Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-28 / 176. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM 1992. JÚ LIUS 28. A MAGYAR KISEBBSEG SZLOVAKIABAN ÖNRENDELKEZÉST KÉR DÉL-TIROL, MINT MODELL A szlovákiai belpolitikai életben nagy vihart váltott ki Fóthy Jánosnak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Elnöksége tagjának az a nyilatkozata, amelyet az APA osztrák hírügynökségnek adott. Mivel a cikket többen pontatlanul és rossz fordításban idézték, az MKDM kérésére az alábbiakban a nyilatkozat teljes szövegét közöljük: Ha nem lesznek betartva a magyar kisebbség jogai az önálló Szlovákiában, a magyar kisebbség képviselői „arra lesznek kényszerítve, hogy a magyar kor­mány közreműködésével kérjenek segít­séget a nemzetközi szervezetektől". Ezt nyilatkozta Fóthy János, az MKDM elnökségi tagja, a szlovák parla­ment képviselője az APA-nak. A politikus az önrendelkezést illetően modellértékű­nek tartja a dél-tiroli megoldást, ahol Ausztria képviselte a németajkú kisebb­ség érdekeit. Fóthy a továbbiakban el­mondta, mozgalma nem áll közvetlen kapcsolatban a magyar kormánnyal, „csak. egy keresztény párttal (Keresz­ténydemokrata Néppárt), amely a magyar kormánykoalíció tagja". , Mozgalmunk nem vonja kétségbe Szlovákia területi integritását - mondotta Fóthy János és hozzátette: „nyelvi és kulturális szempontból azonban amagyar nemzet szerves részének tekintjük önma­gunkat, hiszen tudvalévő, hogy a szlovák -magyar határ nem etnikai határ." „Ha a kisebbségi jogok nem lesznek kellőképpen betartva, tiltakozni fogunk az Európa Parlamentnél, ez a mi kötelessé­günk, ezt a feladatot kaptuk választó­inktól." Az MKDM a dél-szlovákiai kisebbség számára iskolaügyi, kulturális és részle­ges területi önrendelkezést szorgalmaz. Fóthy János elmondotta, hogy a 11 szá­zalékos magyar kisebbség a számará­nyának megfelelően vesz részt a nemzeti jövedelem létrehozásában, ezért az ön­rendelkezés keretében joga van beleszól­ni ennek az elosztásába. „Szeretnénk önállóan dönteni életünkről az iskolaügy és a kultúra területén" - mondotta a szlo­vák parlament képviselője. Arra a kérdés­re, hogy milyen a kapcsolatuk a DSZM-el, a képviselő ezt mondotta: „Sajnos Me­čiar úr még nem talált magának időt arra, hogy beszéljen velünk, s akkor is megle­pődtünk, amikor a tévéből megtudtuk, hogy a szlovák alkotmány tervezete már elkészült." Az MKDM kifogásolja, hogy a magyar kisebbség képviselőit nem hív­ták meg az előzetes tárgyalásokra. Ami Václav Havel lemondását illeti az elnöki funkcióból: „Nem hiszem, hogy találnánk még egy olyan demokratát, mint Václav Havel" - fejezte be nyilatkozatát Fóthy János. OROSZ-FRANCIA ŰRUTAZÁS Közép-európai idő szerint tegnap reggel nyolc órakor slartolt Bajkonur­ból a Szojuz TM 15 űrhajó, fedélzetén orosz-francia legénységgel. A hajó parancsnoka Anatolij Szolovjov, a legénység tagja pedig Szergej Av­gyejev, valamint a francia kutatóűr­hajós, Michel Tognini. Az űrhajó a Mir űrállomás felé tart, ahol Tognini közel két héten át fog dolgozni, majd visszatér a földre. A legénység két orosz tagja felváltja a Mir jelenlegi lakóit, Alekszandr Viktorenkót és Alekszandr Kalerit. Tognini kb. 10 kísérletet hajt majd végre, az orosz kozmonauták fő fela­data pedig, hogy meghosszabbítsák az űrállomás használhatóságát, lehe­tőleg 1996-ig, amikor majd a Mir 2 váltja fel. Minden attól függ, mennyi pénz lesz az űrkutatásra. Éppen a franciák voltak azok, akik komoly beruházásokat • hajtottak végre Oroszországban ezen a téren. Ezért nem meglepő, hogy már további négy orosz-francia űrrepülést is terveznek. Folyik az együttműködés az Egyesült Államokkal is. REGI - UJ OROSZ TERV A KARABAHI RENDEZÉSRE AZ ABHÁZ-GRÚZ FESZÜLTSÉG KONFLIKTUSSÁ TEREBÉLYESEDHET Vlagyimir Kazimírov, az orosz kormány különmegbízottja a hét vé­gén Bakuban, Jerevánban és Sztye­panakertben tájékoztatott Moszkva új tervéről a karabahi konfliktus megoldására. Az új terv kulcsfontos­ságú pontjai régiek: azonnali tűzszü­net, valamennyi érdekelt fél tárgya­lásai minden vitás kérdésről. Az érintettek véleménye az orosz kezdeményezésről egyelőre nem is­mert. Ráadásul Hegyi Karabah nem adott még választ arra a meghívásra sem, melyet a római Karabah-kon­ferencia augusztus eleji újabb fordu­lójára kapott. A RIA független orosz hírügynökség úgy tudja, a karabahi parlament elnöke Mario Raffaeli­nek, a nemzetközi konferencia elnö­kének küldött ugyan egy üzenetet, de az nem tartalmaz egyértelmű választ, bár nem is zárja ki a karaba­hi képviselők rámái utazását. Geor­gij Petroszjan azonban hangsú­lyozta, a konferencia mechanizmu­sának tartalmaznia kell a vétójogot is, amely garantálná Karabah jogai­nak védelmét. A diplomáciai erőfeszítések elle­nére Karabahban az egész hétvé­gén folytatódtak a harcok. Az ör­mény és az azeri fél egymást vádol­ta a tüzérségi összecsapások kipro­vokálásával. A grúz fővárosba érkezett tegnap egynapos munkalátogátásra Doug­las Hogg brit külügyi államminiszter. Eduard Sevardnadze államfővel, Tengiz Szigua miniszterelnökkel és Alekszandr Csikvaidze külügymi­niszterrel folytatott megbeszélése­ket elsősorban a kétoldalú kapcsola­tokról, de a dél-oszétiai helyzetről is tárgyaltak. A brit miniszter ma már a belorusz főváros vendége lesz Nemcsak Dél-Oszétiával vannak gondjai Tbiliszinek, hanem Abházié­val is, melynek parlamentje csütör­tökön döntött szuverenitása helyre­állításáról. A Grúziához tartozó au­tonóm terület parlamentjének dönté­sét szombati rendkívüli ülésén a grúz államtanács törvénytelennek minősítette, olyan lépésnek, amely nélkülöz mindennemű jogerőt. Edu­ard Sevardnadze, az államtanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Abháziéban a vérontás veszé­lye fenyeget és hangsúlyozta: ke­resni kell a -békés, kompromisszu­mos megoldást. A grúz vezetés az­zal indokolta elutasító álláspontját, hogy az abház parlament konzerva­tív többsége szavazott a döntés mellett, de nem a minősített több­ség. Nem hivatalos források szerint a szavazáson nem vetlek részt a Demokratikus Abházia nevü kép­viselőcsoport tagjai, sem a grúzba­rát politikai pártok képviselői. Moszkvában szombaton és va­sárnap tanácskozott a Demokratikus Oroszország Mozgalom radikális szárnya és megerősítette a szaka­dást a Jelcint támogató, egykor be­folyásos szervezeten belül. A talál­kozó résztvevőinek egy része úgy döntött, szeptemberre összo kell hívni az egész mozgalom rendkívüli kongresszusát, amely vagy bizonyít­ja a radikálisok győzelmét, vagy azok végérvényesen kiválnak és lét­rehozzák saját szervezetüket. A re­gionális frakció képviselői hívták össze a hét végi tanácskozást. Ők azzal vádolják Jelcint és csapatát, hogy letértek a határozott gazdasági reformok útjáról. A VILÁGSAJTÓBÓL Ha a szudétanémetek érdekeit Csehszlovákiában vagy a Cseh Köztársaságban különösképpen ká­rosítani fogják, Csehszlovákiának nehézségei támadnak, ha majd az Európai Közösségek tagja kíván lenni - mondotta a Sudetendeut­sche Zeitung című hetilapnak adott nyilatkozatában Thomas Goppel, a közösségi és európai ügyekért felelős bajor miniszter. Arra a kér­désre, belátható időn belül várható­ak-e újabb kezdeményezések a szudétanémetek vagyonával és .hazájukhoz való jogával kapcsolat­ban, a bajor politikus azt mondta, ha a csehek be akarnak lépni az Euró­pai Közösségekbe, akkor annak fel­tétlenül lesznek ilyen következmé­nyei. Ez ugyanis előfeltétele az eu­rópai békés együttélésnek. Kissé megkésett érvelésnek ne­vezte Goppel Richard von Weiz­säcker elnök közelmúltban tett ki­jelentését, hogy a szudétanémet kérdéssel nem kellene felszaggatni a régi sebeket. A német államfő ezekkel a szavakkal reagált arra, hogy Bajorország a Szövetségi Ta­nácsban elutasította a német -csehszlovák szerződést. Goppel úgy látja, a háború után a németek hozzájárulásukkal a kontinens egye­sítéséhez már sokat törlesztettek abból a büntetésből, ' melynek a megbékélést kell megelőznie. OLIMPIAI SZELLEMET A POLITIKÁBA! Minden sportoló és sportszerető ember vágya, hogy az olimpiákat mentesítsék a politikai csatározásoktól, hogy soha többé ne legyen olyan bojkott és ellenbojkott, mint Moszkvában, illetve Los Angelesben volt. Ezekhez képest már Szöul is előrelépésnek bizonyult, bár a két Korea közötti szembenállás miatt még mindig nem lehetett a világ minden sportolójának igazi ünnepe. A mostani, barcelonai megnyitót figyelve az emberben felülkerekedett az optimizmus: a jövő olimpiái már tény­leg azt a célt fogják szolgálni, amiért megrendezik őket. Bár, úgy vélem, teljesen politikamentesek sohasem lesznek, sohasem lehet majd őket elvonatkoztatni a vi­lág történéseitől. Bevallom, számomra nagyon szimpati­kus volt, ahogyan a megnyitó közönsége Bosznia­Hercegovina csapatát üdvözölte, kinyilvánítva szolidari­tását a háború dúlta köztársasággal. A sportszellemet nem zavarta meg Nelson Mandelának, a világszerte nagy tiszteletnek örvendő dél-afrikai polgárjogi harcos­nak az óriási népszerűsége sem. Hiszen neki is jelentős szerepe van abban, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, három évtized után, ismét teljes jogú tagja lehet az olimpiai mozgalomnak. Ez még akkor is igaz, ha pár héttel ezelőtt éppen a Mandela által vezetett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) követelte ismét, hogy a dél-afrikai sportolókat mégse engedjék Barcelonába. Gondolom, óriási hiba lett volna, ha a NOB ennek eleget tesz. Nemcsak a sportolók miatt, hanem politikai szempontból is. Eredeti szándékom az volt, hogy a súlyos dél-afrikai politikai helyzetet elemezzem, ne az ötkarikás játékokat, de Barcelona hozzájárulhat az ottani feszültségek feloldá­sához is. Nos, a NOB azért követett volna el nagy hibát, mert súlyos politikai csapást mért volna arra a demokratizálá­si folyamatra, arra a politikára, amit az 1989 szeptembe­rében hivatalba lépett Frederik de Klerk államfő kezdett el, s amelynek eredményeként három évtizedes börtön­fogság után Mandela szabadlábra került és betöltheti az öt megillető helyet Dél-Afrika és az egész fekete konti­nens politikai életében. Az ANC és a pretoriai kormány viszonya az utóbbi hetekben hihetetlenül megromlott, és éppen a kormány felé tett gesztus is volt az, hogy Mandela ott ült az egyik díszpáholyban a megnyitón, s megtekintett olyan versenyszámokat, amelyekben dél­afrikai fehér sportolók is indultak. Senki sem gondolta volna még az idén márciusban, hogy ennyire kiéleződik a feszültség a kabinet és az ANC között. Az akkori népszavazáson Frederik de Klerk államfő történelmi győzelmet aratott, a fehér lakosság többsége igent mondott a feltett kérdésre: Támogatja-e azt a folyamatot, amelyet az állam elnöke 1990. február 2-án indított el azzal a céllal, hogy tárgyalásos úton eljussanak az új alkotmány kidolgozásához? A referen­dumra azért volt szükség, mert a kormányzó Nemzeti Párt vesztett népsze%ségéből, nagymértékben aktivizá­lódtak az apartheid felszámolását ellenző szélsőséges