Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-20 / 196. szám, csütörtök

GAZDASÁG . ÚJSZÓ* 1992. AUGUSZTUS 20. MÁSOK ÍRTÁK HVEZDOŇ KOČTÚCH SZLOVÁK SZAKÉRTŐK WASHINGTONI LÁTOGATASAROL NEM SZAVAKAT, TETTEKET VÁRNAK SZLOVÁK KÖZGAZDÁSZOK ELSŐ ÍZBEN A NEMZETI VALUTA ALAPNÁL • HA VÁLÁS, AKKOR BÉKÉS ÉS CIVILIZÁLT • DEMOKRÁCIÁT, HUMANIZÁLÓDÁST ÉS TELJES PIACGAZDASÁGOT VÁRNAK • SOKOLDALÚ SEGÍTSÉGET KÍNÁLNAK nyük Csehszlovákia esetleges kettéválásáról, egy unió vagy konföderáció esetleges létrejöttéről. A Národná obroda munkatársának e látogatás eredményeivel és Szlovákia jövőbeni fejlődésével kapcsolatos kérdéseire válaszolt Hvezdoň Kočtuch, az SZNT nemzetgazdasági és költségvetési bizottságának elnöke. • Az IMF illetve a Világbank képviselői hogyan reagáltak a mostani csehszlovákiai történésekre és arra, hogy két önálló állam jöhet létre? - Kérdésének megválaszolása előtt szeretném hangsúlyozni, hogy feladataink egyike volt Szlovákia láthatóvá tétele a szóban forgó nemzetközi intézményeknél. A Nemzetközi Valuta Alapnál Szlovákiából 47 esztendeje nem volt senki. így látogatásunk nyomán az Alap képviselői tudatosították, hogy a CSSZSZK két részből áll, és hogy mindkét résznek mások a gazdásági, de a szellemi prioritásai is. Tehát a kiegyenlítés korábban alkalmazott politikája - vagyis, ami megvan a cseheknek, az legyen meg a szlovákoknak is - tulajdonképpen a cseh nemzet értékrendje szerinti kiegyenlítést jelentette. A felsorolt intézmények képviselői a nálunk kialakult helyzetet kizárólag belső ügyünknek tekintik, és azt szeretnék, hogy a válás békésen civilizált rftódon menjen végbe. Hangsúlyozzák, hogy a politikai szeparációnak nem kell a gazdasági kötelékek és kapcsolatok szétszakadását is jelentenie. Némelyek kifejtették véleményüket, hogy éppen ezt követően lehetnek majd sokkal partneribbek a gazdasági kapcsolatok. • És mi a véleményük a pénz esetleges kettészakadásáról? - Az esetleges válás esetén számolnak vele, mint az egyik megoldási móddal. Tökéletes áttekintésük van a Cseh és a Szlovák Köztársaság gazdasági fejlődéséről, és arról is, hogy Szlovákia nehezebben viseli a reformot. Tudatosítják például a két országrész munkanélküliség arányában tapasztalható különbséget - a csehországi 2,4-2,7 százalék és a szlovákiai 11,7-12,4 százalék közti különbséget -, tehát azt is tudatosítják, hogy Szlovákiában más gazdaságpolitikára van szükség és talán más gazdasági reformra is. Tőlünk azonban nem szavakat, hanem tetteket várnak. Vagyis a demokrácia egyértelmű fejlesztését, egyértelmű humanizációt és a maradéktalan piacgazdaságra való áttérést. • Mi volt erre az ön válasza...? - Megmagyaráztuk: Alaptalanok azok az aggályok, hogy Szlovákia a rosszabb gazdasági helyzete miatt lassította volna a piacgazdaságra való áttérés ütemét. A szlovák nemzet emancipálódása nem kerülheti meg a piacgazdaságot, és végképp nem mellőzheti a szlovák gazdaság versenyképessé tételét. • A Nemzetközi Valuta Alap többek között a korona értékének megőrzésére , is nyújtott hitelt. Várhatóan milyen álláspontra helyezkedik pénzünk kettéválasztása esetén? Ugyanilyen támogatásban részesíti majd az esetleges szlovák pénzt is? - Ez nagyon igényes probléma. Számunkra ez azt jelenti, hogy biztosítanunk kell a makroökonómiai és a pénzügyi stabilitást. Véleményt, cseréltünk az esetleges költségvetési hiányról és ezzel kapcsolatosan a hiány megengedhető mértékéről is, jóllehet ezt igyekszünk kizárni. Ebből következően a megengedhető költségvetési deficit a bruttó nemzeti terméknek legfeljebb az 5 százaléka lehet. Persze, mindenekelőtt megbízhatóan ki kell számítanunk a várható bruttó nemzeti terméket, mivel eddig csupán hozzávetőleges adataink vannak róla. Ezt is reálisan kell értékelnünk. • Ez viszont nem lesz olyan egyszerű... - Ehhez sokoldalú segítséget kínáltak nekünk, módszertanit és műszakit egyaránt. Változni fog például Csehszlovákia IMF-beli kvótája, amelyet meg is fizetett. Ez viszonylag kisebb, mint Magyarországé és Lengyelországé. • Beszéltek a lehetséges megoldásokról is? - Hangsúlyozzák a békés, civilizált válás fontosságát, azt, hogy minden téren kétoldalú egyezményekre lesz szükség. E folyamat utolsó lépése lehetne, hogy a szövetségi kormány megkéri a Nemzetközi Valuta Alapot és a Világbankot a szóban forgó kvóta kettéosztására, és akkor talán ez probléma nélkül megvalósítható lenne. Hasonlóképpen, amint azt a svédek tették 1905ben a finnekkel és a norvégokkal való osztozkodáskor. • Miképpen lehetséges az IMF elvárásainak teljesítése úgy, hogy közben mérsékelni akarjuk a restrikciót és eleget akarunk tenni a választók szociális elvárásainak is? - Első lépésként 1993. június 30ig szeretnénk megállítani a szlovák gazdaság süllyedését. A következő lépésre és évre vonatkozóan pedig meg kell találnunk a pontösztönzési formát. Egy példát mondanék: megnyílik a Rajna-Majna-Duna vízi út. A Komáromi Hajógyár 3,5 méter merülésű folyami uszályokat gyárthat majd. Ez tehát a második szakasz, melyet pontösztönzésnek nevezünk. A harmadik szakaszban már szélesebb körű lenne az ösztönzés. Az IMF eközben ajánlotta, hogy a vállalatokat világpiaci árakon kátegorizáljuk, ezeken becsüljük fel értéküket és tevékenységüket is. A vállalatok három csoportját kaphatjuk meg így. Az első csoportba azok tartoznak majd, amelyek a világpiaci árakat nem lesznek képesek túlélni. Csődbe jutnak, s az ilyennek nyújtott segítség annyit jelentene, mint halottnak a csók. A vállalatok második csoportját azok képezik majd, amelyek éppen hogy. a víz színén úsznak majd. Kapnak időt az erőgyűjtésre, de a piacgazdaság szigorú szabályai szerint. A támogatáspolitika régi rendszere megengedhetetlen. A vállalatok harmadik csoportját a hatékony vállalatok képezik majd. Az IMF szerint a privatizáció központjává kellene válniuk, és infrastruktúrával kell ezeket ellátni. • A világ fejlett államai a gazdasági depresszióval küzdenek. . Az egyetlen lehetőségünk az, hogy erősen kötődjünk az IMFhez és a fejlett országok gazdaságához? Az ázsiai tigrisek példáját nem követhetnénk? - Fontolgattuk, kerestük a lehetőségeket. Most van itt az az idő, amikor megmutatkoznak a problémák megoldása elhalasztásának következményei. Minden vállalat kínlódik, az összeomlás előtt áll. Hasonlóképpen állunk a költségvetéssel is. Úgy mondanám: egyik fülünkkel a szülőföldet hallgatjuk, de látnunk kell, mi történik másutt. A piacgazdaság irányvonala, a versenyképes gazdaság megteremtésének irányvonala egyértelmű. A Nemzetközi Valuta Alapnak húsz kidolgozott lépése van arra vonatkozóan, hogy a központi irányítású gazdaságok miként térhetnek át a piacgazdaságra. Ezek a dolgok nagyon, ösztönzőek, és nagyon sokat mondanak a pénzügyi kérdésekben csakúgy, mint a gazdaságpolitikát, a gazdasági reformot és a szerkezetváltást illetően. • És hogyan tekint a már említett szociális vonatkozásra? - A gazdaságpolitika magvát képezi, de nem csupán a szociális védőháló szövését illetően. Hatékony munkahelyeket kell teremteni. A szociális dimenzió azt jelenti, hogy ezt az állam gazdaságból való kivonuláson, a privatizáción, az árliberalizáláson keresztül kell látnunk. Nincs illúziónk afelől, hogy az unitáris reform egy gazdag nagybácsiként viselkedne, aki azért, hogy a szlovákok szövetségben, közös államban maradtak, Mikulásként ajándékozná meg a szlovák gyerekeket. (Národná obroda) A PRIVATIZALT VAGYON ÉRTÉKE 167 MILLIÁRD KORONA (Munkatársunktól) - Eredményesen zárult a vagyonjegyes privatizáció második fordulója is. A felajánlott 210 millió részvényből ebben a fordulóban 78 milliót adtak el, a következő fordulóra fennmarad még 132 millió részvény. A lehetséges 5,55 milliárd befektetési pontból ebben a fordulóban 4,88 milliárd pontot használtak fel a befektetési könyvecskék tulajdonosai, a felhasználatlan pontok mennyisége 0,67 milliárd. A vagyonjegyes privatizációs központ tegnapi prágai sajtóértekezletén elmondták: A két fordulóban együttvéve 167 millió részvény talált gazdára, ami a vagyonjegyes privatizáció első hulláma részvényajánlatának 56 százalékát teszi ki. így a privatizált vagyon könyvelői értéke elérte a 167 milliárd koronát. A részvények árfolyamára kihatott az első fordulóban tapasztalt érdeklődés, az árfolyamok megállapítása már differenciáltan történt. A legolcsóbb részvényeket - tíz részvény 100 befektetési pont árfolyamban ajánlották megvételre, a legdrágább részvény darabját 400 pontért kínálták. A befektetők a második fordulóban a drágább részvényeket részesítették előnyben. Összesen 513 részvénytársaság zárt ebben a fordulóban túlkereslettel. A CSK-beli részvénytársaságok kínálatának 41 százaléka, a szlovákiai kínálat 28 százaléka talált vevőre. A szlovákiai befektetők a második fordulóban a CSK területén 6,1 millió részvényt vásároltak. A csehós morvaországi befektetők az SZK területén 1 millió részvényt vásároltak meg. A vagyonjegyes privatizáció első fordulójába sorolt 1491 részvénytársaság közül az első fordulóban 48 társaság fejezte be a részvények árusítását, a második fordulóban már 74 vállalat adta el részvényeit. A harmadik fordulóban 1369 részvénytársaság együttvéve 132 millió részvényt kínál majd megvételre. • A befektetőknek legkésőbb a jövő hét végéig kikézbesítik a megrendelésük eredményét tartalmazó írásbeli értesítést. (sm) „Brüsszelben az Európai Közösségek Bizottsága hétfőn hozzájárult ahhoz, hogy Németország, Franciaország és Olaszország az év végéig leifüggessze bizonyos acélfajták behozatalát Csehszlovákiából" - tartalmazza a lapunk tegnapi számában is megjelent újsághír, mely nem maradt ki egyetlen más tömegtájékoztató eszközből sem. Érthető, hiszen olyan döntésről van szó, amely érzékenyen érinti kohászatunkat, acélipari kivitelünket. A kérdéssel már hetekkel ezelőtt foglalkozott a csehszlovák sajtó, s megszólaltatva az ügyben érdekelteket latolgatták, vajon milyen esélye is lehet acélkivitelünk további alakulásának az Európai Közösségek részéről megnyilvánult ellenállással szemben. Reménykedő és borúlátó nyilatkozatok egyaránt napvilágot láttak, nagyon sokan úgyszólván az utolsó pillanatig reménykedtek a Közösségek jóindulatában, a társulási szerződés mindenhatóságában. Végül is megszületett a döntés, mely ugyan mérsékeltebben sújtja acéliparunkat mint a nyugati acéllobby által szorgalmazott intézkedések érintették volna, amennyiben ezek jutottak volna érvényre. Tény azonban, hogy az év végéig hátralevő időszakban lényegesen csökkenteni kell acélkivitelünket, mert éves viszonylatban csak 20 százalékkal lehet nagyobb a tavalyinál. MITŐL IJEDTEK MEG A NYUGATIAK? Nos, főleg az árainktól, ugyanis a csehszlovák acélkivitel mennyiségi szempontból korántsem veszélyeztette annyira a nyugati acélpiacot, mint azt esetenként igyekeztek beállítani egyes nyugati gazdasági EGY DÖNTÉS HATTERE BRÜSSZELI ACELSZANKCIOK kommentátorok. Hazánk ugyanis 1989-ben 600 ezer tonna hengerelt acélt exportált az EK-tagországokba, tavaly 900 ezer tonnát, s az idén már az év első öt hónapjában 669 ezer tonna volt acélipari kivitelünk. Amennyiben hasonló ütemben folytatódott volna ez az export, év végéig mintegy 1,4-1,5 millió tonnára rúgott volna. Az EK-tagállamaiban tavaly 135 millió tonna nyersacélt termeltek, s ez mintegy 120 millió tonna hengerelt acélmennyiségnek felel meg. Ennek ismeretében kiszámították, hogy az idei csehszlovák acélexport a nyugati termelés 1,25 százalékát tenné ki, ha nem jönnek közbe a védelmi intézkedések. Márpedig ez semmi esetre sem olyan tétel, amely miatt a nyugati piacnak kétségbe kellene esnie. Mint már jeleztük, az árak nyugtalanították nyugati kereskedelmi partnereinket. Az Európai Közösségek piacán az acélipari termékárak ugyanis a 10 évvel ezelőttiek szintjén vannak, miközben például a gépipari termékárak mintegy 45 százalékkal emelkedtek. Tehát a nyugati acéltermelők nagyon kis jövedelmezőséggel dolgoznak, nagyon kis nyereséget mutatnak fel. Tehát ha nem védekeznének az olcsó acélipari termékek behozatala ellen,' végül is áraik csökkentésére kényszerülnének, ezt viszont nem engedhetik meg. Hogy miért nem? Közrejátszik ebben az, hogy a nyugat-európai acéltermelők az utóbbi két évtizedben nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre az ágazatban, mely elsősorban a termelőkapacitások csökkentésére, azok korszerűsítésére és az ágazat munkaerőállományának csökkentésére irányult. Németországban például a kohászatban dolgozóknak a 45 százalékát, mintegy 150 ezer embert bocsátottak el. Érthető tehát magatartásuk, hiszen a csehszlovák acélipari termékek mintegy 20-30 százalékkal alacsonyabb árával hosszú távon nehezebben állhatnák a versenyt. KEVESEBB LEMEZT, RÚDACÉLT, HUZALT... Az Európai Közösségek Bizottsága viszont kénytelen volt igazodni a társulási szerződéshez, mely kiköti, hogy általános importkorlátozást nem vezethet be. És, persze, az is érv volt az esetleges ilyen értelmű döntés ellen, hogy a Közösségek szembe szállnának azon saját érdekükkel, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország számára minél jobban megnyissa piacát. A korlátozások egyébként a szóban forgó három ország vonatkozásában a huzalokra vonatkoznak, a francia piac felé a lemezáru-, Németország vonatkozásában pedig a rúdacél-exportunkat korlátozták. A lemezárut illetően a megszorítások főleg a kassai vasművet érintik és részben a frýdeki acélhengerművet, a huzal esetében pedig a trineci vasműnek kell korlátoznia nyugati kivitelét az általuk megszabott kvóták szerint. LECKÉNEK IS FELFOGHATÓ írta tegnap a Mladá fronta Dnes kommentátora, aki az EK Bizottság magas szintű hivatalnokainak véleményeit ismertetve és kommentálva hangsúlyozta többek között: megakadályozhatták volna a védelmi intézkedések meghozatalát, ha Csehszlovákia idejében reagált voln.a a kialakult helyzetre és főleg, amennyiben nem folytatta, volna a szóban forgó piacokra irányuló egyoldalú exportját. Tény, hogy a politikai és jogi .problémák tömkelegével küszködő Csehszlovákia jobban odafigyelhetne az EK működésére, működésének írott és íratlan szabályaira egyaránt, mert nyilvánvaló, hogy az esetleges szakadás után létrejövő két önálló állam kiépítendő kapcsolataikban is ezekhez igazodnak majd. És esetleg az önálló Szlovákiát is érhetik kellemetlen meglepetések... -pgA kassai Kelet-szlovákiai Vasmű lemezkivitelét is érintik a brüsszeli korlátozások Július végén szlovák gazdasági szakértők csaknem tíz napot töltöttek Washingtonban, a Nemzetközi Valuta Alapnál (IMF), a Világbanknál (VB), az USA külügyminisztériumában, pénzügyminisztériumában és Képviselőházában. Céljuk az volt, hogy megismerjék ezeknek az intézményeknek az állásfoglalását a szlovákiai történésekkel kapcsolatban, illetve megismerjék, mi a vélemé-