Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-18 / 194. szám, kedd

AZ AIDS NYÁRON IS FENYEGET - A fertőzés nem mutatható ki azonnal. Az egyszeri negatív vizsgálat csak az adott pillanatban negatív, hiszen a pozitivitás egyeseknél négy-nyolc héttel, de van, akinél csak 10 hónappal a fertőzés után jelentkezik. (6. oldal) FÜGGETLEN NAPILA P Kedd, 1992. augusztus 18. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 194. szám „Ml SOSEM MONDJUK FEL EGYEZMÉNYEINKET" Nem akarok a szakemberek dolgába avatkozni, de úgy tűnik, mintha a politika mostanában éppen azt keresné, ami elválaszt bennünket egymástól. (7. oldal) ITT AZ IDEJE... Fidel Castro nőtestvére, Juanita, aki évek óta emigrációban él nyílt levélben szólította fel testvérét, hogy mondjon le a kubai állam vezetősé­gében betöltött tisztségéről. A nyílt levélben, amely a Bunte német heti­lap legutóbbi számában jelent meg, egyebek között ezt írja: ,, Kubának nincsenek sem politikai sem gazda­sági szövetségesei. Ha szereted or­szágodat, akkor már valóban itt az ideje a hatatom átadásának." ILIESCU-INCIDENS A romániai hírközlő eszközökben nagy visszhangot vert az az inci­dens, amely Konstanca kikötőváros­ban játszódott le szombaton Ion Ili­escu román elnök látogatása alkal­mából. A város prefektúrája előtt Iliescu váratlanul leállította gépko­csiját az ellene tüntetők egy csoport­ja mellett. Kilépett belőle és néhány tüntetővel szóváltásba keveredett, majd közülük az egyiket, Pavel Pir­vot, az ellenzéki Telegraf napilap szerkesztőjét a gallérjánál fogva ala­posan megrázta. A román újságíró­szövetség ez ellen határozottan til­takozott. K0SZ0V0 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁS A FRANCIA VÉDELMI MINISZTER MEGTEKINTETTE A SZERB-HORVÁT HATÁRON ÁLLOMÁSOZÓ CSEHSZLOVÁK ZÁSZLÓALJAT Szarajevó lakossága ismét hábo­rús éjszakát élt át, ahogyan az el­múlt hónapokban már hozzá is szokhatott - így jellemezte az elmúlt 24 óra eseményeit a horvát rádió helyszíni tudósítója. Tájékoztatása szerint a Szarajevó körüli hegyekből a szerb nehéztüzérség főleg Stari Grad negyedet lőtte, a városközpon­tot és Novo Sarajevot pedig főleg kézifegyverekből vették tűz alá. A tegnap hajnali órákig aknavetők­kel és ágyúkkal lőtték Dobrinját, meg Novi Gradot is. Szarajevó nagy ré­szében a lakosság ivóvíz-ellátását tartálykocsikkal próbálják megolda­ni. Már 11 napja nincs villanyáram sem. A Banja Lukától mintegy 50 kilo­méternyire lévő Jajce város körül is súlyos harcok folynak. A hadijelen­tések eléggé ellentmondásosak, mindkét fél a saját sikereit emeli ki. A zágrábi rádió szerint a szerb félka­(Folytatás a 2. oldalon) Bosznia-Hercegovina észak-nyugati részében, a ternopoli hadifogolytá­borban e kép tanúsága szerint aligha fenékig tejfel az életük azoknak, akiket a szerbek tartanak itt fogva. A Nemzetközi Vöröskereszt által végrehajtott ellenőrzés azonban kimutatta, hogy az ellenfél sem bánik kesztyűs kézzel foglyaival. HARMADIK NEKIFUTÁS TISZTÁBB ERŐVISZONYOK A RÉSZVÉNY PIACON Egy hét múlva újra szerephez jutnak a postákon a va­gyonjegyes privatizáció K betűvel jelölt félfogadó pultjai, s megkezdődik a vagyonjegyes privatizáció harmadik fordulója. Természetesen - mint ahogyan ez már hagyo­mánya az egész első hullámnak - az első napon nem várható majd tolongás, hiszen nem biztos, hogy mindenki, aki az előző fordulóban befektetett, tisztában lesz majd azzal, mennyire volt eredményes a választása, sikerült-e úgy elhelyeznie pontjait, hogy azokat a kellő arányban részvényekre váltsák át a kiszemelt részvénytársaság(ok)ban. Erről - akárcsak eddig - értesítést kap majd a Számítástechnikai Válla­lattól, de nem biztos, hogy ez a levél augusztus 26-ig minden címzett­hez megérkezik. Aggodalomra, per­sze, semmi ok, mert az újabb ren­deléseket szeptember 15-ig lehet majd feladni. Három hete lesz tehát még minden játékban levőnek arra, hogy megtudja, hány pontja maradt a harmadik fordulóra, milyenek az új részvénypontárfolyamok, és hogy meggondolja, érdemes-e ragasz­kodnia eddigi elképzeléséhez vagy az új árfolyamok ismeretében in­kább új befektetési stratégiát vá­laszt. Aki a második fordulóban be­fektetett, csak abban az esetben kapja vissza pontjait, ha az általa jónak talált részvények iránt túl nagy volt a kereslet. Várható azonban, hogy sokan lesznek az ilyenek, mert a második forduló eredményeinek értékeléséből kitűnik, ezúttal 513 részvénytársaságnál volt túl­igénylés. Ezek részvényeit tehát - drágábban - újra kínálják majd. Hogy milyenek az új árfolyamok és hogy milyen részvények milyen mennyiségben keresnek még gaz­dát, azt a Kupónová privatizácia című, már sokak által ismert folyóirat 8. számából olvashatjuk ki, amelyet a hét végén kezdnek majd árusítani. Ami ebben megjelenik majd, az már bizonyára jó megközelítése lesz a részvények piaci árfolyamának, hiszen ezek már két szűrőn, az első és a második fordulón keresztül­mentek. Várható, hogy néhány, a közvélemény által sikeresnek tar­tott részvénytársaságnál továbbrp >s (Folytatás a 4. oldí ' 1 SOK JELENTKEZŐ, KEVESEBB ESÉLY Egy felmérés szerint, Szlovákiá­ban az 1992/93-as tanévre össze­sen 68 679 jelentkezési ívet kaptak a főiskolák, összehasonlítva az 1989/90-es tanévvel (23 690), ez 190 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb érdeklődés a Ko­menský Egyetem iránt nyilvánult meg, ahová 23 303 jelentkezési ív érkezett, 10133-an jelentkeztek a kassai Šafárik Egyetemre. A roha­mos növekedésben elsősorban az játszik szerepet, hogy az érettségi­zők korlátlanul jelentkezhetnek akár több főiskolára is. A felmérésből az is kiderül, hogy a főiskolák - anyagi, tárgyi lehetősé­geik szerint, valamint tekintettel az oktatók számára - a jelentkezőknek mintegy 20-25 százalékát veszik fel. A magyar népmesék fiai, hamubasült po­jí.I gácsával tarisznyájukban, elindulnak vi­JLM. lággá, szerencsét próbálni. Megjárják a poklot, megjárják a mennyországot, aztán egyszer csak gondolnak egy nagyot, és hazatér­nek. Hazatért János vitéz is, pedig maradhatott volna a franciák földjén, élhetett volna király módjára a gyönyörű tartományban. Hazatért Ábel is, visszahozta szíve a Hargitára, „az embe­rek fényes világa után az Isten tiszta világába" vágyódott, „a csillagok alá". Vélné az ember, amíg ki nem lép meséink világából, hazatérő, megtérő fajta a magyar, mi több, az öreg szülékre gondolván még az is eszébe juthat: otthonülő, muskátlis falujából ne­hezen mozduló nép. De mint annyi más esetben, ebben is: csontkemény cáfolata a mesének a való­ság. A történelem. Ezé a századé meg aztán igazán. Mennyi nyomor, mennyi embertelen helyzet, mennyi kilátástalanság, mennyi politi­kai-ideológiai korlát és korlátoltság, mennyi ba­sáskodás, mennyi - tehetséget fojtogató, szelle­met becellázó - diktatúra kellett ahhoz, hogy magyarok tízezrei, százezrei, milliói intsenek bú­csút hazájuknak - a legtöbben örökre?! Mert dehogy is csak a kalandvágy adta a vándorbotot a kézbe. Egy amerikai magyar mondta még a század elején: „Uram... itt bennem az egész embert kielégítik; az Egyesült Államokban a vi­szonyok kielégítik az én szabadságérzetemet is, és kielégítik az én kenyérkereseti igényeimet is." A haza erre képtelen volt. „Érezzük azt, hogy az anyaországtól való elszakadás érzelmi húrokat tép szét bennünk, de mit csináljunk? Ha megélni otthon nem tudunk, úgy teszünk, mint az a csecse­mő gyermek, akitől senki sem veheti rossz néven, ha bárhogy szereti anyját, mégis miután az nem tud neki táplálékot nyújtani, a szoptatós dajkához is vonzódik." És folytatódott a kivándorlás a háború után, a negyvenötösökkel, a negyvenhetesekkel, majd az ötvenhatosokkal, és nem szűnt meg még a nyolcvanas években sem, munkás és tudós egyaránt menekült, az egyik héten csongrádi géplakatos csehszlovákiai magyar lánnyal tartja EGYÜTT AZ ÓHAZÁBAN esküvőjét a Csallóközben, a másikon már Auszt­ráliából írja a levelet, a nászéjszaka kábulatából alig kijózanodott ifjú nejének: ne haragudj, drá­gám... Igy fogyatkozott, így pusztította önmagát a haza, ugyanakkor így lett tele a világ magyarral, Portugáliától Kanadáig, Új-Zélandtól Puerto Ricó­ig. Másként is kisebb lett Magyarország, tudjuk jól. A trianoni, majd a párizsi nagy vágással. Nemcsak a magyarok lépték át a határt, hanem a határok is átléptek a magyarokon, akik ilyen­képpen akaratukon kívül kerültek más keretek közé. És most élünk, vagyunk, ki így, ki úgy, magya­rok, szórványokban és nemzeti kisebbségben, Királyhelmecen és Sidney-ben, Farkaslakán és Londonban, Szabadkán és Torontóban, Munká­cson és Párizsban. Meg természetesen az óhazá­ban, az anyaországban. Ki szegényen, ki gazda­gon, ki évtizedeken át küzdve puszta megmara­dásáért, édes anyanyelvéért, ki meg szabadság­ban, nem is sejtve, hogy valahol, egy másik kontinensen egy másik magyart éppen börtönbe vetnek, csak azért, mert jogaiért szólni merészelt. Magyarságunkon, közös kincseinken, népdalain­kon, a Mátyás királyokon, Zrínyi Miklósokon, Toldi Miklósokon, Petőfi Sándorokon, Nemecsek Ernőkön, Bartók Bélákon túl, a közös szellemi égbolton és mindazon túl, ami egybeköt bennün­ket, van valami, sajnos, ami eddig, pontosabban még a jelen pillanatban is elválaszt,: az, hogy alig, vagy egyáltalán nem ismerjük egymást. Nyugati, Kárpát-medencei, anyaországi magyarok. És eb­ben nem elsősorban a földrajzi távolságok játszot­tak közre, hanem, hogy rövid legyek, ama híres­hírhedt vasfüggöny. Mely leomlott ugyan, de mintha még mindig ott emelkedne magyar-ma­gyar között is. * * * A f\-ben rendezték meg először I / U a Magyarok Világkongresszu­-L y JĹä y sát, 1938-ban a másodikat, ak­kor hozták létre a Magyarok Világszövetségét, mely a közelmúltig a nyugati magyarok szerveze­te volt, illetve lehetett csak, a Kárpát-medenceiek saját és sajátos kisebbségi gondjait „megoldotta" a marxi-lenini-sztálini ideológia... Ötvennégy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy több napon át újra találkozzanak Budapesten, valamint Magyar­ország más városaiban a világ magyarságának, magyar szervezeteinek képviselői, szakmai fóru­mokon tudósok, írók, orvosok, történészek és más alkotó értelmiségiek. Főként ez utóbbiak, a szellem embereinek találkozói adnak nem ke­vés reményt most nemcsak a magyar-magyar megismerés és párbeszéd megkezdésére, illetve kiszélesítésére, hanem egy olyan információs csa­tornahálózat, valamint gazdasági, tudományos, kulturális együttműködés kialakítására is, mely egyként javára lesz minden magyarnak a nagyvi­lágban és az óhazában. BODNÁR GYULA KLAUS-ANTALL TALÁLKOZÓ Václav Klaus, a Cseh Köztársa­ság miniszterelnöke tegnap délelőtt Budapesten Antall József magyar miniszterelnökkel tárgyalt. Kétoldalú kérdésekkel foglalkoztak, főleg a csehszlovák föderáció esetleges széthullása utáni gazdasági kapcso­latokkal, a visegrádi hármak jövőjé­vel és konkrét kereskedelmi ügyekkel. Klaus egyébként egy napra láto­gatott el Budapestre. Josef Zielen ec, a nemzetközi kapcsolatok cseh minisztere, a kül­döttség tagja, megbeszélést folyta­tott Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszterrel. (Folytatás a 2. oldalon) KEZESBANK RIMASZOMBATBAN (Munkatársunktól) - Pavol Mikuš vezérigazgató és Gabriela Sedlá­ková, a kis- és középvállalkozók részlegének igazgatója tegnap ün­nepélyesen megnyitották a Szlovák Kezesbank rimaszombati kirendelt­ségét. Az 1991. szeptember 2-ától működő pozsonyi székhelyű bank­nak Szlovákiában ez a második ilyen képviselete. A Szlovák Kezesbank a kis- és középvállalkozóknak nyújt majd se­gítséget olyan formában, hogy a ke­reskedelmi bankok valamelyikénél felvett bankkölcsön 70 százalékáig vállal(hat) kezességet, így nem kell a vállalkozóknak ingó- és ingatlan vagyon-fedezetet igazolni. A kezes­bank főleg az idegenforgalommal, szolgáltatásokkal, termelői és keres­kedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozókat részesíti előnyben, de minden kérvényt megvizsgálnak és esetenként - ha az nyereséges vál­lakózást ígér - kivételt is tehetnek. A kezesbank területi kirendeltsé­gének a működési területe négy já­rásra - a Nagykürtösi, Losonci, Ri­maszombati és Rozsnyói - terjed ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy má­sokat elutasítanak. (polgári) TELJES KAPACITÁSSAL Tagnaptól ismét teljes kapacitás­sal üzemel a Jaslovské Bohunice-i atomerőműnek mind a négy blokkja. A 3. nagyjavítását szeptember 5-én kezdik meg, egyszersmind kicserélik a nukleáris üzemanyag egyhar­madát. Az energetikusok ebben az évben is rendszeresen, a tervezett időpon­tokban végzik a javításokat az atom­erőműben, amely az első félévben több mint 5 millió megawattóra villa­mosenergiát termelt. HOLNAPI SZÁMUNKBAN • idegenforgalom - Hogyan vállalhatunk munkát: külföldön. (Svájc) - Úthasználati díjak Európában • Miénk itt a tér -S. Forgon Szilvia az érsekújvári szlovákok népszavazási törekvéseinek járt nyomába

Next

/
Thumbnails
Contents