Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-31 / 179. szám, péntek

1992. JULIUS 31. LÚJSZÓ* HIT és ÉLET KERESZTÉNYSEG ÉS KÖZÉLET Ma kezdődik és vasárnap ér vé­get a Cseh-Szlovákiai Magyar Ke­resztény Érteimiségiek Szövetsé­gének I. kongresszusa Ipolysá­gon. A Csemkész ügyvivőjével, Gyurgyík Lászlóval beszélgettünk az eseményről. — Mindenekelőtt tisztázni szeret­ném, hogy ez nem hitbuzgalmi ren­dezvény! Kimondottan értelmiségi­ek összejövetele. Azon értelmiségi­ekró'l van szó, akik keresztény világ­nézetet képviselnek, ebbó'l az alap­állásból közelítik meg a világ problé­máit. Olyan keresztények jönnek itt össze, akik túl akarnak lépni a társa­dalomban meglévő, keresz­tényekkel kapcsolatos elképzelése­ken. Az elmúlt negyven év társadal­mi gyakorlata vezetett részben oda, hogy magukat kereszténynek neve­zők elzárkóztak a közélet elől. Nem is volt rá lehetőségük, hogy a közé­letben részt vegyenek. Ez a több év­" tizedes űr nagy problémát jelent, ezen kell túllépni. • És mi az, amit fel akar vállalni? — Az alapítógyűlésünkön tisztáz­tuk, hogy a Cseh-Szlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsé­ge hármas pilléren áll (keresztény vi­lágnézet, a magyarsághoz való tar­tozás, az értelmiségi lét vallása), s hogy ez a hármasság milyen formá­ban nyilvánul majd meg. Ez egyik feladata lesz a kongresszusnak. Ezt a célt szolgálja Kamarás István szo­ciológus előadása pénteken, a ke­resztény jelenlétről a pluralista társa­dalomban, majd az ezt követő' ke­rekasztal-beszélgetés. Délután pe­dig a Kárpát-medencében, illetve a szórványban élő magyarság képvi­selőivel beszélnénk meg a problé­mákat. • Szombaton van a közgyűlés... — Itt szeretnénk véglegesíteni az alapszabályt, pontosítani a prog­ramtervezetet. • A holnap délutáni kerekasztal beszélgetés témája a szlovákiai ma­gyarság ás a kereszténység, a szlo­vákiai magyar keresztény szerveze­tek, intézmények részvételével. Me­lyek azok? — Programunkban meghirdet­tük, hogy nem folytatunk pártpoliti­kát, de közéletileg elkötelezett szer­vezetként szeretnénk részt venni és állást foglalni a társadalmi kérdések­ben. Tehát részt vesz a beszélgeté­sen a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, ä Glória Társulat illetve a Remény szerkesztősége, a magyar hitoktatóközpont, a Keresztény Ifjú­sági Közösségek (KIK), a komáromi Máltai Szeretetszolgálat, a reformá­tus hitoktatóközpont, a Cserkész­szövetség. o Hogyan működik a Csemkész? Vannak alapszervezetei? — Kezdetben, amikoV megalakul­tunk, február 22-én, száz ember jött össze az ország egész területéről. Az volt az elképzelésünk, hogy csak egyéni tagság lesz. Az a vélemény alakult ki, hogy helyi, illetve szakmai csoportokat kell alakítani. A helyi csoportokat elsősorban a városok­ban és azok vonzáskörében élő ér­telmiségiek alkotnák. Tíz-tizenöt alapszervezetet tudunk nagyjából elképzelni. A szakmai csoportok pe­dig a keresztény pedagógusokat, egészségügyieket tömörítenék. A környezetvédők, természetbarátok csoportja már megalakult Pozsony­püspöki székhellyel. A zselizi alap­szervezet is létezik már. Rövid időn belül létrejön a komáromi és az ipolysági csoport is. • Miből fedezik a kiadásokat? — Semmiféle hivatalos támoga­tást nem kapunk, a tagdíjakból és az egyéb alapítványi támogatásokból befolyt összegből élünk. • Hány tagjuk van? — Már száz fölött van a számuk. Kevés, de ez nem tömegszervezet, keresztény szervezetként eleve ma­ximum néhány száz tagra számítha­tunk. Viszont bízunk abban, hogy a viszonylag alacsony taglétszám el­lenére a kisugárzása nagy lesz a szövetségnek. (kopasz) JEHOVA TANÚI A XX. SZAZADBAN „»Szeretnénk ezért tőled hallani, micsoda értelemben vagy. Mert e fe­lekezet felől tudva van előttünk, hogy mindenütt ellene mondanak«. Az el­ső századi Róma vezető embereinek eme álláspontja követendő példa. Meg kívánták hallgatni a másik felet is, nemcsak a kívülálló kritikusokat. Hasonlóképpen ma, Jehova Ta­núinak is »mindenütt ellene monda­nak", úgyhogy helytelen lenne az igazságot várni azoktól, akik tele vannak előítéletekkel. Ezért nagyon szívesen elmondjuk hitünk néhány alaptanítását." — Eddig szól az idé­zet abból a röplapból, amelyet egy gyorsan terjeszkedő vallási csoport, Jehova Tanúi adtak ki. Mivel a fel­használt bibliai idézet felkeltette ér­deklődésemet, meglátogattam Vlastimil Pecho pozsonyi szlovák nemzetiségű Jehova Tanúját, hogy a „másik fél is meghallgattassék". • Kicsoda Jehova és honnét ered a "Jehova Tanúi« megnevezés? — Jehova vagy Jahve a Teremtő' neve. A Bibliában saját maga mutat­kozik be, úgyhogy e tekintetben nem kell keresgélnünk, filozofálgat­nunk. Az ő neve azért fontos, hogy eíkülönüljön a hamis istenektől, amelyből most már rengeteg létezik Baáltól és Molochtól kezdve a római és görög isteneken keresztül Budd­háig. Az Isten Jehova néven írta alá magát a teremtéskor, e néven kötött szövetséget az izraeli néppel, e né­ven ismerte őt az összes próféta és Jézus Krisztuson keresztül e néven kötött szövetséget a keresz­tényekkel is. A Jehova Tanúi megnevezést a Bibliából vettük fel, ahol maga Jeho­va nevezi a népét „tanúinak". Jeho­va Tanúi Jehova mellett tanúskod­nak, hogy az ő igazságos törvényei alapján lehet élni, sőt, hogy csakis az ő törvényei alapján lehet boldo­gan, szabadon és tiszta lelkiismeret­tel élni. • A Teremtő neve tehát nem Úris­ten? — Az Úr az Isten titulusa, nem pe­dig a neve. Sajnos, nagyon sok bib­liafordítás létezik, melyekben ki­hagyják Isten nevét és Úr, Elohim, Adonaj stb. titulusokkal helyettesítik. o Mikor keletkezett a felekezet? — A reformáció kezdetekor, a 14. században rengeteg mozgalom in­dult, amelyek a történelem folyamán többé-kevésbé már korábban is ke­letkeztek és elhaltak. De főleg a 19. században több olyan csoport ala­kult, melyek szilárdan hitték, hogy Krisztus visszatérőben van, az „utol­só időket" éljük. E csoportok közt tűntek fel az ún. Bibliakutatók, Ch. T. Russel vezetésével. 1879-ben indult az Őrtorony című vallási lap, mely­nek fő küldetése felhívni az emberi­ség figyelmét az elkövetkezendő ka­tasztrófára, az „utolsó időkre". Jehova tanúinak (Károli fordítása szerint „bizonyságainak") sora a Biblia alapján Ábeltől Ábrahámon, Mózesen keresztül a prófétákig vo­nul. Pál apostol a zsidókhoz írt leve­lében úgy zárja le e felsorolást, hogy be, ez az ő joga, amit én termé­szetesen respektálok és megyek to­vább. Senki jogait nem sértem meg ezzel, mert mi csak hirdetjük a Ki­rályság jó hírét. Ez ugyanaz a mód­szer, amit Jézus, az apostolok és az első keresztények is alkalmaztak. Megszólítjuk az embereket, mert ugyan hisznek Istenben, de beszél­getéseink során sokszor kiderül, hogy Isten ígéreteiben már nem hisznek (pl. hogy Jézus a Királyság­ban megoldja az éhezés problémá­ját, a környezetvédelmi, egészségi, szociális problémákat, az emberek közti viszonyt stb.). Pál apostol zsi­dókhoz írt levele alapján viszont nem elég hinni, hogy Isten létezik, hanem azt is hinni kell, hogy az őt Alámerítkezés — biblikus módon ez a tanúk („bizonyságok") nagy fel­lege. Jézus is így nevezi magát a Je­lenésekben. így tehát Jehova igazi tanúinak vonala a pátriarchák idejé­től a bírák, királyok, keresztényeken keresztül a mai napig tart. Jehova Tanúi tehát nem újkori szekta, ha­nem Isten hű szolgáinak folytatása minden időkön keresztül. • Általános vélemény, hogy kelle­metlenek, zavarják az embereket... — Alkotmányunk nemcsak a sza­bad vallásgyakorlást, de a szabad terjesztést is lehetővé teszi. Ez a sza­badság garantálva van. Ha a köztu­lajdont képező járdán állva illedel­mesen becsengetek valahova, ott jogom van állni és mondani valamit. Ha az illető lakástulajdonos nem en­ged tovább beszélni vagy nem hív (Török János felvétele) komolyan keresők meg is kapják az általa ígért jutalmakat. • Hogyan tekintenek Jehova Ta­núi a hazafiságra? — Van, aki megtisztelésnek veszi hazája becsületének védelmét, és idejét, egészségét, sőt életét is ál­dozza érte. Jézus „elvonult", amikor az emberek királlyá akarták tenni, mert tudta, hogy őt Isten fogja ki­rállyá tenni, mégpedig a megfelelő időben és a megfelelő módon. Jeho­va Tanúi az Isten Királyságáttekintik hazájuknak. A nacionalizmus mindig óriási problémája volt az emberiségnek. Ez ma is így van. Én, mint Krisztus igazi követője, tehát mint igazi ke­resztény, boldog vagyok, hogy föl­dűnk 212 országában megtalálható nagy keresztény család tagja lehe­tek. Jehova Tanúi" az Isten Szava alapján — Jehova tanácsainak pon­tos megtartásával — legyőzték a na­cionalizmust. Az, aki megtartja Isten törvényeit, az testvér. Lehet az roma, magyar, szlovák, cseh stb. Én azt tisztelem az emberben, hogy Isten teremtménye és hogy érvényes rí Krisztus váltságáldozata. Ezek az ér­tékek az én szememben. A többi — hogy iskolázott-e, gazdag-e vagy hogy nagy és dicső nép fia-e vagy nem — nem fontosak számomra, Többek kőzött ennek is a példája lesz az augusztus közepén a pozso­nyi Inter stadionban tartandó össz­szlovákiai kongresszus, aholaprog­ram egyszerre két nyelven, szlová­kul és magyarul lesz hallható, Szép példa lesz arra, hogy nem két külön­böző helyen kell összegyűlnünk, mert nem bírjuk elviselni egymást, hanem egymás mellett ülünk és ugyanazt fogjuk a Bibliából tanulni, Szimultán két nyelven. • Jehova Tanúi miért nem men­nek katonának? — Jézus azt mondta: adjátok cé­zárnak (az uralkodónak), ami cézá­ré, de Istennek, ami az Istené, A mostani cézár (a kormányunk) azt akarja, hogy katonáskodjunk. Demi akar Isten? Ézsaiásban azt mondja nekünk, hogy az ő népe „fegyverei­ből kapákat, dárdáiból metszőkése­ket csinál. És nép népre kardot nem emel, és hadakozást sem tanul." Nemcsak az ölés van ellentétben a keresztény szellemmel, hanem a harc „tanulása is". Ha az embereltér Jézus tanításától, akkor keletkeznek azok a rossz gyümölcsök, hogy ka­tolikus katolikust öl, katolikus pro­testánst stb. Krisztus váltságáldozatával betel­jesedett a mózesi Törvény. így tehát már nem az ó-, hanem az újszövet­ség az érvényes. Jézus egyérteimJ­en megmondta, hogy nemhogy na ölj, de felebarátodat a szívedben tt gyűlöld. Úgyhogy semmilyen földi méltóság nem jelenthet ki sem® lyen háborút szentté, mertsemjézjs, sem az apostolok nem tettek egyetlen olyan kijelentést sem, amely megen­gedné, hogy keresztény, fegyver/M kezében harcoljon. • Köszönöm a beszélgetést. TUBA LÁSZLÓ I stván mellettőa másik Arpádházi uralkodó, akit szentté avattak. A száműzött Béla herceg, a ké­sőbbi uralkodó és Rizika lengyel királylány fri­gyéből született, Lengyelországban. Örökölte ap­jának katonai erényeit és anyja vallásosságát. Har­ci erényét gyakran volt módjában csillogtatni. Még fiatal, 22 éves volt, amikor pogány besenyők törtek Magyarországra. László is ott harcolt a király sere­gében a győztes cserhalmi ütközetben. Vitézségé­vel egy csapásra kivívta népe elismerését, az ifjú herceg a nemzet bálványa lett. Nem csoda, hogy SZENT LÁSZLÓ ujjongva fogadták, amikor 1077-ben elfoglalta Szent István trónját. De ezen megpihenni alig volt ideje. A besenyők után a pogány kunok háromszor támadtak az országra. László mindannyiszor szembeszállt velük és diadalmas csatákban kiszo­rította őket az országból. Harci cselekményeihez számos legenda fűződik. Ismerős a történet arról a magyar leányról, akit egy kun vitéz elrabolt. László, lovával utána vágtatott és viadalban legyőzte, ki­szabadította a leányt. Sokat tett a keresztény vallás meggyökereztetéséért is. Meglehetősen szigorú törvényeket hozott a rablás, atolvajlás megfékezé­sére. Nagy érdeme, hogy 1085 -ben a pápa hozzájáru­lásával oltárra emelte a magyar kereszténység első szentjeinek, Szent Istvánnak, Szent Imrének és Szent Gellértnek földi maradványait. Keresztény erényekkel maga is tündökölt. Benne testesült meg századok keresztény katonaeszménye. A bá­torság, a másokért saját életét is kockára tevő baj­társiasság eggyé forrt benne. Ötvenöt esztendősen érte a halál, 1095. július 29-én, Nagyváradon temették el, meghagyása szerint. Sírja látogatott zarándokhely lett. Szobra ott állt a székesegyház mellett. Csatára készen, fegyveresen ülte meg érclovát. A török harcokban pusztult el a szobor is, a székesegyház is. Ereklyé­jének egy darabkáját a győri Szent László herma (a képen) őrzi. (á-s) FELHÍVÁS Folyó év április 5-én a búcsi református templom újraszente­lési ünnepségén sokadmagam­mal módomban volt részesülni dr. Mikó Jenő' püspök úr jóvol­tából abban a megaláztatás­ban, hogy az avatóünnepség végén a Püspök úr megtiltottaa magyar himnusz eléneklését hivatkozva az 1952-es Reformá­ció-napi, a Szlovákiai Reformá­tus Keresztény Egyház Zsinati Tanács határozatára, melynek értelmében az énekeskönyv­ben „A magyar himnusz helyé­be a csehszlovák himnusz ve­endő fel". Úgy vélem, hogy ezt a világi hatóságok nyomására megszületett döntést most, negyven év elteltével a Zsinati Tanácsnak hatálytalanítania kell, s új döntést hoznia a követ­kezőképpen: 1/ Ünnepeink alkalmával a református templomokban a magyar himnuszt énekelhessük 2/ A református énekesköny­vek új kiadásában a magyal • himnusz nyomtatásban is meg­jelenjen. A fentiek értelmében várom minden református keresztény levélben érkező támogatásátaz j alábbi címre: Soóky (Gál) László Szabadság téri, 946 32 Marcelháza

Next

/
Thumbnails
Contents