Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-01 / 153. szám, szerda

iÚJSZÔM MOZAIK 4 SZERETETSZOLGÁLAT KOMÁROMBAN JOBB ADNI, MINT KAPNI SZLOVAKIABAN IS SZELLEMI VILÁGMÁRKA AZ ENERGETIKÁBAN 1992. JÚLIUSI. w ÉVFORDULÓ KEVESEBB SZÍN A művészi tehetség még önmagában véve - kibontakozásának teljében sem — azonos a maradandósággal. A száz évvel ezelőtt született Jean Lurcat-t is - aki orvosnak készült, de festeni tanult - a piktúra tehetséges művelőjeként legfeljebb a kutatók és a különcök tartották volna számon. S számukra, az alkotásokon kívül alighanem az a művészettörténeti tény nyomott volna sokat a latban, hogy Lurcat az első világháború idején Picasso és Apollinaire baráti köréhez tartozott. Egyébként több lexikon róla készült szócikke elsősorban ezt emeli ki - minthogy a modern művészet e két említett nagyjával együtt részt vett a háborúellenes mozgalomban. Jean Lurcat neve azért mégis másként vált ismertté - az iparművészetben játszott felfedező és újjáteremtő szerepe révén. Ismeretes, hogy Franciaország melegágya volt a díszítőművészet sajátos ágát, a kárpitkötést felvirágoztató törekvéseknek. A rokokó eluralkodása idején a manufaktúrákból kikerülő faliszőnyegek színpompájához több mint 400 színárnyalatot tudtak felhasználni. A szakmai jártasság és tökély azonban egyre inkább a művészi eredetiség elsorvasztásával járt együtt. A huszadik század elejéről származó megújítási kísérletek kudarccal végződtek, mert a már kitaposott úton haladtak tovább - eredeti művészi alkotások, ezúttal avantgárd művek puszta másolásával próbálkoztak. S ekkor „lépett színre" Jean Lurcat Felismerte, hogy a színárnyalatok zabolátlan tobzódása jelenti a fő gondot. A színek és a felhasznált anyagok értelmezésének messzemenő szabadságához ragaszkodva, alig tucatnyira csökkentette a felhasznált árnyalatokat, mígnem szinte a teljesen tiszta tónusok mellett kötött ki. Ez az út gyümölcsözőnek bizonyult. Jean Lurcat jóvoltából a kárpittervezés visszanyerte azt a sajátosságát, amely ezt a díszítőművészetet megilleti. (Szemak) NYÁRI BÖJT (Munkatársunktól) - Nem árulunk el titkot, ha olvasóink előtt nyíltan szólunk a lakosság elég szomorú egészségi állapotáról, az életkor rövidüléséről, a szív-, érrendszeri és onkológiai betegségek gyakori előfordulásáról. A szakemberek évek óta figyelmeztetnek az egészségtelen életforma, a rossz étkezési szokások káros hatására. De milyen az ember? Addig, amíg nem betegszik meg, nem törődik azzal, hogy mit, de azzal semí mennyit eszik. Pedig érdemes volna okosan táplálkozni - hangsúlyozták a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón a Csehszlovák Vegetáriánusok Uniójának képviselői. - Azt szeretnénk, ha minden év július elsején hazánk valamennyi lakosa csökkentené, illetve teljesen mellőzné a húsfogyasztást. Július elsejét csehszlovák húsmentes napként kívánjuk népszerűsíteni - tájékoztatta az újságírókat Peter Čižniar, az unió szlovák bizottságának elnöke. Felhívta a figyelmünket arra is, hogy a mai napon lehetőleg ne cigarettázzunk, ne fogyasszunk alkoholt, s engedélyezzünk magunknak egy kis egészséges testmozgást. A vegetáriánusok a „mindenevőktől" nem azt várják, hogy azonnal álljanak át az egészségesen, korszerűen táplálkoz'ók táborába, hogy változtassanak életfilozófiájukon. A lakosokat arra kérik csupán, hogy ma ne egyenek húst. Nem tagadták viszont, bíznak abban, hogy ha az e|ső húsmentes napot sikeresen átvészeljük, máskor is hajlandóak leszünk tenni valamit egészségünkért. Mert érdemes. (péterfi) A Máltai Szeretetszolgálat a Máltai Lovagrend irányítása alatt működő charitatív szervezet. Emberbaráti és egészségügyi jellegű tevékenységét a világ számos országában ismerik. Csehszlovákiából a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után távozDr. Sebők Zoltán: „Célunk a rászorultak, elesettek segítése és az egészségügyi ellátás javítása." niuk kellett. Az új ideológia nem tűrhette a határozottan vallásos szellemű szervezet működését. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás után a lovagrend és a szeretetszolgálat is visszatérhetett hazánkba. 1990-ben Prágában létrejött a Máltai Lovagrend egyik európai központja, s szervezni kezdte a szeretetszolgálat első csoportjait. Jelenleg Csehországban hét ilyen csoport működik, kettő Prágában, egy Klatovyban, Jihlaván, Frýdek-Místekben és Olmützben. Szlovákia területén az első és mindmáig egyetlen csoport Komáromban van. A megalakulás körülményeiről és a szeretetszolgálat tevékenységéről, céljairól annak vezetőjével, dr. Sebők Zoltán onkológussal és az egyik alapítótaggal, Maitz Klára nyugalmazott pedagógussal beszélgettünk. - Komáromban korábban is néhányan jótékonykodtak - mondta dr. Sebők Zoltán -, a szeretetszolgálatót rájuk támaszkodva alapítottuk meg. Első lépésként felvettük a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálat magyarországi vezetőségével, tőlük azt a tanácsot kaptuk, hogy előnyösebb lenne, ha a Prágában működő központhoz fordulnánk. A magyar csoport részéről Kozma atya, illetve Ugrón Imre a Németországi Magyar Máltai Lovagok vezetője közbenjárt az érdekünkben a lovagrend prágai perjelénél, dr. František Lobkowitz hercegnél. A Máltai Szeretetszolgálat titkára, Houška úr ezt követően meglátogatott bennünket, s miután tájékozódott a terveinkről, megkaptuk az alapítólevelet, melyben engem neveztek ki a csoport vezetőjének, az egyházi felügyelet ellátásával pedig Magyar Károlyt,Rafael atyát bízták meg. Tevékenységükről szólva dr. Sebők Zoltán elmondta, a szeretetszolgálat célja a rászorultak, az elesettek segítése és az egészségügyi ellátás javítása. A csoport tagjai rendszeresen látogatják az idős, magányos és beteg embereket, keresik a kapcsolatot a nyugdíjasotthonokkal, gyermekotthonokkal. Legutóbb a Svédországi Magyar Keresztény Vállalkozók jóvoltából egy kamion tartós élelmiszert kaptak, s azt szétosztották a leginkább rászorultak, a nyugdijasok és a nagycsaládosok között. Néhány hete ruhagyűjtési akcióba kezdtek. A használt, ám jó ruhaféléket a környékbeli nyugdíjasotthonok és gyermekotthonok lakóinak szánják. Sebők doktor úr külön hangsúlyozza az egészségügyi ellátás javítására vonatkozó terveiket, - Az egészségügyi vonatkozású tevékenységet kollégámmal, dr. Hollósy Tamással közösen szervezzük. Bécsen keresztül sikerült felvenni a kapcsolatot különböző nyugati szervezetekkel. Igy Prágán keresztül pl. tolókocsikat tudunk beszerezni a mozgássérültek részére. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége ágyakat, takarókat, kórházi berendezéseket tud küldeni. Orvosi műszereket, gyógyszereket is kaphatnánk, amit szintén tudnánk hasznosítani. Fölvettük a kapcsolatot dr. Baculák Verával, az Egészséges Csallóközért Alapítvány szervezőjével, hogy közösen próbáljunk gondjainkon enyhíteni. Mert a műszaki felszerelés terén a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás kórházainak, egészségügyi központjainak színvonala siralmas. A jövőre vonatkozó terveik közül Sebők doktor úr elsőként egy szociális otthon létesítését említi, ahol a beteg, magányos, idős embereket helyeznék el és gondoznák. Kórházi részleg kialakítására is gondoltak, ahol elsősorban a rákos megbetegedésekben szenvedőket ápolnák. A csoport tevékenysége alig néhány hónapra nyúlik vissza, de márts komáromiak tucatjai kapcsolódtak be a munkájukba. Egyébként mindenkit várnak, aki a keresztényi szellem jegyében kíván embertársain segíteni azok vallási, nemzeti, faji hovatartozási tekintete nélkül. Ezt hangsúlyozza dr. Sebők Zoltán, hozzátéve, tevékenységüket nem csupán Komárom és környékére akarják korlátozni. Szívesen segítenek mindenhol, ahol szükség van rá. A gondtalan működésnek egyetlen akadálya van: nincs irodájuk. Az összegyűjtött ruhákat egyelőre a Bencés Rendház egyik helyiségében kénytelenek raktározni. Ennél azonban többre lenne szükség. Maitz Klára: „Minden időben kötelességemnek éreztem, hogy segítsek. " - Kéréssel fordultunk Komárom város önkormányzatához, hogy a Szent András templom mellett álló épületet, a Hajógyári Szaktanintézet internátusát engedjék át: ott szeretnénk berendezni a központunkat és ott tervezzük létrehozni a már említett szociális otthont is. - Fontos lenne, mert egyre többen vannak, akik segítségre szorulnak - ezt vallja az egyik alapítótag, Maitz Klára is. Ő egyike azoknak, akik korábban is aktívan segítették a rászorulókat. - Én ezt minden időben kötelességemnek tartottam. Ezt örököltem az é'ďesanyámtól, akinek a tíz gyereke mellett mindig volt ideje arra, hogy látogassa, gondozza az idős, beteg embereket. Én az ő példáját követem. Máitz Klára társaival együtt rendszeresen felkeresi a város idős polgárait, a nyugdíjasotthonokat, a szellemi fogyatékos nők otthonát. Ruhán, édességen, gyümölcsön kívül mást, többet is akar nyújtani: szeretetet, figyelmet, kedvességet, hogy teljesebb legyen az életük. A Komáromi Máltai Szeretetszolgálat csupán néhány hónapja működik. Egyelőre inkább csak keresik a módot, hogyan segíthetnének, mivel és kinek. Még kevesen vannak. De érdemes rájuk odafigyelni. S. FORGON SZILVIA Méry Gábor felvételei (Munkatársunktól) - Az energetikai szakemberek számára a Landis és Gyr svájci központú részvénytársaság fogalom. A világ harminc államának háromszáz városában működnek kirendeltségei. A vállalat 18 ezer dolgozót foglalkoztat és évi 60 milliárd korona értékű forgalmat bonyolít le. Mindezt a vállalat vezető munkatársai tegnapi sajtóértekezletükön mondták el abból az alkalomból, hogy mától már Pozsonyban is működik kirendeltségük. Egyelőre száz százalékban svájci érdekeltségű tőkével, de, amint megtudtuk, társtulajdonosként a hazai energetikai vállalatok is lehetőséget kapnak a tőkebefektetésre. A vállalat egyrészt épületek műszaki infrastruktúrája (energiaelosztás, klimatizáció, fűtés) tervdokumentációjának elkészítésére, másrészt elektromos-, gáz- és vízrendszerek mérő-, ellenőrző-, valamint elosztó központjai megtervezésére szakosodott. Szlovákiai jelenlétét több tervdokumentáció elkészítésével alapozta meg, amelyek közül a legnagyobbak sorába a szlovák energetikai diszpécserszolgálat zsolnai központjának és a mohi atomerőmű klimatizációs rendszerének tervdokumentációja tartozik. -efKÖZLEMÉNYEK Hosszú évek óta először lesz Pozsonyban ma 18 órakor a Szent Márton-dómban magyar nyelvű bérmálási szertartás. * * « A Rákóczi Szövetség által alapított A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány Kuratóriuma 1992 júniusában 194 pályázati kérésről (ösztöndíjak, kiadványok dotációja, rendezvények támogatása) döntött. Az összes kérés több mint 16 millió forintnyi volt, 75 kérésre 1,67 millió forintot tudott megszavazni, 119 kérést elnapolt vagy elvetett. A pályázati határidő folyamatos, kivéve az ifjúsági helytörténeti pályázaté, amelyé idén december 1. Lőcsén a Sarlós Boldogasszony búcsúján július 4-én, szombaton 16 órakor Németh Rezsó csallóközcsütörtöki plébános szentmisét celebrál a gimnázium templomában. AZ INCHEBÁN LÁTTUK SZÚNYOG, LÉGY-NE LÉGY! Ha a hagyományos pozsonyi vegyipari vásárról, az Inchebáról hallunk, leginkább az ismert márkájú kozmetikumok, mosóporok, esetleg a műanyagok, festékek, kenőolajok jutnak az eszünkbe, mint a vegyipar azon termékei, amelyekkel a mindennapokban is kapcsolatba kerül az ember. Bevallom, nekem se jutott volna eszembe egyéb téma, ha a szülőfalumban töltött hétvégeken nem érezném, hogy az idén valahogy sokkal tolakodóbbak a csallóközi ember számára egyébként megszokott nyári,,kellemetlenkedők", a szúnyogok. A magyarországi