkom­binátot és Akszaj városát építettük. - A Kassai Mélyépítő Vállalattal ke­rült oda? - Nem, a SZISZ KB küldött ki, kul­túrfelelősként tevékenykedtem. Azt megelőzően az ifjúsági szövetség kassai városi bizottságán dolgoztam. 1989-ben aztán 24 órán belül munka­nélküli lettem. Egyszerűen bejelentet­ték, hogy nincs tovább, az ott dolgozó hétezer munkás számára nem kell kul­túrműsorokat szervezni. A szabadidő magánügy, ezután azt csinálnak, amit akarnak. - Van családja? - Igen, egy 10 és egy 12 éves lá­nyom. A feleségem akkor bolti eladó­ként dolgozott. - Mihez kezdett itthon? - Pénzem nem volt, a bankba hiába mentem, a vállalkozóknak még nem akartak kölcsönt adni. Először ajándé­kok, virágok, élelmiszerek házhoz szállítására gondoltam. Végül egy is­merősömtől kaptam kölcsön 100 000 koronát. Ebből persze ötletemet nem lehetett megvalósítani, mert amint ki­derült, az érdeklődés felkeltéséhez, a reklámra és ahhoz, hogy az egész vá­rost befedjem, legalább 10-12 millióra lett volna szükség. - Ez az ötlete tehát nem valósult meg, de mi lett a kölcsönnel? - Tudtam, hogy nem maradhat a bankban, meg kell forgatni. A szeren­csém azzal kezdődött, hogy elmen­tem Brünnbe, az élelmiszeripari kiállí­tásra, ahol más egyéb mellett új limo­nádékat is bemutattak. Az Afri Cola ne­kem annyira ízlett, hogy gondoltam egy nagyot és csaknem százezer ko­ronáért vettem belőle. Elhoztam Kas­sára. Ez akkoriban volt, amikor mások vajat kezdtek az utcán árulni. Én az Afri Colát árusítottam. Az üzlet olyan jól ment, hogy három hónapon belül ka­matostul visszafizettem a kölcsönt és arra is maradt pénzem, hogy tovább léphessek. Nem tagadom, ebből a kó­lából fél év alatt több mint 3,2 milliós forgalmat értem el. - Vagyis, már kellő, tőkével rendel­kezett ahhoz, hogy Kassán a tóháti la­kótelepen bérbe vegye a kempingeta csónakkölcsönzővel, a belvárosban a Mikro presszót és az Izra tónál az üdü­lőközpontot. - Igen, ezeket egyelőre béreljük, de amint lehetőség lesz rá, szeretnénk megvásárolni. -Mikor és miből vette meg ezt az öt­emeletes irodaházat, ahol most be­szélgetünk, s amelyben ezt a színvo­nalas éttermet is megnyitották? - Az Agrokons tulajdonát képezte az épület és több magánvállalkozóval együttmi is bérettünk náluk irodahelyi­séget. Az egyik januári napon az Agro­kons igazgatója behívatott minket és közölte: felszámolják a vállalatot, mi is alighanem az utcára kerülünk, mert az épületet eladják. Gúnyosan megkér­dezte, hogy esetleg közülünk nem akarja-e valaki megvásárolni. Nos, ne­kem olyan az alaptermészetem, hogy nem tudom elviselni, havalaki kinevet. Ebben a helyzetben csakazért is fel-' emeltem a kezemet és közöltem: en­gem érdekel. Az igazgató meglepeté­sében majd leesett a székről. - Mennyibe került az épület? - Csak később derült ki, hogy tizen­öt és fél millió koronába. Szerencsém­re, a bank jónak találta az épület hasz­nosítására kidolgozott tervünket és hatéves törlesztéssel, 17 százalékos kamattal adott 30 millió korona köl­csönt. -Elárulná, hogy mit kezdenek ezzel az épülettel? - Összesen ötven irodahelyiség van itt. Ebből tizenkettőt megtartottunk a saját cégünknek, a többit pedig jól kiválasztott vállalkozóknak bérbe ad­tuk. A megnyitott éttermet és nappali bárt természetesen nemcsak ők, ha­nem a környék lakói is minden bi­zonnyal szívesen látogatni fogják és megszeretik. Az esztétikus környezet­ben egy jó ebédért az a harminc koro­na táján még a nyugdíjasoknak sem sok. Újdonságnak számít az is, hogy a kassai illetve atágabb régiónkban élő képzőművészek eladásra szánt alko­tásaiból folyamatos kiállításokat ren­dezünk és csütörtök délutánonként az egyes művészekkel találkozókat is szervezünk. Nos, ez az, ami már meg­van és működik. Decemberben-kizá­rólag nyugati üzletemberek számára­luxusszállót is nyitunk, ahol minden kényelmet biztosítunk az üzleti tárgya­lásokhoz. Ez azt jelenti, hogy lesz tele­fon, telefax, fax, szatelit és számítógé­pes összeköttetés a világgal. A szállo­dához természetesen külön étterem, bár, szauna is tartoznik, továbbá autó­kölcsönző - akár sofőrrel is - és más hasonló szolgáltatások. - Úgy tudom, ilyen céllal a Kelet­szlovákiai Vasmű Rt. is szállodát épít. Nem fél a konkurenciától? - Tudunk róla, de ők csak négy-öt év múlva készülnek el, addig mi befu­tunk. Elárulhatom, azt tervezzük, hogy az üzletemberek számára a miénkkel egyenrangú szállodaláncot építünk ki Ukrajnában és az egykori Szovjetunió több utódállamában. Ez ügyben tár­gyalásaink előrehaladottak és biztatóak. - Mi az, amiben nem bízik, vagy másképpen fogalmazva: aggódik-e valami miatt, hiszen egy harmincmilli­ós kölcsön azért nem semmiség? - Mostanság politikusaink józansá­gán, előrelátásán múlik a legtöbb. Ha az államférfiak ezután is felelőtlen kije­lentésekkel fognak előrukkolni a tévé­ben és rádióban, megtörténhet, hogy a nemzetközi üzlet Szlovákián kívül fog lebonyolódni - úgy értem, hogy Lengyelországon vagy Magyarorszá­gon keresztül. Elég sok külföldi üzlet­emberrel áll módomban találkozni és azttapasztalom, hogyszintevalameny­nyien rossz szemmel nézik a szlovák­cseh ellenségeskedést. - Ebből arra következtethetek, hogy ön nem tud mostanság nyugodtan aludni? - Nem vagyok pesszimista, de azért minden eshetőséggel számolni kell. Tennivalóm szerencsére bó'ven akad, és azért aludni is tudok. Nyolc­vankilencben, amikor munka nélkül maradtam, egy kicsit megőszültem. Most már sokkal jobban érzem ma­gam. SZASZÁK GYÖRGY seg, ahh orsz felfü hozí talm, ban mare koztž szen érzel acéli| már a cse va ai ták, acélk az E megn ben. latkoz . tak, r utolsó zössé szerzi güi is ugyan iparún által érinteti jutottal ban, h időszal kell ac szonylE het- nac Mii Nos, a csehs gi szen lyeztette cot, min beállítar

Next

/
Thumbnails
Contents