Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-31 / 179. szám, péntek

1992. JÚLIUS 31. VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ A MÁSODIK HULLÁMBAN: MÁR KÜLÖN-KÜLÖN Pozsonyban ér­tekezletet tartott Ľubomír Dolgoš és. Jirí Skalický, a két köztársasági .privatizációs mi­niszter. Négy órá­nyi eszmecsere után a szlovák mi­niszter úgy nyilatkozott, hogy a va­gyonjegyes privatizáció első hullá­ma változás és a tulajdonjog értinté­se nélkül folytatódik. Jirí Skalický viszont arra 1 mutatott rá, hogy a má­sodik hullám már külön-külön megy végbe, ami azt jelenti, hogy az ál­lampolgárok lakhelyük szerint vá­laszthatják ki, hogy melyik köztársa­ságban fektetik be vagyonjegyeiket. ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁST OKTÓBER 28-ÁRA (Folytatás az 1. oldalról) tosul a hatalom, és a minisztereknek egyszerű hivatalnoki szerep jut. A KDM még nem döntött arról, hogy mit javasol képviselőinek, mi­ként szavazzanak majd az SZNT­ben. Az alkotmánytervezet tartalma mellett a politikai légkört is figyelem­be kívánják venni, amely néhány hét alatt még sokat változhat - mondta Mikloško. A köztársaságielnök-választásról František Mikloškónak az volt a vé­leménye, hogy törvénnyel kellene megszüntetni a 14 naponként sorra kerülő fordulókat. Az elnökválasztási kísérletek fölöslegesek, s csupán azt az érzést rögzítik a lakosságban, hogy a csehek és a szlovákok közös államban való megmaradása lehe­tetlen. A Szövetségi Biztonsági Informá­ciós Szolgálattal kapcsolatos kérdé­sekre František Mikloško azt vála­szolta: a KDM úgy értesült, hogy Vladimír Mečiar olyan titkosszolgá­latot akar létrehozni Szlovákiában a FBISZ megszüntetése Után, amely egyenesen a miniszterelnöknek len­ne alárendelve. Egy magát megne­vezni nem kívánó KDM-tisztségvise­lő a Csehszlovák Sajtóirodának még elmondta, hogy értesülése szerint Mečiar fel akarja osztani ä belügymi­nisztériumot is. Államigazgatási részre és rendőrségre. Az előbbi a kormányhivatalnak lenne közvet­len alárendelve, tehát voltaképpen ismét Vladimír Mečiarnak. (gágyor) KLOROZASSAL ELTÁVOLÍTHATÓ GOMBÁK (Folytatás az 1. oldalról) ezek is tartalmaznak gombákat. Igy tisztiorvosi rendeletre a vízművek a víz klórozását a szabvány által megengedett legnagyobb mértékre, vagyis literenként 0,5 milligrammra emelte. Mindez a múlt hét végén játszó­dott le, tegnap pedig megérkezett a részletes vizsgálatokra Pozsonyba küldött vízminták elemzése is. Esze­rint a város megnyugodhat, a klóro­zással eltávolítható gombákon kívül a szerdahelyi víz nem tartalmaz más szennyeződést: a Malom-lakótelep 2170-es tömbjének lakói is nyugod­tan használhatják. Ellenőrzésként tegnapelőtt újabb mintákat küldtek Pozsonyba. Ezek elemzése hét nap múlva, vagyis a jövő keddre készül el. -tl­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 31-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.28 54.06 Francia frank 5.54 5.62 Német márka 18.73 19.00 Olasz lira (1000) 24.73 25.09 Osztrák schilling 2.66 2.69 Svájci frank 21.04 21.36 USA-dollár 27.84 28.26. ft/szá-­KLAUS NEM UTASÍTOTTA VISSZA,.. DURAY MIKLÓS NYILATKOZATA (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésének egyik szünetében Václav Klausszal folytattak megbeszéléseket az Együttélés Politikai Mozgalom és a Csehországban élő német kisebbség képviselői. Kinek a kezdeményezésére, miről és milyen eredménnyel tárgyaltak a cseh kormányfővel? - kérdeztük meg a találkozó után Duray Miklóstól, az Együttélés elnökétől. HIREK - VELEMENYEK A találkozót az Együttélés kezdemé­nyezte. Mozgalmunk, mint ismeretes, mindkét köztársaság belügyminisztériu­mában be van jegyezve, de Csehország­ban megválasztott parlamenti képvise­lőnk nincs; így elsősorban arra kértük Václav Klaust, hogy a cseh alkotmány emberi jogokkal és a nemzeti kisebbsé­gek jogaival foglalkozó részének a kidol­gozásában biztosítsa számunkra az együttműködés lehetőségét. Ô ezt nem utasította vissza, azt viszont nem tudta megmondani, hogy milyen formában kap­csolódhatnánk be az alkotmány megszö­vegezésébe. Mi azt javasoltuk, hogy e célból hozzanak létre egy kisebbségi kerekasztalt, ez azonban nem nyerte el a cseh kormányfő tetszését. Attól tartok, hogy nem egészen értette meg a javaslat jelentőségét. Ugyanakkor viszont hangot adott annak a véleményének, hogy a jö­vőben az eddigi gyakorlattól eltérően kell megoldani a csehországi nemzeti kisebb­ségek kérdését. Azt a közelmúltig bevett­nek számító megoldási formát, hogy a cseh kormány mellett ismét alakuljon meg a kisebbségi tanács, elvetette. Az volt a benyomásom, hogy ez a témakör igen távol esik tőle, ami a beállítottságát tekintve érthető is, de nem zárkózik el attól, hogy közösen keressük a problé­mák megoldását. Nagyon megörült a ja­vaslatunknak, hogy lefordíttatjuk számára a Magyarországon nemrégiben véglege­sített kisebbségitörvény-javaslat szöve­gét, mivel a magyarországi és a cseh­országi nemzeti kisebbségek helyzete sokban hasonlít egymásra, főleg ami a te­lepülésszerkezetüket és többé-kevésbé a számukat is illeti. Azzal váltunk el, hogy folyamatos kapcsolatban leszünk, átadjuk neki javaslatainkat, és a lehető legrövi­debb időn belül ismét találkozunk. (kluka) UJABB FÖLÖSLEGES KISERLET (Folytatás az 1. oldalról) felel meg a valós helyzetnek: folya­matban vannak a tárgyalások Cseh­szlovákia felbomlasztásáról, nincs politikai akarat a megegyezéshez, s a vezető politikái pártok tudatosan csökkentik az elnöki tisztség súlyát. Javasolta: ha most sem választanak elnököt, akkor a következő kísérletre már 14 napon belül kerüljön sor. A további vita is jól tükrözte a par­lamentben, sőt az egész országban kialakult politikai légkört. Az ellenzék - különösen baloldalról - szinte ágyútüzét zúdított a kormánypártok­ra. Súlyos vádaktól, sommás ítéle­tektől visszhangzott az ülésterem. Például: „Ezzel az elnökválasztási cirkusszal megalázzák a köztársa­ságokat! A válságért a vezető pártok a felelősek!" Zdenék Jičínský (szocdem) leszögezte: „Ha a parla­ment lemond elnökválasztási jogá­ról, ha nem képes elnököt választa­ni, ez egyenlő e testület öngyilkos­ságával." A kommunista Miroslav Ransdorf paradox módon a néhai Beneš elnök intelmeivel akarta meg­rendszabályozni ellenfeleit. Válasz­ként Marcel Mihalik (SZNP) kikérte magának, hogy „a náci és nemzeti szocialista Benešsel" példálózza­nak. A nagy elégedetlenkedő, Ivan* Sviták (szocdem) úgy vélekedett, hogy ami a parlamentben folyik most, tudatos szabotázs, az alkot­mányos szervek céltudatos lejáratá­sa, s a PD: a felelős érte. Többen kifogásolták Roman Zelenay parla­menti alelnök sajátos ülésvezetői módszereit. A jobboldal sem maradt adós: azt vetette a baloldali ellenzék szemére, arra is kép­telen volt, hogy elnökjelöltet állítson, aki megfelelne az általuk most hangoztatott követelményeknek. Végül a képviselők egyetértettek az elnökválasztási rend módosításával. Eszerint ha az ismételt próbálkozás nem jár eredménnyel, akkor a legközelebbi fordulót nem hat, hanem nyolc héten belül kell megtartani. Egyórás szünet után a választási bi­zottságok elnökei bejelentették a titkos szavazás eredményét: Marie Kristková a Népi Kamarában, illetve a Nemzetek Kamarája cseh és szlovák részében ösz­szesen 65, Zdenék Pinta 9, Zdenék Pro­cházka 7 szavazatot kapott, azaz egyikük sem érte el az előírt háromötödös több­séget. Azonnal megtartották a második fordu­lót is. Ebben Marie Kristková 70, Zdenék Pinta 3, Zdenék Procházka pedig 5 vok­sot kapott együttvéve a kamaráktól. Ezt követően a parlament kétoldalú szerződéseket ratifikált, majd az elnöklő Václav Benda javaslatára az ülést au­gusztus 6-áig elnapolták. SOMOGYI MÁTYÁS A PRÁGAI RÁDIÓ - MAGYARUL Kocsis László, a Cseh- és Morvaor­szági Magyarok Szövetségének titkára közölte, hogy a Rádió Regina Praha adó­állomás július 30-án 14 óra 15 perckor megkezdte magyar nyelvű adását. A 15 perces műsor közvetítésére minden hó­nap utolsó csütörtökén 14.15-kor kerül sor, mégpedig az URH sávban 70,85 és 92,6 MHz-en, illetve középhullámon a 792 kHz-es frekvencián. F0LYTAT0D0 AMERIKAI ERDEKLODES A KISEBBSÉGI HELYZET FELMÉRÉSE SZLOVÁKIÁBAN Tegnapelőtt tartotta első tiszteletlátogatását Szlovákiában a kilenc napja beiktatott új amerikai nagykövet, Adrian R. Basora. Látogatásának célja az volt, hogy közvetlenül, személyesen győződjön meg a mai szlovákiai helyzetről. Ebből az alkalomból kíséretével és a pozsonyi amerikai főkonzullal, Paul Hackerrel az Együttélés-MKDM koalíció képviseletében fogadta Duray Miklóst és Farkas Pált, az MKDM alelnökét, hogy tájékozódjék a szlovákiai kisebbségek helyzetéről. A nagykövet kifejtette, hogy útja egyik fő céljának tartotta ezt a találko­zót. Az amerikai nagykövet fokozott ér­deklődést tanúsított az iránt, hogy a nem­rég megtartott választások módja demok­ratikus volt-e, továbbá érdeklődött az em­beri jogok tiszteletben tartása felől. A kisebbségek képviselői tájékoztatták az amerikai diplomatákat arról, hogy saj­nálatos az a tény, hogy a választási törvények miatt egyes kisebbségek nin­csenek képviselve a parlamenti demokrá­ciában. Ugyanakkor kifejtették vélemé­nyüket a nagykövetnek a kisebbségek és etnikai csoportok kulturális önkormányza­tának lényegéről és a demokratikus kon­szolidáció folyamatában betöltött szere­péről, amely folyamatnak elkötelezett szorgalmazója a mai feszült légkörű hely­zetben az amerikai kormány. A képvise­lők sajnálattal hozták a diplomaták tudo­mására azt a tényt is, hogy az új szlovák alkotmánytervezet az előzőkkel összeha­sonlítva rnég kevesebb lehetőséget nyújt a kisebbségek jogainak gyakorlására. Ad­rian Basora azonban optimista hangulat­ban és biztató hangon vélekedett ezekről a dolgokról a Vladimír Mečiarral és Mi­lan Kňažkóval történt találkozása kap­csán. Nézete szerint a szlovák kormány az utóbbi napokban higgadtabban és ra­cionálisabban igyekszik megnyilvánulni. A szerda délutáni sajtókonferencia al­kalmával az amerikai nagykövet hangsú­lyozta, hogy kormánya figyelemmel kíséri a kisebbségi jogok törvényesítését az új alkotmányban a helsinki folyamat norma­tívái szerint és betartásukat is. A mai szlovákiai helyzetről a kisebbségekkel kapcsolatban azt a következtetést vonta le a nagykövet, hogy a két félnek kölcsö­nösen tiszteletben kell tartania egymást. Nem szabad elhamarkodva cselekedniük, ami a másik fél agresszivitását váltaná ki, hanem meg kell egy nagyon érzékeny egyensúlyt találni a politikai párbeszéd és a megoldások esélyének megteremtésé­hez. Az alkotmánytervezet kapcsán az volt a véleménye, hogy egy mostani siet­ség a későbbiekben esetleg hátrányossá válhat. Ezt a nézetét hangoztatta a két ország államjogi elrendezésének kap­csán is. Végezetül a két fél ígéretet tett a jövő­ben egymás kölcsönös informálásáról és a gyakoribb személyes találkozásokról. Az Együttélés sajtószolgálata TELJES KUDARC LONDONBAN A BOSZNIAI FELEKET PANICS AKARJA JOBB BELATASRA BÍRNI A genfi menekültügyi konferencia szerdán a késő esti órákban ért véget. A tanácskozáson több mint 50 kormányküldöttség vett részt. Legfontosabb eredménye az a kor­mányközi megállapodás, amelynek értelmében a résztvevők 115 millió dollárt szabadítanak fel a volt Ju­goszláviában dúló háború áldozatai­nak megsegítésére. Arnold Koller svájci igazságügyi miniszter, a kon­ferencia elnöke nagyon sikeresnek és konstruktívnak nevezte az érte­kezletet. A jelenlévők többsége sík­raszállt azért, hogy a humanitárius segítséget közvetlenül a helyszínen, főleg Szerbiában, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában kell átad­ni. Továbbra is nagy gondot okoz azonban a pénzügyi segélyek elosz­tása azokon a területeken, ahol je­lenleg is tart a polgárháború, s ahol a Vöröskereszt munkatársainak éle­te sincs biztonságban. Egyébként a svájci sajtó szerint a volt Jugoszlá­viából eddig 2,5-3 millió ember me­nekült el. A bosnyák fővárosban, Szaraje­vóban ugyancsak szerdán, a késő esti órákban érkezett meg az a hu­manitárius konvoj, amelyet az ENSZ menekültügyi főbiztossága állított össze. A 21 tehergépkocsi 170 ton­na élelmiszert és gyógyszert vitt Szarajevó éhező polgárainak. Ezt a szállítmányt az EK finanszírozta. Itt kell megjegyezni, hogy Szaraje­vóban tegnap a kora reggeli órákban ismét kiújultak a harcok. A szerbek ágyúkkal és aknavetőkkel reagáltak arra, hogy szerdán egy török repülő­gép ejtőernyőkkel rengeteg csoma­got dobott le a bosnyák főváros térségébe. A muzulmánok azt állít­ják, a csomagokban élelmiszer és gyógyszer volt, a szerbek viszont úgy vélik, hogy lőszert is tartal­maztak. A Nyugat-európai Unió - az egyedüli tisztán európai védelmi-po­litikai szervezet - kilenc tagországa védelmi minisztériumainak képvise­lői tegnap Rómában tanácskoztak. A volt Jugoszláviába irányuló huma­nitárius konvojok védelmét biztosító katonai kontingensek kiküldése volt a fő téma. Az olasz külügyminisztéri­um tájékoztatása szerint a tanács­kozásról nem adtak ki semmilyen közleményt. A Reuter hírügynökség viszont arról számolt be, szaporod­nak a jelei annak, hogy az USA lassan elfogadjá a katonai erő korlá­tozott alkalmazását a jugoszláviai konfliktusban, minimum azért, hogy a segélyek eljussanak a válságöve­zetekbe. Mint ismeretes, a Nyugat-európai Unió hadihajói jelenleg a Crna Gora-i partok mentén járőröznek, hogy ellenőrizzék a Szerbia elleni embar­AZ MPP AGGALYAI (Munkatársunktól) - Diszkriminatív elemeket tartalmaz a kisebbségekkel szemben a szlovák alkotmánytervezet - állítja a Magyar Polgári Párt. Gyu­rovszky S. László szóvivő tegnap a párt sajtótájékoztatóján azt mondta: az alap­törvény-tervezetben a kisebbségi jogok az európai minimum alatt vannak, nincs rögzítve az identitás megőrzésére való jog és a saját kisebbségi intézmények létrehozására való jog sem. Az MPP sze­rint nagyon valószínű, hogy az állami szervek a „mindenkinek joga van az álla­mi nyelv elsajátítására" elvet úgy fogják majd fel, hogy a kisebbségi iskolákban A KASSAI VASMŰ TÜRELMI IDŐT KÉR (Folytatás az 1. oldalról) - Mivel ebben az országban tulajdon­képpen csak mi gyártjuk az importkorláto­zásra javasolt termékeket, így természe­tesen ez az intézkedés csak nekünk árta­na. Persze, nem tartanánk a javaslat elfogadását tisztességes döntésnek, hi­szen 2-3 hónap alatt lehetetlen volt any­nyira alkalmazkodnunk az új' feltételek­hez, hogy az már mindenkinek megfelel­jen. Egyébként ha a társulási szerződé­sek megkötésekor az árliberalizáció elle­nére tudatták volna velünk, hogy az Euró­pai Közösségek országaiba mennyi a megengedett exportszállításunk, akkor a termékeink iránti óriási kereslet ellenére is igyekeztünk volna ahhoz alkalmazkod­ni. Csakhogy ezt most tudatják velünk, s mindjárt ilyen fenyegetéssel... • Értesüléseink szerint az Európai Közösségek bizottsága ezt a kérdést az augusztus 4-ei ülésén ismét napi­gó betartását. Jogaik azonbanal kívül korlátozottak, nem állítoi meg és nem is kutathatják átall herhajókat. Ahhoz, hogy ezt rnejll hessék, külön BT-határozatravdi szükség. Milan Panics, az új JugoszlM kormányfője Szarajevóba késal hogy személyesen próbálja megW állítani a boszniai szerbek, horvátul és muzulmánok közötti háborút El a jugoszláv kormányfő szerdaija lentette be Londonban, a Johnll jorrel megtartott találkozóján. A m kormányfő ez ügyben erkölcsifcl gatásáról biztosította vendéjíl Megkérdezték Panicstól, hopi akar békét teremteni ebben a III ségben, ahol ez még senkinek »l sikerült. Erre a válasza az volt, lujl fegyvernyugvásra szólítja felaletl ket, s ha azok biznak benne, akiül meg is teszik, amit kér. f Ugyancsak említésre méltó szül dai esemény, hogy Panics és Malii Granic, a horvát kormány alekftl szerdán Genfben megállapodásiul alá az összes hadifogoly szabadwl bocsátásáról. Tehát azokról »l szó, akiket még a horvátorszájI konfliktusban ejtettek fogságba.I A megállapodás értelmében legki-1 sőbb augusztus 7-ig 1200 iiaél goly cseréjére kerül sor. Azaiial partok mentén járőröző HMSAwI ger brit fregatt fedélzetén peí(| a horvát és a jugoszláv hadserej I küldöttségei kezdtek tárgyalás*I arról, hogy Dubrovnik térségébíll I tétel nélkül kivonják a szerb egy* I geket. Ez a találkozó az ENSZ«} I figyelői missziójának égisze a I zajlott. A megállapodás értelmében I a szerb-montenegrói hadseregnek I nyolc napja van arra, hogy elvond­jon Dubrovnik alól. Ezt David Cranston, az ENSZ-megfigyett vezetője jelentette be az ötórás tí-1 gyalások végén. ľ Londonban a háromoldalú te­nia-értekezleten a szerbek, horvátt és muzulmánok képviselői kői nem született megállapodás te­nia-Hercegovina új alkotmányos* rendezéséről. Három nappal korit ban, a második tárgyalási forduló megkezdése előtt még ezt nevezlák a legfontosabb kérdéskörnek. ; Úton Londonból haza, Belgrádba, Milan Panics jugoszláv kormánylá rövid látogatást tett Budapestül Tárgyalt Antall Józseffel és kormá­nya tagjaival. Közölte, Jugoszlávia I rövidesen elismeri Horvátország függetlenségét. Nem tett emliléS Szlovéniáról, amely szintén ti mint egy éve kiáltotta ki függetlent I gét, és ezúttal Bosznia-Hercegovi I náról sem, bár a napokban «i jelezte Belgrád készségét az elisme­résre. a szlovák nyelv kötelező oktatása helyei a szlovák nyelven való oktatást vez S I majd be. Az MPP állást foglalt a kormány am döntésével kapcsolatban is, hogy * kaphatja vissza eredeti történelmi M Párkány, Gúta, Köbölkút és TardoM - A kormány ignorálja a lakosok vélemé­nyét, akik népszavazáson is kimo* akaratukat - mondta Gyurovszky S. Lis­ló. - Az MPP a kormány érveit nevete gesnek tartja, s támogatásáról bízlosiji azon községeket, amelyek az ügyelt alkotmánybíróság elé akarják vinni. ' G.Í. rendre tűzi. On szerint mi következő, mit várhat a kassai gyár? i - Mi azt kérjük a bizottságtól, legyen velünk szemben még egy kicsit Mi s tegye lehetővé, hogy kapcsolatainkat elfogadott „játékszabályok" szerin a szükséges két- illetve többoldalú tár­gyalásokkal megalapozzuk. Több nyugi­európai országban elkezdtük építeni, szervezni az ottani közös érdekeltségű külkereskedelmi központjainkat, működ­tetésük révén garantálható lesz az »• portkereskedelem tisztasága, hivatalosan is ellenőrizhető a kivitel. Természetesen ezt néhány hét alatt lehetetlen volt Mai hozni, ehhez több idó kell. • Bízik abban, hogy Brüsszelben meghallgatják a kassaiak kérését? - Remélem, hogy megértő lesz a tí I zottság, s ad nekünk türelmi időt dolgaink kölcsönösen elfogadható rendezésére, (gazdag)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents