Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-09 / 160. szám, csütörtök

1992. J ULIUS 10. . ÚJSZÓ. GAZDASÁG 6 Minden esztendőben elérkezik az ideje. Kezdődik az őszi árpával, a repcével, a takar­mányborsóval, majd folytatódik a tavaszi árpával és a búzával. Egy-két évtizede már úgy vagyunk vele, hogy éljünk akár falun, akár városon, többségünk akkor veszi észre, hogy aratnak, ha az újságok címoldalain megszaporodnak az aratási tudósítások, ha a tévé ké­pernyőjén estéről estére gabonatáblában köröző kombájnokat látunk. Ha kedvez az idő, egy-egy gazdaságban néhány nap alatt végeznek a gabonabetakarítással, ha esők szakít­ják meg a földműves számára minden gépesítés ellenére máig is embert próbáló munkát, akkor hosszú hetekig elhúzódhat, nem utolsósorban a földhöz közel állók idegeit próbára téve. Vajon a megváltozott gazdasági körülmények között mi minden teszi még próbára a gabonatermelő idegeit? Vajon a felvásárlók felkészültek a termés fogadására? Vajon a bú­zatermelő — legyen az nagyüzemi vagy magángazda — megkapja terméséért a garantált árat? — sorjáznak a kérdőjelek. Összeállításunkban — ha nem is maradéktalanul — mun­katársaink segítségével ezeket próbáljuk megválaszolni. KOMBAJN ES TEHEN Aki korszerűt akar látni, az a ga­bonabetakarítás napjaiban látogas­son el a Bojničkyi Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt. háza tájára. Arra a gabonaföldre, ahol éppen aratni fognak. Munka közben itt olyan kombájnokat vehet szemügy­re, amilyeneket korábban csak rek­lámkiadványokban csodálhatott meg. Az „E" ötszáztízegynéhányasok­hoz szokott szemnek már sajátos formájukkal is feltűnő masinák dán gyártmányok, a Kessey-Fergusson névre hallgatnak. A nagyobbra mé­retezettek gyári jelzése MF-38, míg kisebb testvéreiké D-7500. Az előbbi közel ötmillió koronába kerül, gyen­gébb változatáért pedig megközelítő­en az összeg felét kell lecoltolni. Micsoda könnyelműség és pazar­lás, ennyit adni egy kombájnért, és egyáltalán, honnan futja Bojničkyn ilyen drága gépekre, amikor máshol még a fizetésekre is alig jön össze a pénz? — kérdezik bizonyára többen. A pénzzel kapcsolatosan csak any­nyit, hogy Bojničkyn már két évvel ezelőtt rátértek arra a jövedelme­zőbb útra, amelyen — helyenként még mindig keserű szájízzel — az év végén indulnak el a mezőgazda­sági szövetkezetek. Ami pedig a pazarlást illeti, nos ez sem egyértelmű. Dušan Piňák műszaki menedzser szerint ez olyan eset, amikor a drágább az olcsóbb. Itt van például az MF-38-as. Tíz óra alatt húsz hektárt tud learatni, míg az E-514-es azonos idő és feltételek mellett 7-8 hektáros teljesítményre képes. A dán gép óránként 25 liter üzemanyagot fogyaszt, míg „német" testvére ennek megközelítően a fe­lét. Az előbbi kombájn az utóbbihoz viszonyítva tehát minden x-dik hek­tárt üzemanyag „nélkül" aratja. Eh­hez hozzá kell számítani egy további nagy tételt, a munkaerőt. Tavaly, amikor a dán gépeket először állítot­ták csatasorba, a korábbival szem­ben negyednyi arató is győzte a munkát. A mezőgazdasági és kereskedel­mi rt.-ben ilyen komplex szemlélet­mód érvényesül, s nemcsak az ara­tásban. A tehénállomány biológiai ja­vítására például 1,8 millió koronát fordítottak. A beruházás után a je­lenlegi 2,5 millió literes évi tejterme­lés úgy emelhető 3,5 millió literre, hogy az állományt 620 darabról 450­re csökkentik. A kevesebb tehén mellé kevesebb gondozó kell, a ke­vesebb száj kevesebbet fogyaszt, nem kell tehát annyi takarmány... Két év alatt megtérül az összeg, s ráadásul a tej minden literjén a je­lenlegi ötven fillér helyett megközelí­tően egy koronát fognak keresni, (gy kerül egymás mellé két távoli foga­lom, a gabonakombájn és a fejőste­hén. Nem az aratásban, hanem a bojničkyi számtanban. -f­KÉMÉNDI ESÉLYLATOLGATÁS KÉNYSZERBŐL CSAKNEM BIOTERMELÉS — Kis túlzással azt is mondhat­nánk, hogy a gabonatermelésben az idén már áttértünk a biotermelésre, bár erre a lépésre a körülmények kényszerítettek bennünket — tájékoz­tatott kissé tréfásan Tóth Kurucz And­rás, a Kéméndi Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke, mikor az aratás előtti esélyekről érdeklődtem. — A mezőgazdaságban uralkodó nehéz gazdasági állapotok miatt szö­vetkezetünkben már két éve egyre ki­sebb adagokba kerül műtrágya a föl­dekre, ez a csökkenő tendencia lehet, hogy az idén még nem mutatkozik meg a terméseredményekben, mivel a talaj tápanyagkészlete kitarthat egy ideig, de hosszú távon ez mindenkép­pen éreztetni fogja hatását — kapcso­lódott a beszélgetésbe Meiecske Jó­zsef agronómus. — Tavaly például a szükséges vegyszer- és műtrágyaa­dagnak csupán csak a kétharmadát tudtuk kijuttatni a vetésekre, ennyire futotta lehetőségeinkből. A három szomszédos falu (Ké­ménd, Kőhídgyarmat és Kicsind) ha­tárát egyesítő szövetkezet csaknem 700 hektáron búzát, több mint 300 hektáron pedig tavaszi árpát termeszt. Az előző években a környező szövet­kezetek átlagához közelítő hozamokat sikerült elérniük, az idei esélyeket ille­tően azonban elég nagy a bizonyta­lanság. — A növényzet fejlődése szem­pontjából csupán a májusi szárazság okozott egy kis gondot, a június eleji esőket két héttel korábban vártuk. Azonban még így is jól jött, s a nö­vényzet fejlődése megfelel a vegetáci­ós időszaknak. A termés átlagosnak ígérkezik, viszont azt nem tudjuk megállapítani, vajon a csökkentett tápanyag-utánpótlás milyen mérték­ben hatott vissza a terméshozamokra — vélekedett Meiecske József. Az idei aratásra 11 kombájnnal ké­szülnek. Hál'lstennek megszűnt az a fajta versengés az aratás során, hogy ki kezdi a legkorábban, illetve ki fejezi be leggyorsabban a kenyérnekvaló betakarítását, ők majd akkor kezdik az aratást, amikor a gabona érettsé­ge, nedvességtartalma optimális lesz, hiszen a túl korán levágott, magas nedvességtartalmú szemek utólagos szárítása jelentős energiaráfordítást igényel. Napjainkban pedig az ener­gia, akárcsak az idő, pénz. Méghozzá nem is kevés. Az aratás kezdetére minden bi­zonnyal elkészül az új gabonatároló­juk is, amely révén vélhetően sikerül enyhíteni a szorító értékesítési gondo­kon. Azzal számolnak ugyanis, hogy saját raktárkészletük növelésével a gabonát később valamivel kedvezőbb áron tudják majd eladni. A gabonaá­rakról az elnök és az agronómus is úgy vélekedett, hogy azokat az idén már a kereslet és kínálat törvényéhez igazodva szabják meg. Magasságu­kat illetően nincsenek illúzióik. Várha­tóan a tavalyi szinten fognak mozog­ni. A kéméndiek úgy tartják, hogy az idei termést annak adják majd el, aki a legtöbbet kínálja érte. Ez a szemlé­let nem meglepő a jó ideje válsággal sújtott ágazat termelői részéről, bár amint mondták, az élelmiszeripari bú­zával valószínűleg az idén sem lesz gond. — Az idei termés megalapozásakor a ráfordítások csökentésével próbál­tunk lefaragni valamit a költségekből, és így talpon maradni — összegezett az agronómus. — Azt tudjuk, mit vol­tunk kénytelenek kihagyni, abban, hogy ez nem hat majd ki komolyab­ban a hozamokra és a minőségre, már csak bizakodhatunk. A kéméndiek példája valószínűleg nem egyedi eset az országban. Ez a fajta bizonytalan bizakodó hangulat jellemzi napjainkban számtalan mező­gazdasági szövetkezetben az aratás előtti hangulatot. -tszl­MAGANFELVÁSÁRU HELYET KÉRNEK ÉS KAPNAK •i Tavaly még csak jósolták, jelenleg pedig már valóság. Megszűnt a me­zőgazdasági terményfelvásárló válla­latok monopolhelyzete. A gabona és más mezei termények értékesítésé­ben helyet kérnek és kapnak a ma­gánvállalkozók, illetve egyesületeik. Ilyen a mezőgazdasági termények, el­sősorban a gabona megvételére ós eladására létrejött egyesülés az ér­sekújvári Agrotrans, amelyben Štefan Benko és Andrej Hlavička magánvál­lalkozók érdekeltek. Aki a mezei mezőgazdasági termé­nyek átvételére szakosodott vállalatok jellegzetes szimbóluma, a gabonasiló szerint keresné a Benko-Hlavička por­tát, az nem járna sikerrel. Azért nem, mert bár mezei termények forgalma­zásával foglalkoznak, egy miniraktár nem sok, de egyelőre annyi sincs a tulajdonukban. Tároló, siló csak a tá­volabbi jövőkép része, előbb meg kell rá keresniük a pénzt. Azzal a keres­kedelmi tevékenységgel, amit most folytatnak. • Raktár nélkül, egyetlen, néhány négyzetméteres irodával, telefonnal és telefaxszal lehet valaki mezőgaz­dasági termények forgalmazására szakosodott vállalkozó? — Lehet, ráadásul sikeres — felel­te határozottan Štefan Benko. — A mezőgazdasági üzemek többségének van utókezelő központja és raktára, ahol a gabonát és más terményeket tisztítás és szárítás után tárolni tudja. AZ igazi problémát és nehézséget az elfogadható áron való eladás jelenti. Ehhez széles körű kapcsolatokkal rendelkező menedzser kell, aki a ter­melő számára felhajtja a vevőt, illetve fordítva, megkeresi a vásárló igényé­nek megfelelő árut. Mi ezt csináljuk. Megkeressük azt, aki megveszi a me­zőgazdasági üzem raktáron álló ga­bonáját, lucernalisztjét, granulált ta­karmányát, burgonyáját, zöldségét, gyümölcsét, illetve felkutatjuk, hogy hol van raktáron olyan termék, amit rendelőnk igényel. Például kompo­nens a takarmánykeverékbe. Azért említem ezt, mert egyre több mező­gazdasági üzem már maga készíti a takarmánykeverékeket, és vállalkozá­sunkban a komponensek vétele-adá­sa mind nagyobb tétellel szerepel. • Ezek szerint a magángazda, aki­nek nincs utókezelő berendezése, raktára, kiesik érdeklődési körükből. — Szó sincs róla — tiltakozott Andrej Hlavička. — Éppen fordítva, máris a magángazdák egész sorával állunk kapcsolatban. Az együttműkö­dés általában ingyenes tanácsadás­sal kezdődik. Megbeszéljük a gazdál­kodóval, hogy mit szeretne, tud és ér­demes termeszteni, amire van keres­let. Esetenként a termés értékesítésé­re előzetes szerződést kötünk. Ha igényli az illető, megkeressük azt a mezőgazdasági üzemet, amelyik vál­lalja, hogy terményét utókezeli és eladásig elraktározza. Nemcsak a magángazdákkal működünk együtt, hanem a nem gazdálkodó földtulajdo­nosokkal is. Ha a tulajdonos kéri, eladjuk gabonáját, amit bérleti díj el­lenében kapott. Elmondták, értékesítési szerződé­seikben csak a mennyiség a kötelező tétel, az ár csupán tájékoztató jellegű. Ezt az eladás előtt 10-14 nappal vég­legesítik, az éppen érvényes piaci árakkal összhangban. Mivel e gyakor­lat lényegében azonos a mezőgazda­sági terményfelvásárló vállalatok, il­letve részvénytársaságok gyakorlatá­val, érdekelt, melyek azok az elő­nyök, amelyek révén a magánvállal­kozáson alapuló terményfelvásárlás és eladás helyet kér és kap az eddi­gi szigorúan vállalati érdekeltségű piacon. Egybehangzó véleményük szerint az első és legfontosabb, hogy min­denkori árajánlataik az eladó számá­ra „érdekesebbek" legyenek. Magya­rán szólva, azonos termény azonos egységéért többel fizessenek. E több­letet, mivel a vevő drágábbak, ésszerű reskedelmi tevéken vesebb személy, n — kell kigazdálkodr került. Aki általuk ai tonnánként két-háro bet kapott érte. íratlan törvény eladó és vevő, aki á töt t, elégedett legyei maradjon olyan érz mény minősége, pé kértartalma nem oly adásvételi szerződéi Egyértelmű előnyük, tizennégy napon bell gyenlítik, sőt az is pénzzavarba került gondját azonnali pé dották meg. Az Agrotrans rövi nap alatt komoly vál ki magát, de a siker munka áll. Különöse kiépítése igényel sol kozásunk előtt négy ország útjait járták, kerestek. Pénteki n tünk, mégsem' rész henőre. Szombaton kolíni vevőt várták, vehesse az árut, eg lük pedig vasárnap jelentkezve. Többletmunkát j< adásvételi szerzőc előtt a terményből s kül mindig ők veszik dik elemzésre a vev lenére előfordult, ho< azonos a tömeg mir fut a reklamáció. H akkor este indulnak kezdenek levelezg azonnal és személy problémát. Azért, rm ezt várja tőlük és íg\ lettársuknak. A SZÖVETSÉGI PIACSZABÁLYOZÁSI ALAP TANÁCSKOZÁSAI CSAK AZ ÉLELMISZERIPARI Bl Június 22-én Židlochovicében tartotta soronkövetkező tanácskozását a Szö­vetségi Piacszabályozási Alap Tanácsa. A tanácskozás legfontosabb témájáról Podstránsky Vladimíltől, az alap tanácsának tagjától kértünk tájékoztatást. • Mint ismeretes, közvetlenül az aratás megkezdése előtt a gabonapi­ac helyzete volt a tanácskozás fő té­mája. Született-e megállapodás az idei gabonafelesleg felvásárlása ügyé­ben, s melyek e döntés legfontosabb szempontjai? — A Szövetségi Piacszabályozási Alap Tanácsának legutóbbi ülésén va­lóban a gabonafelvásárlás időszerű témái szerepeltek az ülés napirendjén. A tavalyi év tapasztalataiból kiindulva meghatároztuk a kenyérgabona-feles­leg intervenciós felvásárlásának rend­szerét, valamint jóváhagytuk az 1991. évi termésből származó gabona piac­szabályozási célokra történő felvásár­lásának alapelveit. Döntés született ar­; ról, hogy az idei kenyérgabona-feles­leg intervenciós felvásárlását 3 ezer koronás tonnánkénti áron biztosítja az alap. Az előzetes felmérések szerint az országban mintegy 500 ezer tonna gabonafelesleg várható, ennek felvá­sárlására az alap kialakította a megfe­lelő pénzügyi kereteket. Az esetleges túlkínálat sem okozhat különösebb problémákat, mivel elegendő eszköz­zel rendelkezünk. • Mi lesz a többi termény sorsa? — Egy korábbi döntés értelmében az idén intervenciós felvásárlás céljai­ra csupán az, élelmiszeripari búza át­vételét tervezzük, a többi gabonanö­vényt ez a rendelkezés nem érinti. • Hogyan történik majd a búzafe­lesleg felvásá rlása? — A megszokott módon, gabonafel­vásárló vállalatok révén. A Szövetségi Piacszabályozási Alap Csehországban a prágai Agropolt, Szlovákiában pedig a pozsonyi Poľnonákup Karpaty rész­vénytársaságot bízta meg a felvásárlá­sok koordinálásával. Hangsúlyozni kell, hogy a felvásárlók a búza átvételét nem köthetik más feltételekhez, mint az alapelvekben lefektetett minőségi köve­telményekhez, tőleg nem más áruk ela­dásáért cserébe. (A minőségi követel­ményeket az alábbi táblázat tartalmaz­za.) Az intervenciós felvásárlások július 1-jén kezdődnek és vélhetően október 31-ig tartanak. Az elszámolás dekádok szerint történik majd. A koordinátorok az átvett gabonáról szóló bizonylatokat benyújtják a Szövetségi Piacszabályo­zási Alaphoz, s az közvetlenül a terme­lők számlájára utalja át az átvett gabo­náért járó összeget. • Képesek lesznek a gabonafelvá­sárló vállalatok ezt a túlkínálatot meg­felelően tárolni? — Ennek megoldása érdekében is történtek már lépések. Az alap jóváha­gyásával folyamatos^ búza exportja, így az nek időpontjára mind. gendő raktárkapacitái kezésre. • Miről volt még s. son? — A tanácskozásé körébe tartozó szarv felvásárlás időszerű I vitattuk. Információinl szarvasmarha Wásá intézkedések ellenért kenőmentesen. Kiset szaélések is történte bölése érdekében ez cenceket már csak k< meg az exportőrökké son egyébként határo negyedévben felvásá marha és tej mennyis • Köszönöm a tájé, A piacszabályozi ténő élelmiszeripa sárlásának minőst nyei: nedvességtartalom tömegsúly adalékok szennyezettség nedves sikértartalom Habbgerg-szám színváltozások Kinek mi kinek látván Mély Gábor ké Gombai ÁHamí határában készi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents