Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-28 / 176. szám, kedd

1992. JULIUS 28. lÚJSZÓ* DOKUMENTUM A SZLOVÁK KÖZTARSASÁG ALKOTMANYANAK TERVEZETE Mai és holnapi számunkban kivonatosan ismertetjük a Szlovák Köztársaság Alkotmányának tervezetét, amellyel a parlament elnökségé a közeljövőben foglalkozik majd, illetve amelyet augusztusban kellene a Szlovák Nemzeti Tanácsnak elfogadnia. ELSŐ FEJEZET Az első ókk kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus és szociálisan igazságos jogállam, amely nem kötődik sem kizárólagos ideológiára, sem pedig vallási meggyőződéshez. A korábbi tervezetekkel szemben tehát nem állapítják meg, hogy az SZK a szlovák nemzet állama. A továbbiakban az alkotmánytervezet az általánosan elfogadott demokratikus alapelvekből indul ki. Leszögezi, az államhatalom a néptől ered, a népet .illeti meg, amely azt a választott képviselői révén vagy közvetlenül gyakorolja. Itt kapott helyet az a szabály is, hogy „mindenki megcselekedhet, amit a törvény nem tilt, és senki sem kényszeríthető olyan cselekvésre, amelyre a törvény nem kötelezi". Megállapítja egyben azt is, hogy a Szlovák Köztársaság terü* lete egységes és oszthatatlan, határait pedig az SZNT alkotmánytörvényével lehet módosítani. Az SZK állampolgársága megszerzésének és elvesztésének feltételeit törvény . állapítja meg, és senki sem fosztható meg - akarata ellenére - állampolgárságától. Ugyanakkor kifejezést nyert az is, hogy a szlovák nyelv államnyelv és egyéb nyelvek használatát a hivatalos kapcsolatokban törvény szabályozza. A további cikkek az állami felségjelvényeket (az állami címert, zászlót, pecsétet és a himnuszt) szabályozzák. A köztársaság fővárosaként Pozsonyt jelöli meg a tervezet. MÁSODIK FEJEZET Alapvető jogok és szabadságok 10. cikk Azok az emberi jogokról és alapvető szabaságokról szóló nemzetközi szerződések, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik, a területén általánosan kötelező erővel bírnak és törvényeivel szemben előnyt élveznek. 11. cikk (1) Az emberek szabadok és egyenlőek a méltóságukban és jogaikban is. Az alapvető jogok és szabadságok megvonhatatlanok, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és megszüntethetetlenek. (2) A Szlovák Köztársaság területén az alapvető jogok és szabadságok mindenkinek szavatolva vannak nem, faj, szín, nyelv, hit és vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint megkülönböztetés nélkül. Senki sem lehet az említett indokokból megkárosítva, előnybe helyezve vagy hátrányos helyzetbe juttatva. (3) Mindenkinek jogában áll szabadon határozni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módozata. (4) Senkit sem szabad károsítani jogaiban az alapvető jogai és szabadságai érvényesítése miatt. 12. cikk (1) Kötelességeket csak törvény alapján, annak kereteiben, és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása mellett lehet megállapítani. (2) Az alapvető jogokat és szabadságokat csak törvénnyel lehet korlátozni. (3) Az alapvető jogok és szabadságok törvényes korlátozásának egyformán kell vonatkoznia mindazon esetekre, amelyek a megállapított feltételeket teljesítik. (4) Az alapvető jogok és szabadságok korlátozásánál ügyelni kell azok lényegére és értelmére. Az ilyen korlátozásokat csak a meghatározott célra lehet alkalmazni. 13. cikk Mindenki rendelkezik jogképességgel. 14. cikk (1) Mindenkinek joga van az élethez. Az emberi élet védelmet érdemel már a megszületés előtt. (2) Senkit sem szabad életétől megfosztani. (3) Tilos a halálbüntetés. (4) Nem minősül e cikk szerinti jogok megsértésének, ha valakit az életétől olyan cselekménnyel összefüggésben fosztottak meg, amely a törvény szerint nem büntetendő. 