fehér pártok és mozgalmak. Ez az igen tehát felhatalmazást adott az államfőnek, s a CODESA (Konvent a Demokratikus Dél-Afrikáért) keretében folytatódtak is a tárgyalások a kormány és a legerősebb fekete mozgalom az ANC között. Ekkor még remélni lehetett, hogy az idén megalakulhat egy átmeneti kormány, kiírják az általános választásokat, s a folyamat kicsúcsosodásaként elfogadják az új alkot­mányt. És ez utóbbi a leglényegesebb, mert a dél-afrikai Gorbacsovnak elkeresztelt de Klerk hiába számolta fel egymás után a faji megkülönböztetést rögzítő törvénye­ket, a feketéknek politikai jogaik még nincsenek, egyelő­re nem rendelkeznek választói joggal. Az új alkotmány ezt is orvosolná. Két alapvető oka van a június közepe óta tartó válságnak. Az egyik az ANC türelmetlensége, a másik, hogy nem sikerült kibékíteni a két rivális fekete szerve­zetet: a főleg khossza törzsbélieket tömörítő ANC-t és a zuluk politikai-fegyveres szervezetét, az ínkathát. A türelmetlen ANC, azt állítva, hogy a kormány lassítja a demokratizálást, június 16-ra, Soweto napjára orszá­gos méretű megmozdulásokat szervezett. Másnap Boi­patong fekete negyedben az Inkatha félszáz embert lemészárolt. De Klerk hiába ígérte a tettesek megbüntetését, az ANC a kormányfőt és az államfőt vádolta a feketék közti kölcsönös és rendkívül brutális tömegmészárlásokért. Állítólag a karhatalom Boipatongban is megakadályoz­hatta volna a gyilkosságokat. Az ANC és az őt támogató tíz kisebb fekete párt otthagyta a kerekasztalt. Azóta de Klerk többször felszólította Mandeláékat a tárgyalások felújítására. Ezért foglalkozott Dél-Afriká­val nemrégiben a BT, s ezért járt Pretoriában és közvetített a felek között Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter. Pedig de Klerk már több engedményt is tett - a tárgyalások megszakítása óta - az ANC-nek. Beleegyezett abba, hogy az új, most már fajilag vegyes parlamentben a lényeges, főként a tartományokra vo­natkozó törvények többségét háromnegyedes többség­gel fogadhassák csak el, és elállt attól a formulációtól is, amely vétójogot biztosított volna a fehéreknek, Bejelen­tette, feloszlatják a hadsereg különleges alakulatát, a 32. zászlóaljat, amely az ANC szerint a feketék közötti zavargásokat ösztönzi. Ezt az egységet az Angolából kivont fekete bőrű veteránok alkotják. Az ANC most a rendőrség terroristaellenes különleges alakulatának, a Koevoetnek a feloszlatását is követeli. Ezt annak idején a namíbiai SWAPO elleni harcra képezték ki. De Klerknek igaza van abban, hogy ultimátumokkal nem lehet a demokratikus rend megteremtéséről tár­gyalni. Ezt az ANC-nek és különösen a Mandelával is szembenálló szélsőséges szárnyának is tudatosítania kellene. Azoknak, akik a fehérek diktatúráját most a fe­keték diktatúrájával szeretnék felváltani. Ezzel a kor­mánnyal, ezzel az elnökkel lehet tárgyalni, s az ultimátu­mokkal a feketék maguknak okoznak kárt. Csak az eröszakot ösztönzik, hiszen a hadsereg a kormány kezében van, s fegyveres úton nem érhetnek el semmit. Csak remélni lehet, hogy Mandela hazavitt valamit az olimpiai szellemből... MALINÁK ISTVÁN THE DAILY TELEGRAPH: „THATCHERISTA" KORMÁNY CSEHORSZÁGBAN „A Cseh Köztársaság új ipari és keres­kedelmi minisztere, Vladimír Dlouhý ar­ról igyekezett meggyőzni a potenciális külföldi beruházókat, hogy Csehszlovákia kettéválása nem lesz nagy befolyással kormányának pénzügyi politikájára" - irta tegnap a The Daily Telegraph brit napilap a miniszter múlt heti londoni látogatásáról szóló írásában. Csehország ,,thatcherista kormánya", amely még egy hónapos sincs, azt hirdeti, hogy három év alatt képes Spanyolország vagy Portugália szintén korszerűsíteni a gazdaságát. A lap ezzel kapcsolatban idézte Dlouhý szavait, amelyek szerint ha a világban és Európában kedvezőek lesznek a feltéte­lek, Csehország képes lesz gyorsan létre­hozni a piacgazdaság olyan struktúráit, mint a konvertibilis valuta, hatékony pénz­piac, liberális kereskedelmi és adórend­szer, s ily módon garantálni tudják a gaz­dasági növekedést. Vladimír Dlouhý csodálata Thatcher asszony iránt - akivel tavaly találkozott - olyan messzire megy, hogy hasonló aggodalmaik vannak az EK-klub miatt, ennek ellenére azért - Dlouhý szerint - Csehország 1995-ig alkalmassá válik az EK-tagságra. Vladimír Dlouhý, akinek az apja szlo­vák, vegyes érzelmekkel viseltetik az iránt, amit most úgy neveznek, hogy „bár­sonyos szétválás" az év végéig. Ennek ellenére a miniszter szerint annyira elté­rőek a két köztársaság gazdasági és külpolitikai elképzelései, hogy más út nincs. NÉHÄNY SORBAN J apánban a kormányzó Liberális De­mokrata Párt győzött a vasárnapi részleges parlamenti választásokon. Áz LDP 1955 óta van hatalmon a szigetor­szágban. A mostani választásokat a par­lament felsőházába rendezték, és a siker­re csupán az vet árnyékot, hogy a szava­zásra jogosult 94 millió állampolgárnak több mint az 52 százaléka távolmaradt az urnáktól. Az LDP a 127 képviselői mandá­tum közül 68-at szerzett meg. A legerő­sebb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt az elmúlt választásokhoz hasonlóan most is csupán 22 helyhez jutott. Japán­ban a felsőház szenátorait 6 évre választ­ják, úgy, hogy a 252 szenátornak a felét 3 évenként újraválasztják. N émetországban drámaian megnöve­kedett az illegális határátlépők szá­ma. Bonni jelentések szerint az idei év első felében a német határőrök 11 ezer embert tartóztattak fel, akik Csehszlová­kiából vagy Lengyelországból próbálták meg illegálisan átlépni a határt és politikai menedéket akartak kérni az NSZK-ban. Ez a szám az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest megháromszorozódott, s olyan személyek is voltak a letartózta­tottak között, akik már többször próbáltak ily módon szerencsét. A menekültek szá­ma azzal arányban növekszik, ahogyan az egyes kelet-európai országok gazda­sági helyzete romlik. A törvénytelen határ­átlépők többsége Romániából, Bulgáriá­ból, valamint a Szovjetunió utódállamai­ból érkezik, de vannak közöttük pakisztá­niak, indiaiak, kurdok és Sri Lanka-iak is. A menekülők szerencsétlenségéből em­bercsempészek próbálnak meg tőkét ko­vácsolni, többnyire románok, bulgárok és lengyelek, akik magas árat szabnak azért, hogy átjuttassanak valakit a zöldhatáron. Ez a tarifa 200-tól egészen 7000 márkáig tejjed. Á zsia legnagyobb szarvasmarha-kiter­melő farmját Észak-Kínában hozzák létre, éspedig kínai-dél-koreai együttmű­ködéssel. Erről a pekingi mezőgazdasági minisztérium adott tájékoztatást. A 112 millió dolláros befektetés 70 százalékát egy dél-koreai cég adja. A szerződést már alá is írták, és a farm öt év múlva kezd üzemelni. H atvan nappal meghosszabbította a perui kormány a rendkívüli állapo­tot a fővárosban, Limában és a közeli Callao kikötővárosban. Ezzel eleget tett a hadsereg kérésének. A vezérkar ugyan­is attól tart, hogy a Fényes Ösvény maois­ta szervezet fokozza fegyveres akcióit. Ez a terrorista szervezet holnapra és holnap­utánra országos „fegyveres sztrájkot" hirdetett meg. Peruban már készültségbe helyezték a hadsereget és a rendőrséget, hogy felvehessék a harcot a „vörös ve­széllyel". A Fényes Ösvény 12 évvel ezelőtt jött létre, s azóta fegyveresei több mint 26 ezer embert öltek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents