Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-13 / 190. szám, csütörtök

1992. AUGUSZTUS 13. KEREKASZTAL 6 AZ ÚJ SZÓ KEREKASZTALA AZ ÖNIGAZGATÁSRÓL - SOK SZEMSZÖGBŐL A közelmúltban kerekasztal-beszélgetést tartottunk szerkesztőségünkben az autonómiáról. Szakemberek segítségével próbáltuk tisztázni olvasóink előtt, mit is kell érteni az autonómia fogalma alatt, milyen típusú autonómiák vannak, milyenek a történelmi gyökereik és némi betekintést adtunk az európai gyakorlatba is. Az elmondottakból kiindulva ezúttal kerekasztal-beszélgetésünk témája a szlovákiai magyarság autonómia-, pontosabban önkorhiányzatigénye volt. Vendégeink: Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-képviselője, Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Sándor Eleonóra, a Magyar Polgári Párt Országos Választmányának tagja. Szerkesztőségünket a beszélgetésen Csizmár Eszter képviselte. A beszélgetés július 29-én volt. • A hazai magyar politikai pártok és mozgalmak nemzeti kisebbségünk jövőjét az önigazgatási jog érvényesítésében látják. Egyetértenek: olyan önkormányzati modellt kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a hazai magyarság részt vehessen az őt érintő ügyek intézésében, a kisebbségi társadalom életének megszervezésében. Kezdjük a beszélgetést talán azzal, mit értenek az egyes mozgalmak, illetve pártok az önigazgatás alatt. Duray Miklós: Az Együttélés minden vonatkozásban önkormányzatról beszól. Igaz, hogy az önigazgatás szó is használatos, de annak Inkább adminisztrációs tartalma van, m(g az önkormányzat egy olyan fajta megoldást előfeltételez, amely választott, legitim szervekre ós személyekre épül. Az önrendelkezésnek, hasonlóan, mint az autonómiának, általános értelme van, de specifikálható egyes nemzetek ós népek önrendelkezésére, lebontható területi önrendelkezésre is. Az önrendelkezés elvének az előtérbe kerülése emeli ós erősíti az önkormányzati elvet. Ha visszatekintünk a múltba, ez a kettő mindig is nagyon összefüggött ós csak a 19. században különült el egymástól. Ekkor vált ismertté az önrendelkezési elv mint olyan, és vált gyakorlattá az önrendelkezési jog formájában. Az önkormányzat pedig a polgári társadalom kiépülésével, a helyi önkormányzatok kialakulásával vált 'időszerűvé. Mi ebben az öszszefüggósben értelmezzük az önkormányzati elvet. Minél inkább előtérbe kerül Csehszlovákiában az önrendelkezési elv, mi ennek függvényében szorgalmazzuk a kisebbségek különböző formájú önkormányzatainak létrehozását. Csáky Pál: Az önigazgatás elvét alapvető alkotmányos elvként szeretnénk rögzíteni. Elsősorban kulturális ós oktatásügyi autonómiában, önigazgatásban gondolkodunk. Hogy melyik kifejezést használjuk? Ha az autonómia esetleg irritál valakit, akkor beszéljünk inkább önigazgatásról. Főleg azokat a területeket szeretnénk saját igazgatásunk alá venni, amelyek identitásunkkal függnek össze. Választási programunkban egyfajta területi önigazgatási elképzelés is szerepel. Attól tartunk, hogy Szlovákiában az új hatalom erősen centralizált államhatalmat épft ki, ós ezzel szemben az állampolgároknak létre kellene hozniuk saját döntéshozó ós végrehajtó szerveit. Egy decentralizált, alulról építkező elképzelésről van szó. A területi önigazgatás általunk szorgalmazott bizonyos elemei mintegy 70 százalékban fedik a nyugati típusú regionalista elképzeléseket és gyakorlatot, s az Európa Tanács megfelelő dokumentumaiból indulnak ki. Ezen felül mi azt szeretnénk, hogy a régiók között valamiféle kapcsolat alakuljon ki, a fejlődés következő szakaszában esetleg létrehozzuk a régiók valamilyen szervét. Az államhatalom lemonda'na bizonyos jogkörökről és azokat a régiókra delegálná. A régiókat a gazdasági ós egyéb természetes érdekek hoznák létre, tehát nem valamilyen mesterségesen meghúzott határok. Mi az állampolgárok ós az általuk szabadon megválasztott önkormányzatok kezdeményezésére épülő területi elrendezésben gondolkodunk. Sándor Eleonóra: A Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek körében az elmúlt két évben különböző autonómia-elképzelések születtek. Ezek közül kettő olyan, amely valóban a részletekig kidolgozott. Az egyik a vajdasági, a másik Magyarországon született meg, a Kisebbségi Kerekasztal szakértői dolgozták ki. Nem tagadjuk, hogy a Magyar Polgári Párt önigazgatási elképzeléseit ez az utóbbi tervezet inspirálta. Abból indultunk ki, hogy Szlovákiában egy olyan koncepciót kell kidolgozni, amely az összes itt élő nemzeti kisebbség számára elfogadható. Ha a kisebbségi önkormányzatról szóló törvény megengedő lenne, tehát felsorolná az átruházható jogköröket, akkor az egyes kisebbségek saját önszerveződésük mértékében tudnának ezek közül választani. Igy nem keletkeznének konfliktusok a legnagyobb létszámú magyar és a többi kisebbség között. Ennek az elképzelésnek a megvalósításánál nem a népszámlálási adatok, nem az arányszámok a mérvadóak, hanem pusztán az, hogy egy kisebbség mennyire tudja megszervezni önmagát, mennyi benne a feladatvállalás akarása. Egyetértek azzal, hogy az önkormányzat vagy autonómia bizonyos védekezés az állami centralizációval szemben, de az is tény, hogy az autonómia minden formája csakis egy olyan államkeretben működtethető demokratikusan, ahol a regionalizmus, autonómia, önrendelkezés elve nem csupán a kisebbségekre szorítkozik. Egyébként nem elég intézményekben, jogkörökben gondolkodni, fontos, hogy ezek valóban mentesek legyenek az állami befolyástól. Szükség van ugyanakkor egy demokratikus kontrollra ezen intézmények ós pénzforrásaik felhasználása felett. , • Mi lenne az a fórum vagy szerv, amely egyeztetné az elképzeléseket és a későbbiekben más funkciókat is gyakorolna? Csáky Pál: El kellene kerülnünk, hogy ebben a kérdésben a pártok véleménye kizárólagos legyen. Létre kell hozni egy olyan mechanizmust; amelyben érvényesül a pluralizmus, de ugyanakkor képes megfogalmazni a csehszlovákiai magyarság közös érdekeit is. Többször bíráltam az utóbbi időben többpártrendszerünket. Félreértés ne essék, nem azért mert van, hanem azért, mert nem működőképes. Elméleteink kifelé nem mindig azonosak ós az eltérő nézetek gyakran ütik egymást. Ezért a pártoknak létre kellene hozniuk egy egyeztető szervet, amely a későbbiekben egy magasabb szintű döntéshozó szervvé alakulna. Ezt nevezhetnénk kisebbségi tanácsadó testületnek, majd regionális parlamentnek. Sándor Eleonóra: Ez bizonyos mértékben összhangban van az országos önkormányzatokról kialakított elképzelésünkkel. Azért eltérések is vannak. Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy az országos kisebbségi önkormányzatnak külön választások útján kell létrejönnie, nem tudjuk elfogadni azt az elvet, hogy a parlamenti képviselők automatikusan tagjai lennének. De ez részletkérdés, amiben meg tudnánk egyezni. • Érintették az önkormányzat létrehozásának társadalmi feltételeiL Elképzelhetetlen a kisebbség önszerveződése a demokrácia, a jogállamiság megléte nélkül, de a többségi nemzet szolidaritására is szükség van. Nem kevésbé fontos, hogy a kisebbség ki tudja nyilvánítani közösségi akaratát. Ebben nagy szerepük van a pártoknak. Véleményük szerint elérhető konszenzus ebben a kérdésben? Sándor Eleonóra: Nem tartom kizártnak, bár meg kell mondani, hogy azt a fajta regionalizmust, amely az MKDM ós az Együttélés programjaiban szerepel, nem tekintem járható útnak a kisebbségi önigazgatás megoldásában. Azzal a következménnyel járna ugyanis, hogy a jelentős magyar szellemi centrumok, elsősorban Dél-Szlovákia városai kirekesztődnének a regionális önkormányzatból. Ami a közakarat megnyilvánulását illeti, ez nagyon bonyolult probléma. Tavasszal a Szlovák Statisztikai Hivatallal egy közvóleménykutatást végeztettünk, és a megkérdezetteknek — mind magyar nemzetiségűek voltak — csak 4 százaléka támogatta a területi autonómiát. Ebből önmagában nem vonhatók le messzemenő következtetések. Nehéz azonban arról beszélni, ki fejezi ki a közakaratot és hogy hogyan állapítható az meg. A modern politikai pártok nem egészen úgy működnek, hogy a közakaratot fejezik ki. Inkább a saját elképzeléseikhez mozgósítanak „közakaratot". A kisebbségi szellemi élet reprezentánsai kénytelenek lesznek megegyezni valamilyen modellben, mert egy ilyen kérdésben, amelynek nagyon bonyolult a politikai és a szakmai vetülete, nehéz felmérni az ún. közakaratot. Csáky Pál: Én látok lehetőséget az együttműködésre, ós arra is, hogy valóban egységes elképzelés alakuljon ki. Az Együttéléssel kötött koalíciós szerződésünk értelmében egy szakember-csoportot hoztunk létre, amely már dolgozik. A közeljövőben szükség lesz a már említett egyeztető fórumra, ahol kialakulhatna az egységes elképzelés. Szerintem az elméleti munkába be kell kapcsolódnia a Magyar Néppártnak ós a Magyar Polgári Pártnak is. Valóban konszenzusra kell törekedni, éppen úgy, mint később a regionalizmus kialakításában. Ami a regionalizmussal kapcsolatos előbbi kifogásokat illeti, szerintem egy önigazgatási forma sem jelenthet a jelenlegi állapothoz képest visszalépést, vagy bárki számára hátrányos helyzetet. Beleértve a szórványban élő magyarságot és a magyar többségű területeken élő szlovákokat is. A modellnek számunkra is megfelelő megoldást kell találnia. • Több formája van az önkormányzatnak. Ezzel kapcsolatban némi eltérések fedezhetők fel programjaik között. Míg az Együttélés és az MKDM megemlíti a területi autonómiát is, az MPP ezzel nem foglalkozik. Az utóbbi időben éppen a területi autonómia igényének felvetése váltott ki nagy visszhangot. Duray Miklós: A területi autonómia kérdését egy ember, Bugár Béla vetette fel. Valószínűleg egyéni akció volt, senkivel sem egyeztette ezt a lépést. Mi mindig is önkormányzatról, az önkormányzat különböző formáiról beszéltünk. Elsősorban azt kell tisztázni, mit is jelent az autonómia. Van államjogi, filozófiai sőt pszichológiai értelmezése is. Jó lenne a legáltalánosabb értelmezésből kiindulni, ós ha a politikai formáira gondolunk, maradjunk az önkormányzatnál, mert az sokkal pontosabban megjelöli azt, amit elképzeltünk. A területi önkormányzat egy sajátos formája az autonómiának. Mi egy olyan általános, önkormányzati formát keresünk, amely a szórványkisebbségtől kezdve a tömbben élőkig mindenkinek megfelel. Ezt keressük a többi kisebbséggel együtt ós ha sikerül konszenzusra jutni, feltehetően négy területre fog vonatkozni. A kultúra intézményes formájára, az iskolaügyre, az információra ós a nyelvhasználatra. Ezekben a kérdésekben kell először tisztán látni ós csak azután lehet tovább lépni, esetleg az egyik kisebbségre mért speciális önkormányzatot meghatározni. Sándor Eleonóra: Csak meg tudom erősíteni, hogy Duray Miklós már több fórumon tiltakozott az ellen, hogy az ő elképzelésük területi autonómiáról szólna. Az úgynevezett regionális önigazgatás nem azonos a területi autonómiával. Az ilyen típusú regionális önigazgatással kapcsolatos félelmeimre már utaltam. Egyrészt a területi autonómiát az jellemzi, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyek ott érvényesek. De egy ilyen terület körülhatárolása nem lehet az önkormányzati választások függvénye. Zavar az a kitétel is, hogy a nemzetiségek képviselete a helyi önkormányzatokban arányos legyen Ez a délszlovákiai magyarság egy részét kirekesztené az önszerveződósbői. A nemzetiségi arányok mindenkori betartása az önkormányzatokban és a regionális önszerveződés két egymást kizáró elv ós nagyon hátrányos lenne a magyar kisebbség számára. Csáky Pál: Az MKDM programja hosszabb távon valóban területi önigazgatásban is gondolkodik. Elképzeléseinket néhány nyugati példa ós a vajdasági magyarok koncepciója befolyásolta. Amikor erről a témáról beszélünk, tudatosítani kell, hogy egyszeri megoldás nem létezik, fejlődési szakaszokból álló utat kell megtenni. Egyértelmű választ tudok adni a kérdésre, miért kellett az elképzeléseket most felvetni. Első önigazgatási tervünket már egy éve kidolgoztuk, ós mind a két parlamentben előterjesztettük. A belpolitikai történések felgyorsulásával ós Szlovákia önállósulási lehetőségével kapcsolatban úgy éreztük, hogy elképzeléseinket hozzá kell igazítani az új fejleményekhez. A jelenlegi kormányzó párt lépéseivel kapcsolatban számos kifogásunk lehet. Nem biztos, hogy erőnk lesz ahhoz, hogy elképzeléseinket megfelelő szinten át tudjuk ültetni az alkotmányban, vagy akár a törvényekben. Ugyanakkor Szlovákia esetleges önállósulása egy olyan politikai helyzetet teremt, amelyben a szlovákiai magyarságnak hallatnia kell szavát. Egyetértek a nézettel: ebben a kérdésben előbbrejutásunk alapfeltótele az, hogy le tudjuk tenni elképzeléseinket az asztalra. Szerintem a Magyarország határain túl élő többi magyarhoz viszonyítva, mi erős lópáshátrányban vagyunk. Nagyon jó, hogy végre elkezdtünk a kérdésről együtt gondolkodni. Úgy gondolom, hogy Szlovákia várható önállósulása egy olyan helyzetet teremt, amikor külpolitikai szinten is prezentálni kell elképzeléseinket. Duray Miklós: Nem vagyunk lépéshátrányban, állapotunkat az adott terület politikai állapotához kell mérnünk. Más a jugoszláviai, a romániai, az ukrajnai ós a szlovákiai fejlődés, a politikai koncepciókat nem lehet egy nevezőre hozni. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk a szlovákiai valósághoz mérten felkészülve. A másik dolog, hogy meg kell találni azt a megoldást, amely minden kisebbség számára elfogadható. Ez nem jelenti, hogy nem kell keresni a speciális formákat, például azt, ami a „horvátoknak, a németeknek, vagy a lengyeleknek, ruszinoknak felel meg. Ezt a kisebbségeknek külön-külön kell megfogalmazniuk. Közösen kell viszont elérniük egy olyan elv elfogadását ós az alkotmányba való beillesztését, amelytől el lehet majd rugaszkodni a speciálisabb megoldások felé. Úgy gondolom, a következő lépés sem a területi autonómia lesz, hanem olyan regionális önkormányzatoknak a kialakítása, amelyeken belül elkezdhet működni az a rendszer, mely a helyi viszonyoknak megfelelően fogja rendezni a kisebbségek helyzetét. Ezekbe már be lehet vinni olyan elveket is, amelyeket országos viszonylatban nehéz lenne megvalósítani. Sándor Eleonóra: Megemlítették azt az alkotmánytervezetet, amelyet az Együttélés ós az MKDM még az elmúlt választási időszakban nyújtott be a szlovák parlamentben. Azt hiszem, az jól példázza, hogy a szakmai felkészülést illetően a szlovákiai magyarság jelentős lépéshátrányban van. Ennek a tervezetnek egy súlyos hibája van: összekeveri az önkormányzati elemeket az államhatalom decentralizációjával. Vagy önkormányzatban gondolkodunk, amelynek'megvannak a saját jogkörei ós saját végrehajtó szervei, vagy abban, hogy la központi államhatalom szerveibeií|, az állami hivatalokban próbálunk úgynevezett kisebbségi funkciókat kialakítani, ós így befolyásolni a döntéshozatalt. A két elv nem keverhető össze, s ennek az alkotmánytervezetnek éppen ez volt a hibája. Végül is jó, hogy egy kis lélegzetvételhez jutottunk ós van időnk továbbgondolni a dolgokat. Duray Miklós: Tervezetünk nem tért el attól a valóságtól, amiben élünk. A valóságot tükrözte, csakhogy ez a valóság is eklektikus. Én nem tartom elfogadhatatlannak, hogy két rendszerben, tehát helyi ós regionális önkormányzatban, vagy az ezek keretében megvalósuló kisebbségi önigazgatásban ós a kormányzati ós törvényhozói szinten is létrehozandó elemekben gondolkozzunk. Ez a kettő nem zárja ki, inkább erősíti egymást. Szlovákia esetében különböző népcsoportokról van szó, amelyek különböző területeken élnek. Az állam politikáját ebben a kérdésben általános szinten is össze kell fogni ós ez csak kormányzati közegekben képzelhető el. Csáky Pál: Nekem is reagálnom kell erre. Nem keverjük össze az önigazgatás öntörvényű szerveződését és az államhatalom bizonyos fokú decentralizálását. Ám, miért kellene ezeket elszigetelten kezelni, amikor közlekedő edények formájában összefüggnek. Nem tartozom a tervezet kidolgozói közé, így kívülállókónt mondhatom: valószínű, hogy vannak hiányosságai, de ezek közül néhányat felismertünk és az alkotmánytervezet nyilvános vitára került változata már a javított tervezetünket tartalmazta. Sándor Eleonóra: Én kitartok amellett, hogy a kormányzatban létrehozandó pozíció ós az önkormányzat két egymást kizáró elv. Ha elfogadnánk a két elv kombinációját, ez rendkívül súlyos alkotmányjogi problémákat vetne fel, például a kinevezési, ellenőrzési jogkörrel stb. kapcsolatban. Duray Miklós: Ez valóban nehéz probléma. A kérdés az, hogy a legmagasabb szinten hogyan lehet megfogalmazni ós körülhatárolni a pozíciókat. Ennek ellenére az elképzelés nem elvetendő. • Az előbb elhangzott, hogy van időnk. A szlovák alkotmány viszont már készül, ebben a hónapban valószínűleg el is fogadják. Van lehetőség arra, hogy az önigazgatási elképzelések bekerüljenek az alaptörvénybe? Duray Miklós: Nem volt eddig alkalmunk tenni ennek érdekében. Megítélésem ~sri zepén érik meg a; benyújtására. Én < nek függvényébe vagy sikertelensói mennyire tudunk I elsősorban a kc csoportosuló erők nak a lététől vagy Az alkotmánytervs ra egyértelműen hogy nincs akarat tökéletesebb java: hatjuk, az még hogy nagyobb les; Sándor Eleonc tam, hogy van ide mert nincs kétséc ebben a választás lönösebb változás nyokban nem ke van idő arra, hogy álljunk elő, amely védhető ós megc közvéleményt is I ennyi idő alatt. • Számos nyi szágban eredméi sül a kisebbsége Több modellt is nyilván ezek kon ne számításba. Ö lekednek az egye Sándor Eleon hogy főleg az ... XC kozataiban, egyre rqpel Dél-Tirol, an rťiodellek közül a szabbnak tartok, szélyét hordozza szigorú kvótarenc érvényesül. Példái lakások ós a mun; sakor is egy szi; arányszámot tartai deli Dél-Szlovákiá hatatlan. Sok bu nem biztos, hogy dél-szlovákiai mac a többi kisebbségr Csáky Pál: Ma> tek egyet azzal, ez a modell lenni Nem állítom, hogy nikusan át kell v kell eldöntenünk, mi a legmegfelelői; példát, igenis, töb

1 követendőnek tartc Duray Miklós: / ni, hogy ami az ec elfogadható, az n egy másikban is dást ismerünk Eu a finn, a svéd, a I roli modellt, a mi vénytervezetet ós sebbségi törvényt goldás egy a J ott h abban a közégbe ahol született. T dél-tiroli megoldás át minden elem olyan eleme van/ ható lenne nálunk, múlik, hogy mit ós saját feltételeink k Több olyan példát ni, ami számunki hasznosítható. Pé gok Svédországba ban. Olyan kedve; zák a nem többsé lyent mi, szinte el zelni. Kányádi J hogy szeretne Fin lenni, mert akkor érezné magát, min mániában. A belgi dig bizonyos fajta vannak felruházva szerződéseket köt jelenti, hogy átvel zat külkapcsolati j tországgal egye szerződéseket köi kötelező érvényűé kormányzat nem kivéve azokat az < ellenkeznének a Dél-Tirol kapcsán kell felemlíteni, a messzemenő nen zásai vannak: ez talmi státusz* a < kel összefüggést teg olyan eleme megoldásoknak, még nem is fogla