Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-27 / 175. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM 1992. JÚLIUS 27. OSTROMZÁR AMEZŐGAZDASÁGI TELEPEN (Folytatás az 1. oldalról) már hónapokkal ezelőtt - jegyzi meg valaki a csoportból. Ök tehát ezt a megoldást válasz­tották. Elfoglalták a telepet, s mind­addig nem tágítanak onnan, amíg dűlőre nem viszik a dolgot. Foglal­kozzon ügyükkel a rendőrség, a bí­róság, a kormány, a parlament, ők várnak, kibírják. Persze, közben azért dolgoznak is. Az állami gazda­ság két kombájnját nem engedik ki az udvarról, mert azt mondják, amíg nem készül el a hivatalos leltári jegyzék és az átadás jegyzőkönyve, addig előfordulhat, hogy a kombáj­nok, a gépek a mezőről nem oda, hanem a gazdaság más telepére mennek vissza, s ók hoppon marad­nak. Ók addig nem nyúlnak a gépek­hez, raktárakhoz, inkább szintén lesznek egy lakatot az eredetihez, nehogy azt mondják, megdézsmál­ták az állami vagyont. Természete­sen, gabonájukat nem hagyják lá­bon. Béreltek egy cséplőgépet, kombájnt a gép- és traktorállomás­lól, s azzal aratnak. A terménytisztí­lót sem zárták be, az ottani gondo­zik zavartalanul jöhetnek-mehet­nek, végezhetik teendőjüket. Az állami gazdaság helyi telepé­nek mindössze öt olyan alkalmazott­ja van, aki már a szövetkezetben is dolgozott. Nem sok, ám ott mégsem tartanak, hogy a folytatáshoz keve­sen lesznek, hiszen az iparból és más munkahelyekről a munkaerő­csökkentés sok embert hazavetett. Olyanokat is, akiknek a falu határá­ban földje van... XXX Pénteken délután Štefan Szi­lágyi udvarvezetót hiába kerestem Bárcán, ö ugyanis a több mint 7 ezer hektáros és több környékbeli falu halárát művelő állami gazdaság igazgatóságának kassai székházé-, ban volt. - A munkahelyemre nem engednek be, ezért itt tartózkodom -fogadott. Štefan Bittó igazgató is jelen volt. Tanakodtak, elemezték a hely­zetet, s csakúgy, mint a földtulajdo­nosok, ók is vártak. -Tudtommal a mezőgazdasági minisztérium kassai regionális irodá­jában megtartott legutóbbi tárgyalá­son, egyezkedésen Jozef Tóth, a mezőgazdasági minisztérium osz­tályvezetője azt javasolta, hogy kezdjék el a vagyonjogi kérdések lisztázását, s annak fejében a bár­caiak hagyják abba a blokádot. Ha a másik fél mégsem „enge­delmeskedik", akkor önök mihez fo­lyamodnak? - kérdeztem tőlük. -Erőszakhoz biztosan nem. Mi tisztességesen, törvényes úton akarjuk rendezni ezt a kérdést - kezdte az igazgató. - Hogy a föld­törvény és a transzformációs tör­vény úgy rendelkezik, ahogy rendel­kezik, arról mi nem tehetünk. Sokat tárgyaltunk már a bárcaiakkal a kö­zös dolgainkról, de kevés sikerrel. Egyszer már eljutottunk odáig, hogy jó, átadjuk nekik a gazdasági udvart, de azzal a feltétellel, hogy átveszik tőlünk az ott dolgozó 20 embert is. Sajnos, ők ebbe nem mentek bele. Egyébként a kivett földjüket nagy részben mi műveltük meg, termé­szetesen nem ingyen. Hogy kié lesz az udvar, s az ottani többi föld, az nem rajtunk múlik. Ha a törvény kimondja, hogy az nem a miénk, minden további nélkül elfogadjuk, s kivonulunk onnan, ám addig a per­cig mi vagyunk ott mindenért a fele­lősök - összegezi az igazgató. Az udvarvezető így fogalmazott: - A tizenöt millió korona értékű telep épületei még valóban az eredetiek, ám a korszerűsítésüket már az álla­mi gazdaság fizette, s a gázt is mi vezettük be oda. Mindez tisztázható, de ha most nem takarítjuk be a ha­tárból a gabonát, s a borjúnevelésre szakosodott zsebesi telepünknek nem lesz elegendő szalmája, akkor bizonyos károk keletkezhetnek, s azért ki vállalja a felelősséget? xxx Ladislav Bul'ko, Bárca polgár­mestere a földtulajdonosoknak ad igazat. Azt mondja, elsősorban őket illeti a helyi határ, meg a gazdasági telep is. - Mindezt törvényes úton kellene rendezni, de ha a törvény hiányos, ha már egy jó ideje holt­ponton van a tárgyalás, az ügyinté­zés, akkor...? - kérdezett ő is. Szerinte az állami gazdaságnak azt a korábbi javaslatát, hogy a tele­pet vegyék át a helyiek, de az.ott dolgozó emberekkel együtt, a bárca­iak azért nem fogadták el, mert egyelőre maguknak sem tudják sza­vatolni a biztos keresetet, nem még másoknak. Megjegyezte azt is, hogy bár ő nem földtulajdonos, mégis fur­csállja, hogy az állami gazdaság a privatizációs folyamatban rész­vénytársasággá akarja változtatni a helyi gazdaságot, ám a földtulaj­donosokkal erről érdemben senki sem tárgyalt... xxx Szombaton este Jozef Sedlák mérnökkel, a bárcai földtulajdono­sok szövetségének elnökével is be­széltem. Leszögezte, hogy számuk­ra minden eddigi egyezkedés, tár­gyalás eredménye elfogadhatatlan, ezért tovább folytatják a gazdasági telepért indított küzdelmüket, s ab­ban bíznak, hogy végül is nekik lesz igazuk. GAZDAG JÓZSEF NEM LOPTAM ÉN ÉLETEMBEN... A nyugati sok lóerős acélparipák sorozatos eltulajdonításához már hozzászoktunk. Az élő pacik elköté­se még újdonságnak számít. Ki tud­ja meddig? A lovak kezdenek ismét divatba jönni, a kereslet nagyobb, mint a kínálat, íme a bizonyíték. Egy Léva környéki, többszörösen bünte­tett férfi lovat akart vásárolni. Amikor az egyik hirdetési újságban rábuk­kant egy magángazda ajánlatára, címre utazott, hogy az üzletet. Későn jött. A hároméves pejkót már eladták. Az új tulajdonosnak másnap reggel kel­lelt volna elszállítania a jószágot. A megbeszélt időben meg is érke­zett, ám akkor paripájának már csak öl helyét találta. A későn jövő vevő ugyanis éjfél tájban kilopta az istálló­ból a lovat, s reggelre már 20 kilo­méterrel messzebb járt vele. A lótol­vajt a rendőrök elfogták és a három­éves mén már jogos tulajdonosánál van. A köbölkúti szövetkezet két lova iránt a Komáromi járásból érdeklőd­tek. Miután a potenciális vásárlók­nak - két roma férfinak - nem sike­rült nyélbe ütni az üzletet, ők is a fent említett megoldáshoz folyamodtak. Az éjszaka leple alatt visszatértek az istállókhoz, a pacikhoz vezető két kerítést megbontották és az áhított lovakat észrevétlenül, jóformán a farmot őrző éjjeli örök orra előtt kicsempészték, és ismeretlen helyre távoztak. A keletkezett kár 40 ezer korona. (ov) MIÉRT LETTEM VÁLLALKOZÓ? A „Miért lettem vállalkozó?" kérdésre a Szlovák Statisztikai Hivatal közvéle­ménykulatók az alábbi válaszokat kapták: [százalékban) ipar építőipar kereskedelem egyesítve az önmegvalósítás lehetősége j)szolgáltatások nyújtása nagyobb jövedelemhez jutás függetlenség, a döntés lehetősége 84 82 80 82 82 81 78 81 78 85 69 78 69 75 72 72 A megkérdezett 2920 vállalkozó egyharmada azért váltotta ki iparengedé­ly, mert munkanélküli lett. Ml A HELYZET A HAZAI BENZINPIACON? NEM SZÁMOLNAK ÁREMELÉSSEL A napokban kósza hírek keltek lábra Szlovákiában, hogy a nagyobb fogyasztásra való tekintettel várható a benzin és gázolaj árának eme­lése. A közérdekű kérdés kapcsán felkerestük Milan Rác mérnököt, a Benzinol állami vállalatnak a töltőállomások üzemeltetéséért felelős igazgatóhelyettesét. • Tervezi-e a vállalat a benzin és a gázolaj árának emelését a közeljö­vőben? - A benzin és a kőolajtermékek ára