15. cikk (1) Az egyén és a magánélet sérthetetlensége szavatolva van. Korlátozni azt csak a törvény által megállapított esetekben lehet. (2) Senkit sem lehet kínvallatás-, nak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 16. cikk (1) A személyes szabadság szavatolva van. (2) Senkit sem lehet büntetőeljárás alá vonni vagy szabadságától megfosztani másként, mint a törvény által megállapított módon és okok alapján. Senkit sem lehet szabadságától megfosztani kizárólag azért, mert nem képes szerződéses kötelezettségének eleget tenni. (3) A vádlottat vagy a bűncselekménnyel gyanúsítottat csak a törvény által meghatározott esetekben szabad őrizetbe venni. Az őrizetbe vett személlyel azonnal közölni kell őrizetbe vételének indokait, ki kell hallgatni és legkésőbb 24 órán belül Szabadlábra kell helyezni vagy a bíróságnak átadni. Az őrizetbe vett személyt a bíró az átvételtől számított 24 órán belül köteles kihallgatni, és határozatot hozni előzetes fogvatartásáról vagy szabadlábra helyezni ót. (4) A vádlottat csak a bíró írásbeli és megindokolt utasítására szabad letartóztatni. A letartóztatott személyt 24 órán belül át kell adni a bíróságnak. A bíró az átvételtől számított 24 órán belül köteles a letartóztatott személyt kihallgatni és határozatot hozni előzetes fogvatartásáról vagy szabadlábra helyezni öt. (5) Csak a törvényben meghatározott okokból, és időtartamra, valamint csak bírósági határozat alapján lehet valakit előzetes fogvatartásba helyezni. (6) Törvény állapítja meg, mely esetekben lehet vakakit a hozzájárulása nélkül intézeti egészségügyi gondoskodásba venni vagy tartani. Az ilyen intézkedésről 24 órán belül tájékoztatni kell a bíróságot, amely az elhelyezésről hét napon belül határoz. (7) A bűncselekménnyel vádolt személy elmeállapotának vizsgálata csak a bíróság írásbeli utasítására történhet. 17. cikk (1) Senkit sem szabad kényszermunkának vagy kényszerszolgálatnak alávetni. (2) Az első bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a) a szabadságvesztés-büntetésüket töltő személyekre törvény alapján kirótt munkára vagy a szabadságvesztés-büntetést helyettesítő egyéb büntetésüket töltö személyekre a törvény alapján kirótt munkára, b) a katonai.szolgálatra vagy a kötelező katonai szolgálat helyett a törvény által megállapított egyéb szolgálatra, c) a törvény alapján megkövetelt szolgálatra természeti csapás, baleset vagy más olyan veszély esetében, amely emberéleteket, egészséget vagy jelentős vagyoni értékeket veszélyeztet, d) az élet, az egészség vagy mások jogai érdekében a törvény által megállapított cselekményekre. 18. cikk (1) Mindenkinek joga van emberi méltósága személyes becsülete és jó hírneve megőrzéséhez, illetve a neve védelméhez. (2) Mindenkinek joga van a magánéletébe és családi életébe való jogosulatlan beavatkozásokkal szembeni védelemhez. (3) Mindenkinek joga van a személyéről szóló adatok jogosulatlan gyűjtésével, nyilvánosságra hozatalával vagy az ilyen adatokkal való egyéb visszaélésekkel szembeni védelemhez. 19. cikk (1) Mindenkinek jogában áll vagyont tartani tulajdonában. Minden tulajdonos tulajdonjogának azonos törvényes tartalma van és egyforma védelmet élvez. Az öröklés szavatolva van. (2) Törvény állapítja meg, hogy a társadalom szükségleteinek, a nemzetgazdaság fejlesztésének és a közérdeknek biztosításához feltétlenül szükséges mely vagyon lehet csak az állam, a község vagy a meghatározott jogi személyek tulajdonában. A törvény megállapíthatja azt is, hogy a meghatározott dolgok csak az állampolgárok vagy a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személyek tulajdonában lehetnek. (3) A tulajdon kötelez. Nem szabad visszaélni vele mások rovására vagy a törvénnyel védett közérdekkel ellentétben. A tulajdonjog gyakorlása nem károsíthatja a törvény által megállapított mértéken felül az emberek egészségét, a természetet és a történelmi műemlékeket. (4) A kisajátítás és a tulajdonjog kényszeritett korlátozása csak közérdekből, törvény alapján és kártalanítás mellett lehetséges. (5) Adókat és illetékeket csak törvény alapján szabad kiróni. 20. cikk (1) A lakóhely sérthetetlen. Tilos oda az ott lakó hozzájárulása nélkül belépni. (2) A házkutatás csak a büntető eljárás céljaira alkalmazható, mégpedig a biró írásbeli és megindokolt utasítása alapján. A házkutatás elvégzésének módját törvény állapítja meg. (3) Egyéb beavatkozásokat a lakóhely sérthetetlenségébe törvény által csak akkor lehet engedélyezni, ha az a demokratikus társadalomban elkerülhetetlen az emberek életének és egészségének, vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében, vagy a közbiztonság és a rend súlyos veszélyeztetésének elhárítása érdekében: Amennyiben a lakóhelyet vállalkozásra vagy egyéb gazdasági tevékenységre is felhasználják, az említett beavatkozásokat a törvény akkor is engedélyezheti, ha az a közigazgatás feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükséges. 21. cikk (1) A levéltitok, a továbbított hírek és egyéb iratok titkossága, valamint a személyes adatok védelme szavatolva van. (2) Senki sem sértheti meg a levéltitkot sem az egyéb iratok és feljegyzések titkosságát, akár a lakásban vannak ezek elhelyezve, akár a posta útján vagy más módon továbbítva. Kivételt képeznek azok az esetek és hírek, amelyek telefonon, távíró vagy más hasonló berendezés útján vannak továbbítva. 22. cikk (1) A tartózkodási hely megválasztásának és a mozgás szabadsága szavatolva van. (2) A Szlovák Köztársaság területén jogosultan tartózkodó minden személynek joga van az ország szabad elhagyásához. (3) Ezeket a szabadságokat csak törvény korlátozhatja, ha az elkerülhetetlen az állam biztonsága, a közrend fenntartása, az egészségvédelem, vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében és a meghatározott területeken a környezetvédelem indokából is. (4) Minden állampolgárnak joga van a Szlovák Köztársaság területére való szabad belépéshez. Az állampolgár nem kényszeríthető arra, hogy hazáját elhagyja, nem lehet kiutasítani vagy más államnak kiadni. (5) A külföldit csak a törvény által megállapított esetekben lehet kiutasítani. 23. cikk (1) A gondolat, lelkiismeret, a vallási meggyőződés és a hitvallás szabadsága szavatolva van. Ez a jog tartalmazza a vallási meggyőződés és a hitvallás megváltoztatásához! való lehetőséget is. Mindenkinek jogában áll, hogy hit nélkül éljen és felfogását nyilvánosan kinyilvánítani. (2) Mindenkinek jogában áll vallását vagy hitét szabadon kinyilvánítani, mégpedig akár egyénileg, akár másokkal együtt, a magánéletében vagy nyilvánosan, istentisztelettel, vallási cselekményekkel, szertartásokkal, vagy oktatással. (3) Saját ügyeiket az egyházak és vallási közösségek igazgatják, főként létrehozzák saját szerveiket, kijelölik saját lelkészeiket, létrehozzák saját rendjeiket és egyéb egyházi intézményeiket, mégpedig az állami szervektől függetlenül. (4) Törvény állapítja meg az állami iskolákban történő hitoktatás feltételeit. (5) Ezeknek a jogoknak gyakorlását törvény korlátozhatja, ha a demokratikus társadalomban a közbiztonság és a rend, az egészség és az erkölcs vagy mások jogainak és szabadságainak védelmében elkerülhetetlen intézkedésekről van szó. 24. cikk Senki sem kényszeríthető arra, hogy lelkiismerete vagy vallási meggyőződése ellenére katonai szolgálatot teljesítsen. A részleteket törvény állapítja meg. 25. cikk (1) A véleménynyilvánítás szabadsága és az információkhoz való jog szavatolva van. (2) Mindenkinek jogában áll véleményét .kinyilvánítania szóban, írásban, sajtó útján, képpel vagy más módon, valamint szabadon és az állam határaira való tekintet nélkül eszméket és információkat felkutatni, átvenni és terjeszteni. A sajtó nem vehető engedélyezési eljárás alá. A televízió és a rádió területén történő vállalkozásokat állami engedélyezéshez lehet kötni. (3) A cenzúra megengedhetetlen. (4) A véleménynyilvánítás szabadságát és az információk felkutatásához és terjesztéséhez való jogot törvénnyel korlátozni lehet, ha a demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak védelme, az állam biztonsága, a közbiztonság, a közegészség és az erkölcs védelme érdekében elkerülhetetlen intézkedésekről van szó. (5) Az állami szervek és a területi önkormányzatok szervei megfelelő módon kötelesek a tevékenységükről tájékoztatást adni, mégpedig hivatalos nyelven. Ennek feltételeit és végrehajtását törvény szabályozza. 26. cikk (1) A petíciós jog szavatolva van. " A közérdekű és más közös érdekeket jelentő ügyekben mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együttesen kérelemmel, javaslattal vagy panasszal forduljon az állami szervekhez és a területi önkormányzat szerveihez. (2) Petícióval nem szabad a jelen alkotmánnyal szavatolt alapvető jogok és szabadságok megszegésére felszólítani. (3) Petícióval nem szabad a bíróság függetlenségébe beavatkozni. 27. cikk (1) A békés gyülekezés joga szavatolva van. (2) Ezt a jogot korlátozni lehet a közterületeken történő gyülekezés esetében, ha a demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak, a közrend, az egészség és erkölcs, a vagyon és az állam biztonsága védelme érdekében elkerülhetetlen intézkedésekről van szó. A gyülekezést azonban nem szabad közigazgatási szerv engedélyéhez kötni. 28. cikk (1) A szabad egyesüléshez való jog szavatolva van. Mindenkinek jogában áll másokkal együtt egyletekben, társaságokban vagy más egyesületekben társulni. (2) Az állampolgároknak jogukban áll politikai pártokat és politikai mozgalmakat alapítani és azokban egyesülni. (3) Ezeknek a jogoknak gyakorlását csak a törvény által megállapított esetekben szabad korlátozni, ha az a demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, a bűncselekmények megelőzése és mások jogai és szabadságai védelme érdekében elkerülhetetlen. (4) A politikai pártok és politikai mozgalmak, valamint az egyéb egyesületek az államtól elválasztva működnek. 29. cikk (1) Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy közvetlenül vagy szabadon megválasztott képviselőik révén a közügyek vitelében részt vegyenek. (2) A választásokat a törvény által megállapított rendszeres választási időszakokat meg nem haladó időközökben kell megtartani. (3) A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos. A választójog gyakorlásának feltételeit törvény állapítja meg. (4) Az állampolgárok egyenlő feltételek mellett férhetnek hozzá a választott tisztségekhez és egyéb közhivatalokhoz. 30. cikk Valamennyi politikai jog és szabadság törvényi szabályozása és annak értelmezése, illetve alkalmazása, a politikai erőknek a demokratikus társadalomban való szabad versenyét kell lehetővé tennie és védelmeznie. 31. cikk Az állampolgároknak jogukban áll szembeszegülni bárkivel, aki a jelen alkotmányban említett emberi jogok ós szabadságok demokratikus rendjének eltávolítására törekedne, ha az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása gátolva van. A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai 32. cikk A nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás senkinek sem okozhat hátrányt. 33. cikk (1) A nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgároknak a Szlovák Köztársaságban szavatolják a mindenoldalú fejlődést, főként pedig azt a jogot, hogy kisebbségünk más tagjaival együtt fejlesszék a saját kultúrájukat, továbbá az információknak az anyanyelvükön történő terjesztéséhez és befogadásához való jogot, valamint a nemzetiségi egyesületekben történő egyesülés jogát. A részleteket törvény állapítja meg. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak a törvény által megállapított feltételek mellett továbbá szavatolva van. a) az anyanyelvi művelődéshez való jog, b) az anyanyelvüknek a hivatalos kapcsolatokban történő használatához való jog, c) a nemzetiségi és etnikai kisebbségeket érintő ügyek vitelében történő részvételhez való jog. (3) A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok számára a jelen alkotmányban szavatolt jogok gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság integritásának megbontásához és az egyéb lakosság diszkriminálásához. Gazdasági, szociális és kulturális jogok Az alkotmánytervezetnek ez a része leszögezi, hogy mindenkinek joga van hivatása szabad megválasztásához, hivatásra való felkészüléshez, egyéni vállalkozáshoz és egyéb tevékenységhez. Továbbá mindenkinek jogában áll, hogy az életszükségletei fedezéséhez szükséges eszközöket a saját munkájával szerezze meg. Az állam megfelelő mértékben biztosítja anyagilag azokat az állampolgárokat, akik az említett jogukat önhibájukon kívül nem gyakorolhatják. A tervezet a továbbiakban az alkalmazottak munkához, munkavédelemhez, a munka utáni pihenéshez és a szakszervezeti szervezkedéshez, illetve a sztrájkhoz való jogait tagialja. Külön cikkelyben foglalkozik a fiatalkorúak, a dolgozó nők és a rokkant személyek jogaival. (Folytatása a holnapi számunkban)