Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-27 / 175. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM 1992. JÚLIUS 27. OSTROMZÁR AMEZŐGAZDASÁGI TELEPEN (Folytatás az 1. oldalról) már hónapokkal ezelőtt - jegyzi meg valaki a csoportból. Ök tehát ezt a megoldást választották. Elfoglalták a telepet, s mindaddig nem tágítanak onnan, amíg dűlőre nem viszik a dolgot. Foglalkozzon ügyükkel a rendőrség, a bíróság, a kormány, a parlament, ők várnak, kibírják. Persze, közben azért dolgoznak is. Az állami gazdaság két kombájnját nem engedik ki az udvarról, mert azt mondják, amíg nem készül el a hivatalos leltári jegyzék és az átadás jegyzőkönyve, addig előfordulhat, hogy a kombájnok, a gépek a mezőről nem oda, hanem a gazdaság más telepére mennek vissza, s ók hoppon maradnak. Ók addig nem nyúlnak a gépekhez, raktárakhoz, inkább szintén lesznek egy lakatot az eredetihez, nehogy azt mondják, megdézsmálták az állami vagyont. Természetesen, gabonájukat nem hagyják lábon. Béreltek egy cséplőgépet, kombájnt a gép- és traktorállomáslól, s azzal aratnak. A terménytisztílót sem zárták be, az ottani gondozik zavartalanul jöhetnek-mehetnek, végezhetik teendőjüket. Az állami gazdaság helyi telepének mindössze öt olyan alkalmazottja van, aki már a szövetkezetben is dolgozott. Nem sok, ám ott mégsem tartanak, hogy a folytatáshoz kevesen lesznek, hiszen az iparból és más munkahelyekről a munkaerőcsökkentés sok embert hazavetett. Olyanokat is, akiknek a falu határában földje van... XXX Pénteken délután Štefan Szilágyi udvarvezetót hiába kerestem Bárcán, ö ugyanis a több mint 7 ezer hektáros és több környékbeli falu halárát művelő állami gazdaság igazgatóságának kassai székházé-, ban volt. - A munkahelyemre nem engednek be, ezért itt tartózkodom -fogadott. Štefan Bittó igazgató is jelen volt. Tanakodtak, elemezték a helyzetet, s csakúgy, mint a földtulajdonosok, ók is vártak. -Tudtommal a mezőgazdasági minisztérium kassai regionális irodájában megtartott legutóbbi tárgyaláson, egyezkedésen Jozef Tóth, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője azt javasolta, hogy kezdjék el a vagyonjogi kérdések lisztázását, s annak fejében a bárcaiak hagyják abba a blokádot. Ha a másik fél mégsem „engedelmeskedik", akkor önök mihez folyamodnak? - kérdeztem tőlük. -Erőszakhoz biztosan nem. Mi tisztességesen, törvényes úton akarjuk rendezni ezt a kérdést - kezdte az igazgató. - Hogy a földtörvény és a transzformációs törvény úgy rendelkezik, ahogy rendelkezik, arról mi nem tehetünk. Sokat tárgyaltunk már a bárcaiakkal a közös dolgainkról, de kevés sikerrel. Egyszer már eljutottunk odáig, hogy jó, átadjuk nekik a gazdasági udvart, de azzal a feltétellel, hogy átveszik tőlünk az ott dolgozó 20 embert is. Sajnos, ők ebbe nem mentek bele. Egyébként a kivett földjüket nagy részben mi műveltük meg, természetesen nem ingyen. Hogy kié lesz az udvar, s az ottani többi föld, az nem rajtunk múlik. Ha a törvény kimondja, hogy az nem a miénk, minden további nélkül elfogadjuk, s kivonulunk onnan, ám addig a percig mi vagyunk ott mindenért a felelősök - összegezi az igazgató. Az udvarvezető így fogalmazott: - A tizenöt millió korona értékű telep épületei még valóban az eredetiek, ám a korszerűsítésüket már az állami gazdaság fizette, s a gázt is mi vezettük be oda. Mindez tisztázható, de ha most nem takarítjuk be a határból a gabonát, s a borjúnevelésre szakosodott zsebesi telepünknek nem lesz elegendő szalmája, akkor bizonyos károk keletkezhetnek, s azért ki vállalja a felelősséget? xxx Ladislav Bul'ko, Bárca polgármestere a földtulajdonosoknak ad igazat. Azt mondja, elsősorban őket illeti a helyi határ, meg a gazdasági telep is. - Mindezt törvényes úton kellene rendezni, de ha a törvény hiányos, ha már egy jó ideje holtponton van a tárgyalás, az ügyintézés, akkor...? - kérdezett ő is. Szerinte az állami gazdaságnak azt a korábbi javaslatát, hogy a telepet vegyék át a helyiek, de az.ott dolgozó emberekkel együtt, a bárcaiak azért nem fogadták el, mert egyelőre maguknak sem tudják szavatolni a biztos keresetet, nem még másoknak. Megjegyezte azt is, hogy bár ő nem földtulajdonos, mégis furcsállja, hogy az állami gazdaság a privatizációs folyamatban részvénytársasággá akarja változtatni a helyi gazdaságot, ám a földtulajdonosokkal erről érdemben senki sem tárgyalt... xxx Szombaton este Jozef Sedlák mérnökkel, a bárcai földtulajdonosok szövetségének elnökével is beszéltem. Leszögezte, hogy számukra minden eddigi egyezkedés, tárgyalás eredménye elfogadhatatlan, ezért tovább folytatják a gazdasági telepért indított küzdelmüket, s abban bíznak, hogy végül is nekik lesz igazuk. GAZDAG JÓZSEF NEM LOPTAM ÉN ÉLETEMBEN... A nyugati sok lóerős acélparipák sorozatos eltulajdonításához már hozzászoktunk. Az élő pacik elkötése még újdonságnak számít. Ki tudja meddig? A lovak kezdenek ismét divatba jönni, a kereslet nagyobb, mint a kínálat, íme a bizonyíték. Egy Léva környéki, többszörösen büntetett férfi lovat akart vásárolni. Amikor az egyik hirdetési újságban rábukkant egy magángazda ajánlatára, címre utazott, hogy az üzletet. Későn jött. A hároméves pejkót már eladták. Az új tulajdonosnak másnap reggel kellelt volna elszállítania a jószágot. A megbeszélt időben meg is érkezett, ám akkor paripájának már csak öl helyét találta. A későn jövő vevő ugyanis éjfél tájban kilopta az istállóból a lovat, s reggelre már 20 kilométerrel messzebb járt vele. A lótolvajt a rendőrök elfogták és a hároméves mén már jogos tulajdonosánál van. A köbölkúti szövetkezet két lova iránt a Komáromi járásból érdeklődtek. Miután a potenciális vásárlóknak - két roma férfinak - nem sikerült nyélbe ütni az üzletet, ők is a fent említett megoldáshoz folyamodtak. Az éjszaka leple alatt visszatértek az istállókhoz, a pacikhoz vezető két kerítést megbontották és az áhított lovakat észrevétlenül, jóformán a farmot őrző éjjeli örök orra előtt kicsempészték, és ismeretlen helyre távoztak. A keletkezett kár 40 ezer korona. (ov) MIÉRT LETTEM VÁLLALKOZÓ? A „Miért lettem vállalkozó?" kérdésre a Szlovák Statisztikai Hivatal közvéleménykulatók az alábbi válaszokat kapták: [százalékban) ipar építőipar kereskedelem egyesítve az önmegvalósítás lehetősége j)szolgáltatások nyújtása nagyobb jövedelemhez jutás függetlenség, a döntés lehetősége 84 82 80 82 82 81 78 81 78 85 69 78 69 75 72 72 A megkérdezett 2920 vállalkozó egyharmada azért váltotta ki iparengedély, mert munkanélküli lett. Ml A HELYZET A HAZAI BENZINPIACON? NEM SZÁMOLNAK ÁREMELÉSSEL A napokban kósza hírek keltek lábra Szlovákiában, hogy a nagyobb fogyasztásra való tekintettel várható a benzin és gázolaj árának emelése. A közérdekű kérdés kapcsán felkerestük Milan Rác mérnököt, a Benzinol állami vállalatnak a töltőállomások üzemeltetéséért felelős igazgatóhelyettesét. • Tervezi-e a vállalat a benzin és a gázolaj árának emelését a közeljövőben? - A benzin és a kőolajtermékek ára mindenekelőtt attól függ, milyen áron vásároljuk meg a gyártótól. A kőolajfinomítók felvásárlási árát pedig a világpiaci ár, a termelési, illetve a kereskedelmi költségek befolyásolják. A benzinárak képzésénél persze figyelembe kell venni még a csehszlovák korona és a német márka egymáshoz viszonyított árfolyamát. Ennek célja: elejét venni a nagyméretű külföldi felvásárlásnak. A Benzinol szinte teljes egészében a Slovnafttól vásárolja a kőolajtermékeket, amelynek - tekintettel arra, hogy a termelés során környezetbarát üzemanyagot használ - termelési költségei magasabbak, mint más csehországi kőolajfinomítóké. Ennek ellenére a kőolajtermékeket a Slovnafttól változatlan, a csehországival azonos áron vásároljuk. A vállalat képviselőivel folytatott nemrégi tárgyalásainkon is biztosítottak bennünket arról, hogy a termelési ár nem fog növekedni. A két köztársaság különválása esetén - sajnos a belpolitikai helyzet ezt reálisan feltételezi -, ha a szlovák korona árfolyama megmaradna az eddigi szinten, akkor az árak emelkedésétől nem kellene tartanunk. Tekintettel arra, hogy az év szeptember 30-án lejár a gázolaj- és benzinutalványok érvényessége, előfordulhat a benzin és kőolajtermékek árának szabad képzése. Ez a benzinárak megközelítőleg 10 filléres ingadozását jelentené. Emellett, ha a Slovnaft terve - hogy csak ólommentes benzint gyártana - megvalósulna, akkor akár 5-10 százalékkal is olcsóbb lehetne a benzin. • Csehországban állítólag jelentősen emelkedett a benzinfogyasztás. Mi a helyzet Szlovákiában? - Az 1991 -es évben. - három töltőállomás kivételével egész Szlovákiát mi láttuk el - 1,5 millió tonna kőolajterméket értékesítettünk. Ebből az autóbenzin 400 ezer, a gázolaj 850 ezer, a fűtőolaj 160 és a kenőolaj 60 ezer tonnát tett ki. A szlovákiai összfogyasztás tehát az 1990-es évhez viszonyítva jelentősen 300 ezer tonnával csökkent. Ennek objektív okai a ráfizetéses termelés számottevő csökkenésében, az üzemanyagpocsékolás viszszaszorításában, a mezőgazdasági szövetkezetek 15-20 százalékos üzemanyag-megtakarításában kereshetők. Ugyanennek tulajdonítható, hogy a gázolaj fogyasztása tavaly 30, az idei első félévben 15 százalékkal csökkent. Az ólommentes és a magasabb oktánszámú benzin iránt viszont idén 10 százalékkal nőtt a kereslet. • Az elkövetkező év elejétől életbe lépő új adórendszer vajon milyen befolyással lesz a benzin árának alakulására? - Először is vállalatunk gazdaságát terheli le. A hozzáadott-értékadó bevezetésével vállalatunknak 220 millió koronával többet kell az állam kincstárába elvezetnie, mint az előző években. Ennek ellenére az új adórendszer nem lesz kihatással termékeink árának alakulására. • Várható, hogy megszűnik a csehszlovák államszövetség. Mit jelent ez a vállalat létének, jövőjének szempontjából? - A rendszerváltás folyamán szinte minden, a kőolajtermékek piacán ismert világcég tárgyalásokat kezdeményezett velünk a lehetséges együttműködésről. Ez a fokozott érdeklődés érthető, hiszen a szlovákiai benzinpiac 293 töltőállomása évente átlagban 2950 köbméter üzemanyagot értékesít, ami 100-150 százalékkal több a világcégek szokásos átlagánál. Több nyugati cég mutatott érdeklődést közös vállalat létrehozására. A privatizációs folyamat ezt meggátolta, így csak az osztrák ÖMV céggel alapítottunk közös vállalatot öt töltőállomás keretében. A jelentősebb világcégek azonban nem mondtak le a szlovák piacról, irodákat nyitottak nálunk és várják a belpolitikai helyzet megnyugvását. Azt is meg kell említenem, hogy a gazdaság átalakítása során töltőállomásaink egyharmadát a Siovnaftnak adtuk át, így már két nagyvállalat forgalmazza a kőolajtermékeket. Feltételezem, hogy több külföldi cég a jövő évtől 2-3 új töltőállomást épít ki, amivel megnöveli a kínálatot. A szakértői feltételezés szerint a szlovákiai piac 550-600 töltőállomást képes eltartani, s ha 5-10 külföldi cég tevékenysége kapcsán megközelítjük ezt a számot az elfogadható versenyhelyzetet hozhat létre Szlovákiában. MÁZSÁR LÁSZLÓ MÁSOK ÍRTÁK OTA ŠIK A VÁLÁSRÓL Meglehetősen sötéten látja Csehszlovákia szétesését, s annak gazdasági következményeit OTA ŠIK, cseh közgazdász, az 1968-as prágai tavasz fő gazdasági ideológusa, aki ma a svájci St. Gallen egyetemének professzora, s a napokban a WIRTSCHAFTSWOCHE című német gazdasági hetilapnak adott rövid interjút. - Šik úr, ön szerint képes lesz Szlovákia egyedül megállni a lábán? - Teoretikusan természetesen elképzelhető a túlélés, csak az kérdés, hogy a lakosságnak milyen áldozatokat kell hoznia ezért. Az életszínvonal mindenképpen zuhanni fog - méghozzá jelentősen. - Vladimír Mečiar Pozsonyban ezt másképp látja. Úgy véli, hogy a szlovák nehézipar csak akkor tud felépülni, ha majd Prágának nem lesz beleszólása a szlovák gazdasági ügyekbe. - Mečiar elfelejti, hogy Szlovákiának nagyon szoros az összefonódása Csehországgal, például a szlovák import nagy része is onnan származik. Becslésem szerint a szlovák gazdaság kétharmada a cseh és a morva szállításoktól függ. - Ezeket a gazdasági kapcsolatokat nem lenne szabad szétszakítani. Szlovákia függetlenségének kinyilvánítása esetén a szövetségen belüli kereskedelem két önálló állam közötti külkereskedelemmé válna. - Éppen ezért Szlovákia külkereskedelmi mérlege gyorsan deficitbe fordulna. Nem tudom elképzelni, hogy Csehország ezt a deficitet hosszú távon hajlandó lenne finanszírozni, különösen akkor, ha a szlovákok meg akarják tartani a közös valutát. - Teljesen kizártnak tartja, hogy két különböző gazdasági rendszer egyazon valutával működjék? - Azt ugyan el tudom képzelni, hogy az új cseh kormányfő, Váelav Klaus néhány vállalatot mégiscsak támogasson állami forrásból, mintegy kivételt téve velük. Mečiar számára azonban ez szabály. Csak egy kis adag piacgazdaságot megvalósítani éppúgy lehetetlen, mint egy kicsit teherbe esni. A közgazdasági logika azt diktálja, hogy a privatizálás útján tovább kell haladni. - És ha a szlovákok ezt nem akarják végigcsinálni... - ... annak az a veszélye, hogy előbb vagy utóbb elbuknak. - És a cseheknek nem törik bele ebbe a bicskájuk, hiszen a legfontosabb piacuk éppen Szlovákia? - Természetesen a válás nekik is fájdalmas lenne, és az állam szolgáltatásaiért a föderáció megszűntével többet kellene fizetniük - vegyük csak a diplomáciai képviseleteket, vagy a postát és a vasutat. Ezen felül természetesen visszavetné a privatizációt is, hiszen csehek és szlovákok a szövetség mindkét részében szereztek érdekeltségeket a vállalatokban, és a tulajdonókat újból fel kellene osztani. Hosszabb távon azonban ezek a problémák leküzdhetők. NÉHÁNY SORBAN A

Honecker-házaspár továbbra is Chile moszkvai nagykövetségén marad, mivel a hét végén zátonyra futottak a kiadásáról folytatott orosz-chilei tárgyalások. Ezt James Holger chilei diplomata jeléntette ki, hozzáfűzve, hogy nem látja egyelőre lehetőségét a további tárgyalásoknak. Pedig már úgy tűnt, hogy akár az elmúlt hét végén sor kerül Honecker Berlinbe való utazására, hiszen Helmut Kohl kancellár is ilyen értelemben nyilatkozott a múlt héten. Az orosz külügyminisztérium egyik illetékese szerint azért jutott újra holtpontra a Honecker-ügy, mert Chile azt akarta, hogy az orosz fél egyedül vállalja a felelősséget az akcióért. Egyes értesülések szerint a chilei követségen attól tartanak, hogy a néhai NDK vezetője öngyilkosságot követ el. Tegnap délután kaptuk a hírt: ma állítólag újra kísérletet tesznek Honecker meggyőzésére, hogy térjen vissza Németországba. A

néhai belnémet határon legkevesebb 350, az akkori NDKból menekülő személy lelte a halálát, nem pedig 187, ahogy azt eddig feltételezték. Ezek a legújabb adatok, amelyekre az egyik berlini archívumban leltek a keletnémet vezetők tevékenységét vizsgáló szakértők Nem kizárt, hogy ez a szám esetleg eléri a négyszázat, mivel a jelek szerint még nem bukkantak minden eset nyomára. A vizsgálatot végzők szerint még feltáratlan fehér foltok is vannak, hiszen az egykori NDK Csehszlovákiával és Lengyelországgal alkotott közös határain valószínűleg szintén történtek ilyen halálos kimenetelű incidensek, amelyeket azonban elhallgattak. A

börtönrendőrség tagjai alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy segítettek a kolumbiai kokainbáró, Pablo Escobar szökésénél, jelentette tegnap a Reuter.hírügynökség a kolumbiai hadsereg egyik vezetőjére hivatkozva. A katonatiszt sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy több bizonyíték valószínűvé teszi a hadsereg és a rendőrség tagjainak közreműködését a medellini kokainkartell vezérének múlt szerdai szökésében. Szombaton katonai bíróság hallgatta ki annak a börtönnek az őrzésével megbízott katonákat, amelyben Escobart fogva tartották, s közülük kilencnek közvetlenül szerepe volt a sikeres szökésben. A kokainbáró állítólag bizonyos feltételek esetén hajlandó ismét a hűvösre vonulni, - ahol egyébként 1991. júniusa óta ült - azonban a kolumbiai kormány egyetlen feltételét sem hajlandó teljesíteni. W

ashingtonban tartják várhatóan már a jövő hónapban áz arab-izraeli tárgyalások újabb, immár hatodik fordulóját a közel-keleti békés rendezésről. Ezt az izraeli rádió közölte tegnap, hozzáfűzve, hogy a javaslatot a napokban lezajlott közel-keleti körútja során Baker amerikai külügyminiszter tette. A fordulót eredetileg korábbra tervezték, azonban a Rómában esedékes eszmecseréket a júniusi izraeli választások miatt elhalasztották. Szíria már tegnap bejelentette, hogy elküldi delegációját a washingtoni eszmecserékre. Arab források tudni vélik, hogy ott lesznek az Izraellel határos további arab országok, valamint a palesztin küldöttség is. A

bajor kormány tegnap a bonni kabinethez fordult, hogy az kérje ki Izraeltől azokat a dokumentumokat, amelyek szerint német rendőrök, nem pedig palesztin emberrablók ölték meg az 1972-es müncheni olimpia idején túszul ejtett izraeli sportolókat, közölte a Reuter hírügynökség. Az egyik izraeli napilap a napokban azt írta, hogy a müncheni boncteremből olyan dokumentumok kerültek Izraelbe, amelyek azt tanúsítják, hogy a kilenc túsz közül legalább nyolc halálát német rendőrgolyója okozta. Mint ismeretes, a müncheni olimpia idején palesztin terroristák két izraeli sportolót lelőttek, kilencet foglyul ejtettek, majd a német rendőrség légi mentőakciója során valamennyi izraeli életét vesztette, s halálukért a palesztinokat tették felelőssé.