mindenekelőtt attól függ, milyen áron vásároljuk meg a gyártótól. A kőolajfinomítók felvásárlási árát pedig a világpiaci ár, a termelési, illetve a kereskedelmi költségek be­folyásolják. A benzinárak képzésé­nél persze figyelembe kell venni még a csehszlovák korona és a né­met márka egymáshoz viszonyított árfolyamát. Ennek célja: elejét venni a nagyméretű külföldi felvásárlás­nak. A Benzinol szinte teljes egé­szében a Slovnafttól vásárolja a kő­olajtermékeket, amelynek - tekintet­tel arra, hogy a termelés során kör­nyezetbarát üzemanyagot használ - termelési költségei magasabbak, mint más csehországi kőolajfinomí­tóké. Ennek ellenére a kőolajtermé­keket a Slovnafttól változatlan, a csehországival azonos áron vásá­roljuk. A vállalat képviselőivel folyta­tott nemrégi tárgyalásainkon is biz­tosítottak bennünket arról, hogy a termelési ár nem fog növekedni. A két köztársaság különválása ese­tén - sajnos a belpolitikai helyzet ezt reálisan feltételezi -, ha a szlovák korona árfolyama megmaradna az eddigi szinten, akkor az árak emel­kedésétől nem kellene tartanunk. Tekintettel arra, hogy az év szep­tember 30-án lejár a gázolaj- és benzinutalványok érvényessége, előfordulhat a benzin és kőolajter­mékek árának szabad képzése. Ez a benzinárak megközelítőleg 10 fil­léres ingadozását jelentené. Emel­lett, ha a Slovnaft terve - hogy csak ólommentes benzint gyártana - megvalósulna, akkor akár 5-10 százalékkal is olcsóbb lehetne a benzin. • Csehországban állítólag jelen­tősen emelkedett a benzinfogyasz­tás. Mi a helyzet Szlovákiában? - Az 1991 -es évben. - három töl­tőállomás kivételével egész Szlová­kiát mi láttuk el - 1,5 millió tonna kőolajterméket értékesítettünk. Eb­ből az autóbenzin 400 ezer, a gáz­olaj 850 ezer, a fűtőolaj 160 és a kenőolaj 60 ezer tonnát tett ki. A szlovákiai összfogyasztás tehát az 1990-es évhez viszonyítva jelentő­sen 300 ezer tonnával csökkent. Ennek objektív okai a ráfizetéses termelés számottevő csökkenésé­ben, az üzemanyagpocsékolás visz­szaszorításában, a mezőgazdasági szövetkezetek 15-20 százalékos üzemanyag-megtakarításában ke­reshetők. Ugyanennek tulajdonítha­tó, hogy a gázolaj fogyasztása ta­valy 30, az idei első félévben 15 százalékkal csökkent. Az ólommen­tes és a magasabb oktánszámú benzin iránt viszont idén 10 száza­lékkal nőtt a kereslet. • Az elkövetkező év elejétől élet­be lépő új adórendszer vajon milyen befolyással lesz a benzin árának alakulására? - Először is vállalatunk gazdasá­gát terheli le. A hozzáadott-érték­adó bevezetésével vállalatunknak 220 millió koronával többet kell az állam kincstárába elvezetnie, mint az előző években. Ennek ellenére az új adórendszer nem lesz kihatás­sal termékeink árának alakulására. • Várható, hogy megszűnik a csehszlovák államszövetség. Mit jelent ez a vállalat létének, jövőjének szempontjából? - A rendszerváltás folyamán szinte minden, a kőolajtermékek pi­acán ismert világcég tárgyalásokat kezdeményezett velünk a lehetsé­ges együttműködésről. Ez a fokozott érdeklődés érthető, hiszen a szlová­kiai benzinpiac 293 töltőállomása évente átlagban 2950 köbméter üzemanyagot értékesít, ami 100-150 százalékkal több a világcé­gek szokásos átlagánál. Több nyu­gati cég mutatott érdeklődést közös vállalat létrehozására. A privatizáci­ós folyamat ezt meggátolta, így csak az osztrák ÖMV céggel alapítottunk közös vállalatot öt töltőállomás kere­tében. A jelentősebb világcégek azonban nem mondtak le a szlovák piacról, irodákat nyitottak nálunk és várják a belpolitikai helyzet meg­nyugvását. Azt is meg kell említe­nem, hogy a gazdaság átalakítása során töltőállomásaink egyharmadát a Siovnaftnak adtuk át, így már két nagyvállalat forgalmazza a kőolaj­termékeket. Feltételezem, hogy több külföldi cég a jövő évtől 2-3 új töltő­állomást épít ki, amivel megnöveli a kínálatot. A szakértői feltételezés szerint a szlovákiai piac 550-600 töltőállomást képes eltartani, s ha 5-10 külföldi cég tevékenysége kap­csán megközelítjük ezt a számot az elfogadható versenyhelyzetet hoz­hat létre Szlovákiában. MÁZSÁR LÁSZLÓ MÁSOK ÍRTÁK OTA ŠIK A VÁLÁSRÓL Meglehetősen sötéten látja Csehszlovákia szétesését, s annak gazdasági következményeit OTA ŠIK, cseh közgazdász, az 1968-as prágai tavasz fő gazda­sági ideológusa, aki ma a svájci St. Gallen egyetemének professzora, s a napok­ban a WIRTSCHAFTSWOCHE című német gazdasági hetilapnak adott rövid interjút. - Šik úr, ön szerint képes lesz Szlo­vákia egyedül megállni a lábán? - Teoretikusan természetesen elkép­zelhető a túlélés, csak az kérdés, hogy a lakosságnak milyen áldozatokat kell hoznia ezért. Az életszínvonal minden­képpen zuhanni fog - méghozzá jelen­tősen. - Vladimír Mečiar Pozsonyban ezt másképp látja. Úgy véli, hogy a szlovák nehézipar csak akkor tud felépülni, ha majd Prágának nem lesz beleszólása a szlovák gazdasági ügyekbe. - Mečiar elfelejti, hogy Szlovákiának nagyon szoros az összefonódása Cseh­országgal, például a szlovák import nagy része is onnan származik. Becslésem szerint a szlovák gazdaság kétharmada a cseh és a morva szállításoktól függ. - Ezeket a gazdasági kapcsolatokat nem lenne szabad szétszakítani. Szlo­vákia függetlenségének kinyilvánítása esetén a szövetségen belüli kereske­delem két önálló állam közötti külke­reskedelemmé válna. - Éppen ezért Szlovákia külkereske­delmi mérlege gyorsan deficitbe fordulna. Nem tudom elképzelni, hogy Csehország ezt a deficitet hosszú távon hajlandó len­ne finanszírozni, különösen akkor, ha a szlovákok meg akarják tartani a közös valutát. - Teljesen kizártnak tartja, hogy két különböző gazdasági rendszer egy­azon valutával működjék? - Azt ugyan el tudom képzelni, hogy az új cseh kormányfő, Váelav Klaus né­hány vállalatot mégiscsak támogasson állami forrásból, mintegy kivételt téve ve­lük. Mečiar számára azonban ez szabály. Csak egy kis adag piacgazdaságot meg­valósítani éppúgy lehetetlen, mint egy kicsit teherbe esni. A közgazdasági logika azt diktálja, hogy a privatizálás útján to­vább kell haladni. - És ha a szlovákok ezt nem akarják végigcsinálni... - ... annak az a veszélye, hogy előbb vagy utóbb elbuknak. - És a cseheknek nem törik bele ebbe a bicskájuk, hiszen a legfonto­sabb piacuk éppen Szlovákia? - Természetesen a válás nekik is fáj­dalmas lenne, és az állam szolgáltatá­saiért a föderáció megszűntével többet kellene fizetniük - vegyük csak a diplomá­ciai képviseleteket, vagy a postát és a vas­utat. Ezen felül természetesen vissza­vetné a privatizációt is, hiszen csehek és szlovákok a szövetség mindkét részében szereztek érdekeltségeket a vállalatok­ban, és a tulajdonókat újból fel kellene osztani. Hosszabb távon azonban ezek a problémák leküzdhetők. NÉHÁNY SORBAN A Honecker-házaspár továbbra is Chile moszkvai nagykövetsé­gén marad, mivel a hét végén zá­tonyra futottak a kiadásáról folytatott orosz-chilei tárgyalások. Ezt James Holger chilei diplomata jeléntette ki, hozzáfűzve, hogy nem látja egyelőre lehetőségét a további tárgyalások­nak. Pedig már úgy tűnt, hogy akár az