Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-20 / 196. szám, csütörtök

1992. AUGUSZTUS 20. GAZDASÁG 8 CSODARA VARVA „Nagy munkát vállal az magára, ki most" a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjáról akar írni, időszerűsíthetné gondolatát a költő', ha mezőgazdasági tematikával is foglalkozna. Nyolp-tíz eset közül ha egy helyen fogadja a szövetkezet elnöke e témára a tollforgatót, mondván, még nem kész a transzformációs tervezet. Korai arról beszélni, milyen lesz a szövetkezet, hiszen mindenki a transzformációs törvény módosítására vár. Ami a módosítást illeti, valóban napirenden szerepel. A benyújtott javaslat szerint a Szövetségi Gyűlés két paragrafus módosításának jogát átruházná a nemzeti parlamentekre. Az egyik újszerűség lehetővé tenné, hogy azok a személyek is részesei legyenek földtulajdonukkal a transzformációnak, akik tulajdonosi mivoltukat csak a jövőben (a javasolt két év alatt) bizonyítanák. Vagyoni betétüket a szövetkezet földre írandó vagyonának letétbe helyezett részéből utólagosan kapnák meg. Ezzela változtatással a földtulajdonosok nem veszítenének, sőt (főleg az elkésettek) nyernének, de ami bejönne a réven, az többszörösen elveszne a vámon. A időbeni módosítás ugyanis együtt járna egy másikkal. Ha elfogadnák, akkor a szövetkezeti transzformációs törvény szerint csak azt a vagyonrészt nevesítenék (írnák szét a földre, az egyéb vagyonra és a ledolgozott évekre), amit a 162/1990-es mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény szerint nem nevesítettek. S mivel akkor a szövetkezetek vagyonának 40-50 százalékát már szétírták a szövetkezet tagjai között, ezt most már nem osztanák. A szövetkezeti transzformációs törvény módosítása tehát elsősorban a vagyon megszerzéséért folytatott harc. Azt, hogy ki lesz a győztes, még megjósolni sem lehet, ezért inkább próbáljunk feleletet adni egy másik kérdésre. A két módosítás reményében érdemes (lenne) halogatni a mezőgazdasági szövetkezet transzformációját? A felelet egyértelmű nem, hiszen ha módosítják is a törvényt, csak annyi lesz az új, hogy a vagyoni betétek értékét újra kell számolni. Minden más marad. így az is, hogy a transzformációs tanács a benyújtott tervezetek megvitatására köteles összehívni a jogosult személyek közgyűlését, mégpedig „legalább hatvan nappal a közgyűlés napja efőtt". Ezt véve alapul a mezőgazdasági szövetkezeti elnökök, elöljáróságok és „bábkormánnyá" vált transzformációs tanácsok valószínűleg nem a kétpontos, hanem egy tizennégy pontos novellára várnak. Nem célunk, nem is lehet, hogy egy névtelen és eddig még sehol sem beterjesztett dokumentum gondolataival vitázzunk, így csak érdekességként említünk néhány javasolt módosítást. Kimaradna például a szövetkezeti transzformációs törvény 6. paragrafusa /1 / bekezdésének b részéből a 2., 3. és 4. pont, továbbá a d, e és f rész, az új 121 bekezdésben pedig a tanács elnökének szerepét a mezőgazdasági szövetkezet elnöke venné át. Ugyancsak változna a 8-as paragrafus: az eredeti 7-es szerint transzformálódó vagyonrész 76 százaléka az osztatlan alapba kerülne. A 9-es paragrafus új /4/ bekezdése szerint a transzformációs tervezeteket a transzformációs tanács a szövetkezet taggyűlésének (nem a jogosult személyek közgyűlésének) terjesztené elő. Ennek megfelelően az új megfogalmazású 10-es paragrafus /I/ bekezdése szerint a jogosult személyek közgyűlése a könyvelési zárást hagyná jóvá. A vagyonelosztás 50-20-30 százalékarányos elosztását a szövetkezet taggyűlése módosíthatná, a 21-es paragrafus 121 és 13/ bekezdésében pedig a közgyűlés helyett a szövetkezet taggyűlése szerepelne. Ilyen és hasonló csodás változtatásokra vár tehát, aki vár, mert birtokában van a fenti vagy hasonló javaslat. Az álmokat elrontani nem szabad, és az sem kizárt, hogy esetenként teljesülnek. Kérdés csupán, hogy érdemes-e, és ha igen, meddig szabad kivárni. A halogatás ugyanis egyre inkább a szövetkezet puszta létét veszélyeztetni. -efAMÍG A VEZETŐSÉG TÉTLENKEDIK A JOGOSULT SZEMÉLY IS BENYÚJTHAT TRANSZFORMÁCIÓS TERVEZETET Nyár ide, szabadságok oda, aki nemcsak szemlélője, hanem aktív részese akar lenni a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjának, legfőbb ideje, hogy pennát ragadjon. A szövetkezeti transzformációs törvény 9. paragrafusának 13/ bekezdése valamennyi jogosult személy számára lehetővé teszi, hogy a soron következő közgyűlésen a szövetkezet vezetősége által kötelezően elkészített transzformációs alaptervezet mellett a saját tervezetét is előterjessze. Egyelőre titok, hogy valamely mezőgazoasági szövetkezetben hány jogosult személy nyújt be transzformációs tervezetet, az viszont már most biztos, hogy Marcelházán, a jogosult személyek második közgyűlésén a vezetőség alaptervezete mellett minimum két további transzformációs tervezet is napirendre kerül. Mindkét tervezet benyújtója Soóky László, a szövetkezet traszformációjában jogosult személy lesz, de - amint azt beszélgetésünk során hangsúlyozta - az egyenként 40-50 gépelt oldalnyi beadvány csapatmunka eredménye. • Miért fontos, hogy a jogosult személyek is benyújtsanak transzformációs tervezetet? - Szerintem a jogosult személyek kezdeményezése a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége számára kényszerítő helyzetet teremt. Az alaptervezet benyújtását követően a jogosult személyek második közgyűlését legkorábban hatvan napon belül lehet összehívni, de a szövetkezetek túlnyomó többségében még az alaptervezet körvonalai sem készültek el. A régi szellemben gondolkodó elnökök bizonyos visszarendeződés reményében várják, hogy módosul a szövetkezeti transzformációs törvény és megmarad a központi irányítás. A transzformációs tanácsok ugyan léphetnének, de többségük sajnos feladta jogait. Csak azt teszi, amivel az elnök vagy az elöljáróság megbízza. Ezért is arra kéram a jogosult személyeket, hogy a lehető legtöbben éljenek törvény adta jogaikkal, és nyújtsák be saját transzformációs tervezetüket. • Annak, aki már korábban úgy döntött, hogy ezt megteszi, illetve ezek után határoz így, mit javasol, mire figyeljen oda? - Nagyon fontos, hogy az új gazdasági egység piacközpontú legyen. Jelenleg a tónk szélén álló mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok legnagyobb hibája, hogy gazdálkodásukból hiányzik a piaci szemléletmód. Kevés kivételtől eltekintve nem végeznek piackutatást, nincs anyagi érdekeltség alapján működő kereskedelmi részlegük, nem építették ki sem a saját piacukat, sem boltjaikat. A zöldséget, gyümölcsöt alapáron értékesítik, például magánvállalkozókon keresztül, s így minimum a bevétel felétől esnek el. Tíz-húsz millió koronánál ez már jelentős tétel. • Mi lenne a megoldás? - Egyetlen járható út létezik. Három-négy, vagy több mezőgazdasági szövetkezet kis- és nagyvárosokban nagyraktárakat létesít, ahonnan közvetlenül látják el a helyi boltokat és saját üzleteiket. Ezzel az értékesítési láncból kizárják az árdrágító és a jövedelmet bezsebelő állomásokat. • A Soóky-féle transzformációs tervezetek ilyen szelleműek? - Szigorúak. Piacközpontúak és a tulajdonjogon alapulnak. A javak elosztása az elvégzett munka és a vagyoni betétek arányában történik. • Elárulható valami a részletekből? - Egy-egy klasszikus gazdaszövetkezet, illetve holland-belga típusú, a tulajdonosok szövetkezésén alapuló társulás tervezetét dolgoztuk ki. Nem a hasunkra ütve, hanem külföldi tapasztalatok alapján és szakemberek bevonásával. Mindkét tervezet 600-700 hektárföldterülettel számol. Figyelembe vettük a helyi természeti és termesztéstechnológiai feltételeket, a folytatást a jelenlegi termékstruktúrára építjük. Azzal a különbséggel, hogy a holland-belgaváltozatban a zöldségtermesztés áll az élen. A tervezet elkészítésekor arra is gondoltunk, hogy a területrendezés elhúzódhat és a szántó kezdetben nem lesz összefüggő terület. • Tegyük fel, hogy a jogosult személyek következő közgyűlése a két tervezet közül valamelyiket elfogadja. - Ez csak elméleti feltételezés lehet, mivel szerintem Szlovákiában egyetlen mezőgazdasági szövetkezet sem lesz, ahol nem a vezetőség alaptervezetét, hanem valamelyik jogosult személy tervezetét fogadják el. • Ha ennyire pesszimista, mi értelme a munkának? - Erre részben már utaltam. Tervezeteimmel a szövetkezet vezetőségét is lépni kényszerítem. Ha én felvázolok egy érvényesülni képes gazdasági egységet, akkor a vezetőség sem tehet mást. A jövőben csak az a mezőgazdasági szövetkezet létezhet, amely a tulajdonviszonyokra és a személyes érdekeltségre épül, vagyis ahhoz, ami most van, semmi köze. Végül az sem kizárt, hogy tervezeteimből bizonyos alapelveket átvesznek az alaptervezetbe, illetve a földtulajdonosok júniusban bejegyeztetett társulása fogadja el tervezeteim egyikét. • Ez utóbbi annyira újszerű, hogy részletesebben is szólni kellene róla. - Valóban, hiszen Szlovákiában talán nincs is párja. Kataszterünk 77 földtulajdonosa a társulási törvény ide vonatkozó paragrafusai szerint létrehozta és bejegyeztette alapszabályzattal rendelkező társulását, amelynek élére elnököt és ügyintéző bizottságot választott. A társulás tagjai aláírásukkal kötelezték magukat, hogy földtulajdonukkal, kárpótlási, valamint transzformációs vagyonrészükkel válnak a közösség részévé. Mivel marcelházai központtal a szlovákiai zöldségtermesztők érdekvédelmi társulását is formáljuk, a félreértéseket megelőzve hangsúlyozni szeretném, hogy a földtulajdonosok társulása egy teljesen más tömörülés. • Térjünk vissza eredeti témánkhoz. Mit tanácsol az elmondottakon túl azoknak, akik kidolgoztak, illetve kidolgoznak transzformációs tervezetet? - A szövetkezeti transzformációs törvény 9-es paragrafusa részletes útmutatást ad. A szövetkezet elöljárósága a tervezet elkészítéséhez szükséges adatokat köteles az illető jogosult személy rendelkezésére bocsátani. A tervezeten dolgozó ilyen szándékát jelezze a transzformációs tanács elnökének s vigyázzon, hogy a jogosult személyek második közgyűléséhez viszonyítva ne késsé le a beterjesztés határidejét. A tervezetet az átadás napját is rögzítő igazolás ellenében adja át a transzformációs tanács elnökének. A transzformációs tanács a közgyűlésen minden egyes tervezetet köteles előterjeszteni, és a demokrácia megcsúfolása lenne, ha az elnökhöz, vezetőséghez hasonlóan, a tervezetet kidolgozó jogosult személy elképzeléseinek szóbeli kiegészítésére nem kapna lehetőséget. EGRI FERENC SIKER ES AGGODALOM NÉGYSZEMKÖZT EGY MAGÁNVÁLLALKOZÓVAL A magánvállalkozás lényegében magánügy. A sikert, de a kudarcot is annak kell viselnie, aki hozzáfogott valamihez. Talán éppen ennek tudható be, hogy most, amikor a kapitalizálódás nálunk is zölt utat kapott, a vállalkozók dillemáiról, a karrierek indulásáról alig hajlandó valaki is beszélni. A kassai ORTH TAMÁS, a HRS Kft elnöke a kivételekhez tartozik. A minap, amikor a belvárosban ünnepélyesen megnyitották az első osztályú színvonalon berendezett és üzemeltetett, de a régi értelemben vett, harmadosztályú árakat számlázó éttermüket, hajlandó volt minden kérdésre ó'szintén válaszolni. - Az önök Kft-jét ez év februárjában nagy megtiszteltetés érte, múlt évi tevékenységükért elnyerték a Kelet-szlovákiai kerület legjobb vállalkozója címet. Mivel érdemelték ezt ki? - A tisztességes munkával. A díj odaítélői többször ellenőriztek minket, de törvényellenességet, visszaélést nem találtak. Mivel mi egyik napról a másikra nem akarunk meggazdagodni, azt is méltányolták, hogy áraink igen kedvezőek. - Vállalatuk megnevezése három betűből áll, mit fednek ezek? -A H azt jelenti, hogy hotely-tehát szállodák, az R reštaurácie, éttermek, az S pedig služby - vagyis szolgáltatások. - Korábban is ebben a szakmában dolgozott? - Egyáltalán nem. A legutóbb Kazahsztánban a karacsaganaki gázkombinátot és Akszaj városát építettük. - A Kassai Mélyépítő Vállalattal került oda? - Nem, a SZISZ KB küldött ki, kultúrfelelősként tevékenykedtem. Azt megelőzően az ifjúsági szövetség kassai városi bizottságán dolgoztam. 1989-ben aztán 24 órán belül munkanélküli lettem. Egyszerűen bejelentették, hogy nincs tovább, az ott dolgozó hétezer munkás számára nem kell kultúrműsorokat szervezni. A szabadidő magánügy, ezután azt csinálnak, amit akarnak. - Van családja? - Igen, egy 10 és egy 12 éves lányom. A feleségem akkor bolti eladóként dolgozott. - Mihez kezdett itthon? - Pénzem nem volt, a bankba hiába mentem, a vállalkozóknak még nem akartak kölcsönt adni. Először ajándékok, virágok, élelmiszerek házhoz szállítására gondoltam. Végül egy ismerősömtől kaptam kölcsön 100 000 koronát. Ebből persze ötletemet nem lehetett megvalósítani, mert amint kiderült, az érdeklődés felkeltéséhez, a reklámra és ahhoz, hogy az egész várost befedjem, legalább 10-12 millióra lett volna szükség. - Ez az ötlete tehát nem valósult meg, de mi lett a kölcsönnel? - Tudtam, hogy nem maradhat a bankban, meg kell forgatni. A szerencsém azzal kezdődött, hogy elmentem Brünnbe, az élelmiszeripari kiállításra, ahol más egyéb mellett új limonádékat is bemutattak. Az Afri Cola nekem annyira ízlett, hogy gondoltam egy nagyot és csaknem százezer koronáért vettem belőle. Elhoztam Kassára. Ez akkoriban volt, amikor mások vajat kezdtek az utcán árulni. Én az Afri Colát árusítottam. Az üzlet olyan jól ment, hogy három hónapon belül kamatostul visszafizettem a kölcsönt és arra is maradt pénzem, hogy tovább léphessek. Nem tagadom, ebből a kólából fél év alatt több mint 3,2 milliós forgalmat értem el. - Vagyis, már kellő, tőkével rendelkezett ahhoz, hogy Kassán a tóháti lakótelepen bérbe vegye a kempingeta csónakkölcsönzővel, a belvárosban a Mikro presszót és az Izra tónál az üdülőközpontot. - Igen, ezeket egyelőre béreljük, de amint lehetőség lesz rá, szeretnénk megvásárolni. -Mikor és miből vette meg ezt az ötemeletes irodaházat, ahol most beszélgetünk, s amelyben ezt a színvonalas éttermet is megnyitották? - Az Agrokons tulajdonát képezte az épület és több magánvállalkozóval együttmi is bérettünk náluk irodahelyiséget. Az egyik januári napon az Agrokons igazgatója behívatott minket és közölte: felszámolják a vállalatot, mi is alighanem az utcára kerülünk, mert az épületet eladják. Gúnyosan megkérdezte, hogy esetleg közülünk nem akarja-e valaki megvásárolni. Nos, nekem olyan az alaptermészetem, hogy nem tudom elviselni, havalaki kinevet. Ebben a helyzetben csakazért is fel-' emeltem a kezemet és közöltem: engem érdekel. Az igazgató meglepetésében majd leesett a székről. - Mennyibe került az épület? - Csak később derült ki, hogy tizenöt és fél millió koronába. Szerencsémre, a bank jónak találta az épület hasznosítására kidolgozott tervünket és hatéves törlesztéssel, 17 százalékos kamattal adott 30 millió korona kölcsönt. -Elárulná, hogy mit kezdenek ezzel az épülettel? - Összesen ötven irodahelyiség van itt. Ebből tizenkettőt megtartottunk a saját cégünknek, a többit pedig jól kiválasztott vállalkozóknak bérbe adtuk. A megnyitott éttermet és nappali bárt természetesen nemcsak ők, hanem a környék lakói is minden bizonnyal szívesen látogatni fogják és megszeretik. Az esztétikus környezetben egy jó ebédért az a harminc korona táján még a nyugdíjasoknak sem sok. Újdonságnak számít az is, hogy a kassai illetve atágabb régiónkban élő képzőművészek eladásra szánt alkotásaiból folyamatos kiállításokat rendezünk és csütörtök délutánonként az egyes művészekkel találkozókat is szervezünk. Nos, ez az, ami már megvan és működik. Decemberben-kizárólag nyugati üzletemberek számáraluxusszállót is nyitunk, ahol minden kényelmet biztosítunk az üzleti tárgyalásokhoz. Ez azt jelenti, hogy lesz telefon, telefax, fax, szatelit és számítógépes összeköttetés a világgal. A szállodához természetesen külön étterem, bár, szauna is tartoznik, továbbá autókölcsönző - akár sofőrrel is - és más hasonló szolgáltatások. - Úgy tudom, ilyen céllal a Keletszlovákiai Vasmű Rt. is szállodát épít. Nem fél a konkurenciától? - Tudunk róla, de ők csak négy-öt év múlva készülnek el, addig mi befutunk. Elárulhatom, azt tervezzük, hogy az üzletemberek számára a miénkkel egyenrangú szállodaláncot építünk ki Ukrajnában és az egykori Szovjetunió több utódállamában. Ez ügyben tárgyalásaink előrehaladottak és biztatóak. - Mi az, amiben nem bízik, vagy másképpen fogalmazva: aggódik-e valami miatt, hiszen egy harmincmilliós kölcsön azért nem semmiség? - Mostanság politikusaink józanságán, előrelátásán múlik a legtöbb. Ha az államférfiak ezután is felelőtlen kijelentésekkel fognak előrukkolni a tévében és rádióban, megtörténhet, hogy a nemzetközi üzlet Szlovákián kívül fog lebonyolódni - úgy értem, hogy Lengyelországon vagy Magyarországon keresztül. Elég sok külföldi üzletemberrel áll módomban találkozni és azttapasztalom, hogyszintevalamenynyien rossz szemmel nézik a szlovákcseh ellenségeskedést. - Ebből arra következtethetek, hogy ön nem tud mostanság nyugodtan aludni? - Nem vagyok pesszimista, de azért minden eshetőséggel számolni kell. Tennivalóm szerencsére bó'ven akad, és azért aludni is tudok. Nyolcvankilencben, amikor munka nélkül maradtam, egy kicsit megőszültem. Most már sokkal jobban érzem magam. SZASZÁK GYÖRGY seg, ahh orsz felfü hozí talm, ban mare koztž szen érzel acéli| már a cse va ai ták, acélk az E megn ben. latkoz . tak, r utolsó zössé szerzi güi is ugyan iparún által érinteti jutottal ban, h időszal kell ac szonylE het- nac Mii Nos, a csehs gi szen lyeztette cot, min beállítar