Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-22 / 171. szám, szerda

1992. JÚLIUS 22. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 IMRICH ANDREJČÁK - ANNUS ANTAL: ALAPTALAN FELTÉTELEZÉSEK Imrich Andrejčák csehszlovák védelmi miniszter szerint a csehszlovák és a magyar hadsereg viszonylag szoros kapcsolatban van egymással, és kölcsönösen informálja egymást katonai hadgyakorlatairól. „Zavar egy kicsit, hogy Mečiar úr, nem tudom, milyen forrásból, olyan információkat kapott, amelyek bizonyos mértékig túlértékelték a helyzetet" - nyilatkozta tegnap Olomoucban, a Középső Katonai Parancsnokságnál tett első látogatása alkalmából a védelmi miniszter. így válaszolta meg azt a kérdést, hogy mi a véleménye Vladimír Mečiar szlovák kormányfő azon állításáról, miszerint a magyar honvédség hadgyakorlatra gyülekezik a szlovák határ közelében. Annus Antal, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának államtitkára képtelenségnek tartotta Vladimír Mečiar állítását, amely szerint a magyar honvédség több hadgyakorlatot tart a szlovák határ közelében, mint a NATO •a saját,területén. Az államtitkár kijelentette, hogy Mečiar szavai alkalmasak arra, hogy megrontsák a két ország közti kapcsolatokat. ,, Hadmozdulatok nem voltak, nincsenek és nincsenek is tervezve" - nyilatkozta az esti tévéhíradónak Annus Antal, majd így folytatta: „Semmi alapja sincs ezeknek a kijelentéseknek, ami pedig a repülők mozgásával kapcsolatban elhangzott, ez is minden alapot nélkülöző feltételezés. A magyar honvédelmi miniszter nemrég javasolta Csehszlovákiának, hogy a határ mentén hozzuk létre - a nyitott laktanyák rendszerét, mert igy kölcsönös rálátásunk lenne egymás dolgaira. Átlátható minden és még csak belemagyarázni sem lehet akkor ártalmas szándékokat egyik félnek sem a magatartásába. " SORSUNK IRÁNT ÉRDEKLŐDÖTT A Holland Királyság nagykövete saját kezdeményezésére találkozott tegnap a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselőivel." A nagykövet a magyar nemzeti kisebbség politikai képviselőinek a jelenlegi szlovákiai politikai helyzettel kapcsolatos álláspontja érdekelte, valamint a kisebbségek helyzete és problémái. Az MKDM sajtószolgálata ELNÉMULT AZ ISMERETLEN HANG Fennakadások nélkül üzemel a pozsonyi repülőtér, sem a belföldi, sem a nemzetközi járatok közlekedésében nincs elakadás-jelentette ki Ján Kaššák, a repülőtér igazgatója a Szlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére. Az ismeretlen telefonáló, aki július 4-én éjszaka egy órakor az osztrák járatok beszüntetését kérte, nem jelentkezett újra. Ennek ellenére továbbra is érvényben vannak a repülőtéren a szigorított biztonsági intézkedések. JUGOSZLÁV MEGOLDÁS KIZÁRVA Az Európai Közösségek és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatáról, valamint Csehszlovákia államjogi elrendezésről tárgyalt tegnap Václav Klaus, a cseh kormány elnöke és Leopold Giuntim, az EK prágai nagykövete. Václav Klaus biztosította vendégét, hogy bár Csehszlovákia jelenlegi államformáját nem lehet megtartani, a jugoszláviai megoldás nem jöhet számításba. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 22-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,91 53,70 Fjancia frank 5,51 5,59 Ňémel márka 18,64 18,92 Olasz líra (1000) 24,54 24,90 Osztrák schilling 2,66 2,69 Svájci frank 21,01 21,33 USA-dollár 27,94 28,36 ELADJUK A B0SI VÍZI ERŐMÜVET KÜLFÖLDRE? (Folytatás az 1. oldalról) A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta több község névváltoztatási kérvényét is. Az elfogadott javaslatok alapján például Fülekből kiválik Bolgárom, Nagykürtösből pedig Kiskürtös. Mint azt korábban jeleztük, már a múlt héten terítékre került volna több dél-szlovákiai kérvény is. A tegnap benyújtott anyagokban ehhez képest több változás történt, és ezúttal a következő helységekről volt szó: Kéty, Nagykér (elfogadásra javasolt), Guta, Köbölkút, Tardoskedd, Párkány (elutasításra javasolt). Nos, sajnos nem tudunk beszámolni a döntésről, mivel a kiadott hivatalos közleményben csak Fülek, Nagykürtös és társaik szerepeltek, és tegnap még Bohuš Géci kormányszóvivő sem tudott semmit a bennünket annyira érdeklő javaslatok sorsáról. Talán a mai nap folyamán sikerül kiderítenünk, mi is történt ezekkel a tegnapi tanácskozáson. A kormány tegnap megváltoztatta elődje egyik privatizációs határozatát. Semmisnek nyilvánította ugyanis a Danubiaprint nyomdavállalat eladásáról szóló döntést. A 394 millió koronás üzlet megsemmisítésének hivatalos indoklása ugyan mindössze egyetlen gépelt oldalt tesz ki, szerencsére Ľubomír Dolgos a sajtóértekezleten közlékenyebbnek bizonyult; így megtudtuk, hogy a korábbi döntés szerintük három oldalról megtámadható. Egyrészt még mindig nem teljesen rendezett az új tulajdonos, a pozsonyi Ister Kft.cégbejegyzése, ezért a Nemzeti Vagyonalap mindmáig nem írta alá velük az eladásról szóló szerződést. Időközben a Szlovák Monopolellenes Hivatal is átértékelte korábbi állásfoglalását, és most arra hivatkozik, hogy ez a nyomda különleges elbánást igényel, mert itt nyomják a Szlovákiában megjelenő lapok 73 százalékát. Kifogásolja azt is, hogy a privatizáció közvetlen eladással és nem nyilvános verseny útján történt. A kormány harmadik én/e szerint veszélyt jelent a demokráciára, hogy egy ilyen monopolhelyzetben lévő üzem magánkézbe kerül. Dolgos úr leszögezte, az állami monopol jobb, mint a maszek monopol. Korábbi álláspontjával ellentétben viszont úgy túnik, hogy az új kormány sem veti meg teljesen a közvetlen eladásokat. Tegnap például szó volt arról, hogy a pozsonyi Figaro édességgyár részvényeinek 32 százaléka megvásárlásának a lehetőségét visszavonják az osztrák Hofbauer cégtől, mert az már fél éve nem teljesíti a szerződésben vállalt pénzügyi kötelezettségeit. A felszabaduló tulajdonrészt a kormány közvetlen eladással a svájci Jacobs Suchardnak szerette volna eladni. Nos, az osztrák hivatalos körökből érkező „nyomás" hatására ezt a javaslatot levették a tegnapi ülés napirendjéről azzal, hogy két hét múlva viszszatérnek rá. Tovább folytatódnak a személycserék; tegnap leváltották a kormány mind a 11 tanácsadó szervezetének összes tagját, és kinevezték az új vezetőket. A nemzetiségi tanácsadó szerv elnöke Roman Kováč, alelnöke Dušan Slobodník kulturális miniszter lett. Minden különösebb'indoklás nélkül leváltották a Lévai Járási Hivatal elöljáróját, Eva Sahligerovát is. A Polgári Demokrata Párt szlovákiai vezetője a választások után kérte ugyan a felmentését, de ezt később visszavonta. Roman Kováč a döntést azzal indokolta, hogy „eleget tettek az eredeti kérésnek". A kormány egyetértett a csehszlovák közlekedési infrastruktúra továbbfejlesztésének távlati elképzeléseivel. Ennek értelmében felújítanák például a Pozsony -Párkány és újraépítenék a PozsonyKitsee vasutat. Végezetül megtárgyalta az új szlovák alkotmány tervezetét is. A felmerülő módosító javaslatokat egy bizottságnak a jövö heti ülésig kell feldolgoznia. A tervezetet ezután a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesztik. TUBA LAJOS MIÉRT DOBTA BE A TÖRÜLKÖZŐT AZ ELNÖKJELÖLT? (Munkatársunktól) - Ökölvívómérkőzéseken röpítik be olykor-olykor a ringbe az izzadságot felszívó vászondarabot, hogy a küzdelemben esélytelen, már egyértelműen vesztésre álló tulajdonosa elkerülje a súlyos vereséget, a kiütést. Nemrég, a köztársaságielnök-választáskor átvitt értelemben ugyanezt tette az egyik jelölt, a republikánusok pártja színeiben induló Juraj Čop. Mint ismeretes, a kassai fiatalember röviddel a parlamenti szavazás előtt táviratban közölte a honatyákkal, hogy visszalép, jelölését tekintsék tárgytalannak. Miroslav Sládek pártelnök ugyan megpróbálta elhitetni a képviselő-testülettel, hogy a távirat hamis, mivel nem hiszi, hogy a külföldön tartózkodó elnökjelölt adta azt föl a pozsonyi postahivatalban, óvását nem fogadták el. Azóta a volt elnökjelölt hazatért az Adriáról, s bár nagy győzködés után, de a kassai Večer esti újságnak mégis nyilatkozott. Igaz, nagyon röviden. A tegnap közölt interjúban arra a kérdésre, hogy jelölése a párt részéről taktikai húzás volt-e, vagy a párt esetleges belviszályainak közzététele, ezt válaszolta: - Kimondottan taktikai húzás volt. Sládek bizonyára azzal számolt, ha Havel már nem indul, akkor az ő esélyei megnőnek. Persze elképzelhető az is, hogy a volt köztársasági elnök annyira ellenszenves számára, hogy még az elnökválasztáson sem akart vele találkozni. • Végül is ön miért vonta vissza jelölését? - Kezdetben azt hittem, hogy a javaslat mögött a párt áll. Aztán kiderült, hogy mindez csupán a párt elnökének ötlete volt. Ugyanakkor a szlovákiai parlamenti pártok állásfoglalásában is csalatkoztam... (gazdag) TEXAS KASSÁN... NEMZETKÖZI CSETEPATÉ A KOVÁCS UTCÁBAN • EMBERT ÖLT EGY RENDŐR A Hernád-parti városban sajnos gyakoriak a vadnyugati események, s ha így megy tovább, elképzelhető, hogy szerepcserére kerül sor: a jövőben az USAállamban is Kassát emlegetik majd a brutalitás mumusváraként. S ezt az esélyt az utóbbi napok helyi fekete krónikája tovább erősíti. A napokban a Kovács utcai Mama Rosa vendéglő előtt a szemtanúk szerint néhány külföldi márkájú személygépkocsi fékezett. Az autókból kiszállt, felfegyverzett „jugoszlávok" egyenesen az épületbe rontottak, s rátámadtak egy ott tartózkodó néhány fős ukrán csoportra. Állítólag nem véletlenül választották ellenfelüknek ezt az asztaltársaságot, hanem szándékosan, mert „adósaik" voltak egymásnak. S ahogy azt a westernfilmekból megszoktuk: röpködtek a pofonok, a székek, sót még néhány pisztolygolyó is... Három ukránt lőtt sebekkel vittek el a mentők. Egyikük állapota súlyos, de állítólag nem életveszélyes - négy hónapon belül felépülhet. Az anyagi kár meghaladja a 30 ezer koronát. Értesüléseink szerint a menekülő támadók közül a rendőrség hetet letartóztatott, köztük a mesterlövészt is. Míg ebben az esetben a rendőrök a csetepaténak vetettek véget, két nappal később egy helyi rendőr - egy másik vendéglőben - egy 31 éves férfi életének. A rend őre szolgálat után, civilben - ittas állapotban - sörözgetés közben összeszólalkozott néhány vendéggel. Hazament, majd két óra múlva - nem a szolgálati, hanem egy illegálisan tartott pisztollyal - visszatért a sörözőbe, hogy „rendezze a számlát". Meghúzta a ravaszt s a háromszor eltalált fiatalemberen már senki sem tudott segíteni... A gyilkos rendőr azonnal rendőrkézre került, s a szakértők szerint 10-15 év börtönbüntetést várhat. (g-g) A BOSZNIAI HÁBORÚ KÖNNYEN EURÓPAI HÁBORÚBA TORKOLLHAT A BOSNYÁK KÜLÜGYMINISZTER A HARCOK ESZKALÁLÓDÁSÁRÓL Lord Carrington, az EK égisze alatt folyó Jugoszlávia-konferencia elnöke tegnap Belgrádba érkezett. Azonnal megkezdte a tárgyalásokat Szlobodan Milosevics szerb elnökkel a boszniai helyzetről és Koszovóról. Londonból való elutazása előtt a brit diplomata felszólította a nemzetközi közösséget, gyakoroljon nagyobb nyomást a Boszniában harcoló felekre a háború befejezése érdekében. A BBC-nek adott nyilatkozatában aláhúzta: még korai lenne temetni a legutóbbi túzszünetkísérletet. Mint ismeretes, a múlt pénteki londoni megállapodás értelmében vasárnap kellett volna életbe lépnie a 14 napos fegyvernyugvásnak. Carrington tegnap az új Jugoszlávia elnökével, Dobrics Csosziccsal is tárgyalt, s látogatása a délutáni órákban sajtókonferenciával fejeződött be. Tegnap délelőtt néhány órára megnyitották a szarajevói repülőteret, majd ismét lezárták a háború folytatódása miatt - közölte az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala. A hétfői zárlat után tegnap reggel 8.45-kor nyílt meg a repülőtér, de a tervezett 14 szállítógép helyett csak 6-ot tudott fogadni. Az újbóli lezárásról Lewis MacKenzie kanadai tábornok, a szarajevói ENSZ-erők parancsnoka döntött. Az történt, hogy aknavetőből több gránátot lőttek ki a repülőtérre. Ezek károkat okoztak abban a hangárban is, ahol jelenleg a menekültügyi főbiztos hivatalának munkatársai rendezkedtek be, s ugyanitt tárolják a beérkezett élelmiszereket. Találatot kapott a hivatal gépkocsija és két kamion is. Bosznia-Hercegovinában a tűzszünetet erővel kell kikényszeríteni - mondotta hétfő esti sajtóértekezletén New Yorkban Haris Silajdzsic bosnyák külügyminiszter. Nagy csalódásának adott hangot, amiért országában folytatódik a háború, s felszólította az ENSZ-t, Alapokmánya 7. fejezetének értelmében lásson hozzá kötelessége teljesítéséhez. E fejezet szerint ugyanis a világszervezetnek joga van erő alkalmazására a nemzetközi béke és biztonság érdekében. A külügyminiszter szerint a konfliktus túlnőhet Bosznia-Hercegovina határain, s a nemzetközi közösségnek nem lenne szabad megengednie, hogy a boszniai tragédia kiterjedjen Koszovo szerb tartományra is, ahol többnyire albánok élnek. Úgy vélte, hogy Koszovóba is nemzetközi erőket kellene küldeni a béke fenntartására. Silajdzsic főleg a Gorazsde város elleni új szerb offenzívát ítélte el, szerinte ezt a szerbek éppen akkor készítették elő, amikor Londonban a tűzszünetröl tárgyaltak. „Gorazsde lesz a próbaköve a világszervezet új megállapodásának és azon képességének, hogy véget vetni az agressziónak" - tette hozzá. A bosnyák diplomácia vezetője felvetette egy újabb tömegmészárlás lehetőségét, ha ez a város - amelynek lakossága többnyire muzulmán és ahol 12 ezer gyerek szenved és az élelmiszer-, gyógyszer- és vízhiánytól - az agresszor kezére jut. Az ENSZ-központban megtartott sajtóértekezletén is azt hangsúlyozta az újságírók előtt, hogy a boszniai háború egy nagy európai háborúba torkollhat, ösztönzést adhat az európai terrorizmus kifejlődésének, és Kelet-Európa radikalizálódásához vezethet. Silajdzsic szerint, ha a világ nem avatkozik közbe, a boszniai példa lecke lehet a kis államok számára: csak annak lehet igaza, akinek fegyvere van. Feledkezzenek meg demokráciáról, piaci reformokról, az legyen az első dolguk, hogy állig felfegyverkezzenek. A fáradtnak tűnő külügyminiszter végezetül csalódottságának adott hangot a BT eddigi eljárásai miatt. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár hétfőn azt vetette a Biztonsági Tanács szemére: a testület kész tények elé állította őt, amikor a múlt pénteken előzetes konzultációk nélkül lényegében megállapodott, hogy a Boszniában lévő nehézfegyvereket az ENSZ ellenőrzése alá kell helyezni. Élesen megfogalmazott levelében kétségbe vonta ennek a szerinte irreális műveletnek a kivitelezhetőségét. Azt húzta alá, hogy a BT-nek, mielőtt döntött, ki kellett volna kérnie nemcsak az ő véleményét, hanem a boszniai ENSZ-erők parancsnokságának a véleményét is. A helyszínen lévő kéksisakosoknak ugyanis sokkal pontosabb elképzeléseik lehetnek arról, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem. A DSZM SZERINT NÉGYSZÖGESÍTENI KELL A VISEGRÁDI HÁRMAKAT Roman Zelenaynak, a Szövetségi Gyűlés Népek Kamarája elnökének vezetésével Varsóban tegnap tárgyalásokat kezdett a kamara küldöttsége. A kétnapos látogatásra a lengyel parlament szenátusának elnöke hívta meg őket. A csehszlovák vendégek találkoznak a lengyel miniszterelnök asszonnyal, a parlament mindkét názának vezetőivel, a fő politikai pártok képviselőivel és a külügyminiszterrel. Csehszlovák újságíróknak adott nyilatkozatában Roman Zelenay, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője kijelentette, tárgyalásaik a Kuicsónös együttműködés fejlesztését, a parlamentek közti tapasztalatcserét és a Nyugat-Európához való közeledés kérdésében történő együttes eljárást fogják megvitatni. Megerősítette, mindenképpen szóba hozza a visegrádi hármak „négyszögesítését", hiszen ez végső soron szerepel a DSZM programjában. Mint mondotta, teljes mértékben egyetért azzal, amit éppen Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter mondott, hogy a visegrádi hármakat ugyan három ország, de négy nemzet alkotja. Zelenay szerint most már valóban létre kell hozni az igazi visegrádi négyest. REMÉNY MOLDOVA SZÁMÁRA Borisz Jelcin orosz és Mircea Snegur moldován elnök a moszkvai Kremlben tegnap aláírta a megállapodást a Dnyeszter menti helyzet rendezéséről. Az aláírásnál jelen volt Igor Szmirnov, a Kisinyov által soha el nem ismert, úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke is. A megállapodás értelmében a Dnyeszter bal partjának lakossága önállóan dönthet sorsáról a Moldován Köztársaság független státusának megváltozása esetében. Vagyis abban az esetben, ha Moldova egyesül a szomszédos Romániával. Közben Alekszandr Karaman, a Dnyeszter Menti Köztársaság alelnöke azt nyilatkozta a Kuranti című moszkvai napilapnak, hogy az egyesülés Romániával minden kétséget kizáróan csak idő kérdése. BOTRÁNY A LITVÁN PARLAMENTBEN Összetűzések miatt tegnap meg kellett szakítani a litván parlament ülését, melyen a terveknek megfelelően Vytautas Landsbergis, a törvényhozás elnöke előterjesztette volna javaslatát Alexandras Abisala miniszterelnökké történő kinevezésére. A botrány azzal kezdődött, hogy Algirdas Patackas, a jobboldali frakció képviselője a parlament előcsarnokában leütötte Rimvidas Valatkát, az egyik liberális képviselőt, akit röviddel ezután még az épület előtt összegyűlt tömeg is megvert. Rajta kívül a baloldal és a centrum néhány további tagja is a támadások célpontjává vált. A sértett képviselők követelték, hogy azonnal jöjjön a helyszínre a belügyminiszter, a parlament biztonsági szolgálatának parancsnoka, valamint a főügyészség képviselője. Az incidens miatt szünetet rendeltek el, s lapzártáig nem kaptunk hírt arról, sikerült-e megnyugtatni a kedélyeket és folytatni az ülést.