elmúlt hét végén sor kerül Hone­cker Berlinbe való utazására, hiszen Helmut Kohl kancellár is ilyen érte­lemben nyilatkozott a múlt héten. Az orosz külügyminisztérium egyik ille­tékese szerint azért jutott újra holt­pontra a Honecker-ügy, mert Chile azt akarta, hogy az orosz fél egyedül vállalja a felelősséget az akcióért. Egyes értesülések szerint a chilei követségen attól tartanak, hogy a néhai NDK vezetője öngyilkossá­got követ el. Tegnap délután kaptuk a hírt: ma állítólag újra kísérletet tesznek Honecker meggyőzésére, hogy térjen vissza Németországba. A néhai belnémet határon leg­kevesebb 350, az akkori NDK­ból menekülő személy lelte a halá­lát, nem pedig 187, ahogy azt eddig feltételezték. Ezek a legújabb ada­tok, amelyekre az egyik berlini archí­vumban leltek a keletnémet vezetők tevékenységét vizsgáló szakértők Nem kizárt, hogy ez a szám esetleg eléri a négyszázat, mivel a jelek szerint még nem bukkantak minden eset nyomára. A vizsgálatot végzők szerint még feltáratlan fehér foltok is vannak, hiszen az egykori NDK Csehszlovákiával és Lengyelor­szággal alkotott közös határain való­színűleg szintén történtek ilyen halá­los kimenetelű incidensek, amelye­ket azonban elhallgattak. A börtönrendőrség tagjai ala­posan gyanúsíthatok azzal, hogy segítettek a kolumbiai kokain­báró, Pablo Escobar szökésénél, je­lentette tegnap a Reuter.hírügynök­ség a kolumbiai hadsereg egyik ve­zetőjére hivatkozva. A katonatiszt sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy több bizonyíték valószínűvé teszi a hadsereg és a rendőrség tagjainak közreműködését a medel­lini kokainkartell vezérének múlt szerdai szökésében. Szombaton ka­tonai bíróság hallgatta ki annak a börtönnek az őrzésével megbízott katonákat, amelyben Escobart fogva tartották, s közülük kilencnek köz­vetlenül szerepe volt a sikeres szö­késben. A kokainbáró állítólag bizo­nyos feltételek esetén hajlandó is­mét a hűvösre vonulni, - ahol egyébként 1991. júniusa óta ült - azonban a kolumbiai kormány egyetlen feltételét sem hajlandó tel­jesíteni. W ashingtonban tartják várha­tóan már a jövő hónapban áz arab-izraeli tárgyalások újabb, im­már hatodik fordulóját a közel-keleti békés rendezésről. Ezt az izraeli rádió közölte tegnap, hozzáfűzve, hogy a javaslatot a napokban lezaj­lott közel-keleti körútja során Baker amerikai külügyminiszter tette. A for­dulót eredetileg korábbra tervezték, azonban a Rómában esedékes esz­mecseréket a júniusi izraeli válasz­tások miatt elhalasztották. Szíria már tegnap bejelentette, hogy elkül­di delegációját a washingtoni esz­mecserékre. Arab források tudni vé­lik, hogy ott lesznek az Izraellel hatá­ros további arab országok, valamint a palesztin küldöttség is. A bajor kormány tegnap a bon­ni kabinethez fordult, hogy az kérje ki Izraeltől azokat a dokumen­tumokat, amelyek szerint német rendőrök, nem pedig palesztin em­berrablók ölték meg az 1972-es müncheni olimpia idején túszul ejtett izraeli sportolókat, közölte a Reuter hírügynökség. Az egyik izraeli napi­lap a napokban azt írta, hogy a mün­cheni boncteremből olyan dokumen­tumok kerültek Izraelbe, amelyek azt tanúsítják, hogy a kilenc túsz közül legalább nyolc halálát német rendőr­golyója okozta. Mint ismeretes, a müncheni olimpia idején palesztin terroristák két izraeli sportolót lelőt­tek, kilencet foglyul ejtettek, majd a német rendőrség légi mentőakció­ja során valamennyi izraeli életét vesztette, s halálukért a palesztino­kat tették felelőssé.

Next

/
Thumbnails
Contents