cégek bemutatóján, a Bábolna Környezetbiológiai Központ kínálatában akadt meg a szemem a szúnyogirtó szeren. De talán a Tokai Imre üzletkötővel folytatott beszélgetés is megmaradt volna magánérdeklődésnek, ha a rengeteg információ, amit e témában kaptam, nem lenne - érzésem szerint- mások számára is érdekes. Nos, az említett Központ kétféle háztartási használatú rovarirtót és egy riasztószert kínált, amelyek Protect név alatt, más-más megjelöléssel kerülnek forgalomba. A Protect B például a repülő rovart irtja, ha a levegőbe permetezzük. Eközben egyáltalán nem kell mesterlövésznek tenni és eltalálni a rovart, mivel a szer etgázosítja a helyiséget, és úgy számol le nyugalmunk dongó, duruzsoló, mászó és csípő ellenségével. Hatóanyaga olyan, hogy a melegvérű lényekre (közöttük ránk, főemlősökre) nem hat károsan, csak éppen a szaga kellemetlen kicsit. Ez az „illat" azonban egy óra alatt elillan, s ezután már nem kellemetlen a rovartalanitott helyiségben való tartózkodás. S ahogy nem mérgezi az embert (és emlőstársait), ugyanúgy az ózonlyukat sem tágítja tovább, mivel a spray hajtóanyaga nem freon, hanem PB-gáz. Az ebbe a családba tartozó következő szer nem a röpködő, hanem az alattomosan mászó, nem kívánt „lakótársainktól" szabadít meg. Olyan helyekre permetezve, amelyeket nem sikálunk, vikszeíünk naponta, és amelyek éppen a hangyák, csótányok kedvenc tartózkodási helyei. Szóval, ide permetezve két hétig is hatásosan távol tartja a betolakodókat. A következő védőanyag a szúnyog és kullancs riasztószere, amely a bőrre, akár az arcra is permetezve (de vigyázva, hogy szembe, szájba ne kerüljön) legalább négy, de esetleg hat órára is elveszi a vérszívók kedvét attól, hogy pont rajtunk vendégeskedjenek. Ha meggondolom, hogy az eddig nálunk árusított szerek egy sűrűbb szúnyograjban még pár percig sem voltak hatásosak, akkor ez már komoly védelemnek tekinthető. A repülő rovarok irtójával szemben ez a riasztószer jó illatú, és kielégítheti az olyan állatbarátok igényeit is, akik egyébként a légynek sem tudnának ártani, mert nem öli meg a vérszívót, csupán távol tartja. A bábolnai gyártó az ilyen emberkínzó rovarokon kívül, a csak kellemetlenkedő - s persze t betegségeket is terjesztő - legyeket is célba , vette. Bizonyára mindenki emlékszik még a ma már ritkábban látható, de régebben, nyaranta a ház szinte minden helyiségének mennyezetéről lelógó, ragacsos, sárga „légypapírra". Énnek az elvén működik a különböző méretekben készülő légyfogójuk. Fehér színű, piros sávokkal, és néhány elégedettnek látszó légy is rá van festve csalogató gyanánt. A legyek lelki világának kutatói ugyanis megállapították, hogy ahol egy-kettő már van belőlük, oda szívesebben szállá többi is. Ez a légyfogó lap csak az egyik oldalán ragasztós, de arról nem mosható le és nem is szárad be, ha nem túlságosan poros a környezet. A sok legyet vonzó légyfogó tej-, vagy húsüzemekben is használható, mert „ipari" méretekben is készül. Persze, ha az állattartó telepek hígtrágyatárolóinak akár a falát is ilyen légyfogóval bélelnénk, akkor sem volna eléggé hatásos, ezért itt a légylárva-irtó segít. Ezt a granulátumot a hígtrágyába kell szórni és elpusztítja a legyet, még mielőtt azzá válna. Csak a lárvát irtja, a „felnőtt" rovarnak már nem árt. Ez a hatásos szer az istállókban dolgozók és a környéken lakók számára a nyán kánikula idején is mérsékelni tudja a légyinváziót. Hogy egy kicsit vérengző ez az inchebás pillanatkép? Persze, érthető még az ilyen aggodalom is, és én sem kívánom, hogy teljesen faja vesszen a légynek, szúnyognak. Az sem jó azonban, ha úgy, mint az idén is, túl sok van belőlük. Csak remélhetjük tehát, hogy az ilyen szerek hamarosan engedélyt nyernek a hazai forgalmazásra. Mert bármilyen furcsá, számomra az idén valahogy ezek voltak a legérdekesebbek az Inchebán. -szén-