Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-18 / 194. szám, kedd
1992. AUGUSZTUS 18. , ÚJ SZÓ* HAZAI KÖRKÉP ERDEKESSEGEK AZ AGROKOMPLEXEN (Munkatársunktól) - A legutóbbi évek gyakorlatától eltérően az idei Agrokomplexen már jelentősen letisztult számítástechnikai programkínálattal vannak jelen a számítástechnikai cégek. Természetesen még most'is számos cég kínál szá.mítógépeket és programokat, az azonban már megfigyelhető, hogy az ajánlatok egyértelműen szakmai szempontok szerint kerültek a szakvásárra. Többnyire olyan programkínálatok találhatók itt, amelyek a mezőgazdasági termelés irányítására és a gazdasági folyamatok naprakész nyilvántartására szolgálnak. A pozsonyi székhelyű Aurus Kft. Agropacket nevű mezőgazdasági programcsomagja azonban a hagyományos programajánlatokkal összehasonlítva valami többletet is kínál. A szervezési és nyilvántartási programokon túl naprakészen reagál a honi mezőgazdaság egyik legégetőbb és egyben legtöbb vitát kiváltó kérdésére, a transzformációra. Az általuk kínált program, amelyet & Mezőgazdasági Közgazdaságtani Kutatóintézettel közösen dolgoztak ki, lehetővé teszi a mezőgazdasági vállalatok vagyonának pontos felmérését és kiszámítását, a transzformációban résztvevő jogosult személyek nyilvántartását, s egyúttal kiszámítja a rájuk jutó vagyonrészeket is. Amint a cég képviselőjétől megtudtuk, az Agropacket programcsomag szerves részét képező „transzformációs program" a szövetkezet transzformációs tervezete és a törvény által előirt nyilvántartást és számításokat önállóan végzi, miközben az ezekhez szükséges adatokat a programcsomag többi nyilvántartó programjának adatbankjából automatikusan le tudja hívni. -tszlHARMADIK NEKIFUTÁS (Folytatás az 1. oldalról) túljelentkezés lesz. Gondolok itt néhány jó nevű szállodára, pénzintézetre vagy olyan vállalatra, amelyről már kiderült, hogy valamelyik világmárkát jelentő cég is a részvényesévé válik. Persze, tovább esik majd azon cégek részvényeinek az árfolyama, amelyek nem találnak érdeklődőre, bizalomra. Kérdés, hogy ha olcsón sok ilyen részvényhez juthatunk, nem éri-e már meg. Ezek az olcsó részvények arra is jók viszont, hogy valaki maradéktalanul érvényesíthesse, részvényre válthassa pontjait. Előfordulhat ugyanis, hogy már csak 100 pontja maradt valakinek, de a szimpatikusnak vélt részvénytársaság 1 részvénye 300 vagy 200 pontba kerül. Természetesen egyharmad vagy tél részvény nem rendelhető, sőt két különböző vygyonjegykönyv két darab 100 pontos szelvényét sem lehet 1 darab 200 pontos megrendelésként feladni, még akkor sem, ha a dolog a „családban maradna". Ilyen esetekben az olcsóbb részvények után kell nézni, melyek 100 pontért is kaphatók. Vonatkozik-e valamilyen speciális taktika a harmadik fordulóra? • Az egész vagyonjegyes privatizációban tulajdonképpen csak a kivárási taktika az, ami eredményesen alkalmazható, ez is csak abban az esetben, ha valakinek minél több olcsón megszerezhető, tehát egyelőre nem éppen sikeres jövővel kecsegető részvénytársaság részvényeinek megszerzése a célja. Itt még van alkalom a spekulálásra a részvényárak süllyedésével kapcsolatosan - két befektetési alap például még a második fordulóban sem kezdte meg a befektetést -, de senki sem garantálja azt, hogy lesz negyedik forduló is. Hogy lesz, annak talán nagyobb a valószínűsége, mint hogy nem lesz, de biztosat természetesen csak a harmadik forduló eredményeinek ismeretében mondhatunk majd. Ezekre az eredményekre pedig kb. október 5-ig kell várni. Ha viszont nem lenne negyedik forduló, akkor a megmaradt vagyonjegyek már sehol sem válhatok be, és így elvesznek. (szénási) KOMÁROMI VÁSÁR KERESKEDELEM-ISKOLAPADBAN Egy iskolának a szünidő alatt sem kell feltétlenül kihasználatlanul állnia - bizonyítja ezt a Komárombán a múlt hét péntekén megnyitott és máig tartó Cash '92 nemzetközi kereskedelmi kiállítás. A városban működő Mikrocom magánvállalat ugyanis a Komenský utcai általános iskola épületében szervezte meg akcióját, amelyen különböző vállalkozók kínálják termékeiket a kereskedőknek és a vásárlóknak. Az Ausztriába, Magyarországra és Csehszlovákiába elküldött meghívásokat végül is 50 hazai és öt magyarországi vállalat, illetve vállalkozó fogadta el. A kereskedelem jelenlegi meglehetősen zilált állapotában nagy jelentősége van az ilyen lehetőségeknek. Ezt az is bizonyítja, hogy több nagy vállalat is érdemesnek tartotta a részvételt. Igy például az érsekújvári Novofruct, a komárorrii cipőgyár vagy a gútai ZMV Kova Motor. Jelen volt a komáromi hajógyár is, bár két sikeres termékük (az úszó hotel és a Rajna típusú teherhajó) makettjének kiállítása nyilvánvalóan a büszkélkedés célját szolgálta. Persze, egy ilyen gyáróriásban a hajókhoz szükséges sokféle elektromos és egyéb felszerelést is gyártanak és ezek felkelthetik valaki üzleti érdeklődését. A „nagyok" kínálata közül talán a legnagyobb újdonságnak a túrócszentmártoni papírgyár által hullámkartonból gyártott ülő és fekvőbútorokat, ítélhetjük amelyek - bármennyire hihetetlen - a hivatalos vizsgálatok szerint kibírnak minden szóba jöhető terhelést. Ezeket már másfél évvel ezelőtt egy brünni kiállítás kapcsán bemutattuk olvasóinknak, azóta viszont megkezdődött sorozatgyártásuk, bár egyelőre csak néhány maszeknál, illetve közvetlenül a gyárban kaphatóak. A mai bútorárak láttán talán nem érdektelen megemlíteni, hogy ily módon 125 Megrendelőkre várva koronáért fotelhoz, 250-ért pedig heveröhöz juthatunk (igaz, a kárpitról magunknak kell gondoskodnunk). Úgy tűnik, néhány Tesla vállalat is túljutott a válságon, a Komáromban kiállított termékek közül a vrchlabýi vállalat színes grafikus paneljei például hatásos reklámhordozók lehetnek. A kívülálló számára az ilyen kiállításon külön érdekesség a magánvállalkozók jelenléte, hiszen például Ausztriában a gazdaság gerincét és hajtóerejét épp az ilyen kis- és középvállalatok jelentik. E szféra kialakulásának itt is örvendetes jeleit tapasztalhattuk. A nagygurabi Vatex and Grisag csehszlovák-svájci kft, vatta alapú termékei például csomagolásukat (és remélhetőleg minőségüket) tekintve nyugodtan felveszik a versenyt a szokványos nyugateurópai termékekkel. Figyelemre méltó az otrokovicei Švarc testvérek szegélyhajlító berendezése is, amely ötletes, kicsi és hordozható, így nagyszerűen megfelel a kisvállalkozóknak. Ők két évvel ezelőtt alakították üzemüket és büszkén mesélik, termékük ára a töredéke, minősége viszont azonos az Ausztriában kapható hasonló gépekével. Sőt, ha hazánkban valaki gyártana megfelelő teljesítményű motort és áttételt, még olcsóbban tudnák adni terméküket. Gondjuk nekik is a terjesztéssel van, bár a tavalyi brünni nagyvásáron olyan sikerük volt, hogy egyszerre fél évre való megrendelést szedtek össze. Az egyre szaporodó autólopások ismeretében érdekes a dubnicai LuJoZa konzorcium által gyártott, a Škoda típusú személygépkocsik sebességváltójára szerelhető ötletes zár, amely nyilvánvalóan komoly akadályt jelentene a tolvajoknak. A kiállításon, persze, sok kereskedelmi vállalat is bemutatkozik. Közülük most csak az ostravai Kilamot emeljük ki, egyrészt azért, mert - legalább is szerintük - szokatlanul olcsón kínálják az ország különböző vállalatai és vállalkozói által gyártott műanyagtermékeket, másrészt várják bármely hasonló profilú árut gyártó maszek jelentkezését. A nagyobb méretű kiállítási tárgyak az iskolaudvarban kaptak helyet. Itt tekinthetők meg az ,,ufók", vagyis a zlíni (Reflex ú j szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténerei, amelyek iránt állítólag Komárom városa is komolyan érdeklődik, a komáromi Agrokom burgonyatermesztésre szolgáló és farmerek számára is alkalmas méretű gépei, vagy az ugyancsak helyi M-WAY System forradalmian új víztisztító berendezése. A kereskedelmi kapcsolatok mélypontra zuhanása nemcsak az országon belül, hanem a volt KGST viszonylatában is érvényes. Ennek részleges áthidalására a Mikrocom hasonló jellegű kiállításokat szervez Budapestre is. Szabó Mihály, a vállalkozás egyik tulajdonosa szerint az ottani Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban megtartott akcióiknak nagy sikere van, sok üzletet kötöttek meg ily módon. Legutóbb júniusban került sor kiállításra, ezen főként kristályok, műanyagok és szőnyegek iránt nyilvánult meg nagy kereslet. Legközelebb novemberben készülnek hasonlóra, melyre lassan már kialakul a hagyományos jelentkezők köre, például a Fatra Napajedla a játékaival, a poltári, Valašská Belá-i és a Lednické Rovné-i huták az üvegtermékeikkel, vagy a Valašské Medziŕičí-i műanyaggyár, amely a magyarországi kereskedők megelégedettségére nyugati minőségű termékeit az osztrák áraknál háromszor-négyszer olcsóbban kínálja. TUBA LAJOS EMBEREK A FEKETELISTÁRÓL Amint már beszámoltunk róla, a CSSZSZK Legfőbb Ügyészsége kézhez kapta azt a listát, amelyet a CSKP KB Elnöksége 1971. január 8-án kiadott irányelvei alapján készítettek. A feketelistára ,,a jobboldali opportunisták, a pártellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes kampányok" szervezői kerültek. Több ezer ember sorsa pecsételődött meg ezzel. Sokan nem is élték túl a megpróbáltatásokat, a félreállítást. A „veszélyesek" hosszú évekig magukon viselték a bélyeget, alig akadt olyan munkakör, amelyet betölthettek. Nem dolgozhattak az államhatalomban és államigazgatásban, a hadseregben, az oktatásügyben, a sajtóban, a tudományban, a diplomáciában, a külkereskedelemben és más területeken sem. A hatalom mindent megtett társadalmi elszigetelésükért, sőt még gyermekeik továbbtanulásába is beleszóltak. 1971 és 1973 között fokozatosan 10 504 személyt javasoltak a listára, végül is 6335 név került fel oda. A Národná obroda két folytatásban közölt kivonatot a listából, mi az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány nevet. A neves személyiségek, művészek, tudósok, politikusok, szerkesztők, pedagógusok között az Új Szó négy szerkesztője és a Csemadok egy munkatársa is szerepel. Cseh magánszektor - osztrák minőség, hazai árak (Méry Gábor felvételei) AŠKENÁZY Ludvík (1921), író CÍSAŔ Čestmír PhDr. (1920), a CSKP KB titkára, a CSNT elnöke ČERNIK Oldrich (1921), a CSSZSZK kormányának elnöke ČOMAJ Ján (1935), szerkesztő, Smena DIENSTBIER Jirí (1937), szerkesztő, Csehszlovák Rádió DOBROVSKÝ Ľuboš (1932), a Csehszlovák Rádió moszkvai tudósítója DUBČEK Alexander (1921), a CSKP KB első titkára FALŤAN Sámuel (1920), a CSSZSZK kormányának alelnöke GOLDSTÜCKER Eduard (1913), a Csehszlovák írók Szövetségének elnöke GRACA Bohuslav (1925), az SZLKP KB titkára HÁJEK Jirí (1913), a CSSZSZK külügyminisztere HANZELKA Jirí (1920), író HAVEL Václav (1936), író HRUŠINSKÝ Rudolf (1920), a Prágai Nemzeti Színház színésze HÜBL Milan (1927), a CSKP KB Politikai Főiskolájának lektora JIČINSKÝ Zdenék (1929), a Károly Egyetem jogi karának tanára KALINOVÁ Agneša (1924), a Kulturný život szerkesztője KALISKÝ Roman (1922), a Csehszlovák Televízió pozsonyi szerkesztője KANTÚREK Jirí (1932), a Csehszlovák Televízió szerkesztője KAPLAN Karel, (1928), a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársa KLOS Elmar (1910), filmrendező, Prága KOČTÚCH Hvezdoň (1929), a pozsonyi Közgazdasági Főiskola tanára) KOHOUT Pavel (1928), író KOSCELANSKÝ Ján (1926), az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára KOšŤA Ladislav (1929), az SZSZK NF KB titkára KRIEGEL František (1908), az NFK KB elnöke KUNDÉRA Ludvík (1920), író KUNDÉRA Milan (1929), író KUSÝ Miroslav (1931), az SZLKP KB ideológiai osztályának vezetője LALUHA Ivan (1932), a pozsonyi Közgazdásági Főiskola docense LÖBL Eugen (1907), a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi igazgatója MENSATORIS Adolf (1925), az SZNT irodájának munkatársa MLYNÁR Zdenék (1930), a CSKP KB titkára, MŇAČKO Ladislav (1919), író MOLNÁR Ján (1932), a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke PELIKÁN Jirí (1923), a Csehszlovák Televízió központi igazgatója PITHART Petr (1941), a Károly Egyetem jogi karának tanársegéde POLÁK Milan (1932), a Pravda szerkesztője POLEDNÁK Alois (1922), a Csehszlovák filmvállalat központi igazgatója POPOFF-CVETANOV Borisz (1924), az Új Szó szerkesztője PÚČIK Jozef (1912), a budapesti csehszlovák nagykövetség nagykövete RUML Jirí (1925), a Reporter szerkesztője RUPPELDTOVÁ Tatiana (1921), a Práca szerkesztője RUTTKAY Jozef (1933), a Pravda szerkesztője SÁDOVSKÝ Štefan (1928), a szlovák kormány elnöke SEIFERT Jaroslav (1901), a Csehszlovák írószövetség elnöke SLÁNSKY Rudolf (1935), a Csehszlovák Államvasutak szervezési osztályának vezetője SMOLEC Ján a Smena szerkesztője SUK Jindrich (1924), a ČTK Központi igazgatója SVITÁK Ivan (1925), a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársa SZABÓ Géza (1940), az Új Szó szerkesztője SZŐKE József (1928), szerkesztő, Csemadok KB ŠABATA Jaroslav (1927), a CSKP brünni kerületi bizottságának titkára ŠIK Otto (1919), a CSSZSZK kormányának alelnöke ŠIMEČKA Milan, a pozsonyi színművészeti főiskola docense ŠKVORECKÝ Josef, (1924), író TATARKA Dominik (1913), író TÓTH Mihály (1932), az Új Szó szerkesztője ŤAŽKÝ Anton, az SZLKP Közép-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára ŤAŽKÝ Ladislav (1924) író VACULÍK Ludvík (1926), a Lidové noviny szerkesztője ZIKMUND Miroslav (1919), író ZSILKA László (1929), az Új szó szerkesztője VINCE Ladislav, a budapesti csehszlovák nagykövetség tanácsosa FORMÁN Miloš (1932), rendező FÜLÖP Oto, (1933), a Smena szerkesztője HRABAL Bohumil (1914), író JAKUBISKO Juraj (1938), rendező KÁDÁR Jan (1918), rendező WERICH Jan (